A jelenlegi gyakorlat szerint deltamethrin - egy gyorsan ölő idegméreg - alapú rovarirtó szert permeteznek a nyakunkba, kertjeinkbe kémiai szúnyoggyérítés címén. Mint ezt érezhetjük is, ez a módszer csak 1-2 napra csökkenti a szúnyoginváziót, mivel a lárvákat nem pusztítja el. Viszont elpusztít minden rovart, és kisebb gerinceket is. Ez ökológiai katasztrófához vezethet, eltűnhetnek akár a beporzó rovarok is! A Magyar Tudományos Akadémia kutatói kidolgozták az alternatív - biológiai alapú -szúnyoggyérítés módszertanát. Ez hosszú távon is alkalmas a szúnyogállomány kontrollálására, emellett környezeti és egyészségügyi kockázatot nem okoz. Ennek központi eleme egy szelektív rovarpatogén baktérium kijuttatása, mely kizárólag a gyötrőszúnyogok lárváit pusztítja el. Számos Nyugat-Európai országban hatékonyan alkalmazzák már. Ha fontos Neked a közvetlen környezeted megóvása, szeretnéd, ha gyümölcsösöd beporzása nem kerülne veszélybe, csatlakozz a petícióhoz!

Csatlakozzon mindenki a kampányhoz, aki egyetért azzal, hogy a kémiai szúnyoggyérítéssel a beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket, saját magunk és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával.

A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával.

A természet védelmében az élhetőbb városért, a környezet és az állatok pusztítása nélkül! A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között: • a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is. • A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető. • A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz.

Írd alá a petíciót, ha a halálos betegségeket terjesztő szúnyogok gyérítése során megkímélnéd az ökoszisztéma-szolgáltatásokban jelentős szerepű méhféléket, illetve minden egyéb rovart, valamint közvetett tápláléklánc-hatásként a rovarevő gerinces állatot, amelyeket ez érint! Köszönöm, hogy csatlakozol!

Miért fontos? A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már Dunakeszi lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] SzabadAHang: https://szabad.ahang.hu/petitions/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest-budakeszin?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"

A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek a lègi úton törtènő porlasztását az EU-ban 2020-ban már betiltották. Veszèlyessègüket tekintve a deltametrin alapú rovarölő szerek a vonatkozó szabàlyozás szerinti 1-es kategóriàba tartoznak. Amennyiben a tovàbbi felülvizsgàlatok soràn bizonyítást nyernek a jelenleg is feltételezett lakossàgot is érintő mellèkhatások (pl.: allergia, asztma), tejles betiltás vàrható. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológiai szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. Tèny, hogy ezek a módszerek nagyobb szakértelmet, a lakossàg aktív közreműködèsèt igènylik. A szemlèletformàlás elkezdése, a fokozatos àtàllás azonban mindannyiunk érdeke. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már több település lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] https://szabad.ahang.hu/efforts/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"

Fontos az élővilágunk! Becsüljük meg együtt, közösen!

Minden kis lépés számít, cseppek vagyunk a tengerben, de mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága?

Ez mindenkinek érdeke! A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között: • a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is. • A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető. • A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz.

Kubának szüksége van a világ segítségére, most már 62 év szenvedés után túlléptük a tűrés határát. Kuba a világjárvány legsúlyosabb pillanatát éli: a fertőzések gyors növekedési ütem, a kórházi rendszer összeomlása, a riasztó gyógyszerhiány, az éhség miközben a 21 században, a legszigorúbb diktatúrájában élnek a Kubaiak. Cuba needs the support of the world to end the 62 years of oppression of human rights. Cuba is facing the deepest point of the pandemic: the fast increase in the case numbers, the hospitals are not functioning, there is a huge deficiency of medicine, the famine while the people are living in the strictest dictatorship in the 21st century.

1993-ban ígéretet kapott a lakosság – köztük én is, hiszen már itt éltem –, hogy az erdő gondozása maradéktalanul megtörténik, és a lakosság számára kialakított pihenési lehetőség adott lesz mindenki számára (rendelet második paragrafusában taglalva: „hogy Gyál nagyközség területén belül biztosítható legyen összefüggő, megfelelőképpen elhatárolt és elegendő nagyságú zöld terület – történelmi emlékeink (Jálics-domb) későbbi esetleges restaurációjához, hosszabb távlatban megfelelő és korhű környezet maradjon –, kikapcsolódási, sportolási lehetőséget teremtsen a község polgárai részére meghatározott területen”. Ebből semmi sem valósult meg, sőt az erdőt teljesen magára hagyta az önkormányzat. Nem gondozta, nem gallyazta, nem takarította; sőt pusztán a helyi civilek érzik fontosnak, hogy tisztítsák, ápolják. A teljes rendelet itt található: (13/1993 számmal kell keresni) https://www.gyal.hu/onkormanyzat/rendeletek-tara/egyseges-szerkezetbe-foglalt-rendeletek/ Jelenleg a városvezetés egy idősek otthonát tervez az évek során kialakult ökológiai folyosó közepébe. Az erdőben számos gombafaj, védett növények és legalább 20 fajta védett madár is él; mindamellett ez Gyál egyetlen belterületi erdeje, mely az M5-ös autópálya zaját és porát is megszűri. Szeretném, ha az 1993-ban természetvédelmi területté minősített erdőt az önkormányzat az azt megillető precizitással gondozná, a lakosság számára rekreációs lehetőséget, tanösvényi sétákat is lehetővé téve. Gyál körülbelül 25.000 fős lakosú város, mégis azok, akik egy kiadósat szeretnének kirándulni, kocogni az erdő adta jó levegőn, vagy kutyafuttató hiányában szeretnék a kutyáikat természetes közegben, nem betonon sétáltatni, kénytelenek a szomszédos budapesti kerületbe menni, a Péterhalmi erdőbe, hisz a mi erdőnket hagyta a tulajdonosa lepusztulni, pedig rengeteg lehetőség rejlik benne: tanösvény, erdei akadálypálya, erdei tornapálya, a közeli óvodások és általános iskolások örömére erdei játszótér.