100 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter; Dr. Búza László élelmiszergazdasági, -kereskedelmi és -műveltségi államtitkár; Dr. Németh‑Weingartner Lilla, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője
Biztonságos címkézést az allergiásokért: reformot a „nyomokban tartalmazhat” jelölésre!
Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Asszony!
Alulírott magyar állampolgárok – ételallergiával, cöliákiával és egyéb súlyos táplálkozási betegséggel küzdő fogyasztók, valamint családtagjaik – azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy a fogyasztók egészségének védelmében és a biztonságos vásárláshoz való joguk érdekében kezdeményezzenek élelmiszerjogi reformot nemzeti és európai uniós szinten.
Fő követeléseink:
- Európai uniós jogalkotás kezdeményezése: Kérjük, hogy Magyarország Kormánya az Európai Unió Tanácsában hivatalosan kezdeményezze a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet felülvizsgálatát és módosítását. Kérjük, hogy a rendelet tegye jogilag kötelezővé az egységes, kockázatértékelésen alapuló elővigyázatossági allergénjelölési rendszer (PAL) alkalmazását minden olyan terméknél, ahol a gyártási folyamat során fennáll a keresztszennyeződés kockázata.
- Szigorúbb hazai hatósági ellenőrzések: Kérjük, hogy a nemzeti hatóságok (NÉBIH) fokozottan és rendszeresen ellenőrizzék a piacon lévő élelmiszerek allergén-nyilatkozatainak valóságtartalmát, kiszűrve a külföldi termékek hiányos vagy hibás magyar fordításait, valamint a gyártók indokolatlan, felelősséghárító jelöléseit.
- A vendéglátás számonkérhetősége: Kérjük, hogy a kötelező jelölési reformmal párhuzamosan a kormány dolgozzon ki kötelező szakmai továbbképzési és tájékoztatási programokat a vendéglátóiparban dolgozók részére, hogy az éttermekben kínált allergénmentes (pl. gluténmentes) opciók a keresztszennyeződések kiszűrésével valóban számonkérhetően és biztonságosan valósuljanak meg.
Miért fontos?
Miért van szükség a változásra? – Egy érintett család története:
A jelenlegi szabályozási hiányosságok közvetlen egészségügyi kockázatot és mindennapos, súlyos életminőség-romlást jelentenek a betegek számára. Az, hogy ez a probléma mennyire valós és kézzelfogható, a saját családi példánkon keresztül is pontosan látszik.
A jelenlegi szabályozási hiányosságok közvetlen egészségügyi kockázatot és mindennapos, súlyos életminőség-romlást jelentenek a betegek számára. Az, hogy ez a probléma mennyire valós és kézzelfogható, a saját családi példánkon keresztül is pontosan látszik.
Kislányomról 9 éves korában derült ki egy vérvétel és biopszia során, hogy cöliákiás (gluténérzékeny). Látható külső tünetei nem voltak, de az IgA antitest értéke 100 felett járt. Ekkor egy kiküldetés miatt az Egyesült Államokban éltünk. Az ottani szigorú hatósági (FDA) szabályozásnak, a gyártók egyértelmű jogi felelősségének és a tiszta címkéknek köszönhetően egyetlen év alatt a kislányom IgA értéke a kritikus szintről lecsökkent az egészséges 5-ös értékre. Bár rengeteg helyen jártunk és éttermekben is ettünk, a címkék és a keresztszennyeződésre vonatkozó figyelmeztetések megbízhatóak, átláthatóak voltak a vásárlás pillanatában.
Miután hazaköltöztünk Magyarországra, a kislányom egészségügyi értékei az itteni közétkeztetés és a „Nyomokban tartalmazhat” sorok kaotikus hiánya miatt azonnal romlani kezdtek. Annak ellenére, hogy szigorúan betartottuk a szabályokat, a javulást csak úgy tudtuk újra elérni, hogy teljesen felhagytam a késztermékek vásárlásával: ma szinte kizárólag én főzök rá otthon, alapanyagokból, és csak olyan dolgokat veszünk meg, amin szerepel a hivatalos gluténmentes felirat. Egy év telt el a hazaköltözés óta, és még mindig nem tartunk ott egészségileg, mint az USA-ban. Ott egyszerű volt: elolvastam a címkét, és tudtam, mi a biztonságos. Itt állandó küzdelem a mindennapi bevásárlás.
A piac és a jelölések jelenlegi tarthatatlan állapota:
Jelenleg a magyar boltokban például egy csemegeuborka, ketchup, margarin, rágó, ízesített joghurt vagy akár egy torokfertőtlenítő nyalóka előtt állva a szülő tehetetlen. Hiába állítja egy gyógyszerész vagy egy gyártó honlapja, hogy a termék „jó”, ha a valóságban ugyanazon a gyártósoron gluténos terméket is előállítanak, de ezt a címkén nem kötelező feltüntetni. A fogyasztónak a vásárlás pillanatában esélye sincs megbizonyosodni a biztonságról; ehelyett az internetet kell bújnia, vagy e-mailekben, telefonon kell vadásznia a gyártók nyilatkozatait. Mivel a lányomnak nincsenek látható tünetei, nálunk csak a féléves vérvételen derül ki, hogy a jelölések hiánya miatt hibáztunk-e.
Jelenleg a magyar boltokban például egy csemegeuborka, ketchup, margarin, rágó, ízesített joghurt vagy akár egy torokfertőtlenítő nyalóka előtt állva a szülő tehetetlen. Hiába állítja egy gyógyszerész vagy egy gyártó honlapja, hogy a termék „jó”, ha a valóságban ugyanazon a gyártósoron gluténos terméket is előállítanak, de ezt a címkén nem kötelező feltüntetni. A fogyasztónak a vásárlás pillanatában esélye sincs megbizonyosodni a biztonságról; ehelyett az internetet kell bújnia, vagy e-mailekben, telefonon kell vadásznia a gyártók nyilatkozatait. Mivel a lányomnak nincsenek látható tünetei, nálunk csak a féléves vérvételen derül ki, hogy a jelölések hiánya miatt hibáztunk-e.
A jelenlegi uniós és hazai gyakorlat kaotikus és veszélyes:
- Sokan jogi védőbástyaként (önfedezésből) minden termékre ráírják a „nyomokban tartalmazhat” figyelmeztetést, ami indokolatlanul szűkíti a betegek amúgy is korlátozott lehetőségeit.
- Mások egyáltalán nem tüntetik fel a kockázatot, ami a súlyos allergiások (pl. anafilaxiás sokkra hajlamosak) számára közvetlen életveszélyt jelent.
- A külföldi termékek magyar fordításainál rendkívül gyakori, hogy egyszerűen lehagyják a szennyeződésekre vonatkozó figyelmeztetéseket.
Minden állampolgárnak és betegnek joga van tudni a vásárlás pillanatában, hogy mit tartalmaz, illetve a gyártási folyamat során mivel szennyeződhetett az adott élelmiszer.
Kérjük Önöket, hogy mint az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium minisztere, az élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkára, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke, álljanak a magyar allergiás és cöliákiás betegek és családjaik mellé, és kezdeményezzék ezt a létfontosságú reformot az Európai Unió döntéshozó szervei előtt, valamint szigorítsák a hazai ellenőrzési mechanizmusokat!