Légi felvételről tekintve térségünkre, félelmetes mekkora területet felemésztettek – kizsákmányoltak, ez már felér egy ökológiai katasztrófával, elveszik a teret a növény- és állatvilágtól! A beruházás: - természetkárosító, - állandó zaj- és porterheléssel jár, - a lakóingatlanok értékvesztéséhez vezet, - a talajvíz csökkenése, akár eltűnése lehet a következménye, - a lakóházak süllyedésének veszélye fenyeget, valamint - a közutak amortizációja, - jelentős forgalomnövekedés. A terület nem bír már el újabb környezetromboló tevékenységet.

Ez a probléma túlmutat egy településen, annak lakóin, ez egy térségi probléma és kihívás, melyre az adott reakció határozza meg mind a saját, mind az utódaink jövőjét, egészségét, lakókörnyezeti értékeinek túlélését. Legyen szó közvetlen (víz, levegőminőség, természeti értékek), vagy közvetett (járműforgalom okozta zaj-, légszennyezés) hatásokról, ez mindannyiunkat egyformán érint. Első körben a térségünk lakóit szeretném megkérni, hogy csatlakozzanak, de nem zárkózom el attól, hogy más, hasonló cipőben járó település lakosai is csatlakozzanak a kampányunkhoz. Végtére is, a dolgok állása szerint ez mindannyiunk kihívása.

Kérjük támogassa ügyünket az aláírásával, ha Ön is tiltakozik az ellen, hogy Pilismaróton, a Dunakanyarban külszíni fejtéses sóderbánya nyíljon.

Debrecenben most kiárusítják a jövőnket 100 évre! A pár éve belengetett és idén végre elkezdett – a lakossági vízellátás megoldására hivatott – CIVAQUA program első szakasza véletlenül pont a déli ipari parkba vezet, és úgy tűnik, hogy pont a CATL gyár vízigényével megegyező hozamot biztosít, eközben a Vekeri-tó kiszáradt, a talajvíz szintje folyamatosan csökken, és egyre kevesebb a zöldfelület is a városban. A szektorban eleve munkaerőhiány van, a két új gigaberuházással 10 ezernél is többen települhetnek az eleve túlzsúfolt, dugókkal terhelt városba. Debrecennek levegőre és vízre van szüksége, nem akkumulátorgyárra! A városvezetésnek a lakókat kell szolgálnia, nem pedig a külföldi óriáscégeket, multikat! Töltsd ki az aktivista-kérdőívünket, te is tehetsz a környezetkárosítás ellen! https://forms.gle/inn3e8UechnHjZxC9 ---------------------- Ha tudnád nélkülözni egy kávé vagy egy szendvics árát, akkor kérünk, támogasd az ügyünk láthatóságát, amit szórólapokra, plakátokra, hirdetésekre fordítunk. Ehhez most 100 ezer forintot kell gyűjtenünk, már ezer forint adomány is nagy segítséget jelent! Beszállsz? https://tamogass.ahang.hu/ne-epuljon-debrecenben-kinai-akkumulatorgyar A Debreciner tudósítása a képviselőtestületi ülésről az első akkumulátorgyár ügyében: https://www.debreciner.hu/cikk/11015_ha_a_folyok_kiszaradnak_az_akkumulatorgyarak_sem_a Az Átlátszó videója az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban: https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/10/19/tiz-dolog-amit-nem-mondtak-el-neked-az-akkumulatorgyartasrol-osszefoglalo-video/ A Greenfo anyaga a debreceni iparfejlesztés problémáiról: https://greenfo.hu/hir/amit-nem-tesz-a-kirakatba-debrecen-fideszes-vezetese-az-iparositas-kapcsan/ A Portfólió cikke országos vonatkozásban az akkumulátorgyártás árnyoldalairól: https://www.portfolio.hu/krtk/20221007/nagyhatalomma-valhat-magyarorszag-az-akkumulatorgyartasban-de-ennek-nagyon-komoly-ara-lehet-571369 A Debreciner cikke a második akkumulátorgyár bejelntéséről https://www.debreciner.hu/cikk/13649_nehany_honapja_meg_tagadta_debrecen_unikum Facebook-csoportunk az akkumulátorgyár ellen: https://www.facebook.com/debrecenert (A borítókép forrása: haon.hu)

Fontos, hogy minél többen támogassák a kezdeményezésünket, mert egy erős, összefogott társadalmi szándék mindenképpen hasznára válik az ügynek és a megfelelő komolyságot is biztosítja az eljáró hatóságok irányába. Az előzmények és további részletek az alábbi hivatkozáson elérhetőek: https://www.van1.hu/orrfacsaro-buz-mohacson/ Amennyiben Ön Mohácson él és zavarja a sertéstelep rendszeres bűze, kérjük hogy a petíció kitöltésével "aláírásával" támogassa az ügy előrehaladását, sikerességét!

Az Izsáki út négysávosítását illetően sok tekintetben vannak aggályaink a szükségességére vonatkozóan is. Kifejezetten sajnáljuk, hogy nem a kerékpáros közlekedést ösztönző beruházások okán zajlanak fejlesztések. Mégis elfogadtuk a többség igényét, és fájó szívvel ugyan, de azokkal a területekkel kapcsolatban, ahol új sávok készülnek és kevésbé értékes fák vannak, nem emeltük fel a hangunkat. Ott viszont nem tudunk elfogadni értelmetlen pusztítást, ahol eleve rendelkezésre áll a négysávos úttest. A kérdéses tölgyek ügyében tudatosan kezdte meg a Kecskeméti Városszépítő Egyesület évekkel ezelőtt a védelembe vételt, hiszen közterületen alig található néhány tölgyfa, ilyen méretű és korú pedig sajnos még kevesebb van. A három fa szolgáltatási értékét sem éri el az a 90 ezer fa, csemete és cserje, amit a Zöld Küldetés Egyesületünk az elmúlt három év során elültetett. A három tölgyfa szolgáltatás kiesését csak évek alatt tudjuk pótolni. Ha nem vigyázunk a nagy értékű fáinkra, totális szélmalomharcot vívunk minden ültetésünkkor. Felfoghatatlan számunkra, hogy nem a fa védelme az elsődleges mindennel szemben. A gyalogátkelőhely előtti kihajtási lehetőség sem véletlenül lett megszüntetve már évekkel ezelőtt, aminek vissza állítását szintén nem értjük. Tudomásunk szerint a tervezési szakasztól kezdve az igény a fa megtartására kifejezetten előtérben volt a kecskeméti önkormányzat részéről. Elszomorítónak tartjuk, hogy a kivitelező nem tesz meg mindent a helyi igények érdekében. Önöknek ez egy kivágandó fa, de nekünk, kecskemétieknek a létünk, és a megmaradásunk alapjait jelentik ezek a fák. Fáink nélkül itt nem lesz élet! Kérésünk összhangban van Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának és több támogató helyi civil szervezetnek a környezetvédelmi érdekével. A Zöld Küldetés Egyesület évek óta együttműködik Kecskemét város klímavédelmi felkészítésében a helyi önkormányzattal. Településünk a klímaváltozás negatív hatásaitól az ország legjobban veszélyeztetett nagyvárosa. A helyi polgárok és a városvezetők megértették, hogy elengedhetetlen megtenni mindent a lakók egészségének védelme érdekében. Társadalmi összefogás jellemző a városunkra, ha a zöldfelületeink védelméről van szó, amit az alábbi példák is alátámasztanak. • A Centrum áruház 6000 nm burkolat felújításánál sikerült elérni a kivitelezési munkálatok alatt a zöldfelület 10 százalékkal történő megnövelését a szilárdburkolat kárára, melyet közösségi finanszírozással és összefogással valósítottunk meg. • Az önkormányzati tulajdonú erdők tarvágásos végfelhasználatát tiltakozásunkra a város beszüntette, helyette folyamatos erdőborítás melletti erdőkezelési módszerek alkalmazása mellett döntött. • Kiemelt figyelmet fordítunk a csapadékvíz megtartásra, ennek szellemében elkészült az első olyan utca az országban, ahol esőkertekkel oldjuk meg a teljes felújított utca szakasz csapadékvíz kezelését. Egyéb közterületeken is építünk csapadék vízkezelésre esőkerteket. • A lakosság kérésére az önkormányzat lemondott a Katona József Nemzeti Színház melletti parkot leromboló fejlesztésről, mert az ellentétes volt a környezet és klímavédelmi stratégiai dokumentumaink iránymutatásával. • A Széchenyivárosban, a Bajza József utcába tervezett építkezést az önkormányzat visszavonta, mert a helyi családok nagyon ragaszkodtak az általuk létrehozott és gondozott parkhoz. Mivel nem ismerik részletesen a környezeti helyi viszonyokat, ezért kérjük, hogy konzultáljanak a kecskeméti önkormányzattal és a helyben érintett lakókkal. A drasztikus felmelegedés, szárazodás hatására Kecskemét város zöldfelületei egyre rosszabb állapotot mutatnak, a fák egészségi állapota romlik. Évről évre egyre nagyobb mértékben pusztulnak ki fáink és a cserjés állományú vegetáció. A frissen ültetett növények megtartása egyre nehezebb küzdelem. Fontos, hogy a szívvel-lélekkel dolgozó önkéntesek örökbe fogadtak területeket és azt hetente elképesztő munkával ápolják. Leállt a teljes kis vízkör működése, amit a csapadékhiány ilyen mértéke mutat meg. Egyre jelentősebb a csapadékhiány Kecskeméten. Ezért nyomatékosan felhívjuk a figyelmüket, hogy nem mindegy, mennyi nagy fa található a városban, amelyek segítik a csapadékképződést és csökkentik a hőszigethatást, illetve még a gyökérzetük is eléri a talajban lévő tápláló vizet. Kérésünk több civil szervezet támogatásával fogalmaztuk meg. Városi Civil Kerekasztal – Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal tagjai: Zöld Küldetés Egyesület Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete Kecskeméti Szatyor Közösség Egyesület SZILVA Egyesület – Szívvel a Vacsiközért Egyesület MÁK – Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért KINCS Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület Muzsikál az Erdő Alapítvány Kecskeméti Városszépítő Egyesület

A saját és a minket követő generációk érdeke, hogy legyen erdőállomány, amely a légkört tisztítja, a vizet megköti és nem utolsó sorban hűti a környezetet! Az energiaválságot máshogy is lehet kezelni. Nem kell ahhoz kivágnunk védett területen lévő fáinkat, hogy a válságot kezelni tudjuk. Ezen intézkedéssel csak annyit érünk el, hogy saját országunkat tesszük élhetetlenné.

A Kormány 287/2022.(VIII.4. Korm. rendelete a vészhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról címmel megjelent kormányrendelete rendkívül aggályos több szempontból. Gyakorlatilag szabadon kitermelhetővé teszi védett és őshonos erdeinket az energiavészhelyzetre hivatkozva. Bármekkora is jelenleg a baj az ágazatban, az erdeink mindannyiunk hosszútávú túlélését szolgálják szénmegkötő és vízmegtartó képességeik által. A jelen problémáit, melyet az ország rossz menedzselése okozott, nem orvosolhatjuk a jövőnk felélésével! A rendelet nemcsak az élettel és az ország hosszútávú érdekével ellentétes, hanem a kormány saját maga által megfogalmazott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában leírtakkal is. Követeljük együtt erdeink védelmét, a klímavészhelyzet kihirdetését, valamint rövid, közép és hosszútávú stratégiák kidolgozását az ország megújuló energiákkal biztosított energiabiztonságának érdekében!

A Kertváros vezetése saját maga is fontosnak tartja a "zöldülést", amelynek egy tűzijáték megtartása teljes mértékben ellentmond. Ezenfelül számos veszélye van, elég csak a történelmi mértékű aszályt említenünk, ami az ország teljes területét sújtja. De nem lehet elfelejteni az ijedt állatok, akár vadak, akár háziállatok okozta baleseteket sem. Ezenkívül közismert tény, hogy még egy kisebb tűzijáték is madarak tömegének pusztulását okozhatja.

Ideje emlékeztetnünk arra az Önkormányzatot, amire felesküdött. Azaz a település és az itt élő 14800 ember szolgálatára, érdekeinek hűséges és hatékony képviseletére. https://www.portfolio.hu/krtk/20220606/nem-veletlen-hogy-a-magyar-varosok-lakoi-egeszsegtelenebbek-es-boldogtalanabbak-az-atlagnal-es-ez-csak-rosszabb-lesz-547997

Mindannyiunk érdeke, hogy egy olyan környezetben töltsük el mindennapjainkat, ahol a helyiek és az idelátogató turisták is maradéktalanul tudják élvezni - a nyüzsgő belváros közelségében - a Gellért hegy által nyújtott természeti értékeket.

Hévíz fürdőváros, egyedülálló és a több mint kétszáz éves orvosszakmai hagyományok elismert üdülőhelye a Hévízi gyógytó, egyben a világ egyik legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava. Ellentétben a többi melegvizes tóval, amelyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi tó egy tőzegmedrű forrástó, amelyet a 38 méter mély forrásbarlangból feltörő, 38 °C-os víz táplál, percenként 30–40 ezer liter vízhozammal. Páratlan természeti környezetét a mellette fekvő csodàlatos park, a vízfelszín felett lebegő páraréteg, a tőzeges véderdő, valamint a tó felszínén úszó tündérrózsák is különlegessé teszik. Logikus lenne, ha Hévízt s környezetét a megfelelő szakemberek bevonásával környezettudatosan óvnánk, megőriznénk és ennek értelmében ökológikusan csak a megfelelő körültekintéssel és mértékben fejlesztenénk. A tó vize azért is számít unikumnak, mert a források vízhozama oly magas, hogy a víz három és félnaponta a tóban kicserélődik és hőmérséklete eléri a 37-38 °C-ot. A gyógyvíz gazdag ásványi anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait, és kiemelten kedvező gyógyhatású a gyógyvízben lévő radon. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító gyógyiszap, amely időről időre megújul a tavat körülvevő tőzegláp és a tó közötti mélységi vízmozgás következtében. A tó gyógyvize tehát egyedülálló, radioaktív és gyógyhatását fokozzák a tőzeglápról folyamatosan kioldódó kémiai anyagok. A jelenleg Hévízre tervezett és megszavazott hulladékudvar veszélyeztetheti a tőzegláp tisztaságát és annak értékes anyagait. A hulladékokról szóló törvény előírásai szerint is "hulladékudvart az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kellene működtetni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, NE okozzon a lakosságot zavaró / határértéket meghaladó zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket." (2012. évi CLXXXV. Tv. 6. § (1) bek.) Ezen előírásoknak a Hévízre tervezett hulladékudvar sajnos nem felel meg. Ráadásul a hulladékudvart nem belterületen vagy a belterületek közvetlen közelében kellene kialakítani, hanem a lakott területektől távolabb, olyan helyen, ahol a környéken élők nyugalmát, mindennapi életét a lehető legkisebb mértékben zavarja. Tegyük fel tehát a kérdést: helyes-e 2 km-re a tótól északi irányban a tőzegláp Hévíz-Egregy városrészére eső részén egy hulladékudvart építeni? A helyi „Forrás” hetilapban leközölt: „ide a lakosságtól és szállodai, vállalkozói tevékenységből származó nem veszélyes hulladékok papír, műanyag ÉS veszélyes hulladékok festékes dobozok kerülnek, és még amit a polgármesteri hivatal meghatároz”. Megnéztük a környezetvédelmi hatóság 2005. évi jelentését, amelyből kiderül, hogy Hévízen 600 tonna/év mennyiségű veszélyes hulladék keletkezett. A veszélyes hulladékok néhány 10 vagy 100 mg-ja m3-enkénti fürdővízre számítva engedhetők csak meg. Tehát milliárd nagyságrendű m3 vizet tudnánk leszennyezni. Nos, a tőzegen, ha elindul a szennyezés, ezt úgy kell elképzelni, mint egy szivacsot! Egy folyékony szennyezés a tőzeglápon haladva gyorsan eljuthat a tóhoz. Elég egy festékes dobozba zárt hígító, vagy ennél rosszabb, ha növényvédőszer van benne, ami gondatlanság miatt leeshet, kiborulhat, közben érkezik egy záporeső és kész a baj... Egy helyi hévízi lakos megkérdezte a városi közmeghallgatáson az illetékes városi kabinet és a beruházást teljesítő cég képviselőit, hogy hova fog folyni a tervezett hulladékudvarról a csapadékvíz. A beruházó azt válaszolta, hogy majd engedélyt kérnek az önkormányzattól, hogy becsatlakozhassanak a helyi csapadékvíz elvezető hálózatba. Igen, de a valóság az, hogy 200 m-re és 10 m-rel magasabban található a csapadékvíz elvezető csatorna. Tehát, a csapadékvíz simán belefolyik a tőzeglápba, és az gyorsan továbbviszi majd a kiömlött szennyezést. Továbbá felháborítónak találjuk azt is, hogy a hulladékudvar helyét sikerült a Hévíz-Egregy városrészbe, 50 m-re a Római sírkert melletti GAMESZ Udvar területére tervezni. A Római kori romkert - benne park, múzeum, játszótér - határolja, amit a vendégek is látogatnak, így ténylegesen az is turisztikai terület. Mint ismeretes, a „római katona sírja” is itt látható a múzeumban. Ez a rész tehát egy védett régészeti terület is, sem turisztikailag, sem környezetvédelmileg nem való itt hulladékudvart létesíteni! Továbbá a romkerttől vezető borút folytatása az Egregyi szőlőhegy, benne sok vendéglátó egységgel valamint az Árpád-kori Szent Magdolna templom is. Érdekes képet festene Hévízről, ha ezek közvetlen közelében hulladékudvar létesülne... Egyébiránt az egész Hévízi gyógytó természetvédelmi terület, és UNESCO védettségi várományos.... Fontos a települési hulladék elhelyezésének megoldása, de nem olyan módon, hogy az egy egész városrész érdekeit sértse, nem úgy, hogy a környezetet veszélyeztesse, az ott lakók nyugalmát és pihenését zavarja, vállalkozásaikat hátrányosan érintse. Végezetül felmerül tehát a kérdés: szükség van-e egyáltalán egy újabb költséges hulladékudvar kialakítására, amikor a Hévíztől mindössze 7 km-re található Keszthelyen már van hulladékudvar, azaz egy hulladék begyűjtő és hulladékválogató hely.