A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyszíni ellenőrzése alapján a 400-as futópálya melletti  fűz-nyár ligeterdőben nem egyszerű bozótirtás, hanem tarvágás jellegű fakitermelés,   történt. A megmaradt élőhelyrészeken védett diófacincért és több védett madárfajt is észleltek.  A nemzeti park szerint ez a ligeterdő Rétság jelentős természeti értéke, mert szerepe van a biológiai sokféleség megőrzésében, a vízmegtartásban, a mikroklíma szabályozásában és a településképben. A már elvégzett munkák természetvédelmi szempontból értékes élőhely részleges megszűnését okozták.  Nem a település rendbetétele ellen tiltakozunk. A hulladékot el kell takarítani, a veszélyes fákat szakszerűen kezelni kell. De a területrendezés nem jelentheti a teljes növényzet eltávolítását. Nem szükséges a természetet eltüntetni ahhoz, hogy a szemetet el lehessen takarítani.   Rétság megmaradt fás-bokros zöldsávjai ma fontosabbak, mint valaha. A klímaváltozás, az aszály, a por- és szélterhelés, valamint a vízhiány miatt ezek a területek nem akadályok, hanem természetes védelmi rendszerek: árnyékot adnak, port és szelet fognak, élőhelyet biztosítanak, és segítik a víz megtartását. 

Tapolca lakosainak védelme, az érintett lakosok támogatása, az önkormányzat tevékenységének átláthatósága, a befektetői önös érdekek visszaszorítása melyek a természetrombolással már így is hatalmas károkat okoztak, gyermekeink és unokáink örökségének védelme és egészségének megóvása. 

  Azért kell most csatlakoznod, mert Magyarországot a szemünk előtt sivatagosítja el a tartós aszály, miközben a tavaink és a folyóink a kiszáradás szélén állnak.  Elfogadhatatlan, hogy miközben a saját kertjeinkben a porzó földet ássuk, a fejünk felett közpénzmilliárdokból kergetik szét a zivatarokat a JÉGER generátorai.    Ez a kampány nem a gazdák ellen szól, hanem egy értelmes és igazságos kompromisszumért: követeljük, hogy a felhők vegyszeres elűzése helyett az állam hálós védelmi pályázattal segítse a mezőgazdaságot és a kiskert-tulajdonosokat is!  Ha számodra is fontosabb az ingyenes esővíz, a hazai tavak megmentése és az élhető környezet, mint a hatástalan mesterséges beavatkozás, támogasd az aláírásoddal a kezdeményezést!  Minden hang számít, hogy elérjük a minisztériumoknál a rendszer azonnali felülvizsgálatát! 

  Mindenhol legyen lehetőség a meleget visszaverő, fehér színű, sima felületű akár lemeztető kialakításra, ami a nyár derekán akár 30 fokkal is hűvösebbé teszi a tetőtér vagy a padlás hőmérsékletét. A hővédelem miatt minden tetőszerkezetre meg kellene engedni a fehér színt az összes településképi rendeletben, mert az egyre gyakoribb nyári hőhullámok idején is jelentősen élhetőbbé tenné a lakások, házak és települések területét. A fehér szín a hőnek csak kb. ötödét nyeli el a fekete vagy sötétszürke felületekhez képest; a többit visszaveri, így az távozik a háztetőkről. A sötét színű tetők alatt vagy élhetetlen hőmérséklet alakul ki, vagy rengeteg felesleges energiát kell a hűtésre pazarolni. Az antracit tető nyáron 80-90C fokra hevül fel és egész éjszaka adja le a hőt, miközben a fehér szín visszeveri azt és csak néhány fokkal lesz melegebb mint a levegő. Nem véletlen, hogy az arab országokban és Görögországban is régebben mindent fehérre festettek. Sok helyen ma nem engedélyezett a tető fehér színű kialakítása, mert korábban nem gondoltak erre a szempontra. Ezen változtatni kell! A fehér tető nemcsak esztétikai kérdés, hanem a klímavédelem egyik eszköze is, akárcsak a napelem. Mivel azonban a fehér szín könnyen piszkolódik, ezért csak a sima vagy közel sima felületek alkalmazása indokolt. Ezért országos szintű szabályozásra van szükség, hogy akár cserpes lemezzel vagy síklemezzel kialakított, fehér színű tetők építését ne lehessen megtiltani önkormányzati rendelettel, mert az a szabály most már káros. A változást követnünk kell, mert nem tudjuk megállítani. Néhány példa a világból ahol már ezt meglépték:   Kalifornia, USA (pl. Los Angeles): Az állami "Title 24" épületenergetikai szabvány és a Los Angeles-i Cool Roof Ordinance kötelezővé teszi, hogy az új és a felújított lakóépületek teteje magas hő- és fényvisszaverő képességű (többnyire fehér) bevonatot kapjon. New York, USA: A helyi építési törvénykönyv (Local Law 21) előírja, hogy az új építésű vagy jelentősen felújított épületek lapostetőit fehér fényvisszaverő anyaggal kell burkolni. Kükládok, Görögország (pl. Szantorini, Míkonosz): Eredetileg 1938-ban, fertőtlenítési céllal rendelték el a kötelező meszelést, de ma már a helyi építésügyi szabályzatok írják elő a fehér falakat, részben az egységes turisztikai arculat, részben a természetes hűtés miatt. India (pl. Ahmedábád és Telangána állam): Állami és városi "Cool Roof" (hűvös tető) irányelvek és szabályozások teszik kötelezővé az új kormányzati, ipari és kereskedelmi épületek, valamint a támogatott lakóházak tetejének fehérre festését a súlyos hőhullámok miatt. Bermuda: Szigorú helyi törvények írják elő a házak ikonikus, hófehér, lépcsőzetes kialakítású tetejét. Bár a fő cél az esővíz begyűjtése és tisztán tartása, a fehér szín kötelező eleme a sziget hőmérséklet-szabályozásának is.    Új-Dél-Wales, Ausztrália (Sydney térsége): Az állami épületenergetikai rendszer (BASIX) erősen bünteti a sötét színeket, egyes új külvárosi fejlesztéseknél (pl. Wilton) pedig kifejezetten betiltották a sötét tetők építését a hőszigethatás csökkentése érdekében. Andalúzia, Spanyolország ("Pueblos Blancos"): A dél-spanyolországi "fehér falvakban" helyi önkormányzati rendeletek kötelezik a tulajdonosokat a homlokzatok rendszeres fehérre meszelésére (részben hagyományőrzésből, részben a nyári hőség miatt). Ostuni, Olaszország: A pugliai régióban található "Fehér Város" esetében egy 17. század óta érvényben lévő, ma már építésügyi szabályzatba foglalt rendelet írja elő a házak kötelező fehérre meszelését. Párizs, Franciaország: A város klímavédelmi terve (Plan Climat) alapján elkezdték a hagyományos, de nyáron pokolian felmelegedő sötét cinktetők kötelező/támogatott fehérre festését, az új lapostetőknél pedig alapkövetelmény a világos burkolat. Miami, Florida (USA): A Miami-Dade megyei építési szabályzat (Cool Roof Ordinance) kötelezővé teszi a magas fény- és hővisszaverő (jellemzően fehér) tetőbevonatok használatát új építéseknél és teljes tetőcseréknél.  Kérjük írja alá a petíciót, hogy ne akadályozzák az önkormányzatok, az élhetőbb lakhatási körülményeket és energetikai hatékonyságot.

Kedves Emberek!  Minden évben ugyanaz történik. Miközben az égboltot fények és robbanások töltik meg, gyermekek, állatok ezrei rettegnek. Kutyák és macskák menekülnek pánikban, vadállatok sérülnek meg vagy pusztulnak el, madarak hagyják el fészkeiket. Sokuk számára a tűzijáték nem ünnep, hanem félelem és szenvedés.  Eközben a természetet szennyező hulladék borítja, a levegőbe káros anyagok kerülnek, és egyetlen szikra is elegendő lehet ahhoz, hogy tűz keletkezzen, veszélyeztetve állatokat, embereket és értékes természeti területeket.  Minden évben komoly áldozatokkal jár, magánlakások, munkahelyek, erdők, gyermekek, állatok veszélyeztetése a tét! Gyermekeink és állataink nem tudnak tenni ellene, de mi igen!  Tegyük fel magunknak a kérdést: valóban megéri néhány percnyi látványosság ezért az árért?  Ha hiszel abban, hogy az állatok élete, a természet védelme és a közös biztonság fontosabb, kérünk, csatlakozz hozzánk. Egy aláírás önmagában talán kicsinek tűnik, de sok ezer ember közös kiállása már hallható hang lehet.  Írd alá a petíciót, és mutassuk meg, hogy képesek vagyunk együtt kiállni azokért, akik nem tudják megvédeni magukat.  Az állatoknak nincs választásuk. Nekünk van. 

 Veszprém egyik legfontosabb zöldterülete, az Aranyosvölgy több, egymással összefüggő ingatlanfejlesztés célpontjává vált. A tervezett lakóparkok és átminősítések jelentős hatással lehetnek a város zöldfelületeire, a Séd-völgy ökológiai rendszerére, a vízbázis-védelemre, a közlekedésre és az életminőségre. A veszprémieknek joguk van ahhoz, hogy a döntések előtt teljes körű tájékoztatást kapjanak, és érdemben beleszólhassanak városuk jövőjébe.  Az Aranyosvölgy közös természeti örökségünk és Veszprém jövőjének része. Nem lehet egy tollvonással építési terület! 

 Csobánka Község Önkormányzata helyi természeti értékei védelmére természetvédelmi rendeletet alkot, amelynek társadalmi véleményezési időszaka 2026. július 20-áig tart. Ezután hoz döntést Csobánka Önkormányzatának Képviselő Testülete. Szeretnénk az aláírásokat a határidő lejárata előtt egy munkanappal, 2026. júlis 17-én leadni az Önkormányzaton.

Fontos szerepet tölt be a nevelési -oktatási intézménybe járó gyermekek egészségének megóvásában. A településkép meghatározó eleme Czóbel Minka költőnő mellszobra, melynek a parkban van méltó helye.  Akinek fontos az egészségvédelem, a természetvédelem, a településkép megőrzése, és az értékvédelem az álljon mellénk! Mentsük meg a fákat bokrokat, a park helyett nem akarunk parkolót!

 A délegyházi tavak mindannyiunk közös értékei: meghatározzák a környezetünket, az élővilágot és a mindennapi életünket.  Az okokat nagy valószínűséggel már ismerjük, ezért azt szeretnénk, hogy az illetékes hatóságok ezeket alaposan kivizsgálják, és tegyék meg a szükséges lépéseket a tavak állapotának további romlása megállítása, valamint helyreállítása érdekében. Mindannyiunk érdeke, hogy választ kapjunk, és megőrizzük a tavakat a jövő generációi számára. Minél többen csatlakozunk, annál nagyobb az esélye, hogy valódi kivizsgálás történjen.

A Prímás-sziget jövője közös ügyünk. A fejlesztések csak akkor szolgálják Esztergom érdekeit, ha azok átlátható módon, a helyi közösség bevonásával valósulnak meg.

Városunk döntéshozói felelősen, koncepciózusai, hosszú és rövidebb távú stratégiák mentén dönthetnek a lakosság életminőségéről. Úgy érezzük, ezeknél a döntéseknél nem élvez prioritást a klímaváltozás kockázataira való felkészülés. Petíciónkkal annak szeretnénk hangot adni, hogy állampolgárként, helyi lakosként városunk vezetőitől elvárjuk, hogy kezdjenek foglalkozni ezzel az égetően aktuális kérdéssel.  Ha Ön is egyetért a fent megfogalmazottakkal, csatlakozzon hozzánk és írja alá petíciónkat!

  Indoklás  A nyílttéri avar- és kerti hulladék égetése jelentős légszennyezéssel jár, amely károsan hat a lakosság egészségére, különösen a gyermekekre, idősekre, allergiás és légzőszervi betegséggel élő emberekre.  A füst és a kellemetlen szag rendszeresen rontja a monori lakosok életminőségét. A pénteki égetések sok esetben ellehetetlenítik a szellőztetést, a kertben tartózkodást, valamint a szabadtéri programokat.  Úgy véljük, hogy a mai környezetvédelmi és egészségügyi elvárások mellett a nyílttéri avarégetés már nem tekinthető korszerű megoldásnak. Számos magyar település már megszüntette vagy jelentősen korlátozta ezt a gyakorlatot, helyette komposztálást, zöldhulladék-elszállítást és egyéb fenntartható megoldásokat támogat.  Kérjük az Önkormányzatot, hogy a lakosság egészségének és életminőségének védelme érdekében vizsgálja felül a jelenlegi szabályozást, és vezesse ki a nyílttéri avar- és kerti hulladék-égetés lehetőségét Monoron.  Bízunk benne, hogy Monor városa is olyan irányba lép tovább, amely a tisztább levegőt, az egészségesebb környezetet és a korszerűbb hulladékkezelési megoldásokat támogatja.