Sok cég, weboldal él vissza emberek adataival nap mint nap. Ez ellen kevés dolgot tehetünk, de hatékony óvintézkedés lehet ha mindannyian tisztában vagyunk ezzel, és tisztában vagyunk a felhasználás feltételeivel, azzal, hogy mit "okézunk le" az interneten. Ha odafigyelünk arra, hogy milyen adatokat osztunk meg másokkal, akkor máris kisebb probléma ha visszaélnek velük.

A már bejelentett forráselvonások az önkormányzati rendszer válságkezelő képességét súlyosan gyengítik. Pont olyan időben, amikor a járvány megfékezéséhez és a társadalmi-gazdasági újrakezdéshez talán minden korábbinál nagyobb szükség lenne a polgárok által közvetlenül választott, hozzájuk legközelebb lévő intézményekre. Polgármesterként mi a településeinken élő polgárok megóvására, a róluk való gondoskodásra esküdtünk fel. Ilyen helyzetben a szolidaritás és a közös cselekvés a megfelelő válasz. Nem kérünk mást, csak amit egyre nyomatékosabban kér a kormány is az állampolgároktól: együttműködést. Felszólítjuk ezért a kormányt, hogy vonja vissza az eddigi megszorító intézkedéseket és a gazdasági és szociális válságkezelés lépéseiről haladéktalanul kezdjen egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel." Felhívásunknak nyomatékot ad, ha ahhoz az önkormányzatiság demokratikus alapelvéhez ragaszkodó polgárok is csatlakoznak aláírásukkal. Ehhez kérjük most támogató aláírásukat.

Számos település van az országunkban, ahol az emberek az éhezést és az éhezés következményeit fogják megtapsztalni akkor, ha nem történik egy számottevőbb humanitárius segítség. A koronavírus nem kérdez! Legyetek mind a százan országunk legnagyobb magyarjai ezekben az időkben is! Szíverősítőtöknek álljon itt Kossuth Lajos 1840. november 19-ei megszólalása: „Gróf Széchenyi ujjait a korszak üterére tevé és megértette lüktetését. És azért tartom én a legnagyobb magyarnak; mert nem ismerek más senkit historiánkban, kiről elmondhatnók, hogy százados hatásra számított lépései sem korán, sem későn nem érkeztek.” Szabad aHang, 2020. április 7.

Magyarországon már most több tízezer ember elvesztette állását, de ez a szám folyamatosan növekszik. Heteken belül százezrek válhatnak munkanélkülivé, de a milliós nagyságrend sem elképzelhetetlen már. Ilyen mélységű válságra és fenyegetésre évtizedek óta nem volt példa. Nincsen vita abban, hogy a járvány elleni küzdelem közös nemzeti ügy. A válsággal szemben pedig nemzeti összefogásra van szükség itthon is. Nem lehet kétséges az sem, hogy kormányzati beavatkozásra van szükség a leginkább rászorultak megsegítése érdekében. Minél tovább tart a válság, annál nagyobb léptékű intézkedésekre van szükség. Már most is rengetegen vannak, akik egzisztenciális válságba kerültek, nem tudják fizetni számláikat, képtelenek fenntartani otthonukat, és sajnos az ország legszegényebb vidékein már ételre sem telik minden családnak. Eljött az idő, hogy igazságot tegyünk, azonnali segítséget kell adnunk a rászorulóknak! Kezet kell nyújtsunk az elesetteknek! Az elmúlt tíz évben gazdasági rendszerváltás történt Magyarországon. A nemzeti együttműködés rendszerének kiválasztottjai százmilliárdos vagyonokra tettek szert az állami megbízásokból, az uniós támogatásokból. Néhányan emberi ésszel nehezen felfogható vagyonokat gyűjtöttek alig egy évtized alatt. Eljött az ideje, hogy a legtehetősebb magyarok végre visszaadják, amit a közösből kaptak. A járvány idején joggal várják el az emberek, hogy az Orbán Viktor által épített „nemzeti tőkés” réteg is belenyúljon a zsebébe, és hozzájáruljon az ország megmentéséhez. Nem lehet az a megoldás, hogy tovább sarcolják a közfeladatokat ellátó intézményeket és az önkormányzatokat! Most bizonyíthatja be a Fidesz, hogy a „polgári Magyarország” és a Nemzeti Együttműködés Rendszere nemcsak „politikai termék” volt. Nem hagyhatjuk, hogy a veszélyhelyzetben a gazdagok még gazdagabbá, a szegények pedig még szegényebbé váljanak!

Ha az emberi élet és egészség a legfőbb érték, akkor ez mutatkozzon meg az ehhez kapcsolódó rendelkezésekben is!

Az önkormányzatok semmiféle támogatást nem kaptak eddig az államtól a koronavírus elleni védekezésre, pedig nekik kell ellátniuk az önkéntes karanténba vonult időseket és a hatósági karanténban lévőket, megszervezni a rászoruló, otthonmaradt diákok étkezését, elvégezni a szükséges fertőtlenítéseket stb. Azonban ahelyett, hogy plusz forrásokhoz juttatná a kormány a településeket, bejelentették, hogy elveszik tőlük a gépjárműadó-bevételeiket. Emellett úgy hírlik más helyi adónemekre is rá akarja tenni a kezét az állam. Követeljük, hogy ne tegye működésképtelenné az állam az önkormányzatokat, amelyek a védekezés frontvonalában állnak, és inkább segítségre van szükségük, mint elvonásokra. A fővárosi kerületi önkormányzatok többsége nyílt levélben tiltakozott az önkormányzati mozgástér csökkentését célzó megszorító intézkedések ellen, amellyel mi is maradéktalanul egyetértünk. Nyílt levelük itt érhető el: https://hirklikk.hu/kozelet/kozlemenyben-tiltakozik-14-budapesti-polgarmester/362104

Azokról, akik otthon szeretnének maradni. Csapatunk idén részt vesz az Amnesty International Összpont versenyén. Az első fordulót sikeresen teljesítettük, a második fordulóban pedig azt a feladatot kaptuk, hogy indítsunk egy általunk fontosnak ítélt ügyről egy petíciót, és gyűjtsünk hozzá minél több aláírást, természetesen online. Témánknak a klímamenekülteket választottuk, hiszen úgy gondoljuk, ők egy olyan társadalmi csoport, melyről vagy nem tudunk semmit, vagy megfeletkezünk, amikor a klímaváltozás hatásairól beszélünk. Célunk lenne, hogy felhívjuk a figyelmet rájuk, mint különösen veszélyeztetett csoport, és megmutassuk, hogy mi, átlagemberek is tehetünk a helyzetük javítása érdekében. És mit is tehet egy átlagember pontosan? Az egyik legfontosabb a környezettudatos élet, ugyanis a pillangóhatás elve szerint egy kis tett itthon nagy következményekkel járhat külföldön, amivel akár pont egy embert mentünk meg attól, hogy elhagyni kényszerüljön otthonát. Egyszerű lépésekkel is tudunk segíteni embertársainkon. Célünk tehát elsődlegesen a figyelemfelkeltés és az oktatás, ezt szántuk petíciónk alapjául is. A klímamenekültek jogai nincsenek védve, mert helyzetük, mint fogalom nincsen a nemzetközi jogban jelen. Írd alá petíciónkat, ha szeretnéd, hogy ez változzon!

Jelenleg is hatalmas különbség mutatkozik a magyar oktatási rendszeren belül a vidéki jellemzően szegregált iskolák és a városi jellemzően középosztálybeliek által használt iskolák között. Az érthetőség kedvéért, mintha a finn oktatást hasonlítanánk össze a tunéziai oktatással. A társadalmi kirekesztettségből elsősorban a megfelelő tudásátadással lehet kitörni. Jól tudjuk, hogy az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása Alaptörvényi kötelezettsége a Magyar Államnak, ezért a petíció tartalmi részében az Oktatási Akciócsoporthoz is szólnánk, hogy állami dotációval biztosítsa az alkotmányos jogait a marginalizált helyzetű gyerekeknek az oktatáshoz való hozzáféréshez.

A gróf Festetics György által 1797-ben alapított Georgikon, amely korábban önálló egyetem volt, Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye. Hagyományai, a hozzá kapcsolódó közösség és Balaton-parti elhelyezkedése egyedivé teszik a magyar felsőoktatáson belül. Az elmúlt évtizedek során a Pannon Egyetem agrártudományi karaként komoly eredményeket ért el a kutatások, pályázatok terén, jól együtt tudott működni a veszprémi székhelyű, eltérő profilú (pl. mérnöki, gazdaságtudományi, műszaki informatikai) karokkal. A mostani törvényjavaslatot előkészítő szakmai előkészítő anyagokat (ha vannak ilyenek) nem osztották meg az egyetem vezetésével. Konkrét tervek híján az sem tudható, hogy mi lesz a Georgikon sorsa: önálló kar maradhat-e, vagy csak kampusz, esetleg egyszerű telephely. Utóbbi esetekben várható az oktatói, hallgatói és adminisztratív-technikai dolgozói állomány csökkenése, amely káros hatással lenne Keszthely városára is. A fentiek miatt fontos a Georgikon jelenlegi helyzetét megőrizni, és nem szabad kitenni egy ismeretlen, bizonytalan szituációnak. További információk az "El a kezekkel a Georgikontól!" oldalon találhatóak: facebook.com/elakezekkel

“Az iskolabezárások előtt is feszített tempóban dolgoztunk azon, hogy májusra minden szükséges tudást elsajátíthassunk a tanároktól és befejezhessük a tananyagot, emellett folyamatosan ismételtünk, többnyire önszorgalomból, mert a normál órai keretek között erre egyszerűen nem maradt idő. Március közepe óta, mióta itthonról kell minden feladatot elvégeznünk, sokkal nehezebb a helyzetünk. Kivettek a kezünkből rengeteg eszközt, speciális tantermeket, szertárakat és azt a kiváltságot, hogy azonnal kontaktba léphettünk tanárainkkal, bármit kérdezhettünk és személyesen tudták elmagyarázni a problémás témákat. Ez a helyzet bizonytalan, stresszes és rendszertelen. Kérdem én: Hogyan lehet így bő 1 hónap múlva sikeres érettségit tenni? Véleményem szerint ezek a körülmények nem teszik lehetővé, hogy több tízezer diák májusban sikeresen leérettségizzen.” -ADOM diákmozgalom cikke Forrás: http://diakparlament.hu/blog/2020/03/26/tobb-targybol-meg-a-12-osztalyos-anyagot-sem-tudtuk-befejezni-nemhogy-ismetelni-egy-vegzos-diak-valasza/?fbclid=IwAR3fvSmqfnYm28mwPuucOVGHM8sHPcMVlSxhG3PZq3GW2Tp9cND9y3DGaxs Még a 12.-es anyagot sem tudták leadni a tanárok, nem hogy ismételni azt amit 3 és fél évvel ezelőtt megtanultunk egy dolgozatra és már elfelejtettük. Szükséges-e, hogy kb. 70 ezer végzős érettségiző diákot és több ezer pedagógust egy ilyen kritikus időszakban, május elején 3-4 napra tantermekbe összezárjunk, és ugyanezt megismételjük a szóbeli érettségik során? Ennek a döntésnek a felelősségét, kockázatát és következményét ki vállalná fel? Ez a tanáraink védelméről is szól! NE VESZÉLYEZTESSÜK EGYMÁS ÉLETÉT! A napokban létrejött egy szavazás ezzel kapcsolatban, amit 2020. 04. 03-án zárnak le, nem véletlen, hogy kb. 70 000 diákból eddig 71% szeretné az évvégi jegyeit érettségi jegyként kapni, 11% halasztaná és 5% írná meg eredeti időpontban az érettségit. Vannak tantárgyak, amik itthon tanulhatók (pl. történelem) ha rendesen le van adva az anyag, viszont ahhoz, hogy megtanuljunk verset vagy novellát elemezni, érvelést és hasonló szövegalkotásokat írni, vagy megértsünk egy bonyolult matematikai feladatsort, szükségünk lenne a tanáraink jelenlétére, hogy el tudják magyarázni, ha valamit nem értünk, de így nem megy, teljesen magunkra vagyunk utalva, hogy új anyagokat dolgozzunk fel itthon egyedül. Mégis hogyan készüljünk fel így egy hónap alatt az érettségire amellett, hogy ki sem látunk az elvégezendő feladatok közül? Hozzátenném, évfolyamunk alapból nehezítve volt azzal, hogy ebben az évben a szakgimnazisták szakmai vizsgát is tettek, tehát egyszerre készültek szakmai vizsgára és érettségire is. Az érettségire való felkészülést gyakorlatilag akkor kezdték el, amikor lementek a vizsgáik januárban, így ezzel a helyzettel még pluszba nehezítve van a dolog. Bőven elég végigcsinálni az évet ebben a rendszerben, és még az érettségi bizonytalan stressze is nyomja a vállunkat. Kérnék minden sorstársat és megértő személyt, hogy segítse helyzetünket aláírásával! Források: https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szavazas-vegzosok-erettsegi/ykg44r7?fbclid=IwAR1v3bDuHbK-oQWPYzBeOYqkNq9cw7MCA7kFjobwexfwmXQd9Dcm6h7chOQ https://azonnali.hu/cikk/20200401_erettsegi-2020-konkret-javaslat-az-erettsegi-vizsgak-lebonyolitasara?fbclid=IwAR3tZFYpf5kLVPJ7DEN3ZlGzf9vEeP6q-HguRGPhO1OWRcwiR2bT_4ikov0

Mi akik a vészhelyzet előtt indultunk, ugyanolyan jogunk van a mentességhez!

Az amúgy is meglévő nagy társadalmi különbségek tovább mélyülhetnek, ha a szegény rétegek gyermekei nem részesülhetnek a távoktatásban, végképp lemaradnak. Pont a felzárkóztatásukhoz szükséges hogy behozhassák kedvezőbb helyzetben élő kortársaikat tudásban. Ezzel a humanitárius akcióval segíthetjük őket ebben.