A szegedi egyetemi napok több évtizedes rendezvény az egyetemen, amivel kapcsolatban intenzív kampány zajlott elővételes jegyértékesítés céljából. Majd kisvártatva szinte az összes kortárs élőzenei koncert törlésre került, és azzal az indoklással hogy a programváltozás jogát fenntarották,  a hallgatói önkormányzat nem kívánja a jegyeket visszatéríteni. 

Azért irja alá valaki a petíciót, mert hisz jogállamiságban és abban, hogy Magyarországnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot. Ha egy ország elkötelezi magát a Nemzetközi Büntetőbíróság mellett, nem hívhat meg olyan vezetőt, mint Benjamin Netanyahu, aki ellen elfogatóparancs van érvényben. Ez nem antiszemitizmus – ez következetesség, felelősségvállalás és az igazságosság melletti kiállás.

Szeretnénk elérni  a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökségének lemondását!

Ez a kezdeményezés azért született, mert hisszük, hogy a magyar nemzetnek szüksége van egy olyan közös ünnepre, amely nem a távoli múlt ködébe vész, hanem a mi saját, megélt valóságunkról szól. Azért érdemes mellénk állnod, mert ez a nap a mi generációnk sikere: egy olyan pillanatra emlékeztet, amikor bebizonyítottuk, hogy a sorsunk a saját kezünkben van, és képesek vagyunk békésen, közös akarattal irányt váltani, ha a hazánk jövője azt kívánja. A csatlakozással hitet teszel amellett, hogy a demokrácia nem csupán egy elvont fogalom, hanem egy élő erő, amely képes lebontani a társadalmi széthúzás falait és újra közelebb hozni egymáshoz az embereket. Ez a nap a mi közös felelősségünket és a választásunk szabadságát hirdeti, erőt adva mindannyiunknak, hogy higgyünk egy igazságosabb és élhetőbb Magyarországban. Tegyük együtt április 12-ét a népakarat és az újrakezdés hivatalos ünnepévé!

Civil összefogás körvonalazódik az Örs vezér tere egyik legmeghatározóbb jelképe, a "Gomba" néven ismert egykori BKK-pénztár épületének megmentéséért. Rózsa András, Zugló polgármesterének legutóbbi bejelentése után, melyben a terület rendezése kapcsán az épület bontása is felmerült, a városvédők és a retro építészet kedvelői aggodalmukat fejezik ki. A 70-es évek óta álló építmény nem csupán egy funkcióját vesztett pavilon, hanem a fővárosi tömegközlekedés arculatának szerves része. A tiltakozók szerint a bontás helyett funkcióváltásra (pl. kávézó, játszóház kulturális pont,  könyvtár, vagy rendőr örs )  esztétikai felújításra lenne szükség, megőrizve a környék karakterét.

A „vármegye” és az „ispán” a középkori Magyar Királyság intézményrendszeréből származó fogalmak. A modern közigazgatás a 20. század során tudatosan szakított ezekkel, a közérthetőség és a funkcionális működés érdekében. A 2022-es döntés, amely 2023-tól újra bevezette ezeket az elnevezéseket, nem közigazgatási szükségszerűségből fakadt, hanem szimbolikus, politikai jelentést hordoz. Ez elmoshatja a határt a történeti hagyomány és a jelenkori államszervezet között. A közigazgatás nyelvének elsődleges feladata a pontosság, az egyértelműség és az állampolgárok számára való érthetőség. A történelmieskedő terminológia ezt nem erősíti.

Magyarország népe 2026. április 12-én történelmi döntést hozott: lezártunk egy korszakot, és új alapokra akarjuk helyezni hazánk jövőjét. A választók kétharmados többsége a rendszerváltás, az elszámoltatás és a morális megtisztulás mellett tette le a voksát. Ebben az új korszakban nincs helye olyan államfőnek, akit a bukott rendszer jelölt ki a hatalom átmentésére. Legitimáció nélkül Ön egy olyan politikai többség bizalmából foglalja el a Sándor-palotát, amely vasárnap végleg elveszítette a választók bizalmát. A köztársasági elnök feladata a nemzet egységének képviselete, de a jelenlegi helyzetben Ön csak a múlt és a bukott NER-rendszer maradványait testesíti meg. A jogállam felszámolása Ön az elmúlt évtizedben az Alkotmánybíróság elnökeként, majd az államfői székben is némán asszisztált a magyar jogállamiság szisztematikus lebontásához. Aláírásával hitelesítette a hatalom túlterjeszkedését szolgáló jogszabályokat, és legfőbb közjogi méltóságként sem tett eleget alkotmányos kötelezettségének, hogy megvédje a polgárok alapvető szabadságjogait a politikai alapú kirekesztéssel és a megfélemlítéssel szemben. Gát a megújulás előtt A magyar választók nemet mondtak a rendszerszintű korrupcióra és a gyűlöletkeltő propagandára. Azzal, hogy Ön a helyén marad, a régi hatalmi elit bábjaként gátolja az ország demokratikus megújulását. Az országnak olyan elnökre van szüksége, aki képes együttműködni az új népakarattal, és nem gátja a szükséges reformoknak.

Magyarországnak olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki nem csak közjogi értelemben államfő, hanem erkölcsi értelemben is!

Magyarország közéletében súlyos bizalmi és erkölcsi válság alakult ki. Az állami intézmények és a politikai szereplők iránti bizalom megrendült, a társadalom megosztottá vált, és egyre kevesebb az olyan hiteles szereplő, aki képes közös erkölcsi alapot képviselni. A köztársasági elnök személye ebben a helyzetben nem pusztán protokolláris kérdés: szimbolikus iránytű is. Olyan jelöltre van szükség, aki nem politikai lojalitásból, hanem erkölcsi hitelességből meríti a tekintélyét. Ezért arra kérjük a TISZA Párt leendő kormányát és Magyar Pétert, hogy kérjék fel Iványi Gábort a köztársasági elnöki tisztség betöltésére. Iványi Gábor évtizedek óta következetesen képviseli az elesettek melletti kiállást, személyes kockázatokat vállalva is. Az ő felkérése nemcsak egy személyi döntés lenne, hanem egy világos értékválasztás: annak kimondása, hogy az ország jövője az emberségre, a szolidaritásra és a morális felelősségre épül.

Miért tartjuk ezt halaszthatatlannak az új kormányzati ciklusban? 1. A képviselői munka közvetlen ellenőrzése: A választók felhatalmazása nem biankó csekk. Jogunk van látni, hogy a Tisza és az ellenzék, azaz a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői hogyan érvelnek a törvényjavaslatok mellett vagy ellen, miként zajlanak a viták, és hogyan születnek a nemzet sorsát meghatározó döntések. A vágatlan, élő adás a garancia arra, hogy a politikai teljesítmény ne csak szerkesztett híradókban jelenjen meg. 2. Valódi közszolgálatiság mindenki számára: A korábbi években a parlamenti közvetítéseket az online térbe száműzték, ezzel kizárva az idősebb generációkat és a kistelepüléseken élőket, akiknek a televízió az elsődleges információforrásuk. Az új kormány egyik legfontosabb ígérete az esélyegyenlőség: a parlamenti munka követése ne legyen technikai eszközökhöz vagy internet-előfizetéshez kötött kiváltság. 3. A bizalom és a demokrácia alapköve: A falak lebontása a kormány és a nép között ott kezdődik, hogy a döntéshozatal folyamata mindenki számára láthatóvá válik. A közvetítések visszaállítása bizonyítaná, hogy a Tisza Párt nem fél a nyilvánosságtól, és büszkén vállalja a parlamenti munkát a választók szeme előtt.

Hadházy Ákos képviselőként 2013 óta folyamatosan, rendíthetetlenül tárta fel az Orbán-kormány korrupciós ügyeit, vállalva számtalan konfrontációt ebben az egyáltalán nem hálás szerepben. A 2026-os országgyűlési választáson nem jutott be a parlamentbe, amit úgy értékelt: "a választók most úgy döntöttek, hogy másnak adnak felhatalmazást, engem pedig elbocsátanak a köz szolgálatából. Ezt természetesen tudomásul veszem, gratulálok az utánam jövőknek és őszintén kívánom, hogy az új kormánynak sikerüljön." – viszont véleményünk szerint a parlamenten kívül is lenne neki való hely és feladat. Természetesen állatorvosként is szükség lenne rá, de talán azon a területen most jobban pótolható. Háttér: https://www.facebook.com/hadhazyakos/?locale=hu_HU

Ez a petíció nem számokról, nem szervezeti működésről és nem adminisztratív hibákról szól. Ez a petíció emberekről szól. Arról, hogy mi történik akkor, amikor egy beteg belép egy kórház ajtaján, és nem lehet biztos abban, hogy lesz ott orvos, aki ellátja. Arról, hogy mi történik akkor, amikor az orvos – aki esküt tett az élet védelmére – már nem tudja, meddig bírja még erővel, mert a rendszer, amelynek működnie kellene, magára hagyta. A makói kórház helyzete nem egy elszigetelt probléma, hanem egy tünet. Egy figyelmeztetés. Egy jelzés arra, hogy a magyar egészségügy olyan pontra jutott, ahol már nem lehet csendben maradni. Ma még vannak orvosok, akik lelkiismeretből, saját határaikon túl dolgozva tartják életben az ellátást.  • De meddig lehet erre építeni egy egész rendszert?  • Meddig várható el, hogy emberek munkaidőn túl, kimerülten, saját egészségüket is kockáztatva pótolják azt, ami hiányzik? Ez mindannyiunk ügye. Mert mindannyian lehetünk betegek. Mindannyiunk családjában van idős ember, gyermek, krónikus beteg. És amikor baj van, nincs fontosabb annál, hogy legyen egy működő, biztonságos egészségügyi rendszer, amelyben megbízhatunk. Ez a petíció azért született, mert nem fogadhatjuk el, hogy a betegellátás a szerencsén múljon. Nem fogadhatjuk el, hogy az orvosok kizsigerelése tartsa fenn a rendszert.