• Ne vágják ki a fákat a Hamzsabégi sétányon!
    Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nem az elővárosi személyvonatok jelenleg tervezett nyomvonalán szeretnénk módosítani. De ragaszkodunk hozzá, hogy a Hamzsabégi út Budafoki út és Bartók Béla út közötti sűrűn lakott szakaszán, ahol a Hamzsabégi park több száz 40-50 éves fájának elpusztításával járna a beruházás, maradjon a két vágánypár a teherforgalom csökkentésével és modern vasútbiztonsági berendezések alkalmazásával, valamint korszerű zajfogóval, de nem 10-16 m-es, oda nem illő vasbeton- és üvegfallal, amely sötétbe borítaná a letarolandó parkot. Csak a növényzet sérelme nélkül kialakított zajvédelmet fogadunk el. A NIF és a BFK reklámanyagaiban, a személyszállításra hivatkozva, zöld gondolatként állítják be a Kelenföld és Ferencváros közötti vágánybővítést, míg a növekvő teherforgalom nem kap elég hangsúlyt. A tömeges fairtást elbagatellizálják, annak ellenére, hogy ez a zöld sziget közérdek, mivel egy főutakkal körülvett sűrűn lakott élettér tüdejeként szolgál. Figyelembe véve a fuldokló Budapestet különös mértékben sújtó klímavészhelyzetet, következetlen és otromba lenne ilyen pusztítás árán véghez vinni a projektet. Elveszne a megígért zöld haszon, sőt, inkább csatát veszítenénk a klímaharcban. Aggasztónak és felháborítónak tartjuk, hogy zavartalanul folyik a kiviteli tervek készítése és a reklámkampány, annak ellenére, hogy a környezetvédelmi engedély per alatt áll, tehát az azon alapuló vasútépítési engedély sem léphetett volna még hatályba. Kérjük az Egyesület, mint a helyi lakosság jelentős részét képviselő szervezet bevonását a tervezési és később az építési folyamatokba. Garanciát várunk arra nézve, hogy az érintett ingatlanok előzetes állapotfelmérése meg fog történni. Garanciát várunk arra vonatkozóan, hogy a munkálatok után a teherforgalom nem fog számottevően nőni, valamint hogy a várhatóan megnövekvő kelet-nyugati teherforgalmat a V0 vonal hiányában nem ezen a szakaszon fogják elvezetni. Ha a Budapestet elkerülő, kifejezetten a teherforgalom, áruforgalom bonyolítására tervezett V0 vonalat megépítenék, a városi vasútfejlesztés valóban a városi és elővárosi közösségi közlekedést szolgálhatná – és ez csak az egyik lehetséges alternatíva. Budapest nem terepasztal, hanem élőhely. A mi élőhelyünk: embereké, állatoké és növényeké. https://youtu.be/9C17MuPHFyo Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület Budapest, XI. kerület, 2020. október
    3 678 a 4 000 Aláírásból
    Készítette: POPÉK Egyesület Picture
  • Galvani körút helyett forgalomcsillapítást!
    Wekerletelep az emberi léptékű, környezettudatos várostervezés, az Eboneezer Howard nevével fémjelzett kertváros mozgalom egyik kiemelkedő példája, Budapest egyik gyöngyszeme, műemléki jelentőségű, védett lakóterület, kiváló közösségi közlekedési kapcsolatokkal. A létét meghatározó urbanisztikai alapelveket ma talán a “kompakt város” fogalma írja le legjobban. Ezt a több, mint száz éves, ma is élő, létező jó példát Magyarország első polgári miniszterelnöke, Wekerle Sándor kezdeményezte még pénzügyminiszterként. A Mária-Valéria nyomortelep felszámolásával létrejött, a 20-ik század második felében született József Attila lakótelep szintén az egyik legnépszerűbb, kiemelten élhető, a városba kiváló közösségi közlekedési kapcsolatokkal bekötött, kiemelkedően zöld lakóövezet a fővárosban. E két, történelmi léptékkel is mérhető jó példa előképe, inspirációja, megóvásuk pedig szempontja kell legyen mindazoknak az urbanisztikai és közlekedésszervezési fejlesztéseknek, amelyekre egyébként egyértelműen szükség van fővárosunkban. A Galvani híd kiszolgálója lesz nem csak a meglévő és épülő Dél-budai lakó- és irodaövezeteknek, de az RSD-hez, Csepel és Ferencváros talákozásához megálmodott, új déli városkapuba tervezett lakóövezetnek, közösségi, sport, üzleti és irodai létesítményeknek is. A hozzá kapcsolódó úthálózat nyomvonala és műszaki kialakítása azonban komoly kérdéseket vet fel, amelyekről megalapozott és jól kiérlelt döntést várunk. A valóban korszerű, élhető város tervezésének alapja, hogy a mindennapokhoz szükséges humán infrastruktúra (óvdák, iskolák, rendelők, stb.), munkahelyek, a kikapcsolódást biztosító helyek és területek a lakóhely közelében elérhetőek legyenek, így csökkentve a közlekedési szükségleteket és terhelést, a fennmaradó szükségleteket pedig jó közösösségi közlekedéssel szolgáljuk ki. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a Dél-budai, Észak-csepeli és Külső-ferencvárosi fejlesztési területeken az új negyedek ilyen módon jöttek, jönnek létre. Megvalósítható-e a korszerű, környezettudatos, emberi léptékű, kompakt városi negyedek fejlesztése szigetszerűen? Milyen eredményt mutat a mérleg, ha az új - adott esetben még akár ökológiai szempontok szerint is átgondolt - negyedeket olyan utak kötik a város többi részéhez, amely utak éppen a modern, élhető negyedek 50-100 éves előképeit, előzményeit, úttörőit és az ott élők életminőségét károsítják? Wekerletelepet és a József Attila lakótelepet az M5 bevezető szakasza észak-nyugati oldalról már súlyosan lehatárolja, brutálisan elvágja közvetlen szomszádságától. A Galvani-híd új úthálózatának akár a Kiserdőbe, akár a jelenlegi Határ útra vezetett nyomvonala végzetesen elvágná ezeket a jó minőségű lakóterületeket egymástól is. Mi több, az új útszakaszok és a híd az M1-M7 és az M4 bevezetők összekötésével egérutat nyitnak azoknak is, akiknek egyébként a már kiépült déli M0 megoldást jelent úticéljuk, például a reptér elérésre. Erre utal Vitézy Dávid kommunikációja is, amellyel egyértelműen össze kívánja kapcsolja a “Galvani-körút” és a reptéri gyorsforgalmi út fejlesztési projektjeit. A zajvédő falakkal és napi több tízezer egységnyi újonnan megjelenő gépjárművel körülvett, gettósított területek, skanzenné lecsúszó jó várostervezési példák nem csak egyre romló minőségben biztosítanák az ott élők létfeltételeit, de nem tudnák beteljesíteni azt a küldetésüket sem, hogy előzményül, jó például és partnerként szolgáljanak a további, ökotudatos és emberközpontú urbanisztikai fejlesztéseknek. Az új Duna-híd (Galvani híd) és a hozzá tartozó körút építését a kormányzat többek között azzal indokolja, hogy ezzel az eszközzel lehet a belváros forgalomcsillapítását megoldani, áthelyezve a terhelést a külvárosokra. Ezzel szemben a tapasztalat világszerte az, hogy új utak építése új forgalmat generál, autózásra ösztönöz. Az új híd és az új utak tervezésénél is azzal számolnak, hogy a gépkocsi-forgalom összességében növekedni fog. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a várost fojtogató gépkocsi-áradat és a klíma-vészhelyzet idején az autóknak építsünk százmilliárdokért infrastruktúrát, vagy hogy a problémát egyszerűen rátoljuk a külvárosokra. Ráadásul az új híd, új úthálózat a meglévő, totálisan lepusztult úthálózatra is újabb forgalmat visz, és ezeknek az utaknak a felújításáról egyetlen szó sem esik a tanulmányokban. A követendő célnak a forgalomcsillapítást tartjuk: a jó minőségű, olcsó, a fővárost és az agglomerációt is magába foglaló közösségi közlekedés fejlesztését, az agglomerációs P+R parkolók építését, a kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzését támogatjuk. Ezekben a projektekben van a helye a Galvani-projekt százmilliárdjainak. Mind a Főváros, mind a Kormány komoly kinyilatkoztatásokat tett a klímavészhelyzettel illetve klímavédelmi programjával kapcsolatosan. Egy teljesen újszerű jövőt tervezünk most, a múlt elavult megközelítéseitől való radikális eltéréshez pedig, igen, bátorság kell. Ez egyedül nehéz, de mi minden erőnkkel és rendelkezésünkre álló eszközzel azon vagyunk és leszünk, hogy az ember- és környezetbarát várostervezés és közlekedési megoldások és az ezt szolgáló infrastruktúra minél hamarabb minél nagyobb teret nyerjenek és ebben természetes szövetségesek és partnerek vagyunk.
    3 181 a 4 000 Aláírásból
    Készítette: Kiserdővédők Akciócsoport
  • Összefogás az Egészségügyért
    Egy jól működő egészségügyi ellátási rendszer mindenkinek az érdeke, a társadalom és a gazdaság működésének alapfeltétele, és az egészségügy nem működik a benne dolgozók nélkül. Jó ellátást igazán csak elégedett, kipihent, megbecsült dolgozók tudnak nyújtani. Ez csak akkor képzelhető el, ha a dolgozók jó munkakörülmények között, megfelelő anyagi és társadalmi megbecsülésben dolgozhatnak. Csak így tudják a betegek számára a maximumot nyújtani. Az állami egészségügyi rendszer eddig is a végletekig leterhelten működött, tartalékokkal nem rendelkezik. Már jelenleg is súlyos problémát jelent az, hogy nincs elég orvos, ápoló és egyéb szakember a rendszerben, miközben most a koronavírus járvány alatt minden erőforrásra szükség van és lesz! Ebben a helyzetben az egészségügyi dolgozók a gyógyításra szeretnének fókuszálni, nem pedig a szabadságukért és az alapvető jogaikért akarnak küzdeni! Most, a koronavírus járvány közepén egy nap alatt, egyeztetés nélkül meghozott törvény mégis erre kényszeríti őket, sokuknak nem hagy más lehetőséget, mint hogy súlyos választás elé állítsa őket, sokan fontolgatják máris az állami egészségügy vagy akár a pálya végleges elhagyását. Sokan a magánellátásban vagy egészen más területen fognak elhelyezkedni. Ugyanakkor a dolgozók számának csökkenése számos helyen az ellátás megszűnését, kórházak, rendelőintézetek bezárását fogja eredményezni, sok helyen nem lesz elérhető közelségben orvos, ápoló – vagy csak és kizárólag a magánellátás keretében, amely sokak számára nem lesz megfizethető. Az új jogviszony a munkavállalók teljes kiszolgáltatottságát okozza. (Rövidebb és részletesebb elemzés a törvényről: https://magyarorvosok.hu/cikk_tajekoztato-az-egeszsegugyi-szolgalati-jogviszonyrol-torveny-tartalmarol&category=H%C3%ADrek https://magyarorvosok.hu/cikk_a-magyar-orvosok-szakszervezetenek-reszletesen-kifejtett-allaspontja-az-egeszsegugyi-szolgalati-jogviszonyol-szolo-torvennyel-kapcsolatban&category=H%C3%ADrek https://mok.hu/hirek/mokhirek/a-mok-hivatalos-velemenye-az-egeszsegugyi-szolgalati-jogviszony-torvenyrol ) Minden egészségügyi és egészségügyben dolgozó 1+1 évre kirendelhető, illetve korlátlanul, határozatlan időre áthelyezhető bárhova békeidőben is, minden különösebb ok nélkül – ehhez elegendő mindössze 10 nappal előtte értesíteni őt. Az egészségügyi dolgozók nem katonák! A betegek ezért bármikor azzal szembesülhetnek, hogy az őket gondozó orvost átvezénylik másik munkahelyre. Ez sérti a szabad orvosválasztáshoz való jogukat, illetve nehezíti a további gondozásukat, gyógyításukat. A gyógyítás szabadsága nélkül nem képzelhető el az egészségügyi rendszer átalakítása, fejlesztése! A gyógyító kapcsolat különleges, bizalmi kapcsolat, ahol a katonai narratívának nincsen helye, különösen nem békeidőben! Kérjük tehát minden egészségügyi, és egészségügyben dolgozót, családjaikat és az egész társadalmat, hogy aláírásával támogassa küzdelmünket egy jobb, élhetőbb, hálapénzmentes egészségügyért – de az új szolgálati jogviszony belengetett béklyói helyett!
    20 302 a 25 000 Aláírásból
    Készítette: Judit Mária Tóth Picture
  • Igazságos és környezetbarát támogatási rendszert Budapest XIII. kerületében!
    Így növelhető a társadalmi igazságosság, javítható a környezet állapota és a lakosság életkörülményei.
    108 a 200 Aláírásból
    Készítette: Levegő Munkacsoport
  • Igazságos és környezetbarát támogatási rendszert Budapest IX. kerületében!
    Így növelhető a társadalmi igazságosság, javítható a környezet állapota és a lakosság életkörülményei.
    55 a 100 Aláírásból
    Készítette: Levegő Munkacsoport
  • Igazságos és környezetbarát támogatási rendszert Budapest VIII. kerületében!
    Így növelhető a társadalmi igazságosság, javítható a környezet állapota és a lakosság életkörülményei.
    69 a 100 Aláírásból
    Készítette: Levegő Munkacsoport
  • Igazságos és környezetbarát támogatási rendszert Budapest VII. kerületében!
    Így növelhető a társadalmi igazságosság, javítható a környezet állapota és a lakosság életkörülményei.
    40 a 100 Aláírásból
    Készítette: Levegő Munkacsoport
  • Igazságos és környezetbarát támogatási rendszert Budapest VI. kerületében!
    Így növelhető a társadalmi igazságosság, javítható a környezet állapota és a lakosság életkörülményei.
    30 a 100 Aláírásból
    Készítette: Levegő Munkacsoport
  • Igazságos és környezetbarát támogatási rendszert Budapest V. kerületében!
    Így növelhető a társadalmi igazságosság, javítható a környezet állapota és a lakosság életkörülményei.
    25 a 100 Aláírásból
    Készítette: Levegő Munkacsoport
  • Együttműködő TársadalomÉRT
    Egyetértő Parlamentet és egyetértő választásokat akarunk, amelyhez megszervezzük a közszereplők Társadalmi Érték mérését és a szavazás rendszerét. Országos tehetségkutatást szervezünk, amelyben a közösen meghatározott Társadalomvezető Érték alapján választjuk ki a vezetőinket. Azokat keressük, akik a nem működő képviseleti demokrácia helyett konszenzuson alapuló demokráciát szeretnének felépíteni. Amennyiben rezonál benned a felhívásunk, kérlek csatlakozz az Együttműködő Társadalom Érték Részvénytársasághoz!
    6 a 100 Aláírásból
    Készítette: Endre Gyertyánági
  • Stop Metropolis Sokk!
    Mi a gond a tervezett beruházással? A 140 lakás telepítésének terve teljesen figyelmen kívül hagyja az itt élők, nyaralók és fürdőzők érdekeit, jogait. A településrész infrastuktúra fejlesztése - parkolási lehetőségek bővülésével, bevásárlási, kikapcsolódási, kultúrális lehetőségek kialakításával, utak fejlesztésével - helyett újabb 140 lakás beépítése 2 brutális méretű toronyépületben, semmiképp sem szolgálhatja a környék lakóinak és az itt nyaralóknak érdekeit, igényeit. A felépíteni tervezett épületegyüttes a teljes településrészre negatív hatást gyakorolna a fejlődés helyett, a közösségi rendeltetést rombolná le. A környezet előnyösebb kialakításával szemben, elcsúfítaná, zavaróan és egyben nyomasztóan, negatívan hatna környezetére. Értékteremtés helyett értékeket pusztítana el, lerombolva a közösségi rendeltetést!!! A tervezett épületek arányai nincsenek összhangban a városrész, sőt az egész Balaton part jellemző beépítettségének arányaival, amely teljességgel idegen a Balaton part és különösen az Aranypart Siófok-Szabadifürdői rész utcaképeitől. A Balaton part ezen része mind látványa, mind használhatósága tekintetében tönkre menne, hiszen beépítettség szempontjából már most elérte a maximumot, jelenleg Siófok Aranypartjának ez a legsűrűbben beépített része! Kérjük a Polgármester Urat a Helyi Építési Szabályzat a hivatkozott telektömböt/telket érintő szabályozási elemeinek haladéktalan módosítására intézkedjen oly módon, ami biztosítja a jelenlegi az emberközeli tervek, koncepció mentén megépült környezet megtartását. Ezért kérjük a Polgármester Urat, hogy a Szolgáltató és Kereskedelmi Központ épületének helyt adó telek (Siófok, Szent László utca 183.; hrsz.: 2662/75) a jelenlegi Üü-1a-sz besorolású (24 méter megengedett építménymagasság) építési övezetből, a SZAT szabályozási mintáját követve, alapul véve a tárgyi ingatlannal oldalirányban határos ingatlanok (Szent László utca mentén a Beszédes József sétányig) Üh-1-sz (6 méter megengedett építménymagasság) övezeti besorolását - az eredeti tervek alapján megépült Szolgáltató és Kereskedelmi Központ épületének építménymagasságát is figyelembe véve - Üh-1-sz övezeti besorolásra történő megváltoztatása iránt haladéktalanul intézkedni szíveskedjen. A fentiek tükrében, kizárólag a szabályozás haladéktalan módosításával biztosítható az Aranypart ezen részének jövőbeni településképének védelme és élhetősége.
    4 651 a 5 000 Aláírásból
    Készítette: Siófok-Szabadifürdőért Civil Csoport
  • 16 a 100 Aláírásból
    Készítette: László Horváth