A Biokom Nonprofit Kft-t, ès a Pècsi Közterület-Felügyeletet annyira megterheli az illegális szemètlerakás ellenőrzèse, megszüntetèse, anyagilag ès emberileg is hogy csak az a megoldás lenne járható út ha a Biokom Nonprofit Kft kötöttsèg nèlkül átvennè azt a Pècsen keletkező hulladèkot, ami amúgy is oda kerülne! Nagyon fontos lenne ezen információ megismertetèse minden Pècsi lakossal, hogy ennek az információnak a hatására, senki se akarjon illegálisan megszabadulni a szemetètől!

Az elmúlt egy évtizedben hatalmas változásokon ment keresztül a Velence-tó és a közvetlen part menti területei. A 2006 óta regnáló polgármester eladta a Gárdonyi félszigetet, az Agárdi Hajóállomás melletti vízparti ingatlant, a városi tulajdonban álló, de Velencefürdőn található part menti területet, a Tópart utcában található vízkapcsolatos közpark és a Pisztráng Kemping közelében megtalálható szabadstrand egy részét. Utóbbit a Fejér Megyei Kormányhivatal szerint is jogszabálysértő módon. Az eladott vízparti ingatlanok mérete összesen több, mint 237.000 négyzetméter. A megmaradt szabadstrandok közül a Panoráma partszakasz üzemeltetését és a környezetében található fizetős parkoló területét átjátszotta egy helyi önkormányzati képviselőnek, az Agárdi szabadstrand egy részének használatát pedig éppen ezekben a napokban lehetetleníti el a partot betonfallal történő elkerítéssel. Az Agárdi szabadstrandot, mint az utolsó ingyenesen fürdésre használható, városi fenntartás alatt álló területet több esetben is megpróbálta értékesíteni a jelenlegi városvezetés, ahogy két esetben a Gárdonyi Hajóállomás eladására is pályázatot írtak ki. A szabadstranddal annak ellenére sem járt sikerrel, hogy a helyi építési szabályzatot úgy módosították, hogy vonzóvá tegyék a befektetők számára. A jelenlegi fákkal sűrűn ültetett parkoló területét lakótelepi minősítésű területté változtatták, 10,5 méteres beépítési magassággal, 30%-os beépíthetőséggel, zártsorú településközpont vegyes övezet besorolással. A sikertelen eladási kísérletek után a szabadstrand egy részét a városvezetés 60 évre bérbe adta 8,4 millió forintért egy vállalkozásnak. Majd itt is úgy módosították az építési szabályzatot, hogy az új tulajdonos lehetőséget kapjon egy háromszintes, 400 négyzetméter alapterületű apartmanház felépítésére az addig építési tilalom alatt álló területen. Mindezért a Fejér Megyei Főügyészség pert indított az önkormányzat és a vállalkozás ellen a földhasználati jog törléséért, a szerződés semmisségének megállapításáért és az eredeti állapot helyreállítása érdekében. Továbbá, a Fejér Megyei Kormányhivatal is jelezte, hogy szerintük is törvénysértő a szerződés, ezért felszólították a város vezetését, hogy lépjenek a törvényesség visszaállítása érdekében. Tudomásunk szerint a per még jelenleg is tart. Az elmúlt évben a városi tulajdonban álló, fizetős strandok építési szabályzatában is jelentős változtatásokat tett a polgármester és az általa vezetett képviselő-testület. A Napsugár strand esetében a beépítési százalékot 15%-ról 30%-ra emelte, ahogy a Park strandon is, de ott a legnagyobb beépítési magasságot is növelte 10,5 méterre. Mindkét terület esetében megszűntette a parttól számított 30 méteres építési tilalmat. A Sirály strandon a tóparti zöldterületből, településközponti funkcióval ellátott, lakóházas és szálláshellyel rendelkező szolgáltató terület lett, a Pisztráng Kemping körül eladott területeket az értékesítés után szállás, vendéglátás övezetbe sorolta át 30% beépíthetőséggel, 9,5 méteres legnagyobb építménymagassággal. Az Állami Főépítész, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Környezetvédelmi Főosztálya is ellenvéleményt fogalmazott meg a változtatások miatt, és azok hatását vizsgáló tanulmány elkészítésére kérték az önkormányzatot, mert a tervezett módosítások tekintetében jelentős környezeti hatás várható, így környezet- és település-egészségügyre kiterjedően környezeti hatásvizsgálat lefolytatását tartották szükségesnek. Mindezek ellenére, Tóth István polgármester saját hatáskörben, a rendkívül jogrend adta lehetőségeivel élve úgy döntött, szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyta az állami szervek kérését, hatástanulmányt nem készíttetett. Legfrissebb fejlemények: https://444.hu/2021/04/22/betonfalat-emeltek-kozvetlenul-a-viz-ele-a-velencei-to-partjan-az-agardi-szabadstrandon

Segítségüket kérjük az alábbi környezetromboló tevékenység megakadályozására. Balatonrendes és a környező települések lakói, nyaralótulajdonosai és az ide látogató, pihenni vágyó turisták nevében tiltakozunk, hogy Balatonrendes területén építésisitt- és törmeléklerakó létesüljön. Balatonrendes a legkisebb vízparti település a Balaton partján. A tó partján fekvő kis falu a Káli-medence világörökség-várományos területének központjában helyezkedik el. A vízparttól kevesebb mint 1 km-re lévő Rendesi-hegy, számos védett növényi fajoknak is otthont adó, erdőkkel, szőlőültetvényekkel övezett ökológiai környezetében működő, vörös homokkő bányája által ejtett tájseb (ld. csatolt kép) rekultivációját a bányát üzemeltető, 2026-ig tartó kitermelési engedéllyel rendelkező Mészkő-Polgár Kft. úgy kívánja megvalósítani, hogy a bányagödröt építési törmelékkel és sittel tölti fel. A már meglévő és a jövőben kibányászott kő helyén keletkező bányagödröket 40, azaz negyven évig tervezi folyamatosan különböző helyekről származó építési sittel, üveghulladékkal, betonnal, betonkészítési iszappal, kotrási meddővel és egyéb, ún. "nem veszélyesnek" besorolt hulladékkal naponta ca. 120 tonna mennyiségben feltölteni. Ezen környezetromboló tevékenység közben pedig folyamatosan dübörögnének a sittet és hulladékot szállító hatalmas teherautók a 71-es főútról a falun át a bánya területéig zajt, szállóport okozva, ellehetetlenítve az itt élők nyugalmát, egészséges környezetét. Mivel ezen anyagok elhelyezését nem hulladék „lerakás”-nak, hanem hulladék „hasznosítás”-nak nevezik - mert annak lerakásával kívánják a hulladékot rekultivációra használni -, a tevékenységnek jelenleg jogszabályi akadálya nincs. Ezért ennek megakadályozására a Balaton és a Káli-medence ökológiai kincsének megvédésére nem látszik más lehetőség, mint a széleskörű társadalmi összefogás, melyben bízva indítjuk útjára ezen felhívásunkat és tiltakozásunkat a kitermelés helyének sittel és építési törmelékkel való feltöltése ill. a bánya működési engedélyének 2026. éven túli meghosszabbítása ellen. Véleményünk szerint a rekultivációnak számos, ennél sokkal elfogadhatóbb, természet- és környezetbarát módja lehetne: kezdve a kulturálistól (pl. a Káli-medence szoborparkja vagy egy amphiteátruma, mely akár a kapolcsi Művészetek Völgyével karöltve vagy akár önállóan is működhetne időszakosan a nyári hónapokban; szabadtéri mozi) az oktatásig (geológiai és földtörténeti tanösvény) vagy sportolásig (rövid sziklamászó gyakorló pályák, ill. akár teniszpálya) stb., stb. 2020. december elején jelent meg a Balatontipp internetes újságban egy cikk, mely sok szempontból összefoglalja a helyzetet: (https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/dupla-aranytojast-tojo-tyuk-sittlerakassal-kezelik-a-tajsebet-a-balaton-felvidek-sziveben/). További jól használható információt tartalmaz a http://brte.hu/hirek.html internetes portál is. A tárgyban született kormányhatározat megállapítja, hogy a 40 évig tartó építésisitt- és törmeléklerakás engedélyezéséhez környezetvédelmi tanulmányra nincs szükség, ami teljes mértékben elfogadhatatlan. Rekultiváció címkével engedélyeznék, hogy hatalmas mennyiségű építési hulladékot és egyéb, elvileg nem veszélyes hulladékkal töltsék fel a bányagödröt (ki fogja ezt ellenőrizni?). Megkerestük a problémával a két, területileg illetékes országgyűlési képviselőnket is: Rig Lajos támogatta a kezdeményezésünket és a Parlamentben is megpróbált eljárni ezen ökológia időzített bomba felszámolása és hatástalanítása érdekében. Szerette volna elérni, hogy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága megtárgyalja a rendesi bánya ügyét. Azonban sajnos ebből a környezetvédelmi problémából is politikai szavazás lett, és a Bizottság még tárgysorozatba se vette a javaslatot. A téma tárgybavételének elutasítására szavazó egyetlen országgyűlési képviselő sem indokolta meg, hogy miért van ellenvetése. Ez teljeséggel elfogadhatatlan. Állítsuk meg közösen ezt a potenciális ökológiai bombát és ne engedjük, hogy közös természeti értékeinket tovább pusztítsuk, veszélyeztetve ezzel gyermekeink, unokáink jövöjét is! Fotó: Győrffy Árpád

Miközben egyre több helyen ismerik fel, hogy az ilyen típusú infrastruktúrát a természeti környezettel összhangban kell kialakítani, és hogy a minőségi turizmus is a fenntartható, a “kevesebb több” irányába mozdult el, addig a falu vezetése szembe menve ezekkel az értékekkel az ellenkező irányba kormányozza a települést. Holott a fejlesztés szükségességét a látogatók komfortérzetének növelésével indokolják, a lakosságot (beleértve az éves szinten rengeteg turistát fogadó szálláshelyek és vendéglátóhelyek üzemeltetőit is) nem vonták be az elképzelések kidolgozásába, nem biztosítottak semmilyen platformot társadalmi egyeztetésre, pedig figyelembe véve a falu értékeit és lehetőségeit, a szóban forgó fejlesztés volumene ezt indolkoltá teszi. Ez az egyébként nem példa nélküli ügy jó lehetőséget ad arra, hogy közösen is hangot adjunk véleményünknek, készen állva arra, hogy nem tetszésünk kifejezése mellett alternatívákat ajánljunk a helyi lakosok érdekeit szem előtt tartó és a természeti környezetet megőrző fejlesztések megvalósítására. Egy korábbi cikk és fotók a Szálkai tóról: https://femina.hu/utazas/szalkai-to/

Kérjük, hogy aláírásoddal támogasd, hogy lakhelyünk Gyulafirátót, élhető maradjon, ne katonaváros épüljön településünk határában, ne tegyék tönkre a Bakony környezetét, az ívóvizbázist, az állat és növényvilágot csak azért, hogy nagyrészt külföldi katonák gyakorlatozzanak a mi természeti kincseink, a nyugalmunk, a gyemekeink jövőjének rovására.

1 óra alatt 3-400 csikket könnyen össze lehet szedni (én is szoktam annyit). Sok szegénynek ezzel kvázi munkát lehetne adni, és egy földön heverő csikk úgyszólván "eldobott értékké" válna. A mélyszegénységben élők számára segítő kezet nyújthatna egy ilyen program. A szemetelő dohányosok számára is figyelemfelkeltő lenne, hogy nem megszabadulnia kellene a nemkívánt "maradéktól", amit sokan nem tekintenek - nem hogy veszélyes hulladéknak – még szemétnek sem! A települések megtisztulhatnának az utca emberének segítségével. Gyerekeknek akár zsebpénzt is jelenthetne. (Mi, annak idején a strandokon kidobált üvegeket váltottuk vissza) A városnak sokat lendítene a megítélésén, hogy elsőként indít ilyen kampányt, melyet akár más települések is követhetnek. Ha országos kampány indulna, az az ország megítélésén javítana. Természetesen meg kell oldani az elszállítást, fizetni (fix összeg) a beváltó helyeket, hogy érdekeltek legyenek a programban. És ami eddig nem működött - a csikkek feldolgozása (lásd. TerraCycle programja) - az nagyobb méretekben újra kaphatna egy lökést. https://index.hu/gazdasag/2019/09/18/cigicsikk_ujrahasznositas_cigaretta_dohany_csikk_terracycle_v._kerulet_belvaros_polgarmester_tom_szaky_becsodolt/ Magyarországon nagyságrendileg 7-8 milliárd szál cigaretta fogy évente. (legális piac). Debrecenben ez kb. 150 millió szál (becslés) vásárolt cigarettát jelent. Ennek egy bizonyos része kerül az utcákra, közterekre. https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/jon-az-ujabb-cigiaremeles-hiaba-draga-most-is-rengeteget-szivnak-a-magyarok.1104012.html Az utcán járva nézzünk néha a lábunk elé. Lehangoló látvány. Ha egyetlen cigarettacsikk 1000 l ivóvizet képes beszennyezni, nem ér meg a begyűjtése 1 forintot? Tisztelettel, Iváncsits Miklós

Az Őrségi Nemzeti Park területén fekvő Natura 2000-es területen tervezett, Öriszentpéter belterületétől csupán 400 méterre fekvő tervezett kőolajkút fúrási munkálatok, valamint a kitermelés maga, súlyosan veszélyezteti az itt élők és az ide látogatók nyugalmát, a tájképet, a természeti környezetet, valamint a védett élővilágot. Az építési munkálatok határérték feletti zajterheléssel, szállópor és füstgáz terheléssel, a védett környezetben utak építésével meglévők szélesítésével járna. az építési munkálatokhoz a természetvédelmi területen, fákat vágnának ki. Az éjjel nappal zajló munkálatok zavaró hatása miatti vendégéjszakák elmaradása, még inkább ellehetetlenítik a környék vendégházait, melyek a pandémia miatt amúgy is pengeélen táncolnak! Vis major esetén a kőlajszennyezés visszafordíthetatalan károkat okozna a természeti környezetben! Kérjük az engedélyező hatóságoktól a projekt engedélyeinek megtagadását!

Elindítunk egy petíciót a XV. kerületi természetvédelmi terület megóvására! Nagyon fontos ez a hely Budapest számára a klímaváltozás és a biodiverzitás szempontjából. XV. kerületi Szilas-patak menti erdő és az abban foglalt Nevesincs-tó területét szeretnénk megvédeni, akár kibővíteni. Olyan egyedül álló vizes élőhely található itt ,mely országosan is hatalmas értéket képvisel. A mocsári halak közül: széles kárász és a réti csík legtisztább genetikai állománya maradt itt fenn ebben a lefűződő Duna ágban,amely ma turjánosok formájában pompázik.A biodiverzitás csúcsa ez a terület az itt fészkelő vízi madarakkal, melyek közül megtalálható törpe vízicsibe,guvat,de még számos más faj egészen a jégmadárig. A vízisikló összes faja, a békákon át a mocsári teknősig. Ez a terület egy nagyon fontos ökológiai folyosó része. Hal vándorlási útvonal volt és lényeges táplálkozó hely.Budapest egyetlen vízimalmával a Liwa-vízimalomalommal együtt. A 22 hektáros erdő,tó a forrásaival, és a vízimalom vízgyűjtő területe ökológiai rendszerként működik.Bár nagyon nagy rombolás történt, 22 hektárból 9-et kivágtak. A tó élővilágát hatalmas kár érte. A halak ívóhelye és vízimadarak fészkelőhelye a nádasba döntött fákkal veszélybe került. A természeti egyensúly fenntartása nélkülözhetetlen az utókor számára. Ezek a parányi vizes élőhelyek akadályozzák a föld klímaváltozását, mivel mindig párologtatnak, ezáltal hűtik a környezetüket. Az egyik legrégebbi véderdő Budapesten, alapvető hogy megvédjük. A döntéshozók kezében van egy nagyon fontos kulcs, mégpedig az, hogy erdő soha ne legyen beépíthető.Az éppen aktuális politikai vezetés ne sorolja át építési vagy ipari területté. Nem kérünk több adóbevételt csak friss levegőt és védelmet a természetnek. Támogasd te is ,hogy megmaradjon természetes élőhelynek amilyen már nagyon régen. Ha bővebben szeretnél tájékozodni akkor itt megteheted: https://telex.hu/belfold/2021/01/26/xv-kerulet-szilas-to-nevesincs-to-fakitermeles-erdo-termeszetvedelmi-terulet-natura-2000

Így mindenki jól jár! Az állam, mert elősegíti a klímacélok elérését és ösztönzi az állampolgárokat, hogy tegyenek a környezetvédelemért, ráadásul elősegíti a pénzügyi tudatosságot, intelligenciát. A zöld megtakarítási számla EU-kompatibilis, sőt példamutató kezdeményezés. A bankszektor és a kivitelező vállalkozások is profitálnak belőle, az állampolgárok meg különösen, a bolygónkról nem is beszélve. Tökéletes win-win szituáció. Köszönettel, Márky András

A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint lebontják, majd újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját, és átalakítják az alatta található nyugati kerteket. Ezzel az egyik leghangulatosabb budapesti park arculatát akarják megváltoztatni. A terület nagysága, valamint az ide tervezett fejlesztések sokfélesége miatt bizonytalanság alakult ki a helyiek körében, hogy pontosan milyen állapotban kapják azt vissza. A látványtervek és leírások alapján - többek közt - lebontják és újjáépítik a Fehérvári rondellát, megépül a Várgarázs III. és a József főhercegi palota (a Szent György téren), valamint szőlőt akarnak telepíteni a domboldalra. A fejlesztést támogatók sokszor hivatkoznak a terület elhanyagoltságára. Erre a problémára nem megoldás a terület teljes átalakítása, inkább a zöldterületek megőrzésével, valamint a már meglévő lépcsők és útvonalak megtartásával kellene a fejlesztéseket megvalósítani. Természet- és emberközelibb koncepció lenne, ha megoldanák a közvilágítást, telepítenének ivókutakat, padokat helyeznének ki, valamint a Várfal oldalában egy kutyafutattót alakítanának ki. A nyugati kertek ilyen mértékű átalakítása egy természetközeli park eltűnésével fog járni. Véleményünk szerint, sokkal szerethetőbb képet mutat a Vár, ha az érintett zöldterületet a természeti értékeinek és arculatának megtartásával újítják meg. Mi, civilek követeljük, hogy a fejlesztések a zöldterület megőrzésével valamint a már meglévő útvonalak megtartásával valósuljanak meg! Követeljük, hogy ne kezdjenek bele természetkárosító tevékenységekbe, ne változtassák meg a park arculatát és ne vágják ki a fákat! Kezdeményezzük, hogy a terület kezelője, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vegye figyelembe a helyi lakosok igényeit! Közösen a Vároldalért https://www.facebook.com/groups/kozosenavaroldalert

Új Kerületi Építési Szabályzat készül Budapest XII. kerületében, az egész főváros egyik legértékesebb zöldterületével bíró városrészben. A Hegyvidéket "Budapest tüdejének" is nevezik, az utóbbi években-évtizedekben azonban sajnos itt is megjelentek a hatalmas ingatlanberuházások, a zöldterület folyamatosan csökken. A most elkészített tervezethez a jogszabály által előírt alátámasztó dokumentációt nem hozták nyilvánosságra azzal az indoklással, hogy "átdolgozás alatt áll". A tervezet indoklása azt tartalmazza, hogy az új szabályzat „az egyes konkrét fejlesztési szándékok támogatása érdekében szükséges, amelyek a jelenlegi jogszabályi környezetben nem valósíthatók meg”, ami arra utal, hogy a kerület vezetése a beruházók érdekeit a helyi lakosság és a környezet védelme elé helyezi. Konkrét példa: az egykori Tündérhegyi Pszichiátria („Preisich Szanatórium”) telkén, amelyen az eddigi szabályok szerint lakóépületet nem lehetett létesíteni, az új szabályozás nyújtotta kiskapuval mindjárt 1800 négyzetméternyi lakóépületkénti beépítés válna lehetővé! Ugyanígy válik akár lakóparkként is beépíthetővé a Mártonhegyi út és a Költő utca között elterülő nagy telekcsoport is. Úgy gondoljuk, a klímavészhelyzet idején nem engedhető meg, hogy a zöldterületek helyét újabb és újabb lakóparkok vegyék át, miközben már az eddigi beépítések is komoly környezeti terhelést és közlekedési gondokat okoznak.

November van és naponta jönnek a híradások a 17 meg 35 meg 40 méteres kivágott fenyőfákról, ami fantasztikus erdőségekből érkeznek a városok főtereire, hogy "emeljék a karácsonyi hangulatot". Holott ezek a fenyőfák nagyon is boldogok voltak a saját kis erdőjükben, vagy fenyőfa ültetvényen, mielőtt valaki kivágta őket, hogy aztán elpusztuljanak minket boldogítva. A karácsonyi díszítésről azonban mégsem lenne jó lemondani. Arra gondoltam, hogy ha minden település csatlakozna és a saját főterén ültetne a talajba valamelyik őshonos fenyőfaj egy tagját, akit feldíszíthetnénk ugyanúgy az ünnepi időszak alatt - akkor Magyarország lehetne a legzöldebb és legbarátságosabb karácsonyfadíszítő közösség Európában. Segítesz, kérlek, hogy ezt elérjük?