Mély aggodalomra ad okot, hogy szeptember közepétől egy 8 hektáros erdősáv letermelését tervezik a makói Maros-parton. Ezért kérjük a fent említett pontok haladéktalan teljesítését!  Tisztában vagyunk azzal, hogy az aszály és a klímaváltozás miatt kiszáradt fák eltávolítása balesetvédelmi szempontból indokolt lehet, azonban egy ekkora méretű beavatkozás alapjaiban változtatja meg a város legkedvesebb zöldövezetét és annak egyedülálló ártéri élővilágát. A lakosságnak és a civil szervezeteknek joga van a teljes transzparenciához egy ekkora volumenű természetátalakítás esetén! 

Az érintettek egyénileg, vagy kis csoportokba gyűlve esélytelenek még a figyelem felkeltésére is. Ha az érintett százezrek csak egy része hajlandó csatlakozni a peticióhoz, talán van remény.

Miért indítottam ezt a kezdeményezést? Pakson élek, közvetlenül a Duna és a védett ártéri erdők szomszédságában, de egyéb gyönyörű erdők is vannak Paks határában, ahová napi szinten járnak randalírozni és rombolni a természet értékeit semmibe vevő motorosok és quadosok. Hozzám hasonlóan emberek milliói tapasztalják nap mint nap, hogy a saját otthonukban és a természetben sem tudnak már pihenni: elég egyetlen herélt kipufogójú sportmotor vagy egy közönséges belső égésű quad, és az ablakok alatt, vagy a folyóparti csendben 6–7 kilométeres sugarú körben elszabadul a pokol. Emberek milliói nem tudnak pihenni, a gyerekek felriadnak, a három műszakban dolgozók képtelenek aludni. Nincs már mentsvár, ahová menekülni lehetne az állandó zajszennyezés elől. A quadosok számára semmi sem szent: rendszeresen behajtanak az erdőkbe, elűzik a vadakat, tönkreteszik az aljnövényzetet, feltúrják a földet, és mint kajakos, szinte minden egyes alkalommal azt hallom, hogy a Duna árterében (Ordas és Géderlak között) megállás nélkül megy a verseny az ártéren és a töltésen, olyan bődületes zajt csapva, hogy az 6–7 kilométerről is tökéletesen hallható és rendkívül zavaró. Az elmúlt években elszaporodott ezeknek a primitív, teljességgel haszontalan járműveknek a száma. Végigjártam a hivatalos utat: írtam a helyi önkormányzatoknak, a jegyzőnek, a rendőrségnek és a Duna–Dráva Nemzeti Parknak. A válasz mindenhol ugyanaz volt: hárítás, a hatáskör hiánya és tehetetlenség. Világossá vált, hogy ez nem helyi probléma, hanem országos szabályozási vákuum, amit csak fentről, törvénymódosítással lehet megoldani. Hónapokkal ezelőtt ajánlott levélben megkerestem Gajdos Lászlót, Vitézy Dávidot és Magyar Péter miniszterelnököt, de eddig válaszra sem méltattak. Nem luxus a csend: a zajszennyezés betegséget és milliárdos károkat okoz A zaj nem csupán múló kellemetlenség, hanem a légszennyezés után a második legnagyobb környezeti egészségi kockázat: • Gazdasági károk: A tartós zaj miatti termelékenység-kiesés és egészségügyi kiadások évente 95,6 milliárd euró veszteséget okoznak az EU-ban (a régió GDP-jének 0,6%-át). • Egészségügyi veszélyek: A folyamatos forgalmi zaj és a váratlan zajcsúcsok bizonyítottan szív- és érrendszeri megbetegedéseket, alvászavarokat, krónikus stresszt és korai elhalálozást idéznek elő. • Természeti válság: Európa Natura 2000-es védett területeinek 29%-át közvetlenül károsítja a közlekedési zaj, amely elűzi a vadállományt és szétveri a biodiverzitást. Magyarországon a Duna és annak ártere annak teljes terjedelmében Natura 2000-es terület! A nyugat-európai megoldások működnek: Nem kell kísérleteznünk, a bevált receptek készen állnak: • Írországban a rendőrség törvényi felhatalmazást kapott arra, hogy a természetvédelmi területeken vagy közterületen illegálisan használt quadokat és scramblereket a helyszínen lefoglalja és végleg elkobozza. • Franciaországban és Londonban automata zajradarok mérik be a kipufogó-módosított járműveket, és emberi beavatkozás nélkül szabnak ki rájuk elrettentő bírságokat. A magyar társadalom 99%-a normális, pihenni vágyó ember. Nem fogadjuk el tovább, hogy egy elenyésző kisebbség öncélú, romboló szórakozása terrorizálja a családokat és tegye tönkre a magyar természetet. Kérünk mindenkit, akinek fontos a gyermekei nyugalma, a saját egészsége és az erdeink tisztasága: írja alá és ossza meg a petíciót!

Wekerle egyik legnagyobb értéke a fái. Aki itt él, tudja, mennyit jelentenek a százéves fasorok: árnyékot adnak, hűtik az utcákat, meghatározzák Wekerle hangulatát és azt a környezetet, amiért szeretünk itt élni. De közben egyre több idős fa kerül veszélyes állapotba. Az elmúlt egy évben csak egyetlen rövid utcaszakaszon öt komolyabb fadőlés vagy leszakadás történt. Eddig szerencsénk volt: ember nem sérült meg. Nem szeretnénk megvárni, amíg nem leszünk ilyen szerencsések. Nem kivágni akarjuk Wekerle fáit. Azt szeretnénk, hogy végre legyen egy átfogó kép arról, milyen állapotban vannak, melyeket lehet és kell megmenteni, és hogyan gondoskodjunk róluk hosszú távon. Ez mindannyiunk ügye: a biztonságunkról és Wekerle egyik legfontosabb közös értékéről egyszerre szól. Írd alá, ha szeretnéd, hogy Wekerle fáinak jövőjéről ne egyenként, utólag és kényszerhelyzetben szülessenek döntések, hanem szakmai felmérés, hosszú távú stratégia és a helyi közösség bevonása alapján. A petíciót a Wekerlei Közösségi Egyesület indította.

Az almásfüzitői vörösiszap-tározó közvetlenül a Duna és Natura 2000-es területek mellett található. Az Átlátszó helyszíni beszámolója szerint az alacsony vízállás miatt szabaddá vált mederbe mintegy egy kilométer hosszan sötétbarna folyadék szivárog. A lap műszeres mérése 10-es pH-értéket mutatott, ami erősen lúgos kémhatást jelent. Azt azonban egyelőre nem tudjuk, pontosan milyen anyag kerül a folyóba, és milyen veszélyt jelent az élővilágra vagy az emberekre. A területen található nyolc tározóban mintegy 17 millió tonna vörösiszap maradt. A VII-es kazettára jelenleg is évente összesen 315 ezer tonna hulladék helyezhető el, ebből 280 ezer tonna nem veszélyes hulladék. A helyiek visszatérő szivárgásról, kellemetlen, légutakat irritáló szagról és jelentős teherautó-forgalomról számoltak be. A vízügyi hatóság három bejelentést kapott, és 2026. augusztus 12-én helyszíni ellenőrzést tartott. A vizsgálat eredményeit azonban még nem hozták nyilvánosságra. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. szintén vett mintát, de annak eredménye sem ismert. A Duna közös természeti kincsünk, védett élőhely és számos település ivóvízellátásának alapja. Nem fogadható el, hogy egy ekkora kockázatú létesítmény mellett csak találgassunk arról, mi jut a folyóba. Jogunk van megismerni a laboratóriumi eredményeket, az ellenőrzések megállapításait és azt, milyen intézkedésekkel akadályozzák meg a további szennyezést. Írd alá a petíciót, hogy derüljön ki, mi szivárog a Dunába, és a hatóságok haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket! Az Átlátszó ügyet feltáró cikke: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2026/08/21/lugos-szennyezes-szivarog-a-leapadt-dunaba-a-hulladeklerakonak-hasznalt-almasfuzitoi-vorosiszap-tarozonal/ Kezdeményező: aPont Komárom

Gyöngyösön az elmúlt időszakban több olyan fakivágás is történt, amit a lakók indokolatlannak éreztek, miközben a nyári hőséghullámok miatt egyre égetőbb szükség lenne a zöldfelületekre A fák hűtik a várost, tisztítják a levegőt, felfogják a porártalmat, és élhetőbbé teszik az utcákat, lakótelepeket.

A Nívó Kft. péceli ipari beruházása nem egy egyszerű fejlesztés: olyan létesítményt hozna a tervezett Stop Shop mögötti területre, amely közvetlenül a lakóparkok és családi házak mellé települne. Ez alapjaiban változtatná meg Pécel mindennapi életét, környezetét és jövőjét. Ez a petíció azért fontos, mert a tervezett üzem: • jelentős kamionforgalmat hozna a lakóövezet mellé, ami veszélyezteti a gyerekek, családok és közlekedők biztonságát, • folyamatos zajt és rezgést okozna, ami élhetetlenné tenné a környéket, • levegőszennyezést és kiporzást eredményezne, amelyet a térség uralkodó széliránya a lakóparkok felé sodorna, • tovább terhelné Pécel jelenlegi, kritikus vízhiányos és vízkorlátozásos helyzetét, • növelné a nyári hőterhelést, rontaná a mikroklímát, • csökkentené az ingatlanok értékét, és visszavetné a város fejlődési lehetőségeit. A terület jelenleg mezőgazdasági jellegű, és a lakóövezet közelsége miatt zöldsávként, fásítással lenne indokolt megtartani. A péceli családok egészségét, nyugalmát és biztonságát nem szabad feláldozni egy olyan ipari beruházás miatt, amely megfelelő iparterületen is megvalósítható lenne. Ez a petíció arról szól, hogy Pécel maradjon élhető, biztonságos, zöld város, ahol a lakók érdekei és egészsége előrébb való, mint egy ipari üzem rövid távú gazdasági érdekei. A döntéshozóknak tudniuk kell: a péceli lakók nem kérnek ipari zajt, kamionforgalmat és szennyezést a lakóparkok mellé. Az ügy még egyáltalán nincsen lefutva! Ha sokan aláírjuk még meg tudjuk állítani az építkezést!!! https://pecel.hu/storage/uploads/f2a7b447-34fd-443f-83aa-dc9dc909eada/1.-TTT-P%C3%A9cel-tervezett-Gksz-partners%C3%A9gi-k%C3%A9pvisel%C5%91--test%C3%BCleti-egyezt.-tervdok.-2026.07.06_.pdf

Azért fontos, mert nem pusztán egy megszüntetett kutatóintézetről beszélünk, hanem arról, hogy Magyarország elveszíthetett egy olyan önálló szakmai kapacitást, amelynek éppen az lett volna a feladata, hogy az ilyen vízügyi kockázatokat évtizedekkel előre felismerje.  A Paksnál kialakult jelenlegi helyzet ezért teszteli a 2012-es döntés következményeit.  Ha a VITUKI ma is létezne, tudtuk volna korábban, hogy idáig fog süllyedni a Duna vízszintje, és a paksi atomerőmű üzemelése veszélybe kerül? Ha igen, akkor miért nem történt meg időben az a beavatkozás, amely elkerülhetővé tette volna a haváriahelyzetet? 

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyszíni ellenőrzése alapján a 400-as futópálya melletti  fűz-nyár ligeterdőben nem egyszerű bozótirtás, hanem tarvágás jellegű fakitermelés,   történt. A megmaradt élőhelyrészeken védett diófacincért és több védett madárfajt is észleltek.  A nemzeti park szerint ez a ligeterdő Rétság jelentős természeti értéke, mert szerepe van a biológiai sokféleség megőrzésében, a vízmegtartásban, a mikroklíma szabályozásában és a településképben. A már elvégzett munkák természetvédelmi szempontból értékes élőhely részleges megszűnését okozták.  Nem a település rendbetétele ellen tiltakozunk. A hulladékot el kell takarítani, a veszélyes fákat szakszerűen kezelni kell. De a területrendezés nem jelentheti a teljes növényzet eltávolítását. Nem szükséges a természetet eltüntetni ahhoz, hogy a szemetet el lehessen takarítani.   Rétság megmaradt fás-bokros zöldsávjai ma fontosabbak, mint valaha. A klímaváltozás, az aszály, a por- és szélterhelés, valamint a vízhiány miatt ezek a területek nem akadályok, hanem természetes védelmi rendszerek: árnyékot adnak, port és szelet fognak, élőhelyet biztosítanak, és segítik a víz megtartását. 

Tapolca lakosainak védelme, az érintett lakosok támogatása, az önkormányzat tevékenységének átláthatósága, a befektetői önös érdekek visszaszorítása melyek a természetrombolással már így is hatalmas károkat okoztak, gyermekeink és unokáink örökségének védelme és egészségének megóvása. 

  Azért kell most csatlakoznod, mert Magyarországot a szemünk előtt sivatagosítja el a tartós aszály, miközben a tavaink és a folyóink a kiszáradás szélén állnak.  Elfogadhatatlan, hogy miközben a saját kertjeinkben a porzó földet ássuk, a fejünk felett közpénzmilliárdokból kergetik szét a zivatarokat a JÉGER generátorai.    Ez a kampány nem a gazdák ellen szól, hanem egy értelmes és igazságos kompromisszumért: követeljük, hogy a felhők vegyszeres elűzése helyett az állam hálós védelmi pályázattal segítse a mezőgazdaságot és a kiskert-tulajdonosokat is!  Ha számodra is fontosabb az ingyenes esővíz, a hazai tavak megmentése és az élhető környezet, mint a hatástalan mesterséges beavatkozás, támogasd az aláírásoddal a kezdeményezést!  Minden hang számít, hogy elérjük a minisztériumoknál a rendszer azonnali felülvizsgálatát! 

  Mindenhol legyen lehetőség a meleget visszaverő, fehér színű, sima felületű akár lemeztető kialakításra, ami a nyár derekán akár 30 fokkal is hűvösebbé teszi a tetőtér vagy a padlás hőmérsékletét. A hővédelem miatt minden tetőszerkezetre meg kellene engedni a fehér színt az összes településképi rendeletben, mert az egyre gyakoribb nyári hőhullámok idején is jelentősen élhetőbbé tenné a lakások, házak és települések területét. A fehér szín a hőnek csak kb. ötödét nyeli el a fekete vagy sötétszürke felületekhez képest; a többit visszaveri, így az távozik a háztetőkről. A sötét színű tetők alatt vagy élhetetlen hőmérséklet alakul ki, vagy rengeteg felesleges energiát kell a hűtésre pazarolni. Az antracit tető nyáron 80-90C fokra hevül fel és egész éjszaka adja le a hőt, miközben a fehér szín visszeveri azt és csak néhány fokkal lesz melegebb mint a levegő. Nem véletlen, hogy az arab országokban és Görögországban is régebben mindent fehérre festettek. Sok helyen ma nem engedélyezett a tető fehér színű kialakítása, mert korábban nem gondoltak erre a szempontra. Ezen változtatni kell! A fehér tető nemcsak esztétikai kérdés, hanem a klímavédelem egyik eszköze is, akárcsak a napelem. Mivel azonban a fehér szín könnyen piszkolódik, ezért csak a sima vagy közel sima felületek alkalmazása indokolt. Ezért országos szintű szabályozásra van szükség, hogy akár cserpes lemezzel vagy síklemezzel kialakított, fehér színű tetők építését ne lehessen megtiltani önkormányzati rendelettel, mert az a szabály most már káros. A változást követnünk kell, mert nem tudjuk megállítani. Néhány példa a világból ahol már ezt meglépték:   Kalifornia, USA (pl. Los Angeles): Az állami "Title 24" épületenergetikai szabvány és a Los Angeles-i Cool Roof Ordinance kötelezővé teszi, hogy az új és a felújított lakóépületek teteje magas hő- és fényvisszaverő képességű (többnyire fehér) bevonatot kapjon. New York, USA: A helyi építési törvénykönyv (Local Law 21) előírja, hogy az új építésű vagy jelentősen felújított épületek lapostetőit fehér fényvisszaverő anyaggal kell burkolni. Kükládok, Görögország (pl. Szantorini, Míkonosz): Eredetileg 1938-ban, fertőtlenítési céllal rendelték el a kötelező meszelést, de ma már a helyi építésügyi szabályzatok írják elő a fehér falakat, részben az egységes turisztikai arculat, részben a természetes hűtés miatt. India (pl. Ahmedábád és Telangána állam): Állami és városi "Cool Roof" (hűvös tető) irányelvek és szabályozások teszik kötelezővé az új kormányzati, ipari és kereskedelmi épületek, valamint a támogatott lakóházak tetejének fehérre festését a súlyos hőhullámok miatt. Bermuda: Szigorú helyi törvények írják elő a házak ikonikus, hófehér, lépcsőzetes kialakítású tetejét. Bár a fő cél az esővíz begyűjtése és tisztán tartása, a fehér szín kötelező eleme a sziget hőmérséklet-szabályozásának is.    Új-Dél-Wales, Ausztrália (Sydney térsége): Az állami épületenergetikai rendszer (BASIX) erősen bünteti a sötét színeket, egyes új külvárosi fejlesztéseknél (pl. Wilton) pedig kifejezetten betiltották a sötét tetők építését a hőszigethatás csökkentése érdekében. Andalúzia, Spanyolország ("Pueblos Blancos"): A dél-spanyolországi "fehér falvakban" helyi önkormányzati rendeletek kötelezik a tulajdonosokat a homlokzatok rendszeres fehérre meszelésére (részben hagyományőrzésből, részben a nyári hőség miatt). Ostuni, Olaszország: A pugliai régióban található "Fehér Város" esetében egy 17. század óta érvényben lévő, ma már építésügyi szabályzatba foglalt rendelet írja elő a házak kötelező fehérre meszelését. Párizs, Franciaország: A város klímavédelmi terve (Plan Climat) alapján elkezdték a hagyományos, de nyáron pokolian felmelegedő sötét cinktetők kötelező/támogatott fehérre festését, az új lapostetőknél pedig alapkövetelmény a világos burkolat. Miami, Florida (USA): A Miami-Dade megyei építési szabályzat (Cool Roof Ordinance) kötelezővé teszi a magas fény- és hővisszaverő (jellemzően fehér) tetőbevonatok használatát új építéseknél és teljes tetőcseréknél.  Kérjük írja alá a petíciót, hogy ne akadályozzák az önkormányzatok, az élhetőbb lakhatási körülményeket és energetikai hatékonyságot.