Ez a terület nemcsak a helyiek, hanem Magyarország egész közössége számára értékes természeti kincs, amely nemzetközi különleges természetmegőrzési hely, amelynek megőrzése közös felelősségünk. A jövő nemzedék életlehetőségeit is csökkenti, ha nem védjük meg vízbázisaink minőségét és a természeti értékeinket. 

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600023.kvv 23/2006. (IV. 20.) KvVM rendeleta Hévízi-tó Természetvédelmi Terület bővítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a következőket rendelem el: 1. § Védetté nyilvánítom és a 19/1993. (IV. 7.) KTM rendelettel létesített Hévízi-tó Természetvédelmi Területhez csatolom a Hévíz 934/1, 934/3, 964/3, 964/6, 985 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 30,5466 hektár kiterjedésű területet. 2. § A védetté nyilvánítás célja az egyedülálló Hévízi-tó és környéke speciális hidrogeológiai adottságainak, különleges növény- és állatvilágának, valamint természetes termálvizű, gyógytényezőkre alapozott rendeltetésének megőrzése.

 Miért fontos? A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia oldalán olvashatnak bővebben [1-2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] MTA:  A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága - A Magyar Tudományos Akadémia felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára, 2018. | MTA [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"  

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tiltja a védett állatfajok egyedeinek zavarását, élő-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyük károsítását. A Margitszigeten és a Szent István parkban – a teljesség igénye nélkül – például a következő védett fajok egyedeivel lehet találkozni: zöld küllő, csóka, széncinege, kék cinege, csuszka, szürkegém, denevér, macskabagoly, sün. A Büntető Törvénykönyv nemcsak a már megvalósult környezet- és természetkárosítást rendeli büntetni, hanem annak előkészületét is. A tervezett tűzijáték területe, programja ismert: https://www.youtube.com/watch?v=Q_FTqQ5JOn8 A természet védelméről szóló törvény szabályait figyelembe véve a rendőrségnek kötelessége intézkedni, ha a szervezők és a lebonyolítást végző önmagától nem áll el a védett fajok élőhelyét érintő környezet- és természetkárosítás előkészületétől.  Elvárjuk, hogy a budapesti főispán is – a kormányhivatalhoz rendelt természetvédelmi hatósági jogkörét használva – haladéktalanul lépjen. A Margitsziget első harmadáig kiterjesztett tűzijáték hatásait először 2024-ben tapasztalhattuk meg. Túl azon, hogy az újlipótvárosi házak beleremegtek a robbanó rakéták keltette légnyomás hullámaiba, rémisztő volt látni a kétségbeesetten össze-vissza repülő és csapodó madarak tömegeit. A lakóhelyünk és élőlénytársaink védelme érdekében követeljük ezért, hogy az idei tűzijátékból hagyják ki legalább a Margit-hidat és a Margitszigetet!

A Dunakanyar Duna-menti sávja, kiemelt természeti övezetei a törvény erejénél fogva (ex lege) kerüljenek automatikus természetvédelmi oltalom alá, egységes szabályozással. Ez az egyetlen garancia arra, hogy ne lehessen többé kijátszani a természetvédelem határait – és hogy a Dunakanyar jövője a közösségek, ne a beruházók érdekei szerint alakuljon. Mi, a petíció aláírói, hisszük, hogy a fejlődés csak akkor valódi, ha fenntartható, közösségi és átlátható. A Dunakanyar megérdemli ezt a védelmet. Tegyünk együtt érte!

A tó vízminősége évek óta kritikus! A természetes vízutánpótlás nem elegendő, a kevés befolyó víz jelentős részét is más ipari és agrárcélokra hasznosítják (akár magáncélokra). A tulajdonos állam és az üzemeltető vízügyi hatóság semmilyen érdemi rehabilitációs tervvel nem állt elő, de még tűzoltásra sem szán pénzt, eszközt: a döglött halakat a MOHOSZ és több száz helyi lakos a szabadidejében gyűjti be.  A tudományos szakma is elismeri, hogy ez a legkevésbé kutatott tava hazánknak, jelenleg nem fut a tóval kapcsolatos tudományos program, holott a tudósok szerint a Velencei-tó kiszámíthatatlanságában is egészen különleges. 2022-ben már az államhoz közel álló Kék Bolygó Alapítvány kidolgozott egy programot a tó megmentésére. És mi történt azóta? Semmi. Egyesek szerint az állami és megyei politikusok kampányfogásként kezelik a tó ügyét, a kommunikációs kirakatuk része, de nem a megőrzésén, hanem profitot hozó, hangzatos beruházásokon fáradoznak! Ha SOS nem kezdenek neki a megmentésének, a tó nem tud megújulni, és nem éli túl a klímaváltozást!

  •  A tűzijátékok fény- és hanghatása zavarja sok kisgyermek, idős, beteg ember nyugalmát, de rendkívül nagy stresszt okoz a háziállatoknak, sőt a vadon élő állatoknak is. Minden alkalommal rengeteg zavart kutya kóborol az utcákon a tűzijáték után, a fény- és hanghatásoktól megriadva futnak el a megszokott helyükről! • A tűzijáték során használt pirotechnikai eszközök súlyosan szennyezik a levegőt, a vizet és a talajt, mikroműanyagokat és nehézfémeket juttatva a természetbe. Épp elég környezeti ártalom ér bennünket, minek ezt fokozni?! • A néhány percnyi pazar látványosság sok millió forint közpénz elégetésével jár, ennek a pénznek számtalan helye lenne a városunkban! Arrak kérjük Önt, hogy ezeket a milliókat költse a városvezetés a rászoruló szegények, öregek, egyedülállók szociális támogatására. Sok a rászoruló, nő az elszegényedés a városunkban is. • Amennyiben mégis pazarló módon el akarják költeni az ünneplésre szánt összeget, úgy a tűzijátékot váltsák fel modern, zajmentes és környezetkímélő megoldással, mint például fényshow, drónbemutató vagy zenei programok. Ez sokba kerülne? Akkor ne költsék el a közpénzt!   Kérjük, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb környezetünkért tegyen határozott lépést a tűzijáték megszüntetéséért!    

A honvédelem a mi szívügyünk is, azonban egy ilyen eszköz nem veszélyeztetheti azon emberek egészségét akiknek a védelmére hivatott. Megfelelő szakmai alapokon nyugvó lokáció választás életbevágóan fontos lenne! A Medves-fennsíkra esetlegesen tervezett lokátorállomás ellen több szempontból is súlyos társadalmi, környezetvédelmi, gazdasági, hadászati aggályok merülnek fel.

  Balatonkenese, Balatonfűzfő, Királyszentistván, Litér és Papkeszi tartson össze! Tegyünk közösen az egészséges levegőért, az élhető településért!  Elég volt a lakosok életének megkeserítéséből!  Vigyék el innen az ipari szennyvíztelepet!

Tagjaink túlnyomó többsége nyugdíjas, vagy hamarosan betölti a nyugdíj korhatárt. Tekintettel arra, hogy Csopakon a vízparti horgászat már a megalakuláskor is nagyon korlátozott volt, egyesületünk céljai között a csónakos horgászat közösség számára történő támogatása volt a fő célkitűzés. Az egyesület keretében lehetőség kínálkozott arra, hogy a partszakaszt több helyen felszabdaló magán bejárók és stégek tulajdonosait összefogva a nádasok gyakori megszakítását okozó magán stégeket megszüntessük és a koncentrált kikötők üzemeltetésével összefüggő, megerősödő nádas alakulhasson ki! Egyesületünk által több mint 40 éve létesített, és azóta fenntartott csónak kikötők együtt élnek a náddal, a környezetükben nádpusztulás sehol nem tapasztalható. Törekvésünk volt a bejárókat a legcélszerűbb módon kialakítani, azok természetes anyagokból, fából készültek, fém alkatrészeket csupán kötelemként alkalmazva. Ezen kikötők nincsenek jelezve a rendezési terven, vagy törölték a 2024 júliusában megjelent tervről. Amennyiben a fentiekben észrevételezett jelzések nem kerülnek elhelyezésre vagy nem kerülnek vissza helyezésre, akkor Csopakon a 3 horgász egyesületnek körülbelül 200 csónakos horgászati lehetősége szűnik meg. Ezen 200 tag körülbelül 50 %-a nyugdíjas, akiknek életük utolsó szakaszában más rekreációs és sportolási lehetősége nincsen és ezt a kedvtelési lehetőséget nem szabad tőlük elvenni. Ez nem csak Csopakon merül fel. A Balaton körül több ezer, vagy több tízezer nyugdíjas horgászról beszélünk.

A Szolnok és Abony közé tervezett üzem a környék településein lakók életminőségét (több mint százezer ember, ide értve a még meg sem született gyermekeket is) közvetlenül befolyásolja. A Tiszába kijutó szennyvíz, csapadékvíz a Szolnok utáni szakaszt fogja szennyezni, amit a Szolnok alatti települések lakói is meg fognak érezni. A szállítási útvonalak menti települések (Szolnok-Debrecen, Szolnok-Kecskemét) lakói szintén érintettek! Ez a környezetszennyezés nem átmeneti lesz, hanem velünk marad évekig, holott alaptörvényben foglalt jogunk van a testi és lelki egészséghez, a tiszta vízhez és környezethez!  Írd alá a petíciót, hogy állítsák le a projektet! Ne épüljön elektrolitgyár Szolnokra!

MIÉRT FONTOS?  LASSAN MINDENNAPOS A PILISI TÉRSÉGBEN A LAKÓK KÜZDELME A KÖRNYEZETÜK VÉDELMÉBEN!  ÉRTSE MEG VÉGRE MINDEN IRARI SZEKTOR, HOGY A PILIS A TERMÉSZETÉ, NEM KIADÓ!  Ne hagyjuk, hogy közös kincsünk, a Pilis Magyarország ipari zónájává váljon! HA EZT HAGYJA AZ ORSZÁG, VAJON HOL LEHET MEGÁLLÍTANI EZT A FOLYAMATOT?   Ne hagyják, hogy 4 ember döntése tálcán kínálja a Pilisi vidék természeti kincseit az országban jelenleg zajló végeláthatatlan ipari terjeszkedésnek! A jelen generációknak és a jövő nemzedékeknek is megvan az egészséges élethez való joga! Ha a képviseletünkben eljáró személyek ezt nem veszik figyelembe döntéshozataluk során, hallják meg az ország akaratát! Ha fontos neked a Pilis, írd alá a petíciónkat és küldd el a tiltakozásodat az illetékes hatóságnak (Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztály)!  Köszönjük!