A téli időszakban felhasznált tüzelőanyagok miatt megnövekvő légszennyezést indokolatlanul tovább növeli a bevezetni kívánt ingyenes parkolás okozta forgalomterhelés, ami egy légzőszervrendszert támadó pandémia idején veszélyes és felelőtlen intézkedés. A törvényjavaslat ingyenes parkolásra vonatkozó részét egészségügyi és környzetevédelmi szakemberek egyaránt élesen bírálták.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nem az elővárosi személyvonatok jelenleg tervezett nyomvonalán szeretnénk módosítani. Ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, hogy a Hamzsabégi út Budafoki és Bartók Béla utak közötti sűrűn lakott szakaszán, ahol a sétány több száz 40-50 éves fájának elpusztításával járna a beruházás, maradjon a két vágány, a teherforgalom csökkentésével. Vágánybővítés helyett a modern vasútbiztonsági berendezések alkalmazását támogatjuk, valamint korszerű zajfogó kialakítását, de nem 10-16 m-es, oda nem illő vasbeton- és üvegfalat, amely sötétbe borítaná a parkot és a sínek közelében lévő lakásokat. Csak a növényzet sérelme nélkül kialakított zajvédelmet fogadunk el. A beruházás környezeti hatástanulmányából is kiderül, hogy a jelenleg tervezett zajárnyékolót egyértelműen a teherforgalom indokolja. A NIF és a BFK reklámanyagaiban, a személyszállításra hivatkozva, zöld gondolatként állítják be a Kelenföld és Ferencváros közötti vágánybővítést, miközben a tervekben prognosztizált teherforgalom-növekedés nem kap elég nyilvánosságot. A tömeges fairtást elbagatellizálják, annak ellenére, hogy ez a zöld sziget közérdek, mivel egy főutakkal körülvett, sűrűn lakott élettér tüdejeként szolgál. Figyelembe véve a fuldokló Budapestet különös mértékben sújtó klímavészhelyzetet, következetlen és otromba lenne ilyen pusztítás árán véghez vinni a projektet. Elveszne a megígért zöld haszon, sőt, inkább csatát veszítenénk a klímaharcban. Ez különösen értelmetlen lenne a mostani helyzetben, amikor a Budapestet délről elkerülő, a teherforgalmat elvezető V0 körgyűrű megépítése mögött újra határozott kormányzati szándék van. Ez a fejlesztés sokkal inkább szolgálja a teher- és személyforgalom szétválasztását, így lehetővé téve a hatékony árufuvarozás és az európai szintű elővárosi közlekedés kialakítását is. Mivel a V0-nak köszönhetően a teherforgalom nagy százalékát sikerül majd kivezetni a fővároson kívülre, és a Déli összekötő vasúti hídról 100%-ban elterelhető lesz, okafogyottá válik a Déli Körvasút jelenlegi koncepciója, mely egy ideiglenes és nem kielégítő megoldást konzerválna. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a V0 megépítése még évekbe telhet, de elutasítjuk, hogy egy átmeneti megoldás miatti parkrombolás és évekig tartó építkezés következményei több ezer család és parkhasználó életkörülményeit lehetetlenítsék el. Ha a két beruházást párhuzamosan valósítanák meg, mindez elkerülhető lenne. Aggasztónak és felháborítónak tartjuk, hogy zavartalanul folyik a kiviteli tervek készítése és a reklámkampány, valamint a fakivágás annak ellenére, hogy a beruházás környezethasználatának feltételei még nem tisztázottak. A környezetvédelmi engedélyt 2022. február 17-én megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék. A beruházó annak tudatában kérte meg az építési engedélyt, hogy a környezetvédelmi engedély jogszerűsége kérdéses volt: végleges engedélye nem volt (a környezeti hatásvizsgálati eljárás akkor meg sem indult még). Ezt saját kockázatára tette, az engedélyezési folyamat felgyorsítása érdekében. A bíróság most hatályon kívül helyezte a környezetvédelmi engedélyt, így a beruházás építési engedélye sem hatályos. A Pest Vármegyei Kormányhivatal által jogszerűtlenül újonnan kiadott környezetvédelmi engedély pedig újra per alatt áll az Újbudai Önkormányzat, a POPÉK és a Védegylet egyesületek felperesi társasága által. Egy több százmilliárd forintba kerülő, több ezer ember életére közvetlen (negatív) hatást gyakorló beruházást alapos társadalmi egyeztetésnek kellett volna megelőznie. Az egyeztetés számunkra nem csupán az utólagos környezetrendezés tervezésébe való bevonást jelenti. Szeretnénk megismerni a beruházást megalapozó dokumentumokat. Kérjük az Egyesület mint a helyi lakosság jelentős részét képviselő szervezet bevonását a tervezési és később az építési folyamatokba. Garanciát várunk a környezethasználatának feltételeinek tisztázására és az érintett ingatlanok előzetes állapotfelmérésére a beruházás megkezdésének feltételeként, valamint arra, hogy ezeket megelőzően egyetlen fa kivágására sem kerül sor a Hamzsabégi sétány területén. Budapest nem terepasztal, hanem élőhely. A mi élőhelyünk: embereké, állatoké és növényeké. Köszönjük megtisztelő figyelmét és támogató hozzáállását! https://youtu.be/9C17MuPHFyo Tisztelettel: Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület Budapest, XI. kerület, 2021. június (frissítés: 2022. február)

Tiltakozzunk a véderdő letarolása ellen, a természetkárosítás ellen, a benzinkút építése ellen Alsóörsön! Mi, alsóörsi civil polgárok arra kérjük, hogy a tiltakozás aláírásával támogasson bennünket egy, a település fenntartható fejlődéséhez nem illeszkedő, szükségtelen beruházás megakadályozásában. Kérjük mindazokat, akik úgy érzik, fontos számukra a természeti értékek megőrzése, az élhető környezet megóvása magunk és utódaink számára, írják alá petíciónkat. A tervezett beruházás letarolna egy több mint 5000 m2-es, védelmi célú, zárt lombkoronájú erdőterületet, valódi környezeti állapotfelmérés nélkül. - a létesítési hely lakóházak és üdülőövezet közvetlen közelében helyezkedne el, - a jelenlegi fás erdős állapot megszűnésével jelentősen nőne a környezet terhelése, a levegő-, a talaj-, a vizek- a zaj és az éjszakai fényszennyezés tekintetében, - a terület fokozatosan felépült élővilága gyakorlatilag megsemmisülne, - a korábbi állapothoz képest a működő benzinkúton jóval több, jelentős részben veszélyes hulladék keletkezne, - a projekt gazdaságilag átgondolatlan és megalapozatlan, a legközelebbi benzinkutak 6, illetve 7,5 km-re találhatók, de 15 km-es távolságon belül összesen 10 töltőállomás érhető el, - az eljárás gyorsítása érdekében a képviselő testület kiemelt beruházássá nyilvánította ezt a teljesen szükségtelen beépítési tervet, a lakosság megkérdezése nélkül. Meg kívánjuk akadályozni, hogy 5000 m2 védelmi erdő kiirtása árán, 0-24 órás benzinkút és autómosó létesüljön. Kérjük, támogassanak bennünket abban, hogy Alsóörs őrizze meg üdülőfalu jellegét, élhető település maradjon. Petíciónkat az Összefogás a Balatonért Egyesület is támogatja. https://www.youtube.com/watch?v=6W7Wgrgc7Jw&feature=share&fbclid=IwAR1ooUE9bqT3VaCvM7iLjgsMog3m_R9R0VA49N1WxoAYyAIpwMPZRMcvUzk

A BAHART 2020. évi reorganizációjakor azokat a kikötőket, amelyek négy balatoni településen üzemeltek, hónapokig tartó botrány és tárgyalások után azonnali értékesítés helyett 25 évre a települések ingyenes használatába adta. A szerződést három település képviselője aláírta, de Csopak polgármestere nem, mert úgy osztották volna ketté a kikötő területét, hogy csak maga a móló maradt volna Csopak használatában, a kikötő üzemeltetésének kötelezettségével és költségeivel együtt, ugyanakkor az a terület, ahonnan még szabadon le lehet jutni a Balaton partjához, teljes egészében kikerült volna a köz használatából. A terület így egyben maradt, amelyet a BAHART most elárverez. Könnyen belátható, hogy ha egy befektető sok száz millió forintért megvásárolja a területet, akkor be is szeretné építeni építeni és hasznosítani azt a saját érdekében. A csopakiak pedig még ezen a területen sem tudnak majd szabadon a Balaton partjához menni. Ez a fenyegetés most valós. Az önkormányzat az aláírások gyűjtésével támogatást kér a helyiektől, nyaralóktól és minden Balatonért aggódó olvasótól, hogy harcoljon ezért a célért. Ebben a helyzetben fontos, hogy maga mögött tudhassa a többséget.

Védjük meg a közösségünket! A fenti beruházás a Kerekedi-öböl beépítésének csak az első fázisa. Amennyiben itt most az érintett területeken egy ilyen léptékű beruházás meg tud valósulni, akkor a következő fázisokban az egész Tüskésalja terület (összesen ~14ha/140.000 nm2) beépítése várható. A tervezett 10%-os beépítettség mellett ez 14.000 nm2 hasznos alapterületű épületegyüttes kialakítását teszi lehetővé, amin több száz apartman kialakítása lehetséges. Amennyiben az apartmanok nagy része a későbbi tulajdonosok tartózkodási helye is lesz, akkor a település lélekszáma akár 30%-al is növekedhet. Ez pedig alapvetően fogja befolyásolni a választójogi és érdekviszonyokat! Védjük meg természeti értékeinket! A Kerekedi-öböl az egyike a még máig érintetlen északi parti nádasoknak, sok ezer védett növény és állatfaj otthona. A tulajdonos még a beruházás megkezdése előtt nagyarányú fakitermelésbe kezdett a területen, amire nem volt sem felhatalmazása, sem mezőgazdasági indoka. Sejthető, hogyha a beruházó már a beruházás megkezdése előtt ennyire semmibe veszi a természeti étékeket, akkor a későbbiekben is nehezen lesz elvárható azok megóvása. Egy ilyen területen egy ekkora léptékű beruházás alapjaiban változtatja meg az ökoszisztémát és a nádas is végveszélybe kerül. Ahogy az egyik bizottsági kültag fogalmazott: ”Ez a természetvédelem szégyene”. Védjük meg településünk arculatát! Csopak a Balaton-felvidék kapuja, a közúton és vízen ide látogató emberek elsődleges látványképe a jelenlegi Csopaki városkép a Kerekedi-öböl természetességével. A 2018-ban a Polgármester Úr által is jegyzett településképi arculati kézikönyv is ennek a megőrzése céljából jött létre. Ebben nyoma sincs egy közvetlenül a természeti tájba illesztett „modern” jellegű apartmanházas képi világnak. Egy ilyen nagymértékű beépítés alapjaiban és végérvényesen fogja megváltoztatni a településképet, szakítva annak hagyományával. Egy egyszeri kisösszegű befizetéssel biztos ki akarjuk árusítani a családi ezüstöt idegen érdekek mentén? Védjük meg örökségünket, hogy azt méltó módon adhassuk tovább unokáinknak! Kérjük, írja alá kezdeményezésünket, amennyiben egyetért azzal, hogy egy ilyen mértékű változtatás a Balaton teljes ökoszisztémájára környezetkárosító hatással bír, éppen ezért ellenezzük a terület beépítését!

Miért tartjuk fontosnak egy új helyszín kijelölését? 7 érvünk van! ● A rendőrség reakcióidejének megnövekedését illetően: ○ A kijelölt helyszín nem központi elhelyezkedésű, ezért a bűncselekményekhez történő kiérkezés időtartama jelentősen megnőhet a városi forgalom függvényében. ● A rendőrség komfortosabb munkavégzését illetően: ○ A beruházás tervezett helyszíne a városi szennyvíztelep közelsége miatt jelentős szagártalomnak van kitéve. ● A költséghatékonysági szempontokat illetően: ○ Városunkban számos használaton kívüli ingatlan található, melynek átépítése sokkal kisebb anyagi terhet jelentene a kivitelezés szempontjából, mint egy teljesen új épület megépítése. ○ Gondoljunk csak a rendelkezésre álló infrastruktúra adta költséghatékonysági szempontokra! ● A kivitelezési szempontokat illetően: ○ A területet vízrendezési adottságai miatt fel kell tölteni, illetve speciális fekvése, megnehezítheti az építkezési munkákat és megnövelheti mind a felhasznált építőanyagok, mind a kivitelezési munkák költségeit. ● A mérnöki szempontokat illetően: ○ A kijelölt terület a város legmélyebb, lefolyástalan területe. ○ Csapadékos időszakokban, illetve a Duna tartósan magas vízállása esetén, pangó vízfelületek alakulnak ki a területen. ○ Ez jelentős problémaforrás a beruházás kivitelezését, mind a tervezett épület fenntartását, illetve rendőreink munkakörülményeit illetően. ● A környezet- és klímavédelmi szempontokat illetően: ○ Egy esetleges barnamezős területen történő beruházás, mind környezetvédelemi, mind klímavédelmi szempontból észszerűbb lehetőség lehetne a város hosszútàvú, fenntartható fejlesztését és zöldterületeink védelmét illetően. ● A rekreációs szempontokat illetően: ○ A beruházás helyszínéül kiválasztott rét és a közelében lévő “Galagonyás fasor”, az ország tíz legszebb fasorának egyike. ○ A galagonyás és környezete a bajaiak egyik legnépszerűbb rekreációs területe, mely a városlakók életminőségét javítja és élhetőbb közeget biztosít mindannyiuk számára.

A klímavédelem korunk egyik legnagyobb kihívása, minden erre fordított erőforrás és erőfeszítés üdvözlendő. Ezzel együtt a Kék Bolygó éves állami támogatása több, mint a teljes magyar civil szférára fordított 2020-as támogatás együttvéve - ez utóbbi összesen 4 343 275 000 Ft. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány semmivel nem bizonyította, hogy jobban és hatékonyabban lép fel a klímavédelemért, mint az ismert és elismert zöld szervezetek, azt pedig végképp nem, hogy nagyobb támogatásra érdemes, mint Magyarország összes civilszervezete együttvéve. Követeljük, hogy hozzák nyilvánosságra a döntés indokait, továbbá részletesen mutassák be, hogy konkrétan milyen tevékenységekre fordítja a köztársasági elnök Alapítványa a mi adóforintjainkat! Az sincs rendben, hogy a támogatást milliárdos budai villákra költik a valós klímavédelmi tevékenység helyett. https://greenfo.hu/hir/ader-mai-5-milliardos-nagy-fogasa-jol-megtoltak-klimavedelmi-alapitvanyat/ Civil támogatások 2020: https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/2019/10/NEA-20_KI%C3%8DR%C3%81SOK_%C3%BAj.pdf Másfél milliárdos villát vett Áder alapítványa: https://telex.hu/belfold/2021/12/02/masfel-milliard-forintos-budai-villat-vett-ader-janos-alapitvanya

Mert az ingyenes parkolás miatt többen ülnek autóba , elöntik Budapest utcáit az autók

A Budapest déli részén élő emberek jelentős része kezdettől fogva ellenzi, hogy a pesti Duna-part egyik utolsó, még beépítetlen területén stadion épüljön. A koronavírus-járvány emellett egyre több olyan fővárosi polgár gondolkodását is megváltoztatta, aki korábban támogatta a stadionépítés tervét, vagy legalább belenyugodott abba. A járvánnyal új időszámítás kezdődött a világban. Minden fillér elköltését újra kell gondolni, új szempontok szerint kell vizsgálni. A politikai döntéshozóknak is fel kell tenniük a kérdést: az új helyzetben vajon erre a fejlesztésre van-e leginkább szüksége Budapestnek és az országnak? Vajon ez-e a közpénzek fölhasználásának legbölcsebb, leggazdaságosabb és legemberségesebb módja? Mi, e petíció aláírói hiszünk abban, hogy nem ez az! Az egyre sűrűbben lakott városrészben élőknek stadionok és újabb beépített zöldfelületek helyett közparkokra, rekreációs célú, ingyenesen használható közösségi terekre van szükségük, a mentális és fizikai egészségük megőrzéséhez. A stadion a hozzá épülő utakkal, parkolókkal a Duna déli szakaszának egyetlen közparkká alakítható szabad területét foglalná el. A járvány rengeteg embert, családot, vállalkozást hozott nehéz helyzetbe. Ország- és városszerte cégek mentek tönkre, apák és anyák veszítették el munkájukat, családi tervek mentek füstbe. Ebben a nehéz helyzetben csakugyan összefogásra van szükség. Arra, hogy az erőnket okosan osszuk be és oda összpontosítsuk, ahol a legnagyobb szükség van rá: az egészségügy megerősítésére, a munkahelyek védelmére, és a járvány nyomán kibontakozó szociális válság kezelésére. Az új helyzetben se szükség, se lehetőség nincs már a stadion fölépítésére a budapesti Duna-parton. Mi, e petíció aláírói abban bízunk, hogy a kormány meghallja és teljesíti az emberek kérését: közparkot és a járvány miatt bajbajutottak támogatását, valamint a főváros egészségügyi ellátórendszerének fejlesztését kívánjuk stadionépítés helyett. Dr. Balázs Péter, diplomata, közgazdász, egyetemi tanár Babarczy Eszter, egyetemi oktató Beleznay Éva, építész, várostervező, fenntarthatósági szakértő Dr. Bencsik Márta, jogász, 9. kerületi lakos Bolba Márta, lelkész Borbás Gabriella, közgazdász, 9. kerületi lakos Csordás-Takács Viktória, közösségfejlesztő, 9. kerületi lakos Dr. Falus Ferenc, korábbi országos tiszti főorvos Farkas István, természetvédő Fleischer Tamás, mérnök, közgazdász Fodor Tamás, színész, rendező Fullajtár Andrea, színművész Havas Ágnes, Maradjanak a fák a Rómain csoport, aktivista Kiss Györgyi Eszter, adattudós Kukucska Gergely, Valyo - Város és Folyó Egyesület, építész Lányi András, a Karátson Gábor Kör vezetőségének tagja Lohász Cili, Valyo - Város és Folyó Egyesület, geográfus L. Ritók Nóra, pedagógus Márczi Sára, környezetvédő aktivista Dr. Mészáros Szilárd, jogász, 9. kerületi lakos Molnár Áron, színész, aktivista Nagy Márta, közgazdász, 9. kerületi lakos Nemesné Singer Edina, statisztikus, 20. kerületi lakos Németh Krisztina, Kiserdővédők, aktivista Oláh Roland, közösségfejlesztő Pataki György, közgazdász Pákozdi Imre, mérnök, közíró Pokorny Lia, színész Pribéli Levente, Fridays for Future Budapest, aktivista, biológushallgató Rácz Zsuzsa, író Rihay-Kovács Zita, jogász Sarkadi Péter, greenfo.hu főszerkesztője, 9. kerületi lakos Schanz Judit, Valyo - Város és Folyó Egyesület, aktivista Scsaurszki Tamás, civil aktivista, 9. kerületi lakos Szalai Kriszta, színművész Szendrey Orsolya, esélyegyenlőségi szakértő, 9. kerületi lakos Tracey Wheatley, Átalakuló Wekerle Újszászi Györgyi, környezetvédő 2020. május 18.

A veszélyhelyzetre hivatkozva 2020. április 17-én a kormány különleges gazdasági övezetek létrehozásáról rendelkezett. Az első és az országban eddig egyetlen különleges gazdasági övezet a gödi Samsung SDI akkumulátorgyára és a körülötte található terület lett. Ez Göd területének egyötödét jelenti, amit a kormány egyetlen tollvonással elvett a várostól: mind a helyi iparűzési adó, mind a településszervezés átkerül Göd önkormányzatától a Pest megyei közgyűléshez. A Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a jövőben a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti. De nem ez a legnagyobb baj! Ezentúl sem az önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, mit építenek az ipari park területén és milyen környezetszennyező tevékenységet végeznek közvetlenül a kertvárosi lakóövezetek szomszédságában. Az egészségi veszély legfelső kategóriájába sorolt üzem egy kilométeres körzetében több ezer ember él, egész házsorok 50-100 méterre a gyártól. 2019-ben a Samsungban 18 millió kg (!) veszélyes hulladék keletkezett, és a gyár még megduplázódik, további lakott területek irányába. Itt több mint 5000 tonna egészségre veszélyes anyagot dolgoznak majd fel – felfoghatatlan mennyiségű veszélyes anyag szállítása, tárolása, feldolgozása folyik tehát a gödi kertek végében, és a városban nincs kiépítve külső mérő- és riasztórendszer! Környezeti hatástanulmány sem készült, mert a hatóságok szerint a gyárnak – amely Európa és Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházása – nincs jelentős környezeti hatása. A felhasznált és kibocsájtott szennyező anyagok adatait nem hozzák nyilvánosságra. A zajterhelés minden nap meghaladja a határértéket, de a lakossági panaszokat semmibe veszik. Az itt élőknek – akik már évek óta tiltakoznak a Samsung gigaberuházása ellen is – el kell majd viselniük a 120 hektáros gyár mellett a köréje létesülő ipari park környezeti ártalmait és még több külföldi munkavállaló jelenlétét. Mert a munkahelyek már most is külföldiek számára létesülnek! A Samsung önmaga 6500 munkahelyet hoz létre, miközben csak néhány ezer magyar dolgozója van. Ez rendkívül megterhelő egy 20 ezer fős kisvárosnak, amely már most is infrastrukturális problémákkal küszködik. Nem akarunk Gödön a Kolontár Komádi vörösiszap-katasztrófához hasonló tragédiát átélni! Tiltakozunk a Gödöt megcsonkító kormányrendelet, az ipari övezet kiterjesztése és a Samsung SDI környezetkárosító tevékenysége ellen! Követeljük, hogy Magyarország Kormánya vonja vissza a térségben élők életkörülményeit jelentősen befolyásoló rendeletét! Kérjük, írd alá most, mert a Göd működését és élhetőségét erősen megnehezítő kormányrendeletek ellen ma Magyarországon nincs más lehetőségünk fellépni. És nem lehet tudni, melyik békés település lesz a következő. Kérjük, segíts, hogy összegyűljön legalább 10.000 aláírás!

A méhek munkája felbecsülhetetlen.  Haszonnövényeink háromnegyedét ők porozzák be[1], és az európai élelmiszer-termelés 75 százaléka függ tőlük[2].  A vadon élő növények 90%-a rovarok beporzásával szaporodik [3] - a méhek számának csökkenésével egyre kevesebb olyan növény lesz, amely táplálékot és élőhelyet ad a rovaroknak, így még tovább fog csökkenni a számuk. Állítsuk meg a folyamatot, mentsük meg a méheket! [1] qubit.hu: A rovarfajok 41 százaléka a kihalás szélén áll, készül a rovarvédelmi akcióterv https://qubit.hu/2020/01/15/a-rovarfajok-41-szazaleka-a-kihalas-szelen-all-keszul-a-rovarvedelmi-akcioterv [2] qubit.hu: Az európai méhkrízisre hívja fel a figyelmet a magyar agrárminiszter https://qubit.hu/2019/11/20/az-europai-mehkrizisre-hivja-fel-a-figyelmet-a-magyar-agrarminiszter [3] morzsafarm.hu: Így segítsd a méheket! https://morzsafarm.hu/igy-segitsd-a-meheket/

Sümegprága maga a nyugalom szigete, egy kis falu a zöldben. Egy osztrák cég akarja a több éve bezárt bazaltbányát megnyitni a falu határában, mely által ez a nyugalom megszűnne. Az állandósuló teherforgalom tönkretenné az utakat, a tiszta levegő sem lenne már olyan tiszta. Rengeteg védett állat és növény van jelen a vidéken, a bányanyitás által ők is veszélybe kerülnének, akárcsak a településen található tiszta vizű források. Munkahelyteremtésre is csekély a lehetőség.