• Legyünk úttörők! Magyarország adjon egyenlő pénzjutalmat a paralimpikonoknak és olimpikonoknak!
    Aláírásunkkal támogatjuk azt, hogy a magyar paralimpikonok ugyanazt az anyagi elismerést kapják, mint olimpikon társaik. Ezzel is kifejezve azt, hogy minden sportolónkért ugyanúgy büszkék vagyunk, és ők is megérdemlik az egyenlő bánásmódot!
    5 328 a 6 000 Aláírásból
    Készítette: Viktor Szalóki Picture
  • Magánkórházak helyett fejlesszék az állami egészségügyet!
    A tb-t vonják, de az egészségügy romokban! Minek fizetjük a társadalombiztosítást, ha a végén úgyis csak a magánkórházban kapunk időpontot? Minden magyar dolgozó embertől levonják a társadalombiztosítási járulékot, nem is keveset. Aztán rákényszerítenek minket a magánellátásra. Milyen dolog ez ? Elveszik a pénzünket, továbbadják a NER-es vállalkozóknak, akik magánkórházat építenek, majd ott még egyszer fizetnünk kell. Tiltakozzunk ez ellen!
    16 897 a 20 000 Aláírásból
    Készítette: Áron Balogh Picture
  • Ne helyezzenek keresztet a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára!
    Miért fontos aláírni a petíciót? • Művészi integritás megőrzése: A Szabadság-szobor az eredeti alkotó szellemiségét tükrözi, és a tervezett kereszt elhelyezése súlyosan torzítaná az alkotás jelentését. • Kulturális örökség védelme: Budapest egyik legfontosabb műemlékéről van szó, amelyet nem szabad önkényesen átalakítani. • Társadalmi egyeztetés szükségessége: A közvélemény bevonása nélkül hozott döntések aláássák a demokratikus folyamatokat és a közbizalmat.
    24 084 a 25 000 Aláírásból
  • NYÍREGYHÁZA SEM KÉR A TŰZIJÁTÉKOKBÓL!
    Az aHang Szabolcs-Szatmár Bereg megyei aktivistái, az aPont Nyíregyháza levélküldő akciót hirdet azért, hogy idén augusztus 20-án Nyíregyháza Megyei Jogú Város ne tartson tűzijátékot.  Úgy gondoljuk, hogy ez egyrészt drága, környezetszennyező, másrészt az erre érzékeny embertársaink és állatok felesleges zaklatása, terhelése. Ezért e-mailben fordulunk a város polgármesteréhez és döntéshozóihoz, melyben arra kérjük, hogy ne legyen tűzijáték. Csatlakozzon Nyíregyháza azon városokhoz, akik már belátták, és döntöttek az ünneplés ezen formájának beszüntetéséről (Sopron, Győr, Miskolc, Baja, Kecskemét). Véleményünk szerint az erre fordítandó összegből másként is méltón ünnepelhető az államalapítás. A tűzijátékra szánt pénzt fordítsuk a város egyéb gondjainak csökkentésére – a város lakóinak érdekében.
    237 a 300 Aláírásból
    Készítette: Zsolt Jakab Picture
  • Követeljük a Csáky-kastély privatizációs listáról történő törlését!
     A 2024. évi XXXII. kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (továbbiakban Kastélytörvény) 1. számú mellékletében 01294/3 helyrajzi számmal és kivett "Körösvölgyi Látogatóközpont és épület" művelési ág megnevezéssel kilátásba helyezi a szarvasi Csáky-kastély és parkja privatizációját, mellyel több okból sem értünk egyet.   Indoklás: I. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelten jelentős természetvédelmi tevékenységet végző központi költségvetési szerv. Közösségi érdekű munkáját tisztán költségvetési megfontolásból nem akadályozni, hanem segíteni érdemes.   II.   A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 1994 óta a jó gazda gondosságával a Csáky-kastély és parkja helyreállításán, rehabilitálásán, megőrzésén és bemutatásán fáradozik. Eleve eleget tesz a kastély törvényben megfogalmazott műemlék- és örökségvédelmi céloknak.  III. Az Anna-ligetben egy évtizede működik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság legkomplexebb bemutatóhelye, a Körösvölgyi Állatpark, mely Békés vármegye egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciója és egyben a régió legfontosabb környezeti nevelést folytató központja, melynek további működése privatizáció esetén nem látszik biztosítottnak.  IV. A Csáky-kastély államosítás előtti, volt arisztokrata tulajdonosainak leszármazottai állami tevékenység és nem magánszemély, cég vagy vagyonkezelő alapítvány részére mondtak le tulajdoni jogukról a kárpótlások idején. A Csáky-kastély utolsó élő leszármazottja tökéletesen elégedett a jelenlegi hasznosítással és tiltakozik a Csáky-kastély magánkézbe kerülése ellen. A Csáky-kastély és parkja privatizációs listán történő szereplését semmilyen szempontból nem látjuk indokoltnak és helytállónak. Kérjük, a  2024. évi XXXII. kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény 1. számú mellékletéből történő törlését!      Az indoklás teljes szövege a Védjük meg a Körösvölgyi Állatparkot Nyilvános Fórum facebook csoport felületén olvasható majd el. https://www.facebook.com/share/g/XHyfm1WePEoBbHdF/
    5 521 a 6 000 Aláírásból
    Készítette: Védjük meg a Körösvölgyi Állatparkot facebook csoport
  • Épüljön újra folyami uszoda a Dunán!
    A nyarak tovább tartanak és melegebbek. Minden városlakónak egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a kánikula, melyek nem csak a kisgyerekek és az idősek, hanem minden korosztály szervezetét megterheli. Kifejezetten a sűrűn beépített, belvárosi kerületekben lakókat veszélyezteti a hőség, ahol egyébként is kevés a zöldfelület. Szeretnénk nyaranta biztonságos körülmények között hűsölni és felfrissülni a Dunában. Szeretnénk, ha a közeljövőben újra a budapesti hétköznapok része lenne, hogy késő tavasztól kora őszig több helyen is ingyenesen úszhassunk és fürödhessünk a Duna belvárosi szakaszán is.  Budapest főpolgármestere a választási kampány során csatlakozott a Duna Minimum programhoz, melynek 10. pontját is vállalta, hogy  indítványozza a fürdésre és úszásra alkalmas helyszínek kijelölését és üzemeltetését. Ezért kérjük a városvezetést, hogy tegyen aktív lépéseket azért, hogy újra Duna-vizes folyami uszoda nyíljon Budapesten.  A Város és Folyó Egyesület mérései szerint 2024-ben a Duna vize  az Európai Uniós és magyar jogszabályok alapján egész szezonban, eltekintve az árvizes időszaktól, a belváros több pontján is fürdésre alkalmas.  Kortárs külföldi példák tucatjai bizonyítják, hogy városi környezetben és nagy sodrású folyóban is lehetséges a biztonságos úszás és fürdőzés. Budapesten a XX. század elején egyszerre kilenc fából épített, elkerített folyami uszoda működött, amelyekben a Duna vizében úszhattak a városlakók. Az utolsó Székesfőváros által fenntartott ingyenes folyami uszodát 1944-ben bontották el, mert megsérült az ostrom alatt. Szeretnénk, ha Budapesten újra épülnének ilyen vízi építmények, hogy közelebb hozzák az embereket a folyóhoz, egyben katalizálva azt is, hogy tiszta, természeti értékként tekintsünk a Dunára.   A folyami uszoda megvalósítása megfelelő előkészítéssel és egyeztetések lefolytatásával lehetséges. A jogszabályi rendelkezések, melyek a természetes fürdőhelyek kijelölését és üzemeltetését szabályozzák lehetővé teszik egy ilyen építmény kialakítását. Az új Dunai Építési Szabályzat kitér a jelenségre, 2025. január 1-jétől jogi alapja is van a lebegő uszoda elhelyezésének.  A folyami uszodák kialakítása hozzájárul a városlakók fizikai és mentális egészségének megőrzéséhez. A Duna-part és a Duna köztérként való használatával évszázados fővárosi hagyomány kelhet újra életre, mely az itt lakók és az idelátogatók számára is különleges élményként szolgál.  Támogató szervezetek, csoportok: Cooperative City Építész Szakkollégium Járókelő Közhasznú Egyesület  Miutcánk Város és Folyó Egyesület Város és Mobilitás Intézet
    2 151 a 3 000 Aláírásból
    Készítette: Város és Folyó Egyesület Valyo
  • Védjük meg a Katona József utca keramit burkolatát!
    A Katona József utca közterületi újrafunkcionálása úgy nyerne méltó kiteljesedést, ha az átépítés műveleteit ezen a helyszínen az értékőrzés gesztusa egészítené ki. Előzmények és az első, azóta elutasított kérelmünk facebook posztja, képi dokumentációval: https://www.facebook.com/groups/424649830906706/posts/8093013714070241/ részlet a posztból: • a keramit egy magyar találmány, s ez a ma még megmaradt kevés burkolatok egyikét ipartörténeti jelentőségűvé és megőrzésre érdemessé teszi -- a századfordulón szabadalmaztatott keramit kitűnő tulajdonságai miatt gyorsan elterjedt és széles körben alkalmazott építőanyaggá vált -- rendkívüli kopásállósága, tömörsége és keménysége tették azzá, de mindemellett nem is törékeny vagy sérülékeny, továbbá fagyálló, sav- és lúgálló -- egyetlen gyengéje, hogy nedves időben csúszóssá válik -- csúszásbiztossá a felület bordázásával lehet tenni, erre már 1937-ben nyújtottak be szabadalmat, s az eljárást azóta is alkalmazzák • ez volt az első(!) keramit borítású utcák egyike -- a Katona József utca érintett szakasza 1911 óta keramit borítású, megnyitva az utat a városnegyed utcáinak későbbi egységes anyagú leburkolása felé -- az eredeti burkolat még ma is, 113 év után is működik és használható, egyként dicsérve a korabeli útépítő mérnökök és mesteremberek munkáját, ill. a kitűnő burkolati anyagnak bizonyuló keramitot -- megjegyzendő, hogy szemben az aszfalttal, akkoriban nagyobb teherbírásúnak és tartósabbnak tartották a keramitot, ezért is részesítették előnyben -- a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntése alapján elsőnek az Újpesti rakpart, a Pozsonyi út, a Rudolf tér (mai Jászai Mari tér), a Katona József utca és a Sziget utca (mai Radnóti Miklós utca) Duna felőli vége kapott egységes keramit burkolatot, ehhez később még több újlipótvárosi utca is csatlakozott, így pl. a Budai Nagy Antal, vagy a Pannónia -- de magáról Budapestről is elmondható, hogy sárga keramitköves utcái sajátos, egyedi hangulata révén kiemelkedett a korabeli nagyvárosok sorából -- így hely- és várostörténeti érték, s mint olyan, megőrzésre javasolt • ez most az utolsó(!) keramit borítású utca -- a keramit burkolatok felszámolása és aszfalt burkolatra történő átváltása zömmel az 1970-es, 1980-as években zajlott, s bár sporadikusan maradtak még sárga keramitos utcák a kerületben azután is, de ma már egy másik végponthoz érkeztünk, a Katona ugyanis a kerület utolsó keramit burkolatú utcája -- s nemcsak kerületi szinten az utolsó ilyen utca, de fővárosi szinten is a még megmaradt nagyon kevesek egyike -- közterületi, közforgalmi utcaként, a fővárosban ma már csak a Katona József utca, az óbudai Tanuló utca, az újbudai Eszék és Szabolcska Mihály utcák vannak keramittal burkolva, ill. egy-két kisebb utcaszakasz, mint pl. a pestújhelyi Gergő utcában • a szakmai vélemények a megőrzést támogatják -- a pestújhelyi Gergő utcával kapcsolatban Perczel Anna építész, az Óvás Egyesület alapítója és egyetemi tanár szakvéleményében kiemeli a burkolat helytörténeti értékét és kerületi helyi védelemre javasolja azt, mint ahogy az örökségvédelemmel kapcsolatos szakmák konszenzusos álláspontja szerint is a településkarakter megőrzése céljából a keramit és bazalt kockakő burkolatok megvédése javasolt a történelmi városmagban -- ahogy a szomszédos Jászai Mari tér és az azt környező épületek világörökségi helyszín, a Duna-part a házsoraival és sétányaival városképi jelentőségű terület, úgy a Palatinus házak és az általuk közrefogott kis utcarész is méltó a kulturális örökségvédelemre (az épületek védettek, de az utcakép vagy a burkolat nem) • jó példák a megóvásra -- a keramit borítású vagy kockaköves utcák védelmére, ill. a rekonstrukciót követő visszaállításra több példát is találunk -- csak egy párat említve: Visegrádon hat utca macskaköves burkolata is védett, de a budai Gül Baba utcában is visszarakták a köveket az átépítés után, mint ahogy a Vár alatt a Vám utcában is visszakerült a keramit burkolat a Bem rakpart és a Fő utca között, s ez történt a kecskeméti Kálvin téren is a tér rekonstrukciója után -- mivel itt egy utolsó, még meglevő emlékről van szó, ami a valamikori Budapestre egyedi módon jellemző sárga utakra és sajátos városképre is emlékeztet, mindez a kulturális örökségvédelem szempontjából is jelentős és megőrzendő • a lakosság is a megőrzést támogatja -- itt, az Újlipótváros Zöldterületeiért Csoportban és személyesen végzett mini-felmérés összegzéseként elmondható, h a kérdéses területet az itt lakók túlnyomó többsége kifejezetten kedveli mint egyedi arculatú útszakaszt, s megóvásra érdemes helytörténeti értékként tekint rá, megszűntét egyértelműen veszteségként élné meg (többen fájlalták, h az önkormányzat a lakosság előzetes megkérdezése nélkül, ill. értesítés nélkül döntött egy helytörténeti szempontból ilyen jelentős kérdésben) -- számtalan itt lakónak fűződik valamilyen emléke a sárga keramitos utcákhoz, azt az arculatot a településkarakter integráns részének tekintik, s épp ezért nem támogatják, h az utolsó ilyen burkolatú útszakasz is eltűnjön és feledésbe merüljön -- a Palatinus-házak és a köztük futó sárga keramit borítású utca (mindkettő 1911-re datálható) a kerületrész történetét és a mai városnegyed kialakulását idézik fel a kezdetektől egészen máig • javaslat a döntéshozók felé: a fentiek alapján javasoljuk, hogy az egyedi és karakterisztikus utcaképet adó keramit burkolatot hely- és várostörténeti, ipar- és közlekedéstörténeti emlékként őrizzék meg és döntésük során vegyék figyelembe az itt lakók pozitív értékelését és a megőrzésre való határozott igényét is
    908 a 1 000 Aláírásból
    Készítette: Márta Kiszely
  • Tiltakozunk az orosz és belarusz vendégmunkások átvilágítás nélküli beengedése ellen!
    A Forbes írása szerint Nemzeti Kártya esetében nincs éves maximum létszám; aki ilyennel rendelkezik, az nem számít bele a vendégmunkásoknál megállapított körülbelül 60 000 fő/év foglalkoztatási korlátba. Nincs kizárt foglalkozás, azaz a nemzeti kártyás munkások bármilyen FEOR-ral (munkakörben) foglalkoztathatóak. A kérelemhez nem kell benyújtaniuk munkaerőigényről szóló igazolást, a hosszabbítási eljárásnál nem kell kulturális ismereti vizsgát tenniük, sőt a kártyásoknak családegyesítésre is van lehetőségük. https://forbes.hu/tarsadalom/orosz-belarusz-vendegmunkas-magyarorszag-racz-andras/  https://444.hu/2024/07/25/juliustol-atvilagitas-nelkul-johetnek-orosz-es-belarusz-vendegmunkasok-magyarorszagra 
    4 341 a 5 000 Aláírásból
    Készítette: Áron Balogh Picture
  • Vállalja át az állam a drága gyógykezelések finanszírozását!!
     A 4 éves debreceni kisfiú, Micskó Benjámin Duchenne-féle izomsorvadásban szenved és az ennek gyógykezeléséhez szükséges génterápia 1,3 milliárd forintba kerül, mely a család számára megfizethethetetlen. Ezért azt gondolom, hogy az ilyen költségeket kutyakötelessége lenne átvállalni az államnak.
    26 a 100 Aláírásból
    Készítette: Nándor Bobek
  • Ne áldozzák fel az egészségügyi alapellátást!
    Ebben az esetben a dolgozó, egészségügyi ellátásra szorulók sosem jutnának el a háziorvosukhoz, hiszen a rendelési időben munkahelyükön vannak, kiesnének az alapellátásból, nem kerülnének be így a prevenciós illetve szűrő programokba hiszen a háziorvos az aki a családok ismeretével ezeket összefogja ismervén a beteget a szociális körülményeit, családi előzményeket. A családorvosi ellátás hosszú évekre visszanyúló ismeretekre és tapasztalatokra alapszik a pácienssel, nem egy alkalmi, futó találkozásra  Az ismételt találkozások során lehet egy krónikus betegség megfelelő kezelését kialakítani. A beteget jól ismerő orvos tudja irányítani a kivizsgálást, kezelést, szűrést a szakorvosok bevonásával, ha kell de általa összefogva.
    146 a 200 Aláírásból
    Készítette: Gabriella Kókai
  • Zárják be a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és töröljék el az önkényvédelmi törvényt!
    A civil szervezetek őrei a demokratikus működésnek. Az állami ellátórendszer súlyos problémáit nemcsak segítik meglátni, de erőn felül pótolják munkájukkal. A civil szervezetek a szubszidiaritás tökéletes megvalósulási formái: - a lényeget pontosan ismerve (helyismeret) tudnak megoldást találni és kivitelezni; - méretüknél fogva azonnal és gyorsan tudnak segíteni (emlékezzünk pl. a Nyugati pályaudvaron az ukrán menekülteket segítő civilekre és civil szervezetekre!); - elhivatott, segítőkész tagjaik és önkénteseik olyan ügyért tesznek, amelyre nemcsak munkaként tekintenek, hanem meggyőződésüket is jelenti. Tényfeltáró újságírás nélkül nincsen szabad sajtó, ott pedig nincs szabad ország. Az önkényvédelmi hivatal minden visszaélésnek melegágya lehet és az is most is.
    88 a 100 Aláírásból
    Készítette: Gyöngyvér Kopp
  • Előzzük meg az öngyilkosságokat a veszprémi völgyhídon
    2016-ban egymás után három befejezett öngyilkosság történt egy hónapon belül. 2022-ben egy végzős gimnazista diák vetett véget az életének érettségire menet. A tavalyi évben, karácsony után egy idős férfi ugrott le a hídról. Ez csak pár példa a megannyi tragédia közül, ami a völgyhídon történt.  Az emberi életnél nincs fontosabb. Ezért kérjük, hogy minél hamarabb kezdődjön meg egy átfogó szakmai javaslat kidolgozása, amelybe a lehető legtöbb területről vonnak be szakembereket, történjenek olyan lépések a völgyhíddal kapcsolatban, amelyek megakadályozzák ezeket a tragédiákat. 
    1 406 a 2 000 Aláírásból
    Készítette: Emese Takàts