Így összegezném: a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlat a klímaválságot fokozza, és ezért mindannyiunk életét veszélyezteti. Ezért az erdőgazdálkodási szabályozás haladéktalan módosítását követeljük, az alábbiak szerint: Röviden erre van szükség:  1.  A végvágásos erdőpusztítást azonnal le kell állítani Magyarországon! 2.  A Kormány vonja be a természetvédőket, ökológusokat a magyar erdők helyreállítási tervének elkészítésébe! 3. A 10 éves erdőgazdálkodási terveket le kell állítani és újra kell alkotni! 4. 2030-ig Magyarországon 70 millió fát kell elültetni, a természetes újulaton felül! 5. Meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy az állami erdészetek a természet rombolásában érdekeltek!  És akkor lássuk pontosabban:    1. Követeljük a végvágásos erdőgazdálkodás azonnali teljes tilalmát Magyarországon. Az őshonos erdőkben csak folyamatos erdőborítást fenntartó módszerekkel lehessen gazdálkodni, például szálaló vagy örökerdő típusú üzemmódokkal, legfeljebb 300 m²-es lékekkel, és legfeljebb 10%-os kitermelési rátával 10 évente. A fakitermelésnek az ökoszisztémát a lehető legkisebb mértékben kell érintenie, és a fenntartható erdőborítást, illetve az erdők őserdő felé haladó állapotát kell támogatnia. Az őshonos, 100 évnél idősebb fákat tilos kivágni, kivéve, ha veszélyt jelentenek.  2. Kérjük a Kormányt, hogy alkossa meg és fogadja el a Nemzeti Helyreállítási Tervet (NHT), amely összhangban áll az EU Természethelyreállítási rendeletével [3]. Az NHT-nak meg kell mutatnia, hogyan valósul meg a magyar erdők legalább 30%-ának helyreállítása 2030-ra, és 90%-ának 2050-re. A tervet független szakértők – biológusok, természetvédők, ökológusok, erdészek – bevonásával kell elkészíteni. A cél, hogy a szigetszerű védett erdőket összekapcsoljuk, és organikus erdőkké alakítsuk, ahol a fakitermelés tilos, és csak természetvédelmi erdőkezelés engedélyezett. Az NHT elfogadásának határideje 2025. június 21.  3. Az összes állami és magán erdészet valamennyi, 10 éves erdőgazdálkodási tervét haladéktalanul felül kell vizsgálni, és a fentiekkel összhangban ezeket módosítani kell, függetlenül attól, mikor kezdődik a következő 10 éves tervezési ciklus. Kérjük, hogy az agrárminisztérium, illetve az erdészeti hatóság ezt követelje meg az erdészetektől.  4. Az EU-s Természethelyreállítási rendelet célja, hogy 2030-ig uniós szinten legalább 3 milliárd fát ültessenek. Követeljük, hogy Magyarország területarányosan 70 millió fa ültetését tegye lehetővé és finanszírozza. Ez a szám nem tartalmazza a véghasználat során előírt erdészeti magoncokat, és a természetes újulat sem számítható bele. Az ültetést az állami erdészeti Zrt.-k és civil szervezetek bevonásával kell elvégezni, és ugyanígy a civil szervezetekkel kell ellenőrizni, biztosítva az ellenőrzés anyagi hátterét. A Kormánynak gondoskodnia kell a fák gondozásáról és öntözéséről. Az ültetés nem történhet védett vagy ökológiai szempontból jelentős gyepeken, és előnyben kell részesíteni a vizes élőhelyeket, ártereket. Mindennek összhangban kell lennie a kiegyenesített, kimélyített, ligeterdeitől megfosztott vízfolyások revitalizációs programjával, mely az EU-s Víz Keretirányelv szerint a jó ökológiai állapot eléréséhez elengedhetetlen.  5. Jelenleg az állami erdészeti zrt-k jelentéktelen bérleti díjat fizetnek csak a rájuk bízott erdők után. Ugyanakkor, amikor a bevételről van szó, úgy viselkednek, mint egy önálló, államtól független cég – a fakitermelés bevétele náluk jelenik meg. Követeljük, hogy ezt az egészségtelen, skizofrén gazdasági helyzetet haladéktalanul szüntesse meg az Agrárminisztérium, a következő módon: az állampolgárokat képviselő államapparátus ne hagyja a kitermelt állami fa ellenértékét az állami erdészeti zrt-knél (ezzel bevétel-érdekeltté téve azokat), hanem teljesített és átlátható ökológiai szolgáltatás alapján fizessen a munkájukért, aminek része kell, hogy legyen az erdők védelme, azok ökológiai sokféleségének fenntartása, természetességi állapotának növelése (együttműködve a nemzeti parkok igazgatóságaival), a folyamatos erdőborítás biztosításával elvégzett fakitermelés, valamint a rekreációs szolgáltatások fenntartása, korszerűsítése és bővítése.  6. Az új erdőtörvény vegye figyelembe a klímaváltozás [1] kihívásait! A klímaváltozás hatásai a hazai erdők fennmaradását veszélyeztetik. A klímavészhelyzetre való tekintettel új erdőtörvény megalkotására van szükség. Követeljük, hogy a kormány maximálisan vegye figyelembe a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége által, a magyar erdők természetességének javítása érdekében kiadott konferencia-nyilatkozatát [2]. A kormány haladéktalanul bízzon meg a fakitermelésben nem érdekelt, független erdőökológiai szakértőket azzal, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogyan tudnánk segíteni az erdőket átalakulni úgy, hogy minél könnyebben adaptálódhassanak az új klimatikus viszonyokra. A nem őshonos, klímatűrő fajokkal való kísérletezésnek fontos szerepe lehet pl. a települések emisszióját egyensúlyba hozó, jövőbeli agglomerációk szempontjából [4], ugyanakkor a nem őshonos, klímatűrő fajok telepítése egyelőre a természetes és természetközeli erdőkön kívül történjen, majd az erdészeti és erdőökológiai kutatások eredményeivel összhangban haladjon.  Hivatkozások:   [1] Klímatudomány 10 üzenete c. kiadványban (2024. szeptember) 11 magyar tudós és akadémikus deklarálta, mit kell figyelembe vennie a törvényalkotásnak a jövő generációk élhető létfeltételeinek biztosítása érdekében.    [2] A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (Civil EU Presidency), 2024. októberi erdészeti konferenciájának nyilatkozata az erdők revitalizációjáról itt érhető el.    [3] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1991 RENDELETE (2024. június 24.) a természet helyreállításáról és az (EU) 2022/869 rendelet módosításáról, magyarul lásd itt. [4] A települések természetközeli, agglomerációs és revitalizáció modellje két fontos pillére Dr. Dittrich Ernő (Pécsi Tudományegyetem) által kidolgozott 6 lépcsős programnak, lásd: Dittrich Ernő: A jövő neve élet? – Megoldás a klímaváltozásra, avagy a változás 6 programja 

Éltex kft. működése komoly környezeti és egészségügyi kockázatokat jelenthet a helyi közösség számára. Az akkumulátor hulladék helytelen kezelése szennyezheti a talajt, a vizet és a levegőt, ami hosszú távon betegségekhez vezethet. Emellett elengedhetetlen, hogy a helyi lakosok érdekeit is figyelembe vegyük, hiszen joguk van tudni, mi történik a környezetükben. 

 Legyen Szeged haladó szemléletű, példamutató, környezet- és egészségtudatos város! Ismerjük fel, hogy számos egyéb, kevésbé környezetterhelő módja van a közös ünneplésnek! Járjon Szeged az élen, és legyen tűzijátékmentes város! Nem kérünk a drága, egészségügyileg egyértelműen kockázatos, élővilágra pedig nagyon káros tűzijátékokból! Ne kelljen állatoknak elpusztulni az emberek ünnepén! 

Ne hagyjuk, hogy közös kincsünk, a Pilis Magyarország hulladéklerakójává váljon! Nem a rozsdaövezetek szemetét kell kivinni az erdőbe, hanem a rozsdaövezeteket kell rekultiválni!  Ne hagyjuk, hogy egy családbarát kormány hivatalainak döntése elvegye a jelen generációk és a jövő nemzedékek egészséges élethez való jogát!  Ne hagyjuk, hogy egy sorozatosan szabálysértő vállalkozó hulladékteleppé züllessze a Pilist! Ha fontos neked a Pilis, írd alá a petíciónkat és küldd el a tiltakozásodat az illetékes hatóságoknak! Köszönjük!

A teljesen új nyomvonalon épülő 2x2 sávosra tervezett gyorsforgalmi út nemcsak az itt élők nyugalmát dúlná fel - akik egy része ehhez a természeti környezethez vonzódva választotta lakhelyéül a  Kaposvártól délre, a Zselic lábánál húzódó településeket, másik részük itt születvén vált eggyé a tájjal - de azt a páratlan természeti környezetet is, forrásokkal lápokkal, erdei és tavi élővilággal, melyet a Tókaji Parkerdő és környéke nyújt az ott élő lényeknek és nem utolsó sorban a kaposváriaknak is. Az útépítés – főként, ha a teljes nyomvonalat is tekintetbe vesszük – hatalmas területű erdő és ezáltal természetes élőhely megsemmisítését jelentené!  A klímaváltozás hatására nyaraink egyre perzselőbbek, így sokszor a természetben – fák árnyékában, vízparton keressük az enyhülést. Amit egy kifejlett (30-80 éves!) fa ilyenkor nyújt, hatványozottan biztosítja az erdő. Nem csak nekünk, minden élőlény számára! Mégis van, aki további erdőirtásban és aszfaltozásban látja a „fejlődést”. (Ma Magyarország területének egy nagyobb megyényi részét már aszfalt/beton/térkő és társai borítják.) Egyet kell értenünk Forgács Bálint (ELTE PPK) kutató fogalomhasználatával: EZ KLÍMAÖNGYILKOSSÁG!  Az erdő – és tágabban véve a biodiverzitás, a biológiai sokféleség – biztosítja az ember számára is az életet, az élhető környezetet, napjainkban sajnos úgy kell fogalmaznunk, hogy a túlélést! Nem pusztíthatjuk tovább ilyen-olyan érdekek miatt! A településeinket övező erdők páratlan módon tudják biztosítani a városlakó ember számára is a tiszta levegőt, a zajártalmak csökkentését, a talaj védelmét és életteret biztosít sok-sok élőlény számára! Jelenlegi, összeomláshoz közeli klímahelyzetben az erdők, a még megmaradt természetes élőhelyek védelme elsődleges prioritást kell, hogy élvezzen!

Azért csatlakozz kampányunkhoz, hogy megőrizhessük jelenlegi formájában, jelenlegi funkcióival a Dr. Peja Győző emlékparkot!

Az aHang Szabolcs-Szatmár Bereg megyei aktivistái, az aPont Nyíregyháza levélküldő akciót hirdet azért, hogy idén augusztus 20-án Nyíregyháza Megyei Jogú Város ne tartson tűzijátékot.  Úgy gondoljuk, hogy ez egyrészt drága, környezetszennyező, másrészt az erre érzékeny embertársaink és állatok felesleges zaklatása, terhelése. Ezért e-mailben fordulunk a város polgármesteréhez és döntéshozóihoz, melyben arra kérjük, hogy ne legyen tűzijáték. Csatlakozzon Nyíregyháza azon városokhoz, akik már belátták, és döntöttek az ünneplés ezen formájának beszüntetéséről (Sopron, Győr, Miskolc, Baja, Kecskemét). Véleményünk szerint az erre fordítandó összegből másként is méltón ünnepelhető az államalapítás. A tűzijátékra szánt pénzt fordítsuk a város egyéb gondjainak csökkentésére – a város lakóinak érdekében.

A vetési varjú 2001 óta védett állat, elsősorban mert a fokozottan védett kék vércse gyakran költ a varjak fészkében, így a varjak közvetve segítik a kék vércsék szaporodását. Ezért a fészkek leverésével nem a varjak, hanem más madarak fészekrakását gátolta meg a szekszárdi önkormányzat. Az is fontos, hogy a vetési varjak hasznos állatok az embereknek is, az agrár gazdálkodók fontos segítői, hiszen a talajról táplálkoznak, így nagyon sok kártevőt, rovart és kisrágcsálót fogyasztanak el. Valamint a varjúfélék rendkívül okos állatok, az intelligenciájuk megegyezik egy 5-7 éves gyerekével! Kérjük, hogy írd alá ezt a petíciót te is, akadályozzuk meg ehyött a természet további rombolását, és helyette mondjuk meg a helyi képviselőknek, hogy a normalitás és az együttélés lehetőségeit keressék!

A bátonyterenyei Sungeel 1 kilométeres környezetében van iskola, élelmiszerbolt, lakóházak. Mondjuk ki: ez a gyár nem oda való! Nyilván az idő kerekét nem tudjuk visszafordítani. A gyár megépült. A légszennyező anyagok élhetetlenné teszik lakókörnyezetünket. Hatósági vizsgálat szerint a nikkel levegőben mért koncentrációja kétezerszeresen haladta meg az előírt határértéket, de a kobalt, mangán koncentrációja is sokszorosa volt a megengedettnek, ami allergiát, szív- és érrendszeri betegséget, vesebetegségeket, tüdő- és orrdaganatot okozhat. Ne hagyjuk! Garanciát szeretnék, hogy nem fogja túllépni a megengedett határértékeket a gyár, ezért követeljük a hatóság által akkreditált mérőkutakat, amik mindenki által követhetőek, és követeljük, hogy azonnal zárják be a gyárat, ha meghaladja a határértékeket!

A Földön élő rovarfajok 40%-ának csökken az egyedszáma, harmaduk mára veszélyeztetetté vált. Az elmúlt 25-30 évben a rovarok össztömege évente 2,5%-kal csökkent, és ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, egy évszázadon belül teljesen eltűnhetnek a Föld színéről. Pedig jelenlétük a természetben nélkülözhetetlen.

Az, hogy ma tudjuk, milyen kár érne minket azzal, ha teleépítené valaki a Csobaj-bányát, helyi, elkötelezett önkénteseknek köszönhető. A Mentsük meg a Csobaj-bányát csapata évek óta figyeli, óvja, kutatja, gondozza a területet. Az ő tevékenységük nyomán tudjuk, hogy az egykori bánya területén, az ún.cinkotai bányató körül száz fölötti állatfaj él, amelyekből 86 védett vagy fokozottan védett. Amikor 2021 áprilisában a csoport tagjai arról értesültek, hogy a terület magánkézben lévő részének akkori többségi tulajdonosa betemetné a bányatavat és hozzákezdene az ingatlan beépítéséhez, kerületi szinten széleskörű egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy ez a vizes élőhely megőrzendő érték. Egyetértés volt abban is, hogy egy esetleges feltöltés és beépítés nem szolgálná sem a természet, sem a helyi lakosság érdekeit. A Csobaj-bánya védelme nemcsak a helyiek ügye: ez Budapest egyik fontos természeti értéke is. A Csobaj-bányát meg kell védeni!

Ez az ügy mindenkié! Néhány példa az Akkumulátoripar kapcsán érintett településekből: Alsózsolca, Göd, Fót, Győr, Debrecen, Komárom, Mikepércs, Nyíregyháza, Pécs, Tata, Iváncsa, Sóskút, Szeged, Bátonyterenye, Szigetszentmiklós és folytathatnám a környező városokkal. A Magyar Kormány nemzetgazdasági érdekekre hivatkozó kifogásai minden gyermekre veszélyt jelentenek, még azok is akik meg sem születtek. Az akkumulátoripari beruházások miatt keletkező mérgező anyagok már magzati korban károsítják a gyerekeket! Egy gyereknek sem érdeke, hogy betegen szülessen, vagy megbetegedjen ilyen beruházások miatt! Ez a környezetszennyezés nem átmeneti lesz, hanem velünk marad évekig. Országos összefogásra van szükség, mert láthatóan bárhol megjelenhetnek ezek a gyárak és csak együtt tudjuk leállítani, hogy tönkretegyék a településeink környezetét! Kérjük, hogy csatlakozzon és írja alá minden olyan jó érzésű ember ezt a petíciót, aki az szeretné, hogy legyen mit hagynunk a következő nemzedékre, akiknek fontos, hogy a gyerekeik egészséges környezetben nőhessenek fel, akik szeretnék, hogy az ingatlanaink értéke ne csökkenjen, olyan beruházások miatt, amik kapcsán a mi véleményünk nem számít! Fogjunk össze, és ne féljünk felszólalni a jogainkért!