• Új helyszínt a bajai rendőrségnek!
    Miért tartjuk fontosnak egy új helyszín kijelölését? 7 érvünk van! ● A rendőrség reakcióidejének megnövekedését illetően: ○ A kijelölt helyszín nem központi elhelyezkedésű, ezért a bűncselekményekhez történő kiérkezés időtartama jelentősen megnőhet a városi forgalom függvényében. ● A rendőrség komfortosabb munkavégzését illetően: ○ A beruházás tervezett helyszíne a városi szennyvíztelep közelsége miatt jelentős szagártalomnak van kitéve. ● A költséghatékonysági szempontokat illetően: ○ Városunkban számos használaton kívüli ingatlan található, melynek átépítése sokkal kisebb anyagi terhet jelentene a kivitelezés szempontjából, mint egy teljesen új épület megépítése. ○ Gondoljunk csak a rendelkezésre álló infrastruktúra adta költséghatékonysági szempontokra! ● A kivitelezési szempontokat illetően: ○ A területet vízrendezési adottságai miatt fel kell tölteni, illetve speciális fekvése, megnehezítheti az építkezési munkákat és megnövelheti mind a felhasznált építőanyagok, mind a kivitelezési munkák költségeit. ● A mérnöki szempontokat illetően: ○ A kijelölt terület a város legmélyebb, lefolyástalan területe. ○ Csapadékos időszakokban, illetve a Duna tartósan magas vízállása esetén, pangó vízfelületek alakulnak ki a területen. ○ Ez jelentős problémaforrás a beruházás kivitelezését, mind a tervezett épület fenntartását, illetve rendőreink munkakörülményeit illetően. ● A környezet- és klímavédelmi szempontokat illetően: ○ Egy esetleges barnamezős területen történő beruházás, mind környezetvédelemi, mind klímavédelmi szempontból észszerűbb lehetőség lehetne a város hosszútàvú, fenntartható fejlesztését és zöldterületeink védelmét illetően. ● A rekreációs szempontokat illetően: ○ A beruházás helyszínéül kiválasztott rét és a közelében lévő “Galagonyás fasor”, az ország tíz legszebb fasorának egyike. ○ A galagonyás és környezete a bajaiak egyik legnépszerűbb rekreációs területe, mely a városlakók életminőségét javítja és élhetőbb közeget biztosít mindannyiuk számára.
    1 050 a 2 000 Aláírásból
    Készítette: Gitta Dani
  • Mondják meg, mire kap Áder milliárdokat!
    A klímavédelem korunk egyik legnagyobb kihívása, minden erre fordított erőforrás és erőfeszítés üdvözlendő. Ezzel együtt a Kék Bolygó éves állami támogatása több, mint a teljes magyar civil szférára fordított 2020-as támogatás együttvéve - ez utóbbi összesen 4 343 275 000 Ft. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány semmivel nem bizonyította, hogy jobban és hatékonyabban lép fel a klímavédelemért, mint az ismert és elismert zöld szervezetek, azt pedig végképp nem, hogy nagyobb támogatásra érdemes, mint Magyarország összes civilszervezete együttvéve. Követeljük, hogy hozzák nyilvánosságra a döntés indokait, továbbá részletesen mutassák be, hogy konkrétan milyen tevékenységekre fordítja a köztársasági elnök Alapítványa a mi adóforintjainkat! Az sincs rendben, hogy a támogatást milliárdos budai villákra költik a valós klímavédelmi tevékenység helyett. https://greenfo.hu/hir/ader-mai-5-milliardos-nagy-fogasa-jol-megtoltak-klimavedelmi-alapitvanyat/ Civil támogatások 2020: https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/2019/10/NEA-20_KI%C3%8DR%C3%81SOK_%C3%BAj.pdf Másfél milliárdos villát vett Áder alapítványa: https://telex.hu/belfold/2021/12/02/masfel-milliard-forintos-budai-villat-vett-ader-janos-alapitvanya
    5 661 a 6 000 Aláírásból
    Készítette: Bálint Szabó
  • Legyen Budapesti parkolási díj
    Mert az ingyenes parkolás miatt többen ülnek autóba , elöntik Budapest utcáit az autók
    23 a 100 Aláírásból
    Készítette: Balázs Halász
  • Stadion helyett PARKOT a Duna-partra!
    A Budapest déli részén élő emberek jelentős része kezdettől fogva ellenzi, hogy a pesti Duna-part egyik utolsó, még beépítetlen területén stadion épüljön. A koronavírus-járvány emellett egyre több olyan fővárosi polgár gondolkodását is megváltoztatta, aki korábban támogatta a stadionépítés tervét, vagy legalább belenyugodott abba. A járvánnyal új időszámítás kezdődött a világban. Minden fillér elköltését újra kell gondolni, új szempontok szerint kell vizsgálni. A politikai döntéshozóknak is fel kell tenniük a kérdést: az új helyzetben vajon erre a fejlesztésre van-e leginkább szüksége Budapestnek és az országnak? Vajon ez-e a közpénzek fölhasználásának legbölcsebb, leggazdaságosabb és legemberségesebb módja? Mi, e petíció aláírói hiszünk abban, hogy nem ez az! Az egyre sűrűbben lakott városrészben élőknek stadionok és újabb beépített zöldfelületek helyett közparkokra, rekreációs célú, ingyenesen használható közösségi terekre van szükségük, a mentális és fizikai egészségük megőrzéséhez. A stadion a hozzá épülő utakkal, parkolókkal a Duna déli szakaszának egyetlen közparkká alakítható szabad területét foglalná el. A járvány rengeteg embert, családot, vállalkozást hozott nehéz helyzetbe. Ország- és városszerte cégek mentek tönkre, apák és anyák veszítették el munkájukat, családi tervek mentek füstbe. Ebben a nehéz helyzetben csakugyan összefogásra van szükség. Arra, hogy az erőnket okosan osszuk be és oda összpontosítsuk, ahol a legnagyobb szükség van rá: az egészségügy megerősítésére, a munkahelyek védelmére, és a járvány nyomán kibontakozó szociális válság kezelésére. Az új helyzetben se szükség, se lehetőség nincs már a stadion fölépítésére a budapesti Duna-parton. Mi, e petíció aláírói abban bízunk, hogy a kormány meghallja és teljesíti az emberek kérését: közparkot és a járvány miatt bajbajutottak támogatását, valamint a főváros egészségügyi ellátórendszerének fejlesztését kívánjuk stadionépítés helyett. Dr. Balázs Péter, diplomata, közgazdász, egyetemi tanár Babarczy Eszter, egyetemi oktató Beleznay Éva, építész, várostervező, fenntarthatósági szakértő Dr. Bencsik Márta, jogász, 9. kerületi lakos Bolba Márta, lelkész Borbás Gabriella, közgazdász, 9. kerületi lakos Csordás-Takács Viktória, közösségfejlesztő, 9. kerületi lakos Dr. Falus Ferenc, korábbi országos tiszti főorvos Farkas István, természetvédő Fleischer Tamás, mérnök, közgazdász Fodor Tamás, színész, rendező Fullajtár Andrea, színművész Havas Ágnes, Maradjanak a fák a Rómain csoport, aktivista Kiss Györgyi Eszter, adattudós Kukucska Gergely, Valyo - Város és Folyó Egyesület, építész Lányi András, a Karátson Gábor Kör vezetőségének tagja Lohász Cili, Valyo - Város és Folyó Egyesület, geográfus L. Ritók Nóra, pedagógus Márczi Sára, környezetvédő aktivista Dr. Mészáros Szilárd, jogász, 9. kerületi lakos Molnár Áron, színész, aktivista Nagy Márta, közgazdász, 9. kerületi lakos Nemesné Singer Edina, statisztikus, 20. kerületi lakos Németh Krisztina, Kiserdővédők, aktivista Oláh Roland, közösségfejlesztő Pataki György, közgazdász Pákozdi Imre, mérnök, közíró Pokorny Lia, színész Pribéli Levente, Fridays for Future Budapest, aktivista, biológushallgató Rácz Zsuzsa, író Rihay-Kovács Zita, jogász Sarkadi Péter, greenfo.hu főszerkesztője, 9. kerületi lakos Schanz Judit, Valyo - Város és Folyó Egyesület, aktivista Scsaurszki Tamás, civil aktivista, 9. kerületi lakos Szalai Kriszta, színművész Szendrey Orsolya, esélyegyenlőségi szakértő, 9. kerületi lakos Tracey Wheatley, Átalakuló Wekerle Újszászi Györgyi, környezetvédő 2020. május 18.
    23 074 a 25 000 Aláírásból
    Készítette: Stadion OFF
  • Tiltakozunk a Gödöt tönkretevő gazdasági övezet ellen!
    A veszélyhelyzetre hivatkozva 2020. április 17-én a kormány különleges gazdasági övezetek létrehozásáról rendelkezett. Az első és az országban eddig egyetlen különleges gazdasági övezet a gödi Samsung SDI akkumulátorgyára és a körülötte található terület lett. Ez Göd területének egyötödét jelenti, amit a kormány egyetlen tollvonással elvett a várostól: mind a helyi iparűzési adó, mind a településszervezés átkerül Göd önkormányzatától a Pest megyei közgyűléshez. A Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a jövőben a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti. De nem ez a legnagyobb baj! Ezentúl sem az önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, mit építenek az ipari park területén és milyen környezetszennyező tevékenységet végeznek közvetlenül a kertvárosi lakóövezetek szomszédságában. Az egészségi veszély legfelső kategóriájába sorolt üzem egy kilométeres körzetében több ezer ember él, egész házsorok 50-100 méterre a gyártól. 2019-ben a Samsungban 18 millió kg (!) veszélyes hulladék keletkezett, és a gyár még megduplázódik, további lakott területek irányába. Itt több mint 5000 tonna egészségre veszélyes anyagot dolgoznak majd fel – felfoghatatlan mennyiségű veszélyes anyag szállítása, tárolása, feldolgozása folyik tehát a gödi kertek végében, és a városban nincs kiépítve külső mérő- és riasztórendszer! Környezeti hatástanulmány sem készült, mert a hatóságok szerint a gyárnak – amely Európa és Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházása – nincs jelentős környezeti hatása. A felhasznált és kibocsájtott szennyező anyagok adatait nem hozzák nyilvánosságra. A zajterhelés minden nap meghaladja a határértéket, de a lakossági panaszokat semmibe veszik. Az itt élőknek – akik már évek óta tiltakoznak a Samsung gigaberuházása ellen is – el kell majd viselniük a 120 hektáros gyár mellett a köréje létesülő ipari park környezeti ártalmait és még több külföldi munkavállaló jelenlétét. Mert a munkahelyek már most is külföldiek számára létesülnek! A Samsung önmaga 6500 munkahelyet hoz létre, miközben csak néhány ezer magyar dolgozója van. Ez rendkívül megterhelő egy 20 ezer fős kisvárosnak, amely már most is infrastrukturális problémákkal küszködik. Nem akarunk Gödön a Kolontár Komádi vörösiszap-katasztrófához hasonló tragédiát átélni! Tiltakozunk a Gödöt megcsonkító kormányrendelet, az ipari övezet kiterjesztése és a Samsung SDI környezetkárosító tevékenysége ellen! Követeljük, hogy Magyarország Kormánya vonja vissza a térségben élők életkörülményeit jelentősen befolyásoló rendeletét! Kérjük, írd alá most, mert a Göd működését és élhetőségét erősen megnehezítő kormányrendeletek ellen ma Magyarországon nincs más lehetőségünk fellépni. És nem lehet tudni, melyik békés település lesz a következő. Kérjük, segíts, hogy összegyűljön legalább 10.000 aláírás!
    5 316 a 6 000 Aláírásból
    Készítette: Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület Picture
  • Mentsük meg a méheket!
    A méhek munkája felbecsülhetetlen.  Haszonnövényeink háromnegyedét ők porozzák be[1], és az európai élelmiszer-termelés 75 százaléka függ tőlük[2].  A vadon élő növények 90%-a rovarok beporzásával szaporodik [3] - a méhek számának csökkenésével egyre kevesebb olyan növény lesz, amely táplálékot és élőhelyet ad a rovaroknak, így még tovább fog csökkenni a számuk. Állítsuk meg a folyamatot, mentsük meg a méheket! [1] qubit.hu: A rovarfajok 41 százaléka a kihalás szélén áll, készül a rovarvédelmi akcióterv https://qubit.hu/2020/01/15/a-rovarfajok-41-szazaleka-a-kihalas-szelen-all-keszul-a-rovarvedelmi-akcioterv [2] qubit.hu: Az európai méhkrízisre hívja fel a figyelmet a magyar agrárminiszter https://qubit.hu/2019/11/20/az-europai-mehkrizisre-hivja-fel-a-figyelmet-a-magyar-agrarminiszter [3] morzsafarm.hu: Így segítsd a méheket! https://morzsafarm.hu/igy-segitsd-a-meheket/
    8 144 a 9 000 Aláírásból
    Készítette: Enikő Tóth Picture
  • Ne nyissanak bányát Sümegprágán!
    Sümegprága maga a nyugalom szigete, egy kis falu a zöldben. Egy osztrák cég akarja a több éve bezárt bazaltbányát megnyitni a falu határában, mely által ez a nyugalom megszűnne. Az állandósuló teherforgalom tönkretenné az utakat, a tiszta levegő sem lenne már olyan tiszta. Rengeteg védett állat és növény van jelen a vidéken, a bányanyitás által ők is veszélybe kerülnének, akárcsak a településen található tiszta vizű források. Munkahelyteremtésre is csekély a lehetőség.
    1 562 a 2 000 Aláírásból
    Készítette: Diána Németh
  • PET Palack gyüjtőtartály bevásárlóközpontoknál és élelmiszer üzletek elött
    Úgy érzem ezt nem különösebben kell magyarázni.Bolygónk védelme mindannyiunk számàra fontos.
    182 a 200 Aláírásból
    Készítette: Csilla Jabronka
  • Utántöltő automatákat a hazai DM és Rossmann üzletekbe is!
    A műanyaghulladékok csökkentése érdekében hajlandó vagyok vásárlóként tenni. Az önök által vezetett cégek az újratöltő automaták hazai bevezetésével kevesebb szemetet termelnek és kényszerítenek vásárlóikra. Ez jó nekünk, fogyasztóknak, jó Önöknek, jó az országunknak, a rajta átfolyó vizeknek és az itt élő lényeknek. Kérem kezdjék el mihamarabb és tájékoztassanak a bevezetés üteméről!
    42 193 a 45 000 Aláírásból
    Készítette: Csaba Madarász Picture
  • STOP "Balaton-törvény"!
    A Balaton mindenkié, ezt országunk kormánya is így hangoztatja. Természetvédelmi, történelmi világörökség. Közép-Európa legnagyobb tava! Most mégis úgy szándékozik dönteni a kormány, hogy nádasokat, erdőket, érintetlen partszakaszokat akarnak értékesíteni és beépíttetni, amelyre törvénymódosítási javaslatok elfogadására szólította fel a kormány a balatoni régió 44 önkormányzatát! Az érintett települések: ● Ábrahámhegy ● Alsóóörs ● Aszófő ● Badacsonytomaj ● Badacsonytördemic ● Balatonakali ● Balatonakarattya ● Balatonalmádi ● Balatonberény ● Balatonboglár ● Balatonederics ● Balatonfenyves ● Balatonfőkajár ● Balatonfüred ● Balatonfűzfő ● Balatonföldvár ● Balatongyörök ● Balatongyörök ● Balatonkeresztúr ● Balatonkenese ● Balatonlelle ● Baatonmáriafürdő ● Balatonmáriafürdő ● Balatonrendes ● Balatonőszöd ● Balatonszárszó ● Balatonszemes ● Balatonszentgyörgy ● Balatonszepezd ● Balatonudvari ● Balatonvilágos ● Csopak ● Fonyód ● Gyenesdiás ● Keszthely ● Kővágóörs ● Örvényes ● Paloznak ● Révfülöp ● Siófok ● Szántód ● Szigliget ● Tihany ● Vonyarcvashegy ● Zamárdi ● Zánka
    87 490 a 100 000 Aláírásból
    Készítette: Összefogás A Balatonért Picture
  • Kérjük az üveggyűjtő konténerek visszahelyezését a Flórián tér környékére
    A III. kerület központi lakótelepének környezettudatos lakói a közelmúltban arra eszméltek, hogy az önkormányzat kérésére az FKF megszüntette a közelben található utolsó szelektív hulladékgyűjtő szigetet is, ezzel a területet szelektív üveggyűjtési lehetőség nélkül hagyva.* A szelektíven gyűjtött, majd újrafelhasznált hulladékok arányának növelése a körkörös gazdasághoz [Humusz, 2014] közeledésünk fontos tényezője. Sajnos jelenleg hazánkban használják fel újra a legkevesebb erre alkalmas hulladékot, [Greenfo, 2018] és ezt a lerakóhelyek számának csökkentése még tovább fogja rontani. Az eltörő üvegek zaja és a rendetlen közterület elleni lakossági tiltakozás hatására Óbuda-Békásmegyer önkormányzata az elmúlt időszakban az FKF-től a Bécsi út 289. előtti, a Szőlő utcai és a Vihar utcai és Szentendrei úti hulladékgyűjtő szigetek megszüntetését kérte az FKF-től. A papír- és műanyaghulladék begyűjtése a házhozmenő hulladékgyűjtéssel a legtöbb otthonban megoldott, ám az üveghulladék szempontjából az önkormányzat döntése Óbudának ezt a részét szelektív üveggyűjtési lehetőség nélkül hagyta.* Alulírottak kérjük a kerület önkormányzatát, hogy korábbi döntését felülbírálva kérje az FKF-től a gyűjtőszigetek zajvédő és rongálásvédő megoldással (süllyesztés, zajvédő fal, kamera stb.), gyakoribb takarítással, illetve lakóingatlanoktól távolabbi visszaállítását. A megfelelő zajvédelemmel ellátva a korábban zajra panaszkodók érdeke sem sérül, a környék környezettudatos lakóinak pedig nem kell több kilométer távolságra elvinniük az üveghulladékot. Kérem az önkormányzatot, hogy ne tekintse úgy, hogy a környék több százezer lakójának üveghulladék-kezelése csak a szomszédos 4 Spar üzlet feladata, és ne büntesse a hulladékát felelősen kezelni akarókat azzal, hogy a jóval távolabbra eső Testvérhegyi úti hulladékudvarba kelljen elszállítaniuk a háztartási üveghulladékot. Kérem az önkormányzatot, hogy vegye ki részét engedéllyel és konstruktív megoldásokkal az üveghulladékok minél szélesebb körben történő gyűjtésének lehetővé tételében! Fontos, hogy szelektív gyűjtés hiányában az üveg - ami veszélyes hulladék, de jól újrahasznosítható alapanyag is egyben - jó eséllyel a lerakókban végzni, ami a hulladékkezelési elvek [Hulladékpiramis] szerint a lehető legrosszabb lehetőség! Nem várhatjuk el mindenkitől, különösen az idős, nehezen mozgó embertársainktól, hogy a tőlük távol eső vagy nehezen megközelíthető helyszínekre elvigyék a viszonylag nehéz üveghulladékot. Tudatos vásárlással jelenleg nem kerülhető el egyszerűen és teljesen az egyutas üveggöngyöleg keletkezése. Jó megoldás a visszaváltható üvegben forgalmazott termékek előnyben részesítése, ezt egyéni döntéseink során is figyelembe vesszük, de kérjük a döntéshozóktól is a visszaváltható csomagolási megoldások támogatását, mert egy betétdíjas üveg használata kb. 40 azonos térfogatú PET-palackot vált ki! [Hulladekboltermek] Addig is, amíg nagymennyiségű üveghulladék keletkezik, ne hagyjuk, hogy a lerakókban végezze! Kérjük az önkormányzatot a [Hulladékpiramis] elveinek szem előtt tartására, hogy az újrahasznosítható hulladék ne deponálásra, hanem újrafeldolgozásra kerüljön! * A területen található 4 Spar üzletben van lehetőség egyedül egy kiskapacitású gyűjtőbe üveget elhelyezni, nyitvatartási időben, ezek egyes címektől több mint 1 km-re is lehetnek. [Humusz, 2014] humusz.hu/kukabuvar/korkoros-gazdasag-uj-osveny-nulla-hulladek-fele [Greenfo, 2018] greenfo.hu/hir/sikerult-leamortizalni-a-szelektiv-ujrahasznositast-is/ [Hulladekboltermek] kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekfajtak/uveghulladek/ [Hulladékpiramis] kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekhierarchia/
    269 a 300 Aláírásból
    Készítette: Zsolt Takács Picture
  • Mentsük meg a Budakeszi Álomvölgyet!
    Álomvölgy Budakeszi és Budaörs határában, a Csíki-hegyek lábánál fekvő védett természeti terület, a Budaörsi Kopárok nyugati pereme. Európai jelentőségű kiemelt természet megőrzési terület, és mint ilyen része a Natura 2000 hálózatnak. A Budakeszi-Farkashegyi repülőtér és a Kecske-hegy között helyezkedik el. Számos fokozottan védett növény- és állatfaj otthona, közülük több csak Magyarországon fordul elő. Kiemelkedő értékei a kulturális örökség részét képező védett kaptárkövek is.
    3 275 a 4 000 Aláírásból
    Készítette: Balazs Szigeti