A sikerpropaganda, a problémák elbagatellizálása helyett segítséget követelünk a tanároknak és a szülőknek! Ne Czunyinénak, hanem a végkimerüléshez közeledő tanároknak, szülőknek, önkéntes segítőknek mondjon köszönetet az országgyűlés! ◘Követeljük a helyi tantervek felfüggesztésével a tanárok felszabadítását, hogy mindenki kreatívan, a helyzethez, a gyerekek és a szülők szükségleteihez illeszkedően láthassa el a feladatát. A pedagógusok részéről most arra van szükség, hogy megnyugtassák a gyerekeket, és olyan feladatokkal lássák el őket, ami örömteli és leköti a figyelmüket. ◘Követeljük minden halasztható feladat elhalasztását! Az átálláson túl ne legyenek olyan kötelező teendők, amelyekhez a tantestületek egészének együtt kellene dolgoznia! ◘Ne vezessék be NAT-ot – az iskoláknak, a tanároknak most nem a pedagógiai programok átdolgozásával kell foglalkozniuk! ◘Ne vezessék be a szakképzési reform minden elemét – az iskoláknak, a tanároknak most nem a szakmai programok átdolgozásával kell foglalkozniuk! ◘Ne kérjenek új alternatív tanterveket – az iskoláknak, a tanároknak, a minisztérium illetékeseinek most nem ezek elkészítésével és jóváhagyásával kell foglalkozniuk! ◘Követeljük a helyzethez igazodva a tanügyigazgatási szabályok megváltoztatását, támogató intézkedések meghozatalát! ◘Követeljük, hogy az intézkedések meghatározásába vonják be a pedagógiai, szülői és diák érdekvédelmi és szakmai szervezeteket! ◘Követeljük, hogy a tankerületek, a szakképzési centrumok ne támasszanak irreális elvárásokat a tanárokkal – és ennek következtében a tanulókkal, valamint a tanári elvárások feltételeit biztosító szülőkkel – szemben a tanterv, az előrehaladás teljesítése és munkájuk dokumentálása érdekében! Legalább ebben a helyzetben elvárjuk, hogy a kormányzat mutasson empátiát azokkal szemben, akiket az intézkedései érintenek! Ahelyett, hogy a meglévő szabályozáshoz, elképzelésekhez ragaszkodna, hozza meg a fent jelzett, a terheket csökkentő és a „frontvonalban levőket” támogató intézkedéseket!

Mi a legnagyobb probléma az új NAT-tal? ❗ Az óraszám minimális (35-ről 34-re való) csökkentése mellett jelentősen növeli a lexikális tananyagot, ezzel hamisan állítja, hogy csökkentené a diákok és tanárok terheit: éppen ellenkezőleg, az iskolai órák mostantól még zsúfoltabbak lesznek. ❗ Bár szavak szintjén modernnek próbál látszani, olyan mértékben előíró és diák- helyett tananyagközpontú, hogy azzal ellehetetleníti a modern pedagógiai módszerek alkalmazását, a tanárok szakmai szabadságát, a diákok érdeklődéséhez való alkalmazkodást. ❗ Az olvasás megszerettetése helyett 117 szerzőt és 269 művet ír elő kötelezően a középiskolai irodalom órákon való feldolgozásra, miközben történelemből sokféle nézőpont bemutatása helyett egyetlen ideológiát szeretne a diákok felé közvetíteni, kritikus gondolkodás helyett engedelmes állampolgárokat nevelni. Az Alternatív Diákkközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) március 15-én 16 órára tüntetést szervez az Andrássy útra, az Opera elé. Álljunk ki együtt a NAT bevezetése ellen; egy 21. századi, diákközpontú, esélyteremtő oktatási rendszerért! https://www.facebook.com/events/687997125271569/

Az elmúlt hónap eseményei, melyek épp abban a győri középiskolában történtek, ahol tanárként dolgozom, kristálytisztán megmutatták, hogy mennyire fontos volna végre a közoktatásban is figyelmet fordítani az oktatás résztvevőit érő, az elvárásokból és túlterheltségből, valamint a bennünket körülvevő, korábban elképzelhetetlen mennyiségű ingertömegből adódó folyamatos stressz megfelelő kezelésére, levezetésére, az önismeret fejlesztésére, az érzelmi egészség fenntartására és helyreállítására. A magyar közoktatási-szakképzési rendszerben jelenleg még mindig az ismeretek, információk átadásán, az intellektuális, szellemi képességek fejlesztésén van a hangsúly. Emellett örvendetes, hogy az utóbbi évek törekvései a testnevelés óraszám emelésével szerencsésen érintik a testi nevelést is elismerve ennek fontosságát. Az érzelmi szinten megjelenő impulzusok, késztetések tudatosítását és kezelését, a negatív stressz levezetését célzó, ugyancsak tanulható, fejleszthető technikák ugyanakkor egyáltalán nem jelennek meg a jelen oktatási rendszerben. Ennek következményeként sokszor már csak a megrendülés, tűzoltás marad számunkra, mint megoldandó feladat. Gyakorló jógaoktatóként magam is számos olyan technikát - test- és légzőgyakorlatot, koncentrációs és a test feszítésével-elengedésével dolgozó relaxációs gyakorlatokat stb. - ismerek és tanítok délutáni csoportjaimban, amelyek épp ezt a jelenleg méltatlanul elhanyagolt érzelmi intelligenciát célozzák, és amelyek a diákoknak az iskolában és majdan az iskolából kilépve a mindennapi életben is hasznosítható tudást adhatnak. Hiszen ahogy ezt számos nemzetközi kutatás és tapasztalat bizonyítja, ezek a technikák nem csak az iskolai teljesítményt és mentálhigiénés állapotokat támogatnák érezhetően és mérhetően, de jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az élet minden területén jelentkező feszültségek, nehézségek ellenére ép lélekkel, örömteli és természetes módon egymást segítve élhessünk emberként Magyarországon. Mindezekre hivatkozva tisztelettel kérem az általam javasolt ügy felkarolását, egyben a Győri Jóga Egyesület elnökeként és szakvizsgás közoktatási vezetőként felajánlom aktív segítségem a tananyag kidolgozásában és az oktatók felkészítésében. Köszönettel, Gergó Veronika Győr

Ne hagyjuk hogy ész nélkül, ok nélkül elvegyék az iskolánk nevét, ahol gimnazisták voltunk, ahol érettségiztünk!

Aki lemond közalkalmazotti jogviszonyáról, az lemond a pedagógushivatásáról, a jövőben tananyagátadó munkavállalóvá válik. Ezért: Követeljük, a szakképzés újabb átalakításának azonnali felfüggesztését és elhalasztását! Követeljük, a méltányos bért, a korábban ígért és rendeletben rögzítettek szerint, a minimálbérhez igazítva! Követeljük a méltányos béremelést mindenek előtt azon nem pedagógus kollégáink számára, akiknek munkáját hosszú évek óta csak minimálbérrel és garantált bérminimummal honorálja a kormány! A kormány ígéretei hitelüket vesztették, ne a médián keresztül üzengessen, hanem haladéktalanul kezdjen bértárgyalásokat a szakszervezetekkel, majd a tervezett béremelésre adjon törvényi garanciát! Szeged, 2019. november 15. A Szegedi Szakképzési Centrumban működő PDSZ csoportok képviselői: Dobóczky Zsolt Guba János Kertainé Kanyó Annamária Laczi Rita Mészáros Imre továbbá Fülöp András, pedagógus Izsó Katalin, pedagógus Szamosköziné Méri Ilona, pedagógus Toperczer Judit, pedagógus Vas Katalin, pedagógus Verebélyné Erdei Gréte, pedagógus

Mind emberileg, mind szakmailag méltatlan helyzet állt elő a tanköteles korú gyermekek beiskolázása kapcsán. A köznevelési törvény módosításával, nehezen átlátható, a gyermeki érdekeket és gyermeki jogokat csorbító, az óvodapedagógus kompetenciáit korlátozó,felesleges frusztrációkat tarkított helyzet állt elő a köznevelés-közoktatás terén, a megfelelő információk hiányában. Ezúton szeretnénk csatlakozni a pszichológus szakmai közösség és a szülői fórum iskolaérettségi vizsgálatok kapcsán megfogalmazott nyílt leveléhez a társ-szakma: a gyógypedagógus- fejlesztőpedagógus közösség nevében. A Magyar Országgyűlés 2019.07.12-én szavazta meg a 2019. évi LXX. törvény módosítását (nemzeti köznevelési törvény), megváltoztatva többek között az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint megállapítására irányuló szakértői vizsgálatok protokollját/eljárásrendjét is. Mivel azonban az új törvény végrehajtásáról szóló rendelkezés csak 2019.11.21-én látott napvilágot, a rövid határidő, illetve a jó pár megválaszolatlan kérdés nem került tisztázásra, valamint a megfelelő szakmai tájékoztatás hiányában, bizonytalan helyzet adódik mind a mai napig a tanköteles korú gyermekek beiskolázása kapcsán. A jelenleg fennálló állapot szorult helyzetbe kényszeríti mind az eddig illetékes pedagógiai szakszolgálatok szakembereit, mind az óvodapedagógusokat, és az érintett szülőket; irreális morális, szakmai, és erőforrás terheket róva ezzel a rendszerben dolgozókra, és az érintettekre. Aggályos továbbá, hogy a tankötelezettségi felmentési határidő közeledte ellenére sem áll rendelkezésre konkrét információ arról, hogy a hivatal pontosan milyen szempontok alapján fogja döntését meghozni, hogy milyen konkrét szempontok alapján íródjon a szülői kérelem, valamint a vizsgálati protokollról, illetve a megszülető vizsgálati eredmények bírósági megtámadhatóságának részleteiről sem! Az óvodapedagógusok presztízse is súlyosan sérül, szakmai véleményük figyelmen kívül hagyása mellett valószínűsíthető, hogy épp azon gyermekek szülei nem kapnak majd megfelelő iránymutatást, akiknek támogatásra lenne szükségük (pl.hátrányos helyzetű családok) a gyermeküknek nyújtható segítségek megvalósításában. A bonyolult törvényi szövegek pontos értelmezése nem várható el a szülőktől, ennek nehezítettsége a gyermek további sorsának alakulását is hátrányosan érintheti. Így ez esélyegyenlőségi kérdés is. Az esélyegyenlőség biztosítása az Alkotmányban meghatározott állampolgári jog, ez garantálja, hogy minden embernek egyenlő joga van a méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, az egészségügyi ellátáshoz, a minőségi oktatáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz. A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény (1991. évi LXIV. törvény) kimondja a szociális védelem, bíróság, közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek számára, hogy a gyermeket érintő kérdésekben a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe venni. Lefekteti a szülők felelősségét gyermekük neveléséért és fejlődésének biztosításáért. Tartalmazza a gyermek oktatáshoz való jogát, az esélyegyenlőség figyelembevételével. Az egyenlő bánásmód elve (2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről) a diszkrimináció tilalmát, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. Az iskolaérettséghez kapcsolódó vizsgálati rendszer bizonytalan átalakítása okán, az eddigi fejlettség-érettség szerinti rugalmas beiskolázás gyermekcentrikus szemléletét, az egyéni sajátosságokat (testi, érzelmi, értelmi, szociális, idegrendszeri érettséget) figyelmen kívül hagyó, életkor szerinti beiskolázás váltja majd fel. A jelenlegi szabályozás értelmében az óvodapedagógus-szülő döntési kompetenciájától megfosztva a 6. életévét betöltött gyermek kötelezően iskolát kezd. A szülő kérvényezési procedúrán keresztül kényszerül érvényesíteni gyermeke beiskolázásával kapcsolatos jogait. Szakmai kutatásból tudjuk, hogy az óvodáskor egy igen érzékeny, szenzitív periódus, amikor is az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges alapkészségek bázisai rakódnak le, amelyekre építkezve biztosítható a sikeres iskolai beválás, kiküszöbölve ezzel a leendő tanulási nehézségek/zavarok megjelenését. A gyermekek érési üteme egyénenként eltérő. Aggodalomra ad okot, hogy nagy számban kerülhetnek éretlen gyermekek az iskolapadokba, melyre sem a rendszer, sem a tanítók nincsenek felkészülve, nem biztosítva ezáltal az átmenetet számukra, növelve ezzel esélytelenségüket az érettebb társaikkal szemben. Ennek megoldása nem terhelhető a tanítókra, módszertani kivitelezése komoly szakmai kérdéseket vet fel. A várhatóan megnövekedő osztálylétszámok mellett jelenleg nincs kidolgozott program az eltérő érettségi állapotokat áthidaló, egyéni sajátosságokhoz igazodó, differenciáláson alapuló haladási ütem. Mi sérült a törvényváltozással? 1. Alapvető szülői, gyermeki jogok. 2. Az óvodapedagógusok, tanítók és szakemberek kompetenciája. 3. A szakszolgálatokban folyó nevelési tanácsadás napi munkafolyamata, mely a kisgyermekek érésének-fejlődésének elősegítésére irányuló komplex gyógypedagógiai-pszichológiai fejlesztő-terápiás folyamat. Az indokolatlanul megnövekedett vizsgálati esetszám ugyanis háttérbe szorítja a fejlesztő/terápiás munkát. Mielőbbi válaszokat szeretnénk kapni az illetékes hatóságoktól: 1. A végrehajtási rendelet megjelenése sem ad megnyugtató magyarázatot az átállásra, a szakmai keretek átdolgozására úgy, hogy a szűkös határidő miatt (2020.01.31.) ne sérüljenek a szülők-gyermekek jogai. Milyen módon igyekszenek ezt biztosítani? 2. Milyen módon és mikorra lesz elérhető az a szükséges, alacsonyabb életkorra (5 év körül) is megfelelően alkalmazható, nagy mintán kipróbált, bemért vizsgálati anyag? 3. Terveznek-e a köznevelési törvény módosítása által, szakmailag stabil alapokon nyugvó, strukturált, óvoda-iskola átmeneteket segítő nevelési-oktatási formát bevezetni. Aktualizálva a végrehajtási rendelet megjelenése okán, Budapest, 2019.12.15.

Szakmailag ismert, hogy az iskolaérettség egy komplex jelleggel bíró viszonyfogalom. A köznevelési törvény jelenlegi formájában – tehát a végrehajtási rendelet hiányában – milyen garanciával rendelkezik a következő, iskolába lépéshez szükséges képességek adekvát megállapításáról? Hogyan tud majd a még meg nem nevezett bizottság képet formálni olyan kritériumokról, mint a kudarctűrés, szociabilitás, pszichés-szociális érettség vagy kiegyensúlyozottság (pl. „az önszabályozás bizonyos szintű megléte, amely a figyelem megtartásának képességén túl érzelmi kontrollt is feltételez, az iskolaérettség legfontosabb kritériumai közé tartozik”, Bodrogai és mtsai 2012, 91)? Amellett, hogy a majdani bizottság kiléte aktuálisan nem ismert, a mai napig nem tudjuk, hogy milyen tesztek/eljárások alapján kísérelik majd meg megállapítani azt, hogy a gyermek iskolaérett-e. Holott pl. az Amerikai Egyesült Államokban már a késő 1980-as években rendelet szabályozta azt is, hogy a tesztek kidolgozásakor tudományosan igazolni kell azok alkalmazhatóságát. Továbbá kiemelendő még, hogy a törvény szövege szerint a megszületendő vizsgálati eredmények csak bírósági úton lesznek megtámadhatóak, mely felveti annak kérdését, hogy az esetleges, vizsgálati eredményekkel való egyet nem értés milyen járulékos anyagi költségeket vonz majd magával az érintett családok esetében. Ez egyben esélyegyenlőségi kérdés is. Összegezve, ez a helyzet bizonytalanságban tartja, valamint méltánytalan helyzetbe hozza mind a szülőket, mind a szakembereket, ami akadályozza a gyermekek legjobb érdekében való eljárást. Ezért kérjük mihamarabbi válaszukat megfogalmazott aggályainkkal kapcsolatban. Továbbá kérjük, hogy erősítsék meg, avagy cáfolják azt az értesülést, hogy az Oktatási Hivatal által felkért külsős szakértőket az illetékes pedagógiai szakszolgálatokból fogják-e kirendelni. Budapest, 2019. október 11. A pszichológus szakemberek listáját, akik eddig aláírták, itt találod: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScZhMY4gLWMnZWs9xcfCt48l3AZZL2dmjVpDHvXiYCYoFe3pw/viewform?vc=0&c=0&w=1 Szülőként, laikusként feljebb görgetve, fent jobb oldalon tudod támogatni kezdeményezésünket! Támogató szervezetek: Szülői Hang Taní-tani Online Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete Oktatói Hálózat Gyerekesély Közhasznú Egyesület

A döntéshozók az elmúlt egy évben nem sokat tétlenkedtek az oktatás és a tudományos élet megreformálásában: ⚬ Eltörölték a társadalmi nemek tudománya szakot ⚬ Privatizálták a Corvinust ⚬ Elüldözték az ország egyik legjobb egyetemét, a CEU-t ⚬ Megcsonkították a Magyar Tudományos Akadémiát ⚬ Megszavazták a felvételihez kötelező nyelvvizsga törvényt: úgy, hogy az idei évben pedagógusképzésre felvett hallgatók 47%-a nem rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, mivel a közoktatás továbbra sem képes arra, hogy az érettségiig nyelvvizsgához juttassa a diákokat. De mi sem néztük ezeket tétlenül! Demonstrációkat és figyelemfelhívó akciókat szerveztünk, előadásokat tartottunk, és a Szabad Egyetem aktivistái 8 napig elfoglalták a Kossuth teret. Felhívtuk a magyar és a nemzetközi sajtó, illetve az európai döntéshozók figyelmét a szakmaitlan, párbeszédet mellőző döntésekkel szemben. A Ti segítségetekkel. Míg a lexCEU “csak” több ezer egyetemistát érintett, Ti 2017 óta mégis több tízezren támogattok minket az akadémiai és kutatási szabadságunk megsértése elleni fellépésünkben. A mostani köznevelési törvény módosítással több százezer gyereket fosztanak meg, immáron óvodáskortól, a mindenki számára egyénileg legmegfelelőbben biztosított minőségi és szabad oktatáshoz való jogától. Ezt nem hagyhatjuk annyiban! Ezért mi nemcsak a most szombati tiltakozókhoz csatlakozunk, hanem szeretnénk tapasztalatainkkal a továbbiakban is támogatni az érdekérvényesítési akciókat. Ha szeretnél segíteni a tiltakozásokban, akciókat szerveznél, és a segítségedre lehetünk, kérjük írj nekünk a [email protected] e-mail címre! Ha Te sem értesz egyet az oktatás és a tudományos élet lezüllesztésével, és szeretnél értesülni a további lépésekről, írd alá a petíciónkat!

Háttér: Az elmúlt hetekben az oktatás fekete napjait éltük. A kormány elfogadta azt a köznevelési törvénymódosítást, amellyel egyszerre csorbította a szülők, a családok, a pedagógusok jogait, lehetetlenítette el a tanulócsoportok működését és taszította bizonytalanságba az alternatív iskolákat. Állami kézbe vont fontos, egyedi és szakmai döntéseket, megkérdőjelezve a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok, fejlesztőszakemberek, tanárok kompetenciáját, elvéve döntési jogosítványaikat, az igazgatók kinevezése ügyében pedig megfosztotta a tantestületeket, a szülőket és a diákságot is véleményezési joguktól. Ebbe a támadássorozatba illeszkedik az is, ami Budaörsön történt. A Herman Ottó Általános Iskola, és az Illyés Gyula Gimnázium igazgatói hosszú évek óta Budaörs megbecsült pedagógusai, intézményvezetői. Irányításuk alatt váltak az iskolák haladó szellemű, magas színvonalú, emberséges, elfogadó és összetartó, kitűnő eredményeket produkáló oktatási-nevelési központokká. Igazgatói pályázatukat a városvezetés, a tankerület, a tantestületek, az iskolaszék és a diákok egyhangú és egyértelmű támogatása ellenére nem találta megfelelőnek a minisztérium. Ötéves kinevezés helyett mindkét igazgatónak csak egy-egy évre adtak megbízatást. Ez az egy év természetesen csak arra jó, hogy így bizonytalanságban tartsa és zsarolhatóvá tegye a minisztérium az iskolák vezetőit. Tarthatatlan, hogy a minisztérium önkényesen határozza meg – mindenféle egyeztetés és a munkájuk ismerete nélkül – az intézményvezetők és ezzel sok ezer gyermek és felnőtt sorsát, szembe menve a helyiek akaratával. Határozottan kérjük az igazgatók kinevezésével kapcsolatos elutasító döntés visszavonását, az intézményi demokrácia helyreállítását az iskolákban! Kiállunk Turcsik Viktor és Árendás Péter igazgatók mellett; aláírásunkkal pedig nyomatékosan jelezzük a kormány felé, hogy a város kizárólag velük képzeli el a két budaörsi oktatási intézmény jövőjét!

A tervezett módosítások minden családot érintenek. Csorbulnak a négyéves gyerekek és szüleik jogai, ha a kötelező óvoda alóli felmentés lehetősége is megszűnik. A hatéves óvodások iskolába meneteléről ezentúl már nem a - gyermeket legjobban ismerő - szülő és az óvodapedagógus dönthet, az ő akaratuk ellenére is iskolába kényszeríthetőek majd a gyerekek. Elvész a tanszabadság, megszűnik a magántanulóság, veszélybe kerülnek az alternatív intézmények, a tanulócsoportok, holott bármely család kerülhet akár váratlanul olyan helyzetbe, melyre a családi körben vagy az alternatív intézményben való nevelés hoz megoldást. Minden magyarországi gyereket, szülőt és pedagógust nehéz helyzetbe hoz majd az, hogy a családjuk akarata ellenére iskolába, óvodába kényszerített gyerekek által hirtelen megnövekszik a csoportlétszám. Az iskolák nincsenek felkészülve arra, hogy szakszerűen, az iskolai oktatás keretein belül foglalkozzanak azokkal a sajátos nevelési igényű, tanulási, magatartási zavarral küzdő vagy hátrányos helyzetű gyermekekkel, akiket most visszakényszerítenek a közoktatásba. Mindemellett a túlterhelt, létszámhiányos rendszerben a tanárok terhei növekedhetnek, a pedagógusok többé nem dolgozhatnak az általuk legjobbnak ítélt tankönyvekből, és csorbulnak a diákönkormányzatok, szülők, tanárok jogai az igazgatóválasztásnál. Bár az állam is felel a gyermekek védelméért, elsősorban a szülőké a felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. Hogyan vállaljunk felelősséget, ha az oktatási rendszert úgy módosítják, hogy minket nem kérdeznek meg erről? Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy "a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést". Ez a jogunk most veszélyben van. A törvény szerint a köznevelés közszolgálat, mely a közjót szolgálja. Legyen így! Nem maradhat érvényben olyan módosítás, aminek az eredménye mindenkinek rossz lesz. Szakmai indok és egyeztetés nélkül ne legyen a megvalósíthatatlan tervezetből a gyerekeink kárára törvény. Felhívásunkhoz az alábbi szervezetek csatlakoztak: Civil Közoktatási Platform Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület Tanítanék Mozgalom Szikra Tehetséggondozó Egyesület Szülői Hang Közösség Völgyzugolyház Alapítvány

A felsőoktatásba való felvétel nyelvvizsgához kötése diákok ezreit szoríthatja ki az egyetemekről és főiskolákról. Ennek oka, hogy az iskolai nyelvoktatás jelen állapotában (szakképzett nyelvtanárok hiánya, csoportbontás elégtelensége) az ország nagy részén nem alkalmas arra, hogy biztosítsa a középfokú nyelvvizsgára való felkészítést. Mivel az iskolai tanórák mellett a sikeres nyelvvizsgához a legtöbb diák számára iskolán kívüli magánórák is szükségesek, ezért ez az intézkedés egyfajta anyagi cenzust is jelent a felvételinél. Napjainkban kiemelkedően fontos szerepe van a nyelvtudásnak. Azt azonban elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nyelvoktatás színvonalának jelentős fejlesztése és a tanárhiány orvoslása helyett arra használják fel a problémát, hogy diákok tömegeitől vegyék el a továbbtanulás esélyét. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a kormányközeli Magyar Nemzet adatai szerint az elmúlt években a felsőoktatásba jelentkezők csupán 45%-a, a felvettek mindössze 55%-a rendelkezett minimum középfokú nyelvvizsgával. A HVG Diploma2018 kiadványát böngészve, további lesújtó adatokat találtunk: az intézkedés különös mértékben sújtja a leendő pedagógusnak és ápolónak tanuló hallgatókat, ezzel elmélyítve az oktatásban és egészségügyben ma is tapasztalható komoly munkaerő-hiányt. Nem rendelkezett nyelvvizsgával (2017-ben) a felvett hallgatók között: - a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karára frissen felvett hallgatók 68%-a - a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karára frissen felvett hallgatók 48%-a - a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karára felvett leendő egészségügyi tanárok 75%-a - a Károli Gáspár Református Egyetemre felvett leendő pedagógusok 65%-a - az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára felvett leendő tanítók, pedagógusok 77%-a Itt az ideje tehát, hogy a döntéshozók nekilássanak a nyelvoktatás problémáinak rendezéséhez. Arra kérjük a kormányt, hogy az ország összes iskolájában biztosítson színvonalas nyelvoktatást; és amíg a feltételek nem adottak minden egyes diák számára a középfokú nyelvtudás elsajátításához, addig halassza el a kötelező nyelvvizsga bevezetését. A petícióhoz csatlakozó szervezetek: Független Diákparlament Diákvagyok Mozgalom Szegedi Civil Háló

Ne hagyjuk, hogy egy jól működő oktatási intézmény eltűnjön.