• Járatritkítás helyett hosszútávú koncepciót a regionális közlekedésben!
    Miközben a környező országok a regionális vasutak fejlesztését támogatják, az ITM döntése országszerte 34 vasútvonal elsorvasztását jelenti: ezeken a vonalakon irányonként napi 1-2 járat maradna, mely az utazók számára a bezárással egyenértékű: ilyen kínálat mellett rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek az autóval vagy jogosítvánnyal nem rendelkezők, a mozgáskorlátozottak és az idősek, továbbá a diákok iskolába történő eljutása is bizonytalanná válik. A tervezett lépéssel az 1968-as, a hazai közlekedésben máig hatalmas sebeket jelentő közlekedéspolitikai koncepció, illetve a 2007-es és 2009-es vonalbezárások rémképe idéződik fel, mely ellen éppen a jelenlegi kormány kelt ki, és állította vissza korábban bezárt vonalakon a forgalmat. Az intézkedés finanszírozási és üzemeltetési szempontból is fenntarthatatlan állapotot idéz elő. A vasúti közlekedésben az állandó költségek aránya rendkívül magas a változó költségekhez képest, előbbiek viszont nem csökkennének a napi 1-2 vonat meghagyása miatt, hiszen a vasúti infrastruktúrát (pályakarbantartás, állomási személyzet) a vonatok számától függetlenül fenn kell tartani. A tervezett, de reméljük, hogy nem megvalósuló intézkedés tehát álságos és gyáva, mélységesen szakmaiatlan és a vidéki magyar lakosság érdekeivel ellentétes. Ha Te is elfogadhatatlannak tartod, hogy a minisztérium szakmai alap nélkül, sunyi módon, a vidéki magyarok háta mögött akarja leépíteni a regionális közösségi közlekedést, kérjük, írd alá petíciónkat!
    4 932 a 5 000 Aláírásból
    Készítette: Közlekedő Tömeg Egyesület Picture
  • Fogyatékkal élők helyi közlekedését tegyék minden esetben ingyenessé
    A fogyatékkal élők és kísérőik közlekedési támogatásának jelenlegi szabályozási gyakorlata többlet terhet ró az érintettekre. A következő anomália van ugyanis a rendszerben: a 85/2007. (IV.25) Korm. rendelet értelmében a helyi közúti és kötöttpályás közlekedésben a súlyos fogyatékkal élők és kisérői 100% utazási kedvezményben részesülnek. Ennek ellenére számos közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó, közszolgáltató a településen belül (azaz helyi közlekedésben) mégis csupán a fenti törvény helyközi közlekedésben nyújtandó 90% kedvezményben részesítik az érintett fogyatékkal élőket és kísérőiket. Teszik ezt arra hivatkozva, hogy ők az illetékes minisztériummal kötött közszolgáltatási szerződés értelmében kizárólag helyközi közlekedést végeznek, így a ténylegesen megtett úttól függetlenül helyközinek számít. Az érintett közszolgáltatást végző társaságoknak valódi mérhető hasznot nem hoz a fenti gyakorlat (a csekély összegű menetjegy előállítása a társaságoknak többe kerül mint a menetjegy ellenértéke). Amivel ugyanakkor az a legnagyobb baj, hogy a jegyvásárlás terhét is ráróják a fogyatékkal élőkre. Ez valamennyi fogyatékkal élő ill. kísérője számára egy többletteher. Nem is igazán anyagilag, hanem hogy erre külön gondoljon (noha a településen belül egyébként ingyen utazik), és hogy ennek eleget tegyen; ami egy fogyatékkal élőnek (függetlenül a fogyaték fajtájától) igenis megterhelő (akár az egész többletszervezésre gondolunk, akár a kivitelezésre stb). A fáradtság az ami leginkább terhessé teszi ezt a folyamatot. Néhány kizárólag távolsági közlekedést biztosító vállalat (pl. egyes Volán társaságok) azt az üdvözlendő gyakorlatot alkalmazza, hogy nem várja el a menetjegyváltást a fent említett jogszabályi anomália ellenére sem. Sajnos azonban vannak olyan vállalatok (legjelentősebb ezek közül a MÁV) akik a közszolgáltatási szerződésre hivatkozva erre egyáltalán nem nyitottak. Számos egyéni panasz érkezett már ezzel kapcsolatban többek között a MÁV-hoz, ezek elutasításra kerültek. Az illetékes szervekhez fordult többek közt a MVGYOSZ (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége) is, sajnos azonban ezek a lépések sem hozták meg a sikert. Erről részletek itt: https://www.mvgyosz.hu/tudjon-meg-tobbet-hu/tovabbra-sem-lehet-ingyen-ut... Az eddigi tapasztalatok alapján az Ön Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium sem szándékozott élni a jogszabály-módosítás vagy a közszolgáltatási szerződések módosítása lehetőségével, ami a fogyatékkal élők és kísérőik javára megoldaná a helyzetet. Szeretném azonban felhívni a figyelmét arra is, hogy az Az Alapvető Jogok Biztosa is foglalkozott már ezzel a kérdéssel. És bár a minisztérium válaszát tudomásul vette, ugyanakkor reményét fejezte ki a kedvezményrendszer bővítésére az érintettek vonatkozásában. Kérem, teljesítsék azt a széles társadalmi támogatást élvező vágyat, hogy a fent említett jogszabály ill. közszolgáltatási szerződés módosítás megvalósuljon. Ez Önnek, Miniszter Úr alig több mint tollvonás, viszont sokaknak ez könnyebbség, ami az életet jelenti. Ugyanis a jelenlegi szabályozás az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport - a fogyatékkal élők - további megterhelését eredményezi. Melynek következtében számos fogyatékkal élő inkább nem is próbálkozna kimozdulni otthonából. Az Önök áldozatos munkája révén a fogyatékkal élők esélyt kapnának! Arra, hogy stressz és terhek nélkül tudjanak a saját közvetlen környezetükben mobilisabbak lenni. Arra, hogy ne rekedjenek be a négy fal közé. Arra, hogy a társadalom értékes részét képezhessék. Kérem, adják meg ezt nekik!
    47 a 100 Aláírásból
    Készítette: Tóth Aladár Vilmos
  • Működő lifteket a Ferihegy vasútállomásra!
    Elképesztő, hogy egy nemzetközi reptéri csatlakozási ponton nincs más lehetőség, mint kézben felcipelni a sokszor 20-30 kg-os csomagokat, vagy ha valaki bármilyen oknál fogva nehezebben közlekedik, fel kelljen másszon azon a magas (78 lépcsőfok) lépcsősoron. A reptérről érkező utasok gyakran nagy és nehéz csomagokkal, sokszor babakocsival érkeznek és ez az első átszállási lehetőség, ha valaki nem akar Kőbánya-Kispestig utazni. Ha pedig valaki esetleg több csomaggal van egyedül, akkor az egyik csomagot lenn/fenn kell hagyja, amíg a második bőröndöt is felviszi, azt kockáztatva ezzel, hogy addig valamelyiket ellopják. Arról nem is beszélve, hogy idegenforgalmi szempontból mekkora szégyenfolt ez az országnak, hogy ez az egyik első helyszín, amit a dél és kelet felé továbbutazó turisták az országból látnak és az alig 12 éves megálló ilyen állapotban van.
    25 a 100 Aláírásból
    Készítette: Zsófia Takács
  • I. kerület Pauler utca és környéke biztonságos forgalmi rendezése
    1. Az I. kerület Pauler utcai járdán vezetett (elválasztott gyalog- és) kerékpárút elavult, a 2000-es évek közlekedési politikáját jellemzi, az akkori kerékpáros forgalomra tett átmeneti megoldást. Az elmúlt években megnövekedett kerékpáros forgalmat ez az út már nem képes biztonságosan kiszolgálni, a gyalogos és kerékpáros konfliktusok / veszély helyzetek napi rendszerességűek, ezért számos más budapesti példához hasonlóan a kétirányű kerékpáros közlekedést, a kerékpáros forgalom átvezetését javasoljuk az úttestre. A Pauler utca egyirányú, személygépjármű forgalma minimális, az utcába behajtók zöme parkolási céllal érkezik, mely a rendőrség közlekedési szokásaira is vonatkozik. Kérjük a Pauler utca járdán osztott kerékpárútjának megszüntetését és áthelyezését a forgalmi útra! 2. A Pauler és Roham utca közötti szakaszon jelentős gyalogosforgalom tapasztalható. A helyi posta, számos kereskedelmi- és vendéglátóüzlet, jelentős tömegközlekedési átszálló forgalom is itt vezetődik el, hiszen a hangos, szmogos és rendkívül veszélyes Krisztina körút / Alagút utca helyett sokan inkább a nyugodt kerülő utat választják az átszállásra (56-os villamos és 105, 78 és várbuszok). A tárgyi járdaszakasz tehát rendkívül keskeny, a pollerek a kresz által előírt 1,5 méteren - néhol alíg 1 méteren - belül kerültek elhelyezésre (KRESZ: a járda szélességének legfeljebb a felét foglalhatja el és a gyalogosok számára legalább 1,5 méteres szabad területet biztosítson). Jelenleg folyik az Alagút és Pauler utca sarkán álló épület (volt CBA) felújítása, melynek következtében a parkolást tiltják, vagy párhuzamossá teszik a tehergépjárművek áthaladását biztosítandóan. Az új forgalmi rend fellazította a járdát, és, bár az oszlopokat kerülgetve, de a gyalogosok kényelmesebben és biztonságosabban tudnak közlekedni. Szeretnénk kérni a a gyalogos rend visszaállítását a Pauler utcában az Alagút és Mikó utcák között, az autók úttesten való elhelyezését és parkoltatását, és a pollerek eltávolítását! 3. A Pauler és Mikó utca kereszteződése rendkívül veszélyes, jelentős átmenő forgalom terheli ezt, a Vérmezőt és környékét elválasztó szakaszt. Az átkelést mindössze egy kerékpáros átvezető biztosítja, mely kevéssé hívja fel az autósok figyelmét a megváltozott forgalmi helyzetről, így a legtöbb esetben átszáguldanak rajta. A Mikó utcai átkelőt rengeteg gyalogos (kisgyerekesek stb.) is használja, ezért szereténk kérni a megfelelő forgalmi jelzés (zebra) felfestését, esetleg forgalomcsökkentő sziget elhelyezését, mely az autósokat lassításra / megállására kényszeríti. 4. A Pauler utca a környező éttermek vendégforgalma miatt rendkívül sűrű, a parkolás sokszor kihívással jár; ez egy adottság, amivel az itt lakók és ide költözők kalkulálnak. A Pauler utca páratlan oldalán a járdán való parkolás halszálkában engedélyezett, felfestés hiányában azonban az idelátogatók rendszeresen figyelmen kívül hagyják a KRESZ által előírtakat és úgy állnak fel a járdára, hogy korlátozzák, esetenként lehetetlenné teszik a gyalogos közlekedést (nem egyszer fordult elő, hogy a babakcsit toló szűlők az úttestre kényszerültek a szabálytalanul és felelőtlenül parkoló vendégek miatt.) A Pauler utca páratlan oldalán kérjük a megfelelő 1,5 méteres gyalogsáv meghagyását és felfestését (lehetőleg az aktuális házfal / forgalmi táblák / parkoló autómaták és egyéb berendezések kiterjedéséhez igazítva. 5. A Krisztina körút szintén rendkívül terhelt útszakasz, ahol a parkolás nem megengedett. Az itt lakóknak mérlegelniük kell, hogy vagy parkolnak, vagy pedig közlekednek a közúton, de a gyalogos forgalom ellehetetlenítése nem lehet opció; márpedig a körúton számos vendéglátóhely működik, melyek - autós - vendégforgalma terheli és akadályozza a gyalogos közelekdést a tárgyi szakaszon. A képen látható járdaszakaszon továbbá a Déryné fás kaspói is kikerülnek márciustól novemberig, mely a lakók számára is fontos, értékes hozzájárulás a környezethez, azonban a járdán parkoló autókkal együtt teljesen ellehetetlenítik a gyalogos közlekedést. A Krisztina körúton, kérjük, a parkolást tiltó jelzések felfestését / feltüntetését, a szabályok betartatását. Szeretnénk továbbá jelezni, hogy a poller oszlopok elhelyezése csak csökkenti a gyalogos felületet, ezért más, alternatív megoldások vizsgálata javasolt.
    65 a 100 Aláírásból
    Készítette: Mezős Balázs
  • Szentendre belvárosában épüljön az EuroVelo híd!
    Szigetmonostor lakossága – ahogy a sziget többi településének is –, az elmúlt évtizedekben dinamikusan növekedett, a Megyeri híd átadása óta is 50%-os a lakosság számának gyarapodása. A vízbázis védelem miatt ipar nem telepedhetett meg, a helyi munkahelyek zömét az önkormányzat adja, mely a lakosságszámot tekintve elenyésző, ezért a nagy részben fiatal és aktív korú lakosok, rendszeresen kijárnak a szigetről dolgozni és iskolába. Kompjaink kapacitása mára nem felel meg a helyi igényeknek sem, korukat tekintve pedig hajós szemmel is idejét múltak. A Megyeri híd tervezésekor lehajtót ígértek, de a vízbázisvédelemre hivatkozva ez meghiúsult, ugyanakkor a Megyeri híd feltételeibe belekerült egy kis autóshíd Szigetmonostor és Szentendre között. A településnek bár érvényes bírósági határozata van arról, hogy a híd jár, forrás azóta sincs rá – többek között ezért sem járult hozzá Szigetmonostor a Megyeri híd végleges használatbavételéhez. 2015 körül, az EuroVelo nyomvonalának lehetősége adott reménysugarat a szárazföldi kapcsolatra. Éveken keresztül lobbizott 8 település a Dunakanyarban, hogy az EuroVelo6 kerékpárút nyomvonala a Szentendrei-szigeten keresztül vezessen, mire a kormány 2017. január 12-én határozatban döntött erről. Ezzel összefüggésben Szigetmonostor polgármestere és testülete, kapva kapott az alkalmon, hogy amíg a településnek járó híd nem épül meg, addig az EuroVelo kerékpáros hídon, ha gépjárművek nem is, de tűzoltó és mentő áthaladhasson. Régebben volt is egy ilyen irányú szándéka a kormánynak, ami még a Magyar Közlönyben is megjelent - igaz, ennek lehetőségét a lakosság 82%-ban utasította el egy népszavazáson, lévén, hogy egy gyalogos és kerékpáros híd nem helyettesíthet egy autóshidat. Akkoriban a Határcsárdai helyszín jött szóba, mint a leginkább megvalósítható. Annak idején Molnár Zsolt polgármester úr úgy gondolkozott, hogy azon a hídon, amin tűzoltó és mentő átmehet, azon előbb utóbb a gépjárműforgalom is elindulhat. Ezt az EuroVelo kapcsán is így gondolhatta, mert folyamatosan a Határcsárdai helyszín mellett érvelt a tárgyalások és a véleményezések során. Sajnos a tervezőkben is felmerült ez a lehetőség, ezért minden alkalommal elmondták, hogy a hidakat úgy tervezik meg, hogy gépjárműforgalom bonyolítására a későbbiek során se legyen alkalmas, ezért értelemszerűen mentő és tűzoltó sem mehet majd át rajta. Az EuroVelo6 déli hídhelyének másik lehetősége Szentendre belvárosában, a Pásztor Rév környékén fogalmazódott meg. Ez utóbbi a lakossági kérdőív szerint és józanul gondolkodva is jobb lehetőség, hiszen míg a Határcsárdánál átsétálva a túlterhelt 11-es úton ülhet a munkába és iskolába járó szigeti lakosság, addig Szentendre belvárosában az iskolák, a HÉV, az intézmények néhány perces sétára vannak, sőt egy Szentendrei buszjárat is megfogalmazódott, mely a híd lábától a HÉV állomásra vinné a gyalogosokat. A helyszín ugyan Szigetmonostor központjától is bő két kilométer, de mivel jelenleg is sokan használják a Pásztor Révet és mivel vállalható alternatíva lehetne a 11-es forgalmának elkerülésére, a Szentendrei-sziget minden településén, határozott igény fogalmazódott meg, egy belső rendszeres buszjárat, mely így már rentábilisan tudna üzemelni. Ezt a lakossági felmérés is alátámasztotta, hiszen a válaszadók több mint 30%-a jelezte, hogyha a gyalogos és kerékpáros híd Szentendre belvárosában épül meg, akkor a 11-es forgalma helyett, a hidat és a tömegközlekedést választja. A Szentendrei-sziget lakosságát figyelembe véve, ez akár több száz autó is lehet, mely számottevő környezeti és egyéb terheléstől szabadítaná fel a 11-es utat és az út menti településeket. Az EuroVelo célja egyrészt, hogy az embereket bátorítsa, a biciklizést részesítsék előnyben utazásaik nagy részében, másrészt az Egyesült Államoki Greenway projektekhez hasonlóan, egész kontinenst átszelő kerékpártúrákat tegyen lehetővé, ezáltal erős turisztikai szerepet játszik. Az EuroVelo6 legnépszerűbb szakasza jelenleg, a Donauradweg, azaz a Duna menti kerékpárút, mely Passau és Bécs között húzódik, majd folytatódik Pozsonyig. Amennyiben a világörökségi várományosi listára is felkerült Dunakanyarban megépül az EuroVelo6 szakasza, jó eséllyel nyerhet el hasonló szerepet az előbb említett szakaszhoz. Ezért sem mindegy, hogy milyen nyomvonalon megy Szentendréig a kerékpárút. Turisztikai szempontok alapján hozták be a szigetre, ezért érdemes lenne turisztikai szempontok alapján is vezetni a nyomvonalat. Már pedig turisztikai szempontból, a Szentendrei-szigeten belül lenne érdemes tartani, ameddig csak lehetséges, sőt, Szentendre ikonikus belvárosánál jobb helyet el sem tudunk képzelni egy hídnak, hiszen a szentendrei korzó jól kiépített vendéglátóegységekkel és változatos kulturális rendezvények sokaságával várja a hídon át érkezőket. Szigetmonostoron pedig, az évek óta megrendezett Piros Lábos Fesztivál, évről évre növekvő látogatószáma és népszerűsége rámutat, hogy Szigetmonostornak helye van a turisztikai térképen, helye van az EuroVelo nyomvonalán, ezek alapján pedig érdemes átvezetni a településen a nyomvonalat. Véleményünk szerint a határcsárdai helyszín turisztikai szempontból nem is említhető egy mondatban a belvárossal, hiszen a Határcsárdai híd esetén Szigetmonostorra be se menne a kerékpárút, hanem elkanyarodna a település előtt, ráadásul három település határában, kvázi a semmiben épülne, így turisztikai szempontoknak egyáltalán nem felelne meg a híd. Teljes felhívás tartalma az alábbi linken olvasható https://szimon.hu/deja-vu-a-megyeri-hid-arnyekaban/
    1 649 a 2 000 Aláírásból
    Készítette: Krisztián Pólyi
  • Kérjük a határozott fellépést a MÁV-ot érintő problémákkal szemben
    Mára már katasztrofálissá vált a vonatközlekedés Magyarországon, ami a 20-30 éve elmaradt fejlesztéseknek, és a munakerő meg nem becsülésének köszönhető. Szeretnénk egységesen fellépni a MÁV "türelmüket és megértésüket köszönjük!" sablonja ellen, és határozott terveket, előterjesztéseket, és megvalósuló fejlesztéseket látni. A mai környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő közlekedési alternatíva nem szabadna, hogy ilyen állapotban legyen, mint amilyenben jelenleg van.
    5 200 a 6 000 Aláírásból
    Készítette: Franciska Zsíros Erdélyiné
  • Maradjon a 34-es busz végállomása a Lehel téren
    Pünkösdfürdőnél szállunk fel a 34-es buszra. A Csanádi utcáig utazunk. Most egy busszal megtehetjük ezt. Amennyiben a régi végállomás (Árpád híd pesti hídfő) marad a felújítást követően, akkor csak a metróra átszállással tudjuk megtenni ugyanezt az utat. Ekkor lépcsőzhetünk, cipekedhetünk a csomagjainkkal, hosszabbodik a menetidőnk.
    24 a 100 Aláírásból
    Készítette: Gáspár Sebestyén
  • "Legyen ésszerűbb útvonala a Vecsés - Gyál között közlekedő 578-as járatnak!"
    A két településnek mintegy 50.000 lakosa van. A települések között ezen kívül nincs tömegközlekedés, így aki piacra, dolgozni, vásárolni, orvoshoz, iskolába szeretne átmenni a szomszéd városba és nincs autója, csak Budapesten keresztül, hatalmas kerülővel, időveszteséggel tudja ezt megtenni. A két település között még kerékpárút sincs, csak egy keskeny, kivilágítatlan úton lehet átkerékpározni a másik településre. Szeretnénk ha ez a járat megmaradna, sőt idővel tovább fejleszthetővé válna.
    840 a 1 000 Aláírásból
    Készítette: Eleven Vecsés Picture
  • Ne lehetetlenítsék el a vasúti közlekedést Miskolc felé
    A Budapest–Miskolc vonalon Pécel és Aszód között 10 hónapra teljesen lezárják a vasúti pályát. A vonatpótlást szervező MÁV-Start tervei szerint közel egy éven át, az ingázók ezrei csak két többlet átszállással jutnának el céljukhoz, így a mindennapi utazásuk jelentősen lassabb és körülményesebb lenne. A Közlekedő Tömeg Egyesület javaslatai jelentősen csökkentenék az utasokat érő kényelmetlenségeket.
    631 a 800 Aláírásból
    Készítette: Közlekedő Tömeg Egyesület Picture
  • XXI. századi jegyvásárlást az összes HÉV vonalra!
    Október 1-től csak előre váltott jeggyel lehet felszállni a HÉV-ekre az összes vonalon. Mindezzel párhuzamosan a MÁV-HÉV nem biztosította azokat a feltételeket, amelyekkel az utazóközönség a megváltozott szabályokat betartva tud jelentős többletidő nélkül tud részt venni az utazásban. Ez tömegeknek jelentős időtöbbletet jelent és életszerűtlen jegyvásárlási szituációkat eredményez - olyanokat, amelyek méltatlan helyzetbe hozzák az utazóközönséget és szeretett közlekedési vállalatainkat is.
    43 a 100 Aláírásból
    Készítette: Csaba Madarász Picture
  • Fizetős parkolást Budapesten!
    1. több kerületben az ott élők/lakók számára a parkolás lehetetlen mióta a kormány ingyenessé tette azt mindeni számára 2. rengeteg parkolóhely hetek, hónapok óta napi 24 órában foglalt olyan gépjármű-tulajdonosok által akik közterületen tárolják a gépjárműveiket, sok esetben jogalap nélkül 3. az egyes kerületekben az ott élők fizettek azért hogy elsődleges és másodlagos gépjárműveikkel az adott zónában parkolhassanak. Az ingyenes parkolás ezt rengeteg ember számára ellehetetleníti. Azaz olyan szolgáltatásért fizettek amit nem tudnak igénybe venni.
    2 a 100 Aláírásból
    Készítette: Vittorio Sur
  • Szőreg-Kübekháza közötti 4302 út felújításáért
    Kérjük az út mielőbbi felújítását, az út forgalma megnövekedett azóta, hogy a kishatár is megnyilt a falu szélén! A falu lakói és az idelátogatók autóit tönkreteszi a rossz út! Ezért kérem a petició aláirását!
    8 a 100 Aláírásból
    Készítette: Imre Bogdán