• Ne a kisemlősöket irtsuk, hanem a szúnyogokat! - a XVI. kerület nem kér kémiai szúnyoggyérítést
    A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával.
    231 a 300 Aláírásból
    Készítette: Borbala Hegedus
  • Élhetőbb várost, humánusan - Vác megérdemli a biológiai szúnyoggyérítést
    A természet védelmében az élhetőbb városért, a környezet és az állatok pusztítása nélkül! A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között: • a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is. • A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető. • A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz.
    89 a 100 Aláírásból
    Készítette: Erika Bukros
  • Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Mezőberényben!
    Írd alá a petíciót, ha a halálos betegségeket terjesztő szúnyogok gyérítése során megkímélnéd az ökoszisztéma-szolgáltatásokban jelentős szerepű méhféléket, illetve minden egyéb rovart, valamint közvetett tápláléklánc-hatásként a rovarevő gerinces állatot, amelyeket ez érint! Köszönöm, hogy csatlakozol!
    29 a 100 Aláírásból
    Készítette: Noémi Dr. Balázs
  • Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Zuglóban
    Miért fontos? A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már Dunakeszi lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] SzabadAHang: https://szabad.ahang.hu/petitions/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest-budakeszin?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"
    318 a 400 Aláírásból
    Készítette: Gergely Gazda Picture
  • Tàmogatjuk a biológiai szúnyoggyérítést Gombán!
    A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek a lègi úton törtènő porlasztását az EU-ban 2020-ban már betiltották. Veszèlyessègüket tekintve a deltametrin alapú rovarölő szerek a vonatkozó szabàlyozás szerinti 1-es kategóriàba tartoznak. Amennyiben a tovàbbi felülvizsgàlatok soràn bizonyítást nyernek a jelenleg is feltételezett lakossàgot is érintő mellèkhatások (pl.: allergia, asztma), tejles betiltás vàrható. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológiai szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. Tèny, hogy ezek a módszerek nagyobb szakértelmet, a lakossàg aktív közreműködèsèt igènylik. A szemlèletformàlás elkezdése, a fokozatos àtàllás azonban mindannyiunk érdeke. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már több település lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] https://szabad.ahang.hu/efforts/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"
    10 a 100 Aláírásból
    Készítette: Péter Buszlai Picture
  • Őrbottyániak, ugye ti sem a kémiai szúnyoggyérítés mellett álltok?
    Fontos az élővilágunk! Becsüljük meg együtt, közösen!
    9 a 100 Aláírásból
    Készítette: Márton Aminger
  • Székesfehérvár nemet mond a kémiai szúnyogirtásra
    Ez mindenkinek érdeke! A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között: • a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is. • A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető. • A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz.
    5 a 100 Aláírásból
    Készítette: Gizella Fenyvesine Sziksz
  • Ne az erdőt pusztítva épüljön az idősek otthona Gyálon!
    1993-ban ígéretet kapott a lakosság – köztük én is, hiszen már itt éltem –, hogy az erdő gondozása maradéktalanul megtörténik, és a lakosság számára kialakított pihenési lehetőség adott lesz mindenki számára (rendelet második paragrafusában taglalva: „hogy Gyál nagyközség területén belül biztosítható legyen összefüggő, megfelelőképpen elhatárolt és elegendő nagyságú zöld terület – történelmi emlékeink (Jálics-domb) későbbi esetleges restaurációjához, hosszabb távlatban megfelelő és korhű környezet maradjon –, kikapcsolódási, sportolási lehetőséget teremtsen a község polgárai részére meghatározott területen”. Ebből semmi sem valósult meg, sőt az erdőt teljesen magára hagyta az önkormányzat. Nem gondozta, nem gallyazta, nem takarította; sőt pusztán a helyi civilek érzik fontosnak, hogy tisztítsák, ápolják. A teljes rendelet itt található: (13/1993 számmal kell keresni) https://www.gyal.hu/onkormanyzat/rendeletek-tara/egyseges-szerkezetbe-foglalt-rendeletek/ Jelenleg a városvezetés egy idősek otthonát tervez az évek során kialakult ökológiai folyosó közepébe. Az erdőben számos gombafaj, védett növények és legalább 20 fajta védett madár is él; mindamellett ez Gyál egyetlen belterületi erdeje, mely az M5-ös autópálya zaját és porát is megszűri. Szeretném, ha az 1993-ban természetvédelmi területté minősített erdőt az önkormányzat az azt megillető precizitással gondozná, a lakosság számára rekreációs lehetőséget, tanösvényi sétákat is lehetővé téve. Gyál körülbelül 25.000 fős lakosú város, mégis azok, akik egy kiadósat szeretnének kirándulni, kocogni az erdő adta jó levegőn, vagy kutyafuttató hiányában szeretnék a kutyáikat természetes közegben, nem betonon sétáltatni, kénytelenek a szomszédos budapesti kerületbe menni, a Péterhalmi erdőbe, hisz a mi erdőnket hagyta a tulajdonosa lepusztulni, pedig rengeteg lehetőség rejlik benne: tanösvény, erdei akadálypálya, erdei tornapálya, a közeli óvodások és általános iskolások örömére erdei játszótér.
    2 914 a 3 000 Aláírásból
    Készítette: ELEVEN GYÁL Picture
  • Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Albertirsán!
    A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már Dunakeszi lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] SzabadAHang: https://szabad.ahang.hu/petitions/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest-budakeszin?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"
    144 a 200 Aláírásból
    Készítette: Zsolt Takács Picture
  • Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Budakeszin!
    Budakeszi egy festői zöld környezetben elhelyezkedő város, amelynek a természeti értékeire kötelességünk vigyázni. Ennek egyik alapvető eleme, hogy nem avatkozunk a természeti folyamatokba olyan durva idegméreggel, mint a deltametrin. Az Ökokeszi 2019-ben egyszer már elküldött képviselő-testületi beadványa ismét aktuálissá vált. Álljon itt a szövege: "Tisztelt Képviselőtestület! A kémiai szúnyoggyérítés ügyében fordulok Önökhöz azzal, hogy kérjük annak elhagyását, szükség esetén környezetbarátabb megoldás alkalmazását. A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között: • a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is. • A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető. • A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz. Ezzel a szemben „a szúnyogszelektív biológiai mikrobiológiai védekezés a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumokat alkalmazza (Bacillus thuringiensis israelensis [Bti], Bacillus sphaericus [Bs]), melyek hatásmechanizmusára a természetes módon elpusztult szúnyoglárvák vizsgálata hívta fel a figyelmet. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájára jellemző – más fajoktól eltérő – pH-érték mellett az emésztés, a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye a nagyfokú szelektivitás, az, hogy az alkalmazási dózisok szigorú betartása mellet a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással. A biológiai védekezés azért drágább, mint a kémiai, mert alkalmazása előtt fel kell mérni a kezelendő terület pangó vizű szúnyogbölcsőit, az ezekben fejlődő szúnyogfajokat és a lárvák fejlettségi állapotát, majd ezen adatok birtokában lehet elrendelni a baktériumos irtást. Ehhez pedig országosan kiépített, egységes elveket és szakmai gyakorlatot követő hatósági hálózatra van szükség.” [1] Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [2] és állásfoglalását [3] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Egyúttal azt is javasoljuk, hogy az Önkormányzat legyen partner a lakossági közreműködés ösztönzésében, nyújtson tájékoztatást a megelőzésről, így a lakóhelyi pangó vizek megszüntetéséről, madárbarát kertek létesítéséről, a fizikai védekezés bevált praktikáiról. A biológiai gyérítést szükség esetén támogatjuk, jóllehet annak Budakeszin történő megvalósíthatóságára a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága tud pontos választ adni. Tekintettel arra, hogy itt nincsenek összefüggő vízfelületek, a szúnyogok szaporodásának kedvező helyszínek koncentráltan, így kérdéses számunkra ennek járhatósága. Bízunk abban, hogy Önök is egyetértenek azzal, hogy a kémiai gyérítés súlyos járulékos kockázatokat jelent mind a közvetlen közelünkben lévő természetre, mind a saját egészségünkre, így az Önkormányzat lemond annak alkalmazásáról. Üdvözlettel, Ökokeszi [1] Forrás: Magyar Madártani Egyesület [2] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [3] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"
    625 a 800 Aláírásból
    Készítette: Sylvia Graczka
  • Csökkentsék a budapestiek terheit a fővárosi útdíj bevezetésével!
    Kilométer- és szennyezésarányos fővárosi útdíjjal jól befolyásolható a gépkocsiforgalom. Megelőzhetők a dugók és (nagyrészt ennek köszönhetően) évi többszáz milliárd forintot kitevő veszteségtől mentesülhetnek a budapestiek. Élhetőbbé, egészségesebbé válhat a városunk. Az útdíjból származó, évi néhány tízmilliárd forint bevételt pedig vissza lehetne juttatni a rászorulóknak részének, illetve környezetkímélőbb közlekedésre lehetne fordítani. Technikai akadálya nincs az útdíj bevezetésének, az a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. már meglévő rendszerére épülhet. A témával kapcsolatos gyakori kérdésekre adott válaszok itt olvashatók: https://www.levego.hu/egyeb/gyakori-kerdesek/ A kampány alhonlapja: https://www.levego.hu/kampanyok/utdijat-budapestre/ Facebook oldala: https://www.facebook.com/%C3%9Atd%C3%ADjat-Budapestre-108548831444543
    1 830 a 2 000 Aláírásból
    Készítette: Levegő Munkacsoport
  • Összefogással a Határ úti Kiserdőért és a környező területeken élő emberekért
    A József Attila-lakótelepet egyik oldalról M5 bevezető szakasza, másik oldalról az Üllői út határolja. Nem akarjuk, hogy egy újabb négysávos út megépítésével még nagyobb légszennyezésnek legyenek az ott lakók kitéve, ezzel tovább károsítva egészségüket. Jelen petíció aláírásával ellenezzük, hogy a Galvani híd levezető szakaszát a Kiserdőn keresztül, a József Attila-lakótelep és a Határ út közvetlen környezetében építsék meg. A klímavédelem figyelembevételével, a fizikális és mentális egészség fontosságát hangsúlyozva, ember- és környezetbarát várostervezést támogatjuk. Véleményünk szerint Budapestnek személy-, és a teherforgalom városi szintű csökkentésére van szüksége. A Kiserdő levegő megszűrő, hőmérséklet csökkentő hatása kihat nem csak a közvetlen környezetében élőkre, de a környező kerületek lakosaira is. Aláírásunkkal a zöld területek növelésével értünk egyet, ezen túl a Kiserdő fontos számunkra és az ottani rombolás nem elfogadható! • Nem támogatjuk a fairtást. • Nem támogatjuk az állatok életterének csökkentését. • Nem támogatjuk a növekvő lég- és zajszennyezést. • Nem akarunk átmenő forgalom növekedést a lakótelepen, a Határ úton és környező kerületekben
    3 683 a 4 000 Aláírásból
    Készítette: Márton Vásárhelyi