Kedves Honfitársaim!  Azért fordulok Önökhöz, mert az egyre elöregedő társadalmunkban az idős és beteg emberek otthoni gondozása mindannyiunk közös érdeke. Az otthonápolás humánus és gazdaságilag is fenntartható alternatívát jelent, hiszen az állam válláról vesz le hatalmas terheket.  Jelenleg azonban mélyen igazságtalan és diszkriminatív a szabályozás: a gyermekekkel töltött ápolási idő beszámít a nők kedvezményes, 40 év munkaviszony után járó nyugdíjába, a felnőtt, beteg hozzátartozót otthon ápolóké viszont nem. Egy felnőtt ember mozgatása, napi szintű ellátása, valamint a pszichés és lelki teher legalább annyira megterhelő, sőt van, hogy meg is haladja a gyermekek gondozásáért vállalt áldozatot.  Kérem, hogy támogassanak minket aláírásukkal, hogy a felnőtt, beteg családtagjukat otthon ápolók is mielőbb jogosultságot szerezzenek a „Nők 40” korkedvezményes nyugdíjra. Egyúttal arra kérjük a döntéshozókat, hogy az új, méltányos jogszabály megalkotásakor gondoskodjanak a visszamenőleges hatályról is, elismerve az érintettek által már ledolgozott éveket.  Aláírásukkal és megosztásaikkal Önök is segíthetnek abban, hogy a láthatatlan ápolási munka végre megkapja a neki járó elismerést. Támogatásukat előre is hálásan köszönjük 

​A Tisza Párt történelmi felhatalmazást kapott a magyar emberek akaratából egy demokratikusabb ország építésére. Hatalmas teher nehezedik a jelenlegi parlamenti többségre, hogy Sulyok Tamás – remélhetőleg minél hamarabbi – távozása után egy megfelelő személyt kérjenek fel a magyarság megjelenítésére. Ehhez jó esetben egy képzett, a magyar mindennapokat ismerő, nemzetközileg ismert és elismert személyre lesz szükség, akit a politikai jobbtól a balig széles körben elfogadnak.

 A tapolcai/vámosi csomópont problémája naponta keseríti meg a Veszprémben, Nemesvámoson és a környéken élők életét. A több kilométeres sorok, a kiszámíthatatlan menetidő és az állandó balesetveszély nemcsak bosszúságot okoznak, hanem időt, pénzt és energiát vesznek el az emberektől. Sokan munkába, iskolába, óvodába vagy orvoshoz tartva kénytelenek itt várakozni, miközben a térség fejlődésével a forgalom évről évre nő. A csomópont különszintűsítése több ezer ember mindennapjait tenné kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá és élhetőbbé.  

Nagy Imre szobrát 2018-ban helyezték át a Vértanúk teréről a Jászai Mari térre, ami szembemegy mind a szobor eredeti koncepciójával, mind a méltó megemlékezés lehetőségével. Az egykori miniszterelnök történelmi szerepe miatt megérdelmi, hogy egy sokkal elérhetőbb, láthatóbb helyen legyen elhelyezve a szobra. Helyezzék vissza Nagy Imre szobrát a Vértanúk terére! 

Horthy Miklós kormányzása alatt 430 ezer magyar zsidót deportáltak koncentrációs táborokba. Elfogadhatatlan, hogy ilyen történelmi hagyatékkal az egykori kormányzó szobra kitüntetett helyen van Budapesten. Azonnal távolítsák el a Horthy-szobrot ezzel tisztelegve a több százezer meg- és elhurcolt magyar zsidók emléke előtt!

A klímaváltozás következtében egyre nő a hőmérséklet hazánkban és ez közegészségügyi kockázatokat rejt. Arra kérjük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy kezdeményezzen új szabályozást és legyen mindenkinek ingyenes elérhető csapvíz az éttermekben országszerte!

  Indoklás  A nyílttéri avar- és kerti hulladék égetése jelentős légszennyezéssel jár, amely károsan hat a lakosság egészségére, különösen a gyermekekre, idősekre, allergiás és légzőszervi betegséggel élő emberekre.  A füst és a kellemetlen szag rendszeresen rontja a monori lakosok életminőségét. A pénteki égetések sok esetben ellehetetlenítik a szellőztetést, a kertben tartózkodást, valamint a szabadtéri programokat.  Úgy véljük, hogy a mai környezetvédelmi és egészségügyi elvárások mellett a nyílttéri avarégetés már nem tekinthető korszerű megoldásnak. Számos magyar település már megszüntette vagy jelentősen korlátozta ezt a gyakorlatot, helyette komposztálást, zöldhulladék-elszállítást és egyéb fenntartható megoldásokat támogat.  Kérjük az Önkormányzatot, hogy a lakosság egészségének és életminőségének védelme érdekében vizsgálja felül a jelenlegi szabályozást, és vezesse ki a nyílttéri avar- és kerti hulladék-égetés lehetőségét Monoron.  Bízunk benne, hogy Monor városa is olyan irányba lép tovább, amely a tisztább levegőt, az egészségesebb környezetet és a korszerűbb hulladékkezelési megoldásokat támogatja. 

 Újbuda a mi otthonunk, és a biztonság nem lehet politikai alku tárgya! Ha félsz lemenni a Kelenföldi pályaudvarra, elmenni a Bikás parkba, netalán átmenni a Móricz körtéren, ha aggódva állsz a megállóban vagy félve szállsz fel buszra, villamosra, ha nem mered a gyermekedet egyedül elengedni iskolába vagy edzésre, vagy ha felháborít, hogy adófizető, jogkövető polgárként neked kell elmenekülnöd az agresszív alakok elől az utcán, akkor ez a te ügyed is. A hatóságok és a kerület vezetése eddig felelősséghárítással, látszatintézkedésekkel lerázta magáról a problémát, de ha több ezren követeljük egyszerre a változást, nem fordíthatják el a fejüket. Egyetlen aláírás is számít, hogy megmutassuk: a tisztességes többség nem hátrál meg a köztörvényes randalírozás elől. Csatlakozz! Írd alá most, írd le a tapasztalataidat, véleményedet és szerezzük vissza Újbuda biztonságát, mielőtt túl késő lesz! 

  Meggyőződésünk, hogy Miskolc közéletének hitelessége és a helyi nyilvánosságba vetett bizalom csak akkor állítható helyre, ha a jelenlegi, politikailag elfogult és szakmailag vitatható gyakorlat megszűnik, és annak személyi következményei is levonásra kerülnek. Miskolc többet érdemel.  

Ha egyetértesz az alábbiakkal, kérlek csatlakozz.  10.000 fő elérése esetén hivatalosan benyújtjuk Győr város Polgármesterének a petíciót. Végignézve a városon, mindenhol ugyanazt látjuk: szanaszét hagyott bérrollerek az utakon és a járdán cikázó, szabálytalankodó rolleresek, és a hétvégi bulik utáni ittas száguldozás.  Nem ritka, hogy 2fő vezet egy rollert, ami önmagában is tilos, balesetveszélyes.  Ha Neked is fontosabb a győri polgárok biztonsága mint a szolgáltatók profitja, kérlek csatlakozz.

  Szirmabesenyő környezetének épsége, lakóinak egészsége és környezeti biztonsága nem lehet másodlagos kérdés. Szeretnénk megmutatni, hogy környezetünk mindannyiunké, így közös felelősségünk, hogyan bánunk vele. Azt gondoljuk, egy veszélyes, elavult, hatástalan módszer alkalmazása felelőtlenség és hisszük, hogy az Önkormányzat saját forrásaival fel tud lépni ennek megelőzése és megakadályozása érdekében.  Az éves szúnyogártalomért (szúnyogcsípések) felelős szúnyogok több, mint kétharmadát a háztáji pangó vizekben, esővízgyűjtőben, növények alátéteiben, állatok ivóvizében és hasonló helyeken neveljük fel.  A kémiai szúnyoggyérítés technológiája rendkívül felesleges: a kibocsátott köd a magánkertekbe ritkán jut el, így nem érintkezik ezekkel a szúnyogokkal – akik egyébként is védett helyen, a levelek fonákján bújnak meg, továbbá nem szelektív: minden 1000 elpusztított rovarból 1 darab csak csípőszúnyog.  Mindezek mellett hatóanyag, a deltamethrin súlyos kockázatokat is hordoz: belégzés esetén égető érzés, köhögés, hányinger, fejfájás, nehézlégzés, tüsszögés, orrfolyás jelentkezhet. Bőrrel való érintkezés esetén bőrpír, égető, szúró érzés, viszketés tapasztalható. Szembe kerülés során vérbőség, fájdalom, kötőhártya-gyulladás alakulhat ki, míg táplálékkal történő felvétel esetén hastáji fájdalom, görcs, ájulás, hányás fordulhat elő. A deltamethrin vízi szervezetekre extrém toxikus, halakban, kétéltűekben, puhatestűekben, vízi növényekben felhalmozódhat.  Egyszerre eredményezhet viselkedésbeli, táplálkozási, fejlődési, illetve populáció szintű zavarokat, diszfunkciókat. Fokozott környezeti kockázatot jelent.  A deltamethrin megtalálható a tejtermékekben, zsírokban, olajokban, halakban, gyümölcsökben, zöldségekben (pl. paradicsomban és sárgarépában nagyon gyakran halmozódik fel), gabonákban is, ezek esetében szermaradéka hosszú ideig kimutatható, akár még 9 hónap után is.  Használatakor minden egyes csípőszúnyoggal együtt több száz más rovar is elpusztul, így többek közt a méhekre, beporzókra, ezáltal a teljes érintett vegetációra, az összes rovarfogyasztó állatfajra, végeredményben – kumulációval – pedig a teljes táplálékláncra, így, a fecskékre, méhekre, kérészekre, nem utolsó sorban pedig az emberre is káros és maradandó hatást gyakorol. Idegméregként az ember hormonrendszerére is hat, illetve hiperaktivitást okoz. A lokális hatások és vízben fejlődő lárvák miatt pedig a csípőszúnyogok száma összességében már másnap is minimum ugyanannyi, mint a használat napján.  A hatóanyag (deltamethrin) és segédanyagai (permetrin) emlősökben, így a macskákban és kutyákban is idegrendszeri tüneteket, koordinációs zavart, izomremegést, valamint a máj, vesék és a kiválasztószervek hosszútávú károsodását okozza. (A macskákból pl. hiányzik a deltamethrin lebontásához szükséges enzim, így extrém kitettséget élveznek.)  Mindezek mellett az utóbbi években több tanulmány hozza a deltametrint összefüggésbe a daganatos megbetegedésekkel, az ADHD, az autizmus spektrumzavar és más, veleszületett viselkedészavarok kialakulásában, továbbá a magzatkárosodásokkal is.  A szer jelenlegi túlhasználata, vagyis hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a csípőszúnyogokban rezisztencia tud kialakulni, egy genetikai mutáció révén ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben, így valójában ez ad okot a járványok kialakulására. További probléma, hogy a szúnyogok nem csak abban a szűk esti idősávban aktívak, amikor a gyérítést végzik: a már járványügyi veszélyt jelentő inváziós fajokkal például napközben is találkozhatunk. A kezelés rövid távú hatását pedig egyszerűen az okozza, hogy ez a fajta kezelés nem akadályozza meg a lárvák fejlődését, így hiába csökkentjük az épp repülő szúnyogok mennyiségét, ha másnap kikel az utánpótlás a területen. Amíg a probléma forrását (a szúnyogok szaporodóhelyeit) nem szüntetjük meg, a szúnyogok folyamatos utánpótlására kell számítani.  A szúnyogszelektív mikrobiológiai védekezés ezzel szemben a Bacillus nembe tartozó baktériumokat alkalmazza - Bacillus thuringiensis israelensis [Bti], Bacillus sphaericus [Bs]. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájára jellemző – más fajoktól eltérő – pH-érték mellett az emésztés, a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye az eddig más rendszereknél sosem tapasztalt nagyfokú szelektivitás, mely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja, a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással. Emellett a biológiai hatóanyag az ökológiai rendszerekben felhalmozódva hosszú ideig megőrzi hatékonyságát és aktivitását (még vízben) is, több esetben évekig működőképes marad, így minden évben az adott szúnyoglárvaszám alapján csak ismételni szükséges. A biológiai szúnyoggyérítés így, a lakosság bevonásával hosszútávú, ökologikus és fenntartható megoldást jelentene a szúnyogkérdésre.

A petíció keretében 50 ezer aláírást szeretnék összegyűjteni, amellyel aztán a döntéshozókhoz fordulhatunk annak érdekében, hogy Magyarország kormánya kiemelt stratégiai sportággá nyilvánítsa a sakkot. Ha támogatod, hogy összeszerelő üzem helyett ész- és tudásalapú társadalmunk legyen, kérlek, írd alá ezt a petíciót!  Legyen a sakk kiemelt stratégiai sportág Magyarországon!