Nagy Imre szobrát 2018-ban helyezték át a Vértanúk teréről a Jászai Mari térre, ami szembemegy mind a szobor eredeti koncepciójával, mind a méltó megemlékezés lehetőségével. Az egykori miniszterelnök történelmi szerepe miatt megérdelmi, hogy egy sokkal elérhetőbb, láthatóbb helyen legyen elhelyezve a szobra. Helyezzék vissza Nagy Imre szobrát a Vértanúk terére! 

Horthy Miklós kormányzása alatt 430 ezer magyar zsidót deportáltak koncentrációs táborokba. Elfogadhatatlan, hogy ilyen történelmi hagyatékkal az egykori kormányzó szobra kitüntetett helyen van Budapesten. Azonnal távolítsák el a Horthy-szobrot ezzel tisztelegve a több százezer meg- és elhurcolt magyar zsidók emléke előtt!

A klímaváltozás következtében egyre nő a hőmérséklet hazánkban és ez közegészségügyi kockázatokat rejt. Arra kérjük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy kezdeményezzen új szabályozást és legyen mindenkinek ingyenes elérhető csapvíz az éttermekben országszerte!

  Indoklás  A nyílttéri avar- és kerti hulladék égetése jelentős légszennyezéssel jár, amely károsan hat a lakosság egészségére, különösen a gyermekekre, idősekre, allergiás és légzőszervi betegséggel élő emberekre.  A füst és a kellemetlen szag rendszeresen rontja a monori lakosok életminőségét. A pénteki égetések sok esetben ellehetetlenítik a szellőztetést, a kertben tartózkodást, valamint a szabadtéri programokat.  Úgy véljük, hogy a mai környezetvédelmi és egészségügyi elvárások mellett a nyílttéri avarégetés már nem tekinthető korszerű megoldásnak. Számos magyar település már megszüntette vagy jelentősen korlátozta ezt a gyakorlatot, helyette komposztálást, zöldhulladék-elszállítást és egyéb fenntartható megoldásokat támogat.  Kérjük az Önkormányzatot, hogy a lakosság egészségének és életminőségének védelme érdekében vizsgálja felül a jelenlegi szabályozást, és vezesse ki a nyílttéri avar- és kerti hulladék-égetés lehetőségét Monoron.  Bízunk benne, hogy Monor városa is olyan irányba lép tovább, amely a tisztább levegőt, az egészségesebb környezetet és a korszerűbb hulladékkezelési megoldásokat támogatja. 

  Meggyőződésünk, hogy Miskolc közéletének hitelessége és a helyi nyilvánosságba vetett bizalom csak akkor állítható helyre, ha a jelenlegi, politikailag elfogult és szakmailag vitatható gyakorlat megszűnik, és annak személyi következményei is levonásra kerülnek. Miskolc többet érdemel.  

Ha egyetértesz az alábbiakkal, kérlek csatlakozz.  10.000 fő elérése esetén hivatalosan benyújtjuk Győr város Polgármesterének a petíciót. Végignézve a városon, mindenhol ugyanazt látjuk: szanaszét hagyott bérrollerek az utakon és a járdán cikázó, szabálytalankodó rolleresek, és a hétvégi bulik utáni ittas száguldozás.  Nem ritka, hogy 2fő vezet egy rollert, ami önmagában is tilos, balesetveszélyes.  Ha Neked is fontosabb a győri polgárok biztonsága mint a szolgáltatók profitja, kérlek csatlakozz.

  Szirmabesenyő környezetének épsége, lakóinak egészsége és környezeti biztonsága nem lehet másodlagos kérdés. Szeretnénk megmutatni, hogy környezetünk mindannyiunké, így közös felelősségünk, hogyan bánunk vele. Azt gondoljuk, egy veszélyes, elavult, hatástalan módszer alkalmazása felelőtlenség és hisszük, hogy az Önkormányzat saját forrásaival fel tud lépni ennek megelőzése és megakadályozása érdekében.  Az éves szúnyogártalomért (szúnyogcsípések) felelős szúnyogok több, mint kétharmadát a háztáji pangó vizekben, esővízgyűjtőben, növények alátéteiben, állatok ivóvizében és hasonló helyeken neveljük fel.  A kémiai szúnyoggyérítés technológiája rendkívül felesleges: a kibocsátott köd a magánkertekbe ritkán jut el, így nem érintkezik ezekkel a szúnyogokkal – akik egyébként is védett helyen, a levelek fonákján bújnak meg, továbbá nem szelektív: minden 1000 elpusztított rovarból 1 darab csak csípőszúnyog.  Mindezek mellett hatóanyag, a deltamethrin súlyos kockázatokat is hordoz: belégzés esetén égető érzés, köhögés, hányinger, fejfájás, nehézlégzés, tüsszögés, orrfolyás jelentkezhet. Bőrrel való érintkezés esetén bőrpír, égető, szúró érzés, viszketés tapasztalható. Szembe kerülés során vérbőség, fájdalom, kötőhártya-gyulladás alakulhat ki, míg táplálékkal történő felvétel esetén hastáji fájdalom, görcs, ájulás, hányás fordulhat elő. A deltamethrin vízi szervezetekre extrém toxikus, halakban, kétéltűekben, puhatestűekben, vízi növényekben felhalmozódhat.  Egyszerre eredményezhet viselkedésbeli, táplálkozási, fejlődési, illetve populáció szintű zavarokat, diszfunkciókat. Fokozott környezeti kockázatot jelent.  A deltamethrin megtalálható a tejtermékekben, zsírokban, olajokban, halakban, gyümölcsökben, zöldségekben (pl. paradicsomban és sárgarépában nagyon gyakran halmozódik fel), gabonákban is, ezek esetében szermaradéka hosszú ideig kimutatható, akár még 9 hónap után is.  Használatakor minden egyes csípőszúnyoggal együtt több száz más rovar is elpusztul, így többek közt a méhekre, beporzókra, ezáltal a teljes érintett vegetációra, az összes rovarfogyasztó állatfajra, végeredményben – kumulációval – pedig a teljes táplálékláncra, így, a fecskékre, méhekre, kérészekre, nem utolsó sorban pedig az emberre is káros és maradandó hatást gyakorol. Idegméregként az ember hormonrendszerére is hat, illetve hiperaktivitást okoz. A lokális hatások és vízben fejlődő lárvák miatt pedig a csípőszúnyogok száma összességében már másnap is minimum ugyanannyi, mint a használat napján.  A hatóanyag (deltamethrin) és segédanyagai (permetrin) emlősökben, így a macskákban és kutyákban is idegrendszeri tüneteket, koordinációs zavart, izomremegést, valamint a máj, vesék és a kiválasztószervek hosszútávú károsodását okozza. (A macskákból pl. hiányzik a deltamethrin lebontásához szükséges enzim, így extrém kitettséget élveznek.)  Mindezek mellett az utóbbi években több tanulmány hozza a deltametrint összefüggésbe a daganatos megbetegedésekkel, az ADHD, az autizmus spektrumzavar és más, veleszületett viselkedészavarok kialakulásában, továbbá a magzatkárosodásokkal is.  A szer jelenlegi túlhasználata, vagyis hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a csípőszúnyogokban rezisztencia tud kialakulni, egy genetikai mutáció révén ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben, így valójában ez ad okot a járványok kialakulására. További probléma, hogy a szúnyogok nem csak abban a szűk esti idősávban aktívak, amikor a gyérítést végzik: a már járványügyi veszélyt jelentő inváziós fajokkal például napközben is találkozhatunk. A kezelés rövid távú hatását pedig egyszerűen az okozza, hogy ez a fajta kezelés nem akadályozza meg a lárvák fejlődését, így hiába csökkentjük az épp repülő szúnyogok mennyiségét, ha másnap kikel az utánpótlás a területen. Amíg a probléma forrását (a szúnyogok szaporodóhelyeit) nem szüntetjük meg, a szúnyogok folyamatos utánpótlására kell számítani.  A szúnyogszelektív mikrobiológiai védekezés ezzel szemben a Bacillus nembe tartozó baktériumokat alkalmazza - Bacillus thuringiensis israelensis [Bti], Bacillus sphaericus [Bs]. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájára jellemző – más fajoktól eltérő – pH-érték mellett az emésztés, a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye az eddig más rendszereknél sosem tapasztalt nagyfokú szelektivitás, mely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja, a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással. Emellett a biológiai hatóanyag az ökológiai rendszerekben felhalmozódva hosszú ideig megőrzi hatékonyságát és aktivitását (még vízben) is, több esetben évekig működőképes marad, így minden évben az adott szúnyoglárvaszám alapján csak ismételni szükséges. A biológiai szúnyoggyérítés így, a lakosság bevonásával hosszútávú, ökologikus és fenntartható megoldást jelentene a szúnyogkérdésre.

A petíció keretében 50 ezer aláírást szeretnék összegyűjteni, amellyel aztán a döntéshozókhoz fordulhatunk annak érdekében, hogy Magyarország kormánya kiemelt stratégiai sportággá nyilvánítsa a sakkot. Ha támogatod, hogy összeszerelő üzem helyett ész- és tudásalapú társadalmunk legyen, kérlek, írd alá ezt a petíciót!  Legyen a sakk kiemelt stratégiai sportág Magyarországon! 

Miért fontos ez? Mert a gyermek nem választja meg, hány testvérrel születik, milyen családba érkezik, vagy hogy a szülei milyen élethelyzetben vannak. Mégis ő is megérzi a támogatási rendszer különbségeit. Ez az ügy nem a többgyermekes családok ellen szól, és nem arról szól, hogy bárkitől elvegyünk bármit. Sokkal inkább arról, hogy a családpolitika középpontjában valóban a gyermekek és a valós élethelyzetek álljanak. Sokan nem azért vállalnak kevesebb gyermeket, mert nem szeretnének nagyobb családot, hanem mert a lakhatás, a kiszámítható jövő, a munkaerőpiaci bizonytalanság, az oktatás vagy az egészségügy állapota valós akadályt jelent. Nem minden család indul ugyanonnan, és nem mindenki ugyanazokkal a lehetőségekkel hoz döntéseket. Vannak olyan gyermekek is, akik nem választásból nőnek fel testvér nélkül. Bár minden gyermek fejlődése egyedi, a testvérkapcsolatok hiánya bizonyos esetekben fokozhatja a magány érzésének kockázatát, és szűkebb mindennapi társas közeget jelenthet. Ezért különösen fontos, hogy a támogatási rendszer ne mélyítse tovább a meglévő különbségeket. A kutatások is egyre inkább arra mutatnak rá, hogy a demográfiai problémákat önmagukban a pénzügyi ösztönzők és támogatások nem oldják meg tartósan. Legalább ilyen fontos a biztonságérzet, a stabil jövőkép és a valódi életfeltételek megléte. Ha egyetértesz azzal, hogy a gyermekek érdekei, az arányosság és a valós élethelyzetek nagyobb hangsúlyt érdemelnek a családpolitikában, csatlakozz hozzánk. Mert hosszú távon nem csak támogatásokat építünk – hanem jövőt a gyermekeinknek.

Ha egyetértesz azzal, hogy ne a nyári szabadságolások idején, hanem a törvényes kereteknek megfelelően, szeptember 13-án legyen Csobánkán az időközi választás dátuma, akkor írd alá a petíciót!

Mindannyiunk életére hatással vannak a helyi képviselők munkája és  önkormányzatok döntései: a település állapota, a közösségi terek, a fejlesztések, a közpénzek felhasználása  és ezeken keresztül a falu jövője. Mégis sok helyen nehéz/lehetetlen hozzáférni azokhoz az információkhoz, közadatokhoz, amelyek alapján megérthetnénk, mi történik a saját közösségünkben. Az átláthatóság nem politikai kérdés, hanem a bizalom alapja, ráadásul a jogszerű működés alapja. Ha a döntések nyilvánosak, az információk könnyen elérhetők, és a lakosok időben értesülnek a fontos ügyekről, akkor erősebb, összetartóbb és felelősebben működő közösségek jöhetnek létre. Amíg a képviselőtestületek és polgármesteri hivatalok  megtehetik, hogy kvázi titokban üléseznek és döntenek, addig nem kell csodálkoznunk azon, hogy szépen lassan minden leépül(t). Ez a kezdeményezés nem a konfliktusokról szól, hanem arról, hogy a törvényes, átlátható és polgárbarát működés természetes legyen minden magyar településen.  Ha lehet, akkor európai módon, 21.-századi megoldásokkal. Ha Ön is fontosnak tartja, hogy a helyi közösségekben nagyobb legyen a bizalom, az elszámoltathatóság és a részvétel lehetősége, kérjük, csatlakozzon petíciónkhoz! Csatlakozz aktivistának ezen az űrlapon!

Egy társadalom emberségét az is mutatja, hogyan bánik a legkiszolgáltatottabb élőlényekkel. Elfogadhatatlan, hogy egy önkormányzati feladatellátás körül ennyi kérdés, ellentmondás és állatkínzás gyanúját felvető történet merüljön fel következmények nélkül. A salgótarjáni embereknek joguk van tudni, mi történik a befogott állatokkal. Az állatoknak pedig joguk van a méltó bánásmódhoz, a megfelelő ellátáshoz és az esélyhez az életre.