500 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere
Élhető belvárost Kecskeméten - Emberi környezetet, és ne parkolóházakat!
A Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal – Kecskemét civil szervezeteit összefogó Városi Civil Kerekasztal tagjaként – a legtöbb kecskeméti polgárhoz hasonlóan csupán a közelmúltban értesült a Dobó körútra tervezett több emeletes parkolóház és üzletközpont megépítésének szándékáról, előrehaladott döntési folyamatairól. Egy újabb dokumentum - amely már egy módosított terv - szerint pedig a többemeletes parkolóház miatt számos fát is kivágnának, és csökkentenék a zöldfelületet.
Nem csupán a fenntartható ökoszisztéma és az élhető Kecskemét iránti elköteleződés mentén fogalmazódnak meg bennünk kérdések, de hiányoljuk a fenti beruházásokkal kapcsolatos valós és széleskörű társadalmi párbeszédet.
Civil szervezetként véleményeztük a Klímastratégiát és a Környezetvédelmi Programot, korábban a Fenntartható Városi Mobilitási Tervet (SUMP), Gaál József alpolgármester úr meghívására részt vettünk azok szakmai vitáin. A Kecskemét belváros szívébe tervezett több emeletes felszíni parkolóház sajnos az ezekben megfogalmazott klíma- és környezetvédelmi célokat figyelmen kívül hagyja, valójában teljesen ellentétes hatások érvényesülnének. Ezek közül csak kettőt kiragadva: hogyan áll meg egy ilyen beruházási elképzelés a Klíma Akciótervben (SECAP) megfogalmazott kecskeméti vállalással, a CO2 kibocsátás 2030-ig 40%-kal történő csökkentésével szemben? Kecskemét Fenntartható Városi Mobilitási Terve értelmében hogyan fog érvényesülni az a városi közgyűlés által megerősített szándék, hogy a Kiskörúton belüli zéró kibocsátású zóna megvalósuljon?
Ugyancsak fontos adalék, hogy városunk jelenleg érvényben lévő közlekedési koncepciója 2005-ös keltezésű, amelyet 2008-ban alig pár oldal terjedelemben vizsgáltak felül. Miután pontosan tudható, hogy csak az elmúlt évtizedes időszakot nézve mekkora mértékű változások történtek városunk közlekedését illetően, például autóhasználatban. Magyarországi viszonylatban Kecskeméten van a legtöbb autó 1000 lakosra vonatkoztatva, 420 db, megelőzve ezzel Budapestet is, ami az 5. a sorban.
Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy ez idő tájt Kecskemét városa használható és megalapozott közlekedési koncepció nélkül működik. Márpedig enélkül ilyen volumenű beruházás megvalósítása könnyen vezethet hibás, sőt helyrehozhatatlan közlekedésszakmai döntésekhez.
Ezen kívül Kecskemét nem rendelkezik adekvát levegőminőség - mérőpontokkal sem. De hiányoljuk a beruházással kapcsolatos, forgalomszámlálással egybekötött hatástanulmányokat, megalapozó és aktuális számokkal alátámasztott felméréseket is.
Ellenben mi Kecskemét városának stratégiai nagydokumentumaiból több vonatkozó elemet is kigyűjtöttünk, illetve az elkészítendő egyéb stratégiai tanulmányokra tett ajánlásokat is összegyűjtötte a Fenntartható Városi Mobilitási Tervünk:
https://drive.google.com/drive/folders/1S8LN01WVPDn8XMqHjS0jwL1voZSR4ZpE?usp=sharing
Fontos leszögezni, hogy egy-egy ilyen létesítmény évtizedekre eldönti, mire használjuk Kecskemét belvárosát, amelyet a város összes lakója magáénak érezhet, és amit büszkén mutatunk meg az idelátogatóknak. Véleményünk szerint a városunk “szívére”, ezért mindenekelőtt az élhetőség felől kell közelítenünk. A döntéshozóknak utóbbi években született nyilatkozatai ebbe az irányba mutatnak, és a közgyűlés által elfogadott több évre szóló stratégiai dokumentumok célkitűzései is a jövőre figyelő szemlélet mentén születtek.
Beszélni persze könnyű, de az eltökéltség akkor kerül igazi próbatétel elé, amikor az elvi kiállást a gyakorlatban is érvényesíteni kell, akár a rövid távú gazdasági érdekek ellenében is. Most egy ilyen pillanathoz érkeztünk!
Nem csupán a fenntartható ökoszisztéma és az élhető Kecskemét iránti elköteleződés mentén fogalmazódnak meg bennünk kérdések, de hiányoljuk a fenti beruházásokkal kapcsolatos valós és széleskörű társadalmi párbeszédet.
Civil szervezetként véleményeztük a Klímastratégiát és a Környezetvédelmi Programot, korábban a Fenntartható Városi Mobilitási Tervet (SUMP), Gaál József alpolgármester úr meghívására részt vettünk azok szakmai vitáin. A Kecskemét belváros szívébe tervezett több emeletes felszíni parkolóház sajnos az ezekben megfogalmazott klíma- és környezetvédelmi célokat figyelmen kívül hagyja, valójában teljesen ellentétes hatások érvényesülnének. Ezek közül csak kettőt kiragadva: hogyan áll meg egy ilyen beruházási elképzelés a Klíma Akciótervben (SECAP) megfogalmazott kecskeméti vállalással, a CO2 kibocsátás 2030-ig 40%-kal történő csökkentésével szemben? Kecskemét Fenntartható Városi Mobilitási Terve értelmében hogyan fog érvényesülni az a városi közgyűlés által megerősített szándék, hogy a Kiskörúton belüli zéró kibocsátású zóna megvalósuljon?
Ugyancsak fontos adalék, hogy városunk jelenleg érvényben lévő közlekedési koncepciója 2005-ös keltezésű, amelyet 2008-ban alig pár oldal terjedelemben vizsgáltak felül. Miután pontosan tudható, hogy csak az elmúlt évtizedes időszakot nézve mekkora mértékű változások történtek városunk közlekedését illetően, például autóhasználatban. Magyarországi viszonylatban Kecskeméten van a legtöbb autó 1000 lakosra vonatkoztatva, 420 db, megelőzve ezzel Budapestet is, ami az 5. a sorban.
Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy ez idő tájt Kecskemét városa használható és megalapozott közlekedési koncepció nélkül működik. Márpedig enélkül ilyen volumenű beruházás megvalósítása könnyen vezethet hibás, sőt helyrehozhatatlan közlekedésszakmai döntésekhez.
Ezen kívül Kecskemét nem rendelkezik adekvát levegőminőség - mérőpontokkal sem. De hiányoljuk a beruházással kapcsolatos, forgalomszámlálással egybekötött hatástanulmányokat, megalapozó és aktuális számokkal alátámasztott felméréseket is.
Ellenben mi Kecskemét városának stratégiai nagydokumentumaiból több vonatkozó elemet is kigyűjtöttünk, illetve az elkészítendő egyéb stratégiai tanulmányokra tett ajánlásokat is összegyűjtötte a Fenntartható Városi Mobilitási Tervünk:
https://drive.google.com/drive/folders/1S8LN01WVPDn8XMqHjS0jwL1voZSR4ZpE?usp=sharing
Fontos leszögezni, hogy egy-egy ilyen létesítmény évtizedekre eldönti, mire használjuk Kecskemét belvárosát, amelyet a város összes lakója magáénak érezhet, és amit büszkén mutatunk meg az idelátogatóknak. Véleményünk szerint a városunk “szívére”, ezért mindenekelőtt az élhetőség felől kell közelítenünk. A döntéshozóknak utóbbi években született nyilatkozatai ebbe az irányba mutatnak, és a közgyűlés által elfogadott több évre szóló stratégiai dokumentumok célkitűzései is a jövőre figyelő szemlélet mentén születtek.
Beszélni persze könnyű, de az eltökéltség akkor kerül igazi próbatétel elé, amikor az elvi kiállást a gyakorlatban is érvényesíteni kell, akár a rövid távú gazdasági érdekek ellenében is. Most egy ilyen pillanathoz érkeztünk!
Miért fontos?
A célkitűzések sürgető mivoltával, és kényszerűségének alapjaival mindenki tisztában lehet, hiszen a klímaváltozás egyértelműen kijelöli az utat, amelyen haladnunk kell. De emellett, illetve az élhetőség emberi igényein túl is találhatunk egy ugyancsak fontos, talán még magától értetődőbb elvárást: saját és gyermekeink egészségét, amelynek rajtunk nyugvó felelőssége is olyan követelmény, amely elől nem bújhatunk el semelyik parkolóház semelyik parkolóhelye mögé sem.
Belvárosunkban nagymértékű és azonnali tehermentesítésbe kell kezdeni, nem pedig újabb (egyéni autóhasználatot ösztönző) forgalomvonzó fejlesztésekkel rontani a jelenleg is katasztrofális helyzetén.
A Városi Civil Kerekasztal Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal tagjai olyan Kecskeméten szeretnének élni, ahol előnyt élveznek az egészséges városi élhetőséggel szemben támasztott elvárások. Kecskemét város élhetőségét, üzemeltethetőségét és ellátási színvonalát befolyásoló épített környezeti, illetve infrastrukturális elemeit akkor használjuk jól, ha azt a mainál jobb minőségben adjuk örökül a gyermekeinknek.
Ne feledjük, Kecskemét volt az első nagyvárosok egyike hazánkban, ahol a hetvenes évek közepén elzárták a főteret az autóforgalom elől. Ne forduljunk vissza, jó irány csak egy van!
Kérjük támogassa Ön is ezeket a célokat, teremtsünk élhető belvárost, emberi környezetet Kecskeméten! Köszönjük!
Városi Civil Kerekasztal – Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal:
Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete
Kecskeméti Szatyor Közösség Egyesület
SZILVA EGYESÜLET - Szívvel a Vacsiközért Egyesület
MÁK - Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért
KINCS Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete
10 millió Fa - Kecskemét Egyesület
Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület
Támogató egyesületek:
Kecskeméti Városszépítő Egyesület
Belvárosunkban nagymértékű és azonnali tehermentesítésbe kell kezdeni, nem pedig újabb (egyéni autóhasználatot ösztönző) forgalomvonzó fejlesztésekkel rontani a jelenleg is katasztrofális helyzetén.
A Városi Civil Kerekasztal Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal tagjai olyan Kecskeméten szeretnének élni, ahol előnyt élveznek az egészséges városi élhetőséggel szemben támasztott elvárások. Kecskemét város élhetőségét, üzemeltethetőségét és ellátási színvonalát befolyásoló épített környezeti, illetve infrastrukturális elemeit akkor használjuk jól, ha azt a mainál jobb minőségben adjuk örökül a gyermekeinknek.
Ne feledjük, Kecskemét volt az első nagyvárosok egyike hazánkban, ahol a hetvenes évek közepén elzárták a főteret az autóforgalom elől. Ne forduljunk vissza, jó irány csak egy van!
Kérjük támogassa Ön is ezeket a célokat, teremtsünk élhető belvárost, emberi környezetet Kecskeméten! Köszönjük!
Városi Civil Kerekasztal – Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal:
Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete
Kecskeméti Szatyor Közösség Egyesület
SZILVA EGYESÜLET - Szívvel a Vacsiközért Egyesület
MÁK - Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért
KINCS Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete
10 millió Fa - Kecskemét Egyesület
Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület
Támogató egyesületek:
Kecskeméti Városszépítő Egyesület