Védjük meg a Fóti Somlyót, Natura 2000 területeket, az itt élő, dolgozó, kikapcsolódásra vágyó emberek jogait! Az utolsó zöld területet tönkretételére készülnek, a Fót "tüdejének" számító természetvédelmi területen és szomszédságában áthaladó autóút megépítésével! Lovasok, lovasturizmusban résztvevők, gazdák, állattenyésztők,pásztorok, kirándulók, rekreálódásra vágyók, természetet tanulmányozó diákok, fenntarthatóságra törekvő jóérzésű , nem rövid távon gondolkodó emberek, NE HAGYJUK! Ha nem értesz egyet egy természetvédelmi terület és környékén áthaladó gyorsforgalmi úttal, kérjük MONDJ NEM-et és írd alá a petíciót!

Mi, a Folyamőr utca - Búvár utca - Akác köz által határolt területet használó helyi lakosok, kutyatulajdonosok tiltakozunk a BigGeorge ingatlanfejlesztő tervei ellen, melyek szerint a réten “fejlesztések” történnének, azaz “parkosítás” címszó alatt többek között aszfaltozott utakat, szánkódombot, és nyilvános vécét létesítenének. A fent említett rét évtizedek óta szolgálja a kutyásokat a kerületben. A kutyák száma egyre nő, és a Waterfront City lakópark megnyitásával további, százas nagyságrendű kutya megjelenése várható a környéken. Budapest egész területén nagyon kevés az olyan hely, ahol szabadon lehetne engedni a kutyákat játszani, ekkora területen. Ez a terület olyan érték, amelynek elvesztése nagyon sok lakosnak fájna. Ahhoz képest, amennyi kutyás használja most a területet, a konfliktusok száma elenyésző. Szükség van olyan terekre, ahol szabadon, póráz nélkül találkozhatnak a kutyások, ezáltal a kutyák szocializációja javul, és a kutyások és nem kutyások közötti konfliktusok száma is csökken. A rétet sokan használják olyan családok is, akik szeretik az aktív kikapcsolódást, és gyakran kutyával, gyerekkel együtt jönnek le, sárkányt eregetni, focizni, tollasozni - számukra bármilyen szeparáció ellehetetlenítené a közös programot. Ez a terület más számára nem akkora érték, hiszen egy hatalmas, napsütötte területen nem lehet nyáron, a kánikulában órákig tartózkodni, és a környéken számtalan árnyasabb, üldögélésre alkalmasabb terület található, akár a rét közvetlen közelében, melyek rendbe hozatala több előnnyel járna a lakosság számára. Óbudának olyan értéke is van itt, amely láthatatlan: a rét alatt helyezkednek el az egykori római villa (Búvár-Folyamőr utcai villa) romjai, amelyet most földréteg fed. A villa műemléki védettsége miatt nem lehetett korábban fákat ültetni ezen a területen. Szeretnénk, ha a római kori műemlék megmaradna, és szeretnénk megtudni, hogy a műemléki szakemberekkel egyeztetve lett-e a fák ültetése, hiszen nyilvántartott régészeti területen minden 30 centiméternél mélyebben végzett munka földmunkának minősül, amelyet az örökségvédelmi törvény számos ponton szabályoz, és végzéséhez az örökségvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges, 30 centis gyökérrel pedig nem sok fa rendelkezik. Szeretnénk tudni, hogy műemlékvédelmi ügyekben kivel történt egyeztetés, a fák ültetését műemlékvédelmi szempontból ki engedélyezte a területen? Megértjük, ha a Budapest Főváros Önkormányzata fejleszteni szeretne, hiszen minden olyan forrásnak örülni kell, amely nem az adófizetők pénzéből az adófizetők számára teremt értéket. Ennek ellenére szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a lakók akarata ellenére létrehozott beruházás az adott forrás elherdálása, hiszen, bár rengeteg pénzbe kerül, valódi értéket nem teremt. Nem állunk ellen a kerület fejlesztésének, szépítésének, és megértjük, hogy a BigGeorge szeretné, ha az ingatlanfejlesztés során megvalósulnának olyan funkciók is, amelyek az újonnan beköltözők számára vonzóak. Éppen ezért vannak alternatív javaslataink, melyek főképp a meglévő, értékes területek fejlesztésére irányulnak, a Folyamőr rét érintetlenül hagyásával. Például a 125 méterre található Miklós téri játszótér nagyarányú fejlesztése, fásítása kiválthatná a korábbi játszótér terveit a Folyamőr réten, illetve a kétszáz méterre található Laktanya utcai futtató rendbe hozatalával a zárt kutyafuttatót kedvelők számára vonzó megoldás jöhetne létre. A közösségi tér létrehozására ideális a Folyamőr és Búvár utca házai között található elhanyagolt, fás terület, melynek kitakarításával, parkosításával, virágosításával az utcabútorok és a pingpongasztalok cseréjével vonzó, árnyas közösségi tér szolgálhatná a régi és új óbudai polgárokat. További források bevonásával a Matróz utcai terület, vagy akár a régen halasztódó Harrer sétány is fejleszthető lehetne. A Folyamőr utcai réten egyedül a BMX-pályát kellene felújítani, nagyon sok gyerek kerékpározik rajta, és nagyon rossz állapotban van. Nyilvános vécét kifejezetten nem szeretnénk, amennyiben a fejlesztések az ígéretek szerint a helyi lakosoknak készülnek, a nyilvános vécére nincs szükség, hiszen az átmenőforgalom, turistaforgalom azt nem indokolja, ráadásul az üzemeltetés extra költséget ró és kapacitást követel az Óbudai Városüzemeltetéstől, illetve, amennyiben a terület a Fővárosé, az egyébként is túlterhelt FKF-től. A petíció aláírásával kijelentem, hogy szeretném, ha a Folyamőr utcai rét mostani állapota, funkciói változatlanok maradnának.

A Képviselő Testület értékesíteni kívánja befektetők részére a falu közvagyonát képező volt „Orosz tábor” (hrsz:295+465) néven említett ingatlan 295-ös hrsz-ú,7908 nm-es részét. Sajnos a 2021. október 27-én megtartott nyilvános ülésen a döntéshozók által említett ígéreket, érvek, szóbeli szándéknyilatkozatok nem garantálják azt, hogy - a lakosság jogos félelme alapján - az eladni kívánt ingatlanon ne egy újabb giga beruházás vagy lakópark negyed jöjjön létre. Az értékes ingatlant minimum eladási ár meghatározása nélkül kívánják meghirdetni, ami arra a félelemre ad okot, hogy jóval áron alul is megszerezheti egy ingatlan befektető. Nem vállalnak semmilyen garanciát, hogy a 295-ös hrsz. eladását a későbbiekben nem fogja követni a maradék terület eladása. Jelenleg erre a területre a 10 méteres építmény magasság vonatkozik, az önkormányzat ezt nem kívánja megváltoztatni, teret adva a monstrumépítéshez. KÖVETELJÜK, HOGY A MINDENKORI ÖNKORMÁNYZAT EZEN ÉRTÉKES VAGYONELEMET TARTSA MEG A FALU TULAJDONÁBAN! KÖVETELJÜK A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁT oly módon, hogy az egész tábor területén az építhető ingatlanok maximális magassága 4,5 méter legyen, a KI-1 besorolásból tegyék át Üh-1 övezetbe! Az önkormányzat elzárkózik a terület tulajdonjogának megtartása melletti ésszerű hasznosítástól. Lesöpörte az összes – akár helyi vagy akár nyaraló tulajdonos általi – javaslatot, amit a terület hasznosítására tettek (pl kemping, kalandpark, stb). A vagyon gondos működtetése, a falu jövőbeli bevételeinek növelése, hosszú távú pénzügyi terv helyett az egyszeri elkótyavetyélés a cél? Látjuk, hogy az ilyen jellegű beruházások káros hatással vannak a környezetükre: -természet rombolás, zöldterület csökkenése -családi házas részhez nem illeszkedő épületek -adóbevétel kiesés (az állandó lakcímre bejelentett tulajdonosok nem fognak ifát, nyaraló ingatlan adót fizetni) -jelentős munkahely sem teremtődik az itt élők számára (máshonnan hoznak képzettebb munkaerőt) -az új ingatlan tulajdonosok szavazati joguk alapján -Szemest nem ismerve- beleszólhatnak a falu életébe -Szemes családias jellegétől teljesen idegen szemléletű lakosokat fog idevonzani -az infrastruktúra nem fogja bírni a megnövekedett tömeg miatti többlet igénybevételt. A fellépő közmű hibák javítása, kényszerű felújítások a falu pénzügyi terhelését fogják növelni. A megnövekedett hulladék termelés újabb problémákat okoz -jelentősen megnő a gépjármű forgalom (az utak hamarabb tönkremennek, a balesetveszély, zaj, por, környezeti terhelés megnő, parkolási problémák) -a közbiztonság romlását vonja maga után Az önkormányzat olyan beruházásokba kívánja befektetni az eladásért kapott pénzt, amely beruházások pályázatokból is finanszírozhatók lennének (közkonyha), illetve olyan értéktelenebb ingatlanbefektetéseket tervez, amelyek meg sem közelítik a jelenlegi terület értékességét (nadrágszíjtelkek). A hasznosítható, ezáltal a falu számára hasznot termelő ingatlant sajnos hasznot nem termelő, holt vagyonba fektetnék. Követeljük, hogy ezen közvagyonnak számító ingatlan maradjon továbbra is a falu tulajdonában akár közparkként, vagy a tulajdonjog megtartása mellett ésszerűen hasznosítva azt! Elegünk van a Balaton-part beépítéséből, a kizárólag befektetői érdekeket szolgáló, káros beruházások megakadályozásáért indítjuk ezt a petíciót is! Elegünk van abból, hogy otthonunk, Balatonszemes elveszti a jelenlegi nyugodt, családi hangulatát az ideépülő monstrumok, ízléstelen, tájba nem illeszkedő épületek miatt! Megakadályozzuk, hogy a Titanic, a Lidó, a Lampart üdülő lakóparkká alakítása, a Vadvirág és Hattyú kemping felszámolása után ezt a szép Balaton-parti területet is beépítsék! Elegünk van abból, hogy az itt élő emberek, a Balatonszemesen ingatlantulajdonnal (lakó vagy nyaraló ingatlan) rendelkező adófizetők, az itt nyaralók érdekeit, igényeit, véleményét semmibe veszik! Követeljük, hogy az önkormányzat a választóit kezelje partnerként, képviselje a közösség érdekeit, védje meg a falu értékeit, tartalékát, közösségünk vagyonát a mohó befektetőkkel szemben! Kérjük, aláírásával segítsen megakadályozni a közösségi vagyon elherdálását, megőrízni Balatonszemes értékeit! Köszönjük támogatását.

Zamárdi egy kedves kisváros, kertes családi házas, üdülőházas, hangulatos Balaton parti zöldövezet jelleggel. Lakói, az üdülők tulajdonosai, és az ide nyaralni érkezők is így, ilyennek szeretik. Ebbe a környezetbe terveznek beépíteni egy óriási lakótelep méretű komplexumot, ami hegyként magasodna a parti ingatlanok és a természetvédelmi terület fölé, gigantikus tájsebet képezve, bármilyen irányból szemlélve, mind a déli part lankáiról, mind a mellette lévő üdülőterületről, mind Tihanyból és az északi partról. Méretét jól érzékelteti, hogy Zamárdiban, és a szomszédos Szántódon is a meglévő néhány nagyobb épület közül a legmagasabb is csak 3 szintes, itt pedig egy több mint 10 hektáros területen sorakoznának sűrű beépítéssel a toronyházak, összesen 19 darab. Zamárdi végleg elveszítené kisvárosi báját. Az itt keletkező 756 darab új lakás és 72 hotelszoba minimum 2200 új fő megjelenését jelenti, amely megegyezik Zamárdi jelenlegi állandó lakosságszámával. Ez mind Zamárdi közműhálózatára, úthálózatára, forgalmára, légszennyezésre, a Balaton parti emberlétszámra óriási többletterhet jelentene. A komplexum közvetlenül a Brettyó nevű, Natura 2000 besorolású, "Dél-balatoni berkek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület" mellett épülne. A Brettyónak kiemelt jelentősége van a Balaton vízminőség védelmében is, területén számos védett madár és gerinces állat, rovar él. A beépítendő terület jelenleg fás, sűrű növényzettel benőtt terület. Az építkezés több száz fa kivágásával járna. És ez csak egy a számos Balaton menti építkezés közül, bár azok közül talán a leggigantikusabb. Ez egy merénylet a jóízlés ellen, merénylet a tó ellen, merénylet a jövő nemzedékeivel szemben. Tényleg ezt akarjuk tenni a Balatonnal? MI NEM! Kiegészítés: KÖVETELÉSEINK Alulírott, Zamárdi lakos, vagy Zamárdiban lévő székhellyel, vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet tulajdonosa, vagy Zamárdiban ingatlannal rendelkező, vagy Zamárdiban működő érdekképviseleti szerv, civil egyesület, vallási közösség, vagy Zamárdival szimpatizáns, épített és természeti környezetünkért felelősséget vállaló, a jövő generációiért felelősséget érző magyar állampolgár, jelen aláírásommal 1. Követelem, hogy Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő Testülete azonnali hatállyal hozzon határozatot a 3604/3, 3613/6, 3616/1 és 3616/2 hrsz.‐ú ingatlanok területére szóló településrendezési eszközök (Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat) tervezett módosításainak elutasításáról, az ide vonatkozó eddigi önkormányzati döntések visszavonásáról, a fenti ingatlanok korábbi építési övezetbe való visszasorolásáról, különös tekintettel a nagyvárosias lakóövezet (Ln) HÉSZ-ben való megjelenésének törlésére! 2. Követelem, hogy Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő Testülete azonnali hatállyal vonja vissza a nevezett ingatlanokat kiemelt fejlesztési területté nyilvánító 117/2019. (V. 29.) KT határozatát! 3. Követelem, hogy Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő Testülete azonnali hatállyal hozzon határozatot a 3604/3, 3613/6, 3616/1 és 3616/2 hrsz.‐ú ingatlanok beépíthetőségének, valamint az új épületek környezetünkre, infrastruktúrára, tájképre, településképre kifejtett hatásának a jelenleginél jóval alaposabb vizsgálatáról, melynek során a civil lakosságot és a megfelelő szakértőket is bevonják a település jövőjét meghatározó léptékű döntések meghozatalába, és terjessze ki ezt a vállalást minden hasonlóan jelentős horderejű, településképet és közös életünket meghatározó döntéshozatalra transzparens módon! Ezen vizsgálatok lefolytatásának végéig vezessen be építési és változtatási tilalmat az érintett területekre! Tegye kötelezővé a fentihez hasonló léptékű beruházásoknál nyílt tervezői pályázat kiírását a közvélemény bevonásával, hogy elkerülhessük az itt bemutatotthoz hasonló léptéket tévesztő botrányos épületek megvalósulását! 4. Követelem, hogy Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő Testülete azonnali hatállyal hozzon határozatot arról, hogy az érvényben lévő Településképi Arculati Kézikönyvben megfogalmazott irányelvekkel összhangban a Helyi Építési Szabályzatban végleges tilalmat ír elő egész Zamárdi területére nagyvárosias lakóövezet (Ln) kialakítására annak érdekében, hogy településünkön soha ne épülhessen a partneri véleményezésre szánt tervezetben bemutatottakhoz hasonló tájidegen épület, vagy épület-együttes! Egyben kérjük, hogy a HÉSZ-ben a jelenlegi övezeti előírásokkal összhangban írják elő, hogy a Zamárdi területén épülő új épületek esetében sehol nem lehet az épületmagasság nagyobb, mint 12,0 méter a csatlakozó eredeti terepszinttől mérve! 5. Követelem, hogy Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő Testülete azonnali hatállyal hozzon határozatot a nagyberuházások környezet- és természetvédelmi hatásainak a mostaninál sokkal átfogóbb vizsgálatára, mivel a Balatonból csak egy van és a mostani tervezett beruházás megmutatta, hogy a hiányos vázlatterv és az érintett szakhatóságok felületessége olyan alapvető problémákkal sem foglalkoznak, mint a Balaton vízgyűjtő területének megfelelő védelme, vagy a Natura2000 természetvédelmi övezet állatvilágának megóvása! Kérjük, hogy ezeknek a követeléseknek a teljesítéséről hivatalosan tájékoztassák a közvéleményt.

A Velencei-tó területén 2021. júniusban történt nagy mértékű halpusztulás a víz magasságának drasztikus csökkenésével, s így a víz oxigénhiányával áll összefüggésben. A hirtelen megnövekedett hőmérséklet, a csapadékhiány és a tó alacsony vízszintje együttesen okozta a már-már visszafordíthatatlan katasztrófát. Annak érdekében, hogy a tó ökoszisztémáját megmentsük a teljes pusztulástól, az eredetileg a Velencei-tó vízpótlására létrehozott két víztározó (Zámolyi, Pátkai) medrének kotrására és rekonstrukciójára van szükség, hogy a bennük lévő vízmennyiség egy részével stabilan (és rendszeresen) pótolni lehessen a Velencei-tó vizét. Becslések szerint a munkálatok már 10 milliárd forintból megvalósíthatóak, illetve rendelkezésre állnak vízügyi hatóság által kidolgozott tervek a környék további, vízellátást átfogóan javító és stabilizáló intézkedésekre, melynek körülbelül 40 milliárd forint a költségvetése. A Velencei-tó és környéke nem csak Fa Nándor vitorlázó bölcsője, nem csak nyaraink kellemes helyszíne, hanem hazánk egyik legfontosabb, veszélyben lévő természeti kincse, számtalan állat és növény élőhelye, fontos turisztikai célpont: és nem utolsó sorban sokunknak az otthona. Szeretettel kérjük ezért, hogy aláírásával támogassa, hogy az ügy a politikusaink asztalára kerüljön, és megoldása kikerülhetetlen legyen! https://fmkik.hu/index.php/hirek/tiszta-vizet-a-poharba-vizet-a-velencei-toba „

A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával.

ÖRÖKÜL KAPTUK, ÖRÖKÜL HAGYJUK… „A természeti erőforrások […] a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége” – mondja ki Magyarország Alaptörvénye. Mindannyiunk egészsége és jólléte függ a közvetlen környezet és a természet állapotától. Meg kell óvnunk Csepel-sziget élővilágát, a levegőnk, termőtalajunk, növényeink, vizeink és élelmiszereink tisztaságát. Közös felelősségünk, hogy ezeket örökül hagyjuk gyermekeinkre és unokáinkra. [8] [9] A petíció aláírói a kémiai szúnyoggyérítés visszaszorítását, és a környezettudatos, illetve a biológiai irtás alkalmazását támogatják! "Az igazságot keresni, a szépséget szeretni, a jót akarni és a legjobbat tenni - ez az, amire hivatott az ember." (Felix Mendelssohn-Bartholdy) *Megj.: 2020. március 3-án Megbízási szerződés jött létre "A 2020. évi szúnyoggyérítési feladatok ellátására" címmel Szigetszentmiklós Város Önkormányzata és 16 önkormányzat között: Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Majosháza, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony és Tököl. [10] A szúnyoggyérítéssel kapcsolatos teljeskörű szakértői feladatokkal a Bio-Kalibra Környezetvédelmi Szolgáltató Bt-t bízták meg. A szakemberek helyszíni mintagyűjtést és fajmeghatározást végeztek: 5 településen 806 db egyedet fogtak be és 13 fajt sikerült azonosítani. Összességében gyötrő szúnyogot, dalos szúnyogot és aranyló szúnyogot találtak nagyobb számban (ezek őshonos csípőszúnyogok), a ráckevei térségben invazív fajokkal nem találkoztak. Kijelenthető tehát, hogy térségünkben még nem jelentős kockázati tényező a szúnyogok által terjesztett betegség. A szúnyogirtás fő oka inkább a kellemetlenség elkerülése és a turizmus miatti gazdasági érdek lehet. Felhasznált cikkek, hivatkozások: [1] https://tinyurl.com/2v2kxkwa [2] https://mta.hu/tudomany_hirei/a-szunyogallomany-monitorozasanak-es-celzott-gyeritesenek-jarvanyugyi-fontossaga-a-magyar-tudomanyos-akademia-felhivasa-es-megoldasi-javaslata-a-donteshozok-szamara-2018-109136 [3] https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/elkezdtek-pecsen-is-a-szunyogok-biologiai-gyeriteset-3781459/ [4] https://biokom.hu/indul-a-biologiai-szunyogirtas-elokeszitese-pecsen/ [5] https://www.pecsma.hu/pecs-aktual/reszkessetek-verszivok-dronokkal-kutatjak-fel-a-pecsi-szunyogtenyeszohelyeket/ [6] https://aok.pte.hu/hu/hirek/hir/10362 [7] https://tinyurl.com/ms79sr5a [8] https://www.halasztelektanosveny.hu/ [9] https://ng.24.hu/termeszet/2020/02/18/hodok-nyomaban-a-csepel-szigeten/ [10] https://tinyurl.com/5n6zvfas [11] https://https://www.szunyog.net/gyakorlat.html [12] https://obudaianziksz.hu/csipos-dolgok-okoszisztema-irtas-vegyszerlobbi-es-szunyogtenyesztes/ [13] https://www.valaszonline.hu/2019/07/31/szunyoghelyzet-riport-biologiai-kemiai-irtas/ Egyéb: https://magyarmezogazdasag.hu/2021/02/24/dramaian-pusztulnak-az-edesvizi-halak https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4458051/pdf/12940_2015_Article_30.pdf https://kockazatos.hu/anyag/deltamethrin https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25630971/ https://www.youtube.com/watch?v=c6JKuB2_-1k https://qubit.hu/2020/08/13/komoly-veszelyekkel-jar-a-kemiai-szunyogirtas-raadasul-alig-tudunk-valamit-a-rovarokrol-amiket-irtunk https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai

Az irtáshoz használt vegyszerek hatóanyaga szinte kivétel nélkül a deltamethrin nevű idegméreg, amely minden állatra káros, ami nem melegvérű. A szúnyogirtások során elenyészően kevés csípőszúnyog pusztul el, míg a méhek, a katicák és az egyéb rovarok pusztulása a szúnyogokénak akár több százszorosa is lehet. A felhasznált vegyszer kiemelten veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is.

A kémiai szúnyoggyérítés súlyos, visszafordíthatatlan károkat okoz a természet rendjében. Ennek során egy idegmérget tartalmazó rovarirtószert (deltametrint) használnak, amelynek eredményeként minden elpusztult szúnyogra több száz más elhullott rovar jut. De velük pusztulnak a kétéltűek, hüllők, sőt közvetve kisméretű gerinces állatok is. Kérjük, hogy az Önkormányzat segítse a biodiverzitás megőrzését ezzel az intezkedéssel is.

Magyarország jelenlegi legnagyobb ipari beruházásának, a Samsung gödi akkumulátorgyárának – amely katasztrófavédelmi szempontból kiemelten veszélyes üzem – két gyáregysége több mint fél éve használatbavételi engedély nélkül működik. Emellett a Samsung SDI évek óta sorozatosan megsérti a kertvárosi lakóövezetekre előírt zajhatárértékeket, emiatt tömegesen érkeznek lakossági panaszok a környezetvédelmi hatósághoz. A zajcsökkentő intézkedések azonban eddig egyáltalán nem eredményeztek javulást, a lakosság továbbra is pokoli zajt kénytelen elszenvedni. A helyzet, különösen éjszakánként, tűrhetetlen. Ezért a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének, dr. Tarnai Richárd kormánymegbízottnak 2021. július 19-én levelet küldtünk. Ebben a gödiek biztonsága és az Alaptörvényben foglalt állampolgári jogaik védelmében követeltük, hogy amíg a Samsung SDI Magyarország Zrt. engedélyek nélkül, jogszabálysértő módon működik és ezt a magatartását véglegesen meg nem szünteti, gödi gyárát AZONNALI HATÁLLYAL ZÁRJÁK BE! Ha egyetértesz azzal, hogy a gödieknek a Dunakanyar kapujában joguk van visszakapni a biztonságukat és a nyugodt, kertvárosi életüket, a piros gombra kattintva kérünk támogass minket és küldd el Te is a dr. Tarnai Richárdnak szóló levelet!

TÉNY: Fülöp Zsolt polgármester és Süllei László általános érseki helynök aláírásával, 2021. július 5-én Szentendre Város Önkormányzata és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye között településrendezési szerződés jött létre. A többfordulós egyeztetéseket követően létrejött szerződés értelmében Izbég-Csicserkó városrész intézményi vegyes területén, a Vasvári Pál és Fürj utca találkozásánál létesülhet az új 4-6 csoportos katolikus óvoda több mint 2000 négyzetméter terület beépítésével A jelenlegi városvezetés Ábrányi Emil programja 105. és 106. pontja megfogalmazza a városi zöldterületek védelmét, a zöldmezős beruházások lehetséges elkerülésének ígéretét. Nem vitatva az óvoda szükségességét, a gyerekek igényéi színvonalas kielégítésének fontosságát, az alábbi véleményünknek adunk hangot: VÉLEMÉNY: Mára a klímaváltozás mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy a zöldterületek megtartása elengedhetetlenül szükséges. A zöldfelületek számos olyan jótékony hatással (ún. ökoszisztéma-szolgáltatással) bírnak, melyek miatt megtartásuk, diverzitásuk, "aktivitásuk" növelése - különösen belterületen -, ma már kötelező. Minden globális hatás lokális hatáson (és kompenzáción) múlik, így minden szentendrei négyzetméternek is komoly jelentősége van - több ezer négyzetméternek pedig kiváltképp. A zöldfelületek (legyen az facsoport, park vagy kaszáló, mint pl. az új óvodafejlesztés esetében) megszűnése önmagában fontos ökoszisztéma-szolgáltatásaik (oxigéntermelés, széndioxid-megkötés, párásítás, vízmegtartás-lefolyás-lassítás a vegetációval és a talajban, árnyékolás, a szél szárító és romboló erejének mérséklése, pihenési lehetőség, esztétikai élmény stb.) elvesztésével jár. Ma már ezek esetleges kompenzálása, az így elvileg elérhető nullszaldó is kevés, hiszen évszázadok, de legalább is az utóbbi néhány évtized káros hatásait kellene rendbe hoznunk. Nincs már hova hátrálnunk! Nem lehet tovább folytatni a szabad zöld területek beépítését, amire a város környezetvédelmi programja, fenntarthatósági terve, klímavédelmi stratégiája utalt is már. Ebbe a meghirdetett koncepcióba egy zöldterületen létesülő intézmény létesítése nem fér bele.

- Mérgek nélkül hatékonyabban,az élővilág segítésével védekezzünk - a denevérek,madarak,halak,hüllők mind ezerszer több szúnyogot pusztítanak el,mint az irtás,amivel valójában csak őket gyilkoljuk - így valójában az irtás csak újabb és újabb irtást provokál,hiszen minden alkalommal a szúnyogok ellenségei esnek nagy számban áldozatul - a mérgek felhalmozódnak gyermekeink és a mi szervezetünkben,egészségügyi hatásaik közül a rákkeltő és idegrendszerkárosítók már sokak által ismertek,kutatások bizonyítják - ha az élővilágot segítjük a szúnyogok féken tartására,csak akkor érezhetjük természetközeli településen magunkat,amiért valójában Veresegyházat választottuk lakóhelyünknek Kép forrása: veresegyhaz.hu