• Ne legyen szőlőskert a Fehérvári rondella alatti parkból!
    A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint lebontják, majd újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját, és átalakítják az alatta található nyugati kerteket. Ezzel az egyik leghangulatosabb budapesti park arculatát akarják megváltoztatni. Miért fontos? A terület nagysága, valamint az ide tervezett fejlesztések sokfélesége miatt bizonytalanság alakult ki a helyiek körében, hogy pontosan milyen állapotban kapják azt vissza. A látványtervek és leírások alapján - többek közt - lebontják és újjáépítik a Fehérvári rondellát, megépül a Várgarázs III. és a József főhercegi palota (a Szent György téren), valamint szőlőt akarnak telepíteni a domboldalra. A fejlesztést támogatók sokszor hivatkoznak a terület elhanyagoltságára. Erre a problémára nem megoldás a terület teljes átalakítása, inkább a zöldterületek megőrzésével, valamint a már meglévő lépcsők és útvonalak megtartásával kellene a fejlesztéseket megvalósítani. Természet- és emberközelibb koncepció lenne, ha megoldanák a közvilágítást, telepítenének ivókutakat, padokat helyeznének ki, valamint a Várfal oldalában egy kutyafutattót alakítanának ki. A nyugati kertek ilyen mértékű átalakítása egy természetközeli park eltűnésével fog járni. Véleményünk szerint, sokkal szerethetőbb képet mutat a Vár, ha az érintett zöldterületet a természeti értékeinek és arculatának megtartásával újítják meg. Mi, civilek követeljük, hogy a fejlesztések a zöldterület megőrzésével valamint a már meglévő útvonalak megtartásával valósuljanak meg! Követeljük, hogy ne kezdjenek bele természetkárosító tevékenységekbe, ne változtassák meg a park arculatát és ne vágják ki a fákat! Kezdeményezzük, hogy a terület kezelője, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vegye figyelembe a helyi lakosok igényeit!
    3 620 a 4 000 Aláírásból
    Készítette: Zoltán Miklóssy
  • Óvjuk meg a Hegyvidéket a további beépítéstől!
    Új Kerületi Építési Szabályzat készül Budapest XII. kerületében, az egész főváros egyik legértékesebb zöldterületével bíró városrészben. A Hegyvidéket "Budapest tüdejének" is nevezik, az utóbbi években-évtizedekben azonban sajnos itt is megjelentek a hatalmas ingatlanberuházások, a zöldterület folyamatosan csökken. A most elkészített tervezethez a jogszabály által előírt alátámasztó dokumentációt nem hozták nyilvánosságra azzal az indoklással, hogy "átdolgozás alatt áll". A tervezet indoklása azt tartalmazza, hogy az új szabályzat „az egyes konkrét fejlesztési szándékok támogatása érdekében szükséges, amelyek a jelenlegi jogszabályi környezetben nem valósíthatók meg”, ami arra utal, hogy a kerület vezetése a beruházók érdekeit a helyi lakosság és a környezet védelme elé helyezi. Konkrét példa: az egykori Tündérhegyi Pszichiátria („Preisich Szanatórium”) telkén, amelyen az eddigi szabályok szerint lakóépületet nem lehetett létesíteni, az új szabályozás nyújtotta kiskapuval mindjárt 1800 négyzetméternyi lakóépületkénti beépítés válna lehetővé! Ugyanígy válik akár lakóparkként is beépíthetővé a Mártonhegyi út és a Költő utca között elterülő nagy telekcsoport is. Úgy gondoljuk, a klímavészhelyzet idején nem engedhető meg, hogy a zöldterületek helyét újabb és újabb lakóparkok vegyék át, miközben már az eddigi beépítések is komoly környezeti terhelést és közlekedési gondokat okoznak.
    531 a 600 Aláírásból
    Készítette: Judit Balla
  • Ültessünk talajba fenyőfákat a települések főtereire!
    November van és naponta jönnek a híradások a 17 meg 35 meg 40 méteres kivágott fenyőfákról, ami fantasztikus erdőségekből érkeznek a városok főtereire, hogy "emeljék a karácsonyi hangulatot". Holott ezek a fenyőfák nagyon is boldogok voltak a saját kis erdőjükben, vagy fenyőfa ültetvényen, mielőtt valaki kivágta őket, hogy aztán elpusztuljanak minket boldogítva. A karácsonyi díszítésről azonban mégsem lenne jó lemondani. Arra gondoltam, hogy ha minden település csatlakozna és a saját főterén ültetne a talajba valamelyik őshonos fenyőfaj egy tagját, akit feldíszíthetnénk ugyanúgy az ünnepi időszak alatt - akkor Magyarország lehetne a legzöldebb és legbarátságosabb karácsonyfadíszítő közösség Európában. Segítesz, kérlek, hogy ezt elérjük?
    51 a 100 Aláírásból
    Készítette: Nyerky Zsani Picture
  • Ne legyen ingyenes a parkolás
    A téli időszakban felhasznált tüzelőanyagok miatt megnövekvő légszennyezést indokolatlanul tovább növeli a bevezetni kívánt ingyenes parkolás okozta forgalomterhelés, ami egy légzőszervrendszert támadó pandémia idején veszélyes és felelőtlen intézkedés. A törvényjavaslat ingyenes parkolásra vonatkozó részét egészségügyi és környzetevédelmi szakemberek egyaránt élesen bírálták.
    430 a 500 Aláírásból
    Készítette: dániel bozsik
  • Ne vágják ki a fákat a Hamzsabégi sétányon!
    Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nem az elővárosi személyvonatok jelenleg tervezett nyomvonalán szeretnénk módosítani. De ragaszkodunk hozzá, hogy a Hamzsabégi út Budafoki út és Bartók Béla út közötti sűrűn lakott szakaszán, ahol a Hamzsabégi park több száz 40-50 éves fájának elpusztításával járna a beruházás, maradjon a két vágánypár a teherforgalom csökkentésével és modern vasútbiztonsági berendezések alkalmazásával, valamint korszerű zajfogóval, de nem 10-16 m-es, oda nem illő vasbeton- és üvegfallal, amely sötétbe borítaná a letarolandó parkot. Csak a növényzet sérelme nélkül kialakított zajvédelmet fogadunk el. A NIF és a BFK reklámanyagaiban, a személyszállításra hivatkozva, zöld gondolatként állítják be a Kelenföld és Ferencváros közötti vágánybővítést, míg a növekvő teherforgalom nem kap elég hangsúlyt. A tömeges fairtást elbagatellizálják, annak ellenére, hogy ez a zöld sziget közérdek, mivel egy főutakkal körülvett sűrűn lakott élettér tüdejeként szolgál. Figyelembe véve a fuldokló Budapestet különös mértékben sújtó klímavészhelyzetet, következetlen és otromba lenne ilyen pusztítás árán véghez vinni a projektet. Elveszne a megígért zöld haszon, sőt, inkább csatát veszítenénk a klímaharcban. Aggasztónak és felháborítónak tartjuk, hogy zavartalanul folyik a kiviteli tervek készítése és a reklámkampány, annak ellenére, hogy a környezetvédelmi engedély per alatt áll, tehát az azon alapuló vasútépítési engedély sem léphetett volna még hatályba. Kérjük az Egyesület, mint a helyi lakosság jelentős részét képviselő szervezet bevonását a tervezési és később az építési folyamatokba. Garanciát várunk arra nézve, hogy az érintett ingatlanok előzetes állapotfelmérése meg fog történni. Garanciát várunk arra vonatkozóan, hogy a munkálatok után a teherforgalom nem fog számottevően nőni, valamint hogy a várhatóan megnövekvő kelet-nyugati teherforgalmat a V0 vonal hiányában nem ezen a szakaszon fogják elvezetni. Ha a Budapestet elkerülő, kifejezetten a teherforgalom, áruforgalom bonyolítására tervezett V0 vonalat megépítenék, a városi vasútfejlesztés valóban a városi és elővárosi közösségi közlekedést szolgálhatná – és ez csak az egyik lehetséges alternatíva. Budapest nem terepasztal, hanem élőhely. A mi élőhelyünk: embereké, állatoké és növényeké. https://youtu.be/9C17MuPHFyo Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület Budapest, XI. kerület, 2020. október
    3 661 a 4 000 Aláírásból
    Készítette: POPÉK Egyesület Picture
  • Maradjon közpark a csopaki kikötő!
    A BAHART 2020. évi reorganizációjakor azokat a kikötőket, amelyek négy balatoni településen üzemeltek, hónapokig tartó botrány és tárgyalások után azonnali értékesítés helyett 25 évre a települések ingyenes használatába adta. A szerződést három település képviselője aláírta, de Csopak polgármestere nem, mert úgy osztották volna ketté a kikötő területét, hogy csak maga a móló maradt volna Csopak használatában, a kikötő üzemeltetésének kötelezettségével és költségeivel együtt, ugyanakkor az a terület, ahonnan még szabadon le lehet jutni a Balaton partjához, teljes egészében kikerült volna a köz használatából. A terület így egyben maradt, amelyet a BAHART most elárverez. Könnyen belátható, hogy ha egy befektető sok száz millió forintért megvásárolja a területet, akkor be is szeretné építeni építeni és hasznosítani azt a saját érdekében. A csopakiak pedig még ezen a területen sem tudnak majd szabadon a Balaton partjához menni. Ez a fenyegetés most valós. Az önkormányzat az aláírások gyűjtésével támogatást kér a helyiektől, nyaralóktól és minden Balatonért aggódó olvasótól, hogy harcoljon ezért a célért. Ebben a helyzetben fontos, hogy maga mögött tudhassa a többséget.
    336 a 400 Aláírásból
    Készítette: Önkormányzata Csopak Község
  • STOP! Kerekedi-öböl!
    Védjük meg a közösségünket! A fenti beruházás a Kerekedi-öböl beépítésének csak az első fázisa. Amennyiben itt most az érintett területeken egy ilyen léptékű beruházás meg tud valósulni, akkor a következő fázisokban az egész Tüskésalja terület (összesen ~14ha/140.000 nm2) beépítése várható. A tervezett 10%-os beépítettség mellett ez 14.000 nm2 hasznos alapterületű épületegyüttes kialakítását teszi lehetővé, amin több száz apartman kialakítása lehetséges. Amennyiben az apartmanok nagy része a későbbi tulajdonosok tartózkodási helye is lesz, akkor a település lélekszáma akár 30%-al is növekedhet. Ez pedig alapvetően fogja befolyásolni a választójogi és érdekviszonyokat! Védjük meg természeti értékeinket! A Kerekedi-öböl az egyike a még máig érintetlen északi parti nádasoknak, sok ezer védett növény és állatfaj otthona. A tulajdonos még a beruházás megkezdése előtt nagyarányú fakitermelésbe kezdett a területen, amire nem volt sem felhatalmazása, sem mezőgazdasági indoka. Sejthető, hogyha a beruházó már a beruházás megkezdése előtt ennyire semmibe veszi a természeti étékeket, akkor a későbbiekben is nehezen lesz elvárható azok megóvása. Egy ilyen területen egy ekkora léptékű beruházás alapjaiban változtatja meg az ökoszisztémát és a nádas is végveszélybe kerül. Ahogy az egyik bizottsági kültag fogalmazott: ”Ez a természetvédelem szégyene”. Védjük meg településünk arculatát! Csopak a Balaton-felvidék kapuja, a közúton és vízen ide látogató emberek elsődleges látványképe a jelenlegi Csopaki városkép a Kerekedi-öböl természetességével. A 2018-ban a Polgármester Úr által is jegyzett településképi arculati kézikönyv is ennek a megőrzése céljából jött létre. Ebben nyoma sincs egy közvetlenül a természeti tájba illesztett „modern” jellegű apartmanházas képi világnak. Egy ilyen nagymértékű beépítés alapjaiban és végérvényesen fogja megváltoztatni a településképet, szakítva annak hagyományával. Egy egyszeri kisösszegű befizetéssel biztos ki akarjuk árusítani a családi ezüstöt idegen érdekek mentén? Védjük meg örökségünket, hogy azt méltó módon adhassuk tovább unokáinknak! Kérjük, írja alá kezdeményezésünket, amennyiben egyetért azzal, hogy egy ilyen mértékű változtatás a Balaton teljes ökoszisztémájára környezetkárosító hatással bír, éppen ezért ellenezzük a terület beépítését!
    2 469 a 3 000 Aláírásból
    Készítette: Összefogás A Balatonért Picture
  • Új helyszínt a bajai rendőrségnek!
    Miért tartjuk fontosnak egy új helyszín kijelölését? 7 érvünk van! ● A rendőrség reakcióidejének megnövekedését illetően: ○ A kijelölt helyszín nem központi elhelyezkedésű, ezért a bűncselekményekhez történő kiérkezés időtartama jelentősen megnőhet a városi forgalom függvényében. ● A rendőrség komfortosabb munkavégzését illetően: ○ A beruházás tervezett helyszíne a városi szennyvíztelep közelsége miatt jelentős szagártalomnak van kitéve. ● A költséghatékonysági szempontokat illetően: ○ Városunkban számos használaton kívüli ingatlan található, melynek átépítése sokkal kisebb anyagi terhet jelentene a kivitelezés szempontjából, mint egy teljesen új épület megépítése. ○ Gondoljunk csak a rendelkezésre álló infrastruktúra adta költséghatékonysági szempontokra! ● A kivitelezési szempontokat illetően: ○ A területet vízrendezési adottságai miatt fel kell tölteni, illetve speciális fekvése, megnehezítheti az építkezési munkákat és megnövelheti mind a felhasznált építőanyagok, mind a kivitelezési munkák költségeit. ● A mérnöki szempontokat illetően: ○ A kijelölt terület a város legmélyebb, lefolyástalan területe. ○ Csapadékos időszakokban, illetve a Duna tartósan magas vízállása esetén, pangó vízfelületek alakulnak ki a területen. ○ Ez jelentős problémaforrás a beruházás kivitelezését, mind a tervezett épület fenntartását, illetve rendőreink munkakörülményeit illetően. ● A környezet- és klímavédelmi szempontokat illetően: ○ Egy esetleges barnamezős területen történő beruházás, mind környezetvédelemi, mind klímavédelmi szempontból észszerűbb lehetőség lehetne a város hosszútàvú, fenntartható fejlesztését és zöldterületeink védelmét illetően. ● A rekreációs szempontokat illetően: ○ A beruházás helyszínéül kiválasztott rét és a közelében lévő “Galagonyás fasor”, az ország tíz legszebb fasorának egyike. ○ A galagonyás és környezete a bajaiak egyik legnépszerűbb rekreációs területe, mely a városlakók életminőségét javítja és élhetőbb közeget biztosít mindannyiuk számára.
    1 049 a 2 000 Aláírásból
    Készítette: Gitta Dani
  • Mondják meg, mire kap Áder 5 milliárdot!
    A klímavédelem korunk egyik legnagyobb kihívása, minden erre fordított erőforrás és erőfeszítés üdvözlendő. Ezzel együtt ez az összeg több, mint a teljes magyar civil szférára fordított támogatás együttvéve 2020-ban, ami összesen 4 343 275 000 Ft. Ez az Alapítvány semmivel nem bizonyította, hogy jobban és hatékonyabban lép fel a klímavédelemért, mint az ismert és elismert zöld szervezetek, azt pedig végképp nem, hogy nagyobb támogatásra érdemes, mint Magyarország összes civilszervezete együttvéve. Követeljük, hogy hozzák nyilvánosságra a döntés indokait, továbbá részletesen mutassák be, hogy konkrétan milyen tevékenységekre fogja fordítani a köztársasági elnök Alapítványa a mi adóforintjainkat. https://greenfo.hu/hir/ader-mai-5-milliardos-nagy-fogasa-jol-megtoltak-klimavedelmi-alapitvanyat/ Civil támogatások 2020: https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/2019/10/NEA-20_KI%C3%8DR%C3%81SOK_%C3%BAj.pdf
    5 505 a 6 000 Aláírásból
    Készítette: Bálint Szabó
  • Legyen Budapesti parkolási díj
    Mert az ingyenes parkolás miatt többen ülnek autóba , elöntik Budapest utcáit az autók
    20 a 100 Aláírásból
    Készítette: Balázs Halász
  • Stadion helyett PARKOT a Duna-partra!
    A Budapest déli részén élő emberek jelentős része kezdettől fogva ellenzi, hogy a pesti Duna-part egyik utolsó, még beépítetlen területén stadion épüljön. A koronavírus-járvány emellett egyre több olyan fővárosi polgár gondolkodását is megváltoztatta, aki korábban támogatta a stadionépítés tervét, vagy legalább belenyugodott abba. A járvánnyal új időszámítás kezdődött a világban. Minden fillér elköltését újra kell gondolni, új szempontok szerint kell vizsgálni. A politikai döntéshozóknak is fel kell tenniük a kérdést: az új helyzetben vajon erre a fejlesztésre van-e leginkább szüksége Budapestnek és az országnak? Vajon ez-e a közpénzek fölhasználásának legbölcsebb, leggazdaságosabb és legemberségesebb módja? Mi, e petíció aláírói hiszünk abban, hogy nem ez az! Az egyre sűrűbben lakott városrészben élőknek stadionok és újabb beépített zöldfelületek helyett közparkokra, rekreációs célú, ingyenesen használható közösségi terekre van szükségük, a mentális és fizikai egészségük megőrzéséhez. A stadion a hozzá épülő utakkal, parkolókkal a Duna déli szakaszának egyetlen közparkká alakítható szabad területét foglalná el. A járvány rengeteg embert, családot, vállalkozást hozott nehéz helyzetbe. Ország- és városszerte cégek mentek tönkre, apák és anyák veszítették el munkájukat, családi tervek mentek füstbe. Ebben a nehéz helyzetben csakugyan összefogásra van szükség. Arra, hogy az erőnket okosan osszuk be és oda összpontosítsuk, ahol a legnagyobb szükség van rá: az egészségügy megerősítésére, a munkahelyek védelmére, és a járvány nyomán kibontakozó szociális válság kezelésére. Az új helyzetben se szükség, se lehetőség nincs már a stadion fölépítésére a budapesti Duna-parton. Mi, e petíció aláírói abban bízunk, hogy a kormány meghallja és teljesíti az emberek kérését: közparkot és a járvány miatt bajbajutottak támogatását, valamint a főváros egészségügyi ellátórendszerének fejlesztését kívánjuk stadionépítés helyett. Dr. Balázs Péter, diplomata, közgazdász, egyetemi tanár Babarczy Eszter, egyetemi oktató Beleznay Éva, építész, várostervező, fenntarthatósági szakértő Dr. Bencsik Márta, jogász, 9. kerületi lakos Bolba Márta, lelkész Borbás Gabriella, közgazdász, 9. kerületi lakos Csordás-Takács Viktória, közösségfejlesztő, 9. kerületi lakos Dr. Falus Ferenc, korábbi országos tiszti főorvos Farkas István, természetvédő Fleischer Tamás, mérnök, közgazdász Fodor Tamás, színész, rendező Fullajtár Andrea, színművész Havas Ágnes, Maradjanak a fák a Rómain csoport, aktivista Kiss Györgyi Eszter, adattudós Kukucska Gergely, Valyo - Város és Folyó Egyesület, építész Lányi András, a Karátson Gábor Kör vezetőségének tagja Lohász Cili, Valyo - Város és Folyó Egyesület, geográfus L. Ritók Nóra, pedagógus Márczi Sára, környezetvédő aktivista Dr. Mészáros Szilárd, jogász, 9. kerületi lakos Molnár Áron, színész, aktivista Nagy Márta, közgazdász, 9. kerületi lakos Nemesné Singer Edina, statisztikus, 20. kerületi lakos Németh Krisztina, Kiserdővédők, aktivista Oláh Roland, közösségfejlesztő Pataki György, közgazdász Pákozdi Imre, mérnök, közíró Pokorny Lia, színész Pribéli Levente, Fridays for Future Budapest, aktivista, biológushallgató Rácz Zsuzsa, író Rihay-Kovács Zita, jogász Sarkadi Péter, greenfo.hu főszerkesztője, 9. kerületi lakos Schanz Judit, Valyo - Város és Folyó Egyesület, aktivista Scsaurszki Tamás, civil aktivista, 9. kerületi lakos Szalai Kriszta, színművész Szendrey Orsolya, esélyegyenlőségi szakértő, 9. kerületi lakos Tracey Wheatley, Átalakuló Wekerle Újszászi Györgyi, környezetvédő 2020. május 18.
    22 871 a 25 000 Aláírásból
    Készítette: Stadion OFF
  • Tiltakozunk a Gödöt tönkretevő gazdasági övezet ellen!
    A veszélyhelyzetre hivatkozva 2020. április 17-én a kormány különleges gazdasági övezetek létrehozásáról rendelkezett. Az első és az országban eddig egyetlen különleges gazdasági övezet a gödi Samsung SDI akkumulátorgyára és a körülötte található terület lett. Ez Göd területének egyötödét jelenti, amit a kormány egyetlen tollvonással elvett a várostól: mind a helyi iparűzési adó, mind a településszervezés átkerül Göd önkormányzatától a Pest megyei közgyűléshez. A Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a jövőben a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti. De nem ez a legnagyobb baj! Ezentúl sem az önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, mit építenek az ipari park területén és milyen környezetszennyező tevékenységet végeznek közvetlenül a kertvárosi lakóövezetek szomszédságában. Az egészségi veszély legfelső kategóriájába sorolt üzem egy kilométeres körzetében több ezer ember él, egész házsorok 50-100 méterre a gyártól. 2019-ben a Samsungban 18 millió kg (!) veszélyes hulladék keletkezett, és a gyár még megduplázódik, további lakott területek irányába. Itt több mint 5000 tonna egészségre veszélyes anyagot dolgoznak majd fel – felfoghatatlan mennyiségű veszélyes anyag szállítása, tárolása, feldolgozása folyik tehát a gödi kertek végében, és a városban nincs kiépítve külső mérő- és riasztórendszer! Környezeti hatástanulmány sem készült, mert a hatóságok szerint a gyárnak – amely Európa és Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházása – nincs jelentős környezeti hatása. A felhasznált és kibocsájtott szennyező anyagok adatait nem hozzák nyilvánosságra. A zajterhelés minden nap meghaladja a határértéket, de a lakossági panaszokat semmibe veszik. Az itt élőknek – akik már évek óta tiltakoznak a Samsung gigaberuházása ellen is – el kell majd viselniük a 120 hektáros gyár mellett a köréje létesülő ipari park környezeti ártalmait és még több külföldi munkavállaló jelenlétét. Mert a munkahelyek már most is külföldiek számára létesülnek! A Samsung önmaga 6500 munkahelyet hoz létre, miközben csak néhány ezer magyar dolgozója van. Ez rendkívül megterhelő egy 20 ezer fős kisvárosnak, amely már most is infrastrukturális problémákkal küszködik. Nem akarunk Gödön a Kolontár Komádi vörösiszap-katasztrófához hasonló tragédiát átélni! Tiltakozunk a Gödöt megcsonkító kormányrendelet, az ipari övezet kiterjesztése és a Samsung SDI környezetkárosító tevékenysége ellen! Követeljük, hogy Magyarország Kormánya vonja vissza a térségben élők életkörülményeit jelentősen befolyásoló rendeletét! Kérjük, írd alá most, mert a Göd működését és élhetőségét erősen megnehezítő kormányrendeletek ellen ma Magyarországon nincs más lehetőségünk fellépni. És nem lehet tudni, melyik békés település lesz a következő. Kérjük, segíts, hogy összegyűljön legalább 10.000 aláírás!
    4 999 a 5 000 Aláírásból
    Készítette: Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület Picture