A digitális távoktatásra való átállás egyik következménye, hogy a hátrányos helyzetű tanulók és középosztálybeli társaik között nagyobbra nyílik a szakadék. Azok a tanulók, akik számára nem adottak a távoktatás feltételei, és akik közül sokan eddig is hátrányos helyzetben voltak, most még inkább leszakadnak társaiktól.

Minden ötödik diákot érinti, hogy nem tud részt venni a digitális oktatásban, emiatt pedig könnyen előfordulhat, hogy évet kell ismételnie. Egy olyan kicsi községnél, mint Selyeb, ahol a népességszám alig éri el a 600 főt, elképesztően nagy kihívást jelent a tanulás és az oktatás. Elektronikai eszközök és internet hiányában jelenleg ez a probléma majdnem minden egyes ott élő tanulót fenyeget.

Jelenleg is hatalmas különbség mutatkozik a magyar oktatási rendszeren belül a vidéki jellemzően szegregált iskolák és a városi jellemzően középosztálybeliek által használt iskolák között. Az érthetőség kedvéért, mintha a finn oktatást hasonlítanánk össze a tunéziai oktatással. A társadalmi kirekesztettségből elsősorban a megfelelő tudásátadással lehet kitörni. Jól tudjuk, hogy az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása Alaptörvényi kötelezettsége a Magyar Államnak, ezért a petíció tartalmi részében az Oktatási Akciócsoporthoz is szólnánk, hogy állami dotációval biztosítsa az alkotmányos jogait a marginalizált helyzetű gyerekeknek az oktatáshoz való hozzáféréshez.

A gróf Festetics György által 1797-ben alapított Georgikon, amely korábban önálló egyetem volt, Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye. Hagyományai, a hozzá kapcsolódó közösség és Balaton-parti elhelyezkedése egyedivé teszik a magyar felsőoktatáson belül. Az elmúlt évtizedek során a Pannon Egyetem agrártudományi karaként komoly eredményeket ért el a kutatások, pályázatok terén, jól együtt tudott működni a veszprémi székhelyű, eltérő profilú (pl. mérnöki, gazdaságtudományi, műszaki informatikai) karokkal. A mostani törvényjavaslatot előkészítő szakmai előkészítő anyagokat (ha vannak ilyenek) nem osztották meg az egyetem vezetésével. Konkrét tervek híján az sem tudható, hogy mi lesz a Georgikon sorsa: önálló kar maradhat-e, vagy csak kampusz, esetleg egyszerű telephely. Utóbbi esetekben várható az oktatói, hallgatói és adminisztratív-technikai dolgozói állomány csökkenése, amely káros hatással lenne Keszthely városára is. A fentiek miatt fontos a Georgikon jelenlegi helyzetét megőrizni, és nem szabad kitenni egy ismeretlen, bizonytalan szituációnak. További információk az "El a kezekkel a Georgikontól!" oldalon találhatóak: facebook.com/elakezekkel

“Az iskolabezárások előtt is feszített tempóban dolgoztunk azon, hogy májusra minden szükséges tudást elsajátíthassunk a tanároktól és befejezhessük a tananyagot, emellett folyamatosan ismételtünk, többnyire önszorgalomból, mert a normál órai keretek között erre egyszerűen nem maradt idő. Március közepe óta, mióta itthonról kell minden feladatot elvégeznünk, sokkal nehezebb a helyzetünk. Kivettek a kezünkből rengeteg eszközt, speciális tantermeket, szertárakat és azt a kiváltságot, hogy azonnal kontaktba léphettünk tanárainkkal, bármit kérdezhettünk és személyesen tudták elmagyarázni a problémás témákat. Ez a helyzet bizonytalan, stresszes és rendszertelen. Kérdem én: Hogyan lehet így bő 1 hónap múlva sikeres érettségit tenni? Véleményem szerint ezek a körülmények nem teszik lehetővé, hogy több tízezer diák májusban sikeresen leérettségizzen.” -ADOM diákmozgalom cikke Forrás: http://diakparlament.hu/blog/2020/03/26/tobb-targybol-meg-a-12-osztalyos-anyagot-sem-tudtuk-befejezni-nemhogy-ismetelni-egy-vegzos-diak-valasza/?fbclid=IwAR3fvSmqfnYm28mwPuucOVGHM8sHPcMVlSxhG3PZq3GW2Tp9cND9y3DGaxs Még a 12.-es anyagot sem tudták leadni a tanárok, nem hogy ismételni azt amit 3 és fél évvel ezelőtt megtanultunk egy dolgozatra és már elfelejtettük. Szükséges-e, hogy kb. 70 ezer végzős érettségiző diákot és több ezer pedagógust egy ilyen kritikus időszakban, május elején 3-4 napra tantermekbe összezárjunk, és ugyanezt megismételjük a szóbeli érettségik során? Ennek a döntésnek a felelősségét, kockázatát és következményét ki vállalná fel? Ez a tanáraink védelméről is szól! NE VESZÉLYEZTESSÜK EGYMÁS ÉLETÉT! A napokban létrejött egy szavazás ezzel kapcsolatban, amit 2020. 04. 03-án zárnak le, nem véletlen, hogy kb. 70 000 diákból eddig 71% szeretné az évvégi jegyeit érettségi jegyként kapni, 11% halasztaná és 5% írná meg eredeti időpontban az érettségit. Vannak tantárgyak, amik itthon tanulhatók (pl. történelem) ha rendesen le van adva az anyag, viszont ahhoz, hogy megtanuljunk verset vagy novellát elemezni, érvelést és hasonló szövegalkotásokat írni, vagy megértsünk egy bonyolult matematikai feladatsort, szükségünk lenne a tanáraink jelenlétére, hogy el tudják magyarázni, ha valamit nem értünk, de így nem megy, teljesen magunkra vagyunk utalva, hogy új anyagokat dolgozzunk fel itthon egyedül. Mégis hogyan készüljünk fel így egy hónap alatt az érettségire amellett, hogy ki sem látunk az elvégezendő feladatok közül? Hozzátenném, évfolyamunk alapból nehezítve volt azzal, hogy ebben az évben a szakgimnazisták szakmai vizsgát is tettek, tehát egyszerre készültek szakmai vizsgára és érettségire is. Az érettségire való felkészülést gyakorlatilag akkor kezdték el, amikor lementek a vizsgáik januárban, így ezzel a helyzettel még pluszba nehezítve van a dolog. Bőven elég végigcsinálni az évet ebben a rendszerben, és még az érettségi bizonytalan stressze is nyomja a vállunkat. Kérnék minden sorstársat és megértő személyt, hogy segítse helyzetünket aláírásával! Források: https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szavazas-vegzosok-erettsegi/ykg44r7?fbclid=IwAR1v3bDuHbK-oQWPYzBeOYqkNq9cw7MCA7kFjobwexfwmXQd9Dcm6h7chOQ https://azonnali.hu/cikk/20200401_erettsegi-2020-konkret-javaslat-az-erettsegi-vizsgak-lebonyolitasara?fbclid=IwAR3tZFYpf5kLVPJ7DEN3ZlGzf9vEeP6q-HguRGPhO1OWRcwiR2bT_4ikov0

Az amúgy is meglévő nagy társadalmi különbségek tovább mélyülhetnek, ha a szegény rétegek gyermekei nem részesülhetnek a távoktatásban, végképp lemaradnak. Pont a felzárkóztatásukhoz szükséges hogy behozhassák kedvezőbb helyzetben élő kortársaikat tudásban. Ezzel a humanitárius akcióval segíthetjük őket ebben.

A sikerpropaganda, a problémák elbagatellizálása helyett segítséget követelünk a tanároknak és a szülőknek! Ne Czunyinénak, hanem a végkimerüléshez közeledő tanároknak, szülőknek, önkéntes segítőknek mondjon köszönetet az országgyűlés! ◘Követeljük a helyi tantervek felfüggesztésével a tanárok felszabadítását, hogy mindenki kreatívan, a helyzethez, a gyerekek és a szülők szükségleteihez illeszkedően láthassa el a feladatát. A pedagógusok részéről most arra van szükség, hogy megnyugtassák a gyerekeket, és olyan feladatokkal lássák el őket, ami örömteli és leköti a figyelmüket. ◘Követeljük minden halasztható feladat elhalasztását! Az átálláson túl ne legyenek olyan kötelező teendők, amelyekhez a tantestületek egészének együtt kellene dolgoznia! ◘Ne vezessék be NAT-ot – az iskoláknak, a tanároknak most nem a pedagógiai programok átdolgozásával kell foglalkozniuk! ◘Ne vezessék be a szakképzési reform minden elemét – az iskoláknak, a tanároknak most nem a szakmai programok átdolgozásával kell foglalkozniuk! ◘Ne kérjenek új alternatív tanterveket – az iskoláknak, a tanároknak, a minisztérium illetékeseinek most nem ezek elkészítésével és jóváhagyásával kell foglalkozniuk! ◘Követeljük a helyzethez igazodva a tanügyigazgatási szabályok megváltoztatását, támogató intézkedések meghozatalát! ◘Követeljük, hogy az intézkedések meghatározásába vonják be a pedagógiai, szülői és diák érdekvédelmi és szakmai szervezeteket! ◘Követeljük, hogy a tankerületek, a szakképzési centrumok ne támasszanak irreális elvárásokat a tanárokkal – és ennek következtében a tanulókkal, valamint a tanári elvárások feltételeit biztosító szülőkkel – szemben a tanterv, az előrehaladás teljesítése és munkájuk dokumentálása érdekében! Legalább ebben a helyzetben elvárjuk, hogy a kormányzat mutasson empátiát azokkal szemben, akiket az intézkedései érintenek! Ahelyett, hogy a meglévő szabályozáshoz, elképzelésekhez ragaszkodna, hozza meg a fent jelzett, a terheket csökkentő és a „frontvonalban levőket” támogató intézkedéseket!

Mi a legnagyobb probléma az új NAT-tal? ❗ Az óraszám minimális (35-ről 34-re való) csökkentése mellett jelentősen növeli a lexikális tananyagot, ezzel hamisan állítja, hogy csökkentené a diákok és tanárok terheit: éppen ellenkezőleg, az iskolai órák mostantól még zsúfoltabbak lesznek. ❗ Bár szavak szintjén modernnek próbál látszani, olyan mértékben előíró és diák- helyett tananyagközpontú, hogy azzal ellehetetleníti a modern pedagógiai módszerek alkalmazását, a tanárok szakmai szabadságát, a diákok érdeklődéséhez való alkalmazkodást. ❗ Az olvasás megszerettetése helyett 117 szerzőt és 269 művet ír elő kötelezően a középiskolai irodalom órákon való feldolgozásra, miközben történelemből sokféle nézőpont bemutatása helyett egyetlen ideológiát szeretne a diákok felé közvetíteni, kritikus gondolkodás helyett engedelmes állampolgárokat nevelni. Az Alternatív Diákkközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) március 15-én 16 órára tüntetést szervez az Andrássy útra, az Opera elé. Álljunk ki együtt a NAT bevezetése ellen; egy 21. századi, diákközpontú, esélyteremtő oktatási rendszerért! https://www.facebook.com/events/687997125271569/

Az elmúlt hónap eseményei, melyek épp abban a győri középiskolában történtek, ahol tanárként dolgozom, kristálytisztán megmutatták, hogy mennyire fontos volna végre a közoktatásban is figyelmet fordítani az oktatás résztvevőit érő, az elvárásokból és túlterheltségből, valamint a bennünket körülvevő, korábban elképzelhetetlen mennyiségű ingertömegből adódó folyamatos stressz megfelelő kezelésére, levezetésére, az önismeret fejlesztésére, az érzelmi egészség fenntartására és helyreállítására. A magyar közoktatási-szakképzési rendszerben jelenleg még mindig az ismeretek, információk átadásán, az intellektuális, szellemi képességek fejlesztésén van a hangsúly. Emellett örvendetes, hogy az utóbbi évek törekvései a testnevelés óraszám emelésével szerencsésen érintik a testi nevelést is elismerve ennek fontosságát. Az érzelmi szinten megjelenő impulzusok, késztetések tudatosítását és kezelését, a negatív stressz levezetését célzó, ugyancsak tanulható, fejleszthető technikák ugyanakkor egyáltalán nem jelennek meg a jelen oktatási rendszerben. Ennek következményeként sokszor már csak a megrendülés, tűzoltás marad számunkra, mint megoldandó feladat. Gyakorló jógaoktatóként magam is számos olyan technikát - test- és légzőgyakorlatot, koncentrációs és a test feszítésével-elengedésével dolgozó relaxációs gyakorlatokat stb. - ismerek és tanítok délutáni csoportjaimban, amelyek épp ezt a jelenleg méltatlanul elhanyagolt érzelmi intelligenciát célozzák, és amelyek a diákoknak az iskolában és majdan az iskolából kilépve a mindennapi életben is hasznosítható tudást adhatnak. Hiszen ahogy ezt számos nemzetközi kutatás és tapasztalat bizonyítja, ezek a technikák nem csak az iskolai teljesítményt és mentálhigiénés állapotokat támogatnák érezhetően és mérhetően, de jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az élet minden területén jelentkező feszültségek, nehézségek ellenére ép lélekkel, örömteli és természetes módon egymást segítve élhessünk emberként Magyarországon. Mindezekre hivatkozva tisztelettel kérem az általam javasolt ügy felkarolását, egyben a Győri Jóga Egyesület elnökeként és szakvizsgás közoktatási vezetőként felajánlom aktív segítségem a tananyag kidolgozásában és az oktatók felkészítésében. Köszönettel, Gergó Veronika Győr

Ne hagyjuk hogy ész nélkül, ok nélkül elvegyék az iskolánk nevét, ahol gimnazisták voltunk, ahol érettségiztünk!

Aki lemond közalkalmazotti jogviszonyáról, az lemond a pedagógushivatásáról, a jövőben tananyagátadó munkavállalóvá válik. Ezért: Követeljük, a szakképzés újabb átalakításának azonnali felfüggesztését és elhalasztását! Követeljük, a méltányos bért, a korábban ígért és rendeletben rögzítettek szerint, a minimálbérhez igazítva! Követeljük a méltányos béremelést mindenek előtt azon nem pedagógus kollégáink számára, akiknek munkáját hosszú évek óta csak minimálbérrel és garantált bérminimummal honorálja a kormány! A kormány ígéretei hitelüket vesztették, ne a médián keresztül üzengessen, hanem haladéktalanul kezdjen bértárgyalásokat a szakszervezetekkel, majd a tervezett béremelésre adjon törvényi garanciát! Szeged, 2019. november 15. A Szegedi Szakképzési Centrumban működő PDSZ csoportok képviselői: Dobóczky Zsolt Guba János Kertainé Kanyó Annamária Laczi Rita Mészáros Imre továbbá Fülöp András, pedagógus Izsó Katalin, pedagógus Szamosköziné Méri Ilona, pedagógus Toperczer Judit, pedagógus Vas Katalin, pedagógus Verebélyné Erdei Gréte, pedagógus

Mind emberileg, mind szakmailag méltatlan helyzet állt elő a tanköteles korú gyermekek beiskolázása kapcsán. A köznevelési törvény módosításával, nehezen átlátható, a gyermeki érdekeket és gyermeki jogokat csorbító, az óvodapedagógus kompetenciáit korlátozó,felesleges frusztrációkat tarkított helyzet állt elő a köznevelés-közoktatás terén, a megfelelő információk hiányában. Ezúton szeretnénk csatlakozni a pszichológus szakmai közösség és a szülői fórum iskolaérettségi vizsgálatok kapcsán megfogalmazott nyílt leveléhez a társ-szakma: a gyógypedagógus- fejlesztőpedagógus közösség nevében. A Magyar Országgyűlés 2019.07.12-én szavazta meg a 2019. évi LXX. törvény módosítását (nemzeti köznevelési törvény), megváltoztatva többek között az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint megállapítására irányuló szakértői vizsgálatok protokollját/eljárásrendjét is. Mivel azonban az új törvény végrehajtásáról szóló rendelkezés csak 2019.11.21-én látott napvilágot, a rövid határidő, illetve a jó pár megválaszolatlan kérdés nem került tisztázásra, valamint a megfelelő szakmai tájékoztatás hiányában, bizonytalan helyzet adódik mind a mai napig a tanköteles korú gyermekek beiskolázása kapcsán. A jelenleg fennálló állapot szorult helyzetbe kényszeríti mind az eddig illetékes pedagógiai szakszolgálatok szakembereit, mind az óvodapedagógusokat, és az érintett szülőket; irreális morális, szakmai, és erőforrás terheket róva ezzel a rendszerben dolgozókra, és az érintettekre. Aggályos továbbá, hogy a tankötelezettségi felmentési határidő közeledte ellenére sem áll rendelkezésre konkrét információ arról, hogy a hivatal pontosan milyen szempontok alapján fogja döntését meghozni, hogy milyen konkrét szempontok alapján íródjon a szülői kérelem, valamint a vizsgálati protokollról, illetve a megszülető vizsgálati eredmények bírósági megtámadhatóságának részleteiről sem! Az óvodapedagógusok presztízse is súlyosan sérül, szakmai véleményük figyelmen kívül hagyása mellett valószínűsíthető, hogy épp azon gyermekek szülei nem kapnak majd megfelelő iránymutatást, akiknek támogatásra lenne szükségük (pl.hátrányos helyzetű családok) a gyermeküknek nyújtható segítségek megvalósításában. A bonyolult törvényi szövegek pontos értelmezése nem várható el a szülőktől, ennek nehezítettsége a gyermek további sorsának alakulását is hátrányosan érintheti. Így ez esélyegyenlőségi kérdés is. Az esélyegyenlőség biztosítása az Alkotmányban meghatározott állampolgári jog, ez garantálja, hogy minden embernek egyenlő joga van a méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, az egészségügyi ellátáshoz, a minőségi oktatáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz. A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény (1991. évi LXIV. törvény) kimondja a szociális védelem, bíróság, közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek számára, hogy a gyermeket érintő kérdésekben a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe venni. Lefekteti a szülők felelősségét gyermekük neveléséért és fejlődésének biztosításáért. Tartalmazza a gyermek oktatáshoz való jogát, az esélyegyenlőség figyelembevételével. Az egyenlő bánásmód elve (2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről) a diszkrimináció tilalmát, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. Az iskolaérettséghez kapcsolódó vizsgálati rendszer bizonytalan átalakítása okán, az eddigi fejlettség-érettség szerinti rugalmas beiskolázás gyermekcentrikus szemléletét, az egyéni sajátosságokat (testi, érzelmi, értelmi, szociális, idegrendszeri érettséget) figyelmen kívül hagyó, életkor szerinti beiskolázás váltja majd fel. A jelenlegi szabályozás értelmében az óvodapedagógus-szülő döntési kompetenciájától megfosztva a 6. életévét betöltött gyermek kötelezően iskolát kezd. A szülő kérvényezési procedúrán keresztül kényszerül érvényesíteni gyermeke beiskolázásával kapcsolatos jogait. Szakmai kutatásból tudjuk, hogy az óvodáskor egy igen érzékeny, szenzitív periódus, amikor is az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges alapkészségek bázisai rakódnak le, amelyekre építkezve biztosítható a sikeres iskolai beválás, kiküszöbölve ezzel a leendő tanulási nehézségek/zavarok megjelenését. A gyermekek érési üteme egyénenként eltérő. Aggodalomra ad okot, hogy nagy számban kerülhetnek éretlen gyermekek az iskolapadokba, melyre sem a rendszer, sem a tanítók nincsenek felkészülve, nem biztosítva ezáltal az átmenetet számukra, növelve ezzel esélytelenségüket az érettebb társaikkal szemben. Ennek megoldása nem terhelhető a tanítókra, módszertani kivitelezése komoly szakmai kérdéseket vet fel. A várhatóan megnövekedő osztálylétszámok mellett jelenleg nincs kidolgozott program az eltérő érettségi állapotokat áthidaló, egyéni sajátosságokhoz igazodó, differenciáláson alapuló haladási ütem. Mi sérült a törvényváltozással? 1. Alapvető szülői, gyermeki jogok. 2. Az óvodapedagógusok, tanítók és szakemberek kompetenciája. 3. A szakszolgálatokban folyó nevelési tanácsadás napi munkafolyamata, mely a kisgyermekek érésének-fejlődésének elősegítésére irányuló komplex gyógypedagógiai-pszichológiai fejlesztő-terápiás folyamat. Az indokolatlanul megnövekedett vizsgálati esetszám ugyanis háttérbe szorítja a fejlesztő/terápiás munkát. Mielőbbi válaszokat szeretnénk kapni az illetékes hatóságoktól: 1. A végrehajtási rendelet megjelenése sem ad megnyugtató magyarázatot az átállásra, a szakmai keretek átdolgozására úgy, hogy a szűkös határidő miatt (2020.01.31.) ne sérüljenek a szülők-gyermekek jogai. Milyen módon igyekszenek ezt biztosítani? 2. Milyen módon és mikorra lesz elérhető az a szükséges, alacsonyabb életkorra (5 év körül) is megfelelően alkalmazható, nagy mintán kipróbált, bemért vizsgálati anyag? 3. Terveznek-e a köznevelési törvény módosítása által, szakmailag stabil alapokon nyugvó, strukturált, óvoda-iskola átmeneteket segítő nevelési-oktatási formát bevezetni. Aktualizálva a végrehajtási rendelet megjelenése okán, Budapest, 2019.12.15.