Mindenhol legyen lehetőség a meleget visszaverő, fehér színű, sima felületű akár lemeztető kialakításra, ami a nyár derekán akár 30 fokkal is hűvösebbé teszi a tetőtér vagy a padlás hőmérsékletét. A hővédelem miatt minden tetőszerkezetre meg kellene engedni a fehér színt az összes településképi rendeletben, mert az egyre gyakoribb nyári hőhullámok idején is jelentősen élhetőbbé tenné a lakások, házak és települések területét. A fehér szín a hőnek csak kb. ötödét nyeli el a fekete vagy sötétszürke felületekhez képest; a többit visszaveri, így az távozik a háztetőkről. A sötét színű tetők alatt vagy élhetetlen hőmérséklet alakul ki, vagy rengeteg felesleges energiát kell a hűtésre pazarolni. Az antracit tető nyáron 80-90C fokra hevül fel és egész éjszaka adja le a hőt, miközben a fehér szín visszeveri azt és csak néhány fokkal lesz melegebb mint a levegő. Nem véletlen, hogy az arab országokban és Görögországban is régebben mindent fehérre festettek. Sok helyen ma nem engedélyezett a tető fehér színű kialakítása, mert korábban nem gondoltak erre a szempontra. Ezen változtatni kell! A fehér tető nemcsak esztétikai kérdés, hanem a klímavédelem egyik eszköze is, akárcsak a napelem. Mivel azonban a fehér szín könnyen piszkolódik, ezért csak a sima vagy közel sima felületek alkalmazása indokolt. Ezért országos szintű szabályozásra van szükség, hogy akár cserpes lemezzel vagy síklemezzel kialakított, fehér színű tetők építését ne lehessen megtiltani önkormányzati rendelettel, mert az a szabály most már káros. A változást követnünk kell, mert nem tudjuk megállítani. Néhány példa a világból ahol már ezt meglépték:   Kalifornia, USA (pl. Los Angeles): Az állami "Title 24" épületenergetikai szabvány és a Los Angeles-i Cool Roof Ordinance kötelezővé teszi, hogy az új és a felújított lakóépületek teteje magas hő- és fényvisszaverő képességű (többnyire fehér) bevonatot kapjon. New York, USA: A helyi építési törvénykönyv (Local Law 21) előírja, hogy az új építésű vagy jelentősen felújított épületek lapostetőit fehér fényvisszaverő anyaggal kell burkolni. Kükládok, Görögország (pl. Szantorini, Míkonosz): Eredetileg 1938-ban, fertőtlenítési céllal rendelték el a kötelező meszelést, de ma már a helyi építésügyi szabályzatok írják elő a fehér falakat, részben az egységes turisztikai arculat, részben a természetes hűtés miatt. India (pl. Ahmedábád és Telangána állam): Állami és városi "Cool Roof" (hűvös tető) irányelvek és szabályozások teszik kötelezővé az új kormányzati, ipari és kereskedelmi épületek, valamint a támogatott lakóházak tetejének fehérre festését a súlyos hőhullámok miatt. Bermuda: Szigorú helyi törvények írják elő a házak ikonikus, hófehér, lépcsőzetes kialakítású tetejét. Bár a fő cél az esővíz begyűjtése és tisztán tartása, a fehér szín kötelező eleme a sziget hőmérséklet-szabályozásának is.    Új-Dél-Wales, Ausztrália (Sydney térsége): Az állami épületenergetikai rendszer (BASIX) erősen bünteti a sötét színeket, egyes új külvárosi fejlesztéseknél (pl. Wilton) pedig kifejezetten betiltották a sötét tetők építését a hőszigethatás csökkentése érdekében. Andalúzia, Spanyolország ("Pueblos Blancos"): A dél-spanyolországi "fehér falvakban" helyi önkormányzati rendeletek kötelezik a tulajdonosokat a homlokzatok rendszeres fehérre meszelésére (részben hagyományőrzésből, részben a nyári hőség miatt). Ostuni, Olaszország: A pugliai régióban található "Fehér Város" esetében egy 17. század óta érvényben lévő, ma már építésügyi szabályzatba foglalt rendelet írja elő a házak kötelező fehérre meszelését. Párizs, Franciaország: A város klímavédelmi terve (Plan Climat) alapján elkezdték a hagyományos, de nyáron pokolian felmelegedő sötét cinktetők kötelező/támogatott fehérre festését, az új lapostetőknél pedig alapkövetelmény a világos burkolat. Miami, Florida (USA): A Miami-Dade megyei építési szabályzat (Cool Roof Ordinance) kötelezővé teszi a magas fény- és hővisszaverő (jellemzően fehér) tetőbevonatok használatát új építéseknél és teljes tetőcseréknél.  Kérjük írja alá a petíciót, hogy ne akadályozzák az önkormányzatok, az élhetőbb lakhatási körülményeket és energetikai hatékonyságot.

Ez volt az egyetlen közvetlen vasúti összeköttetésünk Budapesttel. Egyre többen kezdték el használni a járatot, ami sokkal kényelmesebbé tette a járás lakosainak is a főváros megközelítését (napi 1 vonatpár). 

Egy ilyen lépés nem csupán hatalmas társadalmi szolidaritásról tenne tanúbizonyságot, de a mozik megítélését is példátlan mértékben javítaná. A klímaváltozás korában az alkalmazkodás és az összefogás a legfontosabb eszközünk. Kérjük, nyissák meg a hűvös termeket, és segítsenek átvészelni a hőkupolát! Aláírók: A hűsölni vágyó, felelősségteljes magyar állampolgárok és mozirajongók közössége

A NOKS dolgozók nélkül a köznevelés nem működhetne. Gyógypedagógiai asszisztensek, pedagógiai asszisztensek, dajkák és más szakemberek nap mint nap támogatják a gyermekeket, különösen a sajátos nevelési igényű és különleges figyelmet igénylő tanulókat. Munkájuk nélkülözhetetlen, mégsem részesülnek méltó anyagi elismerésben. A méltatlan bérezés miatt egyre többen hagyják el a pályát, ami végső soron a gyermekeket, a családokat és az iskolákat is hátrányosan érinti.  Csatlakozzon ön is, hogy közösen kiálljunk  a NOKS dolgozók méltó megbecsüléséért és a minőségi köznevelés jövőjéért!

Mert sok család belerokkan ebbe. 

Július 1-től fizetőssé válik a lakossági sitt leadása a hulladékudvarokban. Ez a döntés közvetlenül az Ön környezetét és az Ön pénztárcáját is veszélyezteti! Ha valaki eddig felújította a fürdőszobáját vagy leverte a régi csempét, a keletkező törmeléket legálisan és ingyenesen leadhatta a kijelölt udvarokban. Mostantól bruttó 36 Ft/kg-os díjat kell fizetni, ami egy kisebb felújításnál is azonnal 20 000 - 40 000 forint plusz kiadást jelent a családoknak. Miért veszélyes ez a döntés? Mert működésbe lép a tankönyvi "kobra-effektus": ahelyett, hogy a lakosok tömegesen fizetni kezdenének, a sitt jelentős része meg fog jelenni az erdőszéleken, a dűlőutakon és a patakpartokon. Amit a MOHU megspórol, azt a mi lakókörnyezetünk, a mi erdeink fogják megszenvedni, a takarítás milliárdos számláját pedig végül az önkormányzatokon keresztül szintén mi, adófizetők fogjuk állni. Nem engedhetjük, hogy a rövidlátó vállalati logika szemétdombbá változtassa a környezetünket és a természetet, miközben a szabálykövető polgárokat sarcolják. Csatlakozzon Ön is, írja alá a petíciót, és követeljük együtt a méltányos, ingyenes lakossági kvóta megtartását! Védjük meg az erdeinket a sitteláradástól!

Kedves Emberek!  Minden évben ugyanaz történik. Miközben az égboltot fények és robbanások töltik meg, gyermekek, állatok ezrei rettegnek. Kutyák és macskák menekülnek pánikban, vadállatok sérülnek meg vagy pusztulnak el, madarak hagyják el fészkeiket. Sokuk számára a tűzijáték nem ünnep, hanem félelem és szenvedés.  Eközben a természetet szennyező hulladék borítja, a levegőbe káros anyagok kerülnek, és egyetlen szikra is elegendő lehet ahhoz, hogy tűz keletkezzen, veszélyeztetve állatokat, embereket és értékes természeti területeket.  Minden évben komoly áldozatokkal jár, magánlakások, munkahelyek, erdők, gyermekek, állatok veszélyeztetése a tét! Gyermekeink és állataink nem tudnak tenni ellene, de mi igen!  Tegyük fel magunknak a kérdést: valóban megéri néhány percnyi látványosság ezért az árért?  Ha hiszel abban, hogy az állatok élete, a természet védelme és a közös biztonság fontosabb, kérünk, csatlakozz hozzánk. Egy aláírás önmagában talán kicsinek tűnik, de sok ezer ember közös kiállása már hallható hang lehet.  Írd alá a petíciót, és mutassuk meg, hogy képesek vagyunk együtt kiállni azokért, akik nem tudják megvédeni magukat.  Az állatoknak nincs választásuk. Nekünk van. 

A felesleges zajkeltés, a motorbőgetés egyre több embert zavar. Osztrák, svájci, és német példák alapján meg lehetne fékezni az emberek ezreinek életét megzavaró, öncélú zajszennyezést, amit az utakon közlekedő honfitársaink némelyike okoz.

  Mindez most, nyáron különösen égető probléma. Reggeltől estig gyerekek százai használják ezeket a tereket, sokan a parkok árnyékába menekülnek a hőség elől. Ilyenkor a játszóterek és parkok még fontosabb szerepet töltenek be a közösség életében. Éppen ezért minden halogatott javítás, minden otthagyott üvegszilánk, minden elhanyagolt játék azonnali veszélyforrás. Ez nemcsak a gyerekes családokat érinti. A helyiek felháborodása — gyerekeseké és gyermekteleneké egyaránt — jogos és egyre nagyobb. Wekerletelep nem elhanyagoltságot, hanem figyelmet és valódi törődést érdemel, és a wekerleiek nem csak panaszkodni akarnak, hanem részt akarnak venni a megoldásban. Ezért azt követeljük a Kispesti Önkormányzat vezetésétől, különösen Paróczai Anikótól mint a városüzemeltetésért, ifjúsági ügyekért, civil kapcsolatokért és testvérvárosi kapcsolatokért felelős alpolgármestertől (és nem mellesleg Wekerle egyik önkormányzati képviselője) és a Kispest KÖZPARK Kft. üzemeltetőtől, hogy: 1. Azonnal javítsák ki a legsürgősebb balesetveszélyes hibákat (törött játékok, lépcső, homokozók, domb, kapu megjavítása) 2. Biztosítsanak rendszeres takarítást és karbantartást (szemét, üveg, közhigiéniai problémák felszámolása, mosdó alapos takarítása) 3. Indítsanak nyílt közösségi tervezést Wekerle parkjainak jövőjéről Kezdeményezzenek egy olyan közösségi tervezési folyamatot, amelynek végén konkrét akcióterv készül a kerületrész parkjainak és játszótereinek korszerűsítésére és felújítására. Olyan folyamatot akarunk, ahol a helyi lakosok nem statiszták, hanem partnerek: ahol végre közvetlenül szembesíthetjük a döntéshozókat a problémákkal, és megfogalmazhatják saját javaslataikat, ötleteiket is.  

 A toklász nemcsak anyagi terhet jelent, hanem rengeteg stresszt, fájdalmat és bizonytalanságot is. Senkinek sem kellene attól tartania egy séta során, hogy a szerette súlyos sérülést szenved, vagy sürgős orvosi beavatkozásra lesz szüksége. A megelőzhető kezelésekre fordított több tíz- vagy akár több százezer forint helyett a családoknak a nyugalomra, a biztonságra és a közös élményekre kellene költeniük. A probléma országos, a változást pedig most kell elkezdenünk!

Azért fontos csatlakoznod, mert holnap te, a rokonaid vagy a barátaid is kaphatnak egy 47 000 forintos csekket Debrecenben, ha bajba jutott emberen segítenek. Ez a kampány nem egyetlen csekkről szól, hanem arról, hogy megállítsuk a Debreceni Közterület-felügyelet lélektelen, pénzbehajtó robotként működő gyakorlatát. Nem fogadhatjuk el, hogy a városunkban a jóindulat, a szakmai felelősség és a segítségnyújtás büntetést érjen ahelyett, hogy köszönet járna érte. Ha aláírod, segítesz kikényszeríteni az emberségesebb helyi szabályokat és a méltányosság jogkörét a Városházától. Álljunk ki együtt egymásért és egy élhetőbb Debrecenért!

 Veszprém egyik legfontosabb zöldterülete, az Aranyosvölgy több, egymással összefüggő ingatlanfejlesztés célpontjává vált. A tervezett lakóparkok és átminősítések jelentős hatással lehetnek a város zöldfelületeire, a Séd-völgy ökológiai rendszerére, a vízbázis-védelemre, a közlekedésre és az életminőségre. A veszprémieknek joguk van ahhoz, hogy a döntések előtt teljes körű tájékoztatást kapjanak, és érdemben beleszólhassanak városuk jövőjébe.  Az Aranyosvölgy közös természeti örökségünk és Veszprém jövőjének része. Nem lehet egy tollvonással építési terület!