https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600023.kvv 23/2006. (IV. 20.) KvVM rendeleta Hévízi-tó Természetvédelmi Terület bővítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a következőket rendelem el: 1. § Védetté nyilvánítom és a 19/1993. (IV. 7.) KTM rendelettel létesített Hévízi-tó Természetvédelmi Területhez csatolom a Hévíz 934/1, 934/3, 964/3, 964/6, 985 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 30,5466 hektár kiterjedésű területet. 2. § A védetté nyilvánítás célja az egyedülálló Hévízi-tó és környéke speciális hidrogeológiai adottságainak, különleges növény- és állatvilágának, valamint természetes termálvizű, gyógytényezőkre alapozott rendeltetésének megőrzése.

 Miért fontos? A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia oldalán olvashatnak bővebben [1-2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] MTA:  A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága - A Magyar Tudományos Akadémia felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára, 2018. | MTA [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"  

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tiltja a védett állatfajok egyedeinek zavarását, élő-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyük károsítását. A Margitszigeten és a Szent István parkban – a teljesség igénye nélkül – például a következő védett fajok egyedeivel lehet találkozni: zöld küllő, csóka, széncinege, kék cinege, csuszka, szürkegém, denevér, macskabagoly, sün. A Büntető Törvénykönyv nemcsak a már megvalósult környezet- és természetkárosítást rendeli büntetni, hanem annak előkészületét is. A tervezett tűzijáték területe, programja ismert: https://www.youtube.com/watch?v=Q_FTqQ5JOn8 A természet védelméről szóló törvény szabályait figyelembe véve a rendőrségnek kötelessége intézkedni, ha a szervezők és a lebonyolítást végző önmagától nem áll el a védett fajok élőhelyét érintő környezet- és természetkárosítás előkészületétől.  Elvárjuk, hogy a budapesti főispán is – a kormányhivatalhoz rendelt természetvédelmi hatósági jogkörét használva – haladéktalanul lépjen. A Margitsziget első harmadáig kiterjesztett tűzijáték hatásait először 2024-ben tapasztalhattuk meg. Túl azon, hogy az újlipótvárosi házak beleremegtek a robbanó rakéták keltette légnyomás hullámaiba, rémisztő volt látni a kétségbeesetten össze-vissza repülő és csapodó madarak tömegeit. A lakóhelyünk és élőlénytársaink védelme érdekében követeljük ezért, hogy az idei tűzijátékból hagyják ki legalább a Margit-hidat és a Margitszigetet!

Ha egyetértesz azzal, hogy a stadion helyszínét bírálják felül, és NE a lakott, családos, kertvárosi környezetbe kerüljön, hanem vagy maradjon meg a lelke, és újítsák fel a 100 éves Szusza Ferenc stadiont, vagy építsék olyan területre, amelynek adottságai megfelelőek, akkor írd alá a petíciót!

A Dunakanyar Duna-menti sávja, kiemelt természeti övezetei a törvény erejénél fogva (ex lege) kerüljenek automatikus természetvédelmi oltalom alá, egységes szabályozással. Ez az egyetlen garancia arra, hogy ne lehessen többé kijátszani a természetvédelem határait – és hogy a Dunakanyar jövője a közösségek, ne a beruházók érdekei szerint alakuljon. Mi, a petíció aláírói, hisszük, hogy a fejlődés csak akkor valódi, ha fenntartható, közösségi és átlátható. A Dunakanyar megérdemli ezt a védelmet. Tegyünk együtt érte!

Tisztelt Nagymaros város vezetői! Tiltakozunk Nagymaroson szállodahajó kikötő létesítése ellen. Önök számos törvényes eljárást nem betartva, a település lakóinak háta mögött és a település kárára ( környezetvédelem, embervédelem!) önös érdekektől vezérelve beleegyeztek a település nevében a szennyező, mérgező kikötő létrehozásába. Ennek anyagi haszna-a település szempontjából- elenyésző , éves szinten 6-8 millió Forint. Vegyék tudomásul, nem akarunk kikötőt és a továbbiakban e szerint járjanak el! Ne egy szűk csoport, hanem a település, az itt lakók érdekeit képviseljék! Erre tettek esküt.

Elfogadhatatlan, hogy miközben kormányzati szereplők támadnak kritikus hangokat azzal, hogy politikai érdekeket szolgálnak ki, addig valójában csak a saját embereik teszik ezt meg folyamatosan.

Szolnok elvileg a vizek városa, ám működő strand hiányában nincsenek megfelelő lehetőségek a hűsölésre, a nyári kánikula átvészelésére. Sokan nem engedhetik meg maguknak a nyaralást, utazást és a városban kénytelenek átvészelni a hőséget. Működő szökőkutakkal jobban működhetne az idegenforgalom is, vonzóbb lenne a belvárosban tölteni a délutánt, elégedettebbek lennének a helyiek és az idelátogatók is.

Egyre többen járnak kerékpározni a Pilisbe és ennek az útszakasznak a minőssége jelenleg annyira rossz, hogy pl. országúti kerékpárral balesetveszélyes.

   Elég volt! Nem várhatunk, amíg a kerületek egyesével, helyben jutnak el a szabályozásig. A probléma minden belső kerületet ugyanolyan súlyosan érint, nincs különbség a VI. és a többi kerület lakhatási válsága között. Ami Terézvárosban a lakók akaratából megvalósult, az a kormány segítségével az egész városban sikerülhet.  Ez nem politika, ez az életünk! Írd alá a petíciót, hogy Budapest a turisták helyett újra a budapestieké lehessen.    

A galambkérdés hosszútávú és hatékony megoldást követel. A galambok kártétele elsősorban az ürülékből adódik, amely első lépésben "csak" felületi szennyeződést jelent, de hosszú távon akár szerkezeti károsodást is eredményezhet az épületeken, továbbá szobrokon. Ezen túlmenően a galambürülék nagy koncencrációban akár allergiás tüneteket és légúti megbetegedéseket okozhat. Maguk az állatok is  nagyjából hatvanféle betegséget terjesztenek, amelyek közül néhány konkrétan az emberre is veszélyes, továbbá olyan élősködőknek nyújtanak életteret, mint a bolha, tetű és vérszívó atkák. A városban élő galambok jelenléte tehát nem pusztán köztisztasági, de közegészségügyi, műemlékvédelmi és állatvédelmi problémát is jelent egyszerre. Tisztában vagyunk vele, hogy a városvezetés igyekszik a helyzetet kezelni, azonban úgy látjuk, hogy vagy a ráfordított összeg nem elegendő, vagy nem nem megfelelően történik a felhasználása - mert a nyilvánosan bejelentett évi 20 millió forint ráfordítás mellett is galambtetemek díszelegnek a belvárosban, a sétálóutcában, de akár a vasútállomás közelében is. Békéscsaba és az itt lakók is többet érdemelnek annál, mint galambürüléken átkelve kelljen közlekedniük a város főutcáján!

  Ezúton kérjük a Magyar Országgyűlést és a helyi önkormányzatokat, hogy dolgozzanak ki és vezessenek be olyan szabályozást, amely teljes egészében betiltja az óriásplakátok közterületi használatát.  Indoklás: 📌 Az óriásplakátok jelentős környezetterheléssel járnak (anyaghasználat, hulladéktermelés). 📌 Folyamatos vizuális stresszt okoznak a lakosság számára. 📌 A kampánycélú hirdetések torzítják a politikai versenyt, súlyos közpénz-pazarlásra adnak lehetőséget. 📌 Közlekedésbiztonsági és tájképvédelmi szempontból is zavaróak.  A digitális korban a tájékoztatás és hirdetés sokkal hatékonyabb, környezetkímélőbb formában is lehetséges. Ideje eltüntetni a múlt reklámmaradványait!