• Magyarország nyissa meg az Ukrajnával határos határait!/Hungary must open its borders with Ukraine!
    Senkinek ne kelljen háborútól szenvednie, az életét féltenie. Legyen Magyarország befogadó ország!
    86 a 100 Aláírásból
    Készítette: Йоанна Ханджиева
  • Állítsák le a veszprémi székesegyház társadalmi konszenzus nélküli átépítését/rombolását!
    Amennyiben önnek is fontos, hogy az utódai is tanúi legyenek, hogy nagyszüleink, dédszüleink, hol keresztelkedtek, hol bérmálkoztak, esküdtek egymásnak örök hűséget, vagy csak látni szeretné, hogy hol tették le a bűneiket, kérjük támogassa aláírásával petíciónkat.
    3 196 a 4 000 Aláírásból
    Készítette: Kolos Kohár
  • Kis létszámú óvodai csoport létrehozása
    Csatlakozz, ha azt szertnéd, hogy minden gyerek megkapja a számára megfelelő nevelést-oktatást, amihez joga van. Ez jó a sajátos nevelési igényű és a többi gyermek számára is.
    130 a 200 Aláírásból
    Készítette: SZIKRA Tehetséggondozó Egyesület Picture
  • Magyarország Jereváni Konzulátusa Újranyitásáért - Sorry Armenia
    A magyarok és az örmények, ill. Magyarország és Örményország hosszú baráti viszonyra tekinthetnek vissza amit az Orbán-kormány a "baltás gyilkos" üggyel tönkretett. Sajnáljunk Örményország! Sorry Armenia! A magyar képviselet újranyitásán kívül azt is szeretnénk, hogy Magyarország ismerje el hivatalosan az örmény népírtást.
    122 a 200 Aláírásból
    Készítette: Magyarország Jereváni Konzulátusa Újranyitásáért Sorry Armenia Picture
  • Több szeméttárolót a Gellért-hegyre
    Mindannyiunk érdeke, hogy egy olyan környezetben töltsük el mindennapjainkat, ahol a helyiek és az idelátogató turisták is maradéktalanul tudják élvezni - a nyüzsgő belváros közelségében - a Gellért hegy által nyújtott természeti értékeket.
    140 a 200 Aláírásból
    Készítette: Enikö Hajnal
  • Hévíz / hulladékudvar / Hévízi-tó
    Hévíz fürdőváros, egyedülálló és a több mint kétszáz éves orvosszakmai hagyományok elismert üdülőhelye a Hévízi gyógytó, egyben a világ egyik legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava. Ellentétben a többi melegvizes tóval, amelyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi tó egy tőzegmedrű forrástó, amelyet a 38 méter mély forrásbarlangból feltörő, 38 °C-os víz táplál, percenként 30–40 ezer liter vízhozammal. Páratlan természeti környezetét a mellette fekvő csodàlatos park, a vízfelszín felett lebegő páraréteg, a tőzeges véderdő, valamint a tó felszínén úszó tündérrózsák is különlegessé teszik. Logikus lenne, ha Hévízt s környezetét a megfelelő szakemberek bevonásával környezettudatosan óvnánk, megőriznénk és ennek értelmében ökológikusan csak a megfelelő körültekintéssel és mértékben fejlesztenénk. A tó vize azért is számít unikumnak, mert a források vízhozama oly magas, hogy a víz három és félnaponta a tóban kicserélődik és hőmérséklete eléri a 37-38 °C-ot. A gyógyvíz gazdag ásványi anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait, és kiemelten kedvező gyógyhatású a gyógyvízben lévő radon. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító gyógyiszap, amely időről időre megújul a tavat körülvevő tőzegláp és a tó közötti mélységi vízmozgás következtében. A tó gyógyvize tehát egyedülálló, radioaktív és gyógyhatását fokozzák a tőzeglápról folyamatosan kioldódó kémiai anyagok. A jelenleg Hévízre tervezett és megszavazott hulladékudvar veszélyeztetheti a tőzegláp tisztaságát és annak értékes anyagait. A hulladékokról szóló törvény előírásai szerint is "hulladékudvart az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kellene működtetni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, NE okozzon a lakosságot zavaró / határértéket meghaladó zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket." (2012. évi CLXXXV. Tv. 6. § (1) bek.) Ezen előírásoknak a Hévízre tervezett hulladékudvar sajnos nem felel meg. Ráadásul a hulladékudvart nem belterületen vagy a belterületek közvetlen közelében kellene kialakítani, hanem a lakott területektől távolabb, olyan helyen, ahol a környéken élők nyugalmát, mindennapi életét a lehető legkisebb mértékben zavarja. Tegyük fel tehát a kérdést: helyes-e 2 km-re a tótól északi irányban a tőzegláp Hévíz-Egregy városrészére eső részén egy hulladékudvart építeni? A helyi „Forrás” hetilapban leközölt: „ide a lakosságtól és szállodai, vállalkozói tevékenységből származó nem veszélyes hulladékok papír, műanyag ÉS veszélyes hulladékok festékes dobozok kerülnek, és még amit a polgármesteri hivatal meghatároz”. Megnéztük a környezetvédelmi hatóság 2005. évi jelentését, amelyből kiderül, hogy Hévízen 600 tonna/év mennyiségű veszélyes hulladék keletkezett. A veszélyes hulladékok néhány 10 vagy 100 mg-ja m3-enkénti fürdővízre számítva engedhetők csak meg. Tehát milliárd nagyságrendű m3 vizet tudnánk leszennyezni. Nos, a tőzegen, ha elindul a szennyezés, ezt úgy kell elképzelni, mint egy szivacsot! Egy folyékony szennyezés a tőzeglápon haladva gyorsan eljuthat a tóhoz. Elég egy festékes dobozba zárt hígító, vagy ennél rosszabb, ha növényvédőszer van benne, ami gondatlanság miatt leeshet, kiborulhat, közben érkezik egy záporeső és kész a baj... Egy helyi hévízi lakos megkérdezte a városi közmeghallgatáson az illetékes városi kabinet és a beruházást teljesítő cég képviselőit, hogy hova fog folyni a tervezett hulladékudvarról a csapadékvíz. A beruházó azt válaszolta, hogy majd engedélyt kérnek az önkormányzattól, hogy becsatlakozhassanak a helyi csapadékvíz elvezető hálózatba. Igen, de a valóság az, hogy 200 m-re és 10 m-rel magasabban található a csapadékvíz elvezető csatorna. Tehát, a csapadékvíz simán belefolyik a tőzeglápba, és az gyorsan továbbviszi majd a kiömlött szennyezést. Továbbá felháborítónak találjuk azt is, hogy a hulladékudvar helyét sikerült a Hévíz-Egregy városrészbe, 50 m-re a Római sírkert melletti GAMESZ Udvar területére tervezni. A Római kori romkert - benne park, múzeum, játszótér - határolja, amit a vendégek is látogatnak, így ténylegesen az is turisztikai terület. Mint ismeretes, a „római katona sírja” is itt látható a múzeumban. Ez a rész tehát egy védett régészeti terület is, sem turisztikailag, sem környezetvédelmileg nem való itt hulladékudvart létesíteni! Továbbá a romkerttől vezető borút folytatása az Egregyi szőlőhegy, benne sok vendéglátó egységgel valamint az Árpád-kori Szent Magdolna templom is. Érdekes képet festene Hévízről, ha ezek közvetlen közelében hulladékudvar létesülne... Egyébiránt az egész Hévízi gyógytó természetvédelmi terület, és UNESCO védettségi várományos.... Fontos a települési hulladék elhelyezésének megoldása, de nem olyan módon, hogy az egy egész városrész érdekeit sértse, nem úgy, hogy a környezetet veszélyeztesse, az ott lakók nyugalmát és pihenését zavarja, vállalkozásaikat hátrányosan érintse. Végezetül felmerül tehát a kérdés: szükség van-e egyáltalán egy újabb költséges hulladékudvar kialakítására, amikor a Hévíztől mindössze 7 km-re található Keszthelyen már van hulladékudvar, azaz egy hulladék begyűjtő és hulladékválogató hely.
    712 a 800 Aláírásból
    Készítette: Hèvìzèrt Aggòdòk Közössège Picture
  • Veszprém legyen roncsautómentes!
    A Városüzemeltetési Iroda évente 30-35 új roncsjárműről tud a lakótelepeken. Ezeknél fennáll az akkumulátorsav és az üzemanyag környezetbe kerülése, elhanyagolt állapotuk miatti vezetékek szivàrgása miatt. Nem tartják a lépést az új autók kikerülésével, a Deák Iskola buszmegállójánál 4 éve áll egy jármű a lakók szerint, a Város a tulajdonosi jogokat gyakorló végrehajtóra mutogat, nem utasítja a végrehajtót. A környezet szennyezése és elcsúfítása tarthatatlan állapot.
    6 a 100 Aláírásból
    Készítette: Gábor Szabó
  • Idős otthont temető mellé?
    Szeretne-e Ön idős korában a temető szomszédságában lévő idősek otthonába költözni? ⛔ Igen, remek ötletnek tartom. a temető közelsége megnyugtató számomra. legalább minden nap láthatom a végső célt, Csak az úton kell átvinniük és már temethetnek is. ✅ Nem. Még az ötlet is felháborító, és morbid, hogyha kinézek az ablakon máris a temetőt látom. Még a kétezres évek elején Várpalota akkori önkormányzata 45 millió forintért megvásárolta az inotai temető mellett megkezdett „Szociális Otthon” megnevezésű félkész épületet. 2010-ben pályáztatás mellőzésével akarták eladni, de nem sikerült. ( Országgyűlési választás 2010. Április 11 és 25 között volt) 2014 januárjában jelentkezett egy Kft, amely 45 millió ft-ért megvette volna a parlagon hagyott, állagmegóvási munkákat is nélkülöző telket és épületmaradványokat. Az eladás érdekében az akkori önkormányzati testület a korlátozottan forgalomképes ingatlant üzleti vagyonná minősítette át. A médiában közhírré kürtölték, hogy végre megépül az idősek otthona. A vételre aztán a Kft elállása miatt mégsem került sor. (Országgyűlési választás 2014. Április 6.) Legközelebb 2016 decemberében hallunk róla. A képviselő testület tudatta, hogy az idősek otthona engedélyezési terveinek felülvizsgálata, az engedélyezési tervdokumentációja elkészült, az építési engedély jogerőre emelkedett, a kiviteli tervek elkészítése folyamatban van. Legutóbb 2021 végén jelentették be, hogy pályázaton nyert egymilliárd (1000000000,-)Ft-ot fordítanak a közel 20 éve elhanyagolt, gondozatlan épületmaradványa. (országgyűlési választás 2022. április 3.) Sem az államnak sem a városnak nincs saját pénze. Amivel gazdálkodhatnak, azt tőlünk, adófizető állampolgároktól szedik be, ezért jogunk van tudni és beleszólni, hogy mire költik a pénzünket! Komolyan gondolja-e az önkormányzat, hogy az idősek otthonának a temető tőszomszédságában van a legjobb helye? Mi, Várpalotai Polgárok azt gondoljuk, hogy az inotai temető melletti terület erre morálisan alkalmatlan. Várpalotai Polgárok közössége
    86 a 100 Aláírásból
    Készítette: Polgárok Várpalotai
  • Védelmet idős korú fáinknak!
    A nagyobb méretű fák megmentésének egyik sikertörténete a balaton-felvidéki 71-es út menti nyárfák filmbe illő sorsa 2012-ben. Az, hogy ők megmenekülhettek a kivágás elől, a helyi civilek összefogásának és az országos figyelemnek köszönhető. Előtte közel ezer egészséges út menti fa esett áldozatul a térségben. Egyiküknél sem készült felmérés az állapotukról és nem vonták be a helyieket sem a döntéshozatalba, sőt nem is értesítették őket a kivágás előtt. Az akkori történésekkel kapcsolatban a civil összefogással egy időben Védőbeszéd is készült az út menti fákért, melynek tartalmát, azt, hogy független szakértőket és a helyi közösségeket is vonjanak be a döntésekbe, beleépítettük a petíció követeléseibe. De nemcsak parkfák és út menti fák, hanem egész faállományok tűnnek el, sokszor a hatályos törvények kijátszásával. Ez a káros folyamat az elmúlt tíz éveben sajnos csak felgyorsult. Mint egy járvány terjed az a szemlélet, hogy a fa nem érték, hogy ellenség, hogy pótolható lenne. Pedig ez nincs így, a kifogások, magyarázkodások mintha a döntéshozók és a favágást elvégzők lelkiismeretét kívánnák csitítani. Most már számos település fájlalja az idős korú fákat és egész facsoportokat károsan érintő, eltüntethető beavatkozásokat. Emellett a durva, szakszerűtlen csonkítások is megkövetelik az árukat: a fák nemcsak „elveszítik fa jellegüket”, hanem ezáltal lassú halálra is ítéltetnek. Az idős korú fák elvesztése viszont egyúttal a környezetünk minőségének és így egészségünk lerontása, múltunk és jövőnk eltörlése egyben. Ezért ennek gátat kell vetni. Követeléseinket helyi és országos döntéshozóknak címezzük, valamint eljuttatjuk a hatóságokhoz is. Felhívjuk a választópolgárok figyelmét arra, hogy az Önkormányzati választásokon olyan jelöltekre szavazzanak, akik elkötelezik magukat a fák védelme mellett. Egyúttal felhívjuk civil szervezetek, iskolák, érdeklődő körök stb. figyelmét arra, hogy minden szinten és minden már létező rendelkezéssel álló eszközzel tudatosítsák az idős korú fák értékét. Helyben fogjanak össze a védetté nyilvánítás érdekeben. 2022 május 10. lesz a Madarak és Fák 120. világnapja, a Föld napjának testvérünnepe. Célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Erre felkészülve kérjük a helyi civileket, hogy vegyenek rész a helyi idős korú fákért szervezett Bölcsek Köre Futamokban, mely a „mozdulj az idős fákért” hívószó alatt minden korosztályt bevonva hívja fel a figyelmet az értékes, megvédendő fákra. Egyúttal ezek alatt is gyűjtsék az aláírásokat petíciónkhoz! Csatlakozzunk minél többen, védjük meg az idős korú fákat! További információ itt: https://www.barke.hu/projektjeink/vedelmet-idos-koru-fainknak Kiskunhalasi Hazatalálás Baráti Kör Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság BARKE - a helyes természeti erőforrás-gazdálkodásért
    635 a 800 Aláírásból
    Készítette: Sallee-Kereszturi Barbara
  • Legyen Iványi Gábor Magyarország következő köztársasági elnöke!
    Fontos lenne, hogy egy jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező jelölttel lehessen tükröt tartani az Orbán-rendszernek és Orbán jelöltjének, Novák Katalinnak.
    29 759 a 30 000 Aláírásból
    Készítette: Réka Ildikó Héjas
  • Újabb miskolci nyílt levél a közoktatás helyzetéről.
    Azt sosem gondoltuk, hogy majd pont a miskolci iskolák tanáraival fognak egyeztetni az oktatás irányítói, de hogy lényegében senkivel sem, aki kritikát fogalmaz meg, az legvadabb elképzeléseinkben sem merült föl. Nem számítanak a több évtizedes szakmai szervezetek, a szakszervezetek, de még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar sem. Ha épp arra volt szükség, akkor alapítottak helyettük/mellettük másikat. Nem tudunk tényfeltáró kutatásokról, kidolgozott programról a felfelé ívelés érdekében, nincs rendszer az egymás utáni döntésekben - sőt, az az érzésünk, az egymást követő lépések annak kényszeréből erednek, hogy a korábbi hibás döntések okozta káoszon próbáljanak meg úrrá lenni. Új alapokra helyezett oktatási rendszer kell! A jelenlegi helyzet már régóta tarthatatlan. Új évszázadban élünk több mint két évtizede: nem lehet kiindulópontnak tekinteni egy huszadik század közepi oktatási rendszert, s azt toldozgatni-foltozgatni. Vegyük már végre észre: az oktatás területén környezetünk, Európa, de a világ nagy része is elhúzott mellettünk. Már nem az a kérdés, hogy mikor fog összeomlani a magyar közoktatás, mert már javában omlik, egyes helyeken már össze is omlott. Az olyan iskolákban, ahol rendszeresen nincs kémia-, fizika-, angol-, informatika…stb. óra, ott már nincs elfogadható színvonalú oktatás! Már csak gyermekmegőrzés van. Ezekben az iskolákban a tanuló nem kapja meg a neki járó, fejlődéséhez szükséges „szolgáltatást”, eleve hátrányban lesz azokkal a társaival szemben, akik olyan szerencsések, hogy minden órájukat szakszerűen megtartják, mert nincs az iskolájukban tanárhiány. Mert igenis VAN tanárhiány, ahogyan ezt a diákok és a szülők sokasága napi szinten tapasztalja is. És miért is nincs elég tanár? Részben az eddig felsorolt, nem éppen optimálisnak nevezhető munkakörülmények miatt. Másrészt hivatásunknak az utóbbi időben soha nem látott mélységekbe zuhant társadalmi elismertsége miatt. Mi vagyunk azok, akik sokak szerint alig dolgozunk és rengeteget vakációzunk. Ha ez így van, akkor vajon azok, akik így gondolkodnak, miért nem akarnak tanárok lenni? Legyünk önkritikusak: nem vagyunk mind tökéletesek. De reményeink szerint mindenkinek az életében lehetett jelen olyan pedagógus - óvó néni, tanár bácsi -, akire szeretettel emlékszik vissza, mert megtanította írni; mert sokat foglalkozott vele, mikor gondjai voltak; mert elvitte színházba vagy kirándulni; mert jól felkészítette az érettségire; mert megértő volt vele; mert jó hangulatú órákat tartott; mert egyszer elnézett egy csínytevést… Sokfélék vagyunk. Többségünk sokat dolgozik (nagyon - hetente több mint 50 órát) a körülmények ellenére. Ezt vállalnunk csakis a gyerekekért érdemes. De ezzel visszaélni minősíthetetlen cinizmus. Sokat javítana megítélésünkön, ha a döntéshozók kommunikációja sem a sztereotípiákat erősítené. Ha úgy kezelnének minket is, mint akik diplomájukat azért kapták, mert értenek ahhoz, amit csinálnak. Nem kellene például ezt újra bizonyítani valami életpályamodellnek nevezett adminisztrációs őrület keretében. Olyan bizalommal kezelnének, mint aki képes szakmai döntéseket hozni: tanítványai ismeretében tudja, hogy mit, mikor, hogyan, milyen oktatási segédeszköz használatával tud a legjobban megtanítani. Olyannak, akire a családok legféltettebb kincsüket bízzák. Természetesen ehhez megfelelő bérek is kellenek. Felsőfokú végzettségünk van, értelmiséginek tartjuk magunkat, s ezt el is ismerik a világon mindenhol, tehát akkor minket is megillet az ennek megfelelő munkabér. A jelenlegi infláció miatt már nem csak hónap végén vannak anyagi gondjaink. Remélem, hogy azt tényleg senki nem hiszi, hogy „véget nem érő szabadságainkat” luxusutazásokkal töltjük. Pedagógus házaspároknak saját gyerekeikkel szemben van lelkiismeret-furdalása, mert náluk a nyaralás rokonlátogatásokban merül ki. Hogyan fordulhat az elő, hogy egy kezdő tanár fizetése nem éri el a garantált bérminimumot, ki kell azt arra egészíteni? Összehasonlításképpen egy nagykereskedelmi láncnál a kezdő eladók fizetése idén január 1-től 362 600 Ft (azaz 100 ezer forinttal több). Pedagógusok esetében a cafetéria és a jutalom is ismeretlen fogalmak. Még egy miniszteri elismerés is kimerül egy oklevélben és egy szál virágban(!). Így hogyan várhatjuk el, hogy lesz utánpótlásunk? Hat évet öregedtünk az első levél megjelenése óta, és ez alatt az idő alatt alig akadt fiatal kolléga, aki az azóta nyugdíjba vonultak helyébe lépett volna. Nem véletlen: ilyen „röhejes” fizetésre kevesen vágynak. 2013-ban kaptunk utoljára alapbéremelést (évekig elhúzva, több részletben, így lehetett azt kommunikálni a társadalom felé, hogy a pedagógusok már megint, már megint…). Ezért kilenc év után most ne utalgasson senki arra a 9 % körüli megalázó pótlékra, amit a mi közösségeink is visszautasítottak, ennek ellenére mégis döntöttek róla. Nem alamizsnát kérünk! És a munkánkat segítő kollégák (oktatástechnikusok, rendszergazdák stb.) fizetése még a miénknél is gyalázatosabb! Azonnali együttgondolkodást szeretnénk az oktatásról, és megoldásokat, melyek már most is irdatlan nagy késésben vannak. SEGÍTSÉG! Minden gondolkodó, jószándékú honfitársunktól ezt várjuk! Mert a helyzet drámai. Nem kérünk viszont a megbélyegzésből, mert ki merjük mondani a véleményünket. Mert mi továbbra is TANÍTANI akarunk! Megbecsülten - mind erkölcsileg, mind anyagilag. A tanári szobákban jó hangulat csak akkor lesz újra, ha azt látjuk, értelme van a munkánknak. Arra tanítjuk gyerekeinket, amire kell, ami elvárható a harmadik évezred elején: problémamegoldásra, együttműködésre, elfogadásra, önfejlesztési igényre és képességre, szorgalomra, kitartásra, demokráciára, önkifejezésre, kritikus gondolkodásra… Mert csak így születnek nagy dolgok, melyek előrébb viszik az országot, a világot. Miskolc, 2022. február 03. Közel 200, miskolci, állami fenntartású gimnáziumban dolgozó tanár
    2 499 a 3 000 Aláírásból
    Készítette: Miskolci tanárcsoport
  • Védjük meg Tata vizeit és forrásait!
    Tata különleges geológiai-hidrológiai adottsága okán a vizek városa volt. Az elmúlt évszázad második felében még bővízű forrásaink sorra elapadtak. Forrásainkra kedvező fordulatot hozott a bányák bezárása, a bányászati tevékenység beszüntetése, a vízkiemelések megszűnése. A bányák bezárása után a karszttestben újra megkezdődött a víz emelkedése, sorra jelentek meg ismét forrásaink. 2019 óta azonban megint több vizet emelnek ki a karsztból - elsődlegesen az ipari üzemek számára! -, mint amennyit a természet pótolni tud! Emellett jelentősen csökken a csapadék mennyisége, és kiszámíthatatlanná vált a csapadékeloszlás. Mi, a hidrológiai-ökológiai egyensúlyért, az ivóvíz minőségű karsztvizeinkért, városunkért aggódó polgárok magyarázkodás helyett tényeket akarunk tudni és intézkedéseket várunk városunk forrásainak érdekében! Az ivóvíz minőségű karsztvíz olyan érték, amelyre kötelességünk vigyázni! Kérjük, hogy haladéktalanul készüljön VÍZMÉRLEG az Által-ér vízgyűjtő területére! Követeljük, hogy amíg a vízmérleg nem áll rendelkezésre, és forrásaink, vizeink védelmében az intézkedések nem történtek meg, a karsztból minden további vízkitermelést állítsanak le! Csatlakozz petíciónkhoz, ha Te is úgy gondolod, hogy Tata civil szervezeteinek és polgárainak megfelelő tájékoztatás, karsztvizeinek és forrásainak pedig kiemelt védelem jár! Stop Avalon Tata Civil Mozgalom
    2 368 a 3 000 Aláírásból
    Készítette: Stop Avalon Tata Picture