A KATA adónem 2022-es átalakítása óta az egyfős, kiszolgáltatott kisvállalkozók tömegei kényszerültek átalányadózásba. Ez a rendszer mára fenntarthatatlanná vált: a garantált minimum-járulékalapok emelkedése miatt a havi fix fizetendő teher már a 100 000 forintot is meghaladja, amit kötelezően ki kell termelni akkor is, ha a vállalkozónak gyenge hónapja volt, vagy ha épp betegszabadságon volt.   A jelenlegi rendszer teljesen figyelmen kívül hagyja a mikrovállalkozói szektorok valóságát: A drasztikus szezonalitást: a futárszektorban a téli ünnepek utáni (januári) és a nyári holtszezonban a bevételek bezuhannak, de a NAV-terhek fixek maradnak.   A valós költségeket: az átalányadó merev, 40%-os elismert költséghányada a valóságban egyáltalán nem fedezi a futárok elektromos járműveinek amortizációját és szervizelését, a szépségipari alapanyagok és rezsik drasztikus áremelkedését, vagy a szakiparosok elszálló gép- és anyagköltségeit.   A flotta-kényszert és a kontárokat: a tarthatatlan terhek miatt futárok tízezrei kényszerülnek szürke zónás közvetítő flották mögé, a lakossági szolgáltatásokat pedig elárasztják a feketén dolgozó kontárok, ami súlyos versenyhátrányt okoz a tisztességes, transzparens egyéni vállalkozóknak.   Az adminisztratív káoszt: az adóhivatal informatikai rendszerei (pl. az ONYA) folyamatos technikai hibákkal küzdenek, az átláthatatlan bürokrácia miatt pedig a vállalkozók képtelenek könyvelési többletköltségek nélkül létezni. Támogató attitűd helyett a legkisebb hibáért is azonnali inkasszó és végrehajtás jár.   A taxisokhoz hasonlóan a többi egyfős önfoglalkoztatónak is jár a megkülönböztetés nélküli, tiszta, fix és kiszámítható adózás lehetősége! A javasolt fix 50 000 és 75 000 forintos Mikro-KATA nem adóelkerülés, hanem a legális, biztonságos és bürokráciamentes megélhetés záloga százezernyi magyar család számára. Támogasd az aláírásoddal a kisvállalkozások megmentését!   Követeljük egy új, önkéntesen választható „Mikro-KATA” adónem 2026. szeptember 1-jei haladéktalan bevezetését az egyfős, önfoglalkoztató kisvállalkozók. Miért nem halogatható a bevezetés 2027-re? – A májusi SZJA-csapás Ha a Mikro-KATA bevezetése elcsúszna 2027-re, az katasztrofális következményekkel járna a mikrovállalkozókra nézve, és teljesen hatástalanná tenné az új adónem megmentő erejét. A 2027 májusi likviditási sokk: Az átalányadósoknak a teljes 2026-os év után járó személyi jövedelemadót (SZJA) 2027 májusában kell bevallaniuk és egy összegben megfizetniük. A szezonalitás és a magas minimálbér-emelések miatt ez a májusi adóteher százezres, sőt milliós tételt jelenthet egyszerre. Késő bánat a holtszezon után: A téli és tavaszi holtszezon után a vállalkozásoknak (futároknak, kisiparosoknak, szépségiparnak) májusra amúgy sincsenek tartalékaik. Ha addigra nem lép életbe a Mikro-KATA, a májusi SZJA-fizetés rengeteg önfoglalkoztatót végleg csődbe visz vagy a szürkezónába kényszerít. Azonnali segítség kell, nem 2027-ben: Nem érünk rá várni. A vállalkozóknak most van szükségük a fix, kiszámítható havi adózásra, hogy a bevételeiket tervezni tudják, és ne halmozzanak fel görgetett adótartozásokat 2027-ig. A halogatásnak semmi pozitív gazdasági hatása nem lenne, csak elnyújtaná a kisvállalkozói szektor kivéreztetését.

A 2012-ben bevezetett beltéri dohányzási tilalom egyik nem kívánt következménye az lett, hogy a dohányozni kívánó vendégek a vendéglátóhelyek belső tereiből az utcára szorultak. Az esti és éjszakai órákban ez sok helyen jelentős zajterhelést okoz a környéken élők számára, mivel a vendégek a bejáratok előtt gyűlnek össze beszélgetni és dohányozni. A lakossági panaszok miatt több településen és kerületben szigorú nyitvatartási korlátozásokat vezettek be, amelyek következtében számos vendéglátóhelynek már 23 órakor be kell zárnia. Ez hátrányosan érinti a vállalkozásokat, a vendégeket és az esti kulturális, közösségi életet is. Egy rugalmasabb szabályozás csökkenthetné az utcai csoportosulások és az éjszakai zaj mértékét, miközben nem kötelezné dohányzás engedélyezésére azokat a vendéglátóhelyeket, amelyek ezt nem szeretnék. Meggyőződésünk, hogy a választási lehetőség biztosítása – akár a teljesen dohányzó és nemdohányzó helyek, akár az elkülönített dohányzóhelyiségek engedélyezése révén – kiegyensúlyozottabb megoldást jelentene, amely jobban figyelembe veszi a különböző társadalmi igényeket, mint a jelenlegi, minden vendéglátóhelyre egységesen alkalmazott szabályozás.

A 11-es számú Győr–Veszprém vasútvonal Magyarország egyik legszebb vasútvonala. Nyúl meghatározó megállóhelye ennek az útvonalnak, mégis a vasúti megálló hosszú évek óta méltatlan állapotban fogadja az utazókat. Hiszünk abban, hogy a közösségi közlekedés a megállóban kezdődik. 

 Mivel az érintett képviselők megbénították a döntéseket, és nem szavazzák meg a falu működéséhez szükséges pénzt, kérjük őket, hogy mondjanak le és adják át a helyüket. Nem új választás kell, mert az hónapokig tartana. Az a gyors megoldás, ha a helyükre a listán utánuk következő helyiek lépnek, akik készek együttműködni a faluért. A képviselőség szolgálat. Aki ezt nem tudja ellátni, adja át a helyét annak, aki akar és tud is dolgozni Zebegényért. Ha Ön szerint is a falunk és a gyerekeink nyugalma a legfontosabb, kérjük, támogassa aláírásával ezt a civil összefogást! 

Kérlek, ne csak és lájkkal segíts! Írd alá a petíciót, oszd meg, és juttassuk el minél több emberhez. Minden egyes aláírás közelebb hoz ahhoz, hogy a Magyar méhészek hangját végre meghallják. 🐝🍯🇭🇺

Gyermekeink, családaink egészsége a legfontosabb, aminek egyik jelentős részét a helyes táplálkozás teszi ki.  Az óvodai étkeztetés megalapozza, befolyásolja  jelen és jövő étrendünket. Gyermekeink napi élelmük jelentős részét az óvodában fogyasztják el. Az itt kialakuló ízpreferenciák és étkezési szokások hosszú távon meghatározzák az egészségüket. A túlzott cukorfogyasztás és az erősen feldolgozott élelmiszerek rendszeres jelenléte hozzájárulhat az elhízáshoz, a fogászati problémák és anyagcsere-zavarok kialakulásához. Teremtsük meg a helyes mintát az egészséges táplálkozáshoz. Csatlakozz hozzánk! Segítsd aláírásoddal és a petíció terjesztésének segítésével felelős szülői kezdeményezésünket, hogy gyermekeink kiegyensúlyozott, természetes alapanyagokra épülő étrendet kaphassanak!  

A helyi védettség alatt álló Körszálló lebontása kapcsán nem történt meg a társadalmi egyeztetés, még az építész szakma bontás ellen tiltakozó 2025 áprilisában kiadott nyilatkozatát https://epiteszforum.hu/nyilatkozat-a-korszallo-bontasi-terverol is figyelmen kívül hagyták a hatóságok és az építtető. A II. kerület vezetése 2025. június 25-én hívott össze egy lakossági fórumot egy hónappal azután, hogy a Market megkapta a bontási és építési engedélyt a Kiemelt Építési Ügyek Osztályától, tehát a lakosságnak a fórumon már semmi beleszólása nem lehetett abba, hogy mi fog történni, ráadásul a "megújul a Körszálló" szlogennel lett meghirdetve az esemény Szrogh György a Körszálló tervezője az Iparművészeti Főiskola tanára, az állami KÖZTI iroda kiemelkedő alkotója volt. A Körszálló bontásának terveit a patinás múltú KÖZTI iroda jegyzi, ellentmondásos módon az a szakmai-szellemi műhely, amelyben Szrogh György évtizedekig alkotott. A KÖZTI építészeként Tima Zoltán saját mestere egyik legizgalmasabb épületének lebontásában működött közre az elmúlt hónapok során a Market megbízásából, hogy utána tervezzen egy új, az eredeti épület karakterjegyeit részben visszaidéző épületet. Ugyanakkor az épület továbbra is értelmezhetetlen módon helyi védettség alatt áll, miközben az Értéktárban leírt építészeti értékek teljesen megsemmisültek. Ezek az értékek a megvalósult épülethez kapcsolódtak, nem önmagukban egy geometriai formához. A helyi védelem tárgya a Szrogh György által tervezett és megvalósított épület volt. Az értékvizsgálat a hengeres torony és a lépcsőző lepényépület együttes tömegkompozícióját, az eredeti szerkezeti rendszert, a belső térszerkezetet, anyag- és felülethasználatát, a funkcionális kialakítást és az épület városképi szerepét jelölte meg megőrzendő értékként. A védelem ezekhez a konkrét épület építészeti tulajdonságaihoz kapcsolódott. A teljes bontással a helyi védettség fenntartásának szakmai indokai megszűntek, mert a védelem tárgyát képező eredeti épület már nem létezik, a helyi védett épületet elbontották.  A Körszálló elbontásával Budapest egyik legismertebb épületének története lezárult. Arról, hogy mi épüljön a helyére, a helyi közösséget már a döntések előtt be kellett volna vonni. Most még fontosabb, hogy nyílt társadalmi vita kezdődjön a terület jövőjéről. Ezért kérjük az engedélyezési és településrendezési döntések és a MARKET luxuslakás toronyház építési projektje engedélyeinek azonnali teljes körű szakmai és jogi felülvizsgálatát. 

1. A közös csoportosítás: A mák és a kender "jogi ikertestvérek" A kender a mák vegyületeivel van egy csoportban, a szabályozás alapjait tekintve. Mindkét növényt pontosan ugyanaz a kormányrendelet szabályozza: • Jogszabály: 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet • Címe: A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről. A jogalkotó már a rendelet címében és hatályában összemossa a két kultúrát. Emiatt az ipari kenderre (aminek nincs bódító hatása, hiszen a törvényes THC határértéke 0,2% alatti) automatikusan rásül a „kábítószer előállítására alkalmas növény” bélyeg, és a mákkal megegyező szigorú felügyelet alá esik. 2. A virágzat besorolása és a "szántóföldi csapda" Egy konkrét paragrafuson alapul, amelyet ráadásul egy korábbi módosítás (607/2022. Korm. rendelet) még szigorúbbá tett: • Pontos paragrafus: 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés h) pontja. Ez a passzus szó szerint kimondja, hogy az a gazdálkodó szervezet, amely ipari mákszalmát, kifejtetlen máktokot, vagy alacsony THC-tartalmú kender virágzatát begyűjti, csépli, tárolja vagy felvásárolja, a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal köteles azt bejelenteni a gyógyszerészeti hatóságnak (ez a NNGYK – Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, korábbi nevén OGYÉI). Hogyan teremti meg ez a paragrafus a problémát? 1. A termesztés még egyszerű: Ha a gazda csak kenderrostot vagy kendermagot akar előállítani, azt viszonylag könnyen megteheti a 3. § (1) bekezdése alapján (csak a kormányhivatal felé kell bejelenteni a fémzárolt vetőmagot). 2. A virágzatnál bezárul a csapda: Amint a gazda a növény virágzatához nyúl (amiben a gazdaságilag értékes CBD és más kannabinoidok vannak), a törvény azonnal áthelyezi őt a normál mezőgazdaságból a szigorú gyógyszerészeti/kábítószer-ellenőrzési zónába. Mivel egy átlagos szántóföldi gazdának nincs NNGYK (OGYÉI) engedélye és speciális kábítószer-raktára a virágzat tárolására és szállítására, jogilag nem pakolhatja fel a nyers kendervirágzatot a pótkocsira, hogy beszállítsa a saját magtárába vagy szárítójába. Ez kényszeríti ki azt az agrárgazdasági képtelenséget, hogy a virágot vagy ott helyben a szántóföldön kellene feldolgozni/leválasztani a magról, vagy ott kell hagyni megsemmisülni, mert a föld elhagyásához már olyan szintű gyógyszerhatósági engedélyek kellenének, amiket egy normál családi gazdaság képtelen kitermelni. A petíció tehát jogilag teljesen megalapozott: a 162/2003. Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésének módosítását követeli, hogy az alacsony THC-val (0,2% alatti) rendelkező kender virágzata szabadon mozgatható mezőgazdasági termény legyen, ne pedig a mákszalmával egyenértékű, ellenőrzött anyag.

A jelenleg alkalmazott kémiai permetezés nemcsak a csípőszúnyogokat pusztítja el, hanem számos más repülő rovart is. Méhek, lepkék, zengőlegyek és más hasznos rovarok is áldozatul eshetnek, miközben ezek nélkülözhetetlenek a növények beporzásában és a természetes ökológiai egyensúly fenntartásában. A kémiai gyérítés ráadásul többnyire csak a már kifejlett szúnyogokat éri el. A vízben fejlődő lárvákból néhány nappal később újabb szúnyogok kelnek ki, ezért a kezelés gyakran csak átmeneti eredményt hoz. Ezzel szemben a biológiai szúnyoglárva-gyérítés a szúnyogok fejlődésének korai szakaszában avatkozik be. A biológiai készítmények célzottan a csípőszúnyogok lárváit pusztítják el, miközben a környezetet lényegesen kisebb mértékben terhelik, és nem veszélyeztetik a beporzó rovarokat. Az elmúlt években egyre több magyar ökológus, természetvédelmi szakember és civil szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy a kémiai szúnyoggyérítés hosszú távon nem jelent fenntartható megoldást. A korszerű európai gyakorlat egyre inkább a megelőzésre, a tenyészőhelyek kezelésére és a biológiai védekezésre épül. Ehhez lásd az alábbi cikkeket, állásfoglalásokat és kiadványokat: https://mme.hu/szunyoggyerites https://mta.hu/tudomany_hirei/a-szunyogallomany-monitorozasanak-es-celzott-gyeritesenek-jarvanyugyi-fontossaga-a-magyar-tudomanyos-akademia-felhivasa-es-megoldasi-javaslata-a-donteshozok-szamara-2018-109136 https://greendex.hu/termeszetpusztito-kemiai-szunyogirtas/ https://szunyogmonitor.hu/wp-content/uploads/2026/05/Szunyoggyerites_okologiai_alapokon_2026.pdf

  Azért kell most csatlakoznod, mert Magyarországot a szemünk előtt sivatagosítja el a tartós aszály, miközben a tavaink és a folyóink a kiszáradás szélén állnak.  Elfogadhatatlan, hogy miközben a saját kertjeinkben a porzó földet ássuk, a fejünk felett közpénzmilliárdokból kergetik szét a zivatarokat a JÉGER generátorai.    Ez a kampány nem a gazdák ellen szól, hanem egy értelmes és igazságos kompromisszumért: követeljük, hogy a felhők vegyszeres elűzése helyett az állam hálós védelmi pályázattal segítse a mezőgazdaságot és a kiskert-tulajdonosokat is!  Ha számodra is fontosabb az ingyenes esővíz, a hazai tavak megmentése és az élhető környezet, mint a hatástalan mesterséges beavatkozás, támogasd az aláírásoddal a kezdeményezést!  Minden hang számít, hogy elérjük a minisztériumoknál a rendszer azonnali felülvizsgálatát! 

 A belváros remek hely az életre, mégis egyre többen költöznek ki az agglomerációba. Ennek egyik oka a folyamatos zajszennyezés, amelyet a szándékosan hangos és szabálytalanul közlekedő motorosok okoznak. A nyugodt pihenés, az egészséges lakókörnyezet és a közlekedési szabályok betartása mindannyiunk közös érdeke. Ha te is szeretnél élhetőbb, csendesebb és biztonságosabb belvárost, csatlakozz ehhez a kezdeményezéshez! 

A 78-as Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonal nem csupán sínek és állomások sora, hanem Nógrád vármegye közlekedésének és történelmének fontos része. A személyszállítás megszűnésével sokan elvesztettek egy kényelmes, biztonságos és környezetbarát közlekedési lehetőséget. A vasút újraindítása segítené a munkába járókat, a diákokat, az időseket, a kerékpárosokat és a turistákat, miközben könnyebben elérhetővé tenné a térség nevezetességeit, például Szécsényt és az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet. Ha te is fontosnak tartod, hogy a 78-as vasútvonal ismét élő része legyen Magyarország közösségi közlekedésének, kérlek, írd alá ezt a petíciót! Minden aláírás közelebb vihet ahhoz, hogy a döntéshozók újra napirendre vegyék a vasútvonal jövőjét.