Nem néhány elszigetelt panaszról van szó. Egy hazai, több tucat érintett családot megszólító anonim lakossági felmérés szerint így élik meg mindezt maguk az érintettek:  • 96% – a zaj este, éjszaka vagy folyamatosan zavarja • 87% – tartós, jelentős vagy súlyos életminőségi terhet él meg • 82% – stressz, fokozott feszültség • 76% – ingerlékenység • 73% – több mint egy éve tart a zajterhelés • 66% – alvászavar • 56% – alvászavar, stressz vagy szorongás miatt már gyógyszeres vagy szakemberi segítséget vett igénybe • 42% – koncentrációs nehézség Nem ismerethiány — szabályozáshiány: a mérési vakfoltra léteznek bevett jelzőszámok. A dB(C) mérce az alacsony frekvenciás tartományt is figyelembe veszi, ezért a dB(C) és a dB(A) érték közötti különbség jelzi, ha a zajban a mély összetevő dominál; a kiálló, tonális hangösszetevő pedig önálló jelzés. Ezért kérjük, hogy a részletes vizsgálat elrendelése ezekre a jelzőszámokra épüljön, a konkrét értékeket pedig a szakma rögzítse. Az Egészségügyi Világszervezet önálló közegészségügyi kockázatnak minősíti a környezeti zajt, és kiemeli: a gépészeti berendezések zaja gyakran alacsony frekvenciás, ezért a megítéléséhez beltéri mérés szükséges, és már nagyon alacsony szinten is komolyan zavaró lehet. Határértéket szándékosan nem ad rá — ez nemzeti jogalkotói feladat. A határérték hiánya tehát nem a hatás hiányát jelenti, hanem elmaradt magyar jogalkotást. Dánia, Németország és Svédország ezt már megtette: önálló határértékkel védik ezt a zajtartományt, beltéri méréssel, éjszakára szigorítva. Ez nem elméleti kérdés: egy 2024-es német alváslaboros kutatás (UBA) eredménye: a tesztelt hőszivattyú-zaj szintjét a németországi általános zajvédelmi szabályozás szerint még megengedett legmagasabb értékre állították — és ez is szignifikánsan rontotta az alvás minőségét. Az általános határértéken belül is sérül az alvás — ez mutatja, miért kell kifejezetten erre a zajtípusra szabott, önálló mérési módszer és határérték, amilyet a fenti országok már alkalmaznak. A hazai Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2024-es módszertani kiadványa („A környezeti zaj aktuális kérdései") rögzíti, hogy a fűtési és szellőzőrendszerek alacsony frekvenciás zaja alvászavarral, szédüléssel, koncentrációs nehézséggel és fejfájással hozható összefüggésbe, és hogy az alacsony frekvenciás összetevőkre Magyarországon jelenleg nincs hatályos jogi szabályozás és egészségügyi határérték. Megkeresésünkre a Magyar Mérnöki Kamara Akusztikai Tagozatának elnöksége az alábbi álláspontot adta közre: „A Magyar Mérnöki Kamara Akusztikai Tagozat álláspontja szerint a hőszivattyúk zajcsökkentéséhez szükséges műszaki megoldások, vizsgálati és tervezési módszerek rendelkezésre állnak. A helyzet kezelésével kapcsolatban a legfontosabb problémák: a kötelező érvényű, pontos rendeleti szabályozás hiánya, illetve sok esetben a beruházók nem megfelelő hozzáállása." Kérjük, ossza meg! Az ügy pontosan azért maradt évekig láthatatlan, mert az érintettek külön-külön, egymásról sem tudva küzdöttek vele — jegyzőkkel, hatóságokkal, ügyvédekkel, egyedül. Minden aláírás és minden megosztás azt mutatja meg, hogy ez nem néhány „túlérzékeny" ember magánügye, hanem rendezetlen, országos szabályozási hiányosság. Adjuk vissza az embereknek az otthonaikat. Írja alá most, és küldje tovább a családjának, a szomszédainak, az ismerőseinek. A petícióban hivatkozott lakossági adatok anonim, önkéntes kitöltésen alapuló hazai kérdőíves felmérés összesített eredményeiből származnak; a panaszok a válaszadók önbevallásán alapulnak, és nem jelentenek orvosilag igazolt ok-okozati összefüggést. A kültéri egységek számára vonatkozó becslés a MAVIR és a MEKH adatain alapuló nyilvános elemzésekből származik. Hivatkozott források: WHO, Environmental Noise Guidelines for the European Region (2018); Umweltbundesamt, 152/2024. sz. zárójelentés; NNGYK, A környezeti zaj aktuális kérdései (2024); Miljøstyrelsen Orientering nr. 9/1997; DIN 45680; FoHMFS 2014:13. 

Sokak meglátása szerint csak több kárt okoznak a damilos fűkaszák, mint hasznot. Ilyenek például:  • a környezeti károk (motoros fűkaszák (damilosok) válogatás nélkül elpusztítják a beporzó rovarokat (méheket), a sündisznókat, békákat, és tőből vágják ki a hasznos cserjéket, facsemetéket. A túl rövidre nyírt fű kiszárad, ami növeli a városi hőszigethatást és  a kétütemű motoros fűkaszák rendkívül hangosak (zajszennyezés) és mérgező, szúrós füstöt bocsátanak ki a lakóövezetekben (légszennyezés)) ;  • ingatlanokban és ingóságokban okozott károk (milliárdos országos kár: a magyarországi casco-károk közel 40%-át teszik ki az üvegtörések, amelyek tömege a tavaszi-nyári főszezonban, a fűkaszálások idején ugrik meg drasztikusan. Óvatos becslések szerint is a fűkaszák országos szinten évente 1,5 – 3 milliárd forint közötti közvetlen anyagi kárt okoznak a lakosságnak, illetve sok lakóház ablakát is beverik az ilyen eszközök tovább növelve a lakosság számára okozott anyagi károkat. És megjegyzésként itt megemlíteném az autósok szemszögéből, hogy az anyagi káron felül még életveszélyt is jelentenek ezen eszközök, hisz egy szélvédő, ha autópályás utazás során betörik, a sofőr megriad és a tragédia már be is következett...) És a legszörnyűbb, hogy ezen veszélyek fenn állnának akkor is, ha a legszabályosabb keretek között is végeznék a munkájukat az ilyen eszközökkel dolgozók, de az esetek 99%-ban ezen eszközök használata szabálytalan (védőeszközök és egyéb óvintézkedések nélkül) módon zajlik! Így ezen eszközök betiltására van szükség hazánkban!

Ez nem egyedi probléma, hanem országszerte családok ezreit fenyegető csendes katasztrófa. A rendkívüli aszály és a talajvízszint-változások miatt a szegedi Homokhátságtól Borsodig, de ugyanez bárhol lehet az országban, otthonok fala reped meg, és az alapok megsüllyednek. A biztosítók az apróbetűs részekre hivatkozva kihátrálnak, a többmilliós helyreállítási költségeket pedig a legtöbb család képtelen kifizetni. Miért csatlakozz? Mert holnap a te otthonod is veszélybe kerülhet: A klímaváltozás és a talaj kiszáradása mindannyiunkat érint. Mert együtt van súlya a hangunknak: Egyetlen embert könnyű elutasítani, de több ezer aláírót a biztosítók és a döntéshozók sem tudnak figyelmen kívül hagyni. Mert a magyar családok nem maradhatnak védtelenül: Ki kell harcolnunk a lakossági klíma-kárenyhítést és a méltányos biztosítási feltételeket! Álljunk ki egymásért, és mutassuk meg, hogy a bajban összefogunk!

A kotrás jelentősen befolyásolhatja a víz áramlását, a vízminőséget, a part menti növényzetet és az itt élő állatokat. Ezért alapvető fontosságú, hogy ne kizárólag műszaki kérdésként kezeljék: a tervezés és a kivitelezés során a természetvédelmi érdekek legyenek az elsők. A Kis-Duna Esztergom közös természeti értéke. A jövőjéről szóló döntésekbe be kell vonni az önkormányzatot, a vízügyi és természetvédelmi szakembereket, a civil szervezeteket és a lakosságot is. Egy nyilvános fórum lehetőséget teremtene arra, hogy még a munkálatok megkezdése előtt megismerjük a terveket, feltegyük kérdéseinket, és közösen keressünk olyan megoldást, amely a Kis-Duna megmentését és élővilágának védelmét egyaránt szolgálja. Szükség van a Kis-Duna megmentésére, de nem mindegy, hogyan történik. A Kis-Duna jövőjéről csak a természetvédelmi szempontok elsődlegességével és az esztergomiak bevonásával szülessen döntés!

A hosszú aszályos időszakokat egyre gyakrabban rövid, intenzív esőzések követik. A lehulló csapadék jelentős részét azonban továbbra is gyorsan elvezetjük, miközben kiszárad a talaj, szenvednek a városi fák és növekszik a vízbázisokra nehezedő terhelés. Az országos vízmegtartási célok csak helyi intézkedésekkel válhatnak valósággá. A lakosság, a termőföldek, a zöldfelületek és a természet vízigénye nem rendelhető alá a korlátlan ipari növekedésnek. A víz közös természeti kincsünk. Amit ma hagyunk elfolyni vagy pazarlóan felhasználunk, az holnap hiányozni fog a kutakból, a kertekből, a földekből és a természetből.

  A Balaton jövője azon múlik, hogy képesek vagyunk-e közös jövőképet alkotni és azt megvalósítani. Ehhez vállaljuk, hogy településeink, intézményeink és szervezeteink együttműködésével közösen dolgozunk a Balatonért, hogy az Európa egyik legsikeresebb, fenntartható és tudásalapú fejlesztési mintatérsége, valamint önálló fejlesztési régiója legyen.    Minél többen állunk ki a Balaton fenntartható jövője, az együttműködésen alapuló közös munka mellett, annál hatékonyabban tudunk a kormányzat, a szakpolitika döntéshozatalának előkészítésében részt vállalni és részt venni.

Álláspontunk szerint a tervezett beépítés nem felel meg a hatályos kerületi építési szabályzatnak (KÉSZ). Ezért kérjük, hogy az illetékes hatóságok a lakók bevonásával vizsgálják meg az engedélyezés jogszerűségét, és tegyék megismerhetővé a jelenlegi szabályozástól való eltérések jogalapját. A lakók jogainak érvényesítésére még azelőtt legyen valódi lehetőség, hogy az építkezés visszafordíthatatlan helyzetet teremtene. Olyan fejlesztést akarunk, amely illeszkedik a Mediterrán lakóparkhoz, és nem a már itt élők életminőségének rovására valósul meg!

A hőhullámok covid jellegű karanténjai a kisgyerekes családok figyelmét arra hívták fel, hogy rövid távon az elkövetkezendő évek nyaraira készülnünk kell most, hogy a legkisebbek is alkalmazkodni tudjanak az extrém időjárás kihívásaihoz. Szülőként nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy egy élhetetlen otthont, országot, bolygót adjunk át a gyermekeinknek, a következő generációk számára. 

 Magyarország egyre szárazabb, a víz helyben tartása ezért kiemelt fontosságú. A korszerű, ellenőrzött házi szennyvíztisztítás lehetővé teszi, hogy a megtisztított víz helyben maradjon, miközben csökkenti a központi rendszerek terhelését és az új, költséges csatornafejlesztések szükségességét. 

A lakások tömeges turisztikai célú hasznosítása hosszú távon gyengítheti a társasházi közösségeket, és hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre kevesebb ingatlan szolgálja az itt élők lakhatását. Szükségünk van a városunkra!   Kérjük, hogy az Önkormányzat rendeletében: 1. Korlátozza a lakásszállodák számát városrészenként, és határozza meg, hogy egy-egy városrészben legfeljebb mennyi magánszálláshely működhessen. Újlipótvárosban – az érintettségére tekintettel – a jelenlegi szám jelentős csökkentése legyen a cél. 2. Adjon valódi beleszólást a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek abba, hogy működhessen-e az épületükben rövid távú szálláshely, és tegye lehetővé a korábban megadott hozzájárulás visszavonását is. 3. Határozzon meg kötelező minimumfeltételeket a lakásszállodák, hostelek, munkásszállások működésére, így különösen: – legyen jól látható tájékoztató az üzemeltető elérhetőségeivel; – legyen biztosított a napi 24 órás, élő telefonos kapcsolattartás; – az üzemeltető legyen köteles megtéríteni a vendégei által a társasházban okozott károkat; – legyen meghatározva a magánszálláshelyként működtethető lakások minimális alapterülete. A XIII. kerület elsősorban az itt élők otthona. A turizmusnak ehhez kell alkalmazkodnia – nem pedig fordítva. Budapestet és benne a XIII. kerületet élhetőbbé, emberibbé kell tennünk. Csökkentsük a lakásszállodák számát és az azokhoz kapcsolódó buliturizmust, erősítsük a helyben működő vállalkozásokat, újítsunk fel több lakóépületet, fejlesszük közterületeinket, őrizzük meg és növeljük zöldterületeinket. Mert ha a város belső részeiből kiszorulnak az itt élők és a valódi lakóközösségek, Budapest végül csak mások díszletévé válik.

 A jelenlegi tájhasználatunk kizsákmányoló gyakorlata végérvényesen zsákutcába jutott. Évtizedek óta olyan területeket tartunk szántóföldi művelés alatt, amelyek erre adottságaiknál fogva nem alkalmasak, miközben ökoszisztémáink összeomlanak, vizeink pedig eltűnnek.  Egy természetpusztító, a rövid távú gazdasági érdekeket kiszolgáló úton járunk, amelyen számolatlanul költjük a közösség pénzét a drága gázolajra, műtrágyára és olyan vetőmagra, amely a kiszáradt földeken soha nem hoz termést!  Éppen ezért szükséges, hogy az őszre várható klímatörvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok vessenek véget ennek a kizsákmányoló gyakorlatnak, így a tájhasználat az egyén és a tulajdonos boldogulása mellett szolgálja a közösség igényeit is Magyarországon!   A víz visszatérése a tájba önmagában nem képes megoldani a válságot, mivel a víz mellé tudatosan tervezett tájhasználat is szükséges, a hozzá kapcsolódó elengedhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokkal. Ahhoz pedig, hogy ez a rendszer gazdaságilag is fenntartható legyen, a körforgás úgy válik teljessé, hogy munkahelyeket teremt, gazdasági erővel bír, prémium, egészséges termékek feldolgozását és piacra jutását segíti elő.    Tegyünk közösen azért, hogy visszakapjuk az életet adó magyar tájat és biztosítsuk gyermekeink és unokáink élhető jövőjét!  A petíció teljes leírása    Köszönjük az együttműködést, és várjuk a közös munkát!  Magyarországi Természetvédelmi Közalapítvány Hálózat Bihar Természetvédelmi és Kulturális Értékőrző Közalapítvány  Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány  Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány  Szomor Mintagazdaság  Tiszatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány  Zöld Folyosó Közalapítvány  Kapcsolat és további információ: Klippel Dávid – [email protected]

 A rendkívüli hőség, a csapadékhiány és a Duna rekordalacsony vízállása miatt a parti szűrésű kutak teljesítménye jelentősen visszaesett. A DMRV szolgáltatási területén már III. fokú vízkorlátozást kellett bevezetni, Szentendrén pedig mintegy 4500 ember maradt átmenetileg vezetékes víz nélkül. A kialakult válsághelyzetben a gödi Samsung akkumulátorgyára bejelentette, hogy a vízellátás helyreállásáig 40 százalékkal csökkenti ivóvíz-felhasználását. Ha a gödi akkumulátorgyár képes erre, joggal kérhetjük ugyanezt a komáromi SK Ontól is. A komáromi két SK-üzem maximális vízfelhasználása a nyilvánosságra került dokumentumok szerint együttesen elérheti a napi 4100 köbmétert. Ez több, mint Komárom és Ács korábbi együttes napi vízigénye. Miközben a lakosságtól országszerte azt kérik, hogy ne locsoljon, ne töltsön medencét és minden lehetséges módon takarékoskodjon az ivóvízzel, az ipari nagyfogyasztók sem maradhatnak ki a teherviselésből. Komárom vízellátása részben ugyancsak dunai, parti szűrésű kutakra támaszkodik. Ráadásul továbbra sem tisztázott megnyugtatóan, mikor áll üzembe, és valójában milyen célt szolgál majd a több mint 12 milliárd forint közpénzből megépített Tata–Komárom ivóvíztávvezeték. Kérjük, hogy: • az SK On legalább 40 százalékkal csökkentse ivóvíz-felhasználását a hőség és a rendkívüli vízhelyzet végéig; • a vállalat hozza nyilvánosságra a két komáromi üzem tényleges napi ivóvíz- és teljes vízfelhasználását; • az ÉDV Zrt. közölje, veszélyeztetheti-e a tartós hőség és az alacsony dunai vízállás Komárom és a környező települések ivóvízellátását; • Komárom önkormányzata és a kormányhivatal szükség esetén írjon elő fogyasztáscsökkentést az ipari nagyfogyasztóknak; • a lakosság biztonságos ivóvízellátása minden körülmények között élvezzen elsőbbséget az ipari termeléssel szemben. A víztakarékosság nem lehet kizárólag a családok feladata. Válsághelyzetben a legnagyobb fogyasztóknak kell a legnagyobb felelősséget vállalniuk. aPont Komárom csapata