Zebegény és Szob határában található a Duna-part egyik legszebb, jelenleg érintetlen, Natura 2000-es természetvédelmi oltalom alatt álló szakasza. A helyszín közigazgatásilag ugyan Szobhoz tartozik, de főként zebegényiek használják: sokan szeretnek a békés környezetben sétálni, horgászni, evezni vagy pihenni és a kilátásban gyönyörködni. Ez a partszakasz most veszélyben van. Egy magáncég egy közforgalmú kikötőt és egy "felépítményes úszóművet" akar ide telepíteni. Ez valójában egy kétszintes, 23x6 méteres, 180 négyzetméter alapterületű, 20 fő befogadására alkalmas, “minden igényt kielégítő összkomfortos lakóhajó”, a felső szinten 3 hálószobával, mindegyikhez külön fürdőszobával - tehát tökéletesen alkalmas szálláskiadásra, rendezvények tartására is. Több ellenérv, félelem is felmerült a hajóval kapcsolatban:  • Tönkreteszi a gyönyörű kilátást, az érintetlen, természetes partszakaszt; • Horgászok, kenusok, kajakosok, SUP-osok egyáltalán nem, vagy nehezebben tudják majd használni a partot; • Megnöveli a zajt és a forgalmat, tovább növeli a balesetveszélyt a nemzetközi bicikliút lejtős, nehezen belátható szakaszán és a Ferdehídnál; • A terület szigorú, Natura 2000 természetvédelmi oltalom alatt áll, mégsem készült előzetes tanulmány a természetre gyakorolt káros hatásokról; • Honnan vezetik az áramot a hajóra, hogy lesz megoldva a szennyvízelvezetés? Mivel műszaki terveket nem láthatunk, nincs arra garancia, hogy a szennyvíz ne a Dunában, a folyásirányban lévő strandon kössön ki. • A tervek egy magáncég érdekeit szolgálják - míg az itt élőket, ide látogatókat senki nem kérdezte meg, a helyiek tiltakozását mindeddig nem vették figyelembe. A szobi képviselő-testület úgy járult hozzá az apartmanhajó létesítéséhez, hogy azt sem tudták, hogy néz ki a hajó és hogy mire fogják használni, nem láttak műszaki terveket, környezeti hatástanulmányt sem. Aggályos Zebegény polgármesterének, Ferenczy Ernőnek a szerepe: azt mondta, mindent tud a tervekről - hiszen, az állítása szerint az érintett területet ő maga bérli! A felmerülő kérdésekre, félelmekre azonban hónapok óta nem válaszol. A lakossági tiltakozást figyelmen kívül hagyva támogatja a projektet, sőt, kijelentette, “emeli a tétet”, és további kikötőt akar a partszakaszra.  Hol lesz ennek vége?  Ne hagyjuk, hogy úszóművekkel és forgalmas kikötőkkel építsék tele a Duna-partot!  Ne hagyjuk, hogy magánérdekből elvegyék a természet-és emberközeli partunkat! Ne hagyjuk, hogy a lakosság megkérdezése nélkül, a fejünk fölött döntsenek a part sorsáról!

A magyar vízkincs az egyik legfontosabb természeti és gazdasági vagyonunk, amivel a 21. században egyéni és nemzetgazdasági szinten is sokkal felelősebben kell bánnunk, mint ahogy eddig tettük. A víz- és tájhasználatunk egy komplex rendszer, ezért a jövőnk azon is múlik, hogy képesek leszünk-e a vízről összefüggésekben gondolkodni és ennek megfelelően cselekedni. Legyen érdemi társadalmi párbeszéd a magyar vízkinccsel való felelős gazdálkodásról! Tudassuk Magyarország döntéshozóival, hogy az utolsó órában vagyunk, eljött a cselekvés ideje! Csatlakozz a kezdeményezésünkhöz és írd alá a petíciónkat!

A helyi környezetszennyezés nemcsak azt jelenti, hogy megszűnik a minket körülvevő élővilág sokszínűsége, ellenálló és önfenntartó képessége. Hanem azt is, hogy ezzel éppen azokat a helyi vizes élőhelyeket pusztítjuk, amelyek a klímaváltozás negatív hatásait ellensúlyozva segíthetnének fenntartani egy mindannyiunk számára kedvezőbb életlehetőséget biztosító mikrokörnyezetet. Mindenkinek jár az egészséges környezethez való jog, amibe nemcsak a mérhető szennyezőanyagok nélküli tiszta levegő, de a közérzeti tényezők is beletartoznak. Víz nélkül nincs élet! Ezért az élővizeink természetes állapotának visszaállítása mindannyiunk közös felelőssége. Ha támogatod a küzdelmünket, írd alá a petíciónkat! 

 Ez a terület nemcsak a helyiek, hanem Magyarország egész közössége számára értékes természeti kincs, amely nemzetközi különleges természetmegőrzési hely, amelynek megőrzése közös felelősségünk. A jövő nemzedék életlehetőségeit is csökkenti, ha nem védjük meg vízbázisaink minőségét és a természeti értékeinket. 

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600023.kvv 23/2006. (IV. 20.) KvVM rendeleta Hévízi-tó Természetvédelmi Terület bővítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a következőket rendelem el: 1. § Védetté nyilvánítom és a 19/1993. (IV. 7.) KTM rendelettel létesített Hévízi-tó Természetvédelmi Területhez csatolom a Hévíz 934/1, 934/3, 964/3, 964/6, 985 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 30,5466 hektár kiterjedésű területet. 2. § A védetté nyilvánítás célja az egyedülálló Hévízi-tó és környéke speciális hidrogeológiai adottságainak, különleges növény- és állatvilágának, valamint természetes termálvizű, gyógytényezőkre alapozott rendeltetésének megőrzése.

 Miért fontos? A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia oldalán olvashatnak bővebben [1-2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] MTA:  A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága - A Magyar Tudományos Akadémia felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára, 2018. | MTA [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"  

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tiltja a védett állatfajok egyedeinek zavarását, élő-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyük károsítását. A Margitszigeten és a Szent István parkban – a teljesség igénye nélkül – például a következő védett fajok egyedeivel lehet találkozni: zöld küllő, csóka, széncinege, kék cinege, csuszka, szürkegém, denevér, macskabagoly, sün. A Büntető Törvénykönyv nemcsak a már megvalósult környezet- és természetkárosítást rendeli büntetni, hanem annak előkészületét is. A tervezett tűzijáték területe, programja ismert: https://www.youtube.com/watch?v=Q_FTqQ5JOn8 A természet védelméről szóló törvény szabályait figyelembe véve a rendőrségnek kötelessége intézkedni, ha a szervezők és a lebonyolítást végző önmagától nem áll el a védett fajok élőhelyét érintő környezet- és természetkárosítás előkészületétől.  Elvárjuk, hogy a budapesti főispán is – a kormányhivatalhoz rendelt természetvédelmi hatósági jogkörét használva – haladéktalanul lépjen. A Margitsziget első harmadáig kiterjesztett tűzijáték hatásait először 2024-ben tapasztalhattuk meg. Túl azon, hogy az újlipótvárosi házak beleremegtek a robbanó rakéták keltette légnyomás hullámaiba, rémisztő volt látni a kétségbeesetten össze-vissza repülő és csapodó madarak tömegeit. A lakóhelyünk és élőlénytársaink védelme érdekében követeljük ezért, hogy az idei tűzijátékból hagyják ki legalább a Margit-hidat és a Margitszigetet!

A Dunakanyar Duna-menti sávja, kiemelt természeti övezetei a törvény erejénél fogva (ex lege) kerüljenek automatikus természetvédelmi oltalom alá, egységes szabályozással. Ez az egyetlen garancia arra, hogy ne lehessen többé kijátszani a természetvédelem határait – és hogy a Dunakanyar jövője a közösségek, ne a beruházók érdekei szerint alakuljon. Mi, a petíció aláírói, hisszük, hogy a fejlődés csak akkor valódi, ha fenntartható, közösségi és átlátható. A Dunakanyar megérdemli ezt a védelmet. Tegyünk együtt érte!

A tó vízminősége évek óta kritikus! A természetes vízutánpótlás nem elegendő, a kevés befolyó víz jelentős részét is más ipari és agrárcélokra hasznosítják (akár magáncélokra). A tulajdonos állam és az üzemeltető vízügyi hatóság semmilyen érdemi rehabilitációs tervvel nem állt elő, de még tűzoltásra sem szán pénzt, eszközt: a döglött halakat a MOHOSZ és több száz helyi lakos a szabadidejében gyűjti be.  A tudományos szakma is elismeri, hogy ez a legkevésbé kutatott tava hazánknak, jelenleg nem fut a tóval kapcsolatos tudományos program, holott a tudósok szerint a Velencei-tó kiszámíthatatlanságában is egészen különleges. 2022-ben már az államhoz közel álló Kék Bolygó Alapítvány kidolgozott egy programot a tó megmentésére. És mi történt azóta? Semmi. Egyesek szerint az állami és megyei politikusok kampányfogásként kezelik a tó ügyét, a kommunikációs kirakatuk része, de nem a megőrzésén, hanem profitot hozó, hangzatos beruházásokon fáradoznak! Ha SOS nem kezdenek neki a megmentésének, a tó nem tud megújulni, és nem éli túl a klímaváltozást!

  •  A tűzijátékok fény- és hanghatása zavarja sok kisgyermek, idős, beteg ember nyugalmát, de rendkívül nagy stresszt okoz a háziállatoknak, sőt a vadon élő állatoknak is. Minden alkalommal rengeteg zavart kutya kóborol az utcákon a tűzijáték után, a fény- és hanghatásoktól megriadva futnak el a megszokott helyükről! • A tűzijáték során használt pirotechnikai eszközök súlyosan szennyezik a levegőt, a vizet és a talajt, mikroműanyagokat és nehézfémeket juttatva a természetbe. Épp elég környezeti ártalom ér bennünket, minek ezt fokozni?! • A néhány percnyi pazar látványosság sok millió forint közpénz elégetésével jár, ennek a pénznek számtalan helye lenne a városunkban! Arrak kérjük Önt, hogy ezeket a milliókat költse a városvezetés a rászoruló szegények, öregek, egyedülállók szociális támogatására. Sok a rászoruló, nő az elszegényedés a városunkban is. • Amennyiben mégis pazarló módon el akarják költeni az ünneplésre szánt összeget, úgy a tűzijátékot váltsák fel modern, zajmentes és környezetkímélő megoldással, mint például fényshow, drónbemutató vagy zenei programok. Ez sokba kerülne? Akkor ne költsék el a közpénzt!   Kérjük, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb környezetünkért tegyen határozott lépést a tűzijáték megszüntetéséért!    

A honvédelem a mi szívügyünk is, azonban egy ilyen eszköz nem veszélyeztetheti azon emberek egészségét akiknek a védelmére hivatott. Megfelelő szakmai alapokon nyugvó lokáció választás életbevágóan fontos lenne! A Medves-fennsíkra esetlegesen tervezett lokátorállomás ellen több szempontból is súlyos társadalmi, környezetvédelmi, gazdasági, hadászati aggályok merülnek fel.

  Balatonkenese, Balatonfűzfő, Királyszentistván, Litér és Papkeszi tartson össze! Tegyünk közösen az egészséges levegőért, az élhető településért!  Elég volt a lakosok életének megkeserítéséből!  Vigyék el innen az ipari szennyvíztelepet!