• Élhető Ipolytölgyesért: Nyissunk helyi boltot és biztosítsunk alapszolgáltatásokat!
    Azért rendkívül fontos ez a petíció és a kezdeményezés, mert ezzel a lépéssel a helyi lakosok hangja és akarata hivatalosan, feketén-fehéren megjelenik a döntéshozók asztalán. Konkrétan az alábbi okok miatt van most hatalmas jelentősége:  - Nem hagyható figyelmen kívül: Egy egyéni panasszal vagy szóban elhangzott kéréssel könnyen lesöpörhetik az asztalról a problémát, de egy tömeges, aláírt petíciót már komolyan kell venniük a cégvezetőknek és a döntéshozóknak is.  - Megmutatja a valós vásárlóerőt és a petíció szövege világossá teszi, hogy Ipolytölgyesen stabil kereslet, helyi munkaerő és valós igény van a bolt újraindítására.  - Megelőzi a rossz döntéseket és segít nyomást gyakorolni arra, hogy ami elzárná a falu elől a fejlődés lehetőségét most újra napvilágot lásson.  -  Összekovácsolja a közösséget és megmutatja a lakosoknak, hogy érdemes kiállniuk magukért, és ha összefognak, kézzelfogható változást érhetnek el a falu jövőjéért. Kérem tisztelettel önöket írják alá a petíciót, hogy újra életet leheljünk községünk szívébe. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet, hogy az aláírt petíciót senkinek nem adjuk ki, kizárólag a címzettnek. Az adatok teljesen biztonságban vannak! 
    27 a 100 Aláírásból
    Készítette: László Attila Bitó
  • Anyák adómentességének eltörlése
    Miért tartjuk igazságtalannak? 1. Minden dolgozó ember egyformán értékes. Miért járjon valakinek adómentesség pusztán azért, mert anya, miközben egy másik, gyermektelen vagy a feltételeknek nem megfelelő ember ugyanúgy dolgozik, adót fizet, és hozzájárul az ország működéséhez? Az emberek munkájának értéke nem a gyermekeik számától függ. 2. A kedvezmény különbséget tesz anyák és anyák között. Miért ér többet az egyik anya a másiknál? Miért számít, hogy valaki hány éves, hány gyermeket nevel, vagy milyen élethelyzetben van? Egy egygyermekes anya ugyanúgy küzd a mindennapokban, ahogyan egy két-, három- vagy többgyermekes anya. Egy gyermektelen embernek is lehetnek komoly anyagi terhei, és ő is ugyanúgy hozzájárul a közös kiadásokhoz. 3. A rendszer társadalmi feszültséget kelt. Ahelyett, hogy összekötné az embereket, a jelenlegi megközelítés könnyen szembeállíthatja egymással a különböző élethelyzetben lévőket. Az egyik csoport kedvezményt kap, a másik nem, miközben mindannyian ugyanabban az országban élünk, és ugyanazokkal a gazdasági nehézségekkel szembesülünk. 4. Nem a kiváltságok, hanem a méltányos adórendszer a megoldás. A gyermeknevelés költséges, és a családok támogatása fontos társadalmi cél. De a segítségnyújtásnak igazságosnak és átláthatónak kell lennie. Olyan adórendszerre van szükség, amely nem állítja szembe egymással az embereket, és nem kizárólag meghatározott életkor vagy gyermekszám alapján tesz különbséget közöttük. 
    24 a 100 Aláírásból
    Készítette: Gabriella Tóth-Metzger
  • Nem kell a strand helyett látványpark Alsóörs vízpartján!
    Miközben a megnövekedett lakosság és a turizmus miatt égető szükség lenne minden négyzetméter szabad, természetes vízpartra, az alsóörsi partszakasz beépítésének mindig van egy indoka. Egyszer a vitorlázás és a turizmus, máskor a luxus lakóparkok építéséből származó hasznok kerülnek előtérbe. A helyiek érdekeket ki képviseli?  Mindezek alapján aláírásommal követelem, hogy Alsóörs Község Képviselő-testülete a HÉSZ-módosítási eljárást állítsa le! A testület a település tulajdonában lévő telke javára, gépjárművel való bejárást is biztosító út érdekében indítson eljárást, hogy a terület hosszú távon maradjon meg a lakosság által szabadon használható strandként és nyilvános sólyapályaként! 
    119 a 200 Aláírásból
    Készítette: aPont Veszprém
  • 700 millió forint közpénz – mi lesz végre az SZMT-székházzal?
     Veszprém egyik frekventált részén áll egy jelentős értékű, önkormányzati tulajdonú ingatlan, amelynek hasznosítása évek óta visszatérő téma a városi közéletben. Az eredetileg tervezett EKF-funkciók teljesüléséről nincs egyértelműen hozzáférhető nyilvános beszámoló, miközben az épület bérbeadásáról és jövőjéről több alkalommal is tárgyaltak. A veszprémieknek joguk van tudni, hogy a közpénzből megvásárolt ingatlan milyen közösségi vagy gazdasági értéket teremtett eddig, és milyen tervei vannak vele az önkormányzatnak. Nem azt szeretnénk, hogy az SZMT-székház újabb évekig csak tervekben és előterjesztésekben szerepeljen. Azt szeretnénk, hogy az épület jövőjéről átlátható, szakmailag megalapozott, a veszprémiek érdekeit szolgáló döntés szülessen. Lehet belőle kulturális, közösségi, oktatási vagy más, a város számára hasznos létesítmény – de ehhez nyilvános párbeszédre, megvalósítható tervekre és egyértelmű határidőkre van szükség. Írd alá a petíciót, ha te is szeretnéd, hogy a 700 millió forintból megvásárolt SZMT-székház sorsa végre rendeződjön, és az épület valóban a veszprémiek javát szolgálja!
    328 a 400 Aláírásból
    Készítette: aPont Veszprém
  • Miért mi fizetjük a focisták adókedvezményét? – Közös teherviselést az élsportolókkal!
    Miközben a legtöbb munkavállaló a fizetése után rendesen megfizeti a közterheket, a több tízmilliót kereső focisták kedvezményes adózást vehetnek igénybe. Amíg más európai országokban a legtöbbet kereső élsportolók a legmagasabb adókulcsot fizetik, addig Magyarországon arányosan a legkevesebbet fizetnek be a közösbe. Nem indokolt, hogy a kiemelkedően magas keresetű élsportolók különleges adószabályok szerint adózzanak. Elég a focisták adókedvezményéből!
    8 157 a 9 000 Aláírásból
    Készítette: SzabadaHang
  • Igazságosabb adózást a magyar digitális vállalkozásoknak!
    Azért fontos, mert a digitális vállalkozások működése alapvetően eltér a hagyományos, helyhez kötött vállalkozásokétól. Egy online vállalkozás akár üzlethelyiség, gyár vagy helyi infrastruktúra nélkül, országos vagy nemzetközi ügyfélkörrel működhet. Az iparűzési adó és az ehhez kapcsolódó adminisztráció ezért különösen a kis, induló digitális vállalkozások növekedését nehezítheti. A cél egy egyszerűbb, igazságosabb és a digitális gazdasághoz igazodó adózási rendszer kialakítása, amely ösztönzi az online vállalkozások indulását és fejlődését Magyarországon.
    10 a 100 Aláírásból
    Készítette: Adrián Gál
  • Szerencsejáték Zrt. 27.-39. hét tervteljesítés korrekció
    Fontosnak tartjuk, hogy a Szerencsejáték Zrt. észrevegye a negatív hatások eredményét és korrigálja a célkitűzéseket igazságos módon. Oly módon, hogy mindenki érdekelt legyen mindent megtenni annak érdekében, hogy a reálisnak tartott célt elérje.  Sajnos a jelenlegi helyzet nehéz helyzetbe sorolta több ezer ember mozgóbérét! Segítsünk nekik a megélhetésük megtartásában! Csatlakozz a kezdeményezéshez aláírásoddal, így remélhetőleg eljut az üzenet a döntéshozókhoz!
    441 a 500 Aláírásból
    Készítette: Béla Kovács
  • Vissza a kiszámítható adózást! Követeljük a fix 50 és 75 ezer forintos Mikro-KATA-t!
    A KATA adónem 2022-es átalakítása óta az egyfős, kiszolgáltatott kisvállalkozók tömegei kényszerültek átalányadózásba. Ez a rendszer mára fenntarthatatlanná vált: a garantált minimum-járulékalapok emelkedése miatt a havi fix fizetendő teher már a 100 000 forintot is meghaladja, amit kötelezően ki kell termelni akkor is, ha a vállalkozónak gyenge hónapja volt, vagy ha épp betegszabadságon volt.   A jelenlegi rendszer teljesen figyelmen kívül hagyja a mikrovállalkozói szektorok valóságát: A drasztikus szezonalitást: a futárszektorban a téli ünnepek utáni (januári) és a nyári holtszezonban a bevételek bezuhannak, de a NAV-terhek fixek maradnak.   A valós költségeket: az átalányadó merev, 40%-os elismert költséghányada a valóságban egyáltalán nem fedezi a futárok elektromos járműveinek amortizációját és szervizelését, a szépségipari alapanyagok és rezsik drasztikus áremelkedését, vagy a szakiparosok elszálló gép- és anyagköltségeit.   A flotta-kényszert és a kontárokat: a tarthatatlan terhek miatt futárok tízezrei kényszerülnek szürke zónás közvetítő flották mögé, a lakossági szolgáltatásokat pedig elárasztják a feketén dolgozó kontárok, ami súlyos versenyhátrányt okoz a tisztességes, transzparens egyéni vállalkozóknak.   Az adminisztratív káoszt: az adóhivatal informatikai rendszerei (pl. az ONYA) folyamatos technikai hibákkal küzdenek, az átláthatatlan bürokrácia miatt pedig a vállalkozók képtelenek könyvelési többletköltségek nélkül létezni. Támogató attitűd helyett a legkisebb hibáért is azonnali inkasszó és végrehajtás jár.   A taxisokhoz hasonlóan a többi egyfős önfoglalkoztatónak is jár a megkülönböztetés nélküli, tiszta, fix és kiszámítható adózás lehetősége! A javasolt fix 50 000 és 75 000 forintos Mikro-KATA nem adóelkerülés, hanem a legális, biztonságos és bürokráciamentes megélhetés záloga százezernyi magyar család számára. Támogasd az aláírásoddal a kisvállalkozások megmentését!   Követeljük egy új, önkéntesen választható „Mikro-KATA” adónem 2026. szeptember 1-jei haladéktalan bevezetését az egyfős, önfoglalkoztató kisvállalkozók. Miért nem halogatható a bevezetés 2027-re? – A májusi SZJA-csapás Ha a Mikro-KATA bevezetése elcsúszna 2027-re, az katasztrofális következményekkel járna a mikrovállalkozókra nézve, és teljesen hatástalanná tenné az új adónem megmentő erejét. A 2027 májusi likviditási sokk: Az átalányadósoknak a teljes 2026-os év után járó személyi jövedelemadót (SZJA) 2027 májusában kell bevallaniuk és egy összegben megfizetniük. A szezonalitás és a magas minimálbér-emelések miatt ez a májusi adóteher százezres, sőt milliós tételt jelenthet egyszerre. Késő bánat a holtszezon után: A téli és tavaszi holtszezon után a vállalkozásoknak (futároknak, kisiparosoknak, szépségiparnak) májusra amúgy sincsenek tartalékaik. Ha addigra nem lép életbe a Mikro-KATA, a májusi SZJA-fizetés rengeteg önfoglalkoztatót végleg csődbe visz vagy a szürkezónába kényszerít. Azonnali segítség kell, nem 2027-ben: Nem érünk rá várni. A vállalkozóknak most van szükségük a fix, kiszámítható havi adózásra, hogy a bevételeiket tervezni tudják, és ne halmozzanak fel görgetett adótartozásokat 2027-ig. A halogatásnak semmi pozitív gazdasági hatása nem lenne, csak elnyújtaná a kisvállalkozói szektor kivéreztetését.
    57 a 100 Aláírásból
    Készítette: Norbert Novák
  • Petíció a beltéri dohányzás szabályozásának felülvizsgálatáért
    A 2012-ben bevezetett beltéri dohányzási tilalom egyik nem kívánt következménye az lett, hogy a dohányozni kívánó vendégek a vendéglátóhelyek belső tereiből az utcára szorultak. Az esti és éjszakai órákban ez sok helyen jelentős zajterhelést okoz a környéken élők számára, mivel a vendégek a bejáratok előtt gyűlnek össze beszélgetni és dohányozni. A lakossági panaszok miatt több településen és kerületben szigorú nyitvatartási korlátozásokat vezettek be, amelyek következtében számos vendéglátóhelynek már 23 órakor be kell zárnia. Ez hátrányosan érinti a vállalkozásokat, a vendégeket és az esti kulturális, közösségi életet is. Egy rugalmasabb szabályozás csökkenthetné az utcai csoportosulások és az éjszakai zaj mértékét, miközben nem kötelezné dohányzás engedélyezésére azokat a vendéglátóhelyeket, amelyek ezt nem szeretnék. Meggyőződésünk, hogy a választási lehetőség biztosítása – akár a teljesen dohányzó és nemdohányzó helyek, akár az elkülönített dohányzóhelyiségek engedélyezése révén – kiegyensúlyozottabb megoldást jelentene, amely jobban figyelembe veszi a különböző társadalmi igényeket, mint a jelenlegi, minden vendéglátóhelyre egységesen alkalmazott szabályozás.
    26 a 100 Aláírásból
    Készítette: Adrián Compoly
  • Az ipari kender szabályozásának észszerűsítéséért és a magyar gazdák versenyképességéért!
    1. A közös csoportosítás: A mák és a kender "jogi ikertestvérek" A kender a mák vegyületeivel van egy csoportban, a szabályozás alapjait tekintve. Mindkét növényt pontosan ugyanaz a kormányrendelet szabályozza: • Jogszabály: 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet • Címe: A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről. A jogalkotó már a rendelet címében és hatályában összemossa a két kultúrát. Emiatt az ipari kenderre (aminek nincs bódító hatása, hiszen a törvényes THC határértéke 0,2% alatti) automatikusan rásül a „kábítószer előállítására alkalmas növény” bélyeg, és a mákkal megegyező szigorú felügyelet alá esik. 2. A virágzat besorolása és a "szántóföldi csapda" Egy konkrét paragrafuson alapul, amelyet ráadásul egy korábbi módosítás (607/2022. Korm. rendelet) még szigorúbbá tett: • Pontos paragrafus: 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés h) pontja. Ez a passzus szó szerint kimondja, hogy az a gazdálkodó szervezet, amely ipari mákszalmát, kifejtetlen máktokot, vagy alacsony THC-tartalmú kender virágzatát begyűjti, csépli, tárolja vagy felvásárolja, a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal köteles azt bejelenteni a gyógyszerészeti hatóságnak (ez a NNGYK – Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, korábbi nevén OGYÉI). Hogyan teremti meg ez a paragrafus a problémát? 1. A termesztés még egyszerű: Ha a gazda csak kenderrostot vagy kendermagot akar előállítani, azt viszonylag könnyen megteheti a 3. § (1) bekezdése alapján (csak a kormányhivatal felé kell bejelenteni a fémzárolt vetőmagot). 2. A virágzatnál bezárul a csapda: Amint a gazda a növény virágzatához nyúl (amiben a gazdaságilag értékes CBD és más kannabinoidok vannak), a törvény azonnal áthelyezi őt a normál mezőgazdaságból a szigorú gyógyszerészeti/kábítószer-ellenőrzési zónába. Mivel egy átlagos szántóföldi gazdának nincs NNGYK (OGYÉI) engedélye és speciális kábítószer-raktára a virágzat tárolására és szállítására, jogilag nem pakolhatja fel a nyers kendervirágzatot a pótkocsira, hogy beszállítsa a saját magtárába vagy szárítójába. Ez kényszeríti ki azt az agrárgazdasági képtelenséget, hogy a virágot vagy ott helyben a szántóföldön kellene feldolgozni/leválasztani a magról, vagy ott kell hagyni megsemmisülni, mert a föld elhagyásához már olyan szintű gyógyszerhatósági engedélyek kellenének, amiket egy normál családi gazdaság képtelen kitermelni. A petíció tehát jogilag teljesen megalapozott: a 162/2003. Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésének módosítását követeli, hogy az alacsony THC-val (0,2% alatti) rendelkező kender virágzata szabadon mozgatható mezőgazdasági termény legyen, ne pedig a mákszalmával egyenértékű, ellenőrzött anyag. * A képen szándékosan van kiemelve az ipari kender virágzat. 
    175 a 200 Aláírásból
    Készítette: Magyar Kender Egyesület
  • Javaslat a GYOD-ban részesülők hitelképességének javítására – Érdekvédelmi megkeresés
    ​Sokan vagyunk olyan szülők, akik 24 órás felügyeletet igénylő gyermeket nevelünk, és emiatt a munkaerőpiacról teljesen kiszorulunk. A megélhetésünket a GYOD biztosítja, azonban ez az összeg a jelenlegi banki gyakorlat szerint nem minősül hitelezhető jövedelemnek. Ez a helyzet gyakorlatilag elzár minket a biztonságos lakhatás megteremtésétől vagy a lakhatási körülményeink javításától, hiszen önerőből esélyünk sincs hitelhez jutni.
    88 a 100 Aláírásból
    Készítette: Hajnalka Csontos
  • Mentsük meg a KISERDŐT!
    Az ingatlanok önkormányzati hasznosítása folyamatos és biztos jövedelmet hozhat a városnak az adóbevételeken túl. Ilyen hasznosítás lehet pl. nyugdíjasotthon létesítése is a mostani Kiserdő területén! Ebben az esetben idős szeretteinknek nem kellene messzire költöznie a családtól és megvalósítható lenne akár plusz játszótér is az időotthon parkjában. Ezzel szemben az önkormányzat további építési telkeket akar kiméretni a Zrínyi Miklós utcában! Ennyivel több háztartást a város elektromos hálózata, a bölcsődék, az óvodák, az orvosi rendelők már NEM bírnak el! Egy új "lakóparkkal" csak néhány kivételezett járna jól - akik építik és aztán eladják a kész ingatlanokat!!!  Ne engedjük, hogy ilyen felelőtlen döntésekkel hosszú távon ellehetetlenítsék Pusztaszabolcsot! Támogatás bankkártyával Egyszeri 500 Ft-tal Egyszeri 1000 Ft-tal Egyszeri 5000 Ft-tal Havi 500 Ft-tal Havi 1000 Ft-tal Havi 5000 Ft-tal Támogatási információk Fizetési szolgáltató: Barion
    14 a 100 Aláírásból
    Készítette: Zsuzsanna Bakányi-Pap