A nyílt kommunikáció és a lakosság tájékoztatása elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősítsük a bizalmat az önkormányzat és a polgárok között. Kérjük, hogy világos és részletes válaszokkal segítsen megérteni a látogatás jelentőségét és következményeit.

Emeljük fel a szavunkat azon kárpátaljai és egyéb ukrán menekültek érdekében, akiket a kormány legújabb rendelelete kilátástalan helyzetbe sodor.

A WHO és az Unicef is felhívta már figyelmet arra, hogy nagyon sok nő nem jut hozzá menstruációs termékekhez, mert nem engedheti meg magának. Ez a probléma nem csupán a fejlődő országokban van jelen, egy 2020-as jelentés szerint minden tizedik magyar nő tapasztalja a menstruációs szegénységet.  Emellett kutatások bizonyítják, hogy az Egyesült Királyságban az iskolás lányok közel fele hagyott már ki tanítást a menstruáció miatt, mert olyankor szégyellnek közösségben lenni. A Tesco lépése egy megoldás lehet arra, hogy fellépjünk a probléma ellen.  Amennyiben más áruházak is csatlakoznak a kezdeményezéshez, sokkal szélesebb körben javulhat a nők helyzete Magyarországon. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint Földünkön napjainkban mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik rendszeresen, és a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza. A kezdeményezés eleinte az új generációkat, a fiatalokat védi. A kivezetés folyamatos, több évtizedes átfutással történik. Ez a módszer azokat célozza, akik még nem ismerik a dohányzás hatásait és a következő évek alatt szoknának rá. Magyarországon az évi 22-23 ezer dohányzással kapcsolatos többlethalálozást fokozatosan csökkenti. Az egészségügyi helyzet jelentős javulása várható hosszú távon. A méreganyagok nem csak a szervezetben dúsulnak fel, a füst a levegőt, az eldobott csikk a talajt és a vízkészletet szennyezi.  A britek már elkezdték. Ha mi is felvesszük ezt a fonalat, mások is követni fognak. Induljunk el egy egészségesebb, fenntarthatóbb jövő felé vezető úton!

Az üzemanyagok árának emelkedése miatt emelkedik az élelmiszerek ára is, ez pedig a bérek és a nyugdíjak elértéktelenedését okozza.

Még időben vagyunk, hogy leállítsák és újragondolják a Rádió felújításának a tervezését. Két legyet üthetünk egy csapásra:  mentsük meg műemlékként (esetleg más kulturális célra) a Rádiót és ne zúdítsunk még néhány ezer egyetemistát az egyébként is zsúfolt belvárosra, valamint mentsük meg a teljes pusztulástól a főváros egy több, mint 150 éves emblematikus helyszínét, és ennél jobb helye keresve se lehet a Pázmány Campusnak. Mindenki jól jár. 

Nem hagyhatjuk, hogy szakmai indoklást nélkülöző, esetlegesen politikai vagy személyi konfliktusokból fakadó döntések szülessenek a fejünk felett! Állj ki te is a szentesi drámai tagozat oktatói, diákjai és szüleik mellett, hogy a képzés továbbra is az eddigi minőségben és rendszerben működhessen! 

Ha neked is eleged van abból, hogy a Fidesz hülyének nézi az állampolgárokat (főleg a saját szavazóit!), hogy folyamatosan keverik a párt és a kormány fogalmát, és hogy milliárdokat vernek el felesleges dolgokra ott, ahol a gyerekvédelem, a klíma krízis, az egészségügy, az oktatásügy (és még sorolhatnánk) nemhogy háttérbe szorulnak, hanem egyszerűen nincsenek is terítéken, akkor csatlakozz!

Nem katonák kellenek az iskolákba, hanem megfelelő munkakörülmények és versenyképes bérek! Számos oktatással foglalkozó civil és szakmai szervezet kifejezte a tiltakozását az új szabállyal szemben. Ha versenyképes, XXI. századi oktatást szeretnénk, amely képes felkészíteni a gyermekeket a jövő kihívásaira, akkor azt nem képzetlen katonákkal kell megtenni!

Csatlakozz hozzánk, hogy 2026-ban már minden magyar választópolgár egyenlő feltételekkel szavazhasson az országgyűlési választásokon!

Hajléktalan ügyfeleinket gyakran éri hátrányos megkülönböztetés és megalázó bánásmód, és visszatérően előfordulnak gyűlöletbűncselekmények is velük szemben. A politikusoknak nagy felelőssége van a hajléktalanságról szóló közbeszéd alakításában és nekünk szociális szakembereknek meg felelősségünk van abban, hogy kiálljunk azokért az elesett, rászoruló embertársainkért, akikért nap mint nap dolgozunk.  Nem azzal vitatkozunk, hogy ne lehetne nagyobb rend vagy tisztaság a tömegközlekedésben. Nem is azzal, ha a politikusok olyan javaslatokat fogalmaznak meg, amelyek szerintük javítanák a biztonságot és az utasok biztonságérzetét a buszokon és a villamosokon. Ezeket a javaslatokat viszont el lehet mondani anélkül is, hogy, közben az indulatok céltáblájává teszünk kiszolgáltatott embereket, akiknek anélkül is van elég gondoljuk, hogy a politikusok a fejük felett az ellenük való indulatkeltéssel próbálnak meg szavazatokat szerezni.  Szentkirályi Alexandrát és Vitézy Dávidot arra kérjük: hagyják abba a gyűlöletkeltést, és ne nyerészkedjenek mások nincstelenségén - se a kampányban, se később a Fővárosi Közgyűlésben. Aláírásoddal támogasd te is a kezdeményezésünket, álljunk ki közösen a haszonszerzésből elkövetett gyűlöletkeltés ellen! A közös kiállást elindító szociális szakemberek: Szegedi Dezső szociális munkás Rácz Katinka szociális munkás Hegyi Armand szociális munkás  Bakosi Tamás, szociális munkás Bihari György, szociális szakember Halászi Júlia, szociális munkás Papp Rita, szociális munkás Stanczel Adél, szociálpolitikus, szupervízor Kártyás Irén, szociális munkás Virág Tamás, szociális munkás Fialla Marianna, szociális munkás Klug Ivett, szociális munkás Gombos Miklós, szociális munkás Székács István, szociális munkás Hajdu Csilla, szociális munkás Kepe Róbert, szociális munkás Dallos Judit, szociális szakember Ország Dóra, szociális munkás Meleg Sándor, szociális munkás Tápi Eszter, szociális munkás Kiszely Tibor,  szociális munkás Mihály Bulcsú, szociális munkás, oktató

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy magát európainak gondoló város egy polgármestere ne válaszoljon az ott lakók kérdéseire, és azt is, hogy humánusnak próbálja beállítani azt a módszert, aminek végén az állat egyértelműen meghal, előtte pedig sokáig szenvedhet.  Forrásaink szerint az adott piacon azért alakult ki a probléma, mert pár ember a piac területén belül etette a galambokat, ezért ők odaszoktak. Nem kaptunk választ arra a kérdésre sem, hogyan próbálják ezt megakadályozni a jövőben.  Nem azt vitatjuk, hogy nincs szükség intézkedésre, hanem az intézkedés módjával nem értünk egyet. A galambokat ma „szárnyas patkányoknak” nevezik, pedig ezeket az állatokat – a kutyához hasonlóan -, az ember szelídítette magához, hogy használja őket. Leveleket, üzeneteket kézbesített nekünk, pótolhatatlan fontosságú munkát végzett egészen addig, ameddig fel nem találták a telefont. Akkor már nem volt hasznunkra, ezért az ember a sorsára hagyta. Csakhogy közben a madarak hozzánk szoktak, sőt, a városokban élő galambok többsége képtelen megélni a vadonban. Borzasztóan szomorú, hogy ennyire cserbenhagyja az emberiség azt a fajt, amelyik egykor csaták és birodalmak sorsát döntötte el. Léteznek valóban humánus megoldások a galambok távol tartására és létszámuk csökkentésére is, például fogamzásgátló tablettával etetni őket, de van egy Svájcban több éve működő projekt, ahol úgynevezett védett galambdúcokat hoznak létre, amik ott tartják a galambokat. Ezek mind valóban európai és valóban humánus módszerek. A mostani viszont nem az. Ezért kérjük Polgármester urat, hogy gondolja át ezt a módszert, és keressen szakemberekkel egyeztetve valódi megoldást a problémára.