A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már Dunakeszi lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] SzabadAHang: https://szabad.ahang.hu/petitions/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest-budakeszin?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"

Budakeszi egy festői zöld környezetben elhelyezkedő város, amelynek a természeti értékeire kötelességünk vigyázni. Ennek egyik alapvető eleme, hogy nem avatkozunk a természeti folyamatokba olyan durva idegméreggel, mint a deltametrin. Az Ökokeszi 2019-ben egyszer már elküldött képviselő-testületi beadványa ismét aktuálissá vált. Álljon itt a szövege: "Tisztelt Képviselőtestület! A kémiai szúnyoggyérítés ügyében fordulok Önökhöz azzal, hogy kérjük annak elhagyását, szükség esetén környezetbarátabb megoldás alkalmazását. A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között: • a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is. • A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető. • A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz. Ezzel a szemben „a szúnyogszelektív biológiai mikrobiológiai védekezés a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumokat alkalmazza (Bacillus thuringiensis israelensis [Bti], Bacillus sphaericus [Bs]), melyek hatásmechanizmusára a természetes módon elpusztult szúnyoglárvák vizsgálata hívta fel a figyelmet. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájára jellemző – más fajoktól eltérő – pH-érték mellett az emésztés, a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye a nagyfokú szelektivitás, az, hogy az alkalmazási dózisok szigorú betartása mellet a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással. A biológiai védekezés azért drágább, mint a kémiai, mert alkalmazása előtt fel kell mérni a kezelendő terület pangó vizű szúnyogbölcsőit, az ezekben fejlődő szúnyogfajokat és a lárvák fejlettségi állapotát, majd ezen adatok birtokában lehet elrendelni a baktériumos irtást. Ehhez pedig országosan kiépített, egységes elveket és szakmai gyakorlatot követő hatósági hálózatra van szükség.” [1] Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [2] és állásfoglalását [3] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Egyúttal azt is javasoljuk, hogy az Önkormányzat legyen partner a lakossági közreműködés ösztönzésében, nyújtson tájékoztatást a megelőzésről, így a lakóhelyi pangó vizek megszüntetéséről, madárbarát kertek létesítéséről, a fizikai védekezés bevált praktikáiról. A biológiai gyérítést szükség esetén támogatjuk, jóllehet annak Budakeszin történő megvalósíthatóságára a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága tud pontos választ adni. Tekintettel arra, hogy itt nincsenek összefüggő vízfelületek, a szúnyogok szaporodásának kedvező helyszínek koncentráltan, így kérdéses számunkra ennek járhatósága. Bízunk abban, hogy Önök is egyetértenek azzal, hogy a kémiai gyérítés súlyos járulékos kockázatokat jelent mind a közvetlen közelünkben lévő természetre, mind a saját egészségünkre, így az Önkormányzat lemond annak alkalmazásáról. Üdvözlettel, Ökokeszi [1] Forrás: Magyar Madártani Egyesület [2] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [3] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"

Kilométer- és szennyezésarányos fővárosi útdíjjal jól befolyásolható a gépkocsiforgalom. Megelőzhetők a dugók és (nagyrészt ennek köszönhetően) évi többszáz milliárd forintot kitevő veszteségtől mentesülhetnek a budapestiek. Élhetőbbé, egészségesebbé válhat a városunk. Az útdíjból származó, évi néhány tízmilliárd forint bevételt pedig vissza lehetne juttatni a rászorulóknak részének, illetve környezetkímélőbb közlekedésre lehetne fordítani. Technikai akadálya nincs az útdíj bevezetésének, az a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. már meglévő rendszerére épülhet. A témával kapcsolatos gyakori kérdésekre adott válaszok itt olvashatók: https://www.levego.hu/egyeb/gyakori-kerdesek/ A kampány alhonlapja: https://www.levego.hu/kampanyok/utdijat-budapestre/ Facebook oldala: https://www.facebook.com/%C3%9Atd%C3%ADjat-Budapestre-108548831444543

A József Attila-lakótelepet egyik oldalról M5 bevezető szakasza, másik oldalról az Üllői út határolja. Nem akarjuk, hogy egy újabb négysávos út megépítésével még nagyobb légszennyezésnek legyenek az ott lakók kitéve, ezzel tovább károsítva egészségüket. Jelen petíció aláírásával ellenezzük, hogy a Galvani híd levezető szakaszát a Kiserdőn keresztül, a József Attila-lakótelep és a Határ út közvetlen környezetében építsék meg. A klímavédelem figyelembevételével, a fizikális és mentális egészség fontosságát hangsúlyozva, ember- és környezetbarát várostervezést támogatjuk. Véleményünk szerint Budapestnek személy-, és a teherforgalom városi szintű csökkentésére van szüksége. A Kiserdő levegő megszűrő, hőmérséklet csökkentő hatása kihat nem csak a közvetlen környezetében élőkre, de a környező kerületek lakosaira is. Aláírásunkkal a zöld területek növelésével értünk egyet, ezen túl a Kiserdő fontos számunkra és az ottani rombolás nem elfogadható! • Nem támogatjuk a fairtást. • Nem támogatjuk az állatok életterének csökkentését. • Nem támogatjuk a növekvő lég- és zajszennyezést. • Nem akarunk átmenő forgalom növekedést a lakótelepen, a Határ úton és környező kerületekben

Nagykovácsi nem kaphatta meg a kastélyt, a Magyar Cserkészszövetségé lett. Állami pénzen felújították, nem tudják fenntartani. Állami költségvetésből finanszíroznának egy olyan fejlesztést, mely nekik pénzt, a helynek, ahová építkeznének és a környezetének károkat okoz. Az, hogy lakossági nyomásra április 21-én két politikus szóban bejelentette a beruházás felfüggesztését, még nem megoldás. A megállapodás, hogy a beruházó igényeihez igazítsák az építési szabályzatot, még érvényben van. A határozat, mellyel engedélyt kaptak a jelenlegi koncepció szerinti előkészítésére, még él. A kormányzati támogatás – az indokolatlan kiemelt státusszal – még hatályos rendeletbe van foglalva. Továbbra is azt várjuk el, hogy jogi garanciákkal alátámasztva - a jelenlegi terveket vessék el, a beruházás előkészítését ténylegesen állítsák le; - az indokolatlan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítést szüntessék meg a Kastélypark Komplexum fejlesztése esetében; - bármely további beruházást a Kastélypark területén csak a terület kulturális és természeti értékeinek megőrzésével, a lakókörnyezet és a falu egészének érdekeit figyelembe véve, a környezethez arányos léptékben, Nagykovácsi és Remeteszőlős lakosaival érdemben egyeztetve lehessen végrehajtani! A garancia a te hangod. Küldd el a címzetteknek a fenti levelet, add tovább a hírét! Csendes Nagykovácsi Hangja

Fontos, hogy hallassuk a hangunkat! Csak összefogva tudjuk elérni a változást, mert a Változás Te Vagy, Pest Megye Te Vagy Tisztelettel: Fricsovszky-Tóth Péter, civil képviselő

Pilismarót a rendezett földekkel, a Pilismaróti Nagy-öböl - Megyei Értéktárban bejegyzett -vízfelületével, a mellette lévő akácos erdővel, valamint az őshonos fákkal beültetett Duna-parttal, szerves részét képezi a Dunakanyar kultúrtájnak. Aki felsétál a Visegrádi-hegység legmagasabb pontjára, Dobogókőre, Prédikálószékhez vagy a Maróti hegyekbe erre a területre tekintve páratlan látványban van része. A terület szervesen kapcsolódik a Natura 2000 védelmet élvező Dunához. A területen védett fajok, növények (Turbán liliom, Farkasalma lepke, Nagy szarvasbogár) madarak (gyurgyalag, parti fecske), valamint két régészeti lelőhely is megtalálható. A Dunakanyar kultúrtáj szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján. A terület nem csak mint védettségre alkalmas természeti környezetet képvisel, hanem az ezen a területen végzett emberi tevékenységek - mint a horgászat, a hajózás, a vízi sportok, a fürdőzés, a homokos területek megművelése, továbbá szőlő, gyümölcsök és egyéb haszonnövények termesztése - évszázados múltra visszavezethetően a helyi kultúrtörténet és településtörténeti múlt, és ezzel a helyi identitástudat alapkövei, eszmei értékük felbecsülhetetlen. Eltűnésük vagy megcsonkításuk a helyi emberi közösség létére is nézve súlyos veszteséget jelent. Mindannyiunk felelőssége, hogy a területet megvédjük és megőrizzük a jövő nemzedékei számára, hogy megakadályozzuk a jövőben tervezett természetkárosító beruházásokat, az engedély nélküli fakivágásokat, a kontrollálatlan építkezéseket és a hulladék illegális lerakását. https://www.youtube.com/watch?v=lZ2fLfqMGyU

A Biokom Nonprofit Kft-t, ès a Pècsi Közterület-Felügyeletet annyira megterheli az illegális szemètlerakás ellenőrzèse, megszüntetèse, anyagilag ès emberileg is hogy csak az a megoldás lenne járható út ha a Biokom Nonprofit Kft kötöttsèg nèlkül átvennè azt a Pècsen keletkező hulladèkot, ami amúgy is oda kerülne! Nagyon fontos lenne ezen információ megismertetèse minden Pècsi lakossal, hogy ennek az információnak a hatására, senki se akarjon illegálisan megszabadulni a szemetètől!

Az elmúlt egy évtizedben hatalmas változásokon ment keresztül a Velence-tó és a közvetlen part menti területei. A 2006 óta regnáló polgármester eladta a Gárdonyi félszigetet, az Agárdi Hajóállomás melletti vízparti ingatlant, a városi tulajdonban álló, de Velencefürdőn található part menti területet, a Tópart utcában található vízkapcsolatos közpark és a Pisztráng Kemping közelében megtalálható szabadstrand egy részét. Utóbbit a Fejér Megyei Kormányhivatal szerint is jogszabálysértő módon. Az eladott vízparti ingatlanok mérete összesen több, mint 237.000 négyzetméter. A megmaradt szabadstrandok közül a Panoráma partszakasz üzemeltetését és a környezetében található fizetős parkoló területét átjátszotta egy helyi önkormányzati képviselőnek, az Agárdi szabadstrand egy részének használatát pedig éppen ezekben a napokban lehetetleníti el a partot betonfallal történő elkerítéssel. Az Agárdi szabadstrandot, mint az utolsó ingyenesen fürdésre használható, városi fenntartás alatt álló területet több esetben is megpróbálta értékesíteni a jelenlegi városvezetés, ahogy két esetben a Gárdonyi Hajóállomás eladására is pályázatot írtak ki. A szabadstranddal annak ellenére sem járt sikerrel, hogy a helyi építési szabályzatot úgy módosították, hogy vonzóvá tegyék a befektetők számára. A jelenlegi fákkal sűrűn ültetett parkoló területét lakótelepi minősítésű területté változtatták, 10,5 méteres beépítési magassággal, 30%-os beépíthetőséggel, zártsorú településközpont vegyes övezet besorolással. A sikertelen eladási kísérletek után a szabadstrand egy részét a városvezetés 60 évre bérbe adta 8,4 millió forintért egy vállalkozásnak. Majd itt is úgy módosították az építési szabályzatot, hogy az új tulajdonos lehetőséget kapjon egy háromszintes, 400 négyzetméter alapterületű apartmanház felépítésére az addig építési tilalom alatt álló területen. Mindezért a Fejér Megyei Főügyészség pert indított az önkormányzat és a vállalkozás ellen a földhasználati jog törléséért, a szerződés semmisségének megállapításáért és az eredeti állapot helyreállítása érdekében. Továbbá, a Fejér Megyei Kormányhivatal is jelezte, hogy szerintük is törvénysértő a szerződés, ezért felszólították a város vezetését, hogy lépjenek a törvényesség visszaállítása érdekében. Tudomásunk szerint a per még jelenleg is tart. Az elmúlt évben a városi tulajdonban álló, fizetős strandok építési szabályzatában is jelentős változtatásokat tett a polgármester és az általa vezetett képviselő-testület. A Napsugár strand esetében a beépítési százalékot 15%-ról 30%-ra emelte, ahogy a Park strandon is, de ott a legnagyobb beépítési magasságot is növelte 10,5 méterre. Mindkét terület esetében megszűntette a parttól számított 30 méteres építési tilalmat. A Sirály strandon a tóparti zöldterületből, településközponti funkcióval ellátott, lakóházas és szálláshellyel rendelkező szolgáltató terület lett, a Pisztráng Kemping körül eladott területeket az értékesítés után szállás, vendéglátás övezetbe sorolta át 30% beépíthetőséggel, 9,5 méteres legnagyobb építménymagassággal. Az Állami Főépítész, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Környezetvédelmi Főosztálya is ellenvéleményt fogalmazott meg a változtatások miatt, és azok hatását vizsgáló tanulmány elkészítésére kérték az önkormányzatot, mert a tervezett módosítások tekintetében jelentős környezeti hatás várható, így környezet- és település-egészségügyre kiterjedően környezeti hatásvizsgálat lefolytatását tartották szükségesnek. Mindezek ellenére, Tóth István polgármester saját hatáskörben, a rendkívül jogrend adta lehetőségeivel élve úgy döntött, szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyta az állami szervek kérését, hatástanulmányt nem készíttetett. Legfrissebb fejlemények: https://444.hu/2021/04/22/betonfalat-emeltek-kozvetlenul-a-viz-ele-a-velencei-to-partjan-az-agardi-szabadstrandon

Segítségüket kérjük az alábbi környezetromboló tevékenység megakadályozására. Balatonrendes és a környező települések lakói, nyaralótulajdonosai és az ide látogató, pihenni vágyó turisták nevében tiltakozunk, hogy Balatonrendes területén építésisitt- és törmeléklerakó létesüljön. Balatonrendes a legkisebb vízparti település a Balaton partján. A tó partján fekvő kis falu a Káli-medence világörökség-várományos területének központjában helyezkedik el. A vízparttól kevesebb mint 1 km-re lévő Rendesi-hegy, számos védett növényi fajoknak is otthont adó, erdőkkel, szőlőültetvényekkel övezett ökológiai környezetében működő, vörös homokkő bányája által ejtett tájseb (ld. csatolt kép) rekultivációját a bányát üzemeltető, 2026-ig tartó kitermelési engedéllyel rendelkező Mészkő-Polgár Kft. úgy kívánja megvalósítani, hogy a bányagödröt építési törmelékkel és sittel tölti fel. A már meglévő és a jövőben kibányászott kő helyén keletkező bányagödröket 40, azaz negyven évig tervezi folyamatosan különböző helyekről származó építési sittel, üveghulladékkal, betonnal, betonkészítési iszappal, kotrási meddővel és egyéb, ún. "nem veszélyesnek" besorolt hulladékkal naponta ca. 120 tonna mennyiségben feltölteni. Ezen környezetromboló tevékenység közben pedig folyamatosan dübörögnének a sittet és hulladékot szállító hatalmas teherautók a 71-es főútról a falun át a bánya területéig zajt, szállóport okozva, ellehetetlenítve az itt élők nyugalmát, egészséges környezetét. Mivel ezen anyagok elhelyezését nem hulladék „lerakás”-nak, hanem hulladék „hasznosítás”-nak nevezik - mert annak lerakásával kívánják a hulladékot rekultivációra használni -, a tevékenységnek jelenleg jogszabályi akadálya nincs. Ezért ennek megakadályozására a Balaton és a Káli-medence ökológiai kincsének megvédésére nem látszik más lehetőség, mint a széleskörű társadalmi összefogás, melyben bízva indítjuk útjára ezen felhívásunkat és tiltakozásunkat a kitermelés helyének sittel és építési törmelékkel való feltöltése ill. a bánya működési engedélyének 2026. éven túli meghosszabbítása ellen. Véleményünk szerint a rekultivációnak számos, ennél sokkal elfogadhatóbb, természet- és környezetbarát módja lehetne: kezdve a kulturálistól (pl. a Káli-medence szoborparkja vagy egy amphiteátruma, mely akár a kapolcsi Művészetek Völgyével karöltve vagy akár önállóan is működhetne időszakosan a nyári hónapokban; szabadtéri mozi) az oktatásig (geológiai és földtörténeti tanösvény) vagy sportolásig (rövid sziklamászó gyakorló pályák, ill. akár teniszpálya) stb., stb. 2020. december elején jelent meg a Balatontipp internetes újságban egy cikk, mely sok szempontból összefoglalja a helyzetet: (https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/dupla-aranytojast-tojo-tyuk-sittlerakassal-kezelik-a-tajsebet-a-balaton-felvidek-sziveben/). További jól használható információt tartalmaz a http://brte.hu/hirek.html internetes portál is. A tárgyban született kormányhatározat megállapítja, hogy a 40 évig tartó építésisitt- és törmeléklerakás engedélyezéséhez környezetvédelmi tanulmányra nincs szükség, ami teljes mértékben elfogadhatatlan. Rekultiváció címkével engedélyeznék, hogy hatalmas mennyiségű építési hulladékot és egyéb, elvileg nem veszélyes hulladékkal töltsék fel a bányagödröt (ki fogja ezt ellenőrizni?). Megkerestük a problémával a két, területileg illetékes országgyűlési képviselőnket is: Rig Lajos támogatta a kezdeményezésünket és a Parlamentben is megpróbált eljárni ezen ökológia időzített bomba felszámolása és hatástalanítása érdekében. Szerette volna elérni, hogy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága megtárgyalja a rendesi bánya ügyét. Azonban sajnos ebből a környezetvédelmi problémából is politikai szavazás lett, és a Bizottság még tárgysorozatba se vette a javaslatot. A téma tárgybavételének elutasítására szavazó egyetlen országgyűlési képviselő sem indokolta meg, hogy miért van ellenvetése. Ez teljeséggel elfogadhatatlan. Állítsuk meg közösen ezt a potenciális ökológiai bombát és ne engedjük, hogy közös természeti értékeinket tovább pusztítsuk, veszélyeztetve ezzel gyermekeink, unokáink jövöjét is! Fotó: Győrffy Árpád

Miközben egyre több helyen ismerik fel, hogy az ilyen típusú infrastruktúrát a természeti környezettel összhangban kell kialakítani, és hogy a minőségi turizmus is a fenntartható, a “kevesebb több” irányába mozdult el, addig a falu vezetése szembe menve ezekkel az értékekkel az ellenkező irányba kormányozza a települést. Holott a fejlesztés szükségességét a látogatók komfortérzetének növelésével indokolják, a lakosságot (beleértve az éves szinten rengeteg turistát fogadó szálláshelyek és vendéglátóhelyek üzemeltetőit is) nem vonták be az elképzelések kidolgozásába, nem biztosítottak semmilyen platformot társadalmi egyeztetésre, pedig figyelembe véve a falu értékeit és lehetőségeit, a szóban forgó fejlesztés volumene ezt indolkoltá teszi. Ez az egyébként nem példa nélküli ügy jó lehetőséget ad arra, hogy közösen is hangot adjunk véleményünknek, készen állva arra, hogy nem tetszésünk kifejezése mellett alternatívákat ajánljunk a helyi lakosok érdekeit szem előtt tartó és a természeti környezetet megőrző fejlesztések megvalósítására. Egy korábbi cikk és fotók a Szálkai tóról: https://femina.hu/utazas/szalkai-to/

Kérjük, hogy aláírásoddal támogasd, hogy lakhelyünk Gyulafirátót, élhető maradjon, ne katonaváros épüljön településünk határában, ne tegyék tönkre a Bakony környezetét, az ívóvizbázist, az állat és növényvilágot csak azért, hogy nagyrészt külföldi katonák gyakorlatozzanak a mi természeti kincseink, a nyugalmunk, a gyemekeink jövőjének rovására.