Hivatalos információt követelünk arról, hogy mikor utazhatunk újra a H7-es HÉV-vel a Boráros térig!

Az ingyenesség hatására számos területen oly mértékben megnőtt a szabálytalan parkolások száma, hogy azt a közterület-felügyelet már képtelen volt kezelni. Egy-egy szabálytalanul parkoló autó pedig gyakran emberek százainak a közlekedését nehezíti: a többi autósét, a közösségi közlekedéssel utazókét, a kerékpárosokét, a gyalogosokét (különösen a babakocsival vagy kerekesszékkel járókét). Sok esetben a zöldfelületeket is károsították a szabálytalanul parkolók. A parkolási díjfizetés felfüggesztése a helyi lakosságnak egyéb komoly gondokat is okozott, gyakran már a saját autóik parkolására sem maradt helyük. Az előző évhez képest idén csaknem megduplázódott a csomagszállítás, ami rendkívül előnyös a járvány lassítása szempontjából. Az ingyenes parkolás bevezetését követően azonban a csomagszállítók szabályos parkolása immár ritka kivétellé vált, ami esetenként komoly baleseti kockázatot is teremtett. A kialakult helyzet komoly időveszteséggel is járt a csomagszállítók részére, ami azt is jelentette, hogy több járműre volt szükség, ami tovább növelte a parkolási gondokat és a torlódásokat. Mindez egyúttal a szállítók költségeit is növelte, amit kénytelenek voltak áthárítani a lakosságra. A tavaszi időszakban azt is lehetett tapasztalni, hogy sok olyan személy is kihasználta a díjmentes parkolás nyújtotta lehetőséget arra, hogy a városközpontba jöjjön az autójával, akinek erre nem volt feltétlenül szüksége. Ez pedig tovább fokozta a járványveszélyt. Ugyanakkor rendelkezésre állnak megfelelő alternatívák. A bevezetett óvintézkedéseknek köszönhetően (maszk használata, sofőrök elkülönítése, rendszeres fertőtlenítés) a jelenleginél többen használhatnák a közösségi közlekedést a járványveszély fokozódása nélkül. A kerékpározás feltételei is javultak, és így egyre többen használják ezt a környezetbarát közlekedési módot. Az ingyenes parkolás hátrányaira már több szervezet, szakértő felhívta a kormányzat figyelmét, így például a Közlekedő Tömeg (6), a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (7). Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kérjük, hogy vonja le a tavasszal bevezetett ingyenes parkolási időszak tapasztalatait, hallgasson a szakértőkre, és haladéktalanul törölje el a parkolási díjfizetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést. --------- Források: (1) https://www.levego.hu/hirek/2020/05/tul-sokba-kerul-az-ingyenes-parkolas/ (2) https://www.vezess.hu/magazin/2020/05/26/visszakerik-a-videki-varosok-a-fizetos-parkolast/ (3) https://www.bemosz.hu/ (4) https://cleanair4health.eu/wp-content/uploads/sites/2/2020/10/az-eurpai-vrosok-lgszennyezsnek-egszsggyi-kltsgei-s-a-kzlekedssel-val-kapcsolat-epha-summary-hu.pdf (5) https://www.levego.hu/kampanyok/koronavirus-es-legszennyezes/ (6) https://www.kozlekedotomeg.hu/budapest/ingyenes-parkolas-nem-segiti-a-jarvany-elleni-vedekezest-ellenben-uj-problemakat-okoz/ (7) https://index.hu/belfold/2020/11/04/budapest_ingyenes_parkolas/

Wekerletelep az emberi léptékű, környezettudatos várostervezés, az Eboneezer Howard nevével fémjelzett kertváros mozgalom egyik kiemelkedő példája, Budapest egyik gyöngyszeme, műemléki jelentőségű, védett lakóterület, kiváló közösségi közlekedési kapcsolatokkal. A létét meghatározó urbanisztikai alapelveket ma talán a “kompakt város” fogalma írja le legjobban. Ezt a több, mint száz éves, ma is élő, létező jó példát Magyarország első polgári miniszterelnöke, Wekerle Sándor kezdeményezte még pénzügyminiszterként. A Mária-Valéria nyomortelep felszámolásával létrejött, a 20-ik század második felében született József Attila lakótelep szintén az egyik legnépszerűbb, kiemelten élhető, a városba kiváló közösségi közlekedési kapcsolatokkal bekötött, kiemelkedően zöld lakóövezet a fővárosban. E két, történelmi léptékkel is mérhető jó példa előképe, inspirációja, megóvásuk pedig szempontja kell legyen mindazoknak az urbanisztikai és közlekedésszervezési fejlesztéseknek, amelyekre egyébként egyértelműen szükség van fővárosunkban. A Galvani híd kiszolgálója lesz nem csak a meglévő és épülő Dél-budai lakó- és irodaövezeteknek, de az RSD-hez, Csepel és Ferencváros talákozásához megálmodott, új déli városkapuba tervezett lakóövezetnek, közösségi, sport, üzleti és irodai létesítményeknek is. A hozzá kapcsolódó úthálózat nyomvonala és műszaki kialakítása azonban komoly kérdéseket vet fel, amelyekről megalapozott és jól kiérlelt döntést várunk. A valóban korszerű, élhető város tervezésének alapja, hogy a mindennapokhoz szükséges humán infrastruktúra (óvdák, iskolák, rendelők, stb.), munkahelyek, a kikapcsolódást biztosító helyek és területek a lakóhely közelében elérhetőek legyenek, így csökkentve a közlekedési szükségleteket és terhelést, a fennmaradó szükségleteket pedig jó közösösségi közlekedéssel szolgáljuk ki. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a Dél-budai, Észak-csepeli és Külső-ferencvárosi fejlesztési területeken az új negyedek ilyen módon jöttek, jönnek létre. Megvalósítható-e a korszerű, környezettudatos, emberi léptékű, kompakt városi negyedek fejlesztése szigetszerűen? Milyen eredményt mutat a mérleg, ha az új - adott esetben még akár ökológiai szempontok szerint is átgondolt - negyedeket olyan utak kötik a város többi részéhez, amely utak éppen a modern, élhető negyedek 50-100 éves előképeit, előzményeit, úttörőit és az ott élők életminőségét károsítják? Wekerletelepet és a József Attila lakótelepet az M5 bevezető szakasza észak-nyugati oldalról már súlyosan lehatárolja, brutálisan elvágja közvetlen szomszádságától. A Galvani-híd új úthálózatának akár a Kiserdőbe, akár a jelenlegi Határ útra vezetett nyomvonala végzetesen elvágná ezeket a jó minőségű lakóterületeket egymástól is. Mi több, az új útszakaszok és a híd az M1-M7 és az M4 bevezetők összekötésével egérutat nyitnak azoknak is, akiknek egyébként a már kiépült déli M0 megoldást jelent úticéljuk, például a reptér elérésre. Erre utal Vitézy Dávid kommunikációja is, amellyel egyértelműen össze kívánja kapcsolja a “Galvani-körút” és a reptéri gyorsforgalmi út fejlesztési projektjeit. A zajvédő falakkal és napi több tízezer egységnyi újonnan megjelenő gépjárművel körülvett, gettósított területek, skanzenné lecsúszó jó várostervezési példák nem csak egyre romló minőségben biztosítanák az ott élők létfeltételeit, de nem tudnák beteljesíteni azt a küldetésüket sem, hogy előzményül, jó például és partnerként szolgáljanak a további, ökotudatos és emberközpontú urbanisztikai fejlesztéseknek. Az új Duna-híd (Galvani híd) és a hozzá tartozó körút építését a kormányzat többek között azzal indokolja, hogy ezzel az eszközzel lehet a belváros forgalomcsillapítását megoldani, áthelyezve a terhelést a külvárosokra. Ezzel szemben a tapasztalat világszerte az, hogy új utak építése új forgalmat generál, autózásra ösztönöz. Az új híd és az új utak tervezésénél is azzal számolnak, hogy a gépkocsi-forgalom összességében növekedni fog. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a várost fojtogató gépkocsi-áradat és a klíma-vészhelyzet idején az autóknak építsünk százmilliárdokért infrastruktúrát, vagy hogy a problémát egyszerűen rátoljuk a külvárosokra. Ráadásul az új híd, új úthálózat a meglévő, totálisan lepusztult úthálózatra is újabb forgalmat visz, és ezeknek az utaknak a felújításáról egyetlen szó sem esik a tanulmányokban. A követendő célnak a forgalomcsillapítást tartjuk: a jó minőségű, olcsó, a fővárost és az agglomerációt is magába foglaló közösségi közlekedés fejlesztését, az agglomerációs P+R parkolók építését, a kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzését támogatjuk. Ezekben a projektekben van a helye a Galvani-projekt százmilliárdjainak. Mind a Főváros, mind a Kormány komoly kinyilatkoztatásokat tett a klímavészhelyzettel illetve klímavédelmi programjával kapcsolatosan. Egy teljesen újszerű jövőt tervezünk most, a múlt elavult megközelítéseitől való radikális eltéréshez pedig, igen, bátorság kell. Ez egyedül nehéz, de mi minden erőnkkel és rendelkezésünkre álló eszközzel azon vagyunk és leszünk, hogy az ember- és környezetbarát várostervezés és közlekedési megoldások és az ezt szolgáló infrastruktúra minél hamarabb minél nagyobb teret nyerjenek és ebben természetes szövetségesek és partnerek vagyunk.

2020.június 06-tól ismét csapás érte a közösségi közlekedéssel közlekedő személyeket Nyíregyháza és Mátészalka között, hiszen napi egy vonatpárra redukálták a vonatok számát. Mivel Nyíregyháza és Mátészalka között a vonattal párhuzamosan buszok is közlekednek, így úgy gondolták, hogy ezen vasútvonal esetében nem szükséges buszos pótlás, de így a menetrendi kínálat nagyon szegényes lett, és ezt akadályát képezi a szabolcsi emberek közösségi közlekedésének. 2020.június 06-tól csak kaotikus módon és jelentős plusz anyagiak ellenében lehet eljutni szombat, késő délutánonként a megyeszékhelyről Mátészalka térségébe. Hiszen, 15 óra 20 perckor indul egy olyan busz, amellyel átszállás nélkül Mátészalkára lehet jutni, de utána már csak 19 órakor. A köztes időszakban pedig csak Vásárosnamény, Debrecen, netán Záhony érintésével lehet Mátészalkára jutni. Vásárosnamény felé 78, 4 kilométert tesz meg a busz/ vonatpótló busz kombó 173 perc alatt, amely 27 kilométer/órás átlagsebességet jelent, utóbbinál pedig a debreceni kitérővel együtt, a 127 kilométeres utat 199 perc alatt lehet abszolválni, ez 38 kilométer/órás átlagsebességet jelent, míg aki a záhonyi kiruccanást választja, az 156 perc alatt teheti meg a 127 kilométeres utat Mátészalkáig. A hazajutás ára a regionális tarifával igénybe vehető Nyíregyháza- Mátészalka vonal 840 Ft-ja helyett 2520 Ft és 3000 Ft között mozog. A MátészalkaLeaks csoport az ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐ IRODÁHOZ FORDULT, de a tőlük érkezett válasz szerint "Mindemellett a kifogásolt időszakra vonatkozó, Nyíregyháza-Mátészalka közötti eljutási lehetőség módosítását vizsgáljuk annak érdekében, hogy az utasok kiszolgálása a felmerülő igényeket minél teljesebb mértékben kielégítse." Annak érdekében, hogy megmutassuk azt, hogy valós igény az említett vonatjáratra (vagy legalább egy pótlóbuszra) a már említett időszakban, most petíciót indítottunk, amelyet majd személyesen adunk át az Irodavezető Úrnak.

A Havanna lakótelep szélén található kereszteződésben, melynek egyik irányában a Baross utca folytonosan halad, másik irányában pedig a Barta Lajos utca és a Kinizsi Pál utca határa találkozik, évek óta kiemelkedően magas a közúti balesetek száma. Bár a KRESZ szerint egyértelműek az elsőbbségi viszonyok, a közigazgatási értelemben vett utcák változása miatt számos gépjárművezető nem figyel a főút vége jelzésre, ezáltal pedig tévesen állapítja meg azokat. A balesetek nem csupán a helyiek életét nehezítik - közlekedési lezárások, nyugalom megzavarása - de gyakran halálos kimenetelűek, vagy súlyos kár keletkezik a balesetben részt vevő személyek vagy gépjárművek épségében. A helyi közösség már hosszú évek óta jelzi igényét a megoldásra körforgalom vagy közlekedési lámpák üzembe helyezésének formájában - ez utóbbit a Budapest Közút Zrt. figyelembe vette, és a lámpák kihelyezését hivatalos levele alapján indokoltnak tartja. Szaniszló Sándor polgármester úr évekkel korábban megígérte, hogy tisztségére történő megválasztása esetén gondoskodik a helyszín közlekedésbiztonságáról. Petrovai László alpolgármester úr pedig hivatalos levélben megerősítette, hogy a Fővárosi Önkormányzat illetékes munkatársa, Erdős Zoltán urbanista közreműködésében a közúti kisbeavatkozások következő 4 éves ciklusában az intézkedésre nagy valószínűséggel sor kerül. Mindezek ellenére a mai napig nem történik előrelépés, és havi, esetenként heti rendszerességgel történnek balesetek. Jelen petíciót aláíró Havanna lakótelepi és 18. kerületi polgárok felszólítjuk a kerületi és fővárosi hatóságokat, hogy azonnali hatállyal intézkedjenek a közlekedési lámpák felállításáról a kereszteződésben, ezzel emberéleteket, a testi épséget és a tulajdont egyaránt védelmezve. Felszólítjuk őket, hogy ígéreteikhez híven ne halasszák tovább ezt a sürgős intézkedést, ne hárítsák a felelősséget, és biztosítsák az itt lakók és áthaladók biztonságát!

Épp a gyalogosok érdekében a közelmúltban az utcát a forgalomcsökkentett 30-as övezetbe sorolták és az átkelőhelyeket megszüntették, az utcában buckákat építettek a sebesség csökkentése érdekében. Sajnos, a járműforgalom túl nagy (reggelente és délután folyamatos), így az óvoda, bölcsöde és iskola biztonsággal nem megközelíthetők. A gyalogosok elsőbbsége a zebrán legalább biztosított volt és azt a járművezetők tiszteletben is tartják. A helyiek úgy érzik, a zebrás átkelőre szükseg van, a balesetközeli helyzetek mindennaposak. A kért módosítás költsége elenyésző, ezer helyi lakos számára jelentene könnyebbséget.

Az útszakasz az országos úthálózathoz képest megdöbbentően rossz állapotú, közvetlen balesetveszélyt jelent a használók részére.

A főváros vezetése az elmúlt hónapokban több kezdeményezést tett Budapest kerékpárbarát várossá válása érdekében. Mindez újra felszínre hozta az ellentéteket a kerékpárosok és a közlekedés többi részt vevője között. A várost járva nap mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a kerékpárosok áthajtanak a piroson, nem tartják be a jobbra tartás és a kanyarodás szabályait és nem ismerik a rájuk vonatkozó táblák jelentését és a sebességhatárokat. A kötelező kerékpáros KRESZ vizsga ötlete akkor pattant ki a fejemből amikor egy kerékpárutat keresztezve mentem a villamos felé. Szabályosan a felfestett és kitáblázott gyalogátkelőhelyen mentem át az úton négy másik emberrel együtt, de egyetlen egy kerékpáros sem állt meg, és az egyikük még kiabállni is kezdett a gyalogosokkal. A másik eset Balatonfüreden történt, ahol egy rendezvény miatt ideiglenesen lezárták a kerékpár útnak egy 100 méteres szakaszát, amit ki is tábláztak, de a szabályokkal ellentétben a többség nem tolta a biciklijét, hanem a sétálók között szlalomozva tekert tovább, ami rendkívül veszélyes. Ezek alapján úgy ítéltem meg, hogy sok biciklis a legalapvetőbb KRESZ szabályokat sem ismeri, és ezzel a saját és embertársaik testi épségét veszélyeztetik, felelősségbiztosítás nélkül. Hiszen Magyarországon bárki (12 év felett) kerékpárra szállhat, komolyabb korlátozás nélkül. A közlekedés egy veszélyes üzem! Megfelelő ismeretek nélkül ne vegyen részt benne senki! Kötelező online kerékpáros KRESZ vizsgával a közlekedés biztonságosabbá tehető és az évek óta tartó konfliktus a biciklisek és az autósok között végre csökkenthető lesz, hiszen így egyenlő ismeretekkel vehetnek majd részt a közlekedésben.

2020. szeptember 13. után a MÁV tervei szerint gyakorlatilag megszűnik a közvetlen, átszállás nélküli vasúti közlekedés Keszthely és Budapest között. Azon túl, hogy tanulmányi, üzleti és munkaügyekben rengeteg keszthelyi és környékbeli lakos utazik vonattal a fővárosba és onnan vissza, a gépkocsi nélkül közlekedő turisták széles rétege számára is megnehezedik a Balaton nyugati végébe való eljutás. Ha Ön keszthelyi vagy környékbeli lakos és rendszeresen közlekedik a főváros felé, vagy Budapest irányából szeretne a Balaton fővárosába környezetkímélő módon eljutni, akkor kérem, támogassa aláírásával a petíciót!

1. Hatvan városa fontos és nagyforgalmú vasúti csomópont, amely megyeszékhelyeket (Salgótarján, Szolnok, Miskolc) és Budapestet összekötő fontos vasúti vonalakkal megáldott nagyváros. 2. A 80a- 80-, 81- és 82-es vasútvonalak több települése Hatvan vasúti vonzáskörzetébe tartozik, ami sok utast ad a hazai vonatközlekedésnek. 3. Rengeteg ingázó utazik Miskolc és Hatvan között. Egy ingázónak ezen a távon a jelenlegi menetrend szerint kb. 3 órát kell utazni 1 nap alatt. Ha az InterCity vonatok megállnának Hatvanban, akkor az utazással eltöltött idő ezeknek az ingázóknak lecsökkenne 2 óra 20 percre. Számos miskolci és Miskolc környéki lakos dolgozik a Robert Bosch Elektronika és a Johnson Electric Hungary cégeknél Hatvanban, továbbá a Procter & Gamble és Apollo Tyres Hungary munkáltatóknál Gyöngyösön. Ha az IC-k végre megállnának Hatvanban, akkor ezen sok-sok dolgozónak elfogadható utazási időre állna rendelkezésére és végre felmondhatnák az albérleteiket 4. A 81 és 82-es vonalról Nyíregyháza irányába utazó utasoknak csökkenne az átszállások száma, mivel egyből Hatvanban föltudnának szállni az Intercity vonatokra és nem kéne Füzesabonyban pluszban beiktatni még egy átszállást. Így számukra egy utazással 40-45 perccel rövidebb menetidő lenne elérhető. 5. A jövő évi menetrendi tervezet szerint megszűnnek a sátoraljaújhelyi sebesvonatok és ha ez így lenne, akkor elveszne az átszállás nélküli utazás lehetősége Miskolc és Hatvan között, ha ne állnak meg az InterCity vonatok Hatvanban. 6. A jövőévi menetrendi tervezetben az szerepel, hogy Füzesabony mellett Mezőkövesden is megállnának egyes InterCity-k. Mezőkövesd nem vasúti elosztó és nem is rendelkezik nagyobb lélekszámmal sem, mint Hatvan. Sokan pusztán politikai húzásnak tartják, hogy ott akarják megállítani az IC-ket és nem a valós utasigények kielégítésének. Füzesabony pedig egy kis "falu" Hatvanhoz képest, az IC-k megállása a vasúti elosztó szerepével magyarázható maximum (ami viszont Hatvanban ugyanúgy meg van). 7. Gyöngyösiek írták nekünk: "az egész régió közlekedési kapcsolatát javíthatná az a módosítás, ha a Budapest és Miskolc között közlekedő Intercity vonatok Hatvanban is megállnának, biztosítva a lehetőséget az átszállásra." 8. Hatvan és Budapest között sok ingázó jelezte, hogy a tervezetben szereplő "lebutított" Egri gyorsvonatok plusz megállásai után (Máriabesnyő, Bag és Tura) az IC-k hatvani megállásában látják a hosszú felújítás után jogosan elvárt gyorsulás (sokak által jelzett 45 perc vagy azalatti menetidő) egyetlen lehetőségét. 9. Vonatösszeállítás: Kérjük, hogy ezen a vonalon közlekedő InterCity vonatok esetében szükséges helyjegy nélküli kocsik közlekedtetése, amely így egy szélesebb utazóközönség számára teszi elérhetővé az InterCity vonatokkal való utazást. Nem kérünk abból, hogy az InterCity vonatok félig üres kocsikkal közlekedjenek és csak néhány kiváltságos település utasai számára legyenek elérhetőek! Azt szeretnénk, hogy a 80a vonal hosszú ideig elhúzódó felújítását követően érdemben is legyen valami fejlődés, mert ha a vasúttársaság nem hajlandó kialakítanio egy utasbarát (rugalmasabb és gyorsabb) menetrendet, akkor a felújított peronok és az új utastájékoztatást nem sokan fogják használni!

Kerepes Város lakosainak létszáma egyre jobban növekszik, nem csak a gyermekek születésének a létszáma növekszik, hanem a felnőtt lakosok létszáma is egyre jobban növekszik: mivel sok vidéken élő gyermekes család költözik fel a kedvező ingatlan vásárlás végett, és a Budapesten lévő jobb fizetésű állása és a gyermekük tovább tanulása végett is. Nem minden Kerepesi lakos lakik közel a Kerepesi, vagy a Szilasligeti Hév állomás közelében, hanem vannak akik igen messze is laknak az érintett Hév állomástól. És közülük nem minden lakosnak van autó vagy motor számukra vagy kerékpár számukra, amivel ki tudnának menni az érintett Hév állomások egyikéhez. Nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy taxit béreljenek maguknak főleg télen a havas-jeges időkben és emiatt el is késhetik az érintett órában lévő Hévet. Kerékpár út kiépítésére meg azért lenne szükség: mert lassan a fő járda szakaszon mennek egyre többen mennek kerékpárral, és rollerrel a 12 év feletti lakosok is, mivel a mellék utcákon bármikor megjelenthet egyszerre akár 2 autó is. Viszont így már lassan a baka kocsival közlekedőket, és az idős embereket szorítják ki a fő járda szakaszon, a legfőképpen 12 év feletti kerékpárral és rollerral közlekedők.

Midennap rengeteg sportolni, futni járó használja ezt a szakaszt. Talán a 9. kerület egyik legnépszerűbb része a futók körében. Nagyon sokan szeretnek a Duna part mellet futni és mivel a budai részen ez a szakasz végig az autoút mellet helyezkedik el nem a legideálisabb sportolás céljára. Míg a Gizella-sétány ideális környezetben, távól esik az autoúttól és a hely adottságai révén a már meglévő bicikli sáv és gyalogosok közelekedésére szolgáló sáv mellet ideális lenne egy futósáv kialakitása is. A gyalogos sávban már néhol nem egységes a viacolor járóburkolat, besüllyedt, stb., nem praktikus és nem is szabályos itt a futás, kerülgetve a sétálokat. A bicikli sávban szinten nem, ami balesetveszélyes is lehet. Ám nagyon sokan itt futnak, mert a Hév kerítés és a bicikli sáv közötti terep, nem egységes, kitaposott, gödrökkel, mélyedésekkel teli ami szintén balesett veszélyes, és nem ideális terep a futásra. Egy rendezett, egységes futósáv kialakításával csökkenne az izomsérülések és a balesetek veszélye, ezáltal hozzájárulna a kerületiek biztonságos sportolásához. Az amatőr hobbi futók, és a sportolok is szívesen használnák ezt a típusú futósávot.