Indíts petíciót, szervezz kampányt az ügyednek!

Miért fontos aláírni a petíciót? • Művészi integritás megőrzése: A Szabadság-szobor az eredeti alkotó szellemiségét tükrözi, és a tervezett kereszt elhelyezése súlyosan torzítaná az alkotás jelentését. • Kulturális örökség védelme: Budapest egyik legfontosabb műemlékéről van szó, amelyet nem szabad önkényesen átalakítani. • Társadalmi egyeztetés szükségessége: A közvélemény bevonása nélkül hozott döntések aláássák a demokratikus folyamatokat és a közbizalmat.

Küldd el Te is a leveledet az illetékes minisztereknek, hogy végre meghallják a hangunkat!  Tárgy: Oktatást segítő dolgozók béremelése  dr. Pintér Sándor Belügyminiszter részére [email protected]  Belügyminisztérium   Hankó Balázs Kultúráért és innovációért felelős miniszter részére [email protected]  Kulturális és Innovációs Minisztérium    Dr. Nagy István Agrárminiszter részére [email protected] Agrárminisztérium   Tisztelt Belügyminiszter Úr!  Tisztelt Kultúráért és innovációért felelős Miniszter Úr  Tisztelt Agrárminiszter Úr!  Megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy továbbra sem jelenik meg jogszabályban a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak kötelező béremelése. Elfogadhatatlannak tartom, hogy az emelés kimerül abban, hogy évente emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ezáltal ezekben a munkakörökben mindenki, így a felsőfokú végzettségűek illetménye is folyamatosan a legkisebb munkabérre van felzárkóztatva, és a köznevelési intézményekben a NOKS-dolgozók erre kapják a legalább 7%-ot, amelyre 10%-mértékig biztosítanak a központi költségvetésből fedezetet, a szakképző intézményekben a nem oktató munkakörben dolgozók esetében jogszabály még e százalékokat se garantálja, a helyi béremelésük messze elmarad az oktatókétól. Illetmény-előmeneteli rendszerre volna szükség a tisztes megélhetés és kiszámítható életpálya biztosítására e munkakörökben is. Ezzel lehetne a felsőfokú végzettséget igénylő NOKS-munkakörökben dolgozók pályaelhagyását csökkenteni, és az évtizedek óta a köznevelési intézményekben dolgozók munkáját megbecsülni.  A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével egyetértek, ezért elvárom, hogy  •  a NOKS-dolgozók kapjanak a garantált bérminimum felett olyan mértékű béremelést, hogy a felsőfokú végzettségűek minimális illetménye érje el Pedagógus I. fokozathoz tartozó illetmény alsó határát; • a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum +10% felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok; • a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok! A szakképzésben is a fentiekkel azonos elvek alapján történjen a nem oktató munkakörben foglalkoztatottak béremelése! A helyzet tarthatatlan számukra. Felhívom a figyelmüket, hogy a szakképzésből való eltávozásuk olyan helyzetet teremthet, ami még kevésbé teszi vonzóvá, hogy a versenyszférából érkező szakemberek vállaljanak munkát a szakképzésben. A garantált bérminimum feletti béremelés a szakképzésben is valósuljon meg akként, hogy a felsőfokú végzettségűek bére érje el legalább az oktatói illetmények alsó határát, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum+10% felett legalább ugyanolyan százalékos béremelést, mint a közoktatásban dolgozó gyakornokok, és a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos béremelést, mint a közoktatásban dolgozó gyakornokok. Tisztelettel:  

 Magyarországon az elmúlt évtizedekben tapasztalható volt a végrehajtó hatalom egyre erősebb koncentrációja, különösen a miniszterelnöki pozíció köré épülő központosítás. A parlament, a bíróságok és más fékek-ellensúlyok rendszerének meggyengítése oda vezetett, hogy a kormányzat egyre nagyobb befolyást gyakorolhat a törvényhozásra és más központi intézményekre. A két ciklusra való korlátozás segítene megelőzni, hogy egyetlen vezető hosszú távon túlságosan nagy hatalomra tegyen szert, amely veszélyeztetheti a demokratikus működést. A hatalom hosszú távú koncentrációja gyakran veszélyezteti az intézmények, például az igazságszolgáltatás, az alkotmánybíróság és a média függetlenségét. A két ciklusos korlátozás lehetőséget adna arra, hogy a politikai vezetők ne építsenek ki tartós befolyást ezekben az intézményekben, és azok szabadon végezhessék munkájukat az állam függetlenségének biztosítása érdekében.