• Vonják vissza a szakképzési törvényt!
    Aki lemond közalkalmazotti jogviszonyáról, az lemond a pedagógushivatásáról, a jövőben tananyagátadó munkavállalóvá válik. Ezért: Követeljük, a szakképzés újabb átalakításának azonnali felfüggesztését és elhalasztását! Követeljük, a méltányos bért, a korábban ígért és rendeletben rögzítettek szerint, a minimálbérhez igazítva! Követeljük a méltányos béremelést mindenek előtt azon nem pedagógus kollégáink számára, akiknek munkáját hosszú évek óta csak minimálbérrel és garantált bérminimummal honorálja a kormány! A kormány ígéretei hitelüket vesztették, ne a médián keresztül üzengessen, hanem haladéktalanul kezdjen bértárgyalásokat a szakszervezetekkel, majd a tervezett béremelésre adjon törvényi garanciát! Szeged, 2019. november 15. A Szegedi Szakképzési Centrumban működő PDSZ csoportok képviselői: Dobóczky Zsolt Guba János Kertainé Kanyó Annamária Laczi Rita Mészáros Imre továbbá Fülöp András, pedagógus Izsó Katalin, pedagógus Szamosköziné Méri Ilona, pedagógus Toperczer Judit, pedagógus Vas Katalin, pedagógus Verebélyné Erdei Gréte, pedagógus
    1 101 a 2 000 Aláírásból
    Készítette: Gergely Hajdu
  • Támogasd a fejlesztőpedagógusok-gyógypedagógusok szakmai álláspontját az iskolaérettség kapcsán
    Mind emberileg, mind szakmailag méltatlan helyzet állt elő a tanköteles korú gyermekek beiskolázása kapcsán. A köznevelési törvény módosításával, nehezen átlátható, a gyermeki érdekeket és gyermeki jogokat csorbító, az óvodapedagógus kompetenciáit korlátozó,felesleges frusztrációkat tarkított helyzet állt elő a köznevelés-közoktatás terén, a megfelelő információk hiányában. Ezúton szeretnénk csatlakozni a pszichológus szakmai közösség és a szülői fórum iskolaérettségi vizsgálatok kapcsán megfogalmazott nyílt leveléhez a társ-szakma: a gyógypedagógus- fejlesztőpedagógus közösség nevében. A Magyar Országgyűlés 2019.07.12-én szavazta meg a 2019. évi LXX. törvény módosítását (köznevelési törvény), megváltoztatva többek között az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint megállapítására irányuló szakértői vizsgálatok protokollját/eljárásrendjét is. Mivel azonban az új törvény végrehajtásáról szóló rendelkezés az elmúlt időszakban nem látott napvilágot –annak ellenére, hogy lassan egynegyed év eltelt a nevelési évből- a megfelelő szakmai tájékoztatás hiányában bizonytalan helyzet állt elő a tanköteles korú gyermekek beiskolázása kapcsán. A jelenleg fennálló állapot szorult helyzetbe kényszeríti mind az eddig illetékes pedagógiai szakszolgálatok szakembereit, mind az óvodapedagógusokat, és az érintett szülőket; irreális morális, szakmai, és erőforrás terheket róva ezzel a rendszerben dolgozókra, és az érintettekre. Aggályos továbbá, hogy a kapcsolódó határidők közeledte ellenére sem áll rendelkezésre pontos információ az esetleges felmentést engedélyező szerv/bizottság kilétéről, a kérelmezés pontos menetéről, a vizsgálati protokollról, a megszülető vizsgálati eredmények bírósági megtámadhatóságának részleteiről. Az óvodapedagógusok presztízse is súlyosan sérül, szakmai véleményük figyelmen kívül hagyása mellett valószínűsíthető, hogy épp azon gyermekek szülei nem kapnak majd megfelelő iránymutatást, akiknek támogatásra lenne szükségük (pl.hátrányos helyzetű családok) a gyermeküknek nyújtható segítségek megvalósításában. A bonyolult törvényi szövegek pontos értelmezése nem várható el a szülőktől, ennek nehezítettsége a gyermek további sorsának alakulását is hátrányosan érintheti. Így ez esélyegyenlőségi kérdés is. Az esélyegyenlőség biztosítása az Alkotmányban meghatározott állampolgári jog, ez garantálja, hogy minden embernek egyenlő joga van a méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, az egészségügyi ellátáshoz, a minőségi oktatáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz. A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény (1991. évi LXIV. törvény) kimondja a szociális védelem, bíróság, közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek számára, hogy a gyermeket érintő kérdésekben a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe venni. Lefekteti a szülők felelősségét gyermekük neveléséért és fejlődésének biztosításáért. Tartalmazza a gyermek oktatáshoz való jogát, az esélyegyenlőség figyelembevételével. Az egyenlő bánásmód elve (2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről) a diszkrimináció tilalmát, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. Az iskolaérettséghez kapcsolódó vizsgálati rendszer bizonytalan átalakítása okán, az eddigi fejlettség-érettség szerinti rugalmas beiskolázás gyermekcentrikus szemléletét, az egyéni sajátosságokat (testi, érzelmi, értelmi, szociális, idegrendszeri érettséget) figyelmen kívül hagyó, életkor szerinti beiskolázás váltja majd fel. A jelenlegi szabályozás értelmében az óvodapedagógus-szülő döntési kompetenciájától megfosztva a 6. életévét betöltött gyermek kötelezően iskolát kezd. A szülő egyelőre ismeretlen kérvényezési procedúrán keresztül kényszerül érvényesíteni gyermeke beiskolázásával kapcsolatos jogait. Szakmai kutatásból tudjuk, hogy az óvodáskor egy igen érzékeny, szenzitív periódus, amikor is az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges alapkészségek bázisai rakódnak le, amelyekre építkezve biztosítható a sikeres iskolai beválás, kiküszöbölve ezzel a leendő tanulási nehézségek/zavarok megjelenését. A gyermekek érési üteme egyénenként eltérő. Aggodalomra ad okot, hogy nagy számban kerülhetnek éretlen gyermekek az iskolapadokba, melyre sem a rendszer, sem a tanítók nincsenek felkészülve, nem biztosítva ezáltal az átmenetet számukra, növelve ezzel esélytelenségüket az érettebb társaikkal szemben. Ennek megoldása nem terhelhető a tanítókra, módszertani kivitelezése komoly szakmai kérdéseket vet fel. A várhatóan megnövekedő osztálylétszámok mellett jelenleg nincs kidolgozott program az eltérő érettségi állapotokat áthidaló, egyéni sajátosságokhoz igazodó, differenciáláson alapuló haladási ütem. Mi sérült a törvényváltozással? 1. Alapvető szülői, gyermeki jogok. 2. Az óvodapedagógusok, tanítók és szakemberek kompetenciája. 3. A szakszolgálatokban folyó nevelési tanácsadás napi munkafolyamata, mely a kisgyermekek érésének-fejlődésének elősegítésére irányuló komplex gyógypedagógiai-pszichológiai fejlesztő-terápiás folyamat. Az indokolatlanul megnövekedett vizsgálati esetszám ugyanis háttérbe szorítja a fejlesztő/terápiás munkát. Mielőbbi válaszokat szeretnénk kapni az illetékes hatóságoktól: 1. Ha az egységesen szabályozott végrehajtási rendelet ez év végéig jelenik meg, milyen módon gondolják az átállást, a szakmai keretek átdolgozását úgy, hogy a szűkös határidő miatt (2020.01.15.) ne sérüljenek a szülők-gyermekek jogai. 2. Kérjük, erősítsék, vagy cáfolják meg azt a szakmai körökben elterjedt értesülést, hogy az Oktatási Hivatal által felkért külsős szakértőket az illetékes pedagógiai szakszolgálatokból fogják-e kirendelni? 3. Milyen módon és mikorra lesz elérhető az a szükséges, alacsonyabb életkorra (5 év körül) is megfelelően alkalmazható, nagy mintán kipróbált, bemért vizsgálati anyag? 4. Terveznek-e a köznevelési törvény módosítása által, szakmailag stabil alapokon nyugvó, strukturált, óvoda-iskola átmeneteket segítő nevelési-oktatási formát bevezetni. Budapest, 2019.10.26.
    16 676 a 20 000 Aláírásból
    Készítette: Anikó Molnár Picture
  • Támogasd te is a pszichológusok állásfoglalását az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban!
    Szakmailag ismert, hogy az iskolaérettség egy komplex jelleggel bíró viszonyfogalom. A köznevelési törvény jelenlegi formájában – tehát a végrehajtási rendelet hiányában – milyen garanciával rendelkezik a következő, iskolába lépéshez szükséges képességek adekvát megállapításáról? Hogyan tud majd a még meg nem nevezett bizottság képet formálni olyan kritériumokról, mint a kudarctűrés, szociabilitás, pszichés-szociális érettség vagy kiegyensúlyozottság (pl. „az önszabályozás bizonyos szintű megléte, amely a figyelem megtartásának képességén túl érzelmi kontrollt is feltételez, az iskolaérettség legfontosabb kritériumai közé tartozik”, Bodrogai és mtsai 2012, 91)? Amellett, hogy a majdani bizottság kiléte aktuálisan nem ismert, a mai napig nem tudjuk, hogy milyen tesztek/eljárások alapján kísérelik majd meg megállapítani azt, hogy a gyermek iskolaérett-e. Holott pl. az Amerikai Egyesült Államokban már a késő 1980-as években rendelet szabályozta azt is, hogy a tesztek kidolgozásakor tudományosan igazolni kell azok alkalmazhatóságát. Továbbá kiemelendő még, hogy a törvény szövege szerint a megszületendő vizsgálati eredmények csak bírósági úton lesznek megtámadhatóak, mely felveti annak kérdését, hogy az esetleges, vizsgálati eredményekkel való egyet nem értés milyen járulékos anyagi költségeket vonz majd magával az érintett családok esetében. Ez egyben esélyegyenlőségi kérdés is. Összegezve, ez a helyzet bizonytalanságban tartja, valamint méltánytalan helyzetbe hozza mind a szülőket, mind a szakembereket, ami akadályozza a gyermekek legjobb érdekében való eljárást. Ezért kérjük mihamarabbi válaszukat megfogalmazott aggályainkkal kapcsolatban. Továbbá kérjük, hogy erősítsék meg, avagy cáfolják azt az értesülést, hogy az Oktatási Hivatal által felkért külsős szakértőket az illetékes pedagógiai szakszolgálatokból fogják-e kirendelni. Budapest, 2019. október 11. A pszichológus szakemberek listáját, akik eddig aláírták, itt találod: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScZhMY4gLWMnZWs9xcfCt48l3AZZL2dmjVpDHvXiYCYoFe3pw/viewform?vc=0&c=0&w=1 Szülőként, laikusként feljebb görgetve, fent jobb oldalon tudod támogatni kezdeményezésünket! Támogató szervezetek: Szülői Hang Taní-tani Online Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete Oktatói Hálózat Gyerekesély Közhasznú Egyesület
    4 748 a 5 000 Aláírásból
    Készítette: Nyílt Levél Iskolaérettségi
  • Tiltakozzunk a diákokkal a köznevelési törvény ellen!
    A döntéshozók az elmúlt egy évben nem sokat tétlenkedtek az oktatás és a tudományos élet megreformálásában: ⚬ Eltörölték a társadalmi nemek tudománya szakot ⚬ Privatizálták a Corvinust ⚬ Elüldözték az ország egyik legjobb egyetemét, a CEU-t ⚬ Megcsonkították a Magyar Tudományos Akadémiát ⚬ Megszavazták a felvételihez kötelező nyelvvizsga törvényt: úgy, hogy az idei évben pedagógusképzésre felvett hallgatók 47%-a nem rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, mivel a közoktatás továbbra sem képes arra, hogy az érettségiig nyelvvizsgához juttassa a diákokat. De mi sem néztük ezeket tétlenül! Demonstrációkat és figyelemfelhívó akciókat szerveztünk, előadásokat tartottunk, és a Szabad Egyetem aktivistái 8 napig elfoglalták a Kossuth teret. Felhívtuk a magyar és a nemzetközi sajtó, illetve az európai döntéshozók figyelmét a szakmaitlan, párbeszédet mellőző döntésekkel szemben. A Ti segítségetekkel. Míg a lexCEU “csak” több ezer egyetemistát érintett, Ti 2017 óta mégis több tízezren támogattok minket az akadémiai és kutatási szabadságunk megsértése elleni fellépésünkben. A mostani köznevelési törvény módosítással több százezer gyereket fosztanak meg, immáron óvodáskortól, a mindenki számára egyénileg legmegfelelőbben biztosított minőségi és szabad oktatáshoz való jogától. Ezt nem hagyhatjuk annyiban! Ezért mi nemcsak a most szombati tiltakozókhoz csatlakozunk, hanem szeretnénk tapasztalatainkkal a továbbiakban is támogatni az érdekérvényesítési akciókat. Ha szeretnél segíteni a tiltakozásokban, akciókat szerveznél, és a segítségedre lehetünk, kérjük írj nekünk a mienk@ahang.hu e-mail címre! Ha Te sem értesz egyet az oktatás és a tudományos élet lezüllesztésével, és szeretnél értesülni a további lépésekről, írd alá a petíciónkat!
    1 798 a 2 000 Aláírásból
    Készítette: Szabad Egyetem Picture
  • Követeljük a sikeres budaörsi iskolaigazgatók újabb ötéves kinevezését!
    Háttér: Az elmúlt hetekben az oktatás fekete napjait éltük. A kormány elfogadta azt a köznevelési törvénymódosítást, amellyel egyszerre csorbította a szülők, a családok, a pedagógusok jogait, lehetetlenítette el a tanulócsoportok működését és taszította bizonytalanságba az alternatív iskolákat. Állami kézbe vont fontos, egyedi és szakmai döntéseket, megkérdőjelezve a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok, fejlesztőszakemberek, tanárok kompetenciáját, elvéve döntési jogosítványaikat, az igazgatók kinevezése ügyében pedig megfosztotta a tantestületeket, a szülőket és a diákságot is véleményezési joguktól. Ebbe a támadássorozatba illeszkedik az is, ami Budaörsön történt. A Herman Ottó Általános Iskola, és az Illyés Gyula Gimnázium igazgatói hosszú évek óta Budaörs megbecsült pedagógusai, intézményvezetői. Irányításuk alatt váltak az iskolák haladó szellemű, magas színvonalú, emberséges, elfogadó és összetartó, kitűnő eredményeket produkáló oktatási-nevelési központokká. Igazgatói pályázatukat a városvezetés, a tankerület, a tantestületek, az iskolaszék és a diákok egyhangú és egyértelmű támogatása ellenére nem találta megfelelőnek a minisztérium. Ötéves kinevezés helyett mindkét igazgatónak csak egy-egy évre adtak megbízatást. Ez az egy év természetesen csak arra jó, hogy így bizonytalanságban tartsa és zsarolhatóvá tegye a minisztérium az iskolák vezetőit. Tarthatatlan, hogy a minisztérium önkényesen határozza meg – mindenféle egyeztetés és a munkájuk ismerete nélkül – az intézményvezetők és ezzel sok ezer gyermek és felnőtt sorsát, szembe menve a helyiek akaratával. Határozottan kérjük az igazgatók kinevezésével kapcsolatos elutasító döntés visszavonását, az intézményi demokrácia helyreállítását az iskolákban! Kiállunk Turcsik Viktor és Árendás Péter igazgatók mellett; aláírásunkkal pedig nyomatékosan jelezzük a kormány felé, hogy a város kizárólag velük képzeli el a két budaörsi oktatási intézmény jövőjét!
    2 436 a 3 000 Aláírásból
    Készítette: Ági Ruzsonyi
  • A gyermekeink kárára ne szülessen törvény! Stop Nkt. módosítás!
    A tervezett módosítások minden családot érintenek. Csorbulnak a négyéves gyerekek és szüleik jogai, ha a kötelező óvoda alóli felmentés lehetősége is megszűnik. A hatéves óvodások iskolába meneteléről ezentúl már nem a - gyermeket legjobban ismerő - szülő és az óvodapedagógus dönthet, az ő akaratuk ellenére is iskolába kényszeríthetőek majd a gyerekek. Elvész a tanszabadság, megszűnik a magántanulóság, veszélybe kerülnek az alternatív intézmények, a tanulócsoportok, holott bármely család kerülhet akár váratlanul olyan helyzetbe, melyre a családi körben vagy az alternatív intézményben való nevelés hoz megoldást. Minden magyarországi gyereket, szülőt és pedagógust nehéz helyzetbe hoz majd az, hogy a családjuk akarata ellenére iskolába, óvodába kényszerített gyerekek által hirtelen megnövekszik a csoportlétszám. Az iskolák nincsenek felkészülve arra, hogy szakszerűen, az iskolai oktatás keretein belül foglalkozzanak azokkal a sajátos nevelési igényű, tanulási, magatartási zavarral küzdő vagy hátrányos helyzetű gyermekekkel, akiket most visszakényszerítenek a közoktatásba. Mindemellett a túlterhelt, létszámhiányos rendszerben a tanárok terhei növekedhetnek, a pedagógusok többé nem dolgozhatnak az általuk legjobbnak ítélt tankönyvekből, és csorbulnak a diákönkormányzatok, szülők, tanárok jogai az igazgatóválasztásnál. Bár az állam is felel a gyermekek védelméért, elsősorban a szülőké a felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. Hogyan vállaljunk felelősséget, ha az oktatási rendszert úgy módosítják, hogy minket nem kérdeznek meg erről? Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy "a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést". Ez a jogunk most veszélyben van. A törvény szerint a köznevelés közszolgálat, mely a közjót szolgálja. Legyen így! Nem maradhat érvényben olyan módosítás, aminek az eredménye mindenkinek rossz lesz. Szakmai indok és egyeztetés nélkül ne legyen a megvalósíthatatlan tervezetből a gyerekeink kárára törvény. Felhívásunkhoz az alábbi szervezetek csatlakoztak: Civil Közoktatási Platform Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület Tanítanék Mozgalom Szikra Tehetséggondozó Egyesület Szülői Hang Közösség Völgyzugolyház Alapítvány
    11 361 a 15 000 Aláírásból
    Készítette: Keszler Viki Picture
  • Esélyt a továbbtanulásra!
    A felsőoktatásba való felvétel nyelvvizsgához kötése diákok ezreit szoríthatja ki az egyetemekről és főiskolákról. Ennek oka, hogy az iskolai nyelvoktatás jelen állapotában (szakképzett nyelvtanárok hiánya, csoportbontás elégtelensége) az ország nagy részén nem alkalmas arra, hogy biztosítsa a középfokú nyelvvizsgára való felkészítést. Mivel az iskolai tanórák mellett a sikeres nyelvvizsgához a legtöbb diák számára iskolán kívüli magánórák is szükségesek, ezért ez az intézkedés egyfajta anyagi cenzust is jelent a felvételinél. Napjainkban kiemelkedően fontos szerepe van a nyelvtudásnak. Azt azonban elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nyelvoktatás színvonalának jelentős fejlesztése és a tanárhiány orvoslása helyett arra használják fel a problémát, hogy diákok tömegeitől vegyék el a továbbtanulás esélyét. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a kormányközeli Magyar Nemzet adatai szerint az elmúlt években a felsőoktatásba jelentkezők csupán 45%-a, a felvettek mindössze 55%-a rendelkezett minimum középfokú nyelvvizsgával. A HVG Diploma2018 kiadványát böngészve, további lesújtó adatokat találtunk: az intézkedés különös mértékben sújtja a leendő pedagógusnak és ápolónak tanuló hallgatókat, ezzel elmélyítve az oktatásban és egészségügyben ma is tapasztalható komoly munkaerő-hiányt. Nem rendelkezett nyelvvizsgával (2017-ben) a felvett hallgatók között: - a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karára frissen felvett hallgatók 68%-a - a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karára frissen felvett hallgatók 48%-a - a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karára felvett leendő egészségügyi tanárok 75%-a - a Károli Gáspár Református Egyetemre felvett leendő pedagógusok 65%-a - az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára felvett leendő tanítók, pedagógusok 77%-a Itt az ideje tehát, hogy a döntéshozók nekilássanak a nyelvoktatás problémáinak rendezéséhez. Arra kérjük a kormányt, hogy az ország összes iskolájában biztosítson színvonalas nyelvoktatást; és amíg a feltételek nem adottak minden egyes diák számára a középfokú nyelvtudás elsajátításához, addig halassza el a kötelező nyelvvizsga bevezetését. A petícióhoz csatlakozó szervezetek: Független Diákparlament Diákvagyok Mozgalom Szegedi Civil Háló
    404 a 500 Aláírásból
    Készítette: Zsuzsi Tasi Picture
  • SZAKÉRTELMET, BIZTONSÁGOT, VALÓDI ÉRDEKVÉDELMET!
    Mi, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tagjai, azért léptünk be a szervezetbe, mert annak történelmi múltja, társadalmi szerepe - megszületése óta - a mindenkori magyar fiatalok és az őket oktató-nevelő pedagógusok jövőjét és munkáját volt hivatott segíteni, érdekeiket érvényesíteni, védeni. Belépésünkkel elfogadtuk a szervezet Alapszabályát, melynek 3. pontja rögzíti, hogy a PSZ “jogelődjének tekinti az 1918. december 30-án alapított Magyarországi Tanítók Szakszervezetét, valamint az 1945. február 2-án megalakult Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetét”. Ez alapján joggal várjuk el választott vezetőinktől, hogy a szociáldemokrácia talaján, az elődök örökségét, harcait és áldozatát, valamint iránymutatását szem előtt tartva képviseljék az oktatásügyi dolgozók érdekeit. Az oktatásügy egy ország életében stratégiai kérdés. Mindenkor meghatározza valamennyi honfitársunk – diákjaink és szüleik, nagyszüleik - közérzetét, meghatározza az ország jövőjét, a fiatal nemzedék alapvető erkölcsi-etikai normáit. Az oktatásügy a jelenlegi kormány számára – ezzel szemben - perifériális kérdés, amit jelez az önálló minisztérium megszüntetése, és a 9 év alatt meghozott számtalan negatív intézkedés, amely egyaránt sújtja a közoktatás valamennyi szereplőjét. Ilyen körülmények között 2019. március 29-én a PSZ elnöke „stratégiai együttműködési megállapodást” írt alá az EMMI oktatásért is felelős miniszterével. Az érvényes jogszabályokon egy sorral sem túlmutató egyezség szégyenletesen elárulja nemcsak az elődöket, hanem az oktatásügy valamennyi szereplőjén kívül az épp magára találó szakszervezeti mozgalmat is. Ez a paktum merőben más irányt mutat, mint amire a tagok - az elődök nyomdokán járva - joggal számíthatnának. Erre nem adtunk felhatalmazást a választott képviselőinknek! Fentiek alapján felszólítjuk mindazokat, akik a “stratégiai együttműködési megállapodás” aláírását kezdeményezték, és fontosnak tartották, - kiemelten - az aláíró PSZ ELNÖKÖT, hogy haladéktalanul mondjanak le valamennyi szakszervezeti tisztségükről, és távozzanak a szakszervezetünkből! Méltatlanná váltak a tisztségük betöltésére, az oktatásügyben dolgozókkal együtt a GYERMEKEINKET is elárulták! A PSZ tagjai, a közoktatás szereplői nem hagyják cserben egymást! Az alkalmatlan vezetőknek kell elhagynia a Pedagógusok Szakszervezetét. Amennyiben egyetért a fentiekkel, kérjük, aláírásával támogassa a kezdeményezést!
    4 216 a 5 000 Aláírásból
    Készítette: MENTSÜK MEG A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉT
  • A József Attila Középiskolai Kollégium megmentéséért
    Ne hagyjuk, hogy egy jól működő oktatási intézmény eltűnjön.
    609 a 800 Aláírásból
    Készítette: Agata Krisztina Picture
  • Az ígéret szép szó, ha van ovi úgy jó
    A budakalászi óvodák zsúfoltak. A városvezetés 2 éve azzal az ürüggyel zárta be a Vasútsori Óvoda épületét, hogy a régi helyén egy új, nagyobb, szebb és jobb óvoda épül, mert a gyerekeink méltóbb épületet érdemelnek. Azóta a környéken lakó családok 2-2.5 kilométert utaznak a gyerekekkel minden nap kétszer. Legalább fél órával korábban kell kelniük és 20 percet autózniuk a dugóban vagy HÉV-re szállni. De a város más részein lakók is kárát látják a bezárásnak, hiszen az ő gyerekeik is zsúfoltabb, 27-30 fős csoportban kénytelenek nevelkedni. 2016-óta vártunk a pályázati pénzre, amikor a Polgármester úr és a testület részéről végre olyan hangokat halottunk, hogy nem várnak tovább, megépül az óvoda saját beruházásban. Szeretnénk elérni, hogy ez valóban így is legyen. Az idei költségvetésben azonban nyoma sincs a tavaly félretett pénznek és az idénre megígértnek sem. Ezért kérjük, hogy a városvezetés az eredeti ígéret szerint cselekedjen és biztosítsa a forrást az óvoda megépítéséhez.
    243 a 300 Aláírásból
    Készítette: Ágnes Szép-Magyar Picture