Kanton vagy Kuangcsou?

A  2021-ben  Kantonban (Guangzhou) nyitott magyar főkonzulátus nevében sajnos nem jó formában, nem logikusan írta az akkor még Szijjártó Péter vezette magyar külügy a város nevét, így lett az Kanton helyett tévesen Kuangcsou.

Nyilván nem ez a legfontosabb feladat a nemrég felállt új külügyi vezetés előtt, de 5 év után ezt is ideje rendbe tenni.

Az alábbi indokok szólnak a Kanton elnevezés használata mellett a főkonzulátus nevében.

A Kínai Népköztársaságban található 5 magyar külképviselet írásmódja jelenleg így néz ki: 
Nagykövetség: Peking

Főkonzulátus, Sanghaj, Csungking, Hongkong, Kuangcsou

Ahogy a listából is látszik, a megváltoztatásra javasolton kívül minden külképviselet nevében a magyar nyelvben régóta rögzült formában szerepel a városnév. Ilyen kellene, hogy legyen Peking és Csungking mellett Kanton is.

Ironikus, hogy egyedül a magyar nyelvben legkorábban megjelent Kanton esetében választott mást a külügyminisztérium 2021-es vezetése, hiszen a Kanton írásmód megjelenése megelőzte még a fővárosét, Pekingét is  (a nevek eredetét és meghonosodásuk rövid történetét a szöveg végén el tudod olvasni).

Kérlek, hogy ha egyet értesz a fenti érvekkel, akkor írd alá  Te is a petíciót.

___________________________________________________
Az egyes nevek eredete és meghonosodásának története

A három név közül a Kanton alak került be a legkorábban a magyar nyelvbe.

Eredet: Nem közvetlenül a mandarin vagy a kantoni elnevezésből, hanem a portugál kereskedők és misszionáriusok által használt Cantão alakból származik (ami valójában Kuangtung tartomány nevének torzulása volt).

Meghonosodás: Nyugat-Európában a 16–17. században terjedt el, és német/francia közvetítéssel már a 18. században megjelent a magyar földrajzi és tudományos nyelvben.

A Peking írásmód európai közvetítéssel és elsősorban latin nyelvű misszionáriusi leírásokon keresztül gyökeresedett meg.

Eredet: A név a francia Pékin és a német Peking latin betűs átírásból való. A szókezdő „P” és a szóvégi „n/ng” hangalak a korabeli déli kiejtést, illetve a francia atyák (például Nicolas Trigault) 17. századi latin betűs kínai átírását tükrözi.

Meghonosodás: A 18. század végére és a 19. század elejére teljesen általánossá és rögzültté vált a magyar köznyelvben és a sajtóban.

A Csungking alak jóval későbbi, a 20. században honosodott meg.

Eredet: A hagyományos európai postai térképészeti átíráson (Chungking) alapul. Ha nem rögzült volna kivételként, akkor az ún. népszerű magyar átírás szerint a város neve Csungcsing lenne (a pinyin: Chongqing), de pont ez is a Kanton melletti érv, hiszen ha  a Kungcsou maradna Kanton helyett, akkor viszont Csungcsingot kellene írni Csungking helyett is.

Meghonosodás: A II. világháború (főként az 1930-as és 1940-es évek) idején vált széles körben ismertté a magyar sajtóban, amikor a város Kína ideiglenes fővárosa volt. Mivel az alak ekkor mélyen rögzült a földrajzi szaknyelvben és a köznyelvben, a Magyar Tudományos Akadémia szabályozása a mai napig megtartotta ezt a kivételes, honosult alakot a szabályos Csungcsing helyett, ahogy Peking és Kanton esetében is.