Olyan jó volt nézni. Elhatároztam, hogy ha rossz kedvem lesz, odakapcsolok az M1-re, és nézem a bocsánatkérő üzenetet a fekete képernyőn, hogy jobb kedvre derüljek. Például most is kiesett szegény Egyiptom, kapcsoltam is volna az M1-re vígasztalódni, erre már a Tanú megy. Tudom, hogy nem vagyok egyedül, aki nagyon boldog attól, hogy végre tényleg köztévé lesz az M1 propagandaadóból. Ennek a fontos és felemelő eseménynek volt a jelképe a fekete képernyőn a bocsánatkérés.  Legalább a korábbi híradók, de minimum az esti híradó ideje alatt visszatehetnék amíg nem indul el az objektív hírszolgáltatás. Legalább addig lehetne egy fix pont, ami a borúsabb napokon felvidít. Kérjük vissza a társadalmi közérzet javítása érdekében.

A veszprémi színház építészete olyan érték, amelyet meg kell őrizni, nem pedig modernizálni pusztán a változás kedvéért. Számomra ez egy gyönyörű építészeti emlékhely, amely a város arculatának része, és éppen attól különleges, hogy megvan a maga karaktere, hangulata és története. Ha ezt az épületet túlságosan átalakítják, Veszprém nemcsak egy színházat veszít el a megszokott formájában, hanem egy olyan városi jelképet is, amelyet sokan szeretnek és ismernek. Az ilyen épületek értéke nem csupán a funkciójukban van, hanem abban is, hogy emlékeztetnek arra, kik vagyunk, és hogyan alakult a városunk. Az eredeti építészeti arculat megőrzése ezért nem nosztalgia, hanem felelős városvédelem. Megértem, hogy egy középületet időnként fel kell újítani, korszerűsíteni kell, és a használhatóságot is biztosítani kell. De ez nem jelentheti azt, hogy eltűnjenek azok a részletek, formák és arányok, amelyek a színházat különlegessé teszik. A jó megoldás az, ha a szükséges műszaki felújítások mellett az épület eredeti építészeti karaktere sértetlen marad. Ezért arra kérem Veszprém polgármesterét, hogy a színház jövőjéről szóló döntésben tegye elsődleges szemponttá az épület eredeti építészetének megőrzését, és ne támogasson olyan modernizálást, amely elrontaná a jelenlegi arculatot. Kérem, hogy a város minden felújítási vagy átalakítási tervnél kifejezetten rögzítse: a színház külső megjelenése, arányai és építészeti jellegzetességei maradjanak meg. Veszprém akkor jár el helyesen, ha nem lecseréli ezt az értéket, hanem gondosan megőrzi a következő nemzedékeknek is. A színház szépsége és történeti jelenléte önmagában is elegendő ok arra, hogy óvjuk, ne átformáljuk. Veszprém 01 oevk tisza szigetei

1. A közös csoportosítás: A mák és a kender "jogi ikertestvérek" A kender a mák vegyületeivel van egy csoportban, a szabályozás alapjait tekintve. Mindkét növényt pontosan ugyanaz a kormányrendelet szabályozza: • Jogszabály: 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet • Címe: A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről. A jogalkotó már a rendelet címében és hatályában összemossa a két kultúrát. Emiatt az ipari kenderre (aminek nincs bódító hatása, hiszen a törvényes THC határértéke 0,2% alatti) automatikusan rásül a „kábítószer előállítására alkalmas növény” bélyeg, és a mákkal megegyező szigorú felügyelet alá esik. 2. A virágzat besorolása és a "szántóföldi csapda" Egy konkrét paragrafuson alapul, amelyet ráadásul egy korábbi módosítás (607/2022. Korm. rendelet) még szigorúbbá tett: • Pontos paragrafus: 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés h) pontja. Ez a passzus szó szerint kimondja, hogy az a gazdálkodó szervezet, amely ipari mákszalmát, kifejtetlen máktokot, vagy alacsony THC-tartalmú kender virágzatát begyűjti, csépli, tárolja vagy felvásárolja, a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal köteles azt bejelenteni a gyógyszerészeti hatóságnak (ez a NNGYK – Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, korábbi nevén OGYÉI). Hogyan teremti meg ez a paragrafus a problémát? 1. A termesztés még egyszerű: Ha a gazda csak kenderrostot vagy kendermagot akar előállítani, azt viszonylag könnyen megteheti a 3. § (1) bekezdése alapján (csak a kormányhivatal felé kell bejelenteni a fémzárolt vetőmagot). 2. A virágzatnál bezárul a csapda: Amint a gazda a növény virágzatához nyúl (amiben a gazdaságilag értékes CBD és más kannabinoidok vannak), a törvény azonnal áthelyezi őt a normál mezőgazdaságból a szigorú gyógyszerészeti/kábítószer-ellenőrzési zónába. Mivel egy átlagos szántóföldi gazdának nincs NNGYK (OGYÉI) engedélye és speciális kábítószer-raktára a virágzat tárolására és szállítására, jogilag nem pakolhatja fel a nyers kendervirágzatot a pótkocsira, hogy beszállítsa a saját magtárába vagy szárítójába. Ez kényszeríti ki azt az agrárgazdasági képtelenséget, hogy a virágot vagy ott helyben a szántóföldön kellene feldolgozni/leválasztani a magról, vagy ott kell hagyni megsemmisülni, mert a föld elhagyásához már olyan szintű gyógyszerhatósági engedélyek kellenének, amiket egy normál családi gazdaság képtelen kitermelni. A petíció tehát jogilag teljesen megalapozott: a 162/2003. Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésének módosítását követeli, hogy az alacsony THC-val (0,2% alatti) rendelkező kender virágzata szabadon mozgatható mezőgazdasági termény legyen, ne pedig a mákszalmával egyenértékű, ellenőrzött anyag.

  Azért kell most csatlakoznod, mert Magyarországot a szemünk előtt sivatagosítja el a tartós aszály, miközben a tavaink és a folyóink a kiszáradás szélén állnak.  Elfogadhatatlan, hogy miközben a saját kertjeinkben a porzó földet ássuk, a fejünk felett közpénzmilliárdokból kergetik szét a zivatarokat a JÉGER generátorai.    Ez a kampány nem a gazdák ellen szól, hanem egy értelmes és igazságos kompromisszumért: követeljük, hogy a felhők vegyszeres elűzése helyett az állam hálós védelmi pályázattal segítse a mezőgazdaságot és a kiskert-tulajdonosokat is!  Ha számodra is fontosabb az ingyenes esővíz, a hazai tavak megmentése és az élhető környezet, mint a hatástalan mesterséges beavatkozás, támogasd az aláírásoddal a kezdeményezést!  Minden hang számít, hogy elérjük a minisztériumoknál a rendszer azonnali felülvizsgálatát! 

 A belváros remek hely az életre, mégis egyre többen költöznek ki az agglomerációba. Ennek egyik oka a folyamatos zajszennyezés, amelyet a szándékosan hangos és szabálytalanul közlekedő motorosok okoznak. A nyugodt pihenés, az egészséges lakókörnyezet és a közlekedési szabályok betartása mindannyiunk közös érdeke. Ha te is szeretnél élhetőbb, csendesebb és biztonságosabb belvárost, csatlakozz ehhez a kezdeményezéshez! 

A 78-as Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonal nem csupán sínek és állomások sora, hanem Nógrád vármegye közlekedésének és történelmének fontos része. A személyszállítás megszűnésével sokan elvesztettek egy kényelmes, biztonságos és környezetbarát közlekedési lehetőséget. A vasút újraindítása segítené a munkába járókat, a diákokat, az időseket, a kerékpárosokat és a turistákat, miközben könnyebben elérhetővé tenné a térség nevezetességeit, például Szécsényt és az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet. Ha te is fontosnak tartod, hogy a 78-as vasútvonal ismét élő része legyen Magyarország közösségi közlekedésének, kérlek, írd alá ezt a petíciót! Minden aláírás közelebb vihet ahhoz, hogy a döntéshozók újra napirendre vegyék a vasútvonal jövőjét.

 Magyarországon egyre több családot érint, hogy gyermekük sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal él. Az ellátórendszer azonban számos ponton súlyos kihívásokkal küzd. A diagnózisra gyakran hónapokat vagy akár éveket kell várni, a megfelelő szakellátáshoz, fejlesztésekhez és terápiákhoz való hozzáférés sok esetben korlátozott, vagy csak jelentős anyagi áldozatok árán érhető el. Az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer nem minden esetben tudja biztosítani a gyermekek szükségleteinek megfelelő támogatást, így a családokra jelentős anyagi, fizikai és mentális teher hárul. Sok szülő kénytelen feladni vagy csökkenteni munkáját, miközben gyermeke jövője továbbra is bizonytalan. Ez a petíció azért jött létre, hogy az érintett családok hangja eljusson a döntéshozókhoz, és valódi párbeszéd, valamint érdemi intézkedések induljanak a sajátos nevelési igényű és fogyatékossággal élő gyermekek, valamint családjaik helyzetének javítása érdekében. Minden aláírás közelebb visz ahhoz, hogy ezeket a problémákat ne lehessen tovább figyelmen kívül hagyni. 

A Varrodai-tó Kondoros közös értéke: élőhely, közösségi tér és az önkormányzati iratok szerint záportározóként nyilvántartott vízterület. Most több fontos döntés is érinti a tó jövőjét: halgazdálkodási hasznosítás, 15 éves használatba adás, vízminőség-kezelés és nagy tóparti rendezvények. Ezek mind hatással lehetnek a tó élővilágára, vízgazdálkodási szerepére és a lakosság mindennapi környezetére. Nem az a cél, hogy ne legyen rendbetétel, gyermekhorgászat vagy közösségi program. A cél az, hogy mindez átláthatóan, szakmai kontroll mellett, a természet és a közérdek védelmével történjen. Fontos tudni, milyen szerződés alapján, milyen pénzből, milyen szakvéleményekre támaszkodva és milyen lakossági egyeztetés mellett döntenek a tó sorsáról. Azért érdemes csatlakozni ehhez a petícióhoz, mert a Varrodai-tó nem magánügy. Közös értékünk, amelynek jövőjéről a lakosságnak joga van tudni és beleszólni. Védjük meg a Varrodai-tó élővilágát, záportározó-funkcióját és nyilvánosságát!

Mi mindannyian szeretnénk hiteles forrásból tudni mi történik a falunkban - nem szóbeszédből, nem a Facebookról, hanem közvetlenül, a kiszombori testületi üléseken elhangzottakból!  A képviselő-testület többsége nemrég leszavazta azt a javaslatot, hogy az önkormányzat vezesse be a testületi ülések közvetítését és vállalja ennek költségeit.  Mi - kiszombori vagy ide kötődő aktív polgárok mégis kérjük: legyen nyitott a lehetőség mindenkinek, aki tudni szeretné, mi és hogyan dől el a falujában.  Mutasd meg, hogy támogatod ezt a kezdeményezést és írd alá a petíciót!

Magyarország előtt ismét jelentős európai uniós források nyílhatnak meg. Éppen ezért most különösen fontos, hogy még ezek felhasználása előtt teljes körűen feltárják azokat a személyi, gazdasági és cégkapcsolati hálózatokat, amelyek korábban jelentős közpénzekhez jutottak. Baranyában az elmúlt években több, országos visszhangot kiváltó ügy is napvilágot látott. Félő, hogy amennyiben nem történik átfogó átvilágítás, a jövőben érkező uniós források ismét ugyanazon érdekkörökhöz kerülhetnek. Éppen ezért a közbizalom helyreállításának feltétele a korábbi ügyek teljes körű, nyilvános vizsgálata. Azt kérjük, hogy a nyilvánosságra került ügyeket, a közpénzek útját, a támogatások odaítélését és az esetleges összefonódásokat a hatóságok és az illetékes szervek alaposan, függetlenül és átláthatóan vizsgálják ki!  Baranyában is a változásra szavaztunk!  Legyen így!  Kezdjék Bánki Erikkel! 

Én 6 éve foglalkozom lebegtetéssel.  Ez idő alatt 3 helyről tiltottak ki, de így is többszáz alkalmat töltöttem a medencében vendégeimet, és az alkalmak egyharmadában könnyes szemmel távozott a vendégem a meghatódottságtól. Ez a módszer egy csoda. Ez nem mechanikus módszer, hanem két ember, két lélek személyes találkozója, ahol a vendégeim megtapasztalhatják milyen érzés átadni az irányítást, és megbízni valakiben. Anyák járnak hozzám, akik egész életükben másokra figyelnek, és vágynak arra, hogy néha ők is kapjanak törődést. Férfiak járnak hozzám, akik világokat tartanak a vállukon, felelősséget, akiknek nincs hely és idő az életében, ahol elengedheti a kontrollt. Járnak hozzám nagymamák, akiknek minden porcikájuk fáj amúgy, és azért jönnek, hogy megkönnyebbüljenek, járnak hozzám olyanok, akik nem kaptak odaadó szeretetet gyermekkorukban, és nem tudják milyen érzés, mikor csak ők kapnak. Megható mikor valaki először figyel csak rájuk, mikor megengedhetik hogy ne legyenek résen. Én hétről hétre végignézem ahogy a vendégeim felfrissülnek, megpihennek, ellazulnak, megnyugodnak, lelassulnak a Dagályban.  Ezt tiltották most be. Nagyon rossz érzés az, hogy egy ennyire csodás módszer ennyire nincs számontartva, támogatva, hogy ez, ami a közös jót szolgálja nem kap helyet a közös fürdők egyikében sem. Otthont kérünk, ahol nyugodtan dolgozhatunk. Szívesen szolgálunk másokat, de kérünk egy helyet, ahol meg tudjuk tenni. A melegvízi lebegtetés sok embernek segít a mindennapi stressz, testi feszültség, ízületi panaszok, kimerültség és túlterheltség oldásában. A módszer különösen fontos lehet azoknak, akiknek a szárazföldi mozgás, masszázs vagy relaxáció nehezebb, fájdalmasabb vagy kevésbé hozzáférhető. Magyarország termálfürdői adottságai kiválóak lennének ehhez a módszerhez, mégis egyetlen közfürdő sincs Magyarországon, ahol legális lebegtetni, ahol a melegvízi lebegtetés hivatalosan, egész évben, biztonságos és kiszámítható keretek között végezhető. A Dagály Fürdő 36–37 °C-os kültéri termálmedencéje ritka lehetőséget jelent: megfelelő hőmérsékletű, megfelelő mélységű, és alacsony forgalmú időszakokban jelentős része kihasználatlanul áll, és a fővárosban van, így széles közösséget tudunk itt szolgálni munkánkkal. A jelenlegi helyzet senkinek sem jó. A szakemberek nem tudnak tervezni, a vendégek elveszítenek egy számukra fontos testi-lelki támogató lehetőséget, a fürdő pedig egy olyan együttműködéstől esik el, amely alacsonyabb forgalmú idősávokban is értéket teremthetne. Itt nem arról van szó, hogy a Dagályban lebegtetünk-e, hanem arról, hogy van-e Budapesten lebegtetés, vagy a vendégemnek 1 órát kell utaznia az egyetlen fűtött magánmedencéhez az egész országban, amit 180.000 ft/nap áron bérelhetek vidéken. ..vagy egy 6 év után feladom hogy ezzel foglalkozzak, mert nem éri meg... Amennyiben nem támogatnak minket, akkor akármennyire szeretjük mi és a vendégeink is a lebegést, egyszerűen abba kell hagyjuk, mert nincs hol csinálnunk.. Kérjük, hogy ne küldjenek el! Szeretnénk folytatni. Segítsenek, támogassanak minket és ezt a fantasztikus módszert, adjanak nekünk helyet, hogy mi munkánkkal támogathassuk a helyi közösséget! Nem kivételezést kérünk, hanem lehetőséget, hogy folytathassuk munkánkat az egyetlen medencében Budapesten, ami igazán alkalmas erre, és átlátható szabályozást. Legyen pontosan meghatározva, mikor, hol, mekkora területen, milyen díjazással és milyen biztonsági feltételekkel lehet melegvízi lebegtetést végezni. Fontos, hogy a kijelölt vagy lekerített terület valóban alkalmas legyen a kezelésre. Azt szeretnénk, hogy a módszer ne megtűrt vagy időről időre kitiltott tevékenység legyen, hanem hivatalosan támogatott, szabályozott, felelősen működő és közösségi értéket teremtő lehetőség. Szeretnénk ha nem csak megtűrnének minket, hanem látnák azt az értéket, amit hozzáadunk a közösséghez, és az önök fürdőjéhez is. Ez a vendégeknek, a szakembereknek, a fürdőnek és a tágabb helyi közösségnek is előnyös lenne. Kérjük, írd alá a petíciót, ha te is támogatod, hogy a melegvízi lebegtetés biztonságos, méltányos és hivatalos keretek között folytatódhasson a Dagály Fürdőben a 36 fokos medencében olyan áron, hogy az átlagos keresetű vendégeink is megengedhessék magunknak.

 A jászságiak egyértelműen kimondták április 12-én: nem kérnek tovább Pócs Jánosból. Erkölcsi kérdéseket vet fel, hogy a mai napig a Parlamentben ülhet azon pusztítások után, amit a térségünkben véghezvitt.