A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tiltja a védett állatfajok egyedeinek zavarását, élő-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyük károsítását. A Margitszigeten és a Szent István parkban – a teljesség igénye nélkül – például a következő védett fajok egyedeivel lehet találkozni: zöld küllő, csóka, széncinege, kék cinege, csuszka, szürkegém, denevér, macskabagoly, sün. A Büntető Törvénykönyv nemcsak a már megvalósult környezet- és természetkárosítást rendeli büntetni, hanem annak előkészületét is. A tervezett tűzijáték területe, programja ismert: https://www.youtube.com/watch?v=Q_FTqQ5JOn8 A természet védelméről szóló törvény szabályait figyelembe véve a rendőrségnek kötelessége intézkedni, ha a szervezők és a lebonyolítást végző önmagától nem áll el a védett fajok élőhelyét érintő környezet- és természetkárosítás előkészületétől.  Elvárjuk, hogy a budapesti főispán is – a kormányhivatalhoz rendelt természetvédelmi hatósági jogkörét használva – haladéktalanul lépjen. A Margitsziget első harmadáig kiterjesztett tűzijáték hatásait először 2024-ben tapasztalhattuk meg. Túl azon, hogy az újlipótvárosi házak beleremegtek a robbanó rakéták keltette légnyomás hullámaiba, rémisztő volt látni a kétségbeesetten össze-vissza repülő és csapodó madarak tömegeit. A lakóhelyünk és élőlénytársaink védelme érdekében követeljük ezért, hogy az idei tűzijátékból hagyják ki legalább a Margit-hidat és a Margitszigetet!

Ha egyetértesz azzal, hogy a stadion helyszínét bírálják felül, és NE a lakott, családos, kertvárosi környezetbe kerüljön, hanem vagy maradjon meg a lelke, és újítsák fel a 100 éves Szusza Ferenc stadiont, vagy építsék olyan területre, amelynek adottságai megfelelőek, akkor írd alá a petíciót!

A Dunakanyar Duna-menti sávja, kiemelt természeti övezetei a törvény erejénél fogva (ex lege) kerüljenek automatikus természetvédelmi oltalom alá, egységes szabályozással. Ez az egyetlen garancia arra, hogy ne lehessen többé kijátszani a természetvédelem határait – és hogy a Dunakanyar jövője a közösségek, ne a beruházók érdekei szerint alakuljon. Mi, a petíció aláírói, hisszük, hogy a fejlődés csak akkor valódi, ha fenntartható, közösségi és átlátható. A Dunakanyar megérdemli ezt a védelmet. Tegyünk együtt érte!

Tisztelt Nagymaros város vezetői! Tiltakozunk Nagymaroson szállodahajó kikötő létesítése ellen. Önök számos törvényes eljárást nem betartva, a település lakóinak háta mögött és a település kárára ( környezetvédelem, embervédelem!) önös érdekektől vezérelve beleegyeztek a település nevében a szennyező, mérgező kikötő létrehozásába. Ennek anyagi haszna-a település szempontjából- elenyésző , éves szinten 6-8 millió Forint. Vegyék tudomásul, nem akarunk kikötőt és a továbbiakban e szerint járjanak el! Ne egy szűk csoport, hanem a település, az itt lakók érdekeit képviseljék! Erre tettek esküt.

Elfogadhatatlan, hogy miközben kormányzati szereplők támadnak kritikus hangokat azzal, hogy politikai érdekeket szolgálnak ki, addig valójában csak a saját embereik teszik ezt meg folyamatosan.

Szolnok elvileg a vizek városa, ám működő strand hiányában nincsenek megfelelő lehetőségek a hűsölésre, a nyári kánikula átvészelésére. Sokan nem engedhetik meg maguknak a nyaralást, utazást és a városban kénytelenek átvészelni a hőséget. Működő szökőkutakkal jobban működhetne az idegenforgalom is, vonzóbb lenne a belvárosban tölteni a délutánt, elégedettebbek lennének a helyiek és az idelátogatók is.

Egyre többen járnak kerékpározni a Pilisbe és ennek az útszakasznak a minőssége jelenleg annyira rossz, hogy pl. országúti kerékpárral balesetveszélyes.

   Elég volt! Nem várhatunk, amíg a kerületek egyesével, helyben jutnak el a szabályozásig. A probléma minden belső kerületet ugyanolyan súlyosan érint, nincs különbség a VI. és a többi kerület lakhatási válsága között. Ami Terézvárosban a lakók akaratából megvalósult, az a kormány segítségével az egész városban sikerülhet.  Ez nem politika, ez az életünk! Írd alá a petíciót, hogy Budapest a turisták helyett újra a budapestieké lehessen.    

A galambkérdés hosszútávú és hatékony megoldást követel. A galambok kártétele elsősorban az ürülékből adódik, amely első lépésben "csak" felületi szennyeződést jelent, de hosszú távon akár szerkezeti károsodást is eredményezhet az épületeken, továbbá szobrokon. Ezen túlmenően a galambürülék nagy koncencrációban akár allergiás tüneteket és légúti megbetegedéseket okozhat. Maguk az állatok is  nagyjából hatvanféle betegséget terjesztenek, amelyek közül néhány konkrétan az emberre is veszélyes, továbbá olyan élősködőknek nyújtanak életteret, mint a bolha, tetű és vérszívó atkák. A városban élő galambok jelenléte tehát nem pusztán köztisztasági, de közegészségügyi, műemlékvédelmi és állatvédelmi problémát is jelent egyszerre. Tisztában vagyunk vele, hogy a városvezetés igyekszik a helyzetet kezelni, azonban úgy látjuk, hogy vagy a ráfordított összeg nem elegendő, vagy nem nem megfelelően történik a felhasználása - mert a nyilvánosan bejelentett évi 20 millió forint ráfordítás mellett is galambtetemek díszelegnek a belvárosban, a sétálóutcában, de akár a vasútállomás közelében is. Békéscsaba és az itt lakók is többet érdemelnek annál, mint galambürüléken átkelve kelljen közlekedniük a város főutcáján!

  Ezúton kérjük a Magyar Országgyűlést és a helyi önkormányzatokat, hogy dolgozzanak ki és vezessenek be olyan szabályozást, amely teljes egészében betiltja az óriásplakátok közterületi használatát.  Indoklás: 📌 Az óriásplakátok jelentős környezetterheléssel járnak (anyaghasználat, hulladéktermelés). 📌 Folyamatos vizuális stresszt okoznak a lakosság számára. 📌 A kampánycélú hirdetések torzítják a politikai versenyt, súlyos közpénz-pazarlásra adnak lehetőséget. 📌 Közlekedésbiztonsági és tájképvédelmi szempontból is zavaróak.  A digitális korban a tájékoztatás és hirdetés sokkal hatékonyabb, környezetkímélőbb formában is lehetséges. Ideje eltüntetni a múlt reklámmaradványait! 

Mert fontos  június 8-át a Vizek Áldozatainak Emléknapjává nyilvánítani.     🔹 Hiszem, hogy az elővigyázatosságot már iskolás korban érdemes megtanítani, mert így felnőttként nagyobb eséllyel leszünk óvatosak és biztonságosak!  Nagyon fontosnak tartom az iskolai programok elindítását, ahol a gyerekek és fiatalok megtanulhatják az elsősegélynyújtás alapjait, a vízbiztonság szabályait és hogy mikor és hogyan kell hívni a 112-es segélyhívót.  🔹 A nyári szezon kezdetén, amikor a gyerekek már a vakációra koncentrálnak, és sokan strandokra, tavakhoz, folyópartra járnak, különösen fontos a vízbiztonság hangsúlyozása. Ezért érdemes egy napot szentelni a gyerekek védelmének és a tudatosság növelésének, hogy kevesebb baleset történjen a jövőbe.   🔹 A megelőzés szempontjából is kulcsszerepe lenne. Az emléknap lehetőséget adna figyelemfelkeltő kampányokra, oktatásra, közösségi eseményekre – mindarra, ami segíthet a jövőben életeket menteni.   Részletesen az elővigyázatosságról, a programról és a tervről, melyeket az Országos Vizimentő Szolgálattal együttműködésben valósíthatunk meg.: https://vizimentok.hu/hu/hirek2/peticio-a-vizek-aldozatainak-emleknapjaert-1821.html   🔹 Személyes érintettségem is okot ad a kezdeményezésre. Testvérem, Kozma Ferenc 39 évesen tragikus körülmények között vesztette életét. Az ő halála világított rá, mennyire hiányoznak azok a közös, társadalmilag elismert keretek, amelyek lehetőséget adnának a családoknak a méltó gyászra. Egy hivatalos emléknap lehetőséget adna arra, hogy legyen egy nap, amikor érte hajthatok fejet, amikor érte gyújthatok gyertyát – még ha valójában nincs is olyan nap, amikor ne gondolnék rá. Ez a nap nem csupán róla, hanem minden egyes áldozatról szólna, és mindazokról, akik mögöttük maradtak – csendes fájdalommal, kimondatlan kérdésekkel. 🔹 Évente több tucat ember veszti életét a magyar vizekben. Ezek nem csupán statisztikai adatok, hanem valós tragédiák – nevek, arcok, családok, szeretett emberek állnak mögöttük. Mégis, ezek az esetek gyakran csendben maradnak, láthatatlan gyászként nehezedve az érintettekre.  🔹 A víz az élet egyik alapfeltétele – de ugyanakkor veszélyforrás is lehet. Egy hivatalos emléknap nemcsak az áldozatok előtti megemlékezés lenne, hanem egy erős társadalmi üzenet is: felelősséggel tartozunk egymásért, és meg kell tanulnunk tisztelettel és tudatossággal viszonyulni a természet erejéhez.  Ez a nap lehet a csendből hallhatóvá váló emlékezés napja. Lehetőség arra, hogy ne csak a múlt áldozataira emlékezzünk, hanem a jövő biztonságáért is tegyünk – tudatossággal, megelőzéssel, összefogással.    Amit most kérek, nem könnyű kérés – de szívből jön. Ez a kezdeményezés nem csak egy aláírásgyűjtés. Ez egy hiányból született kiáltás – egy testvér elvesztése után. A fájdalom csendes, de nem kell, hogy néma is maradjon.  ✍️ Kérlek, írd alá a petíciót – és oszd meg, hogy másokhoz is eljuthasson. Egyetlen aláírás, egyetlen megosztás is  számít. Köszönöm, hogy a fájdalmamban mellettem állsz – még akkor is, ha nem ismersz személyesen.   Tisztelettel és bizalommal: Nagy Erika Köröstarcsa

Az egyetem felelőssége, hogy biztonságos és befogadó környezetet biztosítson minden diákja és munkavállalója számára – függetlenül azok származásától, nemi identitásától vagy szexuális orientációjától. Ha egy egyetemi oktató gyűlöletbeszédre emlékeztető tartalmat tesz közzé, az nem „magánvélemény”, hanem a közbizalommal való visszaélés.