• Szüntessék meg a közúti erőszakot!
    Nem szeretnénk továbbra is állandó félelemben élni, hogy bármikor súlyos közlekedési balesetet szenvedünk mi vagy szeretteink. A jelenlegi közlekedési rendszer eredménye Budapesten évi 50 halál és félezer súlyos sérülés. [6] Ez egy olyan közlekedési rendszer, ahol a legfontosabb cél a gépjárművek gyorsasága, miközben a halálos és súlyos áldozatok elkerülése, valamint a környezetkímélő közlekedési módok elterjesztése háttérbe szorul. Ez egy olyan közlekedési rendszer, amelynek áldozatai többnyire a közlekedés leggyengébb résztvevői: a gyalogosok és a kerékpárosok. Ez egy olyan közlekedési rendszer, amely miatt a gyermekeinket már alig engedhetjük az utcákra, és a nagyszüleink idejében még teljesen normálisnak számító kerékpáros közlekedés fel sem merül a saját gyerekeink számára. Ez egy olyan közlekedési rendszer, amelyben gyakran nem leli helyét a közösségi közlekedés (lásd az Attila úton délutánonként álló 5-ös buszok sorát) Ez egy olyan közlekedési rendszer, amely képtelen biztonságos összefüggő kerékpárhálózatot kialakítani, hogy az vonzó alternatívát jelenthessen még a jelenleg autózóknak is. Ez olyan közlekedési rendszer, amely lehetőséget ad 300 lóerős, akár két tonnás dzsipekkel is száguldani utcáinkon, miközben sok esetben szabálytalannak titulálja, ha gyalogosan szeretnénk keresztezni az utcát nagyobb kerülők nélkül (például az Attila úton). Minél korábban alakítjuk át ezt a rendszert úgy, ahogy ez már számos más városban elkezdődött, annál egészségesebben, boldogabban élhetünk. A kampányt támogató szervezetek: Járókelő Egyesület Cargonomia Kávézz a helyszínelővel Közlekedő tömeg Magyar Közlekedési Klub Sétáló Budapest Város és Mobilitás Intézet Velo Budapest [1] http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/utinfo/baleseti-hirek/kozlekedesi-balesetben-egy-ember-meghalt-az-attila-uton (A képen jól látható a John Cooper Works embléma, ami azt a sportcsomagot jelképezi, ami 898 ezer forintért 306 lóerőre emelheti a kisautót.) [2] https://levegomunkacsoport.blog.hu/2021/10/05/jobb_az_elet_a_30_kilometer_oras_ovezetekben [3] https://www.youtube.com/watch?v=QXqWbRq_dDQ&t=22s [4] Mit ahogyan azt más városok is teszik, például Párizs: https://www.paris.fr/pages/paris-a-velo-225 [5] https://www.levego.hu/site/assets/files/2065/automentes_osszefoglalo_0.pdf https://www.levego.hu/site/assets/files/2112/korommentesvarosok_0.pdf [6] https://www.ksh.hu/stadat_files/sza/hu/sza0045.html
    94 a 100 Aláírásból
    Készítette: Levegő Munkacsoport
  • Elkerülő út sóderes kamionoknak Bugyiban
    Hiába az így-úgy záródó ablakok, hangszigetelő redőnyök cseréje, füldugó, ha a föld dübörög az ágy alatt, mikor egy több tonnás kamion elszáguldozik az ablak mellett. Nincs nyugalmunk az otthonunkban. A tranzit útvonal a faluközponton át halad, ahol iskolák, intézmények, és szolgáltató egységek vannak, így fokozott a balesetveszély is. A környezetvédelmi szempontokat nem is említve! A gazdasági érdek elsöpört egy egész falut. https://youtu.be/Zo6D7SuwRU8
    655 a 800 Aláírásból
    Készítette: Lajos Szőke
  • Fénysorompókat Nagyszénás belterületére!
    Magyarországon az elmúlt évek során növekedtek a vasúti átjáróban történő közúti balesetek, melyek esetében több, mint 90%-ban a gépjárművezető a hibás. Ahhoz, hogy az ilyen baleseteket elkerülhessük, fontos, hogy a vasúti átjárókban fény- és félsorompó berendezések legyenek kiépítve, melyek prevenciós eszközként szolgálnak. Ezek nem 100%-ban előzik meg a balesetet, de akár egy halálos kimenetelű balesetet megelőzhetnek, és életeket is menthet.
    245 a 300 Aláírásból
    Készítette: 125-ös Vasútvonal
  • XI. kerület Ulászló-Zsombolyai Autó Stopp!
    A XI. kerületben a Fehérvári útról a Bocskai útra a legegyszerűbben az Ulászló-Zsombolyai utcákon át lehet kijutni, ezért rengetegen mennek át erre, pusztán átmenő forgalomként. Már hétvégenként is olyan forgalom van ezekben a szűk utcákban, hogy nem lehet ablakot nyitni, sokszor még csukott ablaknál is zavaró a forgalom zaja. Ez egy kis mellék utca és ilyen mértékű átmenő forgalom élhetetlenné teszi. - A Zsombolyai utcában percekig tömött sor áll, járó motorokkal. - Nyáron nem kevesen lehúzott ablakokkal hallgatják hangosan a zenét is. - A rövid ideig tartó zöld miatt kevés autó jut át a Bocskaira, a türelmetlenek dudálnak. - A személyautók mellett, jóval hangosabb teherautók is átjárnak ezen a szakaszon. - Iskolaidőben még a jelenleginél is nagyobb forgalom várható Ez tarthatatlan! Amennyiben az Ulászló-Zsombolyai utca tarthatatlan forgalmi állapotai által érintett részén laksz, úgy kérlek, írd alá a petíciót, hogy jelezhessük a döntéshozóknak, mennyi ember elégedetlen a helyzettel. Csatlakozz a Facebook csoporthoz információkért, egyeztetésért: https://www.facebook.com/groups/323841422762334
    94 a 100 Aláírásból
    Készítette: Norbert Gál
  • Meg kell szüntetni a nap nap utáni vonatkéséseket
    Azért fontos, mert már tűrhetetlen a Bp. Keleti-Szolnok vonalon történtek. Nap mint nap emberek ezreinek életéből vesznek el órákat, s kikészítik az idegeiket. A tömegnyomorról nem is beszélve, amikor kimaradnak járatok.
    220 a 300 Aláírásból
    Készítette: Anna Nagyné
  • Zebrát a kórház bejáratához
    Az előzőekben leírtak miatt fontos az ügy, de azért is, hogy a nagyvárosunk híre ne romoljon tovább ilyen hozzáállás következtében. Valamint a hivatali ügyintézésre is igen rossz fényt vet, hogy egy közérdekű bejelentést nem vesznek komolyan.
    342 a 400 Aláírásból
    Készítette: Huba Attila
  • A 81-es vasútvonal fejlesztéséért
    A 81-es Hatvan-Pásztó-Salgótarján-Somoskőújfalu vonal az ország egyik legelhanyagoltabb vasúti fővonala. A vonal jórészt egy vágányú, villamosítatlan, hosszú évtizedek óta nem kapott érdemi felújítást, így állapota folyamatosan romlik, e miatt a vonatok egyre lassabbak. A vonalon 2020 végéig a 2000-es éveke eljén gyártott orosz "Uzsgyi" motorvonatok közlekedtek, melyek bár szintén nem a 21. századnak megfelelő szolgáltatást nyújtottak, legalább légkondícionáltak, és viszonylag csendesek voltak. Azonban 2020 végétől ezeket a vonatokat 20-30 évvel öregebb Bz-k, és dízelmozdonyos személyvonatok vették át, jelentős színvonalcsökkenést okozva, az amúgy is elég mostohán kezelt vonalon. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely az országban, melynek nincs közvetlen vasúti kapcsolata Budapesttel, az utasok Hatvanban átszállásra kényszerülnek, ráadásul a rosszul hangolt csatlakozások miatt mindkét irányba 15-20 percet kell Hatvanban várni. Jelenleg vonattal a 110km-es Budapest-Salgótarján távot 2 óra 36 perc alatt lehet megtenni. A vonal pedig különösen fontos lenne a szegényebb kelet-nógrádi terésgének, ahol sok embernek nincs autója, így a közösségi közlekedés az egyetlen lehetőség munkába, iskolába, orvoshoz stb. járni. A vasútvonal déli, Pásztó-Hatvan szakasza ráadásul a tágabb budapesti-agglomerációnak is része, innen sokan ingáznak Budapestre, így a budapesti elővárosi közlekedés szempontjából is van potenciál a vonalban. A Pásztótól északra lévő szakasz pedig Salgótarján szempontjából lehetne fontos elővárosi vasút. További részletek a Közlekedő Tömeg cikkében: https://www.kozlekedotomeg.hu/vasut/aldatlan-allapotok-a-salgotarjani-vasutvonalon/
    915 a 1 000 Aláírásból
    Készítette: Balázs Rusznyák
  • Budapest Miskolci utcai forgalomcsillapítás
    Több levelet irtunk, amelybe forgalomcsillapítási javaslatokat tettünk. Kértük, ezt a Miskolci utcai részt is vonják bele a harmincas zónákba. Javasoltuk, hogy akár a patak parti utcát (Rákos Patak utca) alakítsák át kétszer két sávossá, mivel ott az ingatlanok, nem az úttól öt méterre épültek, környezetkímélési szempontból tökéletes lenne, hogy a nagy átmenő forgalmat elvezesse. Sajnos csak annyi valósult meg belőle, hogy a Rákospatak utcát a Török Béla óvoda mellet kiépítették, hogy becsatlakozzon a Kacsóh Pongrác útba, ezzel gyakorlatilag lehetővé vált a kétszer két sáv megvalósítása. Esetlegesen forgalomlassítási 40km/órára való csökkentése, illetve a teherautó forgalom teljes kitiltása az Erzsébet Királyné-Csömöri közötti szakaszról, mert sajnos sem az út, sem pedig az itt lévő lakóházak nem bírják ezt a terhet.
    129 a 200 Aláírásból
    Készítette: László Tóth
  • Közlekedési lámpát Ajka-Bakonygyepesre!
    Emberek életét szeretnénk megmenteni és a környéken élő több tízezer ember életminőségét javítani, hogy ne rettegve közelítsenek a veszélyes, főúti csomóponthoz.
    5 829 a 6 000 Aláírásból
    Készítette: Hajnalka Bolla
  • Mikor fog járni újra a csepeli HÉV a Boráros térig?
    Hivatalos információt követelünk arról, hogy mikor utazhatunk újra a H7-es HÉV-vel a Boráros térig!
    69 a 100 Aláírásból
    Készítette: Péter Szilágyi
  • MENTSÜK MEG A 47-ES VASÚTVONALAT AZ ÉVEK ÓTA TARTÓ MÓDSZERES ELSORVASZTÁSTÓL
    A vasútállomás jelenlegi helye a belváros központjában van. Ezt kívánja tönkretenni a városvezetés úgy, hogy máshol milliárdokat költenek az intermodális csomópontokra! A vasút gyorsabb, kényelmesebb, és ésszerűbb, mint a busz, ezért az elsorvasztását nem lehet szó nélkül hagyni!
    110 a 200 Aláírásból
    Készítette: Vicinálisokért Baranyai Picture
  • Galvani körút helyett forgalomcsillapítást!
    Wekerletelep az emberi léptékű, környezettudatos várostervezés, az Eboneezer Howard nevével fémjelzett kertváros mozgalom egyik kiemelkedő példája, Budapest egyik gyöngyszeme, műemléki jelentőségű, védett lakóterület, kiváló közösségi közlekedési kapcsolatokkal. A létét meghatározó urbanisztikai alapelveket ma talán a “kompakt város” fogalma írja le legjobban. Ezt a több, mint száz éves, ma is élő, létező jó példát Magyarország első polgári miniszterelnöke, Wekerle Sándor kezdeményezte még pénzügyminiszterként. A Mária-Valéria nyomortelep felszámolásával létrejött, a 20-ik század második felében született József Attila lakótelep szintén az egyik legnépszerűbb, kiemelten élhető, a városba kiváló közösségi közlekedési kapcsolatokkal bekötött, kiemelkedően zöld lakóövezet a fővárosban. E két, történelmi léptékkel is mérhető jó példa előképe, inspirációja, megóvásuk pedig szempontja kell legyen mindazoknak az urbanisztikai és közlekedésszervezési fejlesztéseknek, amelyekre egyébként egyértelműen szükség van fővárosunkban. A Galvani híd kiszolgálója lesz nem csak a meglévő és épülő Dél-budai lakó- és irodaövezeteknek, de az RSD-hez, Csepel és Ferencváros talákozásához megálmodott, új déli városkapuba tervezett lakóövezetnek, közösségi, sport, üzleti és irodai létesítményeknek is. A hozzá kapcsolódó úthálózat nyomvonala és műszaki kialakítása azonban komoly kérdéseket vet fel, amelyekről megalapozott és jól kiérlelt döntést várunk. A valóban korszerű, élhető város tervezésének alapja, hogy a mindennapokhoz szükséges humán infrastruktúra (óvdák, iskolák, rendelők, stb.), munkahelyek, a kikapcsolódást biztosító helyek és területek a lakóhely közelében elérhetőek legyenek, így csökkentve a közlekedési szükségleteket és terhelést, a fennmaradó szükségleteket pedig jó közösösségi közlekedéssel szolgáljuk ki. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a Dél-budai, Észak-csepeli és Külső-ferencvárosi fejlesztési területeken az új negyedek ilyen módon jöttek, jönnek létre. Megvalósítható-e a korszerű, környezettudatos, emberi léptékű, kompakt városi negyedek fejlesztése szigetszerűen? Milyen eredményt mutat a mérleg, ha az új - adott esetben még akár ökológiai szempontok szerint is átgondolt - negyedeket olyan utak kötik a város többi részéhez, amely utak éppen a modern, élhető negyedek 50-100 éves előképeit, előzményeit, úttörőit és az ott élők életminőségét károsítják? Wekerletelepet és a József Attila lakótelepet az M5 bevezető szakasza észak-nyugati oldalról már súlyosan lehatárolja, brutálisan elvágja közvetlen szomszádságától. A Galvani-híd új úthálózatának akár a Kiserdőbe, akár a jelenlegi Határ útra vezetett nyomvonala végzetesen elvágná ezeket a jó minőségű lakóterületeket egymástól is. Mi több, az új útszakaszok és a híd az M1-M7 és az M4 bevezetők összekötésével egérutat nyitnak azoknak is, akiknek egyébként a már kiépült déli M0 megoldást jelent úticéljuk, például a reptér elérésre. Erre utal Vitézy Dávid kommunikációja is, amellyel egyértelműen össze kívánja kapcsolja a “Galvani-körút” és a reptéri gyorsforgalmi út fejlesztési projektjeit. A zajvédő falakkal és napi több tízezer egységnyi újonnan megjelenő gépjárművel körülvett, gettósított területek, skanzenné lecsúszó jó várostervezési példák nem csak egyre romló minőségben biztosítanák az ott élők létfeltételeit, de nem tudnák beteljesíteni azt a küldetésüket sem, hogy előzményül, jó például és partnerként szolgáljanak a további, ökotudatos és emberközpontú urbanisztikai fejlesztéseknek. Az új Duna-híd (Galvani híd) és a hozzá tartozó körút építését a kormányzat többek között azzal indokolja, hogy ezzel az eszközzel lehet a belváros forgalomcsillapítását megoldani, áthelyezve a terhelést a külvárosokra. Ezzel szemben a tapasztalat világszerte az, hogy új utak építése új forgalmat generál, autózásra ösztönöz. Az új híd és az új utak tervezésénél is azzal számolnak, hogy a gépkocsi-forgalom összességében növekedni fog. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a várost fojtogató gépkocsi-áradat és a klíma-vészhelyzet idején az autóknak építsünk százmilliárdokért infrastruktúrát, vagy hogy a problémát egyszerűen rátoljuk a külvárosokra. Ráadásul az új híd, új úthálózat a meglévő, totálisan lepusztult úthálózatra is újabb forgalmat visz, és ezeknek az utaknak a felújításáról egyetlen szó sem esik a tanulmányokban. A követendő célnak a forgalomcsillapítást tartjuk: a jó minőségű, olcsó, a fővárost és az agglomerációt is magába foglaló közösségi közlekedés fejlesztését, az agglomerációs P+R parkolók építését, a kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzését támogatjuk. Ezekben a projektekben van a helye a Galvani-projekt százmilliárdjainak. Mind a Főváros, mind a Kormány komoly kinyilatkoztatásokat tett a klímavészhelyzettel illetve klímavédelmi programjával kapcsolatosan. Egy teljesen újszerű jövőt tervezünk most, a múlt elavult megközelítéseitől való radikális eltéréshez pedig, igen, bátorság kell. Ez egyedül nehéz, de mi minden erőnkkel és rendelkezésünkre álló eszközzel azon vagyunk és leszünk, hogy az ember- és környezetbarát várostervezés és közlekedési megoldások és az ezt szolgáló infrastruktúra minél hamarabb minél nagyobb teret nyerjenek és ebben természetes szövetségesek és partnerek vagyunk.
    3 352 a 4 000 Aláírásból
    Készítette: Kiserdővédők Akciócsoport