TÉNY: Fülöp Zsolt polgármester és Süllei László általános érseki helynök aláírásával, 2021. július 5-én Szentendre Város Önkormányzata és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye között településrendezési szerződés jött létre. A többfordulós egyeztetéseket követően létrejött szerződés értelmében Izbég-Csicserkó városrész intézményi vegyes területén, a Vasvári Pál és Fürj utca találkozásánál létesülhet az új 4-6 csoportos katolikus óvoda több mint 2000 négyzetméter terület beépítésével A jelenlegi városvezetés Ábrányi Emil programja 105. és 106. pontja megfogalmazza a városi zöldterületek védelmét, a zöldmezős beruházások lehetséges elkerülésének ígéretét. Nem vitatva az óvoda szükségességét, a gyerekek igényéi színvonalas kielégítésének fontosságát, az alábbi véleményünknek adunk hangot: VÉLEMÉNY: Mára a klímaváltozás mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy a zöldterületek megtartása elengedhetetlenül szükséges. A zöldfelületek számos olyan jótékony hatással (ún. ökoszisztéma-szolgáltatással) bírnak, melyek miatt megtartásuk, diverzitásuk, "aktivitásuk" növelése - különösen belterületen -, ma már kötelező. Minden globális hatás lokális hatáson (és kompenzáción) múlik, így minden szentendrei négyzetméternek is komoly jelentősége van - több ezer négyzetméternek pedig kiváltképp. A zöldfelületek (legyen az facsoport, park vagy kaszáló, mint pl. az új óvodafejlesztés esetében) megszűnése önmagában fontos ökoszisztéma-szolgáltatásaik (oxigéntermelés, széndioxid-megkötés, párásítás, vízmegtartás-lefolyás-lassítás a vegetációval és a talajban, árnyékolás, a szél szárító és romboló erejének mérséklése, pihenési lehetőség, esztétikai élmény stb.) elvesztésével jár. Ma már ezek esetleges kompenzálása, az így elvileg elérhető nullszaldó is kevés, hiszen évszázadok, de legalább is az utóbbi néhány évtized káros hatásait kellene rendbe hoznunk. Nincs már hova hátrálnunk! Nem lehet tovább folytatni a szabad zöld területek beépítését, amire a város környezetvédelmi programja, fenntarthatósági terve, klímavédelmi stratégiája utalt is már. Ebbe a meghirdetett koncepcióba egy zöldterületen létesülő intézmény létesítése nem fér bele.

- Mérgek nélkül hatékonyabban,az élővilág segítésével védekezzünk - a denevérek,madarak,halak,hüllők mind ezerszer több szúnyogot pusztítanak el,mint az irtás,amivel valójában csak őket gyilkoljuk - így valójában az irtás csak újabb és újabb irtást provokál,hiszen minden alkalommal a szúnyogok ellenségei esnek nagy számban áldozatul - a mérgek felhalmozódnak gyermekeink és a mi szervezetünkben,egészségügyi hatásaik közül a rákkeltő és idegrendszerkárosítók már sokak által ismertek,kutatások bizonyítják - ha az élővilágot segítjük a szúnyogok féken tartására,csak akkor érezhetjük természetközeli településen magunkat,amiért valójában Veresegyházat választottuk lakóhelyünknek Kép forrása: veresegyhaz.hu

A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. Javaslom áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [1] és állásfoglalását [2] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [2] http://www.molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html

A szárazföldi rovarpopuláció az elmúlt 30 évben 24%-kal csökkent. Egész Európában nagymértékben csökken a rovarok faj-és egyedszáma. A rovarok közül számos faj szerepet játszik a növények ( többek között az emberek által is fogyasztott zöldségek, gyümölcsök) beporzásában. Nélkülük számos táplálékforrásunk veszélybe kerülne. A kémiai szúnyogirtó szer ezeket a rovarokat is elpusztítja. Ha van jobb, kíméletesebb módszer, akkor alkalmazzuk azt!

Egyedüli intelligens lények vagyunk, mégis a legtöbb kárt okozzuk. Egy döntés, és máris cselekedtünk pozitív következményekkel, melyek a javunkat, a földünk, környezetünk, családunk, gyermekeink javát szolgálják! NE PUSZTÍTSUNK, ÓVJUNK!

Óvjuk a fecskéket és segítsük az életüket, mindennel amire szükségük van! De kémiai szúnyogirtást nem kérünk! Kérjük a polgármester urat és a katasztrófavédelmet, hogy csak biológiai gyérítést alkalmazzanak!

A kémiai szúnyoggyérítés súlyos, visszafordíthatatlan károkat okoz a természet rendjében. Ennek során egy idegmérget tartalmazó rovarirtószert (deltametrint) használnak, amelynek eredményeként minden elpusztult szúnyogra több száz más elhullott rovar jut. De velük pusztulnak a kétéltűek, hüllők, sőt közvetve kisméretű gerinces állatok is!

Vegyi eszközökkel a szúnyogok gyérítése környezetromboló, és hosszútávon sok eredményre nem vezet. A biológiai irtás sokkal kíméletesebb és hosszabb távon hatékony. Kép: hegyvidek.hu

A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [2]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [3] és állásfoglalását [4] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai [2] BiológiaiSzúnyogirtást: www.biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [3] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [4] www.molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html

Miért fontos? A kémiai szúnyoggyérítés súlyos, visszafordíthatatlan károkat okoz a természet rendjében. Ennek során egy idegmérget tartalmazó rovarirtószert (deltametrint) használnak, amelynek eredményeként minden elpusztult szúnyogra több száz más elhullott rovar jut. De velük pusztulnak a kétéltűek, hüllők, sőt közvetve kisméretű gerinces állatok is!

A kémiai szúnyoggyérítés súlyos, visszafordíthatatlan károkat okoz a természet rendjében. Ennek során egy idegmérget tartalmazó rovarirtószert (deltametrint) használnak, amelynek eredményeként minden elpusztult szúnyogra több száz más elhullott rovar jut. De velük pusztulnak a kétéltűek, hüllők, sőt közvetve kisméretű gerinces állatok is!

A kémiai szúnyoggyérítés súlyos, visszafordíthatatlan károkat okoz a természet rendjében. Ennek során egy idegmérget tartalmazó rovarirtószert (deltametrint) használnak, amelynek eredményeként minden elpusztult szúnyogra több száz más elhullott rovar jut. De velük pusztulnak a kétéltűek, hüllők, sőt közvetve kisméretű gerinces állatok is