Aki lemond közalkalmazotti jogviszonyáról, az lemond a pedagógushivatásáról, a jövőben tananyagátadó munkavállalóvá válik. Ezért: Követeljük, a szakképzés újabb átalakításának azonnali felfüggesztését és elhalasztását! Követeljük, a méltányos bért, a korábban ígért és rendeletben rögzítettek szerint, a minimálbérhez igazítva! Követeljük a méltányos béremelést mindenek előtt azon nem pedagógus kollégáink számára, akiknek munkáját hosszú évek óta csak minimálbérrel és garantált bérminimummal honorálja a kormány! A kormány ígéretei hitelüket vesztették, ne a médián keresztül üzengessen, hanem haladéktalanul kezdjen bértárgyalásokat a szakszervezetekkel, majd a tervezett béremelésre adjon törvényi garanciát! Szeged, 2019. november 15. A Szegedi Szakképzési Centrumban működő PDSZ csoportok képviselői: Dobóczky Zsolt Guba János Kertainé Kanyó Annamária Laczi Rita Mészáros Imre továbbá Fülöp András, pedagógus Izsó Katalin, pedagógus Szamosköziné Méri Ilona, pedagógus Toperczer Judit, pedagógus Vas Katalin, pedagógus Verebélyné Erdei Gréte, pedagógus

Nem akarunk elfogadni egy olyan rendeletet, amely aránytalanul bünteti az autós közösséget. Nem akarjuk elfogadni, hogy ennyire szabad mérlegelést kapjanak a biztosítótársaságok az állampolgárok rovására! Gépjármű-tulajdonosként olyan rendeletet akarunk, amely arányos és igazságos! A Totalcar cikke részletesen sorolja a problémákat. https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2019/11/20/hogyan_ugrik_negyszeresere_az_autod_kotelezoje/ Összefoglalva, a Magyar Autóklub állásfoglalásából: "A jelenlegi rendelet egy olyan, a biztosítók javára szóló, korlátok nélküli felhatalmazást tartalmaz, mely alapján a biztosítók az egyes kártörténeti adatokat saját belátásuk szerinti, és a bonus-malus besoroláson túli további korrekciós tényezőként is figyelembe vehetik a biztosítási díjak megállapítása során. A biztosítók élve is ezen rendeleti felhatalmazással az utóbbi években rendszeresen is alkalmaznak díjszámításuk során ún. károkozói pótdíjat, mely az adott üzemben tartó szerződését érintő biztosítási díjakat jelentősen megemeli. Az emelés módja és mértéke egész képtelen eredményekre vezet adott esetben első károkozás esetén is, akár olyan biztosítottnak, aki 10 éve kármentes volt, a 40.000,-Ft-os díja annak négyszeresét meghaladó összegre, 170.000,-Ft-ra emelkedhet, illetve amennyiben ugyanazon tulajdonosnak esetleg két gépkocsi áll az üzemeltetésében, akkor például a 200.000,-Ft-os károkozása esetén is a kétszer 40.000,-Ft-os díja kétszer 170.000,-Ft-os összegre emelkedik, vagyis az okozott kár összegét is meghaladja. További anomália, hogy ugyan a bonus-malus rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a károkozó inkább maga rendezze a károsult kárát, és ezzel a miniszteri rendelet szerinti bonus-malus besorolása változatlan marad, ez azonban nem érinti a biztosító által alkalmazásra kerülő károkozói pótdíj mértékét, azaz még akkor is károkozói pótdíjat kell fizetnie a biztosító részére, amennyiben a biztosító semmilyen szolgáltatást nem teljesít, mert az ügyfél maga rendezi a károsult teljes kárát. Fenti képtelen következményeken túlmenően a miniszteri rendelet tárgyi rendelkezése a jogállamiság követelményét sérti azáltal, hogy a törvényi felhatalmazáson túlmenő módon „delegálja” a károkozás miatti díjmegállapítás jogát az egyes biztosítókra, továbbá átláthatatlanságot is jelent, hiszen egyes biztosítók biztosítási feltételeiben 40-50 oldalas (!) apróbetűs feltételekben akár naponta változtathatja a díjmértéket, mint ahogy például az egyik biztosító egy hónapon belül háromszor is változtatta, a korlátozás csak annyi, hogy ezt 60 nappal előtte nyilvánosságra kell hozza."

220 fa kivágása olyan károkozás, amit nem lehet elég faültetéssel kompenzálni, ráadásul nem írtak elő helyette ültetést sem. Parkolóépítés helyett kérjük a tömegközlekedés további fejlesztését és környezetbaráttá tételét, hogy ily módon könnyen meg lehessen közelíteni, és az oda látogatók ne autóval akarjanak odajutni.

Szigetmonostor lakossága – ahogy a sziget többi településének is –, az elmúlt évtizedekben dinamikusan növekedett, a Megyeri híd átadása óta is 50%-os a lakosság számának gyarapodása. A vízbázis védelem miatt ipar nem telepedhetett meg, a helyi munkahelyek zömét az önkormányzat adja, mely a lakosságszámot tekintve elenyésző, ezért a nagy részben fiatal és aktív korú lakosok, rendszeresen kijárnak a szigetről dolgozni és iskolába. Kompjaink kapacitása mára nem felel meg a helyi igényeknek sem, korukat tekintve pedig hajós szemmel is idejét múltak. A Megyeri híd tervezésekor lehajtót ígértek, de a vízbázisvédelemre hivatkozva ez meghiúsult, ugyanakkor a Megyeri híd feltételeibe belekerült egy kis autóshíd Szigetmonostor és Szentendre között. A településnek bár érvényes bírósági határozata van arról, hogy a híd jár, forrás azóta sincs rá – többek között ezért sem járult hozzá Szigetmonostor a Megyeri híd végleges használatbavételéhez. 2015 körül, az EuroVelo nyomvonalának lehetősége adott reménysugarat a szárazföldi kapcsolatra. Éveken keresztül lobbizott 8 település a Dunakanyarban, hogy az EuroVelo6 kerékpárút nyomvonala a Szentendrei-szigeten keresztül vezessen, mire a kormány 2017. január 12-én határozatban döntött erről. Ezzel összefüggésben Szigetmonostor polgármestere és testülete, kapva kapott az alkalmon, hogy amíg a településnek járó híd nem épül meg, addig az EuroVelo kerékpáros hídon, ha gépjárművek nem is, de tűzoltó és mentő áthaladhasson. Régebben volt is egy ilyen irányú szándéka a kormánynak, ami még a Magyar Közlönyben is megjelent - igaz, ennek lehetőségét a lakosság 82%-ban utasította el egy népszavazáson, lévén, hogy egy gyalogos és kerékpáros híd nem helyettesíthet egy autóshidat. Akkoriban a Határcsárdai helyszín jött szóba, mint a leginkább megvalósítható. Annak idején Molnár Zsolt polgármester úr úgy gondolkozott, hogy azon a hídon, amin tűzoltó és mentő átmehet, azon előbb utóbb a gépjárműforgalom is elindulhat. Ezt az EuroVelo kapcsán is így gondolhatta, mert folyamatosan a Határcsárdai helyszín mellett érvelt a tárgyalások és a véleményezések során. Sajnos a tervezőkben is felmerült ez a lehetőség, ezért minden alkalommal elmondták, hogy a hidakat úgy tervezik meg, hogy gépjárműforgalom bonyolítására a későbbiek során se legyen alkalmas, ezért értelemszerűen mentő és tűzoltó sem mehet majd át rajta. Az EuroVelo6 déli hídhelyének másik lehetősége Szentendre belvárosában, a Pásztor Rév környékén fogalmazódott meg. Ez utóbbi a lakossági kérdőív szerint és józanul gondolkodva is jobb lehetőség, hiszen míg a Határcsárdánál átsétálva a túlterhelt 11-es úton ülhet a munkába és iskolába járó szigeti lakosság, addig Szentendre belvárosában az iskolák, a HÉV, az intézmények néhány perces sétára vannak, sőt egy Szentendrei buszjárat is megfogalmazódott, mely a híd lábától a HÉV állomásra vinné a gyalogosokat. A helyszín ugyan Szigetmonostor központjától is bő két kilométer, de mivel jelenleg is sokan használják a Pásztor Révet és mivel vállalható alternatíva lehetne a 11-es forgalmának elkerülésére, a Szentendrei-sziget minden településén, határozott igény fogalmazódott meg, egy belső rendszeres buszjárat, mely így már rentábilisan tudna üzemelni. Ezt a lakossági felmérés is alátámasztotta, hiszen a válaszadók több mint 30%-a jelezte, hogyha a gyalogos és kerékpáros híd Szentendre belvárosában épül meg, akkor a 11-es forgalma helyett, a hidat és a tömegközlekedést választja. A Szentendrei-sziget lakosságát figyelembe véve, ez akár több száz autó is lehet, mely számottevő környezeti és egyéb terheléstől szabadítaná fel a 11-es utat és az út menti településeket. Az EuroVelo célja egyrészt, hogy az embereket bátorítsa, a biciklizést részesítsék előnyben utazásaik nagy részében, másrészt az Egyesült Államoki Greenway projektekhez hasonlóan, egész kontinenst átszelő kerékpártúrákat tegyen lehetővé, ezáltal erős turisztikai szerepet játszik. Az EuroVelo6 legnépszerűbb szakasza jelenleg, a Donauradweg, azaz a Duna menti kerékpárút, mely Passau és Bécs között húzódik, majd folytatódik Pozsonyig. Amennyiben a világörökségi várományosi listára is felkerült Dunakanyarban megépül az EuroVelo6 szakasza, jó eséllyel nyerhet el hasonló szerepet az előbb említett szakaszhoz. Ezért sem mindegy, hogy milyen nyomvonalon megy Szentendréig a kerékpárút. Turisztikai szempontok alapján hozták be a szigetre, ezért érdemes lenne turisztikai szempontok alapján is vezetni a nyomvonalat. Már pedig turisztikai szempontból, a Szentendrei-szigeten belül lenne érdemes tartani, ameddig csak lehetséges, sőt, Szentendre ikonikus belvárosánál jobb helyet el sem tudunk képzelni egy hídnak, hiszen a szentendrei korzó jól kiépített vendéglátóegységekkel és változatos kulturális rendezvények sokaságával várja a hídon át érkezőket. Szigetmonostoron pedig, az évek óta megrendezett Piros Lábos Fesztivál, évről évre növekvő látogatószáma és népszerűsége rámutat, hogy Szigetmonostornak helye van a turisztikai térképen, helye van az EuroVelo nyomvonalán, ezek alapján pedig érdemes átvezetni a településen a nyomvonalat. Véleményünk szerint a határcsárdai helyszín turisztikai szempontból nem is említhető egy mondatban a belvárossal, hiszen a Határcsárdai híd esetén Szigetmonostorra be se menne a kerékpárút, hanem elkanyarodna a település előtt, ráadásul három település határában, kvázi a semmiben épülne, így turisztikai szempontoknak egyáltalán nem felelne meg a híd. Teljes felhívás tartalma az alábbi linken olvasható https://szimon.hu/deja-vu-a-megyeri-hid-arnyekaban/

Európában egyedül a magyar kormány támogatja nyíltan a törökök által indított háborút, sőt vendégül is látja a török elnököt azzal egy időben, hogy annak parancsára ártatlanokat bombáznak, rángatnak ki személyautóikból és lőnek agyon. Forrás: "Budapest blokádja Erdogan látogatása ellen" c. esemény: https://www.facebook.com/events/514034046053859/ https://444.hu/2019/11/05/csutortokon-erdogan-latogatasa-es-a-kurdok-elleni-offenziva-miatt-tuntetnek

Az ortopéd cipőt gyártó magyar kis és középvállalkozások 2019-ben is a kilenc évvel ezelőtt kihirdetett áron dolgoznak, nem kérhetnek sem többet, sem kevesebbet az elkészült gyógycipőért. 2010 óta a KSH adatai szerint 23,46 százalékos volt az infláció, amit az állami támogatás nem követett, így az elvesztette a reálértékének a negyedét. Emellett a 2010-ben a Magyar Közlönyben meghatározott árak is tarthatatlanok, azóta átlagosan 118 százalékkal nőttek a bérek, és megemelkedtek az alapanyagárak is. A cipők előállítási költsége összességében megduplázódott, így a jelenlegi szabályozással már csak veszteséggel lehet őket előállítani. Ha nem kapnak a vállalkozások sürgősen segítséget, és nem lesz egy vonzóbb életpálya a gyógycipő-készítés, akkor hamarosan nem lesz senki az országban, aki elkészíthetné ezeket a cipőket. Kormányzati szervek eközben azt kommunikálják, hogy minden rendben van, hiszen az elmúlt 10 évben 68 százalékkal bővült a gyógyászati segédeszközre fordított állami ráfordítás. Az OCSZ elnöke szerint ugyanakkor ennek az az oka, hogy a magyar társadalom ijesztő mértékben öregszik, emellett rengeteg az érszűkületes és a diabéteszes beteg, élen járunk az EU-ban az amputációk és protézis-beültetések tekintetében, illetve a keringési betegségben szenvedő stroke-os betegek esetében is. Tehát a többlet források az újonnan bekerülő betegek ellátására lett fordítva, miközben az ortopéd cipőket készítők támogatásának emelése, vagy az árak felülvizsgálata elmaradt. A gyógycipőkészítők koporsójában a januári minimálbéremelés lehet az utolsó szög. Ha változatlanul marad a jelenlegi ár, a cégek képtelenek lesznek kigazdálkodni a növekvő kiadásaikat. Ami azt jelentené, hogy 132 ezer beteg és mozgássérült ember, vagyis a lakosság kb. 1,5 százaléka maradhat ellátatlanul, akár már pár hónapon belül is. Forrás: https://index.hu/gazdasag/2019/10/27/ortoped_cipo_cipesz_elavult_rendelet_szabalyozas_tonkremennek_ar_finanszirozas_inflacio_tarsadalombiztositas/

Balogh Krisztina válaszlevele teljes terjedelmében: „Mélyen tisztelt Papp Dániel Vezérigazgató Úr! Sajnálom, ha bármilyen módon azt a látszatot keltettem, hogy az M1 esetében nem egy objektív, pártatlan, kiegyensúlyozott hírcsatornáról van szó, hanem a kormányzó Fidesz-KDNP kampányeszközéről. Valójában be kell látnom, hogy ez a sugallat hamis, szemben az MTVA teljesen tényalapú tájékoztatásával, ezért elismeréssel kell adóznom kollégáim fáradhatatlan oknyomozó tevékenységéért, amellyel részletesen bemutatták és felgöngyölítették az olyan korrupciógyanús történeteket, mint a trafikmutyi, a Microsoft-botrány vagy az Elios-ügy. A közszolgálatiság mércéje szerint feltárták azt is, hogy miből gazdagodott meg hirtelen a miniszterelnök egykori gázszerelője, Mészáros Lőrinc, vagy veje, Tiborcz István. Örömmel láttam, hogy a köztévében egyáltalán nem érvényesül kettős mérce - ugyanolyan vehemenciával számolnak be az ellenzéki Czeglédy Csaba bírósági ügyéről, mint teszik azt a kormánypárti Mengyi Roland, Simonka György illetve Mondok József esetében. Így az M1 méltán említhető egy lapon a közismerten független, nemzetközi tekintetben mértékadó észak-koreai, venezuelai és szaúd-arábiai közszolgálati csatornákkal. Tanúsíthatom, hogy az MTVA-nál töltött időszakban sosem szembesültem teljes cenzúrával, hiszen mindig szabadon írhattam le azokat a tényeket, amelyek a kormány mondanivalóját alátámasztják. Értékelem továbbá, hogy az M1 továbbra is rendszeresen bemutat olyan súlyos és megvitatandó társadalmi problémákat, mint amilyen a gyermekszegénység, a lakhatási válság, vagy a vidéki falvak elnéptelenedése. Sajnos léteznek ugyanis olyan csatornák is Magyarországon, ahol csak akkor szólaltatnak meg kiszolgáltatott embereket, mikor azok a csok vagy a rezsicsökkentés miatt hálálkodnak a luxusjachtokon urizáló politikai elitnek. De mindezeknél nagyobbra becsülöm az MTVA-ban, hogy kampányszlogeneket ismételgető megmondóemberek helyett hozzáértő elemzőket hívnak szakérteni a közéleti műsoraikba. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy a vendégek minél több létező véleményt megjelenítsenek, és ne csak a kormánnyal egybecsengő üzeneteket szajkózzák. Milyen unalmas is lenne. Annyira őszintén kérek bocsánatot a cégtől, mint amilyen őszintén igyekszik betartani az MTVA a közszolgálatiság alapelveit. Barátsággal, Balogh Krisztina, volt munkavállaló”

A Budapest Pride petíciója Kiállunk egy békés és biztonságos társadalom mellett, ahol nem az erőszak és a kényszerű egyformaság a norma, hanem az értő odafigyelés, a párbeszéd, és a szabad önkifejezés. Egy olyan társadalmat akarunk, ahol mindenki szabadon önmaga lehet, a különböző csoportok szolidárisak egymással, és előnyt kovácsolunk a társadalom sokszínűségéből. Nem hagyhatjuk, hogy a huszonegyedik században szélsőjobboldali csoportok zászlókat égessenek. Elfogadhatatlannak tartjuk a szabadság és az önfelvállalás zászlójának szimbolikus elégetését és a rendőrség proaktivitásának teljes hiányát, a bűncselekmény elkövetése után pedig szakmaiatlan és nem hatékony fellépését. Csatlakozz, ha te is úgy gondolod: demokráciában ki kell állnunk a szabadság és a szolidaritás eszméi mellett. A szeretetnek erősebbnek kell lennie a gyűlöletnél, az elfogadásnak a kirekesztésnél. Fel kell emelnünk a hangunkat: nem toleráljuk a szélsőjobboldali csoportok erőszakos megfélemlítő akcióit. Csatlakozz hozzánk, iratkozz fel a Budapest Pride Hírlevelére: https://budapestpride.hu/hirlevel

Mind emberileg, mind szakmailag méltatlan helyzet állt elő a tanköteles korú gyermekek beiskolázása kapcsán. A köznevelési törvény módosításával, nehezen átlátható, a gyermeki érdekeket és gyermeki jogokat csorbító, az óvodapedagógus kompetenciáit korlátozó,felesleges frusztrációkat tarkított helyzet állt elő a köznevelés-közoktatás terén, a megfelelő információk hiányában. Ezúton szeretnénk csatlakozni a pszichológus szakmai közösség és a szülői fórum iskolaérettségi vizsgálatok kapcsán megfogalmazott nyílt leveléhez a társ-szakma: a gyógypedagógus- fejlesztőpedagógus közösség nevében. A Magyar Országgyűlés 2019.07.12-én szavazta meg a 2019. évi LXX. törvény módosítását (nemzeti köznevelési törvény), megváltoztatva többek között az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint megállapítására irányuló szakértői vizsgálatok protokollját/eljárásrendjét is. Mivel azonban az új törvény végrehajtásáról szóló rendelkezés csak 2019.11.21-én látott napvilágot, a rövid határidő, illetve a jó pár megválaszolatlan kérdés nem került tisztázásra, valamint a megfelelő szakmai tájékoztatás hiányában, bizonytalan helyzet adódik mind a mai napig a tanköteles korú gyermekek beiskolázása kapcsán. A jelenleg fennálló állapot szorult helyzetbe kényszeríti mind az eddig illetékes pedagógiai szakszolgálatok szakembereit, mind az óvodapedagógusokat, és az érintett szülőket; irreális morális, szakmai, és erőforrás terheket róva ezzel a rendszerben dolgozókra, és az érintettekre. Aggályos továbbá, hogy a tankötelezettségi felmentési határidő közeledte ellenére sem áll rendelkezésre konkrét információ arról, hogy a hivatal pontosan milyen szempontok alapján fogja döntését meghozni, hogy milyen konkrét szempontok alapján íródjon a szülői kérelem, valamint a vizsgálati protokollról, illetve a megszülető vizsgálati eredmények bírósági megtámadhatóságának részleteiről sem! Az óvodapedagógusok presztízse is súlyosan sérül, szakmai véleményük figyelmen kívül hagyása mellett valószínűsíthető, hogy épp azon gyermekek szülei nem kapnak majd megfelelő iránymutatást, akiknek támogatásra lenne szükségük (pl.hátrányos helyzetű családok) a gyermeküknek nyújtható segítségek megvalósításában. A bonyolult törvényi szövegek pontos értelmezése nem várható el a szülőktől, ennek nehezítettsége a gyermek további sorsának alakulását is hátrányosan érintheti. Így ez esélyegyenlőségi kérdés is. Az esélyegyenlőség biztosítása az Alkotmányban meghatározott állampolgári jog, ez garantálja, hogy minden embernek egyenlő joga van a méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, az egészségügyi ellátáshoz, a minőségi oktatáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz. A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény (1991. évi LXIV. törvény) kimondja a szociális védelem, bíróság, közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek számára, hogy a gyermeket érintő kérdésekben a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe venni. Lefekteti a szülők felelősségét gyermekük neveléséért és fejlődésének biztosításáért. Tartalmazza a gyermek oktatáshoz való jogát, az esélyegyenlőség figyelembevételével. Az egyenlő bánásmód elve (2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről) a diszkrimináció tilalmát, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. Az iskolaérettséghez kapcsolódó vizsgálati rendszer bizonytalan átalakítása okán, az eddigi fejlettség-érettség szerinti rugalmas beiskolázás gyermekcentrikus szemléletét, az egyéni sajátosságokat (testi, érzelmi, értelmi, szociális, idegrendszeri érettséget) figyelmen kívül hagyó, életkor szerinti beiskolázás váltja majd fel. A jelenlegi szabályozás értelmében az óvodapedagógus-szülő döntési kompetenciájától megfosztva a 6. életévét betöltött gyermek kötelezően iskolát kezd. A szülő kérvényezési procedúrán keresztül kényszerül érvényesíteni gyermeke beiskolázásával kapcsolatos jogait. Szakmai kutatásból tudjuk, hogy az óvodáskor egy igen érzékeny, szenzitív periódus, amikor is az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges alapkészségek bázisai rakódnak le, amelyekre építkezve biztosítható a sikeres iskolai beválás, kiküszöbölve ezzel a leendő tanulási nehézségek/zavarok megjelenését. A gyermekek érési üteme egyénenként eltérő. Aggodalomra ad okot, hogy nagy számban kerülhetnek éretlen gyermekek az iskolapadokba, melyre sem a rendszer, sem a tanítók nincsenek felkészülve, nem biztosítva ezáltal az átmenetet számukra, növelve ezzel esélytelenségüket az érettebb társaikkal szemben. Ennek megoldása nem terhelhető a tanítókra, módszertani kivitelezése komoly szakmai kérdéseket vet fel. A várhatóan megnövekedő osztálylétszámok mellett jelenleg nincs kidolgozott program az eltérő érettségi állapotokat áthidaló, egyéni sajátosságokhoz igazodó, differenciáláson alapuló haladási ütem. Mi sérült a törvényváltozással? 1. Alapvető szülői, gyermeki jogok. 2. Az óvodapedagógusok, tanítók és szakemberek kompetenciája. 3. A szakszolgálatokban folyó nevelési tanácsadás napi munkafolyamata, mely a kisgyermekek érésének-fejlődésének elősegítésére irányuló komplex gyógypedagógiai-pszichológiai fejlesztő-terápiás folyamat. Az indokolatlanul megnövekedett vizsgálati esetszám ugyanis háttérbe szorítja a fejlesztő/terápiás munkát. Mielőbbi válaszokat szeretnénk kapni az illetékes hatóságoktól: 1. A végrehajtási rendelet megjelenése sem ad megnyugtató magyarázatot az átállásra, a szakmai keretek átdolgozására úgy, hogy a szűkös határidő miatt (2020.01.31.) ne sérüljenek a szülők-gyermekek jogai. Milyen módon igyekszenek ezt biztosítani? 2. Milyen módon és mikorra lesz elérhető az a szükséges, alacsonyabb életkorra (5 év körül) is megfelelően alkalmazható, nagy mintán kipróbált, bemért vizsgálati anyag? 3. Terveznek-e a köznevelési törvény módosítása által, szakmailag stabil alapokon nyugvó, strukturált, óvoda-iskola átmeneteket segítő nevelési-oktatási formát bevezetni. Aktualizálva a végrehajtási rendelet megjelenése okán, Budapest, 2019.12.15.

Tiszaújvárosban az évek alatt egyre nőtt a kutyatartók száma, sok mentett kutya is otthonra talált. Ezzel párhuzamosan a parkjainkban egyre több " Kutyával belépni tilos!" tábla került elhelyezésre. Minden parkból kiszorultunk. A korábban tervezett 3 helyett csak 1 zárt kutyafuttató létesült a város szélén, sokak számára nehezen megközelíthető helyen. Sehol sincs kihelyezve kutyaürülék-gyűjtő kuka és hozzá zacskók, továbbá ivókutakat sem találni. A kialakult helyzet tovább mélyíti a kutyások és a nem kutyások közötti szakadékot. Az ebtartók kiszorulnak város közösségi tereiről, alig vannak kutyabarát üzletek. Tisztességes szabályozást és infrastruktúrát szeretnénk, szemléletváltást és pozitív hozzánkállást. Reméljük, hogy a kerti kutyák is több esélyt kapnak arra, hogy találkozhassanak társaikkal. A szabadon és közösségben való kielégítő mennyiségű mozgás a kutyák alapvető joga, ezáltal sokkal jobban szocializálódnak. A jó körülmények között élő kutya a város lakóinak életminőségét is javítja és alkalmat teremt néhány kedves szóra.

Mert látjuk, tudjuk, érezzük, hogy ez nincs rendjén. Fontos kimutatnunk, többet érdemlünk. S ami az egészben a legfontosabb az nem Borkai Zsolt magánélete. Hanem az a háttérben felsejlő cégháló, gátlástalan ügyvédi kör, ami behálózza egész Győr-Moson-Sopron megyét és szivattyúzza saját zsebébe folyamatosan a közpénzt, a mi pénzünket. Borkai maradásával ez fog folytatódni a következő 5 évben!

Média- és sajtószabadság nélkül nincs demokrácia, a civil érdekeket, véleményeket is képviselő média működése a tájékozódás és a közéleti véleményformálás alapfeltétele.