500 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Helyi és országos döntéshozók, intézmények, helyi civil szervezetek
Védelmet idős korú fáinknak!
.jpg)
Védelmet idős korú fáinknak!
Arra tanítottak minket szüleink, tanítóink, cserkész-természetjáró-szabadidős társaink, hogy szeressük a fákat. Ez egy egyszerű képletnek tűnik, egy megoldható feladatnak, hiszen miért ne szeretnénk azt, ami szerethető, hasznos és senkinek sem árt? Azt gondolhatnánk, hogy ilyen lelki és társadalmi háttérrel egy fákat, erdőket szerető ország képét mutathatnánk a világnak, akár példaként is a minket természeti csodákkal elkápráztató Kárpát-medencében.
Ez sajnos messze nincs így. Kifejezetten az elmúlt évtizedek fejleményei más képet mutatnak hazánkról. Egy olyan országét, ahol minden előbbre valónak tűnik, mint az idősebb, terebélyesebb fák élete, megőrzése. Ezek a fák, fasorok nem menekülhetnek befektetők, cégek, önkormányzatok, országos kiemelt beruházások láncfűrészei elöl, ha (gyakorta csak vélt) üzleti érdekek, birtoklási szándékok vagy egyszerűen a rövidlátó önzés vezetik őket.
Viszont az idős fák közös értékeink, nemcsak korszakok tanúi, hanem ökológiai értékek. Emellett a mi és a jövő generációk tulajdonait képzik, főképp akkor, ha közterületen vagy közösségi területen találhatók. Mint a földben rejtő régészeti leletek, úgy ezek az idős fák is közkincsek, őket több generációval előttünk ültették és nem a mi érdemünk, hogy a mostani korukat megélhették. Kiemelten fontos ez most, a klímaváltozás árnyékában is.
Szakmai háttér:
A Nemzetközi Faápoló Társaság (International Society of Arboriculture - ISA) állásfoglalása szerint a parkfák, kertfák és út menti fák értékes funkciót töltenek be, melyek nem hasonlíthatók össze egy erdészetben nevelt faállománnyal. Ezek a funkciók pedig a területkialakítás, tájjellegzetesség, szél- és talajvédelem, történelmi jelentőség és egyéb tényezők, amelyek a fa növekvő korával nyernek jelentőséget. Mivel a funkciók egy erdészeti, gazdasági mérlegelésnél teljesen más jellegűek, mint amelyek a parkfák, kertfák és út menti fákra vonatkoznak, nem feltétlenül az erdészek ezen fák szakértői, hanem a faápolók.
Jelenleg is számos helyen veszélyben vannak szép nagy és idős fák, ahol át nem gondolt beruházások zajlanak. Akár Natura2000-es vagy egyéb védett területeken. Nem egyszer maguk a veszélyeztetett fák is védelem alatt állnak. Ilyenkor a beruházók és döntéshozók gyorsan (és sokszor nem nyilvánosan) ki szeretnék vetetni az értékes fákat a már meglévő, többnyire helyi védelem alól.
Így pl. Kiskunhalason is, ahol egy rossz koncepciójú strandberuházási terv miatt a város legidősebb lakóit, kilenc idős korú tölgyfát szeretnének kivágni. Mindezt úgy, hogy egy nagy méretű rendelkezésre álló területen a beruházás egy részét kimondottan a fák helyén valósítanák meg, pedig létezne más megoldás is.
Hogy mindez miért roppant rövidlátó és káros, mind kulturális, mind ökológiai szempontból, azt egy biológusokkal, ökológusokkal, faápoló és kertészmérnök-szakértőkkel szervezett fórum keretében mutattuk meg a helyi lakosoknak és érdeklődőknek, ahol a faápolás jelentőségére is kitértünk, valamint felvázoltuk, hogy az idős fák átültetésének gondolata miért hiányolja a szakmai alapokat.
A szakmai pódiumbeszélgetést itt tekinthetik meg: https://www.youtube.com/watch?v=uDcGtqAJ8k0&list=PLdAhv19mhfhqw7vNxkg7TMwWAzSx_yl6W&index=1&t=21s
KÖVETELÉSEINK:
Az ENSZ emberi jogként ismerte el a tiszta és egészséges környezethez való jogot. Magyarország alaptörvénye szerint is mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, amit az ország a környezet védelmének biztosításával segít elő.
A fák mindenkié. Az idős korú fák pótolhatatlanok. Kimondottan a klímaváltozás árnyékában felülmúlhatatlanul járulnak hozzá az életminőségünkhöz, jólétünkhöz. Ezért közösen követeljük, hogy az idős korú fák kerüljenek védelem alá. A fák a védelem alól közösségi/társadalmi egyeztetés nélkül ne legyenek kivehetők.
Követeljük emellett, hogy:
1. Készüljenek fakivágások előtt tudományos, állapotukat feltáró és igazoló felmérések, mégpedig független faápolók által!
2. Vonják be a helyi érintetteket a fákról, fasorokról és faállományok kivágásáról szóló döntésekbe, hiszen ezek mindenkit érintenek!
Amennyiben szükséges, legyen erről külön törvény. Követeljük, hogy mindaddig, amíg a fentiek teljesülnek a már meglévő törvényeket tartassák be, a védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatása iránti kérelem ne legyen csupán formaság, hanem az is feleljen meg a független szakértő és a nyilvánosság bevonása követelményének.
Arra tanítottak minket szüleink, tanítóink, cserkész-természetjáró-szabadidős társaink, hogy szeressük a fákat. Ez egy egyszerű képletnek tűnik, egy megoldható feladatnak, hiszen miért ne szeretnénk azt, ami szerethető, hasznos és senkinek sem árt? Azt gondolhatnánk, hogy ilyen lelki és társadalmi háttérrel egy fákat, erdőket szerető ország képét mutathatnánk a világnak, akár példaként is a minket természeti csodákkal elkápráztató Kárpát-medencében.
Ez sajnos messze nincs így. Kifejezetten az elmúlt évtizedek fejleményei más képet mutatnak hazánkról. Egy olyan országét, ahol minden előbbre valónak tűnik, mint az idősebb, terebélyesebb fák élete, megőrzése. Ezek a fák, fasorok nem menekülhetnek befektetők, cégek, önkormányzatok, országos kiemelt beruházások láncfűrészei elöl, ha (gyakorta csak vélt) üzleti érdekek, birtoklási szándékok vagy egyszerűen a rövidlátó önzés vezetik őket.
Viszont az idős fák közös értékeink, nemcsak korszakok tanúi, hanem ökológiai értékek. Emellett a mi és a jövő generációk tulajdonait képzik, főképp akkor, ha közterületen vagy közösségi területen találhatók. Mint a földben rejtő régészeti leletek, úgy ezek az idős fák is közkincsek, őket több generációval előttünk ültették és nem a mi érdemünk, hogy a mostani korukat megélhették. Kiemelten fontos ez most, a klímaváltozás árnyékában is.
Szakmai háttér:
A Nemzetközi Faápoló Társaság (International Society of Arboriculture - ISA) állásfoglalása szerint a parkfák, kertfák és út menti fák értékes funkciót töltenek be, melyek nem hasonlíthatók össze egy erdészetben nevelt faállománnyal. Ezek a funkciók pedig a területkialakítás, tájjellegzetesség, szél- és talajvédelem, történelmi jelentőség és egyéb tényezők, amelyek a fa növekvő korával nyernek jelentőséget. Mivel a funkciók egy erdészeti, gazdasági mérlegelésnél teljesen más jellegűek, mint amelyek a parkfák, kertfák és út menti fákra vonatkoznak, nem feltétlenül az erdészek ezen fák szakértői, hanem a faápolók.
Jelenleg is számos helyen veszélyben vannak szép nagy és idős fák, ahol át nem gondolt beruházások zajlanak. Akár Natura2000-es vagy egyéb védett területeken. Nem egyszer maguk a veszélyeztetett fák is védelem alatt állnak. Ilyenkor a beruházók és döntéshozók gyorsan (és sokszor nem nyilvánosan) ki szeretnék vetetni az értékes fákat a már meglévő, többnyire helyi védelem alól.
Így pl. Kiskunhalason is, ahol egy rossz koncepciójú strandberuházási terv miatt a város legidősebb lakóit, kilenc idős korú tölgyfát szeretnének kivágni. Mindezt úgy, hogy egy nagy méretű rendelkezésre álló területen a beruházás egy részét kimondottan a fák helyén valósítanák meg, pedig létezne más megoldás is.
Hogy mindez miért roppant rövidlátó és káros, mind kulturális, mind ökológiai szempontból, azt egy biológusokkal, ökológusokkal, faápoló és kertészmérnök-szakértőkkel szervezett fórum keretében mutattuk meg a helyi lakosoknak és érdeklődőknek, ahol a faápolás jelentőségére is kitértünk, valamint felvázoltuk, hogy az idős fák átültetésének gondolata miért hiányolja a szakmai alapokat.
A szakmai pódiumbeszélgetést itt tekinthetik meg: https://www.youtube.com/watch?v=uDcGtqAJ8k0&list=PLdAhv19mhfhqw7vNxkg7TMwWAzSx_yl6W&index=1&t=21s
KÖVETELÉSEINK:
Az ENSZ emberi jogként ismerte el a tiszta és egészséges környezethez való jogot. Magyarország alaptörvénye szerint is mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, amit az ország a környezet védelmének biztosításával segít elő.
A fák mindenkié. Az idős korú fák pótolhatatlanok. Kimondottan a klímaváltozás árnyékában felülmúlhatatlanul járulnak hozzá az életminőségünkhöz, jólétünkhöz. Ezért közösen követeljük, hogy az idős korú fák kerüljenek védelem alá. A fák a védelem alól közösségi/társadalmi egyeztetés nélkül ne legyenek kivehetők.
Követeljük emellett, hogy:
1. Készüljenek fakivágások előtt tudományos, állapotukat feltáró és igazoló felmérések, mégpedig független faápolók által!
2. Vonják be a helyi érintetteket a fákról, fasorokról és faállományok kivágásáról szóló döntésekbe, hiszen ezek mindenkit érintenek!
Amennyiben szükséges, legyen erről külön törvény. Követeljük, hogy mindaddig, amíg a fentiek teljesülnek a már meglévő törvényeket tartassák be, a védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatása iránti kérelem ne legyen csupán formaság, hanem az is feleljen meg a független szakértő és a nyilvánosság bevonása követelményének.
Miért fontos?
A nagyobb méretű fák megmentésének egyik sikertörténete a balaton-felvidéki 71-es út menti nyárfák filmbe illő sorsa 2012-ben. Az, hogy ők megmenekülhettek a kivágás elől, a helyi civilek összefogásának és az országos figyelemnek köszönhető. Előtte közel ezer egészséges út menti fa esett áldozatul a térségben. Egyiküknél sem készült felmérés az állapotukról és nem vonták be a helyieket sem a döntéshozatalba, sőt nem is értesítették őket a kivágás előtt.
Az akkori történésekkel kapcsolatban a civil összefogással egy időben Védőbeszéd is készült az út menti fákért, melynek tartalmát, azt, hogy független szakértőket és a helyi közösségeket is vonjanak be a döntésekbe, beleépítettük a petíció követeléseibe.
De nemcsak parkfák és út menti fák, hanem egész faállományok tűnnek el, sokszor a hatályos törvények kijátszásával. Ez a káros folyamat az elmúlt tíz éveben sajnos csak felgyorsult. Mint egy járvány terjed az a szemlélet, hogy a fa nem érték, hogy ellenség, hogy pótolható lenne. Pedig ez nincs így, a kifogások, magyarázkodások mintha a döntéshozók és a favágást elvégzők lelkiismeretét kívánnák csitítani.
Most már számos település fájlalja az idős korú fákat és egész facsoportokat károsan érintő, eltüntethető beavatkozásokat. Emellett a durva, szakszerűtlen csonkítások is megkövetelik az árukat: a fák nemcsak „elveszítik fa jellegüket”, hanem ezáltal lassú halálra is ítéltetnek.
Az idős korú fák elvesztése viszont egyúttal a környezetünk minőségének és így egészségünk lerontása, múltunk és jövőnk eltörlése egyben. Ezért ennek gátat kell vetni.
Követeléseinket helyi és országos döntéshozóknak címezzük, valamint eljuttatjuk a hatóságokhoz is. Felhívjuk a választópolgárok figyelmét arra, hogy az Önkormányzati választásokon olyan jelöltekre szavazzanak, akik elkötelezik magukat a fák védelme mellett.
Egyúttal felhívjuk civil szervezetek, iskolák, érdeklődő körök stb. figyelmét arra, hogy minden szinten és minden már létező rendelkezéssel álló eszközzel tudatosítsák az idős korú fák értékét. Helyben fogjanak össze a védetté nyilvánítás érdekeben.
2022 május 10. lesz a Madarak és Fák 120. világnapja, a Föld napjának testvérünnepe. Célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Erre felkészülve kérjük a helyi civileket, hogy vegyenek rész a helyi idős korú fákért szervezett Bölcsek Köre Futamokban, mely a „mozdulj az idős fákért” hívószó alatt minden korosztályt bevonva hívja fel a figyelmet az értékes, megvédendő fákra. Egyúttal ezek alatt is gyűjtsék az aláírásokat petíciónkhoz! Csatlakozzunk minél többen, védjük meg az idős korú fákat!
További információ itt: https://www.barke.hu/projektjeink/vedelmet-idos-koru-fainknak
Kiskunhalasi Hazatalálás Baráti Kör
Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság
BARKE - a helyes természeti erőforrás-gazdálkodásért
Az akkori történésekkel kapcsolatban a civil összefogással egy időben Védőbeszéd is készült az út menti fákért, melynek tartalmát, azt, hogy független szakértőket és a helyi közösségeket is vonjanak be a döntésekbe, beleépítettük a petíció követeléseibe.
De nemcsak parkfák és út menti fák, hanem egész faállományok tűnnek el, sokszor a hatályos törvények kijátszásával. Ez a káros folyamat az elmúlt tíz éveben sajnos csak felgyorsult. Mint egy járvány terjed az a szemlélet, hogy a fa nem érték, hogy ellenség, hogy pótolható lenne. Pedig ez nincs így, a kifogások, magyarázkodások mintha a döntéshozók és a favágást elvégzők lelkiismeretét kívánnák csitítani.
Most már számos település fájlalja az idős korú fákat és egész facsoportokat károsan érintő, eltüntethető beavatkozásokat. Emellett a durva, szakszerűtlen csonkítások is megkövetelik az árukat: a fák nemcsak „elveszítik fa jellegüket”, hanem ezáltal lassú halálra is ítéltetnek.
Az idős korú fák elvesztése viszont egyúttal a környezetünk minőségének és így egészségünk lerontása, múltunk és jövőnk eltörlése egyben. Ezért ennek gátat kell vetni.
Követeléseinket helyi és országos döntéshozóknak címezzük, valamint eljuttatjuk a hatóságokhoz is. Felhívjuk a választópolgárok figyelmét arra, hogy az Önkormányzati választásokon olyan jelöltekre szavazzanak, akik elkötelezik magukat a fák védelme mellett.
Egyúttal felhívjuk civil szervezetek, iskolák, érdeklődő körök stb. figyelmét arra, hogy minden szinten és minden már létező rendelkezéssel álló eszközzel tudatosítsák az idős korú fák értékét. Helyben fogjanak össze a védetté nyilvánítás érdekeben.
2022 május 10. lesz a Madarak és Fák 120. világnapja, a Föld napjának testvérünnepe. Célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Erre felkészülve kérjük a helyi civileket, hogy vegyenek rész a helyi idős korú fákért szervezett Bölcsek Köre Futamokban, mely a „mozdulj az idős fákért” hívószó alatt minden korosztályt bevonva hívja fel a figyelmet az értékes, megvédendő fákra. Egyúttal ezek alatt is gyűjtsék az aláírásokat petíciónkhoz! Csatlakozzunk minél többen, védjük meg az idős korú fákat!
További információ itt: https://www.barke.hu/projektjeink/vedelmet-idos-koru-fainknak
Kiskunhalasi Hazatalálás Baráti Kör
Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság
BARKE - a helyes természeti erőforrás-gazdálkodásért