A magyar rajongótábor aktív és elkötelezett, számos fórumon és közösségi oldalon beszélgetünk ezekről a könyvekről, ajánljuk őket másoknak, és szívesen támogatjuk az ilyen irányú kiadói kezdeményezéseket. Úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne példát venni más nemzetközi kiadókról, például a német vagy az új-zélandi kiadókról, akik igazán különleges, exkluzív kiadásokkal örvendeztették meg az olvasóikat. Továbbá inspirációként szolgálhat az amerikai különleges kiadások sokszínűsége is, amelyek között gyűjtők számára készült, egyedi darabok is megtalálhatóak. Ezek remek példák arra, hogyan lehet egy népszerű sorozatot még értékesebbé és vágyottabbá tenni. Tudjuk, hogy egy ilyen kiadás költséges lehet, de talán egy előrendelés-alapú modell vagy limitált példányszámú kiadás is megoldás lehetne a kereslet felmérésére és az igények kielégítésére. Bízunk benne, hogy kiadóként figyelembe fogják venni a vevőkörük igényeit, és hajlanak azok megoldására, hiszen ez hosszú távon mind az olvasók elégedettségét, mind a kiadványaik sikerét növeli. Tudjuk, hogy egy keménytáblás kiadás többletköltséggel járhat, de biztosak vagyunk benne, hogy lenne rá kereslet, és a magyar olvasók szívesen látnák ezeket a gyönyörű borítókat kemény kötésben is a könyvespolcaikon. A sorozat további részeinek keménytáblás kiadása pedig tovább erősítené a sorozat iránti elköteleződést, rajongást és a könyvek értékét. A keménytáblás kiadások különleges értéket képviselnek a gyűjtők számára, és hozzájárulnak a könyvek presztízsének növeléséhez, amely hosszú távon a kiadó számára is előnyös lehet. Reméljük, hogy kérésünk megfontolásra kerül, és mi is élvezhetjük a sorozat kiadványait olyan formában, amely méltó ennek a fantasztikus történetnek a minőségéhez. Tisztelettel, Magyar Fourth Wing olvasók

 Az utcán gördeszkázókat a lakók elüldözik. A fennálló helyzet senkinek nem jó. Azt szeretnénk, ha nem alakulna ki érdekellentét a lakók és a sportolók között. A lakosságnak az az érdeke, hogy nyugodt helyen éljen, a gördeszkásoknak pedig az az érdeke, hogy egy jól megközelíthető, másokat nem zavaró helyen sportolhassanak.  

Miért szeretnénk vissza a szabadtéri helyszínt?  • Különleges élmény: A természet közelsége, a nyílt tér és a szabad ég alatti fesztiválozás pótolhatatlan hangulatot teremtett. A barátainkkal együtt valódi közösségi élményt kaptunk, amit egy zárt tér soha nem tud ugyanígy visszaadni.  • Elfogadható kompromisszum: Úgy gondoljuk, hogy néhány napnyi fesztiválhangulatot ki lehet bírni egy belvárosi parkban. Ugyanakkor támogatjuk a zajvédelmi intézkedéseket, hogy minden korosztály számára elfogadható legyen a fesztivál lebonyolítása. 

Számos magyar család vagy iskolai csoport keresi fel évről évre a budai vár szimbolikus helyét. Tehát a vár nemcsak a turistáké, hanem a magyaroké is, akik nem biztos, hogy meg tudják engedni maguknak ezt a luxust.  Állítólag próbából csak egy hónapra tették fizetőssé az alsó részt, a tiltakozásunknak most ezért is van különleges fontossága.  A Halászbástya egyik nemzeti büszkeségünk, a világörökség része. Kérjük, hogy maradjon továbbra is  - legalábbis részben - ingyenes a látogatása!

Miért fontos aláírni a petíciót? • Művészi integritás megőrzése: A Szabadság-szobor az eredeti alkotó szellemiségét tükrözi, és a tervezett kereszt elhelyezése súlyosan torzítaná az alkotás jelentését. • Kulturális örökség védelme: Budapest egyik legfontosabb műemlékéről van szó, amelyet nem szabad önkényesen átalakítani. • Társadalmi egyeztetés szükségessége: A közvélemény bevonása nélkül hozott döntések aláássák a demokratikus folyamatokat és a közbizalmat.

A Katona József utca közterületi újrafunkcionálása úgy nyerne méltó kiteljesedést, ha az átépítés műveleteit ezen a helyszínen az értékőrzés gesztusa egészítené ki. Előzmények és az első, azóta elutasított kérelmünk facebook posztja, képi dokumentációval: https://www.facebook.com/groups/424649830906706/posts/8093013714070241/ részlet a posztból: • a keramit egy magyar találmány, s ez a ma még megmaradt kevés burkolatok egyikét ipartörténeti jelentőségűvé és megőrzésre érdemessé teszi -- a századfordulón szabadalmaztatott keramit kitűnő tulajdonságai miatt gyorsan elterjedt és széles körben alkalmazott építőanyaggá vált -- rendkívüli kopásállósága, tömörsége és keménysége tették azzá, de mindemellett nem is törékeny vagy sérülékeny, továbbá fagyálló, sav- és lúgálló -- egyetlen gyengéje, hogy nedves időben csúszóssá válik -- csúszásbiztossá a felület bordázásával lehet tenni, erre már 1937-ben nyújtottak be szabadalmat, s az eljárást azóta is alkalmazzák • ez volt az első(!) keramit borítású utcák egyike -- a Katona József utca érintett szakasza 1911 óta keramit borítású, megnyitva az utat a városnegyed utcáinak későbbi egységes anyagú leburkolása felé -- az eredeti burkolat még ma is, 113 év után is működik és használható, egyként dicsérve a korabeli útépítő mérnökök és mesteremberek munkáját, ill. a kitűnő burkolati anyagnak bizonyuló keramitot -- megjegyzendő, hogy szemben az aszfalttal, akkoriban nagyobb teherbírásúnak és tartósabbnak tartották a keramitot, ezért is részesítették előnyben -- a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntése alapján elsőnek az Újpesti rakpart, a Pozsonyi út, a Rudolf tér (mai Jászai Mari tér), a Katona József utca és a Sziget utca (mai Radnóti Miklós utca) Duna felőli vége kapott egységes keramit burkolatot, ehhez később még több újlipótvárosi utca is csatlakozott, így pl. a Budai Nagy Antal, vagy a Pannónia -- de magáról Budapestről is elmondható, hogy sárga keramitköves utcái sajátos, egyedi hangulata révén kiemelkedett a korabeli nagyvárosok sorából -- így hely- és várostörténeti érték, s mint olyan, megőrzésre javasolt • ez most az utolsó(!) keramit borítású utca -- a keramit burkolatok felszámolása és aszfalt burkolatra történő átváltása zömmel az 1970-es, 1980-as években zajlott, s bár sporadikusan maradtak még sárga keramitos utcák a kerületben azután is, de ma már egy másik végponthoz érkeztünk, a Katona ugyanis a kerület utolsó keramit burkolatú utcája -- s nemcsak kerületi szinten az utolsó ilyen utca, de fővárosi szinten is a még megmaradt nagyon kevesek egyike -- közterületi, közforgalmi utcaként, a fővárosban ma már csak a Katona József utca, az óbudai Tanuló utca, az újbudai Eszék és Szabolcska Mihály utcák vannak keramittal burkolva, ill. egy-két kisebb utcaszakasz, mint pl. a pestújhelyi Gergő utcában • a szakmai vélemények a megőrzést támogatják -- a pestújhelyi Gergő utcával kapcsolatban Perczel Anna építész, az Óvás Egyesület alapítója és egyetemi tanár szakvéleményében kiemeli a burkolat helytörténeti értékét és kerületi helyi védelemre javasolja azt, mint ahogy az örökségvédelemmel kapcsolatos szakmák konszenzusos álláspontja szerint is a településkarakter megőrzése céljából a keramit és bazalt kockakő burkolatok megvédése javasolt a történelmi városmagban -- ahogy a szomszédos Jászai Mari tér és az azt környező épületek világörökségi helyszín, a Duna-part a házsoraival és sétányaival városképi jelentőségű terület, úgy a Palatinus házak és az általuk közrefogott kis utcarész is méltó a kulturális örökségvédelemre (az épületek védettek, de az utcakép vagy a burkolat nem) • jó példák a megóvásra -- a keramit borítású vagy kockaköves utcák védelmére, ill. a rekonstrukciót követő visszaállításra több példát is találunk -- csak egy párat említve: Visegrádon hat utca macskaköves burkolata is védett, de a budai Gül Baba utcában is visszarakták a köveket az átépítés után, mint ahogy a Vár alatt a Vám utcában is visszakerült a keramit burkolat a Bem rakpart és a Fő utca között, s ez történt a kecskeméti Kálvin téren is a tér rekonstrukciója után -- mivel itt egy utolsó, még meglevő emlékről van szó, ami a valamikori Budapestre egyedi módon jellemző sárga utakra és sajátos városképre is emlékeztet, mindez a kulturális örökségvédelem szempontjából is jelentős és megőrzendő • a lakosság is a megőrzést támogatja -- itt, az Újlipótváros Zöldterületeiért Csoportban és személyesen végzett mini-felmérés összegzéseként elmondható, h a kérdéses területet az itt lakók túlnyomó többsége kifejezetten kedveli mint egyedi arculatú útszakaszt, s megóvásra érdemes helytörténeti értékként tekint rá, megszűntét egyértelműen veszteségként élné meg (többen fájlalták, h az önkormányzat a lakosság előzetes megkérdezése nélkül, ill. értesítés nélkül döntött egy helytörténeti szempontból ilyen jelentős kérdésben) -- számtalan itt lakónak fűződik valamilyen emléke a sárga keramitos utcákhoz, azt az arculatot a településkarakter integráns részének tekintik, s épp ezért nem támogatják, h az utolsó ilyen burkolatú útszakasz is eltűnjön és feledésbe merüljön -- a Palatinus-házak és a köztük futó sárga keramit borítású utca (mindkettő 1911-re datálható) a kerületrész történetét és a mai városnegyed kialakulását idézik fel a kezdetektől egészen máig • javaslat a döntéshozók felé: a fentiek alapján javasoljuk, hogy az egyedi és karakterisztikus utcaképet adó keramit burkolatot hely- és várostörténeti, ipar- és közlekedéstörténeti emlékként őrizzék meg és döntésük során vegyék figyelembe az itt lakók pozitív értékelését és a megőrzésre való határozott igényét is

Még időben vagyunk, hogy leállítsák és újragondolják a Rádió felújításának a tervezését. Két legyet üthetünk egy csapásra:  mentsük meg műemlékként (esetleg más kulturális célra) a Rádiót és ne zúdítsunk még néhány ezer egyetemistát az egyébként is zsúfolt belvárosra, valamint mentsük meg a teljes pusztulástól a főváros egy több, mint 150 éves emblematikus helyszínét, és ennél jobb helye keresve se lehet a Pázmány Campusnak. Mindenki jól jár. 

Akinek fontos Ferenc atya és az általa felépített életmű, az támogassa aláírásával, hogy Püspök úr vonja vissza ezt a döntést, mely szerint 2024. augusztus 1-től Ferenc atya nem lakhat a plébánián és nem vezetheti a Szentlélek templomot!

Az örökség és műemlékvédelem az egész országban nehéz helyzetben van. A gazdasági érdekek rövid távon szemben állnak a régi épületek megőrzésével. Ugyanakkor vannak példák arra, hogy szigorú helyi szabályzatokkal lehet tenni az épített örökség, a város/ tájegység arculatának megőrzéséért. A petíció aláírása apró tett, de mutatja az elköteleződést a város értékei mellett. Kérjük, írd alá te is!

Aláírásunkkal támogatjuk és egyben el is várjuk, hogy Szentendre mindenkori polgármestere, képviselő-testületének tagjai, a térség országgyűlési képviselője közösen lépjenek fel és tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a végveszélybe került szentendrei Kereskedőház és a Templomdomb megmentéséhez szükséges forrásokat a kormány – a hét évvel ezelőtti döntésével összhangban – végre biztosítsa Szentendrének.

A magyar szinkron régóta lejtmenetben van, ám ennek kevesen mernek hangot adni, a színészek ugyanis attól félnek, hogy többé nem hívják őket. Csernák János bátran kiállt szeretett szakmája mellett, még annak az árán is, hogy pontosan tudja azt, hogy kiállása miatt mellőzötté válhat a szinkronban. Ez az, amit nem hagyhatunk!

Ez az ügy fontos, mert az 1956-os forradalom emlékműve, a Forradalom Lángja, nem csupán egy alkotás, hanem a nemzet összetartozásának és büszkeségének szimbóluma. Az emlékmű elmozdítása 2013-ban nem csupán egy fizikai változást hozott, hanem azt a benyomást keltette, hogy az ország vezetése kevésbé értékeli az 1956-os események jelentőségét. Az emlékmű visszahelyezése eredeti helyére, a Kossuth Lajos térre, nemcsak tisztelettel adózik a történelemnek, de erősíti az egész nemzet összetartozását és büszkeségét.