• Rómer Flóris u. Autóklub telek beruházás élhető környezeti megvalósításért!
    Mi, mint a volt Autóklub (Budapest II. kerület, Rómer Flóris utca 8. szám alatti ingatlan, helyrajzi szám: 13327) lakókörnyezetében élő polgárok, kérjük a II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületét, hogy a területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) módosítást dolgozza át az érintett városrészben élők észrevételeire és konkrét javaslataira figyelemmel. Itt élőként messzemenően támogatjuk a terület rendezését, és nem vagyunk ellenére, hogy értelmes mértékű beépítés történjen a volt Autóklub területén. Azonban a közjó jegyében előbbrevalónak tartjuk, a kerületrész hangulatának megőrzését, mint ahogy azt is szívünkön viseljük, hogy XXI. századi körülmények jellemezzék a környékünket. Egyértelmű, hogy a KÉSZ módosítása ebben a formában nem számol kellően a városrészt érintő, már meglévő kihívásokkal – közműkapacitás szűkössége, forgalmi és parkolási helyzet, környezetvédelmi szempontok stb. Miközben a KÉSZ-módosítás révén a befektetői érdekek határozottan jobban érvényesülnek, mint a közjó magasabb szempontjai. Léptékében és lakásszámában kisebb épületet lehetővé tevő KÉSZ-re van szükség, amely a „Hegyalja Zöld Tengely” koncepcióhoz – telken belül is – illeszkedő, nagyvonalúbb zöldfelületi elvárásokat fogalmaz meg. Ezért az alábbi konkrét javaslatok figyelembevételét kérjük:                    I. Az építési hely meghatározása Az építési helyet úgy kell meghatározni, hogy ne épülhessen semmilyen épület/épületrész az ingatlan Rómer Flóris utca menti telekhatárától mért 10 méteres sávon belül. A hátrahúzott építési hellyel nemcsak a Telepítési Tanulmánytervben is (!) értékes, klimatikus jelentőségű és utcaképi értékű fák maradnak meg az utcában (indokolatlan kivágásuk jogszabályba is ütközik), de megmarad az a látvány is, ami az erősen urbánus, lényegében fátlan, zárt utcaterű Margit körút felől egy szabadabb, zöldebb, nyitottabb világot jelenít meg a Rózsadomb felé. Külön jelentősége van a Rendőrség ikonikus – még így, „beburkolva” is helyi értékvédelemre méltó – középületének Margit körút felőli részleges láthatóságának is.  Kérjük, hogy a volt Autóklub telkének Rendőrség felőli részén közterületi, vagy közhasználatra átadott gyalogos köz kialakítását írja elő a KÉSZ. Mivel az új sétány kényelmesebb és praktikusabb átjárást biztosíthatna a Mechwart liget irányába az önkormányzathoz.    II. Az építés lehetséges magassága Ne épülhessen magasabb épület/épületrész a volt Autóklub egész telkén, mint az alsó rendőrségi épület párkánymagasságának a Rómer Flóris utcával párhuzamosan meghatározott vonala, illetve síkja. Ne átlagmagasságot adjon meg a szabályozás, hanem az ezt a síkot meg nem haladó maximális magasságot a teljes építési telekre (körülbelül 16 méter). Ez biztosítja az épületek lejtőt követő „lelépcsőzését”. Rendkívül idegen lenne ebben az igen erősen látványérzékeny történeti városszövetben egy, a Margit körút legnagyobb házaival azonos magasságú (7 szintes!) szabadon álló, toronyhatású épület a hegylábon. Különösen annak fényében, hogy éppen ez az egyetlen tömb a Margit körúton (a Rómer Flóris utca és a Mechwart lépcső között), melynek körútra néző épületei mindössze 2-3 szintesek, és valamennyi műemlék. A térség vertikális hangsúlyának maradjanak meg az innen alig 100 méterre álló, közel 270 éves Ferences templom tornyai, melyek a hegyről lefelé jövet is rangot, méltóságot, identifikációs értéket adnak a környéknek.                             III. A mai parkoló zöldövezeti besorolása            A Szabályozási Terven a mai parkoló helyén kialakítandó zöldfelület mindenképp jelenjen meg külön, önálló övezetként, Zkp-Kk övezeti besorolással, és ennek megfelelően hangsúlyos zöld színnel, hogy az az önkormányzat által – helyesen – szorgalmazott „Hegyalja Zöld Tengely” jól látható és értelmezhető része legyen.  Kérjük, hogy a park minimum 70%-os zöldfelületi mutatóval valósuljon meg, abban közlekedési utak gyalogos és bicikli közlekedést szolgáljanak!   IV. A sportálya és kutyafuttató A sportpálya és kutyafuttató kedveltsége és használata a helyiek körében kimagasló. Mindkettő olyan rekreációs tevékenységet biztosít, amit nem szeretnénk egy beruházás miatt elveszíteni.  A sportpálya már több felnövő generációnak szolgált közösségi sportolási lehetőségként, jelenleg is naponta több tíz fiatalt és családot köt össze.  A kutyafuttató, mint Belbuda fő rekreációs találkozóhelye, olyan közösséget alakított ki, ahol természetszerető emberek egymáshoz és a kutyáikhoz kötődve alakítják a környék mindennapjait. Ezek kimagasló közösségi értékek, amelyeket elvárjuk, hogy eredeti helyükön őrizzen meg az Önkormányzat és a beruházó! V. Élővilág megőrzése Magas kőris, hárs, nyugati ostorfa ne kerülhessen kivágásra a területen! Nem fogadjuk el a KÉSZ olyan mértékű módosítását, amely a beépíthetőségi mutatók radikális megemelésével és a terepszint alatti beépítéssel (mélygarázzsal) ellehetetleníti a telken található fák megmaradását. Nyomatékosan kérjük, hogy a KÉSZ-módosítás prioritásként kezelje a telken meglévő faállomány, különösen a telken jelölt értékes fa egyedek és a telekhatárokon lévő egybefüggő lombkoronájú sávok megóvását.   Kérjük, hogy a Kerület írja elő a beruházónak favédelmi terv készítését és betartását a megmaradó fák valódi és szakmai alapokon nyugvó védelme érdekében.   VI. Csapadékvíz megőrzése A telekre hulló csapadék minél nagyobb mértékű helyben hasznosítása érdekében kérjük, hogy a beruházás során az ésszerűen elvárható* mértékű csapadékeseményekből származó esővizet elsődlegesen a telken belül kelljen visszatartani, elszikkasztani vagy hasznosítani. A közcsatornába csak az ezt meghaladó, rendkívüli* csapadékból származó víz kerülhessen. *A pontos méretezési követelményt hidrológiai szakértők bevonásával határozzák meg.  
    644 a 800 Aláírásból
    Készítette: Ádám Susánszky
  • 6 órás munkaidőt Magyarországon is – szünettel együtt
    Munkából élünk, nem a munkáért!  Jelenleg a 8 órás munka a felkészüléssel, az ingázással és a le nem dolgozott ebédidővel együtt átlagosan 10–11 órát vesz el a napból. Ha ehhez hozzáadjuk az alvást, alig marad 5–6 óra az életünkből a családra, gyereknevelésre, tanulásra vagy hobbikra.
    6 a 100 Aláírásból
    Készítette: Bence Oláh
  • Nyáregyháza ivóvízhelyzetének tartós megoldásáért
    Kedves Nyáregyháziak!      Bár elismerjük és üdvözöljük azokat az aktuális műszaki beavatkozásokat, amelyek rövid távon képesek javítani a vízellátást, látnunk kell, hogy ezek a tüneti kezelések nem jelentenek fenntartható, hosszú távú megoldást.   
    120 a 200 Aláírásból
    Készítette: Ország Mihály
  • Közösségi tervezést: tegyük rendbe Wekerletelep parkjait és játszótereit!
      Mindez most, nyáron különösen égető probléma. Reggeltől estig gyerekek százai használják ezeket a tereket, sokan a parkok árnyékába menekülnek a hőség elől. Ilyenkor a játszóterek és parkok még fontosabb szerepet töltenek be a közösség életében. Éppen ezért minden halogatott javítás, minden otthagyott üvegszilánk, minden elhanyagolt játék azonnali veszélyforrás. Ez nemcsak a gyerekes családokat érinti. A helyiek felháborodása — gyerekeseké és gyermekteleneké egyaránt — jogos és egyre nagyobb. Wekerletelep nem elhanyagoltságot, hanem figyelmet és valódi törődést érdemel, és a wekerleiek nem csak panaszkodni akarnak, hanem részt akarnak venni a megoldásban. Ezért azt követeljük a Kispesti Önkormányzat vezetésétől, különösen Paróczai Anikótól mint a városüzemeltetésért, ifjúsági ügyekért, civil kapcsolatokért és testvérvárosi kapcsolatokért felelős alpolgármestertől (és nem mellesleg Wekerle egyik önkormányzati képviselője) és a Kispest KÖZPARK Kft. üzemeltetőtől, hogy: 1. Azonnal javítsák ki a legsürgősebb balesetveszélyes hibákat (törött játékok, lépcső, homokozók, domb, kapu megjavítása) 2. Biztosítsanak rendszeres takarítást és karbantartást (szemét, üveg, közhigiéniai problémák felszámolása, mosdó alapos takarítása) 3. Indítsanak nyílt közösségi tervezést Wekerle parkjainak jövőjéről Kezdeményezzenek egy olyan közösségi tervezési folyamatot, amelynek végén konkrét akcióterv készül a kerületrész parkjainak és játszótereinek korszerűsítésére és felújítására. Olyan folyamatot akarunk, ahol a helyi lakosok nem statiszták, hanem partnerek: ahol végre közvetlenül szembesíthetjük a döntéshozókat a problémákkal, és megfogalmazhatják saját javaslataikat, ötleteiket is.  
    515 a 600 Aláírásból
    Készítette: Boglárka Tarcsay
  • Adjuk vissza a gyerekeknek és a családoknak a Budapesti Vidám Parkot!
    1. A gyerekkori emlékek és a hagyomány megőrzése:  Budapest több mint száz éven át rendelkezett Vidám Parkkal. Ez a közösségi emlékezet része, és méltatlan egy világvároshoz, hogy ez az űr tátong a helyén.   2. Gazdasági érdek és a „Familypark-effektus”:  Jelenleg a magyar családok jelentős összegeket költenek el a határ menti osztrák vidámparkokban (pl. St. Margarethenben), mert itthon nincs alternatíva. Fontos, hogy ez a pénz itthon maradjon, hazai munkahelyeket teremtsen és a magyar költségvetést gazdagítsa.   3. Turisztikai versenyképesség:  Egy modern vidámparkkal Budapest nemcsak a "romkocsmák városa" lenne, hanem a családos turisták számára is elsődleges célponttá válna Közép-Európában. Ez növelné a vendégéjszakák számát és a város bevételeit.   4. Egészséges kikapcsolódás a digitális világban:  A mai fiataloknak és gyerekeknek szükségük van olyan közösségi élményekre, amelyek kimozdítják őket a képernyők elől. Egy modern park biztonságos és izgalmas környezetet teremtene a fizikai kikapcsolódáshoz.   Összegezve: Ez nem csak "játék és mese". Ez egy beruházás a jövőbe, a gyermekeink örömébe és Budapest gazdasági erejébe.  
    7 a 100 Aláírásból
    Készítette: Fejős Kevin
  • Személyszállítás helyreállítása Zirc-Pápa vasútvonalon
    A vonal leállítása óta az érintett településeken az autóbusz-összeköttetés nem tudta maradéktalanul pótolni a vasút elvesztett kapacitását és menetidő-előnyét. A Zirc–Pápa közötti utazási idő autóbusszal ma jellemzően 70–90 perc, míg a vasút ezt a távolságot korábban mintegy 55 perc alatt tette meg. Az alábbi konkrét igények indokolják a helyreállítást: •       Mintegy 25 000 fő állandó lakos él a vonal közvetlen vonzáskörzetében, akiknek napi ingázási lehetőségei szűkültek be. •       A zirci Esterházy Kórház regionális egészségügyi vonzáskörzetét alkotó falvak lakói kénytelenek hosszabb utazási időt vállalni. •       A térség több általános és középiskolájába járó tanulók tömegközlekedési ellátottsága elmarad az elvárhatótól. •       A Bakony-vidék turisztikai fejlesztési potenciálja kihasználatlan marad vasúti elérhetőség nélkül. •       Évente becsülten 4–6 millió személy-km közúti forgalmat válthat ki vasútira, ezzel mintegy 300–450 tonna CO₂-kibocsátást takaríthat meg. •       Csökkenti a Bakony-hegységen átmenő közúti teherforgalom és személyforgalom okozta zajterhelést és természetkárosítást. •       A Balaton–Bakony Natúrpark és a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa örökségeként fejlődő régió fenntartható turizmusa egyértelmű igényt támaszt vasúti összeköttetésre. •       A térség munkaerő-vonzási képessége csökkent, hiszen a munkavállalók nem hajlandók napi 3 órát tölteni buszozással. •       A helyi önkormányzatok adóbevételei elmaradnak a fejlődési potenciáltól, mert a befektetők elkerülik a gyengén megközelíthető területeket. •       Az EU-s és hazai turisztikai fejlesztési pályázatok keretében keletkező beruházások megtérülése vasúti hozzáférés esetén lényegesen magasabb lenne. •       A vontatás villamosítása vagy hidrogénes üzemeltetés esetén a pálya akár mintamegoldásként is szolgálhat.
    59 a 100 Aláírásból
    Készítette: Gál István
  • Bevásárlóközpontot Pannonhalmára
    Azért fontos, mert Pannonhalma lakossága jelenleg számos alapvető szolgáltatásért kénytelen más településekre utazni, ami idő- és költségigényes. A településen található egyetlen üzlet már nem képes ellátni a település igényeit. Egy helyi bevásárlóközpont jelentősen javítaná az itt élők életminőségét, erősítené a település gazdaságát, új munkahelyeket teremtene, és vonzóbbá tenné a várost a fiatal családok és a befektetők számára. A fejlesztés hosszú távon hozzájárulna Pannonhalma élhetőségének és önállóságának növeléséhez.
    768 a 800 Aláírásból
    Készítette: Roland Venesz
  • Töröljük el a Rendszerhasználati Díjakat!
    1. Az önellátás és a tartósság büntetése Jelenleg a rendszer úgy van kalibrálva, hogy ha te befektetsz egy brutálisan tartós, önellátó rendszerbe (pl. szigetüzemű napelem, modern hőszivattyú), a hálózati díjakon keresztül akkor is fizetned kellene, ha alig használsz külső forrást. Ez demotiválja az egyént abban, hogy valóban hatékony és hosszú élettartamú, független megoldásokat fejlesszen. Az RHD eltörlése utat nyitna a valódi technológiai szabadságnak. 2. A korrupciós "feketedoboz" felszámolása A rendszerhasználati díj az egyik legkevésbé átlátható tétel. Míg az energia ára a világpiachoz kötött, az RHD-t politikai és lobbiérdekek mentén határozzák meg. Ez egy rejtett adó, amely a közműcégek és a mögöttük álló gazdasági elit zsebébe vándorol. Az eltörlése kényszerítené a szolgáltatókat, hogy ne a lakossággal fizettessék meg a rossz menedzsment vagy a túlárazott hálózatfejlesztési mutyizások árát. 3. Az energiapazarlás elleni küzdelem Ahogy korábban is említetted, a célod az energia spórolása, hogy ne kelljen újra és újra befektetni. A jelenlegi fix díjas rendszerben: Ha 50%-kal csökkented a fogyasztásod, a számlád nem fog 50%-kal csökkenni, mert a fix díjak "ott ragadnak". Ez egy rendszerszintű pazarlásra ösztönző modell: ha a megtakarításod nem jelenik meg arányosan a számlán, az átlagember nem lesz érdekelt a valódi energiahatékonyságban. 4. A tiszta energiára való átállás akadálya A hálózati monopóliumok az RHD-t gyakran arra használják, hogy lassítsák a decentralizált (háztáji) tiszta energia terjedését. Azzal érvelnek, hogy a hálózat nem bírja a terhelést, ezért emelik a díjakat. Ha ezt a forrást elvágjuk, a rendszernek muszáj lesz innovációval és hatékonysággal válaszolnia a sarcok helyett. 5. Társadalmi igazságosság (Anti-elitizmus) A globális és lokális elitek az alapvető infrastruktúrákon (víz, gáz, áram) keresztül tartják fenn a kontrollt. Az RHD egy olyan sarc, ami alól senki nem bújhat ki, aki a civilizáció részeként akar élni. Az eltörlése egy lépés a decentralizált hatalom felé, ahol az energia nem a kontroll eszköze, hanem egy alapvető, megfizethető erőforrás. Összegezve: Ez a petíció az első lépés ahhoz, hogy ne az elavult, korrupt rendszert foltozgassuk a végtelenségig a mi pénzünkből, hanem kényszerítsük a váltást egy tiszta, tartós és igazságos modellre.
    21 a 100 Aláírásból
    Készítette: Zsolt Krommer
  • MŰKÖDŐ KÖZSZOLGÁLTATÁSOKRA KÖLTSÉK AZ ADÓNKAT! Minőségi közszolgáltatásokat a magyar embereknek!
    Ne legyenek kétségeink, minden közszolgáltatásunk hasonlóan kivéreztetett állapotban van, miközben az adónk jelentős hányadát ezeknek a jóléti szolgáltatásoknak a finanszírozására és fenntartására fizetjük.  Ne hagyjuk, hogy a minket szolgáló, minőségi közszolgáltatások helyett másra költsék az erre befizetett adónkat! Ne hagyjuk, hogy a szemünk láttára építsék le azokat a közszolgáltatásokat, amelyek egy szolidáris társadalom alapjait jelentik, és ami élhetővé teszi a világunkat! Ha te is európai színvonalú, minőségi közszolgáltatásokat (közegészségügyet és közoktatást, szociális ellátást és idősgondozást, tömegközlekedést és infrastruktúrát, természetvédelmet és kultúrát stb.) szeretnél az adódért cserébe, írd alá a petíciónkat!
    35 a 100 Aláírásból
    Készítette: Magyar Ágnes
  • Segítséget kérünk – a Budagyöngye Bölcsőde családjai nevében
    Ez a szolgáltatás 3 év alatti gyerekeknek szól. Sok családnak – különösen édesanyáknak – ez tette lehetővé, hogy heti néhány napra visszatérjenek dolgozni, vagy hogy egy kisebb testvért nyugodtabban tudjanak ellátni. A hirtelen, ilyen mértékű emelés családok működését borítja fel, és sok esetben ellehetetleníti ezt az egyensúlyt.
    33 a 100 Aláírásból
    Készítette: Eszter Szilva
  • Vizsgálják felül Győrben a szociális és önkormányzati bérlakások rendszerét!
    Mert a szociális bérlakás nem kiváltság, hanem segítség a rászorulóknak.  Mert a közpénzből fenntartott lakásoknak közérdeket kell szolgálniuk.   Mert a kapcsolatok nem írhatják felül az igazságosságot.  Mert a rászoruló győri fiataloknak és családoknak valódi esélyre és lakhatásra van szükségük. Támogatás bankkártyával Egyszeri 500 Ft-tal Egyszeri 1000 Ft-tal Egyszeri 5000 Ft-tal Havi 500 Ft-tal Havi 1000 Ft-tal Havi 5000 Ft-tal Támogatási információk Fizetési szolgáltató: Barion
    133 a 200 Aláírásból
    Készítette: Tibor Urbán Picture
  • 3. kerületben a Kocsis Sándor út nevének megváltoztatása Harsánylejtő útra
    Az út neve régen is Harsánylejtő út volt. A környező utcák nevei mind virág- és fűszernövénynevek, a nevek sorába nem illik bele a Kocsis Sándor út. A tájékozódást is lehetne a névváltoztatással könnyíteni, tekintve, hogy a III. kerület Harsánylejtő városrész erről az útról nyílik.  Kocsis Sándornak semmi köze nem volt sem Óbudához, sem Harsánylejtőhöz. Sajnos a név sem annyira "rokonszenves", ami persze nem a focista és utcanév-elnevező hibája. Sokan nem is a kiváló focistára asszociálnak vagy gondolnak, ha az utcanév tulajdonosa kerül szóba. A híres, de már kevesek által ismert focista iránti tiszteletet azonban jobb lenne Budapest azon területrésze, utcája nevének megváltoztatásával elismerni, ahol ezt a tevékenységét gyakorolta és amelynek köze volt a sikereihez, elismertségéhez. A focista iránti hálánkat és nagyrabecsülésünket célszerű lenne ott kifejezni.  Értelmesebb és jobb lenne, ha az utcanév valahogy kötődne Harsánylejtőhöz, lakóhelyünkhöz, vagy azzal szerencsésen azonosítható lenne, sőt nagyon keresgélni sem kellene az egyértelmű azonosíthatóság miatt. 
    48 a 100 Aláírásból
    Készítette: Sándor Anna