50 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Gajdos László miniszter és Kertész-Káldosi Zsuzsanna államtitkár (Élő Környezetért Felelős Minisztérium); Dr. Hegedűs Zsolt miniszter (Egészségügyi Minisztérium); Vitézy Dávid miniszter (Közlekedési és Beruházási Minisztérium)
Csendet a saját otthonunkban! Szabályt a hőszivattyúk és klímák zajára!
Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Államtitkár Asszony!
Ma nagyjából másfél millió kültéri klíma- és hőszivattyú-egység üzemel Magyarországon, számuk évről évre nő. Ezek jellemzően lakóingatlanok szomszédságában működnek, ahol az emberek élnek, pihennek és alszanak, és az ott élők közül sokaknál ez a berendezés nem egyszerűen zavaró, hanem derékba töri a mindennapjaikat. A hang, amely ezt okozza, nem feltétlenül hangos, mégis megállíthatatlan: átjön a falon és az ablakon, és nincs előle hova menekülni.
„Emberkínzás. Emberek élete, családja, karrierje megy tönkre akár pár hónap alatt."
— egy anonim válaszadó üzenete a döntéshozóknak
A hatósági mérés jellemzően mindent rendben talál, mégis van, aki emiatt hónapok, évek óta nem alszik át egy éjszakát, nem nyit ablakot, nem ül ki a kertjébe. A mérés ugyanis azt a hangtartományt figyeli, amelyre a fül a legérzékenyebb, és épp a legtöbb panaszt okozó mély, búgó zajt nyomja el. Így a műszer „megfelelt” papírt ad egy otthonra, ahol nincs nyugodt éjszaka. Egy hazai, több tucat érintett családot megszólító anonim lakossági felmérésben a válaszadók 87%-a tartós, jelentős vagy súlyos életminőségi terhet jelzett, 96%-ukat este, éjszaka vagy folyamatosan zavarja a zaj, és kétharmaduk alvászavarról számolt be.
A kialvatlanság nem magánügy: a tartósan kialvatlan ember lassabban reagál, rosszabbul dönt, hamarabb hibázik, és reggel kiáll a kapun. Ugyanazon az úton vezet, mint mi. Ő kezdi a műszakot a gépnél, látja el a beteget, tanítja a gyerekeinket, ellenőrzi a szerződést. A koncentrációs nehézség, amit a válaszadók több mint 40%-a jelez, nem kellemetlen mellékhatás, hanem kockázat, amelyet minden reggel együtt viselünk velük. És van, ami sosem kerül számlára: az elfogyó türelem, a gyerek, aki hónapok óta ingerült szülővel reggelizik. Ezt egyetlen zajmérési jegyzőkönyv sem mutatja ki, pedig ez a valódi ár.
Ma nagyjából másfél millió kültéri klíma- és hőszivattyú-egység üzemel Magyarországon, számuk évről évre nő. Ezek jellemzően lakóingatlanok szomszédságában működnek, ahol az emberek élnek, pihennek és alszanak, és az ott élők közül sokaknál ez a berendezés nem egyszerűen zavaró, hanem derékba töri a mindennapjaikat. A hang, amely ezt okozza, nem feltétlenül hangos, mégis megállíthatatlan: átjön a falon és az ablakon, és nincs előle hova menekülni.
„Emberkínzás. Emberek élete, családja, karrierje megy tönkre akár pár hónap alatt."
— egy anonim válaszadó üzenete a döntéshozóknak
A hatósági mérés jellemzően mindent rendben talál, mégis van, aki emiatt hónapok, évek óta nem alszik át egy éjszakát, nem nyit ablakot, nem ül ki a kertjébe. A mérés ugyanis azt a hangtartományt figyeli, amelyre a fül a legérzékenyebb, és épp a legtöbb panaszt okozó mély, búgó zajt nyomja el. Így a műszer „megfelelt” papírt ad egy otthonra, ahol nincs nyugodt éjszaka. Egy hazai, több tucat érintett családot megszólító anonim lakossági felmérésben a válaszadók 87%-a tartós, jelentős vagy súlyos életminőségi terhet jelzett, 96%-ukat este, éjszaka vagy folyamatosan zavarja a zaj, és kétharmaduk alvászavarról számolt be.
A kialvatlanság nem magánügy: a tartósan kialvatlan ember lassabban reagál, rosszabbul dönt, hamarabb hibázik, és reggel kiáll a kapun. Ugyanazon az úton vezet, mint mi. Ő kezdi a műszakot a gépnél, látja el a beteget, tanítja a gyerekeinket, ellenőrzi a szerződést. A koncentrációs nehézség, amit a válaszadók több mint 40%-a jelez, nem kellemetlen mellékhatás, hanem kockázat, amelyet minden reggel együtt viselünk velük. És van, ami sosem kerül számlára: az elfogyó türelem, a gyerek, aki hónapok óta ingerült szülővel reggelizik. Ezt egyetlen zajmérési jegyzőkönyv sem mutatja ki, pedig ez a valódi ár.
Írja alá, ha
- feküdt már ébren hajnali kettőkor a saját hálószobájában, és senki nem hitt Önnek;
- feladta már a kertjét, a teraszát vagy a nyitott ablakot;
- Önt szerencsére nem érinti, de nem szeretné, hogy otthona nyugalma egyetlen szomszédi vásárláson múljon;
- úgy gondolja, hogy a zöld átállás nem épülhet mások álmatlan éjszakáira
A szabályozási hiányt a szomszédok fizetik meg: a konfliktus két magánember közé szorul. A tulajdonos korszerű technológiát vásárolt, és nem érti, miért támadják; a szomszéd nem tud aludni, és nem érti, miért nem segít senki.
A válaszadók 90%-a tett valamit: egyeztetett a tulajdonossal, jegyzőhöz vagy hatósághoz fordult, zajmérést fizetett, pert indított, 86%-uknál mégsem történt semmilyen zajcsökkentő intézkedés. A jogorvoslati szándék megvan, de az eljárás nem működik: lassú, szétaprózott, költséges, és a bizonyítás terhét arra rakja, aki már amúgy sem alszik. Évtizedes szomszédságok békéje megy tönkre olyan ügyben, amit egy világos jogszabály megelőzött volna.
Ez a petíció nem a hőszivattyúk ellen szól. A korszerű fűtés és hűtés a jövő, de nem mehet a szomszéd alvásának, egészségének és otthonának rovására. Magyarországon ma nincs kötelező akusztikai tervezés, nincs védőtávolság, nincs önálló mérési módszer az alacsony frekvenciás zajra, és nincs gyors eljárás sem: aki bajba kerül, egyedül marad. Kérjük, töltsék ki végre ezt a szabályozási vakfoltot!
Az Élő Környezetért Felelős Minisztériumtól és a Közlekedési és Beruházási Minisztériumtól:
- Kötelező előzetes akusztikai vizsgálat és tervezés. Lakókörnyezetben a kültéri hőszivattyúk és klímák telepítésének feltétele legyen a szomszédos ingatlan védendő homlokzatára és pihenőterületére számított akusztikai megfelelőség igazolása.
- Minimális védőtávolságok jogszabályi rögzítése a berendezés és a szomszédos nyílászárók, pihenőterületek között, hangteljesítményszint szerint differenciálva.
- Önálló alacsony frekvenciás mérési módszertan és határérték. Az összesített dB(A) érték mellett készüljön vizsgálati módszertan és kötelező határértékrendszer a kb. 10–160 Hz tartományra, 1/3 oktávsávos elemzéssel, beltéri és éjszakai méréssel, a dán, német és svéd gyakorlat mintájára. A sávonkénti határértékeket és a részletes vizsgálat elrendelésének feltételeit akusztikai szakmai testülettel, módszertani szabványban kell rögzíteni. Az elrendelés ne függjön egyetlen mutatótól: az alacsony frekvenciás túlsúly és a tonális, lüktető jelleg önmagában is indokolja azt.
- Utólagos felülvizsgálat. A tartósan zavaró, már üzemelő berendezéseknél is legyen eljárás a felülvizsgálatra és a kötelezhető zajcsökkentésre. A károsultak több mint háromnegyede ezt tartja szükségesnek.
- Gyors, olcsó, egyértelmű hatósági eljárás, megfordított bizonyítási teherrel. Ma a panaszosnak kell mérést fizetnie és pereskednie, itt bukik el a jogorvoslat. Méréssel igazolt panasz esetén az üzemeltető bizonyítsa, hogy berendezése megfelel.
- Kötelező, dokumentált, rendszeres karbantartás. A zaj és rezgés egy része karbantartási eredetű, ezért az üzemeltetés feltétele legyen az igazolt karbantartás.
Az Egészségügyi Minisztériumtól:
- A probléma népegészségügyi súlyának elismerése, tárcaközi kezdeményezés és szakértői vizsgálat — különösen az alacsony frekvenciás összetevők — alvásra, életminőségre és egészségre gyakorolt hatásairól.
Nem tiltani akarunk. Szabályt akarunk. Egyértelmű műszaki előírásokat, kiszámítható telepítési szabályokat, működő panaszútat. Ez a felszerelőnek ugyanúgy érdeke, mint a mellette élőnek. Ma mindketten jogbizonytalanságban élnek.
Miért fontos?
Nem néhány elszigetelt panaszról van szó. Egy hazai, több tucat érintett családot megszólító anonim lakossági felmérés szerint így élik meg mindezt maguk az érintettek:
- 96% – a zaj este, éjszaka vagy folyamatosan zavarja
- 87% – tartós, jelentős vagy súlyos életminőségi terhet él meg
- 82% – stressz, fokozott feszültség
- 76% – ingerlékenység
- 73% – több mint egy éve tart a zajterhelés
- 66% – alvászavar
- 56% – alvászavar, stressz vagy szorongás miatt már gyógyszeres vagy szakemberi segítséget vett igénybe
- 42% – koncentrációs nehézség
Nem ismerethiány — szabályozáshiány: a mérési vakfoltra léteznek bevett jelzőszámok. A dB(C) mérce az alacsony frekvenciás tartományt is figyelembe veszi, ezért a dB(C) és a dB(A) érték közötti különbség jelzi, ha a zajban a mély összetevő dominál; a kiálló, tonális hangösszetevő pedig önálló jelzés. Ezért kérjük, hogy a részletes vizsgálat elrendelése ezekre a jelzőszámokra épüljön, a konkrét értékeket pedig a szakma rögzítse.
Az Egészségügyi Világszervezet önálló közegészségügyi kockázatnak minősíti a környezeti zajt, és kiemeli: a gépészeti berendezések zaja gyakran alacsony frekvenciás, ezért a megítéléséhez beltéri mérés szükséges, és már nagyon alacsony szinten is komolyan zavaró lehet. Határértéket szándékosan nem ad rá — ez nemzeti jogalkotói feladat. A határérték hiánya tehát nem a hatás hiányát jelenti, hanem elmaradt magyar jogalkotást. Dánia, Németország és Svédország ezt már megtette: önálló határértékkel védik ezt a zajtartományt, beltéri méréssel, éjszakára szigorítva.
Ez nem elméleti kérdés: egy 2024-es német alváslaboros kutatás (UBA) eredménye: a tesztelt hőszivattyú-zaj szintjét a németországi általános zajvédelmi szabályozás szerint még megengedett legmagasabb értékre állították — és ez is szignifikánsan rontotta az alvás minőségét. Az általános határértéken belül is sérül az alvás — ez mutatja, miért kell kifejezetten erre a zajtípusra szabott, önálló mérési módszer és határérték, amilyet a fenti országok már alkalmaznak.
A hazai Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2024-es módszertani kiadványa („A környezeti zaj aktuális kérdései") rögzíti, hogy a fűtési és szellőzőrendszerek alacsony frekvenciás zaja alvászavarral, szédüléssel, koncentrációs nehézséggel és fejfájással hozható összefüggésbe, és hogy az alacsony frekvenciás összetevőkre Magyarországon jelenleg nincs hatályos jogi szabályozás és egészségügyi határérték.
Megkeresésünkre a Magyar Mérnöki Kamara Akusztikai Tagozatának elnöksége az alábbi álláspontot adta közre: „A Magyar Mérnöki Kamara Akusztikai Tagozat álláspontja szerint a hőszivattyúk zajcsökkentéséhez szükséges műszaki megoldások, vizsgálati és tervezési módszerek rendelkezésre állnak. A helyzet kezelésével kapcsolatban a legfontosabb problémák: a kötelező érvényű, pontos rendeleti szabályozás hiánya, illetve sok esetben a beruházók nem megfelelő hozzáállása."
Kérjük, ossza meg! Az ügy pontosan azért maradt évekig láthatatlan, mert az érintettek külön-külön, egymásról sem tudva küzdöttek vele — jegyzőkkel, hatóságokkal, ügyvédekkel, egyedül. Minden aláírás és minden megosztás azt mutatja meg, hogy ez nem néhány „túlérzékeny" ember magánügye, hanem rendezetlen, országos szabályozási hiányosság.
Adjuk vissza az embereknek az otthonaikat. Írja alá most, és küldje tovább a családjának, a szomszédainak, az ismerőseinek.
A petícióban hivatkozott lakossági adatok anonim, önkéntes kitöltésen alapuló hazai kérdőíves felmérés összesített eredményeiből származnak; a panaszok a válaszadók önbevallásán alapulnak, és nem jelentenek orvosilag igazolt ok-okozati összefüggést. A kültéri egységek számára vonatkozó becslés a MAVIR és a MEKH adatain alapuló nyilvános elemzésekből származik. Hivatkozott források: WHO, Environmental Noise Guidelines for the European Region (2018); Umweltbundesamt, 152/2024. sz. zárójelentés; NNGYK, A környezeti zaj aktuális kérdései (2024); Miljøstyrelsen Orientering nr. 9/1997; DIN 45680; FoHMFS 2014:13.