• Tiltakozunk a közétkeztetés alanyai, a gyerekek és idősek érdekeinek semmibevétele ellen.
    Kispesten hat éve újra- és újra bekerül a menzakérdés a nyilvánosságba annak botrányos minősége miatt. 10 éves szerződés betonozta be a jelenlegi szolgáltatót pozíciójába. Az önkormányzat ismét egy rendkívül hosszú, 10 éves szerződést készít elő, zárt bizottsági ülésen! A gyerekeink, időseink ennél többet érdemelnek!
    170 a 200 Aláírásból
    Készítette: KCK2019 Kispesti Civilek a Közétkeztetésért 2019
  • Legyen a parkunk a Szent István park
    A Szent István park Budapest egyik legszebb és legjobb közparkja... lehetne. Nem az, és erről az a vegyes felállás tehet, amely nem jelent megoldást a problémákra. Budapest XIII. kerületében a tulajdonos Főváros elhanyagolja a tulajdonában álló területet. Eddig csak elvitt onnan, és nem hozott semmit. Igaz ez az állítás annak ellenére is, hogy egyes területeken a FŐKERT jó munkát végez. Mégis, a park a közösségi funkcióját csak hiányosan tudja ellátni. Naponta százak - idősebbek és fiatalok egyaránt - veszik igénybe a park adta lehetőségeket, a legtöbben családosan, gyerekekkel, vagy a kutyafuttatóban kutyákkal. Amivel találkoznak: romlott állapotú padok, asztalok, utcabútorok. Elhanyagolt homokozó, kevés és elavult játékokkal. Leromlott állapotú és borzasztó minőségű kosárlabdapálya, amelynek a palánkja éppenhogy csak annak nevezhető, ami. Teljesen sivár, egy darab itatóval ellátott kavicsos kutyafuttató játékok és eszközök nélkül. A közvilágítás teljes hiánya, így a téli időszakban a park délután 4 órától már nem látogatható. Nincs akadálymentesített mosdó, pelenkázni és szoptatni pedig vagy a szabad ég alatt lehet és mindenki szeme láttára, bármilyen is az idő, vagy 100 forintért a mosdóban. A parkba bejutás sokszor egy kaland: két bejáratnál zebra sincs - egy negyedik, a rakpart felőli pedig folyamatosan zárva -, és bár a Pozsonyi út felől akad egy, azt épp a parkolók autók vagy a trolibuszok miatt az elhaladó járművek szinte észre sem veszik. Csoda, hogy még nagyobb tragédia nem történt. Szóval, van mit tenni azért, hogy egy városrész és a Főváros egy szép, közpénzből fenntartott zöld területe valóban a Közösség javát szolgálja. Erről szól ez a kezdeményezés.
    364 a 400 Aláírásból
    Készítette: Beke Károly Picture
  • Napközben nyitvatartó közvécéket a Mátyás és Kálvária tereken!
    A közvécék arra szolgálnak, hogy azokat használják és nem arra, hogy zárva tartva megőrizzék azokat az utókornak. Használhassák gyerekek és szüleik, várandós édesanyák, betegek ( pl. magas vérnyomásra vízhajtót szedők, cukorbetegek), hajléktalan emberek, akik nem tudnak szükségletükkel haza menni és bárki, akit járókelőként a szükségletei kellemetlen helyzetbe hoznak. Legyen szabad a kulturált vécézés mindenkinek!
    252 a 300 Aláírásból
    Készítette: C8 - Civilek Józsefvárosért Civil Társaság
  • Együtt a Szociális ágazatban dolgozókért
    Őrizzük meg és becsüljük meg a szociális ágazat minden munkatársát azért, hogy ők is becsülettel lássák el az ellátottakat, aki egyszer a mi családtagunk lesz! A közszolgálat része, de önkéntes munka, tisztességes bért, és megbecsülést érdemelnek!
    46 a 100 Aláírásból
    Készítette: Erika Mucsi Picture
  • Számoljanak el a Víziközmű-társulatok a lakosság által befizetett önrésszel!
    2008-2009-ben kezdődtek országosan a csatorna beruházások. A beruházások 70 %-os uniós támogatással valósultak meg. Az unió a „Környezetvédelmi és Energia” projekt részeként, „Egészséges, tiszta települések” finanszírozására kötötte a KEOP szerződéseket, a teljes település csatornázására, mentesítve a talajt a környezetszennyeződéstől. Az önrészt a lakossággal fizettették meg, jellemzően Lakástakarék szerződést köttettek a tagokkal. A beruházás indítását követően –a kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázat után-lehetett pályázni önerőt csökkentő állami támogatásra a Belügyminisztériumnál, melyet természetesen a társulatok igénybe vettek. Számos társult vagy önkormányzat elmulasztotta a társulati tagok tudomására hozni, hogy az önrészt csökkentő állami támogatás mértékének figyelembevételével vissza kell kapniuk a befizetett pénzt. Ehelyett különböző beruházásokat szavaztak meg a tagok befizetéseiből, de a tagok tudta nélkül. Tették mindezt úgy, hogy az uniós pályázati szerződés, az önerőt csökkentő állami támogatás és a Lakástakarék pénztári szerződések is kizárták az egyéb beruházásokat. Előfordul olyan települési is ahol, a beruházás megvalósult, az unió felé és az állam felé elszámoltak, de különböző indokokkal a társulat még fenntartja magát. Igen sok településen a lakosság felvette a harcot a társulatokkal. Volt olyan település, ahol az országgyűlési képviselő támogatását is megnyerték. Ott rendeződték a viszonyok a lakosság visszakapta a befizetését. 2016-ban a Belügyminisztérium kidolgozott egy törvénymódosítást, amely az év júniusában életbe is lépett. A törvény kimondja, hogy a víziközmű-társulatoknak el kell számolniuk a lakossági hozzájárulásokkal, figyelembe véve az időközben elnyert „önerő-támogatást”, továbbá a társulatok vezetőségében nem vállalhatnak szerepet az önkormányzati tisztségviselők és hozzátartozóik. A társulatvezetők és az érintett polgármesterek azonban mindent megtesznek annak érdekében, hogy az önerő-támogatásokat ne kelljen figyelembe venniük. A társulatok pénz költéseinek megállítására a Belügyminisztérium újabb törvénymódosító javaslatot készített, amely kizárja, hogy a víziközmű-társulat útépítésbe vagy más olyan beruházásba kezdjen, amely nem tartozik közvetlenül az alaptevékenységbe. Azt is igyekeztek rövidre zárni, hogy a társulatok mondvacsinált okokra hivatkozva elodázzák az elszámolást a lakossággal. Ennek ellenére sem kezdték el a társulatok az elszámolásokat. Arra a kérdésre, hogy mit csináljanak, akik így sem jutnak a pénzükhöz, a Belügyminisztérium válaszában azt tanácsolta, hogy forduljanak bírósághoz. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 37 § (5) Az elszámolási eljárás keretében a víziközmű-társulatnak az alapszabályban foglaltak szerint el kell számolnia a működésre fordított összeggel, valamint a tagok vonatkozásában a beszedett érdekeltségi hozzájárulással, figyelembe véve az időközben elnyert önerős támogatást.
    38 a 100 Aláírásból
    Készítette: Béláné Krenyácz
  • Soron kívül újítsák fel a 471-es főút Mátészalka és Nyírmeggyes közötti szakaszát.
    A 471-es főút ezen szakaszán szinte mindennaposak a balesetek. Persze nem minden baleset oka az út rossz állapota, de az kijelenthető, veszélyt hordoz magában az út jelenlegi állpota. Tudom azt, hogy a Magyar Közút Zrt rendszeresen végez kátyúzási munkákat a szakaszon, de úgy ítélem meg, hogy ez már kevés, a teljes felújítás jelenthet megoldást a napi több ezer az útszakaszt használó állampolgár számára. Kérem, hogy az útszakasz minél előbbi felújítása érdekében tegyenek meg mindent, mert minden közlekedőt hazavárnak.
    779 a 800 Aláírásból
    Készítette: Közügyekben Utazunk Facebook csoport Picture
  • Szelektív hulladékgyűjtők tisztán és rendezetten tartása
    A javaslat alapvető célja: • Győrszentiván szelektív hulladékgyűjtő szigeteinek rendben tartása; • a térség közösségi tereinek tisztán tartása; • a városképi látvány, a fenntartható használat által felértékelődnek a közösségi terek, amelyek így a környék társadalmi folyamataira is pozitív hatást gyakorol; • innovatív környezettudatos közösségi terek jönnek létre;
    26 a 100 Aláírásból
    Készítette: Sarolta Zobor
  • Kezdődjön 9 órakor az iskola!
    A családokat és a diákokat egyaránt megterheli a 8 órás iskolakezdés. Gyerekkorban a reggeli időszak leginkább a ráhangolódásra és a kreatív felkészítésre alkalmas és nem aktív figyelemre, vagy nehéz témák elsajátítására. Miért kell egy 6-8 éves gyereknek akár fél hétkor felkelni, hogy háromnegyed nyolcra az iskolába érjen? Az általános iskolákban délután rendszerint alig tudják értelmesen megtölteni a diákok idejét, itt akár pótolni is lehetne a kieső órákat. Többgyerekes családokban kiemelt nehézségeket okoz a gyerekek különböző intézményekbe való eljuttatása 8 óra előtt. A középiskolákba jellemző, hogy messzebbről is járnak a diákok, így egyáltalán nem ritka, hogy 5, 6 órakor kell a bejutás miatt felkelni. Számos országban 9, vagy fél 9-es iskolakezsést alkalmaznak (pl. Aglia, Ausztrália, vagy akár Oroszország és Japán), ami nagyban megkönnyíti a családok életét.
    46 a 100 Aláírásból
    Készítette: Máté Varga