• Petíció a kecskeméti Dózsa György úti tölgyfák védelmében
    Az Izsáki út négysávosítását illetően sok tekintetben vannak aggályaink a szükségességére vonatkozóan is. Kifejezetten sajnáljuk, hogy nem a kerékpáros közlekedést ösztönző beruházások okán zajlanak fejlesztések. Mégis elfogadtuk a többség igényét, és fájó szívvel ugyan, de azokkal a területekkel kapcsolatban, ahol új sávok készülnek és kevésbé értékes fák vannak, nem emeltük fel a hangunkat. Ott viszont nem tudunk elfogadni értelmetlen pusztítást, ahol eleve rendelkezésre áll a négysávos úttest. A kérdéses tölgyek ügyében tudatosan kezdte meg a Kecskeméti Városszépítő Egyesület évekkel ezelőtt a védelembe vételt, hiszen közterületen alig található néhány tölgyfa, ilyen méretű és korú pedig sajnos még kevesebb van. A három fa szolgáltatási értékét sem éri el az a 90 ezer fa, csemete és cserje, amit a Zöld Küldetés Egyesületünk az elmúlt három év során elültetett. A három tölgyfa szolgáltatás kiesését csak évek alatt tudjuk pótolni. Ha nem vigyázunk a nagy értékű fáinkra, totális szélmalomharcot vívunk minden ültetésünkkor. Felfoghatatlan számunkra, hogy nem a fa védelme az elsődleges mindennel szemben. A gyalogátkelőhely előtti kihajtási lehetőség sem véletlenül lett megszüntetve már évekkel ezelőtt, aminek vissza állítását szintén nem értjük. Tudomásunk szerint a tervezési szakasztól kezdve az igény a fa megtartására kifejezetten előtérben volt a kecskeméti önkormányzat részéről. Elszomorítónak tartjuk, hogy a kivitelező nem tesz meg mindent a helyi igények érdekében. Önöknek ez egy kivágandó fa, de nekünk, kecskemétieknek a létünk, és a megmaradásunk alapjait jelentik ezek a fák. Fáink nélkül itt nem lesz élet! Kérésünk összhangban van Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának és több támogató helyi civil szervezetnek a környezetvédelmi érdekével. A Zöld Küldetés Egyesület évek óta együttműködik Kecskemét város klímavédelmi felkészítésében a helyi önkormányzattal. Településünk a klímaváltozás negatív hatásaitól az ország legjobban veszélyeztetett nagyvárosa. A helyi polgárok és a városvezetők megértették, hogy elengedhetetlen megtenni mindent a lakók egészségének védelme érdekében. Társadalmi összefogás jellemző a városunkra, ha a zöldfelületeink védelméről van szó, amit az alábbi példák is alátámasztanak. • A Centrum áruház 6000 nm burkolat felújításánál sikerült elérni a kivitelezési munkálatok alatt a zöldfelület 10 százalékkal történő megnövelését a szilárdburkolat kárára, melyet közösségi finanszírozással és összefogással valósítottunk meg. • Az önkormányzati tulajdonú erdők tarvágásos végfelhasználatát tiltakozásunkra a város beszüntette, helyette folyamatos erdőborítás melletti erdőkezelési módszerek alkalmazása mellett döntött. • Kiemelt figyelmet fordítunk a csapadékvíz megtartásra, ennek szellemében elkészült az első olyan utca az országban, ahol esőkertekkel oldjuk meg a teljes felújított utca szakasz csapadékvíz kezelését. Egyéb közterületeken is építünk csapadék vízkezelésre esőkerteket. • A lakosság kérésére az önkormányzat lemondott a Katona József Nemzeti Színház melletti parkot leromboló fejlesztésről, mert az ellentétes volt a környezet és klímavédelmi stratégiai dokumentumaink iránymutatásával. • A Széchenyivárosban, a Bajza József utcába tervezett építkezést az önkormányzat visszavonta, mert a helyi családok nagyon ragaszkodtak az általuk létrehozott és gondozott parkhoz. Mivel nem ismerik részletesen a környezeti helyi viszonyokat, ezért kérjük, hogy konzultáljanak a kecskeméti önkormányzattal és a helyben érintett lakókkal. A drasztikus felmelegedés, szárazodás hatására Kecskemét város zöldfelületei egyre rosszabb állapotot mutatnak, a fák egészségi állapota romlik. Évről évre egyre nagyobb mértékben pusztulnak ki fáink és a cserjés állományú vegetáció. A frissen ültetett növények megtartása egyre nehezebb küzdelem. Fontos, hogy a szívvel-lélekkel dolgozó önkéntesek örökbe fogadtak területeket és azt hetente elképesztő munkával ápolják. Leállt a teljes kis vízkör működése, amit a csapadékhiány ilyen mértéke mutat meg. Egyre jelentősebb a csapadékhiány Kecskeméten. Ezért nyomatékosan felhívjuk a figyelmüket, hogy nem mindegy, mennyi nagy fa található a városban, amelyek segítik a csapadékképződést és csökkentik a hőszigethatást, illetve még a gyökérzetük is eléri a talajban lévő tápláló vizet. Kérésünk több civil szervezet támogatásával fogalmaztuk meg. Városi Civil Kerekasztal – Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal tagjai: Zöld Küldetés Egyesület Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete Kecskeméti Szatyor Közösség Egyesület SZILVA Egyesület – Szívvel a Vacsiközért Egyesület MÁK – Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért KINCS Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület Muzsikál az Erdő Alapítvány Kecskeméti Városszépítő Egyesület
    30 a 100 Aláírásból
    Készítette: Imre Barna
  • Tiltakozás a fakivágások szabályozásának könnyítése ellen
    A jelenlegi kormány a hivatalba lépése óta mindent megtesz Magyarország zöldterületének csökkentése érdekében, biogazdaságok felszámolásával, a közterületek lebetonozásával térkövezésével. Ez elfogadhatatlan a XXI.sz-ban. Világos, hogy az energiaválságot kezelni kell, de ez nem járhat együtt azzal, hogy feléljük a jövőnket jelentő természeti környezet felszámolásával. Magyarország túlélését a környezetvédelmi szabályok fokozott betartásával lehet biztosítani. Az elmúlt 12 év hibás gazdaság- és energiapolitikáját nem a természeti környezettel kell megfizetettni.
    163 a 200 Aláírásból
    Készítette: Péter Rózsás
  • El a kezekkel a védett erdőinktől!
    A saját és a minket követő generációk érdeke, hogy legyen erdőállomány, amely a légkört tisztítja, a vizet megköti és nem utolsó sorban hűti a környezetet! Az energiaválságot máshogy is lehet kezelni. Nem kell ahhoz kivágnunk védett területen lévő fáinkat, hogy a válságot kezelni tudjuk. Ezen intézkedéssel csak annyit érünk el, hogy saját országunkat tesszük élhetetlenné.
    42 a 100 Aláírásból
    Készítette: B Sz
  • Erdőirtás helyett megújulókat!
    A Kormány 287/2022.(VIII.4. Korm. rendelete a vészhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról címmel megjelent kormányrendelete rendkívül aggályos több szempontból. Gyakorlatilag szabadon kitermelhetővé teszi védett és őshonos erdeinket az energiavészhelyzetre hivatkozva. Bármekkora is jelenleg a baj az ágazatban, az erdeink mindannyiunk hosszútávú túlélését szolgálják szénmegkötő és vízmegtartó képességeik által. A jelen problémáit, melyet az ország rossz menedzselése okozott, nem orvosolhatjuk a jövőnk felélésével! A rendelet nemcsak az élettel és az ország hosszútávú érdekével ellentétes, hanem a kormány saját maga által megfogalmazott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában leírtakkal is. Követeljük együtt erdeink védelmét, a klímavészhelyzet kihirdetését, valamint rövid, közép és hosszútávú stratégiák kidolgozását az ország megújuló energiákkal biztosított energiabiztonságának érdekében!
    26 032 a 30 000 Aláírásból
    Készítette: Tamás Baranya
  • Nem szeretnénk tűzijátékot a Kertvárosban!
    A Kertváros vezetése saját maga is fontosnak tartja a "zöldülést", amelynek egy tűzijáték megtartása teljes mértékben ellentmond. Ezenfelül számos veszélye van, elég csak a történelmi mértékű aszályt említenünk, ami az ország teljes területét sújtja. De nem lehet elfelejteni az ijedt állatok, akár vadak, akár háziállatok okozta baleseteket sem. Ezenkívül közismert tény, hogy még egy kisebb tűzijáték is madarak tömegének pusztulását okozhatja.
    955 a 1 000 Aláírásból
    Készítette: Anna Borbála Ördög-Schwarcz
  • Stop akkumulátorgyárak!
    A gazdasági növekedésnek a környezet megóvásával együtt kell megvalósulnia. A gazdasági növekedés nem járhat együtt az életfeltételek romlásával. Aki ezzel egyet ért, csatlakozzon a kezdeményezéshez.
    328 a 400 Aláírásból
    Készítette: Péter Rózsás
  • Biatorbágy megtelt!
    Ideje emlékeztetnünk arra az Önkormányzatot, amire felesküdött. Azaz a település és az itt élő 14800 ember szolgálatára, érdekeinek hűséges és hatékony képviseletére. https://www.portfolio.hu/krtk/20220606/nem-veletlen-hogy-a-magyar-varosok-lakoi-egeszsegtelenebbek-es-boldogtalanabbak-az-atlagnal-es-ez-csak-rosszabb-lesz-547997
    1 337 a 2 000 Aláírásból
    Készítette: Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület Picture
  • Több szeméttárolót a Gellért-hegyre
    Mindannyiunk érdeke, hogy egy olyan környezetben töltsük el mindennapjainkat, ahol a helyiek és az idelátogató turisták is maradéktalanul tudják élvezni - a nyüzsgő belváros közelségében - a Gellért hegy által nyújtott természeti értékeket.
    140 a 200 Aláírásból
    Készítette: Enikö Hajnal
  • Hévíz / hulladékudvar / Hévízi-tó
    Hévíz fürdőváros, egyedülálló és a több mint kétszáz éves orvosszakmai hagyományok elismert üdülőhelye a Hévízi gyógytó, egyben a világ egyik legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava. Ellentétben a többi melegvizes tóval, amelyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi tó egy tőzegmedrű forrástó, amelyet a 38 méter mély forrásbarlangból feltörő, 38 °C-os víz táplál, percenként 30–40 ezer liter vízhozammal. Páratlan természeti környezetét a mellette fekvő csodàlatos park, a vízfelszín felett lebegő páraréteg, a tőzeges véderdő, valamint a tó felszínén úszó tündérrózsák is különlegessé teszik. Logikus lenne, ha Hévízt s környezetét a megfelelő szakemberek bevonásával környezettudatosan óvnánk, megőriznénk és ennek értelmében ökológikusan csak a megfelelő körültekintéssel és mértékben fejlesztenénk. A tó vize azért is számít unikumnak, mert a források vízhozama oly magas, hogy a víz három és félnaponta a tóban kicserélődik és hőmérséklete eléri a 37-38 °C-ot. A gyógyvíz gazdag ásványi anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait, és kiemelten kedvező gyógyhatású a gyógyvízben lévő radon. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító gyógyiszap, amely időről időre megújul a tavat körülvevő tőzegláp és a tó közötti mélységi vízmozgás következtében. A tó gyógyvize tehát egyedülálló, radioaktív és gyógyhatását fokozzák a tőzeglápról folyamatosan kioldódó kémiai anyagok. A jelenleg Hévízre tervezett és megszavazott hulladékudvar veszélyeztetheti a tőzegláp tisztaságát és annak értékes anyagait. A hulladékokról szóló törvény előírásai szerint is "hulladékudvart az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kellene működtetni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, NE okozzon a lakosságot zavaró / határértéket meghaladó zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket." (2012. évi CLXXXV. Tv. 6. § (1) bek.) Ezen előírásoknak a Hévízre tervezett hulladékudvar sajnos nem felel meg. Ráadásul a hulladékudvart nem belterületen vagy a belterületek közvetlen közelében kellene kialakítani, hanem a lakott területektől távolabb, olyan helyen, ahol a környéken élők nyugalmát, mindennapi életét a lehető legkisebb mértékben zavarja. Tegyük fel tehát a kérdést: helyes-e 2 km-re a tótól északi irányban a tőzegláp Hévíz-Egregy városrészére eső részén egy hulladékudvart építeni? A helyi „Forrás” hetilapban leközölt: „ide a lakosságtól és szállodai, vállalkozói tevékenységből származó nem veszélyes hulladékok papír, műanyag ÉS veszélyes hulladékok festékes dobozok kerülnek, és még amit a polgármesteri hivatal meghatároz”. Megnéztük a környezetvédelmi hatóság 2005. évi jelentését, amelyből kiderül, hogy Hévízen 600 tonna/év mennyiségű veszélyes hulladék keletkezett. A veszélyes hulladékok néhány 10 vagy 100 mg-ja m3-enkénti fürdővízre számítva engedhetők csak meg. Tehát milliárd nagyságrendű m3 vizet tudnánk leszennyezni. Nos, a tőzegen, ha elindul a szennyezés, ezt úgy kell elképzelni, mint egy szivacsot! Egy folyékony szennyezés a tőzeglápon haladva gyorsan eljuthat a tóhoz. Elég egy festékes dobozba zárt hígító, vagy ennél rosszabb, ha növényvédőszer van benne, ami gondatlanság miatt leeshet, kiborulhat, közben érkezik egy záporeső és kész a baj... Egy helyi hévízi lakos megkérdezte a városi közmeghallgatáson az illetékes városi kabinet és a beruházást teljesítő cég képviselőit, hogy hova fog folyni a tervezett hulladékudvarról a csapadékvíz. A beruházó azt válaszolta, hogy majd engedélyt kérnek az önkormányzattól, hogy becsatlakozhassanak a helyi csapadékvíz elvezető hálózatba. Igen, de a valóság az, hogy 200 m-re és 10 m-rel magasabban található a csapadékvíz elvezető csatorna. Tehát, a csapadékvíz simán belefolyik a tőzeglápba, és az gyorsan továbbviszi majd a kiömlött szennyezést. Továbbá felháborítónak találjuk azt is, hogy a hulladékudvar helyét sikerült a Hévíz-Egregy városrészbe, 50 m-re a Római sírkert melletti GAMESZ Udvar területére tervezni. A Római kori romkert - benne park, múzeum, játszótér - határolja, amit a vendégek is látogatnak, így ténylegesen az is turisztikai terület. Mint ismeretes, a „római katona sírja” is itt látható a múzeumban. Ez a rész tehát egy védett régészeti terület is, sem turisztikailag, sem környezetvédelmileg nem való itt hulladékudvart létesíteni! Továbbá a romkerttől vezető borút folytatása az Egregyi szőlőhegy, benne sok vendéglátó egységgel valamint az Árpád-kori Szent Magdolna templom is. Érdekes képet festene Hévízről, ha ezek közvetlen közelében hulladékudvar létesülne... Egyébiránt az egész Hévízi gyógytó természetvédelmi terület, és UNESCO védettségi várományos.... Fontos a települési hulladék elhelyezésének megoldása, de nem olyan módon, hogy az egy egész városrész érdekeit sértse, nem úgy, hogy a környezetet veszélyeztesse, az ott lakók nyugalmát és pihenését zavarja, vállalkozásaikat hátrányosan érintse. Végezetül felmerül tehát a kérdés: szükség van-e egyáltalán egy újabb költséges hulladékudvar kialakítására, amikor a Hévíztől mindössze 7 km-re található Keszthelyen már van hulladékudvar, azaz egy hulladék begyűjtő és hulladékválogató hely.
    712 a 800 Aláírásból
    Készítette: Hèvìzèrt Aggòdòk Közössège Picture
  • Veszprém legyen roncsautómentes!
    A Városüzemeltetési Iroda évente 30-35 új roncsjárműről tud a lakótelepeken. Ezeknél fennáll az akkumulátorsav és az üzemanyag környezetbe kerülése, elhanyagolt állapotuk miatti vezetékek szivàrgása miatt. Nem tartják a lépést az új autók kikerülésével, a Deák Iskola buszmegállójánál 4 éve áll egy jármű a lakók szerint, a Város a tulajdonosi jogokat gyakorló végrehajtóra mutogat, nem utasítja a végrehajtót. A környezet szennyezése és elcsúfítása tarthatatlan állapot.
    6 a 100 Aláírásból
    Készítette: Gábor Szabó
  • Védelmet idős korú fáinknak!
    A nagyobb méretű fák megmentésének egyik sikertörténete a balaton-felvidéki 71-es út menti nyárfák filmbe illő sorsa 2012-ben. Az, hogy ők megmenekülhettek a kivágás elől, a helyi civilek összefogásának és az országos figyelemnek köszönhető. Előtte közel ezer egészséges út menti fa esett áldozatul a térségben. Egyiküknél sem készült felmérés az állapotukról és nem vonták be a helyieket sem a döntéshozatalba, sőt nem is értesítették őket a kivágás előtt. Az akkori történésekkel kapcsolatban a civil összefogással egy időben Védőbeszéd is készült az út menti fákért, melynek tartalmát, azt, hogy független szakértőket és a helyi közösségeket is vonjanak be a döntésekbe, beleépítettük a petíció követeléseibe. De nemcsak parkfák és út menti fák, hanem egész faállományok tűnnek el, sokszor a hatályos törvények kijátszásával. Ez a káros folyamat az elmúlt tíz éveben sajnos csak felgyorsult. Mint egy járvány terjed az a szemlélet, hogy a fa nem érték, hogy ellenség, hogy pótolható lenne. Pedig ez nincs így, a kifogások, magyarázkodások mintha a döntéshozók és a favágást elvégzők lelkiismeretét kívánnák csitítani. Most már számos település fájlalja az idős korú fákat és egész facsoportokat károsan érintő, eltüntethető beavatkozásokat. Emellett a durva, szakszerűtlen csonkítások is megkövetelik az árukat: a fák nemcsak „elveszítik fa jellegüket”, hanem ezáltal lassú halálra is ítéltetnek. Az idős korú fák elvesztése viszont egyúttal a környezetünk minőségének és így egészségünk lerontása, múltunk és jövőnk eltörlése egyben. Ezért ennek gátat kell vetni. Követeléseinket helyi és országos döntéshozóknak címezzük, valamint eljuttatjuk a hatóságokhoz is. Felhívjuk a választópolgárok figyelmét arra, hogy az Önkormányzati választásokon olyan jelöltekre szavazzanak, akik elkötelezik magukat a fák védelme mellett. Egyúttal felhívjuk civil szervezetek, iskolák, érdeklődő körök stb. figyelmét arra, hogy minden szinten és minden már létező rendelkezéssel álló eszközzel tudatosítsák az idős korú fák értékét. Helyben fogjanak össze a védetté nyilvánítás érdekeben. 2022 május 10. lesz a Madarak és Fák 120. világnapja, a Föld napjának testvérünnepe. Célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Erre felkészülve kérjük a helyi civileket, hogy vegyenek rész a helyi idős korú fákért szervezett Bölcsek Köre Futamokban, mely a „mozdulj az idős fákért” hívószó alatt minden korosztályt bevonva hívja fel a figyelmet az értékes, megvédendő fákra. Egyúttal ezek alatt is gyűjtsék az aláírásokat petíciónkhoz! Csatlakozzunk minél többen, védjük meg az idős korú fákat! További információ itt: https://www.barke.hu/projektjeink/vedelmet-idos-koru-fainknak Kiskunhalasi Hazatalálás Baráti Kör Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság BARKE - a helyes természeti erőforrás-gazdálkodásért
    635 a 800 Aláírásból
    Készítette: Sallee-Kereszturi Barbara
  • Védjük meg Tata vizeit és forrásait!
    Tata különleges geológiai-hidrológiai adottsága okán a vizek városa volt. Az elmúlt évszázad második felében még bővízű forrásaink sorra elapadtak. Forrásainkra kedvező fordulatot hozott a bányák bezárása, a bányászati tevékenység beszüntetése, a vízkiemelések megszűnése. A bányák bezárása után a karszttestben újra megkezdődött a víz emelkedése, sorra jelentek meg ismét forrásaink. 2019 óta azonban megint több vizet emelnek ki a karsztból - elsődlegesen az ipari üzemek számára! -, mint amennyit a természet pótolni tud! Emellett jelentősen csökken a csapadék mennyisége, és kiszámíthatatlanná vált a csapadékeloszlás. Mi, a hidrológiai-ökológiai egyensúlyért, az ivóvíz minőségű karsztvizeinkért, városunkért aggódó polgárok magyarázkodás helyett tényeket akarunk tudni és intézkedéseket várunk városunk forrásainak érdekében! Az ivóvíz minőségű karsztvíz olyan érték, amelyre kötelességünk vigyázni! Kérjük, hogy haladéktalanul készüljön VÍZMÉRLEG az Által-ér vízgyűjtő területére! Követeljük, hogy amíg a vízmérleg nem áll rendelkezésre, és forrásaink, vizeink védelmében az intézkedések nem történtek meg, a karsztból minden további vízkitermelést állítsanak le! Csatlakozz petíciónkhoz, ha Te is úgy gondolod, hogy Tata civil szervezeteinek és polgárainak megfelelő tájékoztatás, karsztvizeinek és forrásainak pedig kiemelt védelem jár! Stop Avalon Tata Civil Mozgalom
    2 368 a 3 000 Aláírásból
    Készítette: Stop Avalon Tata Picture