• Biatorbágy megtelt!
    Ideje emlékeztetnünk arra az Önkormányzatot, amire felesküdött. Azaz a település és az itt élő 14800 ember szolgálatára, érdekeinek hűséges és hatékony képviseletére.
    731 a 800 Aláírásból
    Készítette: Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület Picture
  • Több szeméttárolót a Gellért-hegyre
    Mindannyiunk érdeke, hogy egy olyan környezetben töltsük el mindennapjainkat, ahol a helyiek és az idelátogató turisták is maradéktalanul tudják élvezni - a nyüzsgő belváros közelségében - a Gellért hegy által nyújtott természeti értékeket.
    137 a 200 Aláírásból
    Készítette: Enikö Hajnal
  • Hévíz / hulladékudvar / Hévízi-tó
    Hévíz fürdőváros, egyedülálló és a több mint kétszáz éves orvosszakmai hagyományok elismert üdülőhelye a Hévízi gyógytó, egyben a világ egyik legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava. Ellentétben a többi melegvizes tóval, amelyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi tó egy tőzegmedrű forrástó, amelyet a 38 méter mély forrásbarlangból feltörő, 38 °C-os víz táplál, percenként 30–40 ezer liter vízhozammal. Páratlan természeti környezetét a mellette fekvő csodàlatos park, a vízfelszín felett lebegő páraréteg, a tőzeges véderdő, valamint a tó felszínén úszó tündérrózsák is különlegessé teszik. Logikus lenne, ha Hévízt s környezetét a megfelelő szakemberek bevonásával környezettudatosan óvnánk, megőriznénk és ennek értelmében ökológikusan csak a megfelelő körültekintéssel és mértékben fejlesztenénk. A tó vize azért is számít unikumnak, mert a források vízhozama oly magas, hogy a víz három és félnaponta a tóban kicserélődik és hőmérséklete eléri a 37-38 °C-ot. A gyógyvíz gazdag ásványi anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait, és kiemelten kedvező gyógyhatású a gyógyvízben lévő radon. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító gyógyiszap, amely időről időre megújul a tavat körülvevő tőzegláp és a tó közötti mélységi vízmozgás következtében. A tó gyógyvize tehát egyedülálló, radioaktív és gyógyhatását fokozzák a tőzeglápról folyamatosan kioldódó kémiai anyagok. A jelenleg Hévízre tervezett és megszavazott hulladékudvar veszélyeztetheti a tőzegláp tisztaságát és annak értékes anyagait. A hulladékokról szóló törvény előírásai szerint is "hulladékudvart az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kellene működtetni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, NE okozzon a lakosságot zavaró / határértéket meghaladó zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket." (2012. évi CLXXXV. Tv. 6. § (1) bek.) Ezen előírásoknak a Hévízre tervezett hulladékudvar sajnos nem felel meg. Ráadásul a hulladékudvart nem belterületen vagy a belterületek közvetlen közelében kellene kialakítani, hanem a lakott területektől távolabb, olyan helyen, ahol a környéken élők nyugalmát, mindennapi életét a lehető legkisebb mértékben zavarja. Tegyük fel tehát a kérdést: helyes-e 2 km-re a tótól északi irányban a tőzegláp Hévíz-Egregy városrészére eső részén egy hulladékudvart építeni? A helyi „Forrás” hetilapban leközölt: „ide a lakosságtól és szállodai, vállalkozói tevékenységből származó nem veszélyes hulladékok papír, műanyag ÉS veszélyes hulladékok festékes dobozok kerülnek, és még amit a polgármesteri hivatal meghatároz”. Megnéztük a környezetvédelmi hatóság 2005. évi jelentését, amelyből kiderül, hogy Hévízen 600 tonna/év mennyiségű veszélyes hulladék keletkezett. A veszélyes hulladékok néhány 10 vagy 100 mg-ja m3-enkénti fürdővízre számítva engedhetők csak meg. Tehát milliárd nagyságrendű m3 vizet tudnánk leszennyezni. Nos, a tőzegen, ha elindul a szennyezés, ezt úgy kell elképzelni, mint egy szivacsot! Egy folyékony szennyezés a tőzeglápon haladva gyorsan eljuthat a tóhoz. Elég egy festékes dobozba zárt hígító, vagy ennél rosszabb, ha növényvédőszer van benne, ami gondatlanság miatt leeshet, kiborulhat, közben érkezik egy záporeső és kész a baj... Egy helyi hévízi lakos megkérdezte a városi közmeghallgatáson az illetékes városi kabinet és a beruházást teljesítő cég képviselőit, hogy hova fog folyni a tervezett hulladékudvarról a csapadékvíz. A beruházó azt válaszolta, hogy majd engedélyt kérnek az önkormányzattól, hogy becsatlakozhassanak a helyi csapadékvíz elvezető hálózatba. Igen, de a valóság az, hogy 200 m-re és 10 m-rel magasabban található a csapadékvíz elvezető csatorna. Tehát, a csapadékvíz simán belefolyik a tőzeglápba, és az gyorsan továbbviszi majd a kiömlött szennyezést. Továbbá felháborítónak találjuk azt is, hogy a hulladékudvar helyét sikerült a Hévíz-Egregy városrészbe, 50 m-re a Római sírkert melletti GAMESZ Udvar területére tervezni. A Római kori romkert - benne park, múzeum, játszótér - határolja, amit a vendégek is látogatnak, így ténylegesen az is turisztikai terület. Mint ismeretes, a „római katona sírja” is itt látható a múzeumban. Ez a rész tehát egy védett régészeti terület is, sem turisztikailag, sem környezetvédelmileg nem való itt hulladékudvart létesíteni! Továbbá a romkerttől vezető borút folytatása az Egregyi szőlőhegy, benne sok vendéglátó egységgel valamint az Árpád-kori Szent Magdolna templom is. Érdekes képet festene Hévízről, ha ezek közvetlen közelében hulladékudvar létesülne... Egyébiránt az egész Hévízi gyógytó természetvédelmi terület, és UNESCO védettségi várományos.... Fontos a települési hulladék elhelyezésének megoldása, de nem olyan módon, hogy az egy egész városrész érdekeit sértse, nem úgy, hogy a környezetet veszélyeztesse, az ott lakók nyugalmát és pihenését zavarja, vállalkozásaikat hátrányosan érintse. Végezetül felmerül tehát a kérdés: szükség van-e egyáltalán egy újabb költséges hulladékudvar kialakítására, amikor a Hévíztől mindössze 7 km-re található Keszthelyen már van hulladékudvar, azaz egy hulladék begyűjtő és hulladékválogató hely.
    649 a 800 Aláírásból
    Készítette: Hèvìzèrt Aggòdòk Közössège Picture
  • Veszprém legyen roncsautómentes!
    A Városüzemeltetési Iroda évente 30-35 új roncsjárműről tud a lakótelepeken. Ezeknél fennáll az akkumulátorsav és az üzemanyag környezetbe kerülése, elhanyagolt állapotuk miatti vezetékek szivàrgása miatt. Nem tartják a lépést az új autók kikerülésével, a Deák Iskola buszmegállójánál 4 éve áll egy jármű a lakók szerint, a Város a tulajdonosi jogokat gyakorló végrehajtóra mutogat, nem utasítja a végrehajtót. A környezet szennyezése és elcsúfítása tarthatatlan állapot.
    5 a 100 Aláírásból
    Készítette: Gábor Szabó
  • Védelmet idős korú fáinknak!
    A nagyobb méretű fák megmentésének egyik sikertörténete a balaton-felvidéki 71-es út menti nyárfák filmbe illő sorsa 2012-ben. Az, hogy ők megmenekülhettek a kivágás elől, a helyi civilek összefogásának és az országos figyelemnek köszönhető. Előtte közel ezer egészséges út menti fa esett áldozatul a térségben. Egyiküknél sem készült felmérés az állapotukról és nem vonták be a helyieket sem a döntéshozatalba, sőt nem is értesítették őket a kivágás előtt. Az akkori történésekkel kapcsolatban a civil összefogással egy időben Védőbeszéd is készült az út menti fákért, melynek tartalmát, azt, hogy független szakértőket és a helyi közösségeket is vonjanak be a döntésekbe, beleépítettük a petíció követeléseibe. De nemcsak parkfák és út menti fák, hanem egész faállományok tűnnek el, sokszor a hatályos törvények kijátszásával. Ez a káros folyamat az elmúlt tíz éveben sajnos csak felgyorsult. Mint egy járvány terjed az a szemlélet, hogy a fa nem érték, hogy ellenség, hogy pótolható lenne. Pedig ez nincs így, a kifogások, magyarázkodások mintha a döntéshozók és a favágást elvégzők lelkiismeretét kívánnák csitítani. Most már számos település fájlalja az idős korú fákat és egész facsoportokat károsan érintő, eltüntethető beavatkozásokat. Emellett a durva, szakszerűtlen csonkítások is megkövetelik az árukat: a fák nemcsak „elveszítik fa jellegüket”, hanem ezáltal lassú halálra is ítéltetnek. Az idős korú fák elvesztése viszont egyúttal a környezetünk minőségének és így egészségünk lerontása, múltunk és jövőnk eltörlése egyben. Ezért ennek gátat kell vetni. Követeléseinket helyi és országos döntéshozóknak címezzük, valamint eljuttatjuk a hatóságokhoz is. Felhívjuk a választópolgárok figyelmét arra, hogy az Önkormányzati választásokon olyan jelöltekre szavazzanak, akik elkötelezik magukat a fák védelme mellett. Egyúttal felhívjuk civil szervezetek, iskolák, érdeklődő körök stb. figyelmét arra, hogy minden szinten és minden már létező rendelkezéssel álló eszközzel tudatosítsák az idős korú fák értékét. Helyben fogjanak össze a védetté nyilvánítás érdekeben. 2022 május 10. lesz a Madarak és Fák 120. világnapja, a Föld napjának testvérünnepe. Célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Erre felkészülve kérjük a helyi civileket, hogy vegyenek rész a helyi idős korú fákért szervezett Bölcsek Köre Futamokban, mely a „mozdulj az idős fákért” hívószó alatt minden korosztályt bevonva hívja fel a figyelmet az értékes, megvédendő fákra. Egyúttal ezek alatt is gyűjtsék az aláírásokat petíciónkhoz! Csatlakozzunk minél többen, védjük meg az idős korú fákat! További információ itt: https://www.barke.hu/projektjeink/vedelmet-idos-koru-fainknak Kiskunhalasi Hazatalálás Baráti Kör Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság BARKE - a helyes természeti erőforrás-gazdálkodásért
    625 a 800 Aláírásból
    Készítette: Sallee-Kereszturi Barbara
  • Védjük meg Tata vizeit és forrásait!
    Tata különleges geológiai-hidrológiai adottsága okán a vizek városa volt. Az elmúlt évszázad második felében még bővízű forrásaink sorra elapadtak. Forrásainkra kedvező fordulatot hozott a bányák bezárása, a bányászati tevékenység beszüntetése, a vízkiemelések megszűnése. A bányák bezárása után a karszttestben újra megkezdődött a víz emelkedése, sorra jelentek meg ismét forrásaink. 2019 óta azonban megint több vizet emelnek ki a karsztból - elsődlegesen az ipari üzemek számára! -, mint amennyit a természet pótolni tud! Emellett jelentősen csökken a csapadék mennyisége, és kiszámíthatatlanná vált a csapadékeloszlás. Mi, a hidrológiai-ökológiai egyensúlyért, az ivóvíz minőségű karsztvizeinkért, városunkért aggódó polgárok magyarázkodás helyett tényeket akarunk tudni és intézkedéseket várunk városunk forrásainak érdekében! Az ivóvíz minőségű karsztvíz olyan érték, amelyre kötelességünk vigyázni! Kérjük, hogy haladéktalanul készüljön VÍZMÉRLEG az Által-ér vízgyűjtő területére! Követeljük, hogy amíg a vízmérleg nem áll rendelkezésre, és forrásaink, vizeink védelmében az intézkedések nem történtek meg, a karsztból minden további vízkitermelést állítsanak le! Csatlakozz petíciónkhoz, ha Te is úgy gondolod, hogy Tata civil szervezeteinek és polgárainak megfelelő tájékoztatás, karsztvizeinek és forrásainak pedig kiemelt védelem jár! Stop Avalon Tata Civil Mozgalom
    2 357 a 3 000 Aláírásból
    Készítette: Stop Avalon Tata Picture
  • Tűzijáték a csend erejével
    Mennyi beteg gyermeken, idős emberen, állatmenhelyeken lehetne segíteni az elfüstölt milliókkal, amit a levegő szennyezése közben eldurrogtatunk. Mennyi madár és vadállat zavarodik meg és hal bele az ijedtségbe, vagy menekül kilométereken át, a támadásnak megélt szünet nélküli hanghatásoktól . Van gyermeked akit óvsz? Van idős szülőd, rokonod akinek a nyugalma fontos számodra? Vannak állataid akiket megóvnál a sokkhatástól? Óvod a természetet? Gondoskodsz a madarakról? Környezettudatosan élsz? Téged is zavar, ha nem tudod megóvni a szeretteidet és környezetedet a káros hanghatásoktól? Ha megállítanád a féktelen rombolást, akkor csatlakozz hozzánk!
    43 a 100 Aláírásból
    Készítette: Nóra Németh
  • Zöldebb, élhetőbb Veresegyházért!
    Veresegyház város az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ennek árnyoldala a település területének egyre nagyobb arányú beépítése, a természetes zöldfelületek részarányának csökkenése. Ez alapvetően az itt élők életminőségét érinti, azaz éppen az, - jó levegő, zöldövezet, csend, természet közelsége - amiért sokan ezt a várost választották / választják otthonuk helyszíneként sérül egyre nagyobb mértékben. Ezért ne hagyjuk, hogy kizárólag gazdasági érdekek döntsenek egy-egy zöldterület beépítése vagy fenntartása kérdésében. A fenti petícióban említett Revetek térségi természetesen kialakult zöldfelület megóvása érdekében kérlek, támogasd a kezdeményezést, miszerint a területet közparkká minősítse az Önkormányzat, a terület tulajdonosa. A település élhetőségének fokozásához, a helyi életminőség jobbításához, a Revetek térség és Veresegyház város lakosságának egészségét, közérzetét nem hagyhatják figyelmen kívül.
    183 a 200 Aláírásból
    Készítette: András Gedeon
  • Petíció a (Hajógyári) Óbudai-sziget északi részének megmentéséért
    Sajnos már kezdjük megszokni, hogy időnként amikor beépítéssel, radikális változtatásokkal fenyegetik a szigetet, fel kell állnunk és meg kell akadályoznunk azt. Ezt szeretnénk most is. Amikor egy tervben alulhasznosított területekről beszélnek olyan terület kapcsán, ahova a város zajától elmenekülhetsz egy kicsit a csendbe, ahol békesség és harmonia uralkodik, akkor ott baj van. Ez az első jele annak, hogy ott valami lesz. Az, hogy valójában mi, egyelőre egy 200 oldalas homály fedi. Hogy ne érjen meglepetés és biztosan megmaradjon a sziget olyannak, amilyen most, amilyennek szeretjük, írd alá ezt a petíciót.
    9 443 a 10 000 Aláírásból
    Készítette: zsófi gáspár
  • Mondjunk együtt NEM -et az autóútra!
    Védjük meg a Fóti Somlyót, Natura 2000 területeket, az itt élő, dolgozó, kikapcsolódásra vágyó emberek jogait! Az utolsó zöld területet tönkretételére készülnek, a Fót "tüdejének" számító természetvédelmi területen és szomszédságában áthaladó autóút megépítésével! Lovasok, lovasturizmusban résztvevők, gazdák, állattenyésztők,pásztorok, kirándulók, rekreálódásra vágyók, természetet tanulmányozó diákok, fenntarthatóságra törekvő jóérzésű , nem rövid távon gondolkodó emberek, NE HAGYJUK! Ha nem értesz egyet egy természetvédelmi terület és környékén áthaladó gyorsforgalmi úttal, kérjük MONDJ NEM-et és írd alá a petíciót!
    43 a 100 Aláírásból
    Készítette: Bea Fabini
  • Petíció az óbudai Folyamőr utcai rét megmaradásáért
    Mi, a Folyamőr utca - Búvár utca - Akác köz által határolt területet használó helyi lakosok, kutyatulajdonosok tiltakozunk a BigGeorge ingatlanfejlesztő tervei ellen, melyek szerint a réten “fejlesztések” történnének, azaz “parkosítás” címszó alatt többek között aszfaltozott utakat, szánkódombot, és nyilvános vécét létesítenének. A fent említett rét évtizedek óta szolgálja a kutyásokat a kerületben. A kutyák száma egyre nő, és a Waterfront City lakópark megnyitásával további, százas nagyságrendű kutya megjelenése várható a környéken. Budapest egész területén nagyon kevés az olyan hely, ahol szabadon lehetne engedni a kutyákat játszani, ekkora területen. Ez a terület olyan érték, amelynek elvesztése nagyon sok lakosnak fájna. Ahhoz képest, amennyi kutyás használja most a területet, a konfliktusok száma elenyésző. Szükség van olyan terekre, ahol szabadon, póráz nélkül találkozhatnak a kutyások, ezáltal a kutyák szocializációja javul, és a kutyások és nem kutyások közötti konfliktusok száma is csökken. A rétet sokan használják olyan családok is, akik szeretik az aktív kikapcsolódást, és gyakran kutyával, gyerekkel együtt jönnek le, sárkányt eregetni, focizni, tollasozni - számukra bármilyen szeparáció ellehetetlenítené a közös programot. Ez a terület más számára nem akkora érték, hiszen egy hatalmas, napsütötte területen nem lehet nyáron, a kánikulában órákig tartózkodni, és a környéken számtalan árnyasabb, üldögélésre alkalmasabb terület található, akár a rét közvetlen közelében, melyek rendbe hozatala több előnnyel járna a lakosság számára. Óbudának olyan értéke is van itt, amely láthatatlan: a rét alatt helyezkednek el az egykori római villa (Búvár-Folyamőr utcai villa) romjai, amelyet most földréteg fed. A villa műemléki védettsége miatt nem lehetett korábban fákat ültetni ezen a területen. Szeretnénk, ha a római kori műemlék megmaradna, és szeretnénk megtudni, hogy a műemléki szakemberekkel egyeztetve lett-e a fák ültetése, hiszen nyilvántartott régészeti területen minden 30 centiméternél mélyebben végzett munka földmunkának minősül, amelyet az örökségvédelmi törvény számos ponton szabályoz, és végzéséhez az örökségvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges, 30 centis gyökérrel pedig nem sok fa rendelkezik. Szeretnénk tudni, hogy műemlékvédelmi ügyekben kivel történt egyeztetés, a fák ültetését műemlékvédelmi szempontból ki engedélyezte a területen? Megértjük, ha a Budapest Főváros Önkormányzata fejleszteni szeretne, hiszen minden olyan forrásnak örülni kell, amely nem az adófizetők pénzéből az adófizetők számára teremt értéket. Ennek ellenére szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a lakók akarata ellenére létrehozott beruházás az adott forrás elherdálása, hiszen, bár rengeteg pénzbe kerül, valódi értéket nem teremt. Nem állunk ellen a kerület fejlesztésének, szépítésének, és megértjük, hogy a BigGeorge szeretné, ha az ingatlanfejlesztés során megvalósulnának olyan funkciók is, amelyek az újonnan beköltözők számára vonzóak. Éppen ezért vannak alternatív javaslataink, melyek főképp a meglévő, értékes területek fejlesztésére irányulnak, a Folyamőr rét érintetlenül hagyásával. Például a 125 méterre található Miklós téri játszótér nagyarányú fejlesztése, fásítása kiválthatná a korábbi játszótér terveit a Folyamőr réten, illetve a kétszáz méterre található Laktanya utcai futtató rendbe hozatalával a zárt kutyafuttatót kedvelők számára vonzó megoldás jöhetne létre. A közösségi tér létrehozására ideális a Folyamőr és Búvár utca házai között található elhanyagolt, fás terület, melynek kitakarításával, parkosításával, virágosításával az utcabútorok és a pingpongasztalok cseréjével vonzó, árnyas közösségi tér szolgálhatná a régi és új óbudai polgárokat. További források bevonásával a Matróz utcai terület, vagy akár a régen halasztódó Harrer sétány is fejleszthető lehetne. A Folyamőr utcai réten egyedül a BMX-pályát kellene felújítani, nagyon sok gyerek kerékpározik rajta, és nagyon rossz állapotban van. Nyilvános vécét kifejezetten nem szeretnénk, amennyiben a fejlesztések az ígéretek szerint a helyi lakosoknak készülnek, a nyilvános vécére nincs szükség, hiszen az átmenőforgalom, turistaforgalom azt nem indokolja, ráadásul az üzemeltetés extra költséget ró és kapacitást követel az Óbudai Városüzemeltetéstől, illetve, amennyiben a terület a Fővárosé, az egyébként is túlterhelt FKF-től. A petíció aláírásával kijelentem, hogy szeretném, ha a Folyamőr utcai rét mostani állapota, funkciói változatlanok maradnának.
    618 a 800 Aláírásból
    Készítette: Orsolya Liptay
  • Összefogás Balatonszemes „volt Orosz tábor” nevű területe megtartásáért!
    A Képviselő Testület értékesíteni kívánja befektetők részére a falu közvagyonát képező volt „Orosz tábor” (hrsz:295+465) néven említett ingatlan 295-ös hrsz-ú,7908 nm-es részét. Sajnos a 2021. október 27-én megtartott nyilvános ülésen a döntéshozók által említett ígéreket, érvek, szóbeli szándéknyilatkozatok nem garantálják azt, hogy - a lakosság jogos félelme alapján - az eladni kívánt ingatlanon ne egy újabb giga beruházás vagy lakópark negyed jöjjön létre. Az értékes ingatlant minimum eladási ár meghatározása nélkül kívánják meghirdetni, ami arra a félelemre ad okot, hogy jóval áron alul is megszerezheti egy ingatlan befektető. Nem vállalnak semmilyen garanciát, hogy a 295-ös hrsz. eladását a későbbiekben nem fogja követni a maradék terület eladása. Jelenleg erre a területre a 10 méteres építmény magasság vonatkozik, az önkormányzat ezt nem kívánja megváltoztatni, teret adva a monstrumépítéshez. KÖVETELJÜK, HOGY A MINDENKORI ÖNKORMÁNYZAT EZEN ÉRTÉKES VAGYONELEMET TARTSA MEG A FALU TULAJDONÁBAN! KÖVETELJÜK A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁT oly módon, hogy az egész tábor területén az építhető ingatlanok maximális magassága 4,5 méter legyen, a KI-1 besorolásból tegyék át Üh-1 övezetbe! Az önkormányzat elzárkózik a terület tulajdonjogának megtartása melletti ésszerű hasznosítástól. Lesöpörte az összes – akár helyi vagy akár nyaraló tulajdonos általi – javaslatot, amit a terület hasznosítására tettek (pl kemping, kalandpark, stb). A vagyon gondos működtetése, a falu jövőbeli bevételeinek növelése, hosszú távú pénzügyi terv helyett az egyszeri elkótyavetyélés a cél? Látjuk, hogy az ilyen jellegű beruházások káros hatással vannak a környezetükre: -természet rombolás, zöldterület csökkenése -családi házas részhez nem illeszkedő épületek -adóbevétel kiesés (az állandó lakcímre bejelentett tulajdonosok nem fognak ifát, nyaraló ingatlan adót fizetni) -jelentős munkahely sem teremtődik az itt élők számára (máshonnan hoznak képzettebb munkaerőt) -az új ingatlan tulajdonosok szavazati joguk alapján -Szemest nem ismerve- beleszólhatnak a falu életébe -Szemes családias jellegétől teljesen idegen szemléletű lakosokat fog idevonzani -az infrastruktúra nem fogja bírni a megnövekedett tömeg miatti többlet igénybevételt. A fellépő közmű hibák javítása, kényszerű felújítások a falu pénzügyi terhelését fogják növelni. A megnövekedett hulladék termelés újabb problémákat okoz -jelentősen megnő a gépjármű forgalom (az utak hamarabb tönkremennek, a balesetveszély, zaj, por, környezeti terhelés megnő, parkolási problémák) -a közbiztonság romlását vonja maga után Az önkormányzat olyan beruházásokba kívánja befektetni az eladásért kapott pénzt, amely beruházások pályázatokból is finanszírozhatók lennének (közkonyha), illetve olyan értéktelenebb ingatlanbefektetéseket tervez, amelyek meg sem közelítik a jelenlegi terület értékességét (nadrágszíjtelkek). A hasznosítható, ezáltal a falu számára hasznot termelő ingatlant sajnos hasznot nem termelő, holt vagyonba fektetnék. Követeljük, hogy ezen közvagyonnak számító ingatlan maradjon továbbra is a falu tulajdonában akár közparkként, vagy a tulajdonjog megtartása mellett ésszerűen hasznosítva azt! Elegünk van a Balaton-part beépítéséből, a kizárólag befektetői érdekeket szolgáló, káros beruházások megakadályozásáért indítjuk ezt a petíciót is! Elegünk van abból, hogy otthonunk, Balatonszemes elveszti a jelenlegi nyugodt, családi hangulatát az ideépülő monstrumok, ízléstelen, tájba nem illeszkedő épületek miatt! Megakadályozzuk, hogy a Titanic, a Lidó, a Lampart üdülő lakóparkká alakítása, a Vadvirág és Hattyú kemping felszámolása után ezt a szép Balaton-parti területet is beépítsék! Elegünk van abból, hogy az itt élő emberek, a Balatonszemesen ingatlantulajdonnal (lakó vagy nyaraló ingatlan) rendelkező adófizetők, az itt nyaralók érdekeit, igényeit, véleményét semmibe veszik! Követeljük, hogy az önkormányzat a választóit kezelje partnerként, képviselje a közösség érdekeit, védje meg a falu értékeit, tartalékát, közösségünk vagyonát a mohó befektetőkkel szemben! Kérjük, aláírásával segítsen megakadályozni a közösségi vagyon elherdálását, megőrízni Balatonszemes értékeit! Köszönjük támogatását.
    6 041 a 7 000 Aláírásból
    Készítette: Katalin Illés