Jelenlegi koronavírus helyzet miatt nem engedhetjük meg a nagyobb enyhítéseket,az iskolák újranyítása felelőtlen lenne.Elindithatja a 4.hullámot.A nyitás tolódjon június 1 re .Ekkora nagyobb lesz az átoltottság,illetve a vakcina immunitása. Június 1től -vendéglátóhelyek, szórakozó helyek fogadhatnak embereket kinyithatnak a konditermek sport létesítmények ,fürdőhelyek -Éjszakai kijárási korlátozás megszüntetése

Ezen csalások leleplezése nem csak az adott autók után be nem fizetett adókat jelentené; jóval nagyobb eltitkolt jövedelmek, illetve vagyonok lehetnek a tulajdonosok/használók mögött. A NAV kötelessége a haza működéséhez, fennmaradásához nélkülözhetetlen adóforintok beszedése.

Kérjük az út mielőbbi felújítását, az út forgalma megnövekedett azóta, hogy a kishatár is megnyilt a falu szélén! A falu lakói és az idelátogatók autóit tönkreteszi a rossz út! Ezért kérem a petició aláirását!

A Budapest-Belgrád nemzetközi vasútvonal hazai szakasza a Bp.-Kelebia állomások között húzódó, jelenleg is üzemelő 150-es számú vasútvonal. Számos településen, sűrűn lakott területeken halad keresztül. A felújított vonalra előirányzott napi vonatszám 250 db (szemben a mostani 30-40 vonattal!!!), mely növekménynek igen jelentős része tehervonat lesz (akár 750 méter hosszúak). Ez azt jelenti, hogy a felújított vonalon átlagosan 5 percenként fog elhaladni egy adott helyen szerelvény (ez nagyjából a Budapest, Róbert Károly körúti 1-es villamos közlekedési sűrűsége normál időszakban, hétköznap), tehát az átkelők a tervezett vonatforgalom mellett nagyon rövid ideig lesznek nyitva. Ez amellett, hogy növeli a légszennyezést is (holott a XXI. századi vasút fejlődésének épp csökkentenie kéne azt...), számos érintett település már amúgy is (túl)terhelt infrastruktúráját teljesen tönkreteszi. Mivel a vasúti vonal rengeteg település esetében - éppen a személyszállítás miatt - a lakott területek között halad jelenleg is (így biztosítva a vonatot használó közösség minél szélesebb körében a megközelíthetőséget), a településeket a szinte folyamatosan zárva tartott szintbeli átjárók gyakorlatilag ketté fogják szelni. A jelenlegihez képest 5-7-szeres vasúti forgalom hasonló mértékben megnövekedett zaj- és rezgésterhelést fog okozni a vasút környezetében élőkre, amely számos esetben az életük tönkretételével egyenlő. (A 2021. március 3-án kiadott 102/2021. (III. 3.) Korm. rendeletben ráadásul rögzítették, hogy a vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek, azaz a fejlesztést érintő ingatlanok részbeni vagy teljes, átmeneti vagy végleges használatával, kisajátításával kapcsolatos hatósági ügyek könnyített eljárások keretében zajlanak, gyakorlatilag fellebbezésnek sok helye nincsen. A rendelet továbbá kijelölte a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok helyrajzi számait minden érintett településre nézve, szám szerint 3440-et. Ennyi tehát a tervezett vonaltól 20-30 méteres sávon belüli ingatlanok száma (Soroksártól Kelebiáig). A jelenleg ismert adatok szerint elenyésző ezek közül a kisajátítandó ingatlan. A fentiekből valószínűsíthető, hogy a környező lakóingatlanok tulajdonosai többsége nem, vagy csak óriási ráfizetés árán tud megválni az élhetetlenné vált, elértéktelenedett ingatlanjuktól. Ráadásul ennél jóval több lesz az értékcsökkenést elszenvedő ingatlan, amelyekben még ha kicsit távolabbról is, de szinte ugyanúgy „élvezhető” a zaj- és a rezgés…) Gazdasági szempontból a Magyar Államnak és a MÁV Zrt-nek is az lenne a hosszú távú érdeke, hogy a személy- és a teherforgalom elkülönülő nyomvonalakon történjen, a következők miatt: a felújított vasúti pálya 160 km/h-s sebességre van tervezve. Ha ugyanazon pályán sűrű követési időkkel egymás után közlekednek eltérő névleges sebességű szerelvények, könnyen belátható, hogy a lassabbakat gyakran utolérik a gyorsabbak. Utóbbiak nem tudnak bárhol előzni, hiszen a két vágányos pálya irányonként csak 1-1 vágányt takar, tehát alapvetően az ellenkező irányba tartó szerelvények használják a másik sínpárt. Magyarán a 160 km/h pályasebesség mellett egyik szerelvény sem fogja ezt a sebességet átlagban még megközelíteni sem. Pontosan ez a helyzet itt is, hiszen a személyvonatoknak 3-5 kilométerenként megállója van, tehát üzemszerű, tervezett állási, valamint gyorsítási-lassítási időkkel rendelkezik. A tehervonatoknak ezzel szemben csak egynehány állomáson kell megállniuk ideális esetben, tehát útjuk zömét akár 160 km/h-s sebességgel tehetnék meg akadályoztatás nélkül. Nem elhanyagolható módon gigantikus mértékű energiát is spórolnának a tehervonatok, hiszen a több ezer tonnás, óriási tömegek gyorsításához és fékezéséhez nagyságrendekkel több energia szükséges, mint ugyanezen tömeg állandó sebességen történő haladásához. Összefoglalva: ha a tehervonatok a településeket elkerülő, külön vágányokon fognak közlekedni, a személyvonatok pedig a jelenleg is használatos, egyvágányú nyomvonalat használják, akkor gördülékenyebb lesz mind a személy-, mind a teherszállítás, sokkal energiatakarékosabb lesz a vasúti szállítás, a települések infrastruktúrája nem romlik le drasztikus mértékben, a vasút mellett és annak környezetében élők a jelenleginél is jóval csendesebb környezetben élhetnek a tehervonatok hiányának – és az egyre több korszerű motorvonatnak – köszönhetően. Ez még akkor is igaz, ha a személyvonatok járatsűrűségét megnövelik. A csendesebb működéssel, kisebb tömeggel, kevesebb rezgést generáló szerelvényekkel rengeteg helyen szükségtelenné válhatnak a városképet – és a közeli lakók kilátását – elcsúfító magas zajfogó falak. a jellemzően jóval rövidebb hosszmérettel és nagyobb dinamikával, könnyebb súllyal rendelkező személyvonatok esetén az átjárók biztosító berendezésit kevesebb ideig kell zárva tartani. az ingatlanok szükségszerű kisajátítása, ill. a vasúti építkezéshez szükséges használata minimálisra csökken A fentieken túl a kínai állam felé kommunikált 160 km/h-s sebességű pályán a tehervonatok tényleges átlagsebessége nem lesz csúfosan alacsony, vállalhatatlan érték.

Ez azért fontos, hogy az iskolákban a tanárok ne jelentsenek fertőzési gócot, és hogy ők maguk kisebb valószínűséggel betegedjenek meg. Gyermekeinket és unokáinkat akkor tudjuk iskolába küldeni, ha látjuk, hogy csökken a statisztikákban a tanárok életének elvesztése, és az iskolák bezárásának száma is minimális lesz azáltal, hogy a tanárok a mindennapi oktatásban folyamatosan részt tudnak venni, így a szülők nyugodtan dolgozhatnak.

Az 5500 orvos elüldözése, a maradék túl terhelése egyre ront az eddig is rossz helyzeten. A nem intenzíves szakszemélyzet átszervezése nem oldja meg a szakember hiányt! Ha nem szakképzettek és nem elegen vannak a Covid osztályokon akkor még azok is meghalnak, akiknek szakszemélyzet mellett lett volna esélyük meggyógyulni!

A bennfentesek jövedelme (kormányzati, képviselői, a hatalmi ágazatban lévők) kontra a termelői, a normál-gazdasági, az oktatói, az egészségügyi szférában dolgozók, valamint a nyugdíjasok jövedelme közötti különbség az elmúlt 10 évben többszörösére növekedett! Ezért nem érzékelik a hatalomban lévők az országos elszegényesedést!

A jelenlegi nyugdíjrendszer sajnos se nem méltányos, se nem igazságos. Nem méltányos azért mert megalázóan alakul azoknak a nyugdíja akik a rendszerváltás előtti időkben több évet vagy évtizedet dolgoztak és részt vettek a rendszerváltásban, megalapozva a mai viszonylagos jólétet. Ennek a korosztálynak a nyugdíjba vonulásukkor megállapítottak - az akkori (2010 előtti és környéki) szabályok alapján - egy tisztességesnek mondható (TB befizetés arányos) nyugellátást, ami azóta rohamosan veszít az értékéből. A közérthetőség kedvéért álljon itt egy példa egy 2010-ben megállapított közepes nyugdíjról: az akkori netto átlagbért (80 e Ft) 50 e Ft-al meghaladó nyugdíj (130 e Ft) ma 50 e Ft-al kevesebb (180 e Ft) a jelenlegi netto átlagbérnél (230 e Ft). Ez a példa jól mutatja, hogy semmi nem igaz abból a kormányzati állításból, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, sőt láthatóan lényegesen rosszabb a helyzet (már-már megalázó) mint a nyugdíj megítélésének időszakában volt. Ennek hátterében minden bizonnyal a svájci indexálás eltörlése áll. A méltánytalanság mellett további bántó tényező az az igazságtalanság ami abból adódik, hogy a közelmúltban megállapított nyugdíjak esetében (nyilvánvalóan a lényegesen magasabb béreknek és a jelenleg alkalmazott valorizációs szorzónak köszönhetően) a magas induló nyugdíjak ugyanolyan százalékos emelést kapnak mint a korábban megállapított (alacsony bérbázisról induló és lényegesen gyengébb valorizációs szorzójú) nyugellátások. Ez az igazságtalanság azt eredményezi, hogy egyre inkább nyílik a nyugdíjas olló és a már most meglévő óriási különbségek tovább fognak nőni. Ennek elkerülésére megoldás lehetne a sávos nyugdíjemelés bevezetése. A jelenlegi nyugdíjrendszer sajnos se nem méltányos, se nem igazságos.

Kiskorú gyermekeinket szülői felügyelet nélkül nem hagyjatjuk.Nem mindenkinek élnek már a szülei,nem mindenki tudja nagyszülőkre rábízni a gyerekeket. Nem vagyunk tanárok ,hogy a tanárok helyett tanítsunk. Jövedelmet az iskola bezárás alatti időszakra nem kapunk, kérjük a Kormányt ,hogy egyszeri összeggel támogassa az otthon maradni kényszeredett szülőket!

Minden budapesti lakost érint a levegő minősége és a célba jutás sebessége. Érinti az agglomerációból bejáró embereket is a közlekedés gyorsasága. Gyorsabb közlekedés, kevesebb üzemanyagfogyasztás, kisebb légszennyezettség.

Napról napra lehetetlenül el az említett szektor érintettjeinek megélhetése, akik a vésztartalékaikat élik fel, miközben a kaszinók nyitva tarthatnak. A lakosság körében meg közben egyre súlyosabbá válnak a bezártságból és a kilátástalanságból fakadó mentálhigiénés problémák. A legnagyobb probléma ma már nem a járvány, hanem az azt övező bizonytalanság, és a diszkriminatív bezárásokból eredő egzisztenciális ellehetetlenülés.

Úgy gondolom, hogy a lassan már egy éve tartó járvány miatt több tízezreket, sőt több százezreket nagyon is hátrányosan érint az a törvénymódosítás, ami 2020. július 1-jétől lépett érvénybe. E szerint, akinek munkaviszonya megszűnik, havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amit az idén január 1-től 8.000 Ft-ra emeltek. Abban az esetben, ha a fizetési kötelezettséget nem teljesíti és a hátralék meghaladja a havi díj hatszorosát vagyis a 48.000 Ft-ot, érvénytelenítik a tajszámát mind addig, amíg a tartozás nem kerül kifizetésre. Most, hogy a pandémia következtében rengeteg ember elvesztette a munkáját és jövedelmét, ezzel a törvénnyel az egészségügyi ellátáshoz való jogaikat is elveszítik. Amikor azt sem lehet tudni, hogy valaki mikor fog ismét munkát találni, hogy képzeli a kormány, hogy ennek a törvénynek eleget tegyen?? Ha már a kormány semmiféle segítséget nem ad az anyagi nehézségbe került embereknek, ha az önkormányzatoktól pénzt von el szolidaritási hozzájárulás címén, akkor miért nem mond le ugyanúgy a szolidaritás címén erről a járulékról, függeszti fel ezt a törvényt és teszi lehetővé az ingyenes egészségügyi ellátást a tajszám érvénytelenítése nélkül??