Miért fontos ez? Mert a gyermek nem választja meg, hány testvérrel születik, milyen családba érkezik, vagy hogy a szülei milyen élethelyzetben vannak. Mégis ő is megérzi a támogatási rendszer különbségeit. Ez az ügy nem a többgyermekes családok ellen szól, és nem arról szól, hogy bárkitől elvegyünk bármit. Sokkal inkább arról, hogy a családpolitika középpontjában valóban a gyermekek és a valós élethelyzetek álljanak. Sokan nem azért vállalnak kevesebb gyermeket, mert nem szeretnének nagyobb családot, hanem mert a lakhatás, a kiszámítható jövő, a munkaerőpiaci bizonytalanság, az oktatás vagy az egészségügy állapota valós akadályt jelent. Nem minden család indul ugyanonnan, és nem mindenki ugyanazokkal a lehetőségekkel hoz döntéseket. Vannak olyan gyermekek is, akik nem választásból nőnek fel testvér nélkül. Bár minden gyermek fejlődése egyedi, a testvérkapcsolatok hiánya bizonyos esetekben fokozhatja a magány érzésének kockázatát, és szűkebb mindennapi társas közeget jelenthet. Ezért különösen fontos, hogy a támogatási rendszer ne mélyítse tovább a meglévő különbségeket. A kutatások is egyre inkább arra mutatnak rá, hogy a demográfiai problémákat önmagukban a pénzügyi ösztönzők és támogatások nem oldják meg tartósan. Legalább ilyen fontos a biztonságérzet, a stabil jövőkép és a valódi életfeltételek megléte. Ha egyetértesz azzal, hogy a gyermekek érdekei, az arányosság és a valós élethelyzetek nagyobb hangsúlyt érdemelnek a családpolitikában, csatlakozz hozzánk. Mert hosszú távon nem csak támogatásokat építünk – hanem jövőt a gyermekeinknek.

Ha egyetértesz azzal, hogy ne a nyári szabadságolások idején, hanem a törvényes kereteknek megfelelően, szeptember 13-án legyen Csobánkán az időközi választás dátuma, akkor írd alá a petíciót!

Mindannyiunk életére hatással vannak a helyi képviselők munkája és  önkormányzatok döntései: a település állapota, a közösségi terek, a fejlesztések, a közpénzek felhasználása  és ezeken keresztül a falu jövője. Mégis sok helyen nehéz/lehetetlen hozzáférni azokhoz az információkhoz, közadatokhoz, amelyek alapján megérthetnénk, mi történik a saját közösségünkben. Az átláthatóság nem politikai kérdés, hanem a bizalom alapja, ráadásul a jogszerű működés alapja. Ha a döntések nyilvánosak, az információk könnyen elérhetők, és a lakosok időben értesülnek a fontos ügyekről, akkor erősebb, összetartóbb és felelősebben működő közösségek jöhetnek létre. Amíg a képviselőtestületek és polgármesteri hivatalok  megtehetik, hogy kvázi titokban üléseznek és döntenek, addig nem kell csodálkoznunk azon, hogy szépen lassan minden leépül(t). Ez a kezdeményezés nem a konfliktusokról szól, hanem arról, hogy a törvényes, átlátható és polgárbarát működés természetes legyen minden magyar településen.  Ha lehet, akkor európai módon, 21.-századi megoldásokkal. Ha Ön is fontosnak tartja, hogy a helyi közösségekben nagyobb legyen a bizalom, az elszámoltathatóság és a részvétel lehetősége, kérjük, csatlakozzon petíciónkhoz! Csatlakozz aktivistának ezen az űrlapon!

Egy társadalom emberségét az is mutatja, hogyan bánik a legkiszolgáltatottabb élőlényekkel. Elfogadhatatlan, hogy egy önkormányzati feladatellátás körül ennyi kérdés, ellentmondás és állatkínzás gyanúját felvető történet merüljön fel következmények nélkül. A salgótarjáni embereknek joguk van tudni, mi történik a befogott állatokkal. Az állatoknak pedig joguk van a méltó bánásmódhoz, a megfelelő ellátáshoz és az esélyhez az életre.

A boltokban szükség van az emberi jelenlétre, a humánusabb vásárlási élményre!  Az ipari léptékű automatizáció ne szorítsa háttérbe a személyes segítséget, a figyelmet és a biztonságot jelentő munkahelyeket.  Minden kassza beszéljen egy nyelvet! 

Meggyőződésünk, hogy egy ilyen kezdeményezés hosszú távon élhetőbbé, egészségesebbé és környezetbarátabbá teheti Budakalászt.

KÖZÖS ÜGYÜNK: A MANDULÁS JÖVŐJE    A Mandulás Balatonalmádi egyik legélőbb közösségi és természeti tere: gyerekek mindennapi játszóhelye, a fiatalok találkozópontja, a kutyát sétáltatók és a sétálók kedvelt útvonala, valamint a Séd‑patak ökológiai folyosójának értékes része.    A Manduláson átvezetett új út terve aggodalommal tölt el bennünket. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk a figyelmet egy olyan kérdésre, amely a város lakóit, a gyerekeket, a családokat és a természetet egyaránt érinti — és amelyben hisszük, hogy közösen megtalálhatjuk a Balatonalmádi számára legjobb megoldást.  Hisszük, hogy a város fejlődése és a természet védelme nem ellentétes célok.  Balatonalmádi közös értéke a természeti környezet, a gyerekbarát városi terek és a közösség ereje. Ezeket szeretnénk megőrizni — együtt, egymásra figyelve. Így elindítottuk a Mandulás megóvásáért szóló aláírásgyűjtést. Ha Te is szeretnéd, hogy ez a zöldterület megmaradjon a gyerekeknek, a közösségnek és a természetnek, csatlakozz.  

A tréningközpont egy zárt, koncentrált és veszélyes munkavégzésre tervezett sportlétesítmény. A megnyitott úton megjelenő gyalogos- és gépjárműforgalom kiszámíthatatlan helyzeteket teremt. A megriadó 500-600 kilós versenylovak és a gépjárművek találkozása beláthatatlan, akár halálos kimenetelű balesetekhez is vezethet, mind a lovasok, mind a civilek esetében. A hatalmas bírság egy eleve nehéz anyagi helyzetben lévő történelmi sportágat és nemzetgazdasági ágazatot döntene véglegesen romba, amely a magyar kulturális identitás szerves része. Megfizetése a tréningközpont azonnali csődjét és bezárását, a lovas szakma és a területen élő szakemberek megélhetésének és lakhatásának ellehetetlenülését, végső soron pedig a védett természeti terület spekulatív beépítését vonná maga után. A reptér teljes területe, de különösen a említett útszakasz melletti öreg fák a fokozottan védett (példányonként százezer forint természetvédelmi értékű) füleskuvik talán legnagyobb hazai populációjának fészkelőhelyei. Ezeknek a madaraknak a megnövekedett forgalom miatti zavarása vagy elűzése – kiemelten a fészkelési időszakban - bűncselekmény. Kevés olyan – az Alagi Lóverseny és Tréningközpontnak köszönhetően ráadásul ikonikus – város van az országban, ahol ezek az adottságok egy helyen megtalálhatók. Ezzel a lehetőséggel élnie kellene az önkormányzatnak, nem tönkretenni. Ha neked is fontosak Dunakeszi történeti és természeti értékei, csatlakozz a kezdeményezésünkhöz, írd alá és oszd meg a petíciónkat!

Nem a fejlesztések ellen vagyunk. Azt szeretnénk, hogy a Dunakanyar ne váljon túlterhelt turisztikai folyosóvá, ahol a helyiek életminősége háttérbe szorul. A Dunakanyar nem egy átmenő parkoló vagy rendezvényzóna. Élő települések és érzékeny természeti területek együttese, amely hosszú távú, felelős tervezést érdemel. A Tegyünk Együtt a Dunakanyarért csapata

  Írd alá a petíciót – támogasd a doktoranduszok kezdeményezését az élhető ösztöndíjakért! A magyar képzésben részt vevő doktoranduszok alap ösztöndíjának összege 2016 óta változatlan. A képzés első két évében ez az összeg havi 140 680 Ft, a második két évben 180 680 Ft.   Ezért javasoljuk, hogy a felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott doktori képzésben részt vevő hallgatók alanyi jogon járó ösztöndíját rögzítsék a mindenkori bruttó garantált bérminimum (373 200 Ft/hó) szintjén. Ezt az összeget jelenleg az egyetemek finanszírozási kerete nem teszi lehetővé, ezért szükségesnek tartjuk további források biztosítását. Ezt a nyílt levelet különböző egyetemekhez kapcsolódó doktoranduszok állították össze. A kezdeményezést egy újonnan létrehozott, egyetemeken átívelő információs doktorandusz háló szervezi, amihez alábbi linken lehet csatlakozni.  

Szeged múltja nem akadálya a fejlődésnek, hanem annak egyik legfontosabb erőforrása. Egy korszerű egyetemi városrész akkor lehet igazán értékes, ha nem eltörli a hely történetét, hanem képes azt beépíteni a jövőbe.

Magyarország leghosszabb saját folyója, a Zagyva pusztulófélben van. Maga a folyó és a vízgyűjtője is teljes egészében Magyarországhoz tartozik.  Ennek ellenére a folyó és annak környezete jórészt a kiszáradás szélén áll. Bizonyos időszakokban a Tiszáig már csak épp, hogy elcsordogál.   A Zagyva Jászság fölötti szakaszán – úgy, mint Hatvan vagy Pásztó környékén - a szűk mederben az év nagy részében alig van már valami víz. Az ártéri területek pedig egy kiszáradt agrársivatagra hasonlítanak leginkább.  Természetszerű élet leginkább már csak a Tarna folyó - mint fő vízadó - torkolata alatt maradt meg.   Ennek a maradék még élő résznek a pusztítása pedig újult erővel folyik a következő módokon:  1. Tisztítatlan szennyvíz beleengedésével a folyóba (Jászberény, Jásztelek szennyvíztisztítók esetében bizonyítottan),   2. a folyó szétszabdalása túlméretezett fenékküszöbök (továbbiakban gátak) építésével a természetes környezet ökológiai helyzetének és jövőjének figyelembe vétele nélkül védett Natura 2000-es területeken  (például a közigazgatásilag Jásztelek településhez tartozó Pusztamizse esetében),  3. a megépült gátak alatti természetes folyószakaszok leapasztásával és az élővilág számára élhetetlenné tételével védett Natura 2000-es területeken  (például Alattyán település és környezetében),  4. mesterséges gátak fölött a folyó visszaduzzasztott vizének öntözési célú használatával, valamint magánvíztározóba töltésével (Jásztelek település környezetében),      További tényezők, amik veszélyeztetik az élő folyó ökoszisztémáját:   5. A folyó vizének öntözési célú használata fenntarthatatlan módon kivétel nélkül minden szakaszon,   6. a folyó vizének kivezetése vagy visszatartása sok helyen sporthorgászati célokra,  7. a folyó ipari szennyezése: fényképekkel igazoltan például a bátonyterenyei akkumulátor-újrahasznosító üzemből,  8. az élő folyó medrében és partján található nádasok tarra vágása a madarak költési időszakában gazdasági hasznonszerzés miatt (például 2025 nyarán Maconka Horgásztó/Víztározó fölötti mederkotrás),   9. a természetestől eltérő, nem meanderező mesterséges meder bevágódása, mely valamennyi szabályozott folyónknál mérhető folyamat.   Ha a folyó túlhasználata tovább folytatódik, akkor hosszútávon mindenki rosszul fog járni. Itt az idő olyan vízgazdálkodási, tájhasználati stratégiát kidolgozni és alkalmazni, ami ténylegesen az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe fenntartható módon és törekszik a természetes állapot helyreállítására!  (Fotó: Mészáros János)