Az aHang Szabolcs-Szatmár Bereg megyei aktivistái, az aPont Nyíregyháza levélküldő akciót hirdet azért, hogy idén augusztus 20-án Nyíregyháza Megyei Jogú Város ne tartson tűzijátékot.  Úgy gondoljuk, hogy ez egyrészt drága, környezetszennyező, másrészt az erre érzékeny embertársaink és állatok felesleges zaklatása, terhelése. Ezért e-mailben fordulunk a város polgármesteréhez és döntéshozóihoz, melyben arra kérjük, hogy ne legyen tűzijáték. Csatlakozzon Nyíregyháza azon városokhoz, akik már belátták, és döntöttek az ünneplés ezen formájának beszüntetéséről (Sopron, Győr, Miskolc, Baja, Kecskemét). Véleményünk szerint az erre fordítandó összegből másként is méltón ünnepelhető az államalapítás. A tűzijátékra szánt pénzt fordítsuk a város egyéb gondjainak csökkentésére – a város lakóinak érdekében.

 A 2024. évi XXXII. kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (továbbiakban Kastélytörvény) 1. számú mellékletében 01294/3 helyrajzi számmal és kivett "Körösvölgyi Látogatóközpont és épület" művelési ág megnevezéssel kilátásba helyezi a szarvasi Csáky-kastély és parkja privatizációját, mellyel több okból sem értünk egyet.   Indoklás: I. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelten jelentős természetvédelmi tevékenységet végző központi költségvetési szerv. Közösségi érdekű munkáját tisztán költségvetési megfontolásból nem akadályozni, hanem segíteni érdemes.   II.   A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 1994 óta a jó gazda gondosságával a Csáky-kastély és parkja helyreállításán, rehabilitálásán, megőrzésén és bemutatásán fáradozik. Eleve eleget tesz a kastély törvényben megfogalmazott műemlék- és örökségvédelmi céloknak.  III. Az Anna-ligetben egy évtizede működik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság legkomplexebb bemutatóhelye, a Körösvölgyi Állatpark, mely Békés vármegye egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciója és egyben a régió legfontosabb környezeti nevelést folytató központja, melynek további működése privatizáció esetén nem látszik biztosítottnak.  IV. A Csáky-kastély államosítás előtti, volt arisztokrata tulajdonosainak leszármazottai állami tevékenység és nem magánszemély, cég vagy vagyonkezelő alapítvány részére mondtak le tulajdoni jogukról a kárpótlások idején. A Csáky-kastély utolsó élő leszármazottja tökéletesen elégedett a jelenlegi hasznosítással és tiltakozik a Csáky-kastély magánkézbe kerülése ellen. A Csáky-kastély és parkja privatizációs listán történő szereplését semmilyen szempontból nem látjuk indokoltnak és helytállónak. Kérjük, a  2024. évi XXXII. kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény 1. számú mellékletéből történő törlését!      Az indoklás teljes szövege a Védjük meg a Körösvölgyi Állatparkot Nyilvános Fórum facebook csoport felületén olvasható majd el. https://www.facebook.com/share/g/XHyfm1WePEoBbHdF/

A nyarak tovább tartanak és melegebbek. Minden városlakónak egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a kánikula, melyek nem csak a kisgyerekek és az idősek, hanem minden korosztály szervezetét megterheli. Kifejezetten a sűrűn beépített, belvárosi kerületekben lakókat veszélyezteti a hőség, ahol egyébként is kevés a zöldfelület. Szeretnénk nyaranta biztonságos körülmények között hűsölni és felfrissülni a Dunában. Szeretnénk, ha a közeljövőben újra a budapesti hétköznapok része lenne, hogy késő tavasztól kora őszig több helyen is ingyenesen úszhassunk és fürödhessünk a Duna belvárosi szakaszán is.  Budapest főpolgármestere a választási kampány során csatlakozott a Duna Minimum programhoz, melynek 10. pontját is vállalta, hogy  indítványozza a fürdésre és úszásra alkalmas helyszínek kijelölését és üzemeltetését. Ezért kérjük a városvezetést, hogy tegyen aktív lépéseket azért, hogy újra Duna-vizes folyami uszoda nyíljon Budapesten.  A Város és Folyó Egyesület mérései szerint 2024-ben a Duna vize  az Európai Uniós és magyar jogszabályok alapján egész szezonban, eltekintve az árvizes időszaktól, a belváros több pontján is fürdésre alkalmas.  Kortárs külföldi példák tucatjai bizonyítják, hogy városi környezetben és nagy sodrású folyóban is lehetséges a biztonságos úszás és fürdőzés. Budapesten a XX. század elején egyszerre kilenc fából épített, elkerített folyami uszoda működött, amelyekben a Duna vizében úszhattak a városlakók. Az utolsó Székesfőváros által fenntartott ingyenes folyami uszodát 1944-ben bontották el, mert megsérült az ostrom alatt. Szeretnénk, ha Budapesten újra épülnének ilyen vízi építmények, hogy közelebb hozzák az embereket a folyóhoz, egyben katalizálva azt is, hogy tiszta, természeti értékként tekintsünk a Dunára.   A folyami uszoda megvalósítása megfelelő előkészítéssel és egyeztetések lefolytatásával lehetséges. A jogszabályi rendelkezések, melyek a természetes fürdőhelyek kijelölését és üzemeltetését szabályozzák lehetővé teszik egy ilyen építmény kialakítását. Az új Dunai Építési Szabályzat kitér a jelenségre, 2025. január 1-jétől jogi alapja is van a lebegő uszoda elhelyezésének.  A folyami uszodák kialakítása hozzájárul a városlakók fizikai és mentális egészségének megőrzéséhez. A Duna-part és a Duna köztérként való használatával évszázados fővárosi hagyomány kelhet újra életre, mely az itt lakók és az idelátogatók számára is különleges élményként szolgál.  Támogató szervezetek, csoportok: Cooperative City Építész Szakkollégium Járókelő Közhasznú Egyesület  Miutcánk Város és Folyó Egyesület Város és Mobilitás Intézet

A Katona József utca közterületi újrafunkcionálása úgy nyerne méltó kiteljesedést, ha az átépítés műveleteit ezen a helyszínen az értékőrzés gesztusa egészítené ki. Előzmények és az első, azóta elutasított kérelmünk facebook posztja, képi dokumentációval: https://www.facebook.com/groups/424649830906706/posts/8093013714070241/ részlet a posztból: • a keramit egy magyar találmány, s ez a ma még megmaradt kevés burkolatok egyikét ipartörténeti jelentőségűvé és megőrzésre érdemessé teszi -- a századfordulón szabadalmaztatott keramit kitűnő tulajdonságai miatt gyorsan elterjedt és széles körben alkalmazott építőanyaggá vált -- rendkívüli kopásállósága, tömörsége és keménysége tették azzá, de mindemellett nem is törékeny vagy sérülékeny, továbbá fagyálló, sav- és lúgálló -- egyetlen gyengéje, hogy nedves időben csúszóssá válik -- csúszásbiztossá a felület bordázásával lehet tenni, erre már 1937-ben nyújtottak be szabadalmat, s az eljárást azóta is alkalmazzák • ez volt az első(!) keramit borítású utcák egyike -- a Katona József utca érintett szakasza 1911 óta keramit borítású, megnyitva az utat a városnegyed utcáinak későbbi egységes anyagú leburkolása felé -- az eredeti burkolat még ma is, 113 év után is működik és használható, egyként dicsérve a korabeli útépítő mérnökök és mesteremberek munkáját, ill. a kitűnő burkolati anyagnak bizonyuló keramitot -- megjegyzendő, hogy szemben az aszfalttal, akkoriban nagyobb teherbírásúnak és tartósabbnak tartották a keramitot, ezért is részesítették előnyben -- a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntése alapján elsőnek az Újpesti rakpart, a Pozsonyi út, a Rudolf tér (mai Jászai Mari tér), a Katona József utca és a Sziget utca (mai Radnóti Miklós utca) Duna felőli vége kapott egységes keramit burkolatot, ehhez később még több újlipótvárosi utca is csatlakozott, így pl. a Budai Nagy Antal, vagy a Pannónia -- de magáról Budapestről is elmondható, hogy sárga keramitköves utcái sajátos, egyedi hangulata révén kiemelkedett a korabeli nagyvárosok sorából -- így hely- és várostörténeti érték, s mint olyan, megőrzésre javasolt • ez most az utolsó(!) keramit borítású utca -- a keramit burkolatok felszámolása és aszfalt burkolatra történő átváltása zömmel az 1970-es, 1980-as években zajlott, s bár sporadikusan maradtak még sárga keramitos utcák a kerületben azután is, de ma már egy másik végponthoz érkeztünk, a Katona ugyanis a kerület utolsó keramit burkolatú utcája -- s nemcsak kerületi szinten az utolsó ilyen utca, de fővárosi szinten is a még megmaradt nagyon kevesek egyike -- közterületi, közforgalmi utcaként, a fővárosban ma már csak a Katona József utca, az óbudai Tanuló utca, az újbudai Eszék és Szabolcska Mihály utcák vannak keramittal burkolva, ill. egy-két kisebb utcaszakasz, mint pl. a pestújhelyi Gergő utcában • a szakmai vélemények a megőrzést támogatják -- a pestújhelyi Gergő utcával kapcsolatban Perczel Anna építész, az Óvás Egyesület alapítója és egyetemi tanár szakvéleményében kiemeli a burkolat helytörténeti értékét és kerületi helyi védelemre javasolja azt, mint ahogy az örökségvédelemmel kapcsolatos szakmák konszenzusos álláspontja szerint is a településkarakter megőrzése céljából a keramit és bazalt kockakő burkolatok megvédése javasolt a történelmi városmagban -- ahogy a szomszédos Jászai Mari tér és az azt környező épületek világörökségi helyszín, a Duna-part a házsoraival és sétányaival városképi jelentőségű terület, úgy a Palatinus házak és az általuk közrefogott kis utcarész is méltó a kulturális örökségvédelemre (az épületek védettek, de az utcakép vagy a burkolat nem) • jó példák a megóvásra -- a keramit borítású vagy kockaköves utcák védelmére, ill. a rekonstrukciót követő visszaállításra több példát is találunk -- csak egy párat említve: Visegrádon hat utca macskaköves burkolata is védett, de a budai Gül Baba utcában is visszarakták a köveket az átépítés után, mint ahogy a Vár alatt a Vám utcában is visszakerült a keramit burkolat a Bem rakpart és a Fő utca között, s ez történt a kecskeméti Kálvin téren is a tér rekonstrukciója után -- mivel itt egy utolsó, még meglevő emlékről van szó, ami a valamikori Budapestre egyedi módon jellemző sárga utakra és sajátos városképre is emlékeztet, mindez a kulturális örökségvédelem szempontjából is jelentős és megőrzendő • a lakosság is a megőrzést támogatja -- itt, az Újlipótváros Zöldterületeiért Csoportban és személyesen végzett mini-felmérés összegzéseként elmondható, h a kérdéses területet az itt lakók túlnyomó többsége kifejezetten kedveli mint egyedi arculatú útszakaszt, s megóvásra érdemes helytörténeti értékként tekint rá, megszűntét egyértelműen veszteségként élné meg (többen fájlalták, h az önkormányzat a lakosság előzetes megkérdezése nélkül, ill. értesítés nélkül döntött egy helytörténeti szempontból ilyen jelentős kérdésben) -- számtalan itt lakónak fűződik valamilyen emléke a sárga keramitos utcákhoz, azt az arculatot a településkarakter integráns részének tekintik, s épp ezért nem támogatják, h az utolsó ilyen burkolatú útszakasz is eltűnjön és feledésbe merüljön -- a Palatinus-házak és a köztük futó sárga keramit borítású utca (mindkettő 1911-re datálható) a kerületrész történetét és a mai városnegyed kialakulását idézik fel a kezdetektől egészen máig • javaslat a döntéshozók felé: a fentiek alapján javasoljuk, hogy az egyedi és karakterisztikus utcaképet adó keramit burkolatot hely- és várostörténeti, ipar- és közlekedéstörténeti emlékként őrizzék meg és döntésük során vegyék figyelembe az itt lakók pozitív értékelését és a megőrzésre való határozott igényét is

A Forbes írása szerint Nemzeti Kártya esetében nincs éves maximum létszám; aki ilyennel rendelkezik, az nem számít bele a vendégmunkásoknál megállapított körülbelül 60 000 fő/év foglalkoztatási korlátba. Nincs kizárt foglalkozás, azaz a nemzeti kártyás munkások bármilyen FEOR-ral (munkakörben) foglalkoztathatóak. A kérelemhez nem kell benyújtaniuk munkaerőigényről szóló igazolást, a hosszabbítási eljárásnál nem kell kulturális ismereti vizsgát tenniük, sőt a kártyásoknak családegyesítésre is van lehetőségük. https://forbes.hu/tarsadalom/orosz-belarusz-vendegmunkas-magyarorszag-racz-andras/  https://444.hu/2024/07/25/juliustol-atvilagitas-nelkul-johetnek-orosz-es-belarusz-vendegmunkasok-magyarorszagra 

 A 4 éves debreceni kisfiú, Micskó Benjámin Duchenne-féle izomsorvadásban szenved és az ennek gyógykezeléséhez szükséges génterápia 1,3 milliárd forintba kerül, mely a család számára megfizethethetetlen. Ezért azt gondolom, hogy az ilyen költségeket kutyakötelessége lenne átvállalni az államnak.

Ebben az esetben a dolgozó, egészségügyi ellátásra szorulók sosem jutnának el a háziorvosukhoz, hiszen a rendelési időben munkahelyükön vannak, kiesnének az alapellátásból, nem kerülnének be így a prevenciós illetve szűrő programokba hiszen a háziorvos az aki a családok ismeretével ezeket összefogja ismervén a beteget a szociális körülményeit, családi előzményeket. A családorvosi ellátás hosszú évekre visszanyúló ismeretekre és tapasztalatokra alapszik a pácienssel, nem egy alkalmi, futó találkozásra  Az ismételt találkozások során lehet egy krónikus betegség megfelelő kezelését kialakítani. A beteget jól ismerő orvos tudja irányítani a kivizsgálást, kezelést, szűrést a szakorvosok bevonásával, ha kell de általa összefogva.

A civil szervezetek őrei a demokratikus működésnek. Az állami ellátórendszer súlyos problémáit nemcsak segítik meglátni, de erőn felül pótolják munkájukkal. A civil szervezetek a szubszidiaritás tökéletes megvalósulási formái: - a lényeget pontosan ismerve (helyismeret) tudnak megoldást találni és kivitelezni; - méretüknél fogva azonnal és gyorsan tudnak segíteni (emlékezzünk pl. a Nyugati pályaudvaron az ukrán menekülteket segítő civilekre és civil szervezetekre!); - elhivatott, segítőkész tagjaik és önkénteseik olyan ügyért tesznek, amelyre nemcsak munkaként tekintenek, hanem meggyőződésüket is jelenti. Tényfeltáró újságírás nélkül nincsen szabad sajtó, ott pedig nincs szabad ország. Az önkényvédelmi hivatal minden visszaélésnek melegágya lehet és az is most is.

2016-ban egymás után három befejezett öngyilkosság történt egy hónapon belül. 2022-ben egy végzős gimnazista diák vetett véget az életének érettségire menet. A tavalyi évben, karácsony után egy idős férfi ugrott le a hídról. Ez csak pár példa a megannyi tragédia közül, ami a völgyhídon történt.  Az emberi életnél nincs fontosabb. Ezért kérjük, hogy minél hamarabb kezdődjön meg egy átfogó szakmai javaslat kidolgozása, amelybe a lehető legtöbb területről vonnak be szakembereket, történjenek olyan lépések a völgyhíddal kapcsolatban, amelyek megakadályozzák ezeket a tragédiákat. 

Egy csepeli nyugdíjas férfit azért fenyeget kilakoltatás, mert az önkormányzat tavaly ősszel felmondta a bérleti szerződését. A felmondás indoka az „együttélés követelményeivel ellentétes” magatartás volt. Károly 68 éves, a létminimumnál jelentősen alacsonyabb összegű öregségi nyugdíjából él, egészségi állapota rossz. Mivel a jövedelme nyilvánvalóan elégtelen ahhoz, hogy lakhatásáról a magánbérleti szektorban gondoskodjon, kilakoltatása ahhoz vezetne, hogy hajléktalanná válik, és valószínűsíthetően élete végéig hajléktalan élethelyzetbe kényszerül. A Város Mindenkié csoport (AVM) önkéntesei a hétvégén a társasház minden lakásába bekopogtattak, becsöngettek. A társasház 16 lakásában élő tulajdonos vagy bérlő írta alá a következő nyilatkozatot: “ „nem támogatjuk Szalai Károly kilakoltatását, továbbá arra kérjük a végrehajtást kérő önkormányzatot, hogy keressen olyan megoldást a problémára, amely nem jár a szomszédunk lakhatásának az elvesztésével”.” Egyetlen szomszéd sem számolt be a közösségi együttélést kirívóan sértő, olyan viselkedésről, amely megítélésünk szerint indokolná, igazolná Károly kilakoltatását és hajléktalanná tételét. Az általunk elért szomszédok többségének egyáltalán nem volt panasza Károlyra.  A nyilatkozatot olyan szomszéd is aláírta, akinek voltak ugyan panaszai Szalai Károllyal kapcsolatban, de mégsem gondolta arányos vagy igazságos lépésnek, ha emiatt utcára teszik.  Az AVM nem vitatja, hogy Károly magatartásával kapcsolatban felmerülhettek jogos panaszok, mint ahogyan azt sem, hogy az önkormányzat bérlőitől elvárható az együttélési szabályok betartása.  Meggyőződésünk, és a hasonló helyzetek rendezésében szerzett tapasztalataink szerint ezek a lakóközösségi konfliktusok azonban, odafigyeléssel, segítséggel orvosolhatóak, amennyiben Károly megkapja a korának, egészségi állapotának megfelelő támogatást az ezzel foglalkozó szakemberektől. Nincsen arra szükség, és főleg nem arányos büntetés hajléktalanná tenni valakit azért, mert érkeztek rá panaszok a szomszédoktól. Ha te is egyetértesz velünk, írd alá a petíciónkat, kérjük együtt a döntéshozókat, hogy tartsák be a törvényt, függesszék fel a kilakoltatást és tegyenek lépéseket a hajléktalanná válás megelőzése érdekében!

Nagyon veszélyes a város költségvetésére nézve a jövőben, hogy a képviselő testület két hét alatt közel 1 milliárd forintot költ beruházásra, ellentétben az előző évek tendenciájával, amikor egész évben történ ilyen mértékű beruházás.  Nem szabad hagyni, hogy a város működőképessége veszélybe kerüljön a helytelenül előkészített és utosló pillanatokban elindított és jóvá hagyott beruházások miatt. A petíció kezdeményezői: Eötvös Pál - polgármester Cseh György - képviselő Dr. Vágner Elza - képviselő Horányi Tibor - képviselő Szigetvári Péter - képviselő Omischl Mihály - képviselő  

Ültél már MÁV vonaton? Télen, tavasszal, nyáron és ősszel? IC-n? Nem  működött a klíma és emiatt átverve és lehúzva érzed magad?  Ha minden kérdésre igennel válaszolna/válaszolnál akkor kérlek csatlakozz a kampányhoz, írd alá és terjeszd az ismerőseid között, hogy minél több emberhez eljusson. Én több éve, havi rendszerességgel utazom, több órát, meguntam a tétlenséget. Igazából senkinek sem lehet jelezni (kalauz nem tud sajnos változtatni semmit, ő is ugyanúgy a probléma elszenvedője) hogy hatalmas gond van. Emberek lehetnek rosszul: kisgyerekek, idősebbek. Meg amúgy is: ezért fizetünk, hogy komfortosan töltsük el azt az x időt amit utazással töltünk. Vagy akkor ne szerepeljen az, hogy klíma (ami amúgy légkeverő) van a kocsikba, mert igazából nincs! Nem működik, használhatatlan.  Dühítő, hogy évek óta nincs változás, hogy nem foglalkoznak az emberek jogos panaszaival. #klimatakarunk, #shameonyoumav, #magyarorszagszegyeneamav