Magyarországon az elmúlt évek során növekedtek a vasúti átjáróban történő közúti balesetek, melyek esetében több, mint 90%-ban a gépjárművezető a hibás. Ahhoz, hogy az ilyen baleseteket elkerülhessük, fontos, hogy a vasúti átjárókban fény- és félsorompó berendezések legyenek kiépítve, melyek prevenciós eszközként szolgálnak. Ezek nem 100%-ban előzik meg a balesetet, de akár egy halálos kimenetelű balesetet megelőzhetnek, és életeket is menthet.

A XI. kerületben a Fehérvári útról a Bocskai útra a legegyszerűbben az Ulászló-Zsombolyai utcákon át lehet kijutni, ezért rengetegen mennek át erre, pusztán átmenő forgalomként. Már hétvégenként is olyan forgalom van ezekben a szűk utcákban, hogy nem lehet ablakot nyitni, sokszor még csukott ablaknál is zavaró a forgalom zaja. Ez egy kis mellék utca és ilyen mértékű átmenő forgalom élhetetlenné teszi. - A Zsombolyai utcában percekig tömött sor áll, járó motorokkal. - Nyáron nem kevesen lehúzott ablakokkal hallgatják hangosan a zenét is. - A rövid ideig tartó zöld miatt kevés autó jut át a Bocskaira, a türelmetlenek dudálnak. - A személyautók mellett, jóval hangosabb teherautók is átjárnak ezen a szakaszon. - Iskolaidőben még a jelenleginél is nagyobb forgalom várható Ez tarthatatlan! Amennyiben az Ulászló-Zsombolyai utca tarthatatlan forgalmi állapotai által érintett részén laksz, úgy kérlek, írd alá a petíciót, hogy jelezhessük a döntéshozóknak, mennyi ember elégedetlen a helyzettel. Csatlakozz a Facebook csoporthoz információkért, egyeztetésért: https://www.facebook.com/groups/323841422762334

Azért fontos, mert már tűrhetetlen a Bp. Keleti-Szolnok vonalon történtek. Nap mint nap emberek ezreinek életéből vesznek el órákat, s kikészítik az idegeiket. A tömegnyomorról nem is beszélve, amikor kimaradnak járatok.

Az előzőekben leírtak miatt fontos az ügy, de azért is, hogy a nagyvárosunk híre ne romoljon tovább ilyen hozzáállás következtében. Valamint a hivatali ügyintézésre is igen rossz fényt vet, hogy egy közérdekű bejelentést nem vesznek komolyan.

A 81-es Hatvan-Pásztó-Salgótarján-Somoskőújfalu vonal az ország egyik legelhanyagoltabb vasúti fővonala. A vonal jórészt egy vágányú, villamosítatlan, hosszú évtizedek óta nem kapott érdemi felújítást, így állapota folyamatosan romlik, e miatt a vonatok egyre lassabbak. A vonalon 2020 végéig a 2000-es éveke eljén gyártott orosz "Uzsgyi" motorvonatok közlekedtek, melyek bár szintén nem a 21. századnak megfelelő szolgáltatást nyújtottak, legalább légkondícionáltak, és viszonylag csendesek voltak. Azonban 2020 végétől ezeket a vonatokat 20-30 évvel öregebb Bz-k, és dízelmozdonyos személyvonatok vették át, jelentős színvonalcsökkenést okozva, az amúgy is elég mostohán kezelt vonalon. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely az országban, melynek nincs közvetlen vasúti kapcsolata Budapesttel, az utasok Hatvanban átszállásra kényszerülnek, ráadásul a rosszul hangolt csatlakozások miatt mindkét irányba 15-20 percet kell Hatvanban várni. Jelenleg vonattal a 110km-es Budapest-Salgótarján távot 2 óra 36 perc alatt lehet megtenni. A vonal pedig különösen fontos lenne a szegényebb kelet-nógrádi terésgének, ahol sok embernek nincs autója, így a közösségi közlekedés az egyetlen lehetőség munkába, iskolába, orvoshoz stb. járni. A vasútvonal déli, Pásztó-Hatvan szakasza ráadásul a tágabb budapesti-agglomerációnak is része, innen sokan ingáznak Budapestre, így a budapesti elővárosi közlekedés szempontjából is van potenciál a vonalban. A Pásztótól északra lévő szakasz pedig Salgótarján szempontjából lehetne fontos elővárosi vasút. További részletek a Közlekedő Tömeg cikkében: https://www.kozlekedotomeg.hu/vasut/aldatlan-allapotok-a-salgotarjani-vasutvonalon/

Több levelet irtunk, amelybe forgalomcsillapítási javaslatokat tettünk. Kértük, ezt a Miskolci utcai részt is vonják bele a harmincas zónákba. Javasoltuk, hogy akár a patak parti utcát (Rákos Patak utca) alakítsák át kétszer két sávossá, mivel ott az ingatlanok, nem az úttól öt méterre épültek, környezetkímélési szempontból tökéletes lenne, hogy a nagy átmenő forgalmat elvezesse. Sajnos csak annyi valósult meg belőle, hogy a Rákospatak utcát a Török Béla óvoda mellet kiépítették, hogy becsatlakozzon a Kacsóh Pongrác útba, ezzel gyakorlatilag lehetővé vált a kétszer két sáv megvalósítása. Esetlegesen forgalomlassítási 40km/órára való csökkentése, illetve a teherautó forgalom teljes kitiltása az Erzsébet Királyné-Csömöri közötti szakaszról, mert sajnos sem az út, sem pedig az itt lévő lakóházak nem bírják ezt a terhet.

Emberek életét szeretnénk megmenteni és a környéken élő több tízezer ember életminőségét javítani, hogy ne rettegve közelítsenek a veszélyes, főúti csomóponthoz.

Hivatalos információt követelünk arról, hogy mikor utazhatunk újra a H7-es HÉV-vel a Boráros térig!

Wekerletelep az emberi léptékű, környezettudatos várostervezés, az Eboneezer Howard nevével fémjelzett kertváros mozgalom egyik kiemelkedő példája, Budapest egyik gyöngyszeme, műemléki jelentőségű, védett lakóterület, kiváló közösségi közlekedési kapcsolatokkal. A létét meghatározó urbanisztikai alapelveket ma talán a “kompakt város” fogalma írja le legjobban. Ezt a több, mint száz éves, ma is élő, létező jó példát Magyarország első polgári miniszterelnöke, Wekerle Sándor kezdeményezte még pénzügyminiszterként. A Mária-Valéria nyomortelep felszámolásával létrejött, a 20-ik század második felében született József Attila lakótelep szintén az egyik legnépszerűbb, kiemelten élhető, a városba kiváló közösségi közlekedési kapcsolatokkal bekötött, kiemelkedően zöld lakóövezet a fővárosban. E két, történelmi léptékkel is mérhető jó példa előképe, inspirációja, megóvásuk pedig szempontja kell legyen mindazoknak az urbanisztikai és közlekedésszervezési fejlesztéseknek, amelyekre egyébként egyértelműen szükség van fővárosunkban. A Galvani híd kiszolgálója lesz nem csak a meglévő és épülő Dél-budai lakó- és irodaövezeteknek, de az RSD-hez, Csepel és Ferencváros talákozásához megálmodott, új déli városkapuba tervezett lakóövezetnek, közösségi, sport, üzleti és irodai létesítményeknek is. A hozzá kapcsolódó úthálózat nyomvonala és műszaki kialakítása azonban komoly kérdéseket vet fel, amelyekről megalapozott és jól kiérlelt döntést várunk. A valóban korszerű, élhető város tervezésének alapja, hogy a mindennapokhoz szükséges humán infrastruktúra (óvdák, iskolák, rendelők, stb.), munkahelyek, a kikapcsolódást biztosító helyek és területek a lakóhely közelében elérhetőek legyenek, így csökkentve a közlekedési szükségleteket és terhelést, a fennmaradó szükségleteket pedig jó közösösségi közlekedéssel szolgáljuk ki. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a Dél-budai, Észak-csepeli és Külső-ferencvárosi fejlesztési területeken az új negyedek ilyen módon jöttek, jönnek létre. Megvalósítható-e a korszerű, környezettudatos, emberi léptékű, kompakt városi negyedek fejlesztése szigetszerűen? Milyen eredményt mutat a mérleg, ha az új - adott esetben még akár ökológiai szempontok szerint is átgondolt - negyedeket olyan utak kötik a város többi részéhez, amely utak éppen a modern, élhető negyedek 50-100 éves előképeit, előzményeit, úttörőit és az ott élők életminőségét károsítják? Wekerletelepet és a József Attila lakótelepet az M5 bevezető szakasza észak-nyugati oldalról már súlyosan lehatárolja, brutálisan elvágja közvetlen szomszádságától. A Galvani-híd új úthálózatának akár a Kiserdőbe, akár a jelenlegi Határ útra vezetett nyomvonala végzetesen elvágná ezeket a jó minőségű lakóterületeket egymástól is. Mi több, az új útszakaszok és a híd az M1-M7 és az M4 bevezetők összekötésével egérutat nyitnak azoknak is, akiknek egyébként a már kiépült déli M0 megoldást jelent úticéljuk, például a reptér elérésre. Erre utal Vitézy Dávid kommunikációja is, amellyel egyértelműen össze kívánja kapcsolja a “Galvani-körút” és a reptéri gyorsforgalmi út fejlesztési projektjeit. A zajvédő falakkal és napi több tízezer egységnyi újonnan megjelenő gépjárművel körülvett, gettósított területek, skanzenné lecsúszó jó várostervezési példák nem csak egyre romló minőségben biztosítanák az ott élők létfeltételeit, de nem tudnák beteljesíteni azt a küldetésüket sem, hogy előzményül, jó például és partnerként szolgáljanak a további, ökotudatos és emberközpontú urbanisztikai fejlesztéseknek. Az új Duna-híd (Galvani híd) és a hozzá tartozó körút építését a kormányzat többek között azzal indokolja, hogy ezzel az eszközzel lehet a belváros forgalomcsillapítását megoldani, áthelyezve a terhelést a külvárosokra. Ezzel szemben a tapasztalat világszerte az, hogy új utak építése új forgalmat generál, autózásra ösztönöz. Az új híd és az új utak tervezésénél is azzal számolnak, hogy a gépkocsi-forgalom összességében növekedni fog. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a várost fojtogató gépkocsi-áradat és a klíma-vészhelyzet idején az autóknak építsünk százmilliárdokért infrastruktúrát, vagy hogy a problémát egyszerűen rátoljuk a külvárosokra. Ráadásul az új híd, új úthálózat a meglévő, totálisan lepusztult úthálózatra is újabb forgalmat visz, és ezeknek az utaknak a felújításáról egyetlen szó sem esik a tanulmányokban. A követendő célnak a forgalomcsillapítást tartjuk: a jó minőségű, olcsó, a fővárost és az agglomerációt is magába foglaló közösségi közlekedés fejlesztését, az agglomerációs P+R parkolók építését, a kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzését támogatjuk. Ezekben a projektekben van a helye a Galvani-projekt százmilliárdjainak. Mind a Főváros, mind a Kormány komoly kinyilatkoztatásokat tett a klímavészhelyzettel illetve klímavédelmi programjával kapcsolatosan. Egy teljesen újszerű jövőt tervezünk most, a múlt elavult megközelítéseitől való radikális eltéréshez pedig, igen, bátorság kell. Ez egyedül nehéz, de mi minden erőnkkel és rendelkezésünkre álló eszközzel azon vagyunk és leszünk, hogy az ember- és környezetbarát várostervezés és közlekedési megoldások és az ezt szolgáló infrastruktúra minél hamarabb minél nagyobb teret nyerjenek és ebben természetes szövetségesek és partnerek vagyunk.

2020.június 06-tól ismét csapás érte a közösségi közlekedéssel közlekedő személyeket Nyíregyháza és Mátészalka között, hiszen napi egy vonatpárra redukálták a vonatok számát. Mivel Nyíregyháza és Mátészalka között a vonattal párhuzamosan buszok is közlekednek, így úgy gondolták, hogy ezen vasútvonal esetében nem szükséges buszos pótlás, de így a menetrendi kínálat nagyon szegényes lett, és ezt akadályát képezi a szabolcsi emberek közösségi közlekedésének. 2020.június 06-tól csak kaotikus módon és jelentős plusz anyagiak ellenében lehet eljutni szombat, késő délutánonként a megyeszékhelyről Mátészalka térségébe. Hiszen, 15 óra 20 perckor indul egy olyan busz, amellyel átszállás nélkül Mátészalkára lehet jutni, de utána már csak 19 órakor. A köztes időszakban pedig csak Vásárosnamény, Debrecen, netán Záhony érintésével lehet Mátészalkára jutni. Vásárosnamény felé 78, 4 kilométert tesz meg a busz/ vonatpótló busz kombó 173 perc alatt, amely 27 kilométer/órás átlagsebességet jelent, utóbbinál pedig a debreceni kitérővel együtt, a 127 kilométeres utat 199 perc alatt lehet abszolválni, ez 38 kilométer/órás átlagsebességet jelent, míg aki a záhonyi kiruccanást választja, az 156 perc alatt teheti meg a 127 kilométeres utat Mátészalkáig. A hazajutás ára a regionális tarifával igénybe vehető Nyíregyháza- Mátészalka vonal 840 Ft-ja helyett 2520 Ft és 3000 Ft között mozog. A MátészalkaLeaks csoport az ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐ IRODÁHOZ FORDULT, de a tőlük érkezett válasz szerint "Mindemellett a kifogásolt időszakra vonatkozó, Nyíregyháza-Mátészalka közötti eljutási lehetőség módosítását vizsgáljuk annak érdekében, hogy az utasok kiszolgálása a felmerülő igényeket minél teljesebb mértékben kielégítse." Annak érdekében, hogy megmutassuk azt, hogy valós igény az említett vonatjáratra (vagy legalább egy pótlóbuszra) a már említett időszakban, most petíciót indítottunk, amelyet majd személyesen adunk át az Irodavezető Úrnak.

A Havanna lakótelep szélén található kereszteződésben, melynek egyik irányában a Baross utca folytonosan halad, másik irányában pedig a Barta Lajos utca és a Kinizsi Pál utca határa találkozik, évek óta kiemelkedően magas a közúti balesetek száma. Bár a KRESZ szerint egyértelműek az elsőbbségi viszonyok, a közigazgatási értelemben vett utcák változása miatt számos gépjárművezető nem figyel a főút vége jelzésre, ezáltal pedig tévesen állapítja meg azokat. A balesetek nem csupán a helyiek életét nehezítik - közlekedési lezárások, nyugalom megzavarása - de gyakran halálos kimenetelűek, vagy súlyos kár keletkezik a balesetben részt vevő személyek vagy gépjárművek épségében. A helyi közösség már hosszú évek óta jelzi igényét a megoldásra körforgalom vagy közlekedési lámpák üzembe helyezésének formájában - ez utóbbit a Budapest Közút Zrt. figyelembe vette, és a lámpák kihelyezését hivatalos levele alapján indokoltnak tartja. Szaniszló Sándor polgármester úr évekkel korábban megígérte, hogy tisztségére történő megválasztása esetén gondoskodik a helyszín közlekedésbiztonságáról. Petrovai László alpolgármester úr pedig hivatalos levélben megerősítette, hogy a Fővárosi Önkormányzat illetékes munkatársa, Erdős Zoltán urbanista közreműködésében a közúti kisbeavatkozások következő 4 éves ciklusában az intézkedésre nagy valószínűséggel sor kerül. Mindezek ellenére a mai napig nem történik előrelépés, és havi, esetenként heti rendszerességgel történnek balesetek. Jelen petíciót aláíró Havanna lakótelepi és 18. kerületi polgárok felszólítjuk a kerületi és fővárosi hatóságokat, hogy azonnali hatállyal intézkedjenek a közlekedési lámpák felállításáról a kereszteződésben, ezzel emberéleteket, a testi épséget és a tulajdont egyaránt védelmezve. Felszólítjuk őket, hogy ígéreteikhez híven ne halasszák tovább ezt a sürgős intézkedést, ne hárítsák a felelősséget, és biztosítsák az itt lakók és áthaladók biztonságát!

Épp a gyalogosok érdekében a közelmúltban az utcát a forgalomcsökkentett 30-as övezetbe sorolták és az átkelőhelyeket megszüntették, az utcában buckákat építettek a sebesség csökkentése érdekében. Sajnos, a járműforgalom túl nagy (reggelente és délután folyamatos), így az óvoda, bölcsöde és iskola biztonsággal nem megközelíthetők. A gyalogosok elsőbbsége a zebrán legalább biztosított volt és azt a járművezetők tiszteletben is tartják. A helyiek úgy érzik, a zebrás átkelőre szükseg van, a balesetközeli helyzetek mindennaposak. A kért módosítás költsége elenyésző, ezer helyi lakos számára jelentene könnyebbséget.