Mérgelődsz, hogy sok csalás volt a 2018-as országgyűlési szavazáson? Gyere közénk szavazatszámlálónak! Tudj meg rólunk többet, keresd fel a Számoljuk együtt oldalát: http://szamoljukegyutt.hu/ 2019. évben két fontos választás lesz Magyarországon. Május 26-án az Európai Parlament 21 magyar képviselőjének megválasztása, majd – várhatóan – októberben az ország valamennyi településén önkormányzati választások lesznek. A Mozgalom célja, hogy mindkét alkalommal az ország mind a 10 285 szavazókörében delegálni lehessen legalább egy – a hatalomtól független – civil szavazatszámlálót. Gyere szavazatot számolni! Számítunk rád! Szólj ismerőseidnek, jelentkezzenek ők is: minden választópolgárt hívunk erre a fontos feladatra. Csatlakozz! https://youtu.be/K05PxnE2HU4

A felsőoktatásba való felvétel nyelvvizsgához kötése diákok ezreit szoríthatja ki az egyetemekről és főiskolákról. Ennek oka, hogy az iskolai nyelvoktatás jelen állapotában (szakképzett nyelvtanárok hiánya, csoportbontás elégtelensége) az ország nagy részén nem alkalmas arra, hogy biztosítsa a középfokú nyelvvizsgára való felkészítést. Mivel az iskolai tanórák mellett a sikeres nyelvvizsgához a legtöbb diák számára iskolán kívüli magánórák is szükségesek, ezért ez az intézkedés egyfajta anyagi cenzust is jelent a felvételinél. Napjainkban kiemelkedően fontos szerepe van a nyelvtudásnak. Azt azonban elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nyelvoktatás színvonalának jelentős fejlesztése és a tanárhiány orvoslása helyett arra használják fel a problémát, hogy diákok tömegeitől vegyék el a továbbtanulás esélyét. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a kormányközeli Magyar Nemzet adatai szerint az elmúlt években a felsőoktatásba jelentkezők csupán 45%-a, a felvettek mindössze 55%-a rendelkezett minimum középfokú nyelvvizsgával. A HVG Diploma2018 kiadványát böngészve, további lesújtó adatokat találtunk: az intézkedés különös mértékben sújtja a leendő pedagógusnak és ápolónak tanuló hallgatókat, ezzel elmélyítve az oktatásban és egészségügyben ma is tapasztalható komoly munkaerő-hiányt. Nem rendelkezett nyelvvizsgával (2017-ben) a felvett hallgatók között: - a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karára frissen felvett hallgatók 68%-a - a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karára frissen felvett hallgatók 48%-a - a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karára felvett leendő egészségügyi tanárok 75%-a - a Károli Gáspár Református Egyetemre felvett leendő pedagógusok 65%-a - az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára felvett leendő tanítók, pedagógusok 77%-a Itt az ideje tehát, hogy a döntéshozók nekilássanak a nyelvoktatás problémáinak rendezéséhez. Arra kérjük a kormányt, hogy az ország összes iskolájában biztosítson színvonalas nyelvoktatást; és amíg a feltételek nem adottak minden egyes diák számára a középfokú nyelvtudás elsajátításához, addig halassza el a kötelező nyelvvizsga bevezetését. A petícióhoz csatlakozó szervezetek: Független Diákparlament Diákvagyok Mozgalom Szegedi Civil Háló

Mi, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tagjai, azért léptünk be a szervezetbe, mert annak történelmi múltja, társadalmi szerepe - megszületése óta - a mindenkori magyar fiatalok és az őket oktató-nevelő pedagógusok jövőjét és munkáját volt hivatott segíteni, érdekeiket érvényesíteni, védeni. Belépésünkkel elfogadtuk a szervezet Alapszabályát, melynek 3. pontja rögzíti, hogy a PSZ “jogelődjének tekinti az 1918. december 30-án alapított Magyarországi Tanítók Szakszervezetét, valamint az 1945. február 2-án megalakult Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetét”. Ez alapján joggal várjuk el választott vezetőinktől, hogy a szociáldemokrácia talaján, az elődök örökségét, harcait és áldozatát, valamint iránymutatását szem előtt tartva képviseljék az oktatásügyi dolgozók érdekeit. Az oktatásügy egy ország életében stratégiai kérdés. Mindenkor meghatározza valamennyi honfitársunk – diákjaink és szüleik, nagyszüleik - közérzetét, meghatározza az ország jövőjét, a fiatal nemzedék alapvető erkölcsi-etikai normáit. Az oktatásügy a jelenlegi kormány számára – ezzel szemben - perifériális kérdés, amit jelez az önálló minisztérium megszüntetése, és a 9 év alatt meghozott számtalan negatív intézkedés, amely egyaránt sújtja a közoktatás valamennyi szereplőjét. Ilyen körülmények között 2019. március 29-én a PSZ elnöke „stratégiai együttműködési megállapodást” írt alá az EMMI oktatásért is felelős miniszterével. Az érvényes jogszabályokon egy sorral sem túlmutató egyezség szégyenletesen elárulja nemcsak az elődöket, hanem az oktatásügy valamennyi szereplőjén kívül az épp magára találó szakszervezeti mozgalmat is. Ez a paktum merőben más irányt mutat, mint amire a tagok - az elődök nyomdokán járva - joggal számíthatnának. Erre nem adtunk felhatalmazást a választott képviselőinknek! Fentiek alapján felszólítjuk mindazokat, akik a “stratégiai együttműködési megállapodás” aláírását kezdeményezték, és fontosnak tartották, - kiemelten - az aláíró PSZ ELNÖKÖT, hogy haladéktalanul mondjanak le valamennyi szakszervezeti tisztségükről, és távozzanak a szakszervezetünkből! Méltatlanná váltak a tisztségük betöltésére, az oktatásügyben dolgozókkal együtt a GYERMEKEINKET is elárulták! A PSZ tagjai, a közoktatás szereplői nem hagyják cserben egymást! Az alkalmatlan vezetőknek kell elhagynia a Pedagógusok Szakszervezetét. Amennyiben egyetért a fentiekkel, kérjük, aláírásával támogassa a kezdeményezést!

A keszthelyi képviselőtestület a kormánypárti többség szavazataival nemrég megnövelte a város Balaton-parti területein a beépíthetőség százalékos arányát és a beépítési magasságot. Ez veszélyeztetheti a Balaton-parthoz való hozzáférést, a turizmus helyben kialakult szelíd formáit és a Zámor városrész vízelvezetését, továbbá kérdéses, hogy a jelenlegi infrastuktúra elbír-e ekkora beruházásokat. A Helyi Választási Bizottság a Molnár Tibor által beadott népszavazási kérdést hitelesítette: "Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek?" Hamarosan megkezdődik az aláírásgyűjtés a népszavazás kiírásáért. A petíció támogatói az elsők között értesülhetnek az aláírási lehetőségekről.

Attól, hogy a fogyatékossággal élő emberek és az idősebb rászoruló és egyéb rászoruló emberek nem tudnak a magyar államnak úgy termelni a munka világában, mint az ép dolgozók, ne jelentse ez azt, hogy száműzni kéne őket a magyar társadalom szélére. Nekik ugyanúgy szükségük van rendes élelemre, mint bármelyik más embernek. Vagy aki nem tud dolgozni, ne kapjon megfelelő mennyiségű ételt?

Pünkösdfürdőnél szállunk fel a 34-es buszra. A Csanádi utcáig utazunk. Most egy busszal megtehetjük ezt. Amennyiben a régi végállomás (Árpád híd pesti hídfő) marad a felújítást követően, akkor csak a metróra átszállással tudjuk megtenni ugyanezt az utat. Ekkor lépcsőzhetünk, cipekedhetünk a csomagjainkkal, hosszabbodik a menetidőnk.

Ne hagyjuk, hogy egy jól működő oktatási intézmény eltűnjön.

A budakalászi óvodák zsúfoltak. A városvezetés 2 éve azzal az ürüggyel zárta be a Vasútsori Óvoda épületét, hogy a régi helyén egy új, nagyobb, szebb és jobb óvoda épül, mert a gyerekeink méltóbb épületet érdemelnek. Azóta a környéken lakó családok 2-2.5 kilométert utaznak a gyerekekkel minden nap kétszer. Legalább fél órával korábban kell kelniük és 20 percet autózniuk a dugóban vagy HÉV-re szállni. De a város más részein lakók is kárát látják a bezárásnak, hiszen az ő gyerekeik is zsúfoltabb, 27-30 fős csoportban kénytelenek nevelkedni. 2016-óta vártunk a pályázati pénzre, amikor a Polgármester úr és a testület részéről végre olyan hangokat halottunk, hogy nem várnak tovább, megépül az óvoda saját beruházásban. Szeretnénk elérni, hogy ez valóban így is legyen. Az idei költségvetésben azonban nyoma sincs a tavaly félretett pénznek és az idénre megígértnek sem. Ezért kérjük, hogy a városvezetés az eredeti ígéret szerint cselekedjen és biztosítsa a forrást az óvoda megépítéséhez.

A Szent István park Budapest egyik legszebb és legjobb közparkja... lehetne. Nem az, és erről az a vegyes felállás tehet, amely nem jelent megoldást a problémákra. Budapest XIII. kerületében a tulajdonos Főváros elhanyagolja a tulajdonában álló területet. Eddig csak elvitt onnan, és nem hozott semmit. Igaz ez az állítás annak ellenére is, hogy egyes területeken a FŐKERT jó munkát végez. Mégis, a park a közösségi funkcióját csak hiányosan tudja ellátni. Naponta százak - idősebbek és fiatalok egyaránt - veszik igénybe a park adta lehetőségeket, a legtöbben családosan, gyerekekkel, vagy a kutyafuttatóban kutyákkal. Amivel találkoznak: romlott állapotú padok, asztalok, utcabútorok. Elhanyagolt homokozó, kevés és elavult játékokkal. Leromlott állapotú és borzasztó minőségű kosárlabdapálya, amelynek a palánkja éppenhogy csak annak nevezhető, ami. Teljesen sivár, egy darab itatóval ellátott kavicsos kutyafuttató játékok és eszközök nélkül. A közvilágítás teljes hiánya, így a téli időszakban a park délután 4 órától már nem látogatható. Nincs akadálymentesített mosdó, pelenkázni és szoptatni pedig vagy a szabad ég alatt lehet és mindenki szeme láttára, bármilyen is az idő, vagy 100 forintért a mosdóban. A parkba bejutás sokszor egy kaland: két bejáratnál zebra sincs - egy negyedik, a rakpart felőli pedig folyamatosan zárva -, és bár a Pozsonyi út felől akad egy, azt épp a parkolók autók vagy a trolibuszok miatt az elhaladó járművek szinte észre sem veszik. Csoda, hogy még nagyobb tragédia nem történt. Szóval, van mit tenni azért, hogy egy városrész és a Főváros egy szép, közpénzből fenntartott zöld területe valóban a Közösség javát szolgálja. Erről szól ez a kezdeményezés.

Az szülők segítenek az ápolási feladatokban, ami a kórházi munkát is nagyban segíti. Egy normális helyzet kialakítása közös cél, egyben a beteg gyermek legfontosabb érdeke. Az egyébként is nehéz élethelyzetben a szülők komfortja legalább minimális szinten legyen biztosított, főleg, hogy az ágyak már most is rendelkezésre állnak az intézményekben. A 2018-as év végén az ombudsmani jelentés megállapította, hogy a kórházak nem kérhetnek pénzt a beteg gyereke mellett bent maradó szülőtől: http://bit.ly/ombudsmani-allasfoglalas

A hatályos foglalkoztatási szabályok nem védik a munkavállalókat, az atipikus jogviszonyban foglalkoztatottakat, akik kiszolgáltatottak a hatalmi helyzetben lévőkkel szemben. A jelenlegi jogszabályi keretek között az alárendelt pozícióban állók védtelenek a munkahelyi zaklatással, szexuális zaklatással és egyéb visszaélésekkel szemben, különösen, ha a visszaélést vezető vagy a vezetővel jó kapcsolatban álló személy követi el. Ha a főnök sorra elutasítja a szabadságigényünket, ha a túlóra elrendelésekor nem veszi figyelembe, hogy oda kell érnünk a gyerekért az oviba, ha a távozó kolléga teljes munkakörét megkapjuk, felkészülési idő és fizetésemelés nélkül, mit tehetünk? Ha a felettesünk kéretlenül küld szexuális tartalmú üzeneteket, és a céges bulin részegen fogdos, kinek szólhatunk? Ahogyan a munkáltató felelős azért, hogy az elektromos berendezések biztonságosak legyenek, éppúgy felelős azért is, hogy a munkavállalóit ne érje testi-lelki bántalmazás. És mi az, amit megtehet? Biztonságos, bizalmi környezetet alakít ki, tisztességes, elfogulatlan eljárást biztosít mindenki számára. Kinyilvánítja, hogy egymás tiszteletben tartása iránt elkötelezett, és vállalja, hogy segítséget nyújt azoknak, akiket sérelem ért.

A közvécék arra szolgálnak, hogy azokat használják és nem arra, hogy zárva tartva megőrizzék azokat az utókornak. Használhassák gyerekek és szüleik, várandós édesanyák, betegek ( pl. magas vérnyomásra vízhajtót szedők, cukorbetegek), hajléktalan emberek, akik nem tudnak szükségletükkel haza menni és bárki, akit járókelőként a szükségletei kellemetlen helyzetbe hoznak. Legyen szabad a kulturált vécézés mindenkinek!