Magyarországon már most több tízezer ember elvesztette állását, de ez a szám folyamatosan növekszik. Heteken belül százezrek válhatnak munkanélkülivé, de a milliós nagyságrend sem elképzelhetetlen már. Ilyen mélységű válságra és fenyegetésre évtizedek óta nem volt példa. Nincsen vita abban, hogy a járvány elleni küzdelem közös nemzeti ügy. A válsággal szemben pedig nemzeti összefogásra van szükség itthon is. Nem lehet kétséges az sem, hogy kormányzati beavatkozásra van szükség a leginkább rászorultak megsegítése érdekében. Minél tovább tart a válság, annál nagyobb léptékű intézkedésekre van szükség. Már most is rengetegen vannak, akik egzisztenciális válságba kerültek, nem tudják fizetni számláikat, képtelenek fenntartani otthonukat, és sajnos az ország legszegényebb vidékein már ételre sem telik minden családnak. Eljött az idő, hogy igazságot tegyünk, azonnali segítséget kell adnunk a rászorulóknak! Kezet kell nyújtsunk az elesetteknek! Az elmúlt tíz évben gazdasági rendszerváltás történt Magyarországon. A nemzeti együttműködés rendszerének kiválasztottjai százmilliárdos vagyonokra tettek szert az állami megbízásokból, az uniós támogatásokból. Néhányan emberi ésszel nehezen felfogható vagyonokat gyűjtöttek alig egy évtized alatt. Eljött az ideje, hogy a legtehetősebb magyarok végre visszaadják, amit a közösből kaptak. A járvány idején joggal várják el az emberek, hogy az Orbán Viktor által épített „nemzeti tőkés” réteg is belenyúljon a zsebébe, és hozzájáruljon az ország megmentéséhez. Nem lehet az a megoldás, hogy tovább sarcolják a közfeladatokat ellátó intézményeket és az önkormányzatokat! Most bizonyíthatja be a Fidesz, hogy a „polgári Magyarország” és a Nemzeti Együttműködés Rendszere nemcsak „politikai termék” volt. Nem hagyhatjuk, hogy a veszélyhelyzetben a gazdagok még gazdagabbá, a szegények pedig még szegényebbé váljanak!

Kivételes eljárásban, két nap alatt elfogadta a magyar országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely megszünteti a lakáspénztárak állami támogatását. Már csak a köztársasági elnök aláírására vár a törvénymódosítás. Ez a lépés sok ezer ember lakáshoz jutását veszélyezteti, tízezrek hitelvisszafizetési tervét írja felül és százezrek megtakarítási lehetőségét veszi el. A magyar lakosság 13 százalékának van lakáspénztári szerződése, ami azt mutatja, hogy egy rendkívül népszerű előtakarékossági konstrukcióról van szó. Az alacsony betéti kamatok és az elszabadult lakásárak miatt mostanra ez maradt az egyetlen valódi pénzmegtakarítási lehetőség, ha valaki lakásra szeretne gyűjteni. Ezt a modellt nem tudja kiváltani a CSOK, hiszen az nem előtakarékossági forma, ráadásul szűkre szabott az igénylők köre. Követeljük, hogy maradjon meg a lakáspénztárak évi 30 százalékos (maximum évi 72 ezer forintos) állami támogatása! Több ezer család ennek a 22 éve nyitva álló lehetőségnek a felhasználásával tervezte meg évtizedekre vállalt hitelének visszafizetését és sok szülő próbált meg ily módon lehetőséget teremteni a gyermekének, hogy saját lakáshoz juthasson. Ezek a fiatalok most még távolabb kerültek attól, hogy saját ingatlanjuk legyen és még közelebb ahhoz, hogy külföldön próbáljanak inkább szerencsét. Az intézkedés családbarátnak sem tekinthető, hiszen a családalapítás vagy -bővítés során az egyik legfontosabb mozzanat a tervezhetőség, amelynek egyik fontos eszköze az államilag támogatott lakástakarék. Ezen túl pedig elvész az utolsó valódi megtakarítási forma - nincs olyan biztonságos és alacsony havi befizetésű takarékossági forma, amely hasonló hozamot hozna. A magyar emberek létbizonytalansága tehát tovább nőhet ennek a befektetési formának az elvesztésével. A lakáspénztárak állami támogatásának megszüntetése, és ezzel a magyar lakástakarék rendszer kiüresítése tehát nem családbarát, nem fiatalbarát, és nem a magyar emberek anyagi biztonságát szem előtt tartó lépés.

Menekültválság, pandémia, háború. Szaporodó feladatok a civil szervezeteknek, melyekkel fordítottan arányosak lehetőségeik és forrásaik. Ma Magyarországon a kormánytól független civil szervezetek munkája halmozottan hátrányos környezetben zajlik. Munkájuk során folyamatos egzisztenciális problémákkal küzdenek a szervezetek és munkatársaik, és mindeközben az állam által kezelt források gyakran olyan alapítványokhoz kerülnek, melyek érdemi tevékenysége és a hozzá rendelt pénzek súlyos aránytalanságokat mutatnak. A klimahelyzet, szociális válság, menekülthullám nem a jövő, hanem a jelen globális problémái. Elképzelhetetlen hatékony lokális válasz a civilek áldozatkész munkája nélkül. Azt kérjük az Európai bizottságtól, hogy vegyék napirendre annak a lehetőségét, hogy közvetlen módon pályázhassanak civil szervezetek a jogállamisági eljárással összefüggésben visszatartott uniós forrásokra. Ez egy olyan konstruktív irány lehet, mely transzpanensebbé teheti a pénzügyi eszközök felhasználását a civil szférában.

Fontosnak tartanám, ha azok a hitelesek, akik elveszítették a munkájukat és előre láthatólag nem biztos, hogy legkésőbb júniusban eltudnak helyezkedni, új munkahelyet találni, veszélybe kerülnek.Hiszen a bank elveheti az ingatlanjukat, autójukat.Ezrek kerülhetnek utcára, kisgyermekes családok is. Tudom, persze, mondhatnánk azt is,hogy nem kellett volna hitelt felvenni, keresni kellene új munkahelyet, de senki nem gondolta másfél-két évvel ezelőtt, hogy ilyen helyzettel kell szembe nézni a magyar családoknak. Példának csak a saját helyzetemet tudnám felhozni.Elveszítettem a munkámat, mivel az étkezde, ahol dolgoztam megszűnt, a cég más helyet nem tudott volna kisgyermekeseket nevelőként biztosítani.Sokkal nehezebb anyaként munkát keresni, mivel-hiába 21.században élünk, amikor is a nők, férfiak egyenlőek-még mindig jelen van a nemi, családi állapot diszkriminációja a munka világában.Hiszen jelenleg egy gyorsétterembe se sikerült elhelyezkednem, ahol nagyobb részt fiatalok, egyetemisták, diákok dolgoznak, akiknek nem biztos, hogy van szakképzettségük.Egyetlen esélyem a munkára, a közlekedési vállalatnál induló villamos oktatási tanfolyam, de mivel kénytelenek voltak óvoda, iskolai bezárásokat a eszközölni a járvány helyzet súlyosbodása ellen, így halasztani kellett.Viszont a moratórium lejár június végén, júliusban már minden hitelesnek törlesztenie kellene, de ahogyan említettem, sokunknak idő kellene, hogy ismét visszatérjen a munka világába.Ezen okokból kérem a törlesztési moratórium meghosszabbítását. Maradok tisztelettel: Pető Krisztina

Napról napra lehetetlenül el az említett szektor érintettjeinek megélhetése, akik a vésztartalékaikat élik fel, miközben a kaszinók nyitva tarthatnak. A lakosság körében meg közben egyre súlyosabbá válnak a bezártságból és a kilátástalanságból fakadó mentálhigiénés problémák. A legnagyobb probléma ma már nem a járvány, hanem az azt övező bizonytalanság, és a diszkriminatív bezárásokból eredő egzisztenciális ellehetetlenülés.

Hazánkban a jövedelmi különbségek óriásira nőttek! Az üzleti szférában, az állami intézményekben szerzett több milliós fizetések után a nyugdíjak elérik néhány esetben a 2milliós, sokkal több 1milliós, és a millióhoz közeli összeget! Az évek előre haladtával egyre több milliós nagyságrendű nyugdíj kerülhet kifizetésre! A szolidaritás, a szociális érzékenység, de a józan ész is azt diktálja, hogy a felső határt meg kell szabni! A vírus okozta súlyos járvány nehéz helyzet elé állította a lakosságot és az államháztartást is. Beláthatatlan következménye lehet egy elhúzódó gazdasági visszaesésnek, az adóbevételek drasztikus csökkenésének! Előfordulhat, hogy gondot fog okozni a nyugdíjak utalása! A nehezen élő 2,5 millió nyugdíjas és egyéb ellátást igénylő embertársainkkal méltatlanul bánunk! A minimál nyugdíj összege évek óta nem változik, az évenkénti öregségi nyugdíj emelése méltánytalanul alacsony! Takarékoskodjunk! Javasoljuk! A nyugdíj maximális összege ne haladja meg a 680.000 forintot! LEGYEN NYUGDIJ PLAFON! A rendkívüli intézkedések határozatlan időre szólnak, szóljon ez a javasolt döntés is ugyan úgy! Segítsük aláírásunkkal a nehéz helyzetben lévőket, jusson el minél messzebbre, minél hangosabban a HANGjuk! Köszönet!