Szirmabesenyő környezetének épsége, lakóinak egészsége és környezeti biztonsága nem lehet másodlagos kérdés. Szeretnénk megmutatni, hogy környezetünk mindannyiunké, így közös felelősségünk, hogyan bánunk vele. Azt gondoljuk, egy veszélyes, elavult, hatástalan módszer alkalmazása felelőtlenség és hisszük, hogy az Önkormányzat saját forrásaival fel tud lépni ennek megelőzése és megakadályozása érdekében.  Az éves szúnyogártalomért (szúnyogcsípések) felelős szúnyogok több, mint kétharmadát a háztáji pangó vizekben, esővízgyűjtőben, növények alátéteiben, állatok ivóvizében és hasonló helyeken neveljük fel.  A kémiai szúnyoggyérítés technológiája rendkívül felesleges: a kibocsátott köd a magánkertekbe ritkán jut el, így nem érintkezik ezekkel a szúnyogokkal – akik egyébként is védett helyen, a levelek fonákján bújnak meg, továbbá nem szelektív: minden 1000 elpusztított rovarból 1 darab csak csípőszúnyog.  Mindezek mellett hatóanyag, a deltamethrin súlyos kockázatokat is hordoz: belégzés esetén égető érzés, köhögés, hányinger, fejfájás, nehézlégzés, tüsszögés, orrfolyás jelentkezhet. Bőrrel való érintkezés esetén bőrpír, égető, szúró érzés, viszketés tapasztalható. Szembe kerülés során vérbőség, fájdalom, kötőhártya-gyulladás alakulhat ki, míg táplálékkal történő felvétel esetén hastáji fájdalom, görcs, ájulás, hányás fordulhat elő. A deltamethrin vízi szervezetekre extrém toxikus, halakban, kétéltűekben, puhatestűekben, vízi növényekben felhalmozódhat.  Egyszerre eredményezhet viselkedésbeli, táplálkozási, fejlődési, illetve populáció szintű zavarokat, diszfunkciókat. Fokozott környezeti kockázatot jelent.  A deltamethrin megtalálható a tejtermékekben, zsírokban, olajokban, halakban, gyümölcsökben, zöldségekben (pl. paradicsomban és sárgarépában nagyon gyakran halmozódik fel), gabonákban is, ezek esetében szermaradéka hosszú ideig kimutatható, akár még 9 hónap után is.  Használatakor minden egyes csípőszúnyoggal együtt több száz más rovar is elpusztul, így többek közt a méhekre, beporzókra, ezáltal a teljes érintett vegetációra, az összes rovarfogyasztó állatfajra, végeredményben – kumulációval – pedig a teljes táplálékláncra, így, a fecskékre, méhekre, kérészekre, nem utolsó sorban pedig az emberre is káros és maradandó hatást gyakorol. Idegméregként az ember hormonrendszerére is hat, illetve hiperaktivitást okoz. A lokális hatások és vízben fejlődő lárvák miatt pedig a csípőszúnyogok száma összességében már másnap is minimum ugyanannyi, mint a használat napján.  A hatóanyag (deltamethrin) és segédanyagai (permetrin) emlősökben, így a macskákban és kutyákban is idegrendszeri tüneteket, koordinációs zavart, izomremegést, valamint a máj, vesék és a kiválasztószervek hosszútávú károsodását okozza. (A macskákból pl. hiányzik a deltamethrin lebontásához szükséges enzim, így extrém kitettséget élveznek.)  Mindezek mellett az utóbbi években több tanulmány hozza a deltametrint összefüggésbe a daganatos megbetegedésekkel, az ADHD, az autizmus spektrumzavar és más, veleszületett viselkedészavarok kialakulásában, továbbá a magzatkárosodásokkal is.  A szer jelenlegi túlhasználata, vagyis hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a csípőszúnyogokban rezisztencia tud kialakulni, egy genetikai mutáció révén ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben, így valójában ez ad okot a járványok kialakulására. További probléma, hogy a szúnyogok nem csak abban a szűk esti idősávban aktívak, amikor a gyérítést végzik: a már járványügyi veszélyt jelentő inváziós fajokkal például napközben is találkozhatunk. A kezelés rövid távú hatását pedig egyszerűen az okozza, hogy ez a fajta kezelés nem akadályozza meg a lárvák fejlődését, így hiába csökkentjük az épp repülő szúnyogok mennyiségét, ha másnap kikel az utánpótlás a területen. Amíg a probléma forrását (a szúnyogok szaporodóhelyeit) nem szüntetjük meg, a szúnyogok folyamatos utánpótlására kell számítani.  A szúnyogszelektív mikrobiológiai védekezés ezzel szemben a Bacillus nembe tartozó baktériumokat alkalmazza - Bacillus thuringiensis israelensis [Bti], Bacillus sphaericus [Bs]. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájára jellemző – más fajoktól eltérő – pH-érték mellett az emésztés, a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye az eddig más rendszereknél sosem tapasztalt nagyfokú szelektivitás, mely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja, a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással. Emellett a biológiai hatóanyag az ökológiai rendszerekben felhalmozódva hosszú ideig megőrzi hatékonyságát és aktivitását (még vízben) is, több esetben évekig működőképes marad, így minden évben az adott szúnyoglárvaszám alapján csak ismételni szükséges. A biológiai szúnyoggyérítés így, a lakosság bevonásával hosszútávú, ökologikus és fenntartható megoldást jelentene a szúnyogkérdésre.

A petíció keretében 50 ezer aláírást szeretnék összegyűjteni, amellyel aztán a döntéshozókhoz fordulhatunk annak érdekében, hogy Magyarország kormánya kiemelt stratégiai sportággá nyilvánítsa a sakkot.

Miért fontos ez? Mert a gyermek nem választja meg, hány testvérrel születik, milyen családba érkezik, vagy hogy a szülei milyen élethelyzetben vannak. Mégis ő is megérzi a támogatási rendszer különbségeit. Ez az ügy nem a többgyermekes családok ellen szól, és nem arról szól, hogy bárkitől elvegyünk bármit. Sokkal inkább arról, hogy a családpolitika középpontjában valóban a gyermekek és a valós élethelyzetek álljanak. Sokan nem azért vállalnak kevesebb gyermeket, mert nem szeretnének nagyobb családot, hanem mert a lakhatás, a kiszámítható jövő, a munkaerőpiaci bizonytalanság, az oktatás vagy az egészségügy állapota valós akadályt jelent. Nem minden család indul ugyanonnan, és nem mindenki ugyanazokkal a lehetőségekkel hoz döntéseket. Vannak olyan gyermekek is, akik nem választásból nőnek fel testvér nélkül. Bár minden gyermek fejlődése egyedi, a testvérkapcsolatok hiánya bizonyos esetekben fokozhatja a magány érzésének kockázatát, és szűkebb mindennapi társas közeget jelenthet. Ezért különösen fontos, hogy a támogatási rendszer ne mélyítse tovább a meglévő különbségeket. A kutatások is egyre inkább arra mutatnak rá, hogy a demográfiai problémákat önmagukban a pénzügyi ösztönzők és támogatások nem oldják meg tartósan. Legalább ilyen fontos a biztonságérzet, a stabil jövőkép és a valódi életfeltételek megléte. Ha egyetértesz azzal, hogy a gyermekek érdekei, az arányosság és a valós élethelyzetek nagyobb hangsúlyt érdemelnek a családpolitikában, csatlakozz hozzánk. Mert hosszú távon nem csak támogatásokat építünk – hanem jövőt a gyermekeinknek.

Ha egyetértesz azzal, hogy ne a nyári szabadságolások idején, hanem a törvényes kereteknek megfelelően, szeptember 13-án legyen Csobánkán az időközi választás dátuma, akkor írd alá a petíciót!

Egy társadalom emberségét az is mutatja, hogyan bánik a legkiszolgáltatottabb élőlényekkel. Elfogadhatatlan, hogy egy önkormányzati feladatellátás körül ennyi kérdés, ellentmondás és állatkínzás gyanúját felvető történet merüljön fel következmények nélkül. A salgótarjáni embereknek joguk van tudni, mi történik a befogott állatokkal. Az állatoknak pedig joguk van a méltó bánásmódhoz, a megfelelő ellátáshoz és az esélyhez az életre.

A boltokban szükség van az emberi jelenlétre, a humánusabb vásárlási élményre!  Az ipari léptékű automatizáció ne szorítsa háttérbe a személyes segítséget, a figyelmet és a biztonságot jelentő munkahelyeket.  Minden kassza beszéljen egy nyelvet! 

Meggyőződésünk, hogy egy ilyen kezdeményezés hosszú távon élhetőbbé, egészségesebbé és környezetbarátabbá teheti Budakalászt.

KÖZÖS ÜGYÜNK: A MANDULÁS JÖVŐJE    A Mandulás Balatonalmádi egyik legélőbb közösségi és természeti tere: gyerekek mindennapi játszóhelye, a fiatalok találkozópontja, a kutyát sétáltatók és a sétálók kedvelt útvonala, valamint a Séd‑patak ökológiai folyosójának értékes része.    A Manduláson átvezetett új út terve aggodalommal tölt el bennünket. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk a figyelmet egy olyan kérdésre, amely a város lakóit, a gyerekeket, a családokat és a természetet egyaránt érinti — és amelyben hisszük, hogy közösen megtalálhatjuk a Balatonalmádi számára legjobb megoldást.  Hisszük, hogy a város fejlődése és a természet védelme nem ellentétes célok.  Balatonalmádi közös értéke a természeti környezet, a gyerekbarát városi terek és a közösség ereje. Ezeket szeretnénk megőrizni — együtt, egymásra figyelve. Így elindítottuk a Mandulás megóvásáért szóló aláírásgyűjtést. Ha Te is szeretnéd, hogy ez a zöldterület megmaradjon a gyerekeknek, a közösségnek és a természetnek, csatlakozz.  

A tréningközpont egy zárt, koncentrált és veszélyes munkavégzésre tervezett sportlétesítmény. A megnyitott úton megjelenő gyalogos- és gépjárműforgalom kiszámíthatatlan helyzeteket teremt. A megriadó 500-600 kilós versenylovak és a gépjárművek találkozása beláthatatlan, akár halálos kimenetelű balesetekhez is vezethet, mind a lovasok, mind a civilek esetében. A hatalmas bírság egy eleve nehéz anyagi helyzetben lévő történelmi sportágat és nemzetgazdasági ágazatot döntene véglegesen romba, amely a magyar kulturális identitás szerves része. Megfizetése a tréningközpont azonnali csődjét és bezárását, a lovas szakma és a területen élő szakemberek megélhetésének és lakhatásának ellehetetlenülését, végső soron pedig a védett természeti terület spekulatív beépítését vonná maga után. A reptér teljes területe, de különösen a említett útszakasz melletti öreg fák a fokozottan védett (példányonként százezer forint természetvédelmi értékű) füleskuvik talán legnagyobb hazai populációjának fészkelőhelyei. Ezeknek a madaraknak a megnövekedett forgalom miatti zavarása vagy elűzése – kiemelten a fészkelési időszakban - bűncselekmény. Kevés olyan – az Alagi Lóverseny és Tréningközpontnak köszönhetően ráadásul ikonikus – város van az országban, ahol ezek az adottságok egy helyen megtalálhatók. Ezzel a lehetőséggel élnie kellene az önkormányzatnak, nem tönkretenni. Ha neked is fontosak Dunakeszi történeti és természeti értékei, csatlakozz a kezdeményezésünkhöz, írd alá és oszd meg a petíciónkat!

Nem a fejlesztések ellen vagyunk. Azt szeretnénk, hogy a Dunakanyar ne váljon túlterhelt turisztikai folyosóvá, ahol a helyiek életminősége háttérbe szorul. A Dunakanyar nem egy átmenő parkoló vagy rendezvényzóna. Élő települések és érzékeny természeti területek együttese, amely hosszú távú, felelős tervezést érdemel. A Tegyünk Együtt a Dunakanyarért csapata

  Írd alá a petíciót – támogasd a doktoranduszok kezdeményezését az élhető ösztöndíjakért! A magyar képzésben részt vevő doktoranduszok alap ösztöndíjának összege 2016 óta változatlan. A képzés első két évében ez az összeg havi 140 680 Ft, a második két évben 180 680 Ft.   Ezért javasoljuk, hogy a felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott doktori képzésben részt vevő hallgatók alanyi jogon járó ösztöndíját rögzítsék a mindenkori bruttó garantált bérminimum (373 200 Ft/hó) szintjén. Ezt az összeget jelenleg az egyetemek finanszírozási kerete nem teszi lehetővé, ezért szükségesnek tartjuk további források biztosítását. Ezt a nyílt levelet különböző egyetemekhez kapcsolódó doktoranduszok állították össze. A kezdeményezést egy újonnan létrehozott, egyetemeken átívelő információs doktorandusz háló szervezi, amihez alábbi linken lehet csatlakozni.  

Szeged múltja nem akadálya a fejlődésnek, hanem annak egyik legfontosabb erőforrása. Egy korszerű egyetemi városrész akkor lehet igazán értékes, ha nem eltörli a hely történetét, hanem képes azt beépíteni a jövőbe.