Évek óta tapasztaljuk, hogy országgyűlési képviselők pártpolitikai okokból, direkt módon szabotálják az országgyűlés vagy a bizottsági ülések munkáját azzal, hogy meg sem jelennek, nem vesznek részt a munkában. Az országgyűlési képviselőnek tiszteletdíja közpénzből kerül kifizetésre, így elvárható hogy annak kifizetéséért végezze el feladatait, tegyen eleget a képviselői esküjében foglaltaknak. Amennyiben nem vesz részt az üléseken, tiszteletdíja kerüljön részben megvonásra, ismételt esetben teljes mértékben kerüljön megvonásra.

Kósa Lajos hamisan tanúskodott 2019. március 6-án, mikor tanúként hallgatták ki Szabó Gáborné, a "csengeri örökösnő" ügyében. A jegyzőkönyv szerint, Kósa Lajos határozottan azt állította, hogy soha, semmilyen ajándékot nem fogadott el Szabó Gábornétól. Ekkor a nyomozók elétártak két 2019. január 19-én aláírt, ügyvéd által ellenjegyzett ajándékozási okiratot, amelyekben Szabó Gáborné, mint ajándékozó, Kósa Lajos, mint megajándékozott szerepelt. Ezután a nyomozók felszólították Kósa Lajost, hogy nyilatkozzon a dokumentumokkal kapcsolatban. Válaszában Kósa nem vitatta a dokumentumok eredetiségét és az ajándékozások tényét, csak arról beszélt, hogy az iratok semmisek, mivel az ajándékok nem voltak Szabó Gáborné tulajdonában. A tanú ezek után sem vonta vissza azt az állítását, hogy nem fogadott el ajándékot, tehát, hamisan tanúskodott. Mi nem tehetünk feljelentést Kósa ellen hamis tanúzásért addig, amíg az "alapügy", a Szabó Gáborné ellen folyó büntetőeljárás, be nem fejeződik. Feljelentésre most csak az eljáró hatóságoknak - az ügyészségnek, vagy a nyomozó hatóságnak -  van lehetősége. Petíciónkkal nyomást akarunk gyakorolni Polt Péter, Legfőbb Ügyészre, hogy tegye meg hivatalából fakadó kötelességét, és indítson nyomozást Kósa Lajos ellen. Itt találod meg az ügy hátterét: https://youtu.be/17MWXSZkyUI https://youtu.be/_dznDmaiiw8 Ha további ügyekre is kíváncsi vagy, itt tudod követni a csatornát: https://www.youtube.com/JuhaszPeterVideo?sub_confirmation=1

Március 8 óta zárva vannak az óvodák és az általános iskolák. Az utóbbi napokban drasztikusan emelkedett a Covid-19 fertőzöttek, a kórházakban ápoltak és az elhunytak száma. A kormány és az operatív törzs részéről nap mint nap ellentmondásos nyilatkozatok hangzanak el a intézmények megnyitásával kapcsolatban. Bár tudjuk, hogy mentálisan mindenkit megvisel a bezártság, mégis úgy érezzük, hogy most az emberélet védelme az első. A vendéglátóhelyek szabadtéri teraszaival egyidőben való iskolanyitást visszautasítjuk! - A kormány haladéktalanul kezdje meg a gyermekeikkel kényszerűen otthon maradók támogatását, akár 100%-os táppénzek folyósításával. Rendeljen el elbocsátási tilalmat! - Maradjanak zárva a köznevelési és szakképzési intézmények, ameddig az ágazat beoltott dolgozóinál ki nem alakul a teljes védettség. Arra kérünk, hogy írd alá a petíciónkat, és a csatlakozz az eseményünkhöz: https://szabad.ahang.hu/events/nem-engedem-a-gyerekem-ovodaba-iskolaba-aprilis-19-tol

Az utóbbi években a csőtörések száma megsokszorozódott mind a településünkön, mind országosan. Folyamatosan napirenden vannak problémák, mint pl. a hibaelhárítás utáni sárga, iszapos, büdös, ihatatlan víz. Hiába a „kieresztés, tűzcsapon keresztüli átmosás”, a hiba elhárítása után is károsodnak háztartási eszközök pl. mosógép, kávéfőző stb. Az éppen mosásban lévő ruhák elszíneződnek, a házi vízszűrő berendezések szűrő cseréje gyakoribbá válik, ami plusz költséget jelent. A csapvíz gyakran ihatatlan, fürdésre, mosásra is alkalmatlan. Ezek a problémák a jövőben halmozódni fognak, ha nem történik mielőbbi, hatékony fellépés. Ezért kérjük, hogy a több éve elkészült tervek megvalósítása kezdődjön el, és tölthessünk végre „Tiszta vizet a poharainkba”.

A felsorolt okok mellett kérem Magyarország Kormányát, hogy legyenek tekintettel a diákok és a tanáraik veszteségeire is, a gyászoló diákokra, akik próbálnak a tanulásra koncetrálni, valamint azokra, akik jelenleg is a koronavírussal vívnak harcot, ezáltal a felkészülés számukra jelenleg nem lehetséges. 2020. március közepétől online oktatásban tanulunk, és bár volt két hónap szünet, novemberben újra az online térbe szorultunk. Ez azt jelenti, hogy már 8 hónapja próbálunk helytállni, mi és a tanáraink egyaránt a digitális oktatásban. Ezalatt az idő alatt próbáltunk a legjobb tudásunk szerint megérteni a tananyagot és felkészülni, az érettségire, de ez egyáltalán nem olyan hatékony, mint a jelenléti oktatás, a személyes magánórák /amit sokunknak mellőzni kellett, hiszen oltás még nem volt, szeretteink egészségét pedig mindennél fontosabbnak tartottuk. / Legyenek figyelemmel arra, hogy az online oktatás nem minden iskolában működik egyformán, így nem egyformán tudnak a diákok felkészülni az érettségire. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy teljesen kiestünk a gyakorlatból. Sokan kérdezhetik, hogy miért olyan fontos a jelenléti oktatás, és miért olyan fontos a fizikai jelenlét. Erre én most szeretnék válaszolni. Rengeteg diák szenved szorongásos, mentális betegségekben. Ezen csak úgy lehet felülkerekedni, ha folyamatosan jelen van a tanításokon. Ezek a diákok nem csak az iskolától, a közösségtől szoktak el, de a vírus okozta korlátozások miatt, minden társasági összejöveteltől is, ami enyhíthette volna betegségük okozta nehézségeiket. Ezek a diákok most az érettségi előtt alig 2 hónappal, hatalmas stresszben vannak, hogy hogyan fognak egy zárt térben, közösségben jól teljesíteni egy vizsgán, ami a jövőjüket befolyásolja. Szeretném felhívni a figyelmet azokra a diáktársainkra is, akik nem nappali tagozatos gimnáziumban tanulnak, hanem esti, illetve szakközépiskolákban. Az esti gimnáziumban főként felnőttek tanulnak, akiknek munkájuk és gyermekeik is vannak. Természetesen ezt vállalták, amikor beiratkoztak évekkel ezelőtt, azonban a vírus drasztikusan megváltoztatta az életünket, sokan problémákba ütköztek, mint például munkahely elvesztése, átrendeződése és természetesen a gyermekeik tanítása is az ő nyakukba szakadt az online oktatás miatt. Ezért számukra még nehezebb a felkészülés az érettségi vizsgára. A szakiskolásoknak a gyakorlatok elmaradtak, így azok bepótlása is nehezíti a felkészülést. A járványhelyzet egyre komolyabb, a harmadik hullám sokkal erősebb, mint az eddigiek. Egyre több mutáns variáns van, amik az országban is jelen vannak, vagy csak idő kérdése, hogy mikor jelentkeznek itt is. Az 1.5 méteres távolságot betartani lehetetlen egy teremben. Valóban az érettségi eszmei értéke többet ér, mint a diákok és tanáraik egészsége? Sokan a szóbeli eltörlése mellett kampányolnak, ami bár könnyítés lenne, de a fertőzés veszélyét nem csökkentené le, ráadásul azokat online is meg lehet tartani. Az írásbelinél viszont 5 napon keresztül (ha nem több), négy órán át kell egy teremben összezárva lenni a diákoknak, egy hullámban, ami a fiatalokat is ugyanúgy veszélyeztetni, mint az időseket. Ezeket figyelembe véve megalkottam néhány pontot, amit szeretném, ha a Kormány is átgondolna, ugyanis az, hogy szinte minden nap bejelentik, hogy írásbeli és szóbeli érettségi is lesz hagyományos módón, nem megoldás.

Ezen pontok segítenének a művészetoktatás, a táncoktatás gazdasági területét életben tartani. Sőt átgondolt kivitelezéssel akár fellendíteni is. Sajnálatosan a művészet-, táncoktatás, 8552 TEÁOR sem a novemberi, sem pedig a márciusi bezárásoknál sem került a kedvezményezettek körébe. "...▪️ Pontosan ma 1 éve március 16.-án kellett felfüggeszteni a táncórákat. Azt mondták, 2 hét lesz kb., de 3 hónap lett belőle. ▪️ Jött a nyár, ami ebben a szakmában egy pangó időszaknak számít évről évre, így nem lehet órákat tartani, ezért mindenki nyári szünetet tart. 2020-ban ezt fel kellett rúgni, és ha minimális létszámmal is, de próbáltunk dolgozni és túlélni. ▪️ Eljött a szeptember, amikor is a legnagyobb létszámban működünk. Most ez is felborult, mert sokan nem mertek közösségbe menni, így inkább otthon maradtak. De optimisták voltunk, visszatért a jókedvünk, hogy van remény, és biztos minden jó lesz fokozatosan. Ez a hit kitartott november elejéig. ▪️ Ha jól emlékszem november 11-től újra offoltak minket, be kellett zárni minden közösségi házat, nem lehetett megint órákat tartani. Ez jelenleg is tart, immár 5. hónapja. ▪️ Az állam minket magunkra hagyott, sok más tevékenységi kört, ha minimálisan is, de legalább támogatott valamilyen formában, (sport, vendéglátósok, turisztika...stb) minket elfelejtett, mert mi vagy láthatatlanok vagyunk, vagy nem vagyunk fontosak. ▪️ 5 HÓNAPJA NEM ENGEDNEK DOLGOZNI MINKET, A TAVASZI 3 HÓNAP UTÁN! EZ 1 ÉV LEFORGÁSA ALATT 8 HÓNAP A 12-BŐL! EZ AZ ÉV 2/3-a! Megjegyzés: Az aktív, órákat látogató tanítványaink közül egy covidos beteg sem lett ez idő alatt. Csak az jött órára, aki egészséges volt. Nekik ezek az órák nagyon sokat jelentettek, mert társaság, feltöltődés és vidámság nélkül nagyon szürke az élet. Mi azért esünk depresszióba, mert nem dolgozhatunk, egyre nehezebb fenntartani magunkat (rezsi, élelmiszer...stb) , a tanítványok meg azért, mert elesnek attól a kulturális szórakozástól, ami segít mentálisan és lelkileg egyensúlyban maradni. ▪️ Nem tudunk tervezni, és nem tudjuk, hogy ha egyszer újra működhetünk és kinyitnak a művelődési házak, honnan kell elkezdenünk az építkezést. Nulláról, vagy marad pár ember, aki jönni fog, vagy ismét telt ház lesz. Nagyon nem mindegy, mert a létszámtól fog függeni, hogy a nyitás után még hány hónap, mire újra össze tudjuk szedni magunkat...."

Az érettségi vizsga azon kevés jól kiszámítható, és előre tudható dolgok közé tartozik, amelyre a távoktatás mellett is fel lehetett készülni. Alapvetően a távoktatás egy sokkal kevésbé hatékony oktatási forma, mint a jelenléti oktatás, valamint többszörös hátránnyal érinti a szegényebb családokat, ugyanis nem csak az internet számla, annak hozzáférhetősége, és a megfelelő eszköz ára az, amely miatt a szegényebb családok nem tudnak hatékonyan részt venni az online oktatásban, hanem, mert ha egy család alapvető pénzhiánnyal rendelkezik akkor a tanuló nem otthon fog ülni, és bejelentkezni a táv-órára, hanem el fog menni dolgozni. Így ezek a diákok csak az érettségi vizsgában bízhatnak, amik egy jól kiszámítható, és jó előre lefektetett követelmény rendszerrel dolgozik. Többek között emiatt nem javaslom sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgák eltörlését. Ez a két vizsga kiegészíti egymást, amennyiben csak az egyiket vagy a másikat tartjuk meg, az negatívan hat a felvételi pontszámokra, amely sok diák esetében az egyetlen egy reális kiugró pont osztályhelyzetéből, így meg kell adni minden lehetőséget, arra, hogy a lehető legtöbb esélyük legyen a sikeres felvételihez. A célja ennek a petíciónak egy olyan egységes álláspont képzése, amely egyszerre elégíti ki a pedagógusok és járvány szakértők védekezési igényeit és a diákok tisztességes és hagyományos vizsgához való igényét. Szerintem káros az a narratíva, amely a járvány megoldásokat csak a látványos, jól hangzó, de valóságban hatástalan és egyenesen ártó intézkedésekben látja. A megfelelő szigor jogos is tud lenni egy járvány helyzetben, de ennek a szigornak nem szabad ártó szándékkal párosulnia. Ezek miatt fontos, hogy, mint kezdeményező érettségire készülő diák, hogy tudjam, mire, és hogyan készüljek.

A koronavírus járvány miatt nagyon sok kisvállalkozás, ezen keresztül család és megélhetés került veszélybe. Sokaknak adott reményt az újraindítási gyorskölcsön, de a feltételek megismerését követően kiderült, hogy mégsem lesz sokak segítségére, mert a feltételek alapján mégsem lehet majd sok vállalkozásnak hozzájutni. Javaslatunk azt célozza, hogy valóban eljusson a segítség a célcsoporthoz.

Kérjük, hogy aláírásoddal támogasd, hogy lakhelyünk Gyulafirátót, élhető maradjon, ne katonaváros épüljön településünk határában, ne tegyék tönkre a Bakony környezetét, az ívóvizbázist, az állat és növényvilágot csak azért, hogy nagyrészt külföldi katonák gyakorlatozzanak a mi természeti kincseink, a nyugalmunk, a gyemekeink jövőjének rovására.

Közösségünk, a Freie Ungarische Botschaft, külföldön élő magyarok pártfüggetlen diaszpóraszervezeteként az “Itt Szavazok” projekten keresztül már a 2018-as országgyűlési és a 2019-es európai parlamenti választások során is információk megosztásával és közösségépítéssel támogatta a külföldön élő magyarok választási részvételének növekedését. Ezen kampányaink során találkoztunk a szavazást nehezítő sokféle körülménnyel. A nehézségek legnyilvánvalóbb fajtája a személyes szavazás miatt szükséges utazáshoz kapcsolódik. Számos, külföldön élő honfitársunknak ez jelentős problémát jelenthet - gondoljunk csak a magában földrésznyi méretű Ausztráliára vagy Kanadára, ahol a legutóbbi választáson csak 3, illetve 2 helyen volt lehetőség szavazni, így adott esetben akár több ezer kilométert is meg kellett tennie bizonyos választóknak, hogy személyesen szavazhassanak és ezt követően hazatérjenek. Vagy egy közelebbi példa: egyik aktivistánk marokkói kalandja, ahol a közel 700 kilométeres utat két átszállásos 14 órás utazással tudta maga mögött, mindezt azért, hogy szavazhasson. De a hazánkhoz képest kicsinek számító Dániában élő önkéntesünk számára is egész napos program volt eljutni a legközelebbi (és Dániában egyetlen) szavazókörbe, Koppenhágába és aztán hazatérni. Pedig ő Aarhusben, tehát még csak nem is a fővárostól legtávolabbi dán városban lakik! Vannak azonban profánabb problémák is az utazással - nevezetesen a költségek. Hollandiában például egyik aktivistánknak 23 euróba, azaz kb. 8000 forintjába kerül eljutni Hágába, ahol szavazni tud - ez oda-vissza már egy jelentős összegnek számít még az ottani bérszínvonal mellett is. Pusztán azért, hogy gyakorolhassa demokratikus alapjogát. Mindezek mellett ott vannak a más országokban élő idősek, akik például nehezen mozognak. Vagy miért kell(ene) több száz kilométert utaznia egy mozgásában korlátozott személynek? Mit csináljon az, aki nagycsaládos? Vagy külföldön egyedül neveli kisgyerekét? Számtalan példát sorolhatnánk még, amik nem megnehezítik, hanem gyakorlatilag ellehetetlenítik a szavazási jog gyakorlását a külföldön élő szavazópolgárok számára. Azonban van egy tényező, amit még meg kell említenünk, hiszen kivétel nélkül mindenkit érint: hogyan fogunk szavazni, ha a maihoz hasonló járvány miatt világszerte lezárások lesznek 2022 áprilisában? Külföldön élőként csak akkor van lehetőségünk levélben szavazni, ha “leadjuk” a magyarországi lakcímünket - azonban ez sokak számára nehezen vagy egyáltalán nem járható út. A németországi magyarok körében tavaly novemberben végzett felmérésünk eredményei arra mutatnak, hogy sokan nem tévedésből, lustaságból vagy talán honvágyból nem adják fel magyarországi lakcímüket. Saját bevallásuk szerint számosan kétlaki életet élnek - azaz megközelítőleg azonos időt töltenek külföldön, mint hazánkban. Ugyanakkor vannak sokan olyanok is, akik ha szeretnék, se tehetik meg, hogy megválnak magyarországi lakcímüktől - például lakáshitel, vagy egyéb hivatali ügyintézési eljárás miatt. Végtelenül igazságtalannak tartjuk, hogy a hazai nehézségeikre megoldásként külföldön szerencsét próbáló munkavállalók a hazai foglalkoztatotti statisztikát erősítik, a hazautalásaik segítik a magyar gazdaság fejlődését, ugyanakkor még levélszavazásra sincs lehetőségük! A demokratikus jogállamért küzdünk, melynek alapja a legalapvetőbb demokratikus jog: a szavazati jog. Hisszük, hogy pártszimpátiától függetlenül egyetérthetünk: nem szabad, hogy a demokratikus jogokat földrajzi, időbeli vagy anyagi korlátok akadályozzák, mert ettől a demokrácia minősége is romlik.

A 81-es Hatvan-Pásztó-Salgótarján-Somoskőújfalu vonal az ország egyik legelhanyagoltabb vasúti fővonala. A vonal jórészt egy vágányú, villamosítatlan, hosszú évtizedek óta nem kapott érdemi felújítást, így állapota folyamatosan romlik, e miatt a vonatok egyre lassabbak. A vonalon 2020 végéig a 2000-es éveke eljén gyártott orosz "Uzsgyi" motorvonatok közlekedtek, melyek bár szintén nem a 21. századnak megfelelő szolgáltatást nyújtottak, legalább légkondícionáltak, és viszonylag csendesek voltak. Azonban 2020 végétől ezeket a vonatokat 20-30 évvel öregebb Bz-k, és dízelmozdonyos személyvonatok vették át, jelentős színvonalcsökkenést okozva, az amúgy is elég mostohán kezelt vonalon. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely az országban, melynek nincs közvetlen vasúti kapcsolata Budapesttel, az utasok Hatvanban átszállásra kényszerülnek, ráadásul a rosszul hangolt csatlakozások miatt mindkét irányba 15-20 percet kell Hatvanban várni. Jelenleg vonattal a 110km-es Budapest-Salgótarján távot 2 óra 36 perc alatt lehet megtenni. A vonal pedig különösen fontos lenne a szegényebb kelet-nógrádi terésgének, ahol sok embernek nincs autója, így a közösségi közlekedés az egyetlen lehetőség munkába, iskolába, orvoshoz stb. járni. A vasútvonal déli, Pásztó-Hatvan szakasza ráadásul a tágabb budapesti-agglomerációnak is része, innen sokan ingáznak Budapestre, így a budapesti elővárosi közlekedés szempontjából is van potenciál a vonalban. A Pásztótól északra lévő szakasz pedig Salgótarján szempontjából lehetne fontos elővárosi vasút. További részletek a Közlekedő Tömeg cikkében: https://www.kozlekedotomeg.hu/vasut/aldatlan-allapotok-a-salgotarjani-vasutvonalon/

Miközben a pedagógusok lelkiismeretesen végzik munkájukat, hosszú órákon keresztül zárt térben tartózkodnak a sok esetben tünetmentesen fertőző gyermekekkel, így nap mint nap ki vannak téve a koronavírus-járvány kockázatának. Megbetegedés esetén a korosabb tanárok joggal aggódnak egészségükért. Az iskolák, nevelési intézmények működését áprilistól is lehetetlenné fogja tenni a pedagógusok gyakori hiányzása vírusfertőzés esetén, ezért kiemelten fontos, hogy oltást kapjanak.