A kormány kezdeményezésére a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán bejelentette, hogy Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát fogják megszervezni idén augusztus 20-án, ami a dunai rakpartok több mint négy kilométeres szakaszán lesz látható. Egy ilyen tömegrendezvény megtartásának járványügyi hatása a legrangosabb járványszakértők szerint is beláthatatlan. Mindeközben egyik nemzeti jelképünk és kincsünk, épített örökségünk a Széchenyi Lánchíd Budapest gyöngyszeme, sokak szerint a világ legszebb hídjának tartott, Lánchíd állapota kritikussá vált. Gyakorlatilag szétrohad és súlyos tömegkatasztrófa forrása is lehet. Ezúton kérjük a kormányt, hogy a gigantikusra tervezett tűzijátékra fordítandó pénzt csodás nemzeti örökségünk felújítására költse inkább!

Jelenlegi állapot problémái: - Megnövekedett áthaladó gépjármű- és kerékpáros forgalom - Nehéz parkolóhelyet találni - Szűk járdák: nincs lehetőség tartani a biztonságos távolságot: 1. a gyalogosok, 2. a kerékpárosok, 3. és a teraszok vendégei között. - A parkoló autók elveszik a területet a kerékpársávtól, illetve a járdahasználattól. - A forgalmi rend köröző forgalmat engedélyez Az utcamegnyitás előnyei a teljesség igénye nélkül: - a helyi kiskereskedők, vendéglátók járvány utáni forgalmának biztosítása - a helyi gyalogos és kerékpáros közlekedők távolságtartásának biztosítása - a helyi lakosság közösségi formálása - kapcsolódó vállalkozások ösztönzése - a környék idegenforgalmi vonzerejének növelése (pl.: Várból turisták) - lokálpatriotizmus és önkormányzatiság alapjainak helyszín biztosítása - a gyerekek szabad, autonóm mozgásának megteremtése - fenntartható életmód és fogyasztási szokások támogatása Terv ötletek: https://www.varosmobilitas.hu/projektek/varsanyi

Mert lenne rá igény , és ne váljon enyészetté sok állomás és a pálya se , és a sebesvonat (Hagyma expressz ) elsősorban, valamint délután is vissza állna a gyors hogy Makóról újból legyen Szentes, Budapest vonat összeköttetés

A kerékpárosok csak az autók között tudnak áthaladni a Beszédes, vagy a Baross hídon, amelyek nagyon veszélyesek a nyári időszakban. A régi gyalogos híd pedig a város szégyene, nagyon rossz állapotban vannak a lépcsők. Frankfurtban láttam ilyen hidat, de arra ki volt írva, hogy életveszélyes, és le is volt zárva. Jelenleg folyik a kikötő és a Sió zsilip átépítése. Sajnos terveket nem láttam, nem tudom, hogy terveznek-e gyalogos/ kerékpáros hidat? A régi zsilipnél van egy híd, üzemi területként elkerítve, nem lehet használni. Érdeklődésünkre, hogy valamikor esetleg megnyitják -e ezt a hidat, nem tudtak érdemi választ adni az ott lévő irodában dolgozók. Kérem a T. Polgármester urat, tájékoztassa a lakosságot a felvetett kérdésről.

Miközben a környező országok a regionális vasutak fejlesztését támogatják, az ITM döntése országszerte 34 vasútvonal elsorvasztását jelenti: ezeken a vonalakon irányonként napi 1-2 járat maradna, mely az utazók számára a bezárással egyenértékű: ilyen kínálat mellett rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek az autóval vagy jogosítvánnyal nem rendelkezők, a mozgáskorlátozottak és az idősek, továbbá a diákok iskolába történő eljutása is bizonytalanná válik. A tervezett lépéssel az 1968-as, a hazai közlekedésben máig hatalmas sebeket jelentő közlekedéspolitikai koncepció, illetve a 2007-es és 2009-es vonalbezárások rémképe idéződik fel, mely ellen éppen a jelenlegi kormány kelt ki, és állította vissza korábban bezárt vonalakon a forgalmat. Az intézkedés finanszírozási és üzemeltetési szempontból is fenntarthatatlan állapotot idéz elő. A vasúti közlekedésben az állandó költségek aránya rendkívül magas a változó költségekhez képest, előbbiek viszont nem csökkennének a napi 1-2 vonat meghagyása miatt, hiszen a vasúti infrastruktúrát (pályakarbantartás, állomási személyzet) a vonatok számától függetlenül fenn kell tartani. A tervezett, de reméljük, hogy nem megvalósuló intézkedés tehát álságos és gyáva, mélységesen szakmaiatlan és a vidéki magyar lakosság érdekeivel ellentétes. Ha Te is elfogadhatatlannak tartod, hogy a minisztérium szakmai alap nélkül, sunyi módon, a vidéki magyarok háta mögött akarja leépíteni a regionális közösségi közlekedést, kérjük, írd alá petíciónkat!

A fogyatékkal élők és kísérőik közlekedési támogatásának jelenlegi szabályozási gyakorlata többlet terhet ró az érintettekre. A következő anomália van ugyanis a rendszerben: a 85/2007. (IV.25) Korm. rendelet értelmében a helyi közúti és kötöttpályás közlekedésben a súlyos fogyatékkal élők és kisérői 100% utazási kedvezményben részesülnek. Ennek ellenére számos közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó, közszolgáltató a településen belül (azaz helyi közlekedésben) mégis csupán a fenti törvény helyközi közlekedésben nyújtandó 90% kedvezményben részesítik az érintett fogyatékkal élőket és kísérőiket. Teszik ezt arra hivatkozva, hogy ők az illetékes minisztériummal kötött közszolgáltatási szerződés értelmében kizárólag helyközi közlekedést végeznek, így a ténylegesen megtett úttól függetlenül helyközinek számít. Az érintett közszolgáltatást végző társaságoknak valódi mérhető hasznot nem hoz a fenti gyakorlat (a csekély összegű menetjegy előállítása a társaságoknak többe kerül mint a menetjegy ellenértéke). Amivel ugyanakkor az a legnagyobb baj, hogy a jegyvásárlás terhét is ráróják a fogyatékkal élőkre. Ez valamennyi fogyatékkal élő ill. kísérője számára egy többletteher. Nem is igazán anyagilag, hanem hogy erre külön gondoljon (noha a településen belül egyébként ingyen utazik), és hogy ennek eleget tegyen; ami egy fogyatékkal élőnek (függetlenül a fogyaték fajtájától) igenis megterhelő (akár az egész többletszervezésre gondolunk, akár a kivitelezésre stb). A fáradtság az ami leginkább terhessé teszi ezt a folyamatot. Néhány kizárólag távolsági közlekedést biztosító vállalat (pl. egyes Volán társaságok) azt az üdvözlendő gyakorlatot alkalmazza, hogy nem várja el a menetjegyváltást a fent említett jogszabályi anomália ellenére sem. Sajnos azonban vannak olyan vállalatok (legjelentősebb ezek közül a MÁV) akik a közszolgáltatási szerződésre hivatkozva erre egyáltalán nem nyitottak. Számos egyéni panasz érkezett már ezzel kapcsolatban többek között a MÁV-hoz, ezek elutasításra kerültek. Az illetékes szervekhez fordult többek közt a MVGYOSZ (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége) is, sajnos azonban ezek a lépések sem hozták meg a sikert. Erről részletek itt: https://www.mvgyosz.hu/tudjon-meg-tobbet-hu/tovabbra-sem-lehet-ingyen-ut... Az eddigi tapasztalatok alapján az Ön Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium sem szándékozott élni a jogszabály-módosítás vagy a közszolgáltatási szerződések módosítása lehetőségével, ami a fogyatékkal élők és kísérőik javára megoldaná a helyzetet. Szeretném azonban felhívni a figyelmét arra is, hogy az Az Alapvető Jogok Biztosa is foglalkozott már ezzel a kérdéssel. És bár a minisztérium válaszát tudomásul vette, ugyanakkor reményét fejezte ki a kedvezményrendszer bővítésére az érintettek vonatkozásában. Kérem, teljesítsék azt a széles társadalmi támogatást élvező vágyat, hogy a fent említett jogszabály ill. közszolgáltatási szerződés módosítás megvalósuljon. Ez Önnek, Miniszter Úr alig több mint tollvonás, viszont sokaknak ez könnyebbség, ami az életet jelenti. Ugyanis a jelenlegi szabályozás az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport - a fogyatékkal élők - további megterhelését eredményezi. Melynek következtében számos fogyatékkal élő inkább nem is próbálkozna kimozdulni otthonából. Az Önök áldozatos munkája révén a fogyatékkal élők esélyt kapnának! Arra, hogy stressz és terhek nélkül tudjanak a saját közvetlen környezetükben mobilisabbak lenni. Arra, hogy ne rekedjenek be a négy fal közé. Arra, hogy a társadalom értékes részét képezhessék. Kérem, adják meg ezt nekik!

Elképesztő, hogy egy nemzetközi reptéri csatlakozási ponton nincs más lehetőség, mint kézben felcipelni a sokszor 20-30 kg-os csomagokat, vagy ha valaki bármilyen oknál fogva nehezebben közlekedik, fel kelljen másszon azon a magas (78 lépcsőfok) lépcsősoron. A reptérről érkező utasok gyakran nagy és nehéz csomagokkal, sokszor babakocsival érkeznek és ez az első átszállási lehetőség, ha valaki nem akar Kőbánya-Kispestig utazni. Ha pedig valaki esetleg több csomaggal van egyedül, akkor az egyik csomagot lenn/fenn kell hagyja, amíg a második bőröndöt is felviszi, azt kockáztatva ezzel, hogy addig valamelyiket ellopják. Arról nem is beszélve, hogy idegenforgalmi szempontból mekkora szégyenfolt ez az országnak, hogy ez az egyik első helyszín, amit a dél és kelet felé továbbutazó turisták az országból látnak és az alig 12 éves megálló ilyen állapotban van.

1. Az I. kerület Pauler utcai járdán vezetett (elválasztott gyalog- és) kerékpárút elavult, a 2000-es évek közlekedési politikáját jellemzi, az akkori kerékpáros forgalomra tett átmeneti megoldást. Az elmúlt években megnövekedett kerékpáros forgalmat ez az út már nem képes biztonságosan kiszolgálni, a gyalogos és kerékpáros konfliktusok / veszély helyzetek napi rendszerességűek, ezért számos más budapesti példához hasonlóan a kétirányű kerékpáros közlekedést, a kerékpáros forgalom átvezetését javasoljuk az úttestre. A Pauler utca egyirányú, személygépjármű forgalma minimális, az utcába behajtók zöme parkolási céllal érkezik, mely a rendőrség közlekedési szokásaira is vonatkozik. Kérjük a Pauler utca járdán osztott kerékpárútjának megszüntetését és áthelyezését a forgalmi útra! 2. A Pauler utca Roham és Alagút utca közötti szakaszon jelentős gyalogosforgalom tapasztalható. A helyi posta, számos kereskedelmi- és vendéglátóüzlet, jelentős tömegközlekedési átszálló forgalom is itt vezetődik el, hiszen a hangos, szmogos és rendkívül veszélyes Krisztina körút / Alagút utca helyett sokan inkább a nyugodt kerülő utat választják az átszállásra (56-os villamos és 105, 78 és várbuszok). A tárgyi járdaszakasz tehát rendkívül keskeny, a pollerek a kresz által előírt 1,5 méteren - néhol alíg 1 méteren - belül kerültek elhelyezésre (KRESZ: a járda szélességének legfeljebb a felét foglalhatja el és a gyalogosok számára legalább 1,5 méteres szabad területet biztosítson). Jelenleg folyik az Alagút és Pauler utca sarkán álló épület (volt CBA) felújítása, melynek következtében a parkolást tiltják, vagy párhuzamossá teszik a tehergépjárművek áthaladását biztosítandóan. Az új forgalmi rend fellazította a járdát, és, bár az oszlopokat kerülgetve, de a gyalogosok kényelmesebben és biztonságosabban tudnak közlekedni. Szeretnénk kérni a a gyalogos rend visszaállítását a Pauler utcában az Alagút és Roham utcák között, az autók úttesten való elhelyezését és parkoltatását, és a szabálytalanul elhelyezett pollerek eltávolítását! 3. A Pauler és Mikó utca kereszteződése rendkívül veszélyes, jelentős átmenő forgalom terheli ezt, a Vérmezőt és környékét elválasztó szakaszt. Az átkelést mindössze egy kerékpáros átvezető biztosítja, mely kevéssé hívja fel az autósok figyelmét a megváltozott forgalmi helyzetről, így a legtöbb esetben átszáguldanak rajta. A Mikó utcai átkelőt rengeteg gyalogos (kisgyerekesek stb.) is használja, ezért szereténk kérni a megfelelő forgalmi jelzés (zebra) felfestését, esetleg forgalomcsökkentő sziget elhelyezését, mely az autósokat lassításra / megállására kényszeríti. 4. A Pauler utca a környező éttermek vendégforgalma miatt rendkívül sűrű, a parkolás sokszor kihívással jár; ez egy adottság, amivel az itt lakók és ide költözők kalkulálnak. A Pauler utca páratlan oldalán a járdán való parkolás halszálkában engedélyezett, felfestés hiányában azonban az idelátogatók rendszeresen figyelmen kívül hagyják a KRESZ által előírtakat és úgy állnak fel a járdára, hogy korlátozzák, esetenként lehetetlenné teszik a gyalogos közlekedést (nem egyszer fordult elő, hogy a babakcsit toló szűlők az úttestre kényszerültek a szabálytalanul és felelőtlenül parkoló vendégek miatt.) A Pauler utca páratlan oldalán kérjük a járda felszabadítását, így lehetőség nyílik a kétirányú kerékpárút forgalmi úton való elhelyezésére is. 5. A Krisztina körút szintén rendkívül terhelt útszakasz, ahol a parkolás nem megengedett. Az itt lakóknak mérlegelniük kell, hogy vagy parkolnak, vagy pedig közlekednek a közúton, de a gyalogos forgalom ellehetetlenítése nem lehet opció; márpedig a körúton számos vendéglátóhely működik, melyek - autós - vendégforgalma terheli és akadályozza a gyalogos közelekdést a tárgyi szakaszon. A képen látható járdaszakaszon továbbá a Déryné fás kaspói is kikerülnek márciustól novemberig, mely a lakók számára is fontos, értékes hozzájárulás a környezethez, azonban a járdán parkoló autókkal együtt teljesen ellehetetlenítik a gyalogos közlekedést. A Krisztina körúton, kérjük, a parkolást tiltó jelzések felfestését / feltüntetését, a szabályok betartatását. Szeretnénk továbbá jelezni, hogy a poller oszlopok elhelyezése csak csökkenti a gyalogos felületet, ezért más, alternatív megoldások vizsgálata javasolt.

Szigetmonostor lakossága – ahogy a sziget többi településének is –, az elmúlt évtizedekben dinamikusan növekedett, a Megyeri híd átadása óta is 50%-os a lakosság számának gyarapodása. A vízbázis védelem miatt ipar nem telepedhetett meg, a helyi munkahelyek zömét az önkormányzat adja, mely a lakosságszámot tekintve elenyésző, ezért a nagy részben fiatal és aktív korú lakosok, rendszeresen kijárnak a szigetről dolgozni és iskolába. Kompjaink kapacitása mára nem felel meg a helyi igényeknek sem, korukat tekintve pedig hajós szemmel is idejét múltak. A Megyeri híd tervezésekor lehajtót ígértek, de a vízbázisvédelemre hivatkozva ez meghiúsult, ugyanakkor a Megyeri híd feltételeibe belekerült egy kis autóshíd Szigetmonostor és Szentendre között. A településnek bár érvényes bírósági határozata van arról, hogy a híd jár, forrás azóta sincs rá – többek között ezért sem járult hozzá Szigetmonostor a Megyeri híd végleges használatbavételéhez. 2015 körül, az EuroVelo nyomvonalának lehetősége adott reménysugarat a szárazföldi kapcsolatra. Éveken keresztül lobbizott 8 település a Dunakanyarban, hogy az EuroVelo6 kerékpárút nyomvonala a Szentendrei-szigeten keresztül vezessen, mire a kormány 2017. január 12-én határozatban döntött erről. Ezzel összefüggésben Szigetmonostor polgármestere és testülete, kapva kapott az alkalmon, hogy amíg a településnek járó híd nem épül meg, addig az EuroVelo kerékpáros hídon, ha gépjárművek nem is, de tűzoltó és mentő áthaladhasson. Régebben volt is egy ilyen irányú szándéka a kormánynak, ami még a Magyar Közlönyben is megjelent - igaz, ennek lehetőségét a lakosság 82%-ban utasította el egy népszavazáson, lévén, hogy egy gyalogos és kerékpáros híd nem helyettesíthet egy autóshidat. Akkoriban a Határcsárdai helyszín jött szóba, mint a leginkább megvalósítható. Annak idején Molnár Zsolt polgármester úr úgy gondolkozott, hogy azon a hídon, amin tűzoltó és mentő átmehet, azon előbb utóbb a gépjárműforgalom is elindulhat. Ezt az EuroVelo kapcsán is így gondolhatta, mert folyamatosan a Határcsárdai helyszín mellett érvelt a tárgyalások és a véleményezések során. Sajnos a tervezőkben is felmerült ez a lehetőség, ezért minden alkalommal elmondták, hogy a hidakat úgy tervezik meg, hogy gépjárműforgalom bonyolítására a későbbiek során se legyen alkalmas, ezért értelemszerűen mentő és tűzoltó sem mehet majd át rajta. Az EuroVelo6 déli hídhelyének másik lehetősége Szentendre belvárosában, a Pásztor Rév környékén fogalmazódott meg. Ez utóbbi a lakossági kérdőív szerint és józanul gondolkodva is jobb lehetőség, hiszen míg a Határcsárdánál átsétálva a túlterhelt 11-es úton ülhet a munkába és iskolába járó szigeti lakosság, addig Szentendre belvárosában az iskolák, a HÉV, az intézmények néhány perces sétára vannak, sőt egy Szentendrei buszjárat is megfogalmazódott, mely a híd lábától a HÉV állomásra vinné a gyalogosokat. A helyszín ugyan Szigetmonostor központjától is bő két kilométer, de mivel jelenleg is sokan használják a Pásztor Révet és mivel vállalható alternatíva lehetne a 11-es forgalmának elkerülésére, a Szentendrei-sziget minden településén, határozott igény fogalmazódott meg, egy belső rendszeres buszjárat, mely így már rentábilisan tudna üzemelni. Ezt a lakossági felmérés is alátámasztotta, hiszen a válaszadók több mint 30%-a jelezte, hogyha a gyalogos és kerékpáros híd Szentendre belvárosában épül meg, akkor a 11-es forgalma helyett, a hidat és a tömegközlekedést választja. A Szentendrei-sziget lakosságát figyelembe véve, ez akár több száz autó is lehet, mely számottevő környezeti és egyéb terheléstől szabadítaná fel a 11-es utat és az út menti településeket. Az EuroVelo célja egyrészt, hogy az embereket bátorítsa, a biciklizést részesítsék előnyben utazásaik nagy részében, másrészt az Egyesült Államoki Greenway projektekhez hasonlóan, egész kontinenst átszelő kerékpártúrákat tegyen lehetővé, ezáltal erős turisztikai szerepet játszik. Az EuroVelo6 legnépszerűbb szakasza jelenleg, a Donauradweg, azaz a Duna menti kerékpárút, mely Passau és Bécs között húzódik, majd folytatódik Pozsonyig. Amennyiben a világörökségi várományosi listára is felkerült Dunakanyarban megépül az EuroVelo6 szakasza, jó eséllyel nyerhet el hasonló szerepet az előbb említett szakaszhoz. Ezért sem mindegy, hogy milyen nyomvonalon megy Szentendréig a kerékpárút. Turisztikai szempontok alapján hozták be a szigetre, ezért érdemes lenne turisztikai szempontok alapján is vezetni a nyomvonalat. Már pedig turisztikai szempontból, a Szentendrei-szigeten belül lenne érdemes tartani, ameddig csak lehetséges, sőt, Szentendre ikonikus belvárosánál jobb helyet el sem tudunk képzelni egy hídnak, hiszen a szentendrei korzó jól kiépített vendéglátóegységekkel és változatos kulturális rendezvények sokaságával várja a hídon át érkezőket. Szigetmonostoron pedig, az évek óta megrendezett Piros Lábos Fesztivál, évről évre növekvő látogatószáma és népszerűsége rámutat, hogy Szigetmonostornak helye van a turisztikai térképen, helye van az EuroVelo nyomvonalán, ezek alapján pedig érdemes átvezetni a településen a nyomvonalat. Véleményünk szerint a határcsárdai helyszín turisztikai szempontból nem is említhető egy mondatban a belvárossal, hiszen a Határcsárdai híd esetén Szigetmonostorra be se menne a kerékpárút, hanem elkanyarodna a település előtt, ráadásul három település határában, kvázi a semmiben épülne, így turisztikai szempontoknak egyáltalán nem felelne meg a híd. Teljes felhívás tartalma az alábbi linken olvasható https://szimon.hu/deja-vu-a-megyeri-hid-arnyekaban/

Mára már katasztrofálissá vált a vonatközlekedés Magyarországon, ami a 20-30 éve elmaradt fejlesztéseknek, és a munakerő meg nem becsülésének köszönhető. Szeretnénk egységesen fellépni a MÁV "türelmüket és megértésüket köszönjük!" sablonja ellen, és határozott terveket, előterjesztéseket, és megvalósuló fejlesztéseket látni. A mai környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő közlekedési alternatíva nem szabadna, hogy ilyen állapotban legyen, mint amilyenben jelenleg van.

Pünkösdfürdőnél szállunk fel a 34-es buszra. A Csanádi utcáig utazunk. Most egy busszal megtehetjük ezt. Amennyiben a régi végállomás (Árpád híd pesti hídfő) marad a felújítást követően, akkor csak a metróra átszállással tudjuk megtenni ugyanezt az utat. Ekkor lépcsőzhetünk, cipekedhetünk a csomagjainkkal, hosszabbodik a menetidőnk.

A két településnek mintegy 50.000 lakosa van. A települések között ezen kívül nincs tömegközlekedés, így aki piacra, dolgozni, vásárolni, orvoshoz, iskolába szeretne átmenni a szomszéd városba és nincs autója, csak Budapesten keresztül, hatalmas kerülővel, időveszteséggel tudja ezt megtenni. A két település között még kerékpárút sincs, csak egy keskeny, kivilágítatlan úton lehet átkerékpározni a másik településre. Szeretnénk ha ez a járat megmaradna, sőt idővel tovább fejleszthetővé válna.