Azért kell most csatlakoznod, mert Magyarországot a szemünk előtt sivatagosítja el a tartós aszály, miközben a tavaink és a folyóink a kiszáradás szélén állnak.  Elfogadhatatlan, hogy miközben a saját kertjeinkben a porzó földet ássuk, a fejünk felett közpénzmilliárdokból kergetik szét a zivatarokat a JÉGER generátorai.    Ez a kampány nem a gazdák ellen szól, hanem egy értelmes és igazságos kompromisszumért: követeljük, hogy a felhők vegyszeres elűzése helyett az állam hálós védelmi pályázattal segítse a mezőgazdaságot és a kiskert-tulajdonosokat is!  Ha számodra is fontosabb az ingyenes esővíz, a hazai tavak megmentése és az élhető környezet, mint a hatástalan mesterséges beavatkozás, támogasd az aláírásoddal a kezdeményezést!  Minden hang számít, hogy elérjük a minisztériumoknál a rendszer azonnali felülvizsgálatát! 

 A belváros remek hely az életre, mégis egyre többen költöznek ki az agglomerációba. Ennek egyik oka a folyamatos zajszennyezés, amelyet a szándékosan hangos és szabálytalanul közlekedő motorosok okoznak. A nyugodt pihenés, az egészséges lakókörnyezet és a közlekedési szabályok betartása mindannyiunk közös érdeke. Ha te is szeretnél élhetőbb, csendesebb és biztonságosabb belvárost, csatlakozz ehhez a kezdeményezéshez! 

A 78-as Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonal nem csupán sínek és állomások sora, hanem Nógrád vármegye közlekedésének és történelmének fontos része. A személyszállítás megszűnésével sokan elvesztettek egy kényelmes, biztonságos és környezetbarát közlekedési lehetőséget. A vasút újraindítása segítené a munkába járókat, a diákokat, az időseket, a kerékpárosokat és a turistákat, miközben könnyebben elérhetővé tenné a térség nevezetességeit, például Szécsényt és az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet. Ha te is fontosnak tartod, hogy a 78-as vasútvonal ismét élő része legyen Magyarország közösségi közlekedésének, kérlek, írd alá ezt a petíciót! Minden aláírás közelebb vihet ahhoz, hogy a döntéshozók újra napirendre vegyék a vasútvonal jövőjét.

Mi mindannyian szeretnénk hiteles forrásból tudni mi történik a falunkban - nem szóbeszédből, nem a Facebookról, hanem közvetlenül, a kiszombori testületi üléseken elhangzottakból!  A képviselő-testület többsége nemrég leszavazta azt a javaslatot, hogy az önkormányzat vezesse be a testületi ülések közvetítését és vállalja ennek költségeit.  Mi - kiszombori vagy ide kötődő aktív polgárok mégis kérjük: legyen nyitott a lehetőség mindenkinek, aki tudni szeretné, mi és hogyan dől el a falujában.  Mutasd meg, hogy támogatod ezt a kezdeményezést és írd alá a petíciót!

Magyarország előtt ismét jelentős európai uniós források nyílhatnak meg. Éppen ezért most különösen fontos, hogy még ezek felhasználása előtt teljes körűen feltárják azokat a személyi, gazdasági és cégkapcsolati hálózatokat, amelyek korábban jelentős közpénzekhez jutottak. Baranyában az elmúlt években több, országos visszhangot kiváltó ügy is napvilágot látott. Félő, hogy amennyiben nem történik átfogó átvilágítás, a jövőben érkező uniós források ismét ugyanazon érdekkörökhöz kerülhetnek. Éppen ezért a közbizalom helyreállításának feltétele a korábbi ügyek teljes körű, nyilvános vizsgálata. Azt kérjük, hogy a nyilvánosságra került ügyeket, a közpénzek útját, a támogatások odaítélését és az esetleges összefonódásokat a hatóságok és az illetékes szervek alaposan, függetlenül és átláthatóan vizsgálják ki!  Baranyában is a változásra szavaztunk!  Legyen így!  Kezdjék Bánki Erikkel! 

Én 6 éve foglalkozom lebegtetéssel.  Ez idő alatt 3 helyről tiltottak ki, de így is többszáz alkalmat töltöttem a medencében vendégeimet, és az alkalmak egyharmadában könnyes szemmel távozott a vendégem a meghatódottságtól. Ez a módszer egy csoda. Ez nem mechanikus módszer, hanem két ember, két lélek személyes találkozója, ahol a vendégeim megtapasztalhatják milyen érzés átadni az irányítást, és megbízni valakiben. Anyák járnak hozzám, akik egész életükben másokra figyelnek, és vágynak arra, hogy néha ők is kapjanak törődést. Férfiak járnak hozzám, akik világokat tartanak a vállukon, felelősséget, akiknek nincs hely és idő az életében, ahol elengedheti a kontrollt. Járnak hozzám nagymamák, akiknek minden porcikájuk fáj amúgy, és azért jönnek, hogy megkönnyebbüljenek, járnak hozzám olyanok, akik nem kaptak odaadó szeretetet gyermekkorukban, és nem tudják milyen érzés, mikor csak ők kapnak. Megható mikor valaki először figyel csak rájuk, mikor megengedhetik hogy ne legyenek résen. Én hétről hétre végignézem ahogy a vendégeim felfrissülnek, megpihennek, ellazulnak, megnyugodnak, lelassulnak a Dagályban.  Ezt tiltották most be. Nagyon rossz érzés az, hogy egy ennyire csodás módszer ennyire nincs számontartva, támogatva, hogy ez, ami a közös jót szolgálja nem kap helyet a közös fürdők egyikében sem. Otthont kérünk, ahol nyugodtan dolgozhatunk. Szívesen szolgálunk másokat, de kérünk egy helyet, ahol meg tudjuk tenni. A melegvízi lebegtetés sok embernek segít a mindennapi stressz, testi feszültség, ízületi panaszok, kimerültség és túlterheltség oldásában. A módszer különösen fontos lehet azoknak, akiknek a szárazföldi mozgás, masszázs vagy relaxáció nehezebb, fájdalmasabb vagy kevésbé hozzáférhető. Magyarország termálfürdői adottságai kiválóak lennének ehhez a módszerhez, mégis egyetlen közfürdő sincs Magyarországon, ahol legális lebegtetni, ahol a melegvízi lebegtetés hivatalosan, egész évben, biztonságos és kiszámítható keretek között végezhető. A Dagály Fürdő 36–37 °C-os kültéri termálmedencéje ritka lehetőséget jelent: megfelelő hőmérsékletű, megfelelő mélységű, és alacsony forgalmú időszakokban jelentős része kihasználatlanul áll, és a fővárosban van, így széles közösséget tudunk itt szolgálni munkánkkal. A jelenlegi helyzet senkinek sem jó. A szakemberek nem tudnak tervezni, a vendégek elveszítenek egy számukra fontos testi-lelki támogató lehetőséget, a fürdő pedig egy olyan együttműködéstől esik el, amely alacsonyabb forgalmú idősávokban is értéket teremthetne. Itt nem arról van szó, hogy a Dagályban lebegtetünk-e, hanem arról, hogy van-e Budapesten lebegtetés, vagy a vendégemnek 1 órát kell utaznia az egyetlen fűtött magánmedencéhez az egész országban, amit 180.000 ft/nap áron bérelhetek vidéken. ..vagy egy 6 év után feladom hogy ezzel foglalkozzak, mert nem éri meg... Amennyiben nem támogatnak minket, akkor akármennyire szeretjük mi és a vendégeink is a lebegést, egyszerűen abba kell hagyjuk, mert nincs hol csinálnunk.. Kérjük, hogy ne küldjenek el! Szeretnénk folytatni. Segítsenek, támogassanak minket és ezt a fantasztikus módszert, adjanak nekünk helyet, hogy mi munkánkkal támogathassuk a helyi közösséget! Nem kivételezést kérünk, hanem lehetőséget, hogy folytathassuk munkánkat az egyetlen medencében Budapesten, ami igazán alkalmas erre, és átlátható szabályozást. Legyen pontosan meghatározva, mikor, hol, mekkora területen, milyen díjazással és milyen biztonsági feltételekkel lehet melegvízi lebegtetést végezni. Fontos, hogy a kijelölt vagy lekerített terület valóban alkalmas legyen a kezelésre. Azt szeretnénk, hogy a módszer ne megtűrt vagy időről időre kitiltott tevékenység legyen, hanem hivatalosan támogatott, szabályozott, felelősen működő és közösségi értéket teremtő lehetőség. Szeretnénk ha nem csak megtűrnének minket, hanem látnák azt az értéket, amit hozzáadunk a közösséghez, és az önök fürdőjéhez is. Ez a vendégeknek, a szakembereknek, a fürdőnek és a tágabb helyi közösségnek is előnyös lenne. Kérjük, írd alá a petíciót, ha te is támogatod, hogy a melegvízi lebegtetés biztonságos, méltányos és hivatalos keretek között folytatódhasson a Dagály Fürdőben a 36 fokos medencében olyan áron, hogy az átlagos keresetű vendégeink is megengedhessék magunknak.

 A jászságiak egyértelműen kimondták április 12-én: nem kérnek tovább Pócs Jánosból. Erkölcsi kérdéseket vet fel, hogy a mai napig a Parlamentben ülhet azon pusztítások után, amit a térségünkben véghezvitt. 

Ezért kérjük a döntéshozókat, hogy olyan támogatási és adózási rendszert hozzanak létre, amely egyértelműen megkülönbözteti az otthont, a nyaralót és a befektetési célú ingatlant: az otthont támogatja, a nyaralót magasabb adókulccsal kezeli, a befektetési célú ingatlanokra pedig arányos közteherviselést ír elő, nem ösztönzi a spekulációt, védi a természeti és táji értékeket, és biztosítja, hogy a Balaton térsége élhető maradjon a helyiek számára is.

Az egyre forróbb nyarakra nem sikerült felkészíteni az országunkat az elmúlt 16 évben. Itt az ideje valódi megoldásokat találni. Jelenleg nincs sürgetőbb probléma az országban az elsivatagosodásnál. Legyen a 2026 június végi vízhiány az utolsó figyelmeztetés és ébredjünk fel végre: az esővizet fel kell fogni, a lakossági vízgyűjtést soronkívül támogatni kell!

Baranyában nagyon sok embernek a busz nem választás kérdése, hanem az egyetlen valódi közlekedési lehetőség. A XXI. században minimális elvárás, hogy az utasok ne árnyék nélkül, fedél nélkül, az időjárásnak kiszolgáltatva várakozhassanak a buszra.  Ma amikor a hőség már egészségügyi  kockázatot jelent, egy fedetlen buszállásnál tíz- húsz perc várakozás is veszélyes lehet időseknek, gyerekeknek, várandósoknak, krónikus betegeknek. Ugyanez igaz az esőre, a szélre, a hidegre is.  A közösségi közlekedést használó embereknek is jár a biztonságos, időjárástól védett várakozás.  Ezért azt kérjük, hogy a pécsi távolsági autóbusz-állomás minden kocsiállásánál legyen fedett várakozási lehetőség! 

Ha környékbeli vagy, téged is érint.  Állsz a buszmegállókban egy kórházi látogatás / bevásárlás / akármi miatt, szakad az eső, vagy épp 30°+ van és sehol nincs árnyék, a buszmegállóban pedig nincs fedő a fejed felett (pl. TESCO előtt), vagy egy teljesen fedett hely, ami védene a széltől és az esőtől (pl. Főtér), magyarán alig van akármi is ami védene az időjárástól. A főtéren alapvetően vannak padok és fák (az egyik oldalon csak), ami ugyan valamelyest a nap ellen véd, de a széltől és az esőtől aligha. És ez igy van már nagyon régóta. Ideje változtatni rajta!

  Mindenhol legyen lehetőség a meleget visszaverő, fehér színű, sima felületű akár lemeztető kialakításra, ami a nyár derekán akár 30 fokkal is hűvösebbé teszi a tetőtér vagy a padlás hőmérsékletét. A hővédelem miatt minden tetőszerkezetre meg kellene engedni a fehér színt az összes településképi rendeletben, mert az egyre gyakoribb nyári hőhullámok idején is jelentősen élhetőbbé tenné a lakások, házak és települések területét. A fehér szín a hőnek csak kb. ötödét nyeli el a fekete vagy sötétszürke felületekhez képest; a többit visszaveri, így az távozik a háztetőkről. A sötét színű tetők alatt vagy élhetetlen hőmérséklet alakul ki, vagy rengeteg felesleges energiát kell a hűtésre pazarolni. Az antracit tető nyáron 80-90C fokra hevül fel és egész éjszaka adja le a hőt, miközben a fehér szín visszeveri azt és csak néhány fokkal lesz melegebb mint a levegő. Nem véletlen, hogy az arab országokban és Görögországban is régebben mindent fehérre festettek. Sok helyen ma nem engedélyezett a tető fehér színű kialakítása, mert korábban nem gondoltak erre a szempontra. Ezen változtatni kell! A fehér tető nemcsak esztétikai kérdés, hanem a klímavédelem egyik eszköze is, akárcsak a napelem. Mivel azonban a fehér szín könnyen piszkolódik, ezért csak a sima vagy közel sima felületek alkalmazása indokolt. Ezért országos szintű szabályozásra van szükség, hogy akár cserpes lemezzel vagy síklemezzel kialakított, fehér színű tetők építését ne lehessen megtiltani önkormányzati rendelettel, mert az a szabály most már káros. A változást követnünk kell, mert nem tudjuk megállítani. Néhány példa a világból ahol már ezt meglépték:   Kalifornia, USA (pl. Los Angeles): Az állami "Title 24" épületenergetikai szabvány és a Los Angeles-i Cool Roof Ordinance kötelezővé teszi, hogy az új és a felújított lakóépületek teteje magas hő- és fényvisszaverő képességű (többnyire fehér) bevonatot kapjon. New York, USA: A helyi építési törvénykönyv (Local Law 21) előírja, hogy az új építésű vagy jelentősen felújított épületek lapostetőit fehér fényvisszaverő anyaggal kell burkolni. Kükládok, Görögország (pl. Szantorini, Míkonosz): Eredetileg 1938-ban, fertőtlenítési céllal rendelték el a kötelező meszelést, de ma már a helyi építésügyi szabályzatok írják elő a fehér falakat, részben az egységes turisztikai arculat, részben a természetes hűtés miatt. India (pl. Ahmedábád és Telangána állam): Állami és városi "Cool Roof" (hűvös tető) irányelvek és szabályozások teszik kötelezővé az új kormányzati, ipari és kereskedelmi épületek, valamint a támogatott lakóházak tetejének fehérre festését a súlyos hőhullámok miatt. Bermuda: Szigorú helyi törvények írják elő a házak ikonikus, hófehér, lépcsőzetes kialakítású tetejét. Bár a fő cél az esővíz begyűjtése és tisztán tartása, a fehér szín kötelező eleme a sziget hőmérséklet-szabályozásának is.    Új-Dél-Wales, Ausztrália (Sydney térsége): Az állami épületenergetikai rendszer (BASIX) erősen bünteti a sötét színeket, egyes új külvárosi fejlesztéseknél (pl. Wilton) pedig kifejezetten betiltották a sötét tetők építését a hőszigethatás csökkentése érdekében. Andalúzia, Spanyolország ("Pueblos Blancos"): A dél-spanyolországi "fehér falvakban" helyi önkormányzati rendeletek kötelezik a tulajdonosokat a homlokzatok rendszeres fehérre meszelésére (részben hagyományőrzésből, részben a nyári hőség miatt). Ostuni, Olaszország: A pugliai régióban található "Fehér Város" esetében egy 17. század óta érvényben lévő, ma már építésügyi szabályzatba foglalt rendelet írja elő a házak kötelező fehérre meszelését. Párizs, Franciaország: A város klímavédelmi terve (Plan Climat) alapján elkezdték a hagyományos, de nyáron pokolian felmelegedő sötét cinktetők kötelező/támogatott fehérre festését, az új lapostetőknél pedig alapkövetelmény a világos burkolat. Miami, Florida (USA): A Miami-Dade megyei építési szabályzat (Cool Roof Ordinance) kötelezővé teszi a magas fény- és hővisszaverő (jellemzően fehér) tetőbevonatok használatát új építéseknél és teljes tetőcseréknél.  Kérjük írja alá a petíciót, hogy ne akadályozzák az önkormányzatok, az élhetőbb lakhatási körülményeket és energetikai hatékonyságot.