Mert minden módon fel kell hívni a figyelmet, hogy százezrek vannak életveszélyben, és csak közösen, együttműködve tudunk új hálózatot, igazságos és szolidáris képviseletet építeni.

A Kjt. hatálya alóli kiszervezés nemcsak a kulturális területen dolgozókat hátrányosan érintő terv, hanem valamennyiünket, akik közalkalmazottak vagyunk súlyosan veszélyeztet. Álljunk ki egymásért, és tiltakozzunk együtt! Közös feladatunk, hegy fellépjünk a szakképzésben dolgozók 2020. július 1-től a Munka törvénykönyve hatálya alá kerülése ellen, az egyik legmostohább módon kezelt ágazatban, a közművelődésben dolgozók (könyvtárak, levéltárak, muzeális intézmények, művelődési házak és előadói-művészeti szervezetek munkatársai) újabb megrövidítése ellen, és minden olyan tervvel szemben, amely a hatalom és munkáltatók egyébként is meglévő túlsúlyát növeli. Mindannyian tudjuk, hogy a valódi cél nem az úgynevezett "rugalmas foglalkoztatás", hanem a munkavállalók jogainak további csorbítása. Mondjunk nemet a könnyebbé tett kirúgásokra! Mondjunk nemet a nagyobb kiszolgáltatottságra! Mondjunk nemet a még meglevő többletjogok elvételére! Tiltakozunk!

A két üggyel kapcsolatban itt: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200411/menesztette-kasler-miklos-az-orszag-legnagyobb-betegforgalmu-korhazanak-foigazgatojat-425546 és itt: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200412/kasler-miklos-felmentette-az-orszagos-orvosi-rehabilitacios-intezet-foigazgatojat-425666 találhatóak a részletek

A jelenlegi protokoll szerint Magyarországon csak azokat tesztelik COVID-19-re, akiknek a tünetei már olyan súlyosak, hogy kórházi kezelésre szorulnak. A teszt ez esetben csupán a diagnózis megerősítését szolgálja, de a kevésbé súlyos betegeket és a panaszmentes fertőzötteket nem szűri, így ők akadálytalanul terjeszthetik a vírust. A WHO, a Magyar Orvosi Kamara, továbbá nemzetközi tapasztalatok egyaránt a széleskörű tesztelést szorgalmazzák, ami jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy minél kevesebben haljanak bele a fertőzésbe, és minél hamarabb meg lehessen szüntetni a kijárási megszorításokat. Hosszú távon mind egészségvédelmi, mind gazdasági szempontból a kiterjedt tesztelés megéri. Kezdeményezők: Falus Ferenc, korábbi országos tiszti főorvos Pusztai Erzsébet, korábbi egészségügyi államtitkár Hadházy Ákos, állatorvos, független parlamenti képviselő Falus András, immunológus, akadémikus Kunetz Zsombor, orvos Hargitai Angéla, orvos Várdi Visy Katalin, pulmonológus Vészi Zsuzsa, gyermekorvos Nemes János, gyermekorvos V. Naszályi Márta, polgármester László Imre, polgármester Szabó Tímea, országgyűlési képviselő Arató Gergely, országgyűlési képviselő Varjú László, országgyűlési képviselő Révész Renáta Liliána, gyásztanácsadó Oriold Károly, betegjogi aktivista, Lélekben Otthon Alapítvány Bede Viktória, pszichiáter

Minden ötödik diákot érinti, hogy nem tud részt venni a digitális oktatásban, emiatt pedig könnyen előfordulhat, hogy évet kell ismételnie. Egy olyan kicsi községnél, mint Selyeb, ahol a népességszám alig éri el a 600 főt, elképesztően nagy kihívást jelent a tanulás és az oktatás. Elektronikai eszközök és internet hiányában jelenleg ez a probléma majdnem minden egyes ott élő tanulót fenyeget.

Sok cég, weboldal él vissza emberek adataival nap mint nap. Ez ellen kevés dolgot tehetünk, de hatékony óvintézkedés lehet ha mindannyian tisztában vagyunk ezzel, és tisztában vagyunk a felhasználás feltételeivel, azzal, hogy mit "okézunk le" az interneten. Ha odafigyelünk arra, hogy milyen adatokat osztunk meg másokkal, akkor máris kisebb probléma ha visszaélnek velük.

A már bejelentett forráselvonások az önkormányzati rendszer válságkezelő képességét súlyosan gyengítik. Pont olyan időben, amikor a járvány megfékezéséhez és a társadalmi-gazdasági újrakezdéshez talán minden korábbinál nagyobb szükség lenne a polgárok által közvetlenül választott, hozzájuk legközelebb lévő intézményekre. Polgármesterként mi a településeinken élő polgárok megóvására, a róluk való gondoskodásra esküdtünk fel. Ilyen helyzetben a szolidaritás és a közös cselekvés a megfelelő válasz. Nem kérünk mást, csak amit egyre nyomatékosabban kér a kormány is az állampolgároktól: együttműködést. Felszólítjuk ezért a kormányt, hogy vonja vissza az eddigi megszorító intézkedéseket és a gazdasági és szociális válságkezelés lépéseiről haladéktalanul kezdjen egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel." Felhívásunknak nyomatékot ad, ha ahhoz az önkormányzatiság demokratikus alapelvéhez ragaszkodó polgárok is csatlakoznak aláírásukkal. Ehhez kérjük most támogató aláírásukat.

Számos település van az országunkban, ahol az emberek az éhezést és az éhezés következményeit fogják megtapsztalni akkor, ha nem történik egy számottevőbb humanitárius segítség. A koronavírus nem kérdez! Legyetek mind a százan országunk legnagyobb magyarjai ezekben az időkben is! Szíverősítőtöknek álljon itt Kossuth Lajos 1840. november 19-ei megszólalása: „Gróf Széchenyi ujjait a korszak üterére tevé és megértette lüktetését. És azért tartom én a legnagyobb magyarnak; mert nem ismerek más senkit historiánkban, kiről elmondhatnók, hogy százados hatásra számított lépései sem korán, sem későn nem érkeztek.” Szabad aHang, 2020. április 7.

Magyarországon már most több tízezer ember elvesztette állását, de ez a szám folyamatosan növekszik. Heteken belül százezrek válhatnak munkanélkülivé, de a milliós nagyságrend sem elképzelhetetlen már. Ilyen mélységű válságra és fenyegetésre évtizedek óta nem volt példa. Nincsen vita abban, hogy a járvány elleni küzdelem közös nemzeti ügy. A válsággal szemben pedig nemzeti összefogásra van szükség itthon is. Nem lehet kétséges az sem, hogy kormányzati beavatkozásra van szükség a leginkább rászorultak megsegítése érdekében. Minél tovább tart a válság, annál nagyobb léptékű intézkedésekre van szükség. Már most is rengetegen vannak, akik egzisztenciális válságba kerültek, nem tudják fizetni számláikat, képtelenek fenntartani otthonukat, és sajnos az ország legszegényebb vidékein már ételre sem telik minden családnak. Eljött az idő, hogy igazságot tegyünk, azonnali segítséget kell adnunk a rászorulóknak! Kezet kell nyújtsunk az elesetteknek! Az elmúlt tíz évben gazdasági rendszerváltás történt Magyarországon. A nemzeti együttműködés rendszerének kiválasztottjai százmilliárdos vagyonokra tettek szert az állami megbízásokból, az uniós támogatásokból. Néhányan emberi ésszel nehezen felfogható vagyonokat gyűjtöttek alig egy évtized alatt. Eljött az ideje, hogy a legtehetősebb magyarok végre visszaadják, amit a közösből kaptak. A járvány idején joggal várják el az emberek, hogy az Orbán Viktor által épített „nemzeti tőkés” réteg is belenyúljon a zsebébe, és hozzájáruljon az ország megmentéséhez. Nem lehet az a megoldás, hogy tovább sarcolják a közfeladatokat ellátó intézményeket és az önkormányzatokat! Most bizonyíthatja be a Fidesz, hogy a „polgári Magyarország” és a Nemzeti Együttműködés Rendszere nemcsak „politikai termék” volt. Nem hagyhatjuk, hogy a veszélyhelyzetben a gazdagok még gazdagabbá, a szegények pedig még szegényebbé váljanak!

Ha az emberi élet és egészség a legfőbb érték, akkor ez mutatkozzon meg az ehhez kapcsolódó rendelkezésekben is!

Az önkormányzatok semmiféle támogatást nem kaptak eddig az államtól a koronavírus elleni védekezésre, pedig nekik kell ellátniuk az önkéntes karanténba vonult időseket és a hatósági karanténban lévőket, megszervezni a rászoruló, otthonmaradt diákok étkezését, elvégezni a szükséges fertőtlenítéseket stb. Azonban ahelyett, hogy plusz forrásokhoz juttatná a kormány a településeket, bejelentették, hogy elveszik tőlük a gépjárműadó-bevételeiket. Emellett úgy hírlik más helyi adónemekre is rá akarja tenni a kezét az állam. Követeljük, hogy ne tegye működésképtelenné az állam az önkormányzatokat, amelyek a védekezés frontvonalában állnak, és inkább segítségre van szükségük, mint elvonásokra. A fővárosi kerületi önkormányzatok többsége nyílt levélben tiltakozott az önkormányzati mozgástér csökkentését célzó megszorító intézkedések ellen, amellyel mi is maradéktalanul egyetértünk. Nyílt levelük itt érhető el: https://hirklikk.hu/kozelet/kozlemenyben-tiltakozik-14-budapesti-polgarmester/362104

Azokról, akik otthon szeretnének maradni. Csapatunk idén részt vesz az Amnesty International Összpont versenyén. Az első fordulót sikeresen teljesítettük, a második fordulóban pedig azt a feladatot kaptuk, hogy indítsunk egy általunk fontosnak ítélt ügyről egy petíciót, és gyűjtsünk hozzá minél több aláírást, természetesen online. Témánknak a klímamenekülteket választottuk, hiszen úgy gondoljuk, ők egy olyan társadalmi csoport, melyről vagy nem tudunk semmit, vagy megfeletkezünk, amikor a klímaváltozás hatásairól beszélünk. Célunk lenne, hogy felhívjuk a figyelmet rájuk, mint különösen veszélyeztetett csoport, és megmutassuk, hogy mi, átlagemberek is tehetünk a helyzetük javítása érdekében. És mit is tehet egy átlagember pontosan? Az egyik legfontosabb a környezettudatos élet, ugyanis a pillangóhatás elve szerint egy kis tett itthon nagy következményekkel járhat külföldön, amivel akár pont egy embert mentünk meg attól, hogy elhagyni kényszerüljön otthonát. Egyszerű lépésekkel is tudunk segíteni embertársainkon. Célünk tehát elsődlegesen a figyelemfelkeltés és az oktatás, ezt szántuk petíciónk alapjául is. A klímamenekültek jogai nincsenek védve, mert helyzetük, mint fogalom nincsen a nemzetközi jogban jelen. Írd alá petíciónkat, ha szeretnéd, hogy ez változzon!