1 óra alatt 3-400 csikket könnyen össze lehet szedni (én is szoktam annyit). Sok szegénynek ezzel kvázi munkát lehetne adni, és egy földön heverő csikk úgyszólván "eldobott értékké" válna. A mélyszegénységben élők számára segítő kezet nyújthatna egy ilyen program. A szemetelő dohányosok számára is figyelemfelkeltő lenne, hogy nem megszabadulnia kellene a nemkívánt "maradéktól", amit sokan nem tekintenek - nem hogy veszélyes hulladéknak – még szemétnek sem! A települések megtisztulhatnának az utca emberének segítségével. Gyerekeknek akár zsebpénzt is jelenthetne. (Mi, annak idején a strandokon kidobált üvegeket váltottuk vissza) A városnak sokat lendítene a megítélésén, hogy elsőként indít ilyen kampányt, melyet akár más települések is követhetnek. Ha országos kampány indulna, az az ország megítélésén javítana. Természetesen meg kell oldani az elszállítást, fizetni (fix összeg) a beváltó helyeket, hogy érdekeltek legyenek a programban. És ami eddig nem működött - a csikkek feldolgozása (lásd. TerraCycle programja) - az nagyobb méretekben újra kaphatna egy lökést. https://index.hu/gazdasag/2019/09/18/cigicsikk_ujrahasznositas_cigaretta_dohany_csikk_terracycle_v._kerulet_belvaros_polgarmester_tom_szaky_becsodolt/ Magyarországon nagyságrendileg 7-8 milliárd szál cigaretta fogy évente. (legális piac). Debrecenben ez kb. 150 millió szál (becslés) vásárolt cigarettát jelent. Ennek egy bizonyos része kerül az utcákra, közterekre. https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/jon-az-ujabb-cigiaremeles-hiaba-draga-most-is-rengeteget-szivnak-a-magyarok.1104012.html Az utcán járva nézzünk néha a lábunk elé. Lehangoló látvány. Ha egyetlen cigarettacsikk 1000 l ivóvizet képes beszennyezni, nem ér meg a begyűjtése 1 forintot? Tisztelettel, Iváncsits Miklós

Az Őrségi Nemzeti Park területén fekvő Natura 2000-es területen tervezett, Öriszentpéter belterületétől csupán 400 méterre fekvő tervezett kőolajkút fúrási munkálatok, valamint a kitermelés maga, súlyosan veszélyezteti az itt élők és az ide látogatók nyugalmát, a tájképet, a természeti környezetet, valamint a védett élővilágot. Az építési munkálatok határérték feletti zajterheléssel, szállópor és füstgáz terheléssel, a védett környezetben utak építésével meglévők szélesítésével járna. az építési munkálatokhoz a természetvédelmi területen, fákat vágnának ki. Az éjjel nappal zajló munkálatok zavaró hatása miatti vendégéjszakák elmaradása, még inkább ellehetetlenítik a környék vendégházait, melyek a pandémia miatt amúgy is pengeélen táncolnak! Vis major esetén a kőlajszennyezés visszafordíthetatalan károkat okozna a természeti környezetben! Kérjük az engedélyező hatóságoktól a projekt engedélyeinek megtagadását!

Elindítunk egy petíciót a XV. kerületi természetvédelmi terület megóvására! Nagyon fontos ez a hely Budapest számára a klímaváltozás és a biodiverzitás szempontjából. XV. kerületi Szilas-patak menti erdő és az abban foglalt Nevesincs-tó területét szeretnénk megvédeni, akár kibővíteni. Olyan egyedül álló vizes élőhely található itt ,mely országosan is hatalmas értéket képvisel. A mocsári halak közül: széles kárász és a réti csík legtisztább genetikai állománya maradt itt fenn ebben a lefűződő Duna ágban,amely ma turjánosok formájában pompázik.A biodiverzitás csúcsa ez a terület az itt fészkelő vízi madarakkal, melyek közül megtalálható törpe vízicsibe,guvat,de még számos más faj egészen a jégmadárig. A vízisikló összes faja, a békákon át a mocsári teknősig. Ez a terület egy nagyon fontos ökológiai folyosó része. Hal vándorlási útvonal volt és lényeges táplálkozó hely.Budapest egyetlen vízimalmával a Liwa-vízimalomalommal együtt. A 22 hektáros erdő,tó a forrásaival, és a vízimalom vízgyűjtő területe ökológiai rendszerként működik.Bár nagyon nagy rombolás történt, 22 hektárból 9-et kivágtak. A tó élővilágát hatalmas kár érte. A halak ívóhelye és vízimadarak fészkelőhelye a nádasba döntött fákkal veszélybe került. A természeti egyensúly fenntartása nélkülözhetetlen az utókor számára. Ezek a parányi vizes élőhelyek akadályozzák a föld klímaváltozását, mivel mindig párologtatnak, ezáltal hűtik a környezetüket. Az egyik legrégebbi véderdő Budapesten, alapvető hogy megvédjük. A döntéshozók kezében van egy nagyon fontos kulcs, mégpedig az, hogy erdő soha ne legyen beépíthető.Az éppen aktuális politikai vezetés ne sorolja át építési vagy ipari területté. Nem kérünk több adóbevételt csak friss levegőt és védelmet a természetnek. Támogasd te is ,hogy megmaradjon természetes élőhelynek amilyen már nagyon régen. Ha bővebben szeretnél tájékozodni akkor itt megteheted: https://telex.hu/belfold/2021/01/26/xv-kerulet-szilas-to-nevesincs-to-fakitermeles-erdo-termeszetvedelmi-terulet-natura-2000

Így mindenki jól jár! Az állam, mert elősegíti a klímacélok elérését és ösztönzi az állampolgárokat, hogy tegyenek a környezetvédelemért, ráadásul elősegíti a pénzügyi tudatosságot, intelligenciát. A zöld megtakarítási számla EU-kompatibilis, sőt példamutató kezdeményezés. A bankszektor és a kivitelező vállalkozások is profitálnak belőle, az állampolgárok meg különösen, a bolygónkról nem is beszélve. Tökéletes win-win szituáció. Köszönettel, Márky András

A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint lebontják, majd újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját, és átalakítják az alatta található nyugati kerteket. Ezzel az egyik leghangulatosabb budapesti park arculatát akarják megváltoztatni. A terület nagysága, valamint az ide tervezett fejlesztések sokfélesége miatt bizonytalanság alakult ki a helyiek körében, hogy pontosan milyen állapotban kapják azt vissza. A látványtervek és leírások alapján - többek közt - lebontják és újjáépítik a Fehérvári rondellát, megépül a Várgarázs III. és a József főhercegi palota (a Szent György téren), valamint szőlőt akarnak telepíteni a domboldalra. A fejlesztést támogatók sokszor hivatkoznak a terület elhanyagoltságára. Erre a problémára nem megoldás a terület teljes átalakítása, inkább a zöldterületek megőrzésével, valamint a már meglévő lépcsők és útvonalak megtartásával kellene a fejlesztéseket megvalósítani. Természet- és emberközelibb koncepció lenne, ha megoldanák a közvilágítást, telepítenének ivókutakat, padokat helyeznének ki, valamint a Várfal oldalában egy kutyafutattót alakítanának ki. A nyugati kertek ilyen mértékű átalakítása egy természetközeli park eltűnésével fog járni. Véleményünk szerint, sokkal szerethetőbb képet mutat a Vár, ha az érintett zöldterületet a természeti értékeinek és arculatának megtartásával újítják meg. Mi, civilek követeljük, hogy a fejlesztések a zöldterület megőrzésével valamint a már meglévő útvonalak megtartásával valósuljanak meg! Követeljük, hogy ne kezdjenek bele természetkárosító tevékenységekbe, ne változtassák meg a park arculatát és ne vágják ki a fákat! Kezdeményezzük, hogy a terület kezelője, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vegye figyelembe a helyi lakosok igényeit! Közösen a Vároldalért https://www.facebook.com/groups/kozosenavaroldalert

Új Kerületi Építési Szabályzat készül Budapest XII. kerületében, az egész főváros egyik legértékesebb zöldterületével bíró városrészben. A Hegyvidéket "Budapest tüdejének" is nevezik, az utóbbi években-évtizedekben azonban sajnos itt is megjelentek a hatalmas ingatlanberuházások, a zöldterület folyamatosan csökken. A most elkészített tervezethez a jogszabály által előírt alátámasztó dokumentációt nem hozták nyilvánosságra azzal az indoklással, hogy "átdolgozás alatt áll". A tervezet indoklása azt tartalmazza, hogy az új szabályzat „az egyes konkrét fejlesztési szándékok támogatása érdekében szükséges, amelyek a jelenlegi jogszabályi környezetben nem valósíthatók meg”, ami arra utal, hogy a kerület vezetése a beruházók érdekeit a helyi lakosság és a környezet védelme elé helyezi. Konkrét példa: az egykori Tündérhegyi Pszichiátria („Preisich Szanatórium”) telkén, amelyen az eddigi szabályok szerint lakóépületet nem lehetett létesíteni, az új szabályozás nyújtotta kiskapuval mindjárt 1800 négyzetméternyi lakóépületkénti beépítés válna lehetővé! Ugyanígy válik akár lakóparkként is beépíthetővé a Mártonhegyi út és a Költő utca között elterülő nagy telekcsoport is. Úgy gondoljuk, a klímavészhelyzet idején nem engedhető meg, hogy a zöldterületek helyét újabb és újabb lakóparkok vegyék át, miközben már az eddigi beépítések is komoly környezeti terhelést és közlekedési gondokat okoznak.

November van és naponta jönnek a híradások a 17 meg 35 meg 40 méteres kivágott fenyőfákról, ami fantasztikus erdőségekből érkeznek a városok főtereire, hogy "emeljék a karácsonyi hangulatot". Holott ezek a fenyőfák nagyon is boldogok voltak a saját kis erdőjükben, vagy fenyőfa ültetvényen, mielőtt valaki kivágta őket, hogy aztán elpusztuljanak minket boldogítva. A karácsonyi díszítésről azonban mégsem lenne jó lemondani. Arra gondoltam, hogy ha minden település csatlakozna és a saját főterén ültetne a talajba valamelyik őshonos fenyőfaj egy tagját, akit feldíszíthetnénk ugyanúgy az ünnepi időszak alatt - akkor Magyarország lehetne a legzöldebb és legbarátságosabb karácsonyfadíszítő közösség Európában. Segítesz, kérlek, hogy ezt elérjük?

A téli időszakban felhasznált tüzelőanyagok miatt megnövekvő légszennyezést indokolatlanul tovább növeli a bevezetni kívánt ingyenes parkolás okozta forgalomterhelés, ami egy légzőszervrendszert támadó pandémia idején veszélyes és felelőtlen intézkedés. A törvényjavaslat ingyenes parkolásra vonatkozó részét egészségügyi és környzetevédelmi szakemberek egyaránt élesen bírálták.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nem az elővárosi személyvonatok jelenleg tervezett nyomvonalán szeretnénk módosítani. Ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, hogy a Hamzsabégi út Budafoki és Bartók Béla utak közötti sűrűn lakott szakaszán, ahol a sétány több száz 40-50 éves fájának elpusztításával járna a beruházás, maradjon a két vágány, a teherforgalom csökkentésével. Vágánybővítés helyett a modern vasútbiztonsági berendezések alkalmazását támogatjuk, valamint korszerű zajfogó kialakítását, de nem 10-16 m-es, oda nem illő vasbeton- és üvegfalat, amely sötétbe borítaná a parkot és a sínek közelében lévő lakásokat. Csak a növényzet sérelme nélkül kialakított zajvédelmet fogadunk el. A beruházás környezeti hatástanulmányából is kiderül, hogy a jelenleg tervezett zajárnyékolót egyértelműen a teherforgalom indokolja. A NIF és a BFK reklámanyagaiban, a személyszállításra hivatkozva, zöld gondolatként állítják be a Kelenföld és Ferencváros közötti vágánybővítést, miközben a tervekben prognosztizált teherforgalom-növekedés nem kap elég nyilvánosságot. A tömeges fairtást elbagatellizálják, annak ellenére, hogy ez a zöld sziget közérdek, mivel egy főutakkal körülvett, sűrűn lakott élettér tüdejeként szolgál. Figyelembe véve a fuldokló Budapestet különös mértékben sújtó klímavészhelyzetet, következetlen és otromba lenne ilyen pusztítás árán véghez vinni a projektet. Elveszne a megígért zöld haszon, sőt, inkább csatát veszítenénk a klímaharcban. Ez különösen értelmetlen lenne a mostani helyzetben, amikor a Budapestet délről elkerülő, a teherforgalmat elvezető V0 körgyűrű megépítése mögött újra határozott kormányzati szándék van. Ez a fejlesztés sokkal inkább szolgálja a teher- és személyforgalom szétválasztását, így lehetővé téve a hatékony árufuvarozás és az európai szintű elővárosi közlekedés kialakítását is. Mivel a V0-nak köszönhetően a teherforgalom nagy százalékát sikerül majd kivezetni a fővároson kívülre, és a Déli összekötő vasúti hídról 100%-ban elterelhető lesz, okafogyottá válik a Déli Körvasút jelenlegi koncepciója, mely egy ideiglenes és nem kielégítő megoldást konzerválna. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a V0 megépítése még évekbe telhet, de elutasítjuk, hogy egy átmeneti megoldás miatti parkrombolás és évekig tartó építkezés következményei több ezer család és parkhasználó életkörülményeit lehetetlenítsék el. Ha a két beruházást párhuzamosan valósítanák meg, mindez elkerülhető lenne. Aggasztónak és felháborítónak tartjuk, hogy zavartalanul folyik a kiviteli tervek készítése és a reklámkampány, valamint a fakivágás annak ellenére, hogy a beruházás környezethasználatának feltételei még nem tisztázottak. A környezetvédelmi engedélyt 2022. február 17-én megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék. A beruházó annak tudatában kérte meg az építési engedélyt, hogy a környezetvédelmi engedély jogszerűsége kérdéses volt: végleges engedélye nem volt (a környezeti hatásvizsgálati eljárás akkor meg sem indult még). Ezt saját kockázatára tette, az engedélyezési folyamat felgyorsítása érdekében. A bíróság most hatályon kívül helyezte a környezetvédelmi engedélyt, így a beruházás építési engedélye sem hatályos. A Pest Vármegyei Kormányhivatal által jogszerűtlenül újonnan kiadott környezetvédelmi engedély pedig újra per alatt áll az Újbudai Önkormányzat, a POPÉK és a Védegylet egyesületek felperesi társasága által. Egy több százmilliárd forintba kerülő, több ezer ember életére közvetlen (negatív) hatást gyakorló beruházást alapos társadalmi egyeztetésnek kellett volna megelőznie. Az egyeztetés számunkra nem csupán az utólagos környezetrendezés tervezésébe való bevonást jelenti. Szeretnénk megismerni a beruházást megalapozó dokumentumokat. Kérjük az Egyesület mint a helyi lakosság jelentős részét képviselő szervezet bevonását a tervezési és később az építési folyamatokba. Garanciát várunk a környezethasználatának feltételeinek tisztázására és az érintett ingatlanok előzetes állapotfelmérésére a beruházás megkezdésének feltételeként, valamint arra, hogy ezeket megelőzően egyetlen fa kivágására sem kerül sor a Hamzsabégi sétány területén. Budapest nem terepasztal, hanem élőhely. A mi élőhelyünk: embereké, állatoké és növényeké. Köszönjük megtisztelő figyelmét és támogató hozzáállását! https://youtu.be/9C17MuPHFyo Tisztelettel: Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület Budapest, XI. kerület, 2021. június (frissítés: 2022. február)

Tiltakozzunk a véderdő letarolása ellen, a természetkárosítás ellen, a benzinkút építése ellen Alsóörsön! Mi, alsóörsi civil polgárok arra kérjük, hogy a tiltakozás aláírásával támogasson bennünket egy, a település fenntartható fejlődéséhez nem illeszkedő, szükségtelen beruházás megakadályozásában. Kérjük mindazokat, akik úgy érzik, fontos számukra a természeti értékek megőrzése, az élhető környezet megóvása magunk és utódaink számára, írják alá petíciónkat. A tervezett beruházás letarolna egy több mint 5000 m2-es, védelmi célú, zárt lombkoronájú erdőterületet, valódi környezeti állapotfelmérés nélkül. - a létesítési hely lakóházak és üdülőövezet közvetlen közelében helyezkedne el, - a jelenlegi fás erdős állapot megszűnésével jelentősen nőne a környezet terhelése, a levegő-, a talaj-, a vizek- a zaj és az éjszakai fényszennyezés tekintetében, - a terület fokozatosan felépült élővilága gyakorlatilag megsemmisülne, - a korábbi állapothoz képest a működő benzinkúton jóval több, jelentős részben veszélyes hulladék keletkezne, - a projekt gazdaságilag átgondolatlan és megalapozatlan, a legközelebbi benzinkutak 6, illetve 7,5 km-re találhatók, de 15 km-es távolságon belül összesen 10 töltőállomás érhető el, - az eljárás gyorsítása érdekében a képviselő testület kiemelt beruházássá nyilvánította ezt a teljesen szükségtelen beépítési tervet, a lakosság megkérdezése nélkül. Meg kívánjuk akadályozni, hogy 5000 m2 védelmi erdő kiirtása árán, 0-24 órás benzinkút és autómosó létesüljön. Kérjük, támogassanak bennünket abban, hogy Alsóörs őrizze meg üdülőfalu jellegét, élhető település maradjon. Petíciónkat az Összefogás a Balatonért Egyesület is támogatja. https://www.youtube.com/watch?v=6W7Wgrgc7Jw&feature=share&fbclid=IwAR1ooUE9bqT3VaCvM7iLjgsMog3m_R9R0VA49N1WxoAYyAIpwMPZRMcvUzk

A BAHART 2020. évi reorganizációjakor azokat a kikötőket, amelyek négy balatoni településen üzemeltek, hónapokig tartó botrány és tárgyalások után azonnali értékesítés helyett 25 évre a települések ingyenes használatába adta. A szerződést három település képviselője aláírta, de Csopak polgármestere nem, mert úgy osztották volna ketté a kikötő területét, hogy csak maga a móló maradt volna Csopak használatában, a kikötő üzemeltetésének kötelezettségével és költségeivel együtt, ugyanakkor az a terület, ahonnan még szabadon le lehet jutni a Balaton partjához, teljes egészében kikerült volna a köz használatából. A terület így egyben maradt, amelyet a BAHART most elárverez. Könnyen belátható, hogy ha egy befektető sok száz millió forintért megvásárolja a területet, akkor be is szeretné építeni építeni és hasznosítani azt a saját érdekében. A csopakiak pedig még ezen a területen sem tudnak majd szabadon a Balaton partjához menni. Ez a fenyegetés most valós. Az önkormányzat az aláírások gyűjtésével támogatást kér a helyiektől, nyaralóktól és minden Balatonért aggódó olvasótól, hogy harcoljon ezért a célért. Ebben a helyzetben fontos, hogy maga mögött tudhassa a többséget.

Védjük meg a közösségünket! A fenti beruházás a Kerekedi-öböl beépítésének csak az első fázisa. Amennyiben itt most az érintett területeken egy ilyen léptékű beruházás meg tud valósulni, akkor a következő fázisokban az egész Tüskésalja terület (összesen ~14ha/140.000 nm2) beépítése várható. A tervezett 10%-os beépítettség mellett ez 14.000 nm2 hasznos alapterületű épületegyüttes kialakítását teszi lehetővé, amin több száz apartman kialakítása lehetséges. Amennyiben az apartmanok nagy része a későbbi tulajdonosok tartózkodási helye is lesz, akkor a település lélekszáma akár 30%-al is növekedhet. Ez pedig alapvetően fogja befolyásolni a választójogi és érdekviszonyokat! Védjük meg természeti értékeinket! A Kerekedi-öböl az egyike a még máig érintetlen északi parti nádasoknak, sok ezer védett növény és állatfaj otthona. A tulajdonos még a beruházás megkezdése előtt nagyarányú fakitermelésbe kezdett a területen, amire nem volt sem felhatalmazása, sem mezőgazdasági indoka. Sejthető, hogyha a beruházó már a beruházás megkezdése előtt ennyire semmibe veszi a természeti étékeket, akkor a későbbiekben is nehezen lesz elvárható azok megóvása. Egy ilyen területen egy ekkora léptékű beruházás alapjaiban változtatja meg az ökoszisztémát és a nádas is végveszélybe kerül. Ahogy az egyik bizottsági kültag fogalmazott: ”Ez a természetvédelem szégyene”. Védjük meg településünk arculatát! Csopak a Balaton-felvidék kapuja, a közúton és vízen ide látogató emberek elsődleges látványképe a jelenlegi Csopaki városkép a Kerekedi-öböl természetességével. A 2018-ban a Polgármester Úr által is jegyzett településképi arculati kézikönyv is ennek a megőrzése céljából jött létre. Ebben nyoma sincs egy közvetlenül a természeti tájba illesztett „modern” jellegű apartmanházas képi világnak. Egy ilyen nagymértékű beépítés alapjaiban és végérvényesen fogja megváltoztatni a településképet, szakítva annak hagyományával. Egy egyszeri kisösszegű befizetéssel biztos ki akarjuk árusítani a családi ezüstöt idegen érdekek mentén? Védjük meg örökségünket, hogy azt méltó módon adhassuk tovább unokáinknak! Kérjük, írja alá kezdeményezésünket, amennyiben egyetért azzal, hogy egy ilyen mértékű változtatás a Balaton teljes ökoszisztémájára környezetkárosító hatással bír, éppen ezért ellenezzük a terület beépítését!