A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek a lègi úton törtènő porlasztását az EU-ban 2020-ban már betiltották. Veszèlyessègüket tekintve a deltametrin alapú rovarölő szerek a vonatkozó szabàlyozás szerinti 1-es kategóriàba tartoznak. Amennyiben a tovàbbi felülvizsgàlatok soràn bizonyítást nyernek a jelenleg is feltételezett lakossàgot is érintő mellèkhatások (pl.: allergia, asztma), tejles betiltás vàrható. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológiai szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. Tèny, hogy ezek a módszerek nagyobb szakértelmet, a lakossàg aktív közreműködèsèt igènylik. A szemlèletformàlás elkezdése, a fokozatos àtàllás azonban mindannyiunk érdeke. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már több település lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] https://szabad.ahang.hu/efforts/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"

Fontos az élővilágunk! Becsüljük meg együtt, közösen!

Minden kis lépés számít, cseppek vagyunk a tengerben, de mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága?

Ez mindenkinek érdeke! A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között: • a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is. • A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető. • A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz.

Kubának szüksége van a világ segítségére, most már 62 év szenvedés után túlléptük a tűrés határát. Kuba a világjárvány legsúlyosabb pillanatát éli: a fertőzések gyors növekedési ütem, a kórházi rendszer összeomlása, a riasztó gyógyszerhiány, az éhség miközben a 21 században, a legszigorúbb diktatúrájában élnek a Kubaiak. Cuba needs the support of the world to end the 62 years of oppression of human rights. Cuba is facing the deepest point of the pandemic: the fast increase in the case numbers, the hospitals are not functioning, there is a huge deficiency of medicine, the famine while the people are living in the strictest dictatorship in the 21st century.

1993-ban ígéretet kapott a lakosság – köztük én is, hiszen már itt éltem –, hogy az erdő gondozása maradéktalanul megtörténik, és a lakosság számára kialakított pihenési lehetőség adott lesz mindenki számára (rendelet második paragrafusában taglalva: „hogy Gyál nagyközség területén belül biztosítható legyen összefüggő, megfelelőképpen elhatárolt és elegendő nagyságú zöld terület – történelmi emlékeink (Jálics-domb) későbbi esetleges restaurációjához, hosszabb távlatban megfelelő és korhű környezet maradjon –, kikapcsolódási, sportolási lehetőséget teremtsen a község polgárai részére meghatározott területen”. Ebből semmi sem valósult meg, sőt az erdőt teljesen magára hagyta az önkormányzat. Nem gondozta, nem gallyazta, nem takarította; sőt pusztán a helyi civilek érzik fontosnak, hogy tisztítsák, ápolják. A teljes rendelet itt található: (13/1993 számmal kell keresni) https://www.gyal.hu/onkormanyzat/rendeletek-tara/egyseges-szerkezetbe-foglalt-rendeletek/ Jelenleg a városvezetés egy idősek otthonát tervez az évek során kialakult ökológiai folyosó közepébe. Az erdőben számos gombafaj, védett növények és legalább 20 fajta védett madár is él; mindamellett ez Gyál egyetlen belterületi erdeje, mely az M5-ös autópálya zaját és porát is megszűri. Szeretném, ha az 1993-ban természetvédelmi területté minősített erdőt az önkormányzat az azt megillető precizitással gondozná, a lakosság számára rekreációs lehetőséget, tanösvényi sétákat is lehetővé téve. Gyál körülbelül 25.000 fős lakosú város, mégis azok, akik egy kiadósat szeretnének kirándulni, kocogni az erdő adta jó levegőn, vagy kutyafuttató hiányában szeretnék a kutyáikat természetes közegben, nem betonon sétáltatni, kénytelenek a szomszédos budapesti kerületbe menni, a Péterhalmi erdőbe, hisz a mi erdőnket hagyta a tulajdonosa lepusztulni, pedig rengeteg lehetőség rejlik benne: tanösvény, erdei akadálypálya, erdei tornapálya, a közeli óvodások és általános iskolások örömére erdei játszótér.

A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már Dunakeszi lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] SzabadAHang: https://szabad.ahang.hu/petitions/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest-budakeszin?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"

A 9. kerület és környékén élő kutyatartókat, állatvédőket, állatbarátokat kérem, hogy írják alá a petíciót, mert egy kutyának is vannak jogai, hogy szabadon használhassák a zöld területet a betondzsungel helyett.

A koronavírus járvány miatti korlátozások alatt a Tisza-Maros Sétány, Rotary Tanösvény látogatottsága átmenetileg megnőtt, sokan sportoltak, sétáltak a tanösvényen. Az időszakosan megnövekedett forgalom miatt sajnálatos módon az ösvény elejére tiltó táblákat helyeztek ki, melyek alapján kutyát csak pórázon lehetne sétáltatni. Jelenleg önkormányzati rendelet szabálya alapján a terület kijelölt kutyafuttató, így ott kutyákat póráz nélkül, szabadon lehet sétáltatni. Félő, hogy nem csak táblák kerülnek kihelyezésre, hanem a hullámtereket, mint kutyák szabadon futtatására kijelölt részeket, kiveszik a jelenleg hatályos rendeletből. Szeged Város Kutyásai szeretnénk, ha a sok éves jól működő, békés és jogszabály által védett társadalmi szokásokat továbbra is működtethetnénk. Kutyáinkat vízhez közel, szabadon futtathatnánk a Tisza hullámtereiben, kamara- és körtöltésein, gyakorolva kutyával töltött szabadidős tevékenységeinket, sétálást, futást és kerékpározást. Szegeden nincs másik olyan terület, ahol egyidejűleg tudna ennyi kutya és ember egymás zavarása nélkül mozogni. Petíciónk célja, hogy a korábban kijelölt hullámtereket, körtöltést és kamaratöltést változatlan formában használhassák a szegedi kutyások. Aláírásunkkal azt az igényünket fejezzük ki, hogy a fent említett területek változatlanul kutyafuttatásra kijelölt területek maradhassanak, és a szegedi kutyások kikapcsolódását is szolgálhassák.

Budakeszi egy festői zöld környezetben elhelyezkedő város, amelynek a természeti értékeire kötelességünk vigyázni. Ennek egyik alapvető eleme, hogy nem avatkozunk a természeti folyamatokba olyan durva idegméreggel, mint a deltametrin. Az Ökokeszi 2019-ben egyszer már elküldött képviselő-testületi beadványa ismét aktuálissá vált. Álljon itt a szövege: "Tisztelt Képviselőtestület! A kémiai szúnyoggyérítés ügyében fordulok Önökhöz azzal, hogy kérjük annak elhagyását, szükség esetén környezetbarátabb megoldás alkalmazását. A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között: • a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is. • A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető. • A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz. Ezzel a szemben „a szúnyogszelektív biológiai mikrobiológiai védekezés a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumokat alkalmazza (Bacillus thuringiensis israelensis [Bti], Bacillus sphaericus [Bs]), melyek hatásmechanizmusára a természetes módon elpusztult szúnyoglárvák vizsgálata hívta fel a figyelmet. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájára jellemző – más fajoktól eltérő – pH-érték mellett az emésztés, a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye a nagyfokú szelektivitás, az, hogy az alkalmazási dózisok szigorú betartása mellet a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással. A biológiai védekezés azért drágább, mint a kémiai, mert alkalmazása előtt fel kell mérni a kezelendő terület pangó vizű szúnyogbölcsőit, az ezekben fejlődő szúnyogfajokat és a lárvák fejlettségi állapotát, majd ezen adatok birtokában lehet elrendelni a baktériumos irtást. Ehhez pedig országosan kiépített, egységes elveket és szakmai gyakorlatot követő hatósági hálózatra van szükség.” [1] Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [2] és állásfoglalását [3] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Egyúttal azt is javasoljuk, hogy az Önkormányzat legyen partner a lakossági közreműködés ösztönzésében, nyújtson tájékoztatást a megelőzésről, így a lakóhelyi pangó vizek megszüntetéséről, madárbarát kertek létesítéséről, a fizikai védekezés bevált praktikáiról. A biológiai gyérítést szükség esetén támogatjuk, jóllehet annak Budakeszin történő megvalósíthatóságára a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága tud pontos választ adni. Tekintettel arra, hogy itt nincsenek összefüggő vízfelületek, a szúnyogok szaporodásának kedvező helyszínek koncentráltan, így kérdéses számunkra ennek járhatósága. Bízunk abban, hogy Önök is egyetértenek azzal, hogy a kémiai gyérítés súlyos járulékos kockázatokat jelent mind a közvetlen közelünkben lévő természetre, mind a saját egészségünkre, így az Önkormányzat lemond annak alkalmazásáról. Üdvözlettel, Ökokeszi [1] Forrás: Magyar Madártani Egyesület [2] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [3] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"

Az elmúlt évtized során nemhivatalos szabadstranddá vált a Hévízi-tóból kifolyó csatorna zsilip alatti szakasza. Hévíziek, keszthelyiek, itt nyaralók és távolabbról ide utazók is felfedezték a még télen is 20 Celsius-fok körüli hőmérsékletű, a nyári kánikulában pedig kellemesen hűsítő vizet. A Hévízi-kifolyó egyfajta kultikus hellyé vált, amelyet több idegenforgalmi tematikájú portál és blog is népszerűsített, különleges attrakcióval gazdagítva ezzel Hévíz és a nyugat-balatoni régió kínálatát. 2020. áprilisának végén azonban a hévízi önkormányzat megtiltotta a fürdőzést a Hévízi-kifolyónál: http://hevizitv.hu/hirek/2030-tilos-a-furdozes-a-hevizilefolyonal Ez az intézkedés sokakat fosztott meg kedvelt fürdőhelyétől, és még többektől vette el annak a lehetőségét, hogy megismerjék ezt a hazánkban egyedülállónak mondható termálvizű szabadstrandot. A vízügyi igazgatósággal egyeztetett megfelelő biztonsági intézkedések megtételével, minimális infrastruktúra kialakításával a sokak számára kedves Hévízi-kifolyó végre legális szabadstranddá válhatna. Ez megnyitná az utat különböző vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatóknak is ahhoz, hogy itt működhessenek, adóbevételt generálva Hévíznek és Keszthelynek. Váogatás a Hévízi-kifolyó sajtómegjelenéseiből: Hévíz – Meleg vizes szabadstrand nyakzuhannyal és gyönyörű tündérrózsákkal https://www.balatontipp.hu/balatoni_latnivalok/heviz-meleg-vizes-szabadstrand-nyakzuhannyal-es-gyonyoru-tunderrozsakkal/ Sokan használják a hévízi szabadstrandot https://termalonline.hu/termal-hirek/sokan-hasznaljak-a-hevizi-szabadstrandot Így potyáznak tömegek a Hévízi-tó vizét levezető csatornában https://www.hirbalaton.hu/termalvizes-szabadstrandda-valt-a-hevizi-to-levezeto-csatornaja/ Tisztelt Polgármester Urak! Kérem intézkedjenek annak érdekében, hogy a Hévízi-tóból kifolyó csatorna zsilip alatti szakaszán hivatalos szabadstrand működhessen! Tisztelettel: Molnár Tibor önkormányzati képviselő, Keszthely

A rendezvény és az oda érkező tömeg, forgalom várhatóan lehetetlenné teszi, hogy a helyi ingatlantulajdonosok pihenni tudjanak, ezáltal megfosztja őket a pihenéstől való jogtól. A falu, amelynek lakossága nincs 2000 ember aligha tud ilyen forgalmat fogadni, kezelni. Ma ez a veszély Balatonvilágost érinti, de a jövőben ki tudja, mikor, hova terveznek egy adott település lakosságánál több embert vonzó fesztivált szervezni. Felháborító, hogy előbb egy 2x5 napos, augusztusi, tehát igenis a nyári szezont jelentősen érintő rendezvényt jelentettek be, majd két héttel július előtt azt, hogy júliustól minden héten 3 napos fesztivált tartanak, csütörtöktől kezdve. Mindez alighanem kezelhetetlen forgalmi dugókat és zajt fog generálni, a Balaton ugyanis kiválóan viszi a hangot, a fesztivál zaja több települést is érinteni fog.