A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint lebontják, majd újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját, és átalakítják az alatta található nyugati kerteket. Ezzel az egyik leghangulatosabb budapesti park arculatát akarják megváltoztatni. A terület nagysága, valamint az ide tervezett fejlesztések sokfélesége miatt bizonytalanság alakult ki a helyiek körében, hogy pontosan milyen állapotban kapják azt vissza. A látványtervek és leírások alapján - többek közt - lebontják és újjáépítik a Fehérvári rondellát, megépül a Várgarázs III. és a József főhercegi palota (a Szent György téren), valamint szőlőt akarnak telepíteni a domboldalra. A fejlesztést támogatók sokszor hivatkoznak a terület elhanyagoltságára. Erre a problémára nem megoldás a terület teljes átalakítása, inkább a zöldterületek megőrzésével, valamint a már meglévő lépcsők és útvonalak megtartásával kellene a fejlesztéseket megvalósítani. Természet- és emberközelibb koncepció lenne, ha megoldanák a közvilágítást, telepítenének ivókutakat, padokat helyeznének ki, valamint a Várfal oldalában egy kutyafutattót alakítanának ki. A nyugati kertek ilyen mértékű átalakítása egy természetközeli park eltűnésével fog járni. Véleményünk szerint, sokkal szerethetőbb képet mutat a Vár, ha az érintett zöldterületet a természeti értékeinek és arculatának megtartásával újítják meg. Mi, civilek követeljük, hogy a fejlesztések a zöldterület megőrzésével valamint a már meglévő útvonalak megtartásával valósuljanak meg! Követeljük, hogy ne kezdjenek bele természetkárosító tevékenységekbe, ne változtassák meg a park arculatát és ne vágják ki a fákat! Kezdeményezzük, hogy a terület kezelője, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vegye figyelembe a helyi lakosok igényeit! Közösen a Vároldalért https://www.facebook.com/groups/kozosenavaroldalert

Új Kerületi Építési Szabályzat készül Budapest XII. kerületében, az egész főváros egyik legértékesebb zöldterületével bíró városrészben. A Hegyvidéket "Budapest tüdejének" is nevezik, az utóbbi években-évtizedekben azonban sajnos itt is megjelentek a hatalmas ingatlanberuházások, a zöldterület folyamatosan csökken. A most elkészített tervezethez a jogszabály által előírt alátámasztó dokumentációt nem hozták nyilvánosságra azzal az indoklással, hogy "átdolgozás alatt áll". A tervezet indoklása azt tartalmazza, hogy az új szabályzat „az egyes konkrét fejlesztési szándékok támogatása érdekében szükséges, amelyek a jelenlegi jogszabályi környezetben nem valósíthatók meg”, ami arra utal, hogy a kerület vezetése a beruházók érdekeit a helyi lakosság és a környezet védelme elé helyezi. Konkrét példa: az egykori Tündérhegyi Pszichiátria („Preisich Szanatórium”) telkén, amelyen az eddigi szabályok szerint lakóépületet nem lehetett létesíteni, az új szabályozás nyújtotta kiskapuval mindjárt 1800 négyzetméternyi lakóépületkénti beépítés válna lehetővé! Ugyanígy válik akár lakóparkként is beépíthetővé a Mártonhegyi út és a Költő utca között elterülő nagy telekcsoport is. Úgy gondoljuk, a klímavészhelyzet idején nem engedhető meg, hogy a zöldterületek helyét újabb és újabb lakóparkok vegyék át, miközben már az eddigi beépítések is komoly környezeti terhelést és közlekedési gondokat okoznak.

November van és naponta jönnek a híradások a 17 meg 35 meg 40 méteres kivágott fenyőfákról, ami fantasztikus erdőségekből érkeznek a városok főtereire, hogy "emeljék a karácsonyi hangulatot". Holott ezek a fenyőfák nagyon is boldogok voltak a saját kis erdőjükben, vagy fenyőfa ültetvényen, mielőtt valaki kivágta őket, hogy aztán elpusztuljanak minket boldogítva. A karácsonyi díszítésről azonban mégsem lenne jó lemondani. Arra gondoltam, hogy ha minden település csatlakozna és a saját főterén ültetne a talajba valamelyik őshonos fenyőfaj egy tagját, akit feldíszíthetnénk ugyanúgy az ünnepi időszak alatt - akkor Magyarország lehetne a legzöldebb és legbarátságosabb karácsonyfadíszítő közösség Európában. Segítesz, kérlek, hogy ezt elérjük?

A téli időszakban felhasznált tüzelőanyagok miatt megnövekvő légszennyezést indokolatlanul tovább növeli a bevezetni kívánt ingyenes parkolás okozta forgalomterhelés, ami egy légzőszervrendszert támadó pandémia idején veszélyes és felelőtlen intézkedés. A törvényjavaslat ingyenes parkolásra vonatkozó részét egészségügyi és környzetevédelmi szakemberek egyaránt élesen bírálták.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nem az elővárosi személyvonatok jelenleg tervezett nyomvonalán szeretnénk módosítani. Ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, hogy a Hamzsabégi út Budafoki és Bartók Béla utak közötti sűrűn lakott szakaszán, ahol a sétány több száz 40-50 éves fájának elpusztításával járna a beruházás, maradjon a két vágány, a teherforgalom csökkentésével. Vágánybővítés helyett a modern vasútbiztonsági berendezések alkalmazását támogatjuk, valamint korszerű zajfogó kialakítását, de nem 10-16 m-es, oda nem illő vasbeton- és üvegfalat, amely sötétbe borítaná a parkot és a sínek közelében lévő lakásokat. Csak a növényzet sérelme nélkül kialakított zajvédelmet fogadunk el. A beruházás környezeti hatástanulmányából is kiderül, hogy a jelenleg tervezett zajárnyékolót egyértelműen a teherforgalom indokolja. A NIF és a BFK reklámanyagaiban, a személyszállításra hivatkozva, zöld gondolatként állítják be a Kelenföld és Ferencváros közötti vágánybővítést, miközben a tervekben prognosztizált teherforgalom-növekedés nem kap elég nyilvánosságot. A tömeges fairtást elbagatellizálják, annak ellenére, hogy ez a zöld sziget közérdek, mivel egy főutakkal körülvett, sűrűn lakott élettér tüdejeként szolgál. Figyelembe véve a fuldokló Budapestet különös mértékben sújtó klímavészhelyzetet, következetlen és otromba lenne ilyen pusztítás árán véghez vinni a projektet. Elveszne a megígért zöld haszon, sőt, inkább csatát veszítenénk a klímaharcban. Ez különösen értelmetlen lenne a mostani helyzetben, amikor a Budapestet délről elkerülő, a teherforgalmat elvezető V0 körgyűrű megépítése mögött újra határozott kormányzati szándék van. Ez a fejlesztés sokkal inkább szolgálja a teher- és személyforgalom szétválasztását, így lehetővé téve a hatékony árufuvarozás és az európai szintű elővárosi közlekedés kialakítását is. Mivel a V0-nak köszönhetően a teherforgalom nagy százalékát sikerül majd kivezetni a fővároson kívülre, és a Déli összekötő vasúti hídról 100%-ban elterelhető lesz, okafogyottá válik a Déli Körvasút jelenlegi koncepciója, mely egy ideiglenes és nem kielégítő megoldást konzerválna. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a V0 megépítése még évekbe telhet, de elutasítjuk, hogy egy átmeneti megoldás miatti parkrombolás és évekig tartó építkezés következményei több ezer család és parkhasználó életkörülményeit lehetetlenítsék el. Ha a két beruházást párhuzamosan valósítanák meg, mindez elkerülhető lenne. Aggasztónak és felháborítónak tartjuk, hogy zavartalanul folyik a kiviteli tervek készítése és a reklámkampány, valamint a fakivágás annak ellenére, hogy a beruházás környezethasználatának feltételei még nem tisztázottak. A környezetvédelmi engedélyt 2022. február 17-én megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék. A beruházó annak tudatában kérte meg az építési engedélyt, hogy a környezetvédelmi engedély jogszerűsége kérdéses volt: végleges engedélye nem volt (a környezeti hatásvizsgálati eljárás akkor meg sem indult még). Ezt saját kockázatára tette, az engedélyezési folyamat felgyorsítása érdekében. A bíróság most hatályon kívül helyezte a környezetvédelmi engedélyt, így a beruházás építési engedélye sem hatályos. A Pest Vármegyei Kormányhivatal által jogszerűtlenül újonnan kiadott környezetvédelmi engedély pedig újra per alatt áll az Újbudai Önkormányzat, a POPÉK és a Védegylet egyesületek felperesi társasága által. Egy több százmilliárd forintba kerülő, több ezer ember életére közvetlen (negatív) hatást gyakorló beruházást alapos társadalmi egyeztetésnek kellett volna megelőznie. Az egyeztetés számunkra nem csupán az utólagos környezetrendezés tervezésébe való bevonást jelenti. Szeretnénk megismerni a beruházást megalapozó dokumentumokat. Kérjük az Egyesület mint a helyi lakosság jelentős részét képviselő szervezet bevonását a tervezési és később az építési folyamatokba. Garanciát várunk a környezethasználatának feltételeinek tisztázására és az érintett ingatlanok előzetes állapotfelmérésére a beruházás megkezdésének feltételeként, valamint arra, hogy ezeket megelőzően egyetlen fa kivágására sem kerül sor a Hamzsabégi sétány területén. Budapest nem terepasztal, hanem élőhely. A mi élőhelyünk: embereké, állatoké és növényeké. Köszönjük megtisztelő figyelmét és támogató hozzáállását! https://youtu.be/9C17MuPHFyo Tisztelettel: Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület Budapest, XI. kerület, 2021. június (frissítés: 2022. február)

Tiltakozzunk a véderdő letarolása ellen, a természetkárosítás ellen, a benzinkút építése ellen Alsóörsön! Mi, alsóörsi civil polgárok arra kérjük, hogy a tiltakozás aláírásával támogasson bennünket egy, a település fenntartható fejlődéséhez nem illeszkedő, szükségtelen beruházás megakadályozásában. Kérjük mindazokat, akik úgy érzik, fontos számukra a természeti értékek megőrzése, az élhető környezet megóvása magunk és utódaink számára, írják alá petíciónkat. A tervezett beruházás letarolna egy több mint 5000 m2-es, védelmi célú, zárt lombkoronájú erdőterületet, valódi környezeti állapotfelmérés nélkül. - a létesítési hely lakóházak és üdülőövezet közvetlen közelében helyezkedne el, - a jelenlegi fás erdős állapot megszűnésével jelentősen nőne a környezet terhelése, a levegő-, a talaj-, a vizek- a zaj és az éjszakai fényszennyezés tekintetében, - a terület fokozatosan felépült élővilága gyakorlatilag megsemmisülne, - a korábbi állapothoz képest a működő benzinkúton jóval több, jelentős részben veszélyes hulladék keletkezne, - a projekt gazdaságilag átgondolatlan és megalapozatlan, a legközelebbi benzinkutak 6, illetve 7,5 km-re találhatók, de 15 km-es távolságon belül összesen 10 töltőállomás érhető el, - az eljárás gyorsítása érdekében a képviselő testület kiemelt beruházássá nyilvánította ezt a teljesen szükségtelen beépítési tervet, a lakosság megkérdezése nélkül. Meg kívánjuk akadályozni, hogy 5000 m2 védelmi erdő kiirtása árán, 0-24 órás benzinkút és autómosó létesüljön. Kérjük, támogassanak bennünket abban, hogy Alsóörs őrizze meg üdülőfalu jellegét, élhető település maradjon. Petíciónkat az Összefogás a Balatonért Egyesület is támogatja. https://www.youtube.com/watch?v=6W7Wgrgc7Jw&feature=share&fbclid=IwAR1ooUE9bqT3VaCvM7iLjgsMog3m_R9R0VA49N1WxoAYyAIpwMPZRMcvUzk

A BAHART 2020. évi reorganizációjakor azokat a kikötőket, amelyek négy balatoni településen üzemeltek, hónapokig tartó botrány és tárgyalások után azonnali értékesítés helyett 25 évre a települések ingyenes használatába adta. A szerződést három település képviselője aláírta, de Csopak polgármestere nem, mert úgy osztották volna ketté a kikötő területét, hogy csak maga a móló maradt volna Csopak használatában, a kikötő üzemeltetésének kötelezettségével és költségeivel együtt, ugyanakkor az a terület, ahonnan még szabadon le lehet jutni a Balaton partjához, teljes egészében kikerült volna a köz használatából. A terület így egyben maradt, amelyet a BAHART most elárverez. Könnyen belátható, hogy ha egy befektető sok száz millió forintért megvásárolja a területet, akkor be is szeretné építeni építeni és hasznosítani azt a saját érdekében. A csopakiak pedig még ezen a területen sem tudnak majd szabadon a Balaton partjához menni. Ez a fenyegetés most valós. Az önkormányzat az aláírások gyűjtésével támogatást kér a helyiektől, nyaralóktól és minden Balatonért aggódó olvasótól, hogy harcoljon ezért a célért. Ebben a helyzetben fontos, hogy maga mögött tudhassa a többséget.

Védjük meg a közösségünket! A fenti beruházás a Kerekedi-öböl beépítésének csak az első fázisa. Amennyiben itt most az érintett területeken egy ilyen léptékű beruházás meg tud valósulni, akkor a következő fázisokban az egész Tüskésalja terület (összesen ~14ha/140.000 nm2) beépítése várható. A tervezett 10%-os beépítettség mellett ez 14.000 nm2 hasznos alapterületű épületegyüttes kialakítását teszi lehetővé, amin több száz apartman kialakítása lehetséges. Amennyiben az apartmanok nagy része a későbbi tulajdonosok tartózkodási helye is lesz, akkor a település lélekszáma akár 30%-al is növekedhet. Ez pedig alapvetően fogja befolyásolni a választójogi és érdekviszonyokat! Védjük meg természeti értékeinket! A Kerekedi-öböl az egyike a még máig érintetlen északi parti nádasoknak, sok ezer védett növény és állatfaj otthona. A tulajdonos még a beruházás megkezdése előtt nagyarányú fakitermelésbe kezdett a területen, amire nem volt sem felhatalmazása, sem mezőgazdasági indoka. Sejthető, hogyha a beruházó már a beruházás megkezdése előtt ennyire semmibe veszi a természeti étékeket, akkor a későbbiekben is nehezen lesz elvárható azok megóvása. Egy ilyen területen egy ekkora léptékű beruházás alapjaiban változtatja meg az ökoszisztémát és a nádas is végveszélybe kerül. Ahogy az egyik bizottsági kültag fogalmazott: ”Ez a természetvédelem szégyene”. Védjük meg településünk arculatát! Csopak a Balaton-felvidék kapuja, a közúton és vízen ide látogató emberek elsődleges látványképe a jelenlegi Csopaki városkép a Kerekedi-öböl természetességével. A 2018-ban a Polgármester Úr által is jegyzett településképi arculati kézikönyv is ennek a megőrzése céljából jött létre. Ebben nyoma sincs egy közvetlenül a természeti tájba illesztett „modern” jellegű apartmanházas képi világnak. Egy ilyen nagymértékű beépítés alapjaiban és végérvényesen fogja megváltoztatni a településképet, szakítva annak hagyományával. Egy egyszeri kisösszegű befizetéssel biztos ki akarjuk árusítani a családi ezüstöt idegen érdekek mentén? Védjük meg örökségünket, hogy azt méltó módon adhassuk tovább unokáinknak! Kérjük, írja alá kezdeményezésünket, amennyiben egyetért azzal, hogy egy ilyen mértékű változtatás a Balaton teljes ökoszisztémájára környezetkárosító hatással bír, éppen ezért ellenezzük a terület beépítését!

Miért tartjuk fontosnak egy új helyszín kijelölését? 7 érvünk van! ● A rendőrség reakcióidejének megnövekedését illetően: ○ A kijelölt helyszín nem központi elhelyezkedésű, ezért a bűncselekményekhez történő kiérkezés időtartama jelentősen megnőhet a városi forgalom függvényében. ● A rendőrség komfortosabb munkavégzését illetően: ○ A beruházás tervezett helyszíne a városi szennyvíztelep közelsége miatt jelentős szagártalomnak van kitéve. ● A költséghatékonysági szempontokat illetően: ○ Városunkban számos használaton kívüli ingatlan található, melynek átépítése sokkal kisebb anyagi terhet jelentene a kivitelezés szempontjából, mint egy teljesen új épület megépítése. ○ Gondoljunk csak a rendelkezésre álló infrastruktúra adta költséghatékonysági szempontokra! ● A kivitelezési szempontokat illetően: ○ A területet vízrendezési adottságai miatt fel kell tölteni, illetve speciális fekvése, megnehezítheti az építkezési munkákat és megnövelheti mind a felhasznált építőanyagok, mind a kivitelezési munkák költségeit. ● A mérnöki szempontokat illetően: ○ A kijelölt terület a város legmélyebb, lefolyástalan területe. ○ Csapadékos időszakokban, illetve a Duna tartósan magas vízállása esetén, pangó vízfelületek alakulnak ki a területen. ○ Ez jelentős problémaforrás a beruházás kivitelezését, mind a tervezett épület fenntartását, illetve rendőreink munkakörülményeit illetően. ● A környezet- és klímavédelmi szempontokat illetően: ○ Egy esetleges barnamezős területen történő beruházás, mind környezetvédelemi, mind klímavédelmi szempontból észszerűbb lehetőség lehetne a város hosszútàvú, fenntartható fejlesztését és zöldterületeink védelmét illetően. ● A rekreációs szempontokat illetően: ○ A beruházás helyszínéül kiválasztott rét és a közelében lévő “Galagonyás fasor”, az ország tíz legszebb fasorának egyike. ○ A galagonyás és környezete a bajaiak egyik legnépszerűbb rekreációs területe, mely a városlakók életminőségét javítja és élhetőbb közeget biztosít mindannyiuk számára.

A klímavédelem korunk egyik legnagyobb kihívása, minden erre fordított erőforrás és erőfeszítés üdvözlendő. Ezzel együtt a Kék Bolygó éves állami támogatása több, mint a teljes magyar civil szférára fordított 2020-as támogatás együttvéve - ez utóbbi összesen 4 343 275 000 Ft. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány semmivel nem bizonyította, hogy jobban és hatékonyabban lép fel a klímavédelemért, mint az ismert és elismert zöld szervezetek, azt pedig végképp nem, hogy nagyobb támogatásra érdemes, mint Magyarország összes civilszervezete együttvéve. Követeljük, hogy hozzák nyilvánosságra a döntés indokait, továbbá részletesen mutassák be, hogy konkrétan milyen tevékenységekre fordítja a köztársasági elnök Alapítványa a mi adóforintjainkat! Az sincs rendben, hogy a támogatást milliárdos budai villákra költik a valós klímavédelmi tevékenység helyett. https://greenfo.hu/hir/ader-mai-5-milliardos-nagy-fogasa-jol-megtoltak-klimavedelmi-alapitvanyat/ Civil támogatások 2020: https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/2019/10/NEA-20_KI%C3%8DR%C3%81SOK_%C3%BAj.pdf Másfél milliárdos villát vett Áder alapítványa: https://telex.hu/belfold/2021/12/02/masfel-milliard-forintos-budai-villat-vett-ader-janos-alapitvanya

Mert az ingyenes parkolás miatt többen ülnek autóba , elöntik Budapest utcáit az autók

A Budapest déli részén élő emberek jelentős része kezdettől fogva ellenzi, hogy a pesti Duna-part egyik utolsó, még beépítetlen területén stadion épüljön. A koronavírus-járvány emellett egyre több olyan fővárosi polgár gondolkodását is megváltoztatta, aki korábban támogatta a stadionépítés tervét, vagy legalább belenyugodott abba. A járvánnyal új időszámítás kezdődött a világban. Minden fillér elköltését újra kell gondolni, új szempontok szerint kell vizsgálni. A politikai döntéshozóknak is fel kell tenniük a kérdést: az új helyzetben vajon erre a fejlesztésre van-e leginkább szüksége Budapestnek és az országnak? Vajon ez-e a közpénzek fölhasználásának legbölcsebb, leggazdaságosabb és legemberségesebb módja? Mi, e petíció aláírói hiszünk abban, hogy nem ez az! Az egyre sűrűbben lakott városrészben élőknek stadionok és újabb beépített zöldfelületek helyett közparkokra, rekreációs célú, ingyenesen használható közösségi terekre van szükségük, a mentális és fizikai egészségük megőrzéséhez. A stadion a hozzá épülő utakkal, parkolókkal a Duna déli szakaszának egyetlen közparkká alakítható szabad területét foglalná el. A járvány rengeteg embert, családot, vállalkozást hozott nehéz helyzetbe. Ország- és városszerte cégek mentek tönkre, apák és anyák veszítették el munkájukat, családi tervek mentek füstbe. Ebben a nehéz helyzetben csakugyan összefogásra van szükség. Arra, hogy az erőnket okosan osszuk be és oda összpontosítsuk, ahol a legnagyobb szükség van rá: az egészségügy megerősítésére, a munkahelyek védelmére, és a járvány nyomán kibontakozó szociális válság kezelésére. Az új helyzetben se szükség, se lehetőség nincs már a stadion fölépítésére a budapesti Duna-parton. Mi, e petíció aláírói abban bízunk, hogy a kormány meghallja és teljesíti az emberek kérését: közparkot és a járvány miatt bajbajutottak támogatását, valamint a főváros egészségügyi ellátórendszerének fejlesztését kívánjuk stadionépítés helyett. Dr. Balázs Péter, diplomata, közgazdász, egyetemi tanár Babarczy Eszter, egyetemi oktató Beleznay Éva, építész, várostervező, fenntarthatósági szakértő Dr. Bencsik Márta, jogász, 9. kerületi lakos Bolba Márta, lelkész Borbás Gabriella, közgazdász, 9. kerületi lakos Csordás-Takács Viktória, közösségfejlesztő, 9. kerületi lakos Dr. Falus Ferenc, korábbi országos tiszti főorvos Farkas István, természetvédő Fleischer Tamás, mérnök, közgazdász Fodor Tamás, színész, rendező Fullajtár Andrea, színművész Havas Ágnes, Maradjanak a fák a Rómain csoport, aktivista Kiss Györgyi Eszter, adattudós Kukucska Gergely, Valyo - Város és Folyó Egyesület, építész Lányi András, a Karátson Gábor Kör vezetőségének tagja Lohász Cili, Valyo - Város és Folyó Egyesület, geográfus L. Ritók Nóra, pedagógus Márczi Sára, környezetvédő aktivista Dr. Mészáros Szilárd, jogász, 9. kerületi lakos Molnár Áron, színész, aktivista Nagy Márta, közgazdász, 9. kerületi lakos Nemesné Singer Edina, statisztikus, 20. kerületi lakos Németh Krisztina, Kiserdővédők, aktivista Oláh Roland, közösségfejlesztő Pataki György, közgazdász Pákozdi Imre, mérnök, közíró Pokorny Lia, színész Pribéli Levente, Fridays for Future Budapest, aktivista, biológushallgató Rácz Zsuzsa, író Rihay-Kovács Zita, jogász Sarkadi Péter, greenfo.hu főszerkesztője, 9. kerületi lakos Schanz Judit, Valyo - Város és Folyó Egyesület, aktivista Scsaurszki Tamás, civil aktivista, 9. kerületi lakos Szalai Kriszta, színművész Szendrey Orsolya, esélyegyenlőségi szakértő, 9. kerületi lakos Tracey Wheatley, Átalakuló Wekerle Újszászi Györgyi, környezetvédő 2020. május 18.