A politikai vita szabadsága minden demokrácia alapját képezi. A szabad és informált választás egyik feltétele, hogy a választók meggyőződhessenek a jelöltek céljairól, valamint ezen célokat alátámasztó érvekről. Erre a leghatékonyabb módszer a kulturált vita! A vita által biztosított választói- és médiafigyelem révén a vita ideális intézmény a politikai programok és víziók ismertetésére, versenyeztetésére. A nyilvános vita egyszerre erősíti az előválasztás átláthatóságát és legitimitását, valamint segíti a közösen elfogadható megoldások felfedezését! Hiszen a kulturált vita a közös értékeink megalkotásának módja! Ezen okok miatt a jelölteknek morális kötelességük megtisztelni a választókat azzal, hogy nyilvánosan megvitatják álláspontjukat a versenytársaikkal! Emellett az esélyegyenlőség szempontjából kimondottan fontos, hogy a több mint 100 előválasztási vita egy egységes keretrendszer alapján valósuljon meg! A cél, hogy egységes irányelveket fogalmazzunk meg az elvárt viselkedési normákról és felállítsunk egy struktúrát, amely egyszerre képes biztosítani a vitapartnerek szabadságát, valamint a moderátor kontrollját a beszélgetés felett. Amennyiben támogatod a felhívást az aláírásoddal, emailben keresünk fel a 106+1 előválasztási vita szervezése kapcsán, illetve a vita-keretrendszer tervezetet is továbbítjuk feléd! Várjuk építő kritikátokat! Hiszen a Vita Minimum. #VITAMIN Vitamin a magyar demokráciának, vitamin a magyar polgároknak!

A kormány politikai alapon osztogatja a pénzeket az önkormányzatoknak, és ilyen alapon von el tőlük forrásokat. Ez ellentétes az uniós és hazai jogszabályokkal és több – Magyarország által is elfogadott – nemzetközi szerződés rendelkezéseivel, amelyek tiltják a politikai diszkriminációt. De itt nemcsak a törvényekről van szó, hanem arról a megfélemlítő légkörről, ami gúzsba köti a szabad akaratot és megfojtja a kezdeményező készséget olyan választott tisztségviselők (polgármesterek és képviselők) és intézményvezetők vonatkozásában, akik előtt két út áll: 1.) Ellenállnak a kormányzati nyomásnak, de akkor azt kockáztatják, hogy nem lesz pénz az óvoda, az orvosi rendelő vagy a közösségi ház felújítására, a leromlott úthálózat rendbetételére, a felzárkóztató programok forrásainak a megteremtésére. (Az ilyen típusú beruházások, programok a magyarországi településeken jellemzően uniós forrásból valósulnak meg.) 2.) Behódolnak: ezentúl nem bírálnak semmiféle kormányzati intézkedést (még akkor sem, ha az a településük közép- vagy hosszú távú érdekeivel ellentétes); nincs kibeszélés, nincs önálló vélemény; elfogadják, hogy a közbeszerzések elbírálásánál legfeljebb csak asszisztálnak, elfogadják, hogy a kivitelezőkről „magasabb szempontok” döntsenek, kiiktatva ezzel a valódi versenyhelyzetet. S belemennek abba is, hogy nem feltétlenül az a prioritás az egyes fejlesztési döntéseknél, ami a helyben élők tényleges édeke vagy akarata. Ennek a petíciónak az elindításakor és a vonatkozó beadvány benyújtásakor a kezdeményezők célja az, hogy ez a hosszú távon életidegen rendszer – annak súlyos korrupciós kockázataival együtt – megváltozzon, és ne az döntsön demokratikusan megválasztott testületek fejlesztési elképzeléseinek a támogatásáról, hogy milyen pártpolitikai irányvonalat képviselnek, hanem az, hogy ezek az elképzelések mennyiben szolgálják az adott település fejlődését, az ott élők valós szükségleteit és hosszú távú érdekeit. Amíg ez a diszkriminatív forráselosztási rendszer nem kerül teljes egészében felszámolásra, az uniós pénzügyi források sem illetik meg az olyan kormányzatot, amely ezt a rendszert kialakította és egyre erőteljesebben működteti. A petíció kezdeményezője a Magyar Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ), amelynek elnöke Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársa, aki 2013 novemberében közérdekű bejelentés keretei között leplezte le az adóhivatalon belül tapasztalt diszkriminatív működési modellt, ami elnéző volt a nagyvállalatok adóelkerülő tevékenységével és a határokon átnyúló áfa-csalásokban játszott szerepükkel kapcsolatban. Közérdekű bejelentéséhez kapcsolódóan feljelentést tett adóhivatali vezetők hatalmi visszaéléseivel kapcsolatban is. Jelenleg szakmai tanácsadóként korrupcióellenes tevékenységet végez, szakterülete az állami és uniós pénzekből finanszírozott önkormányzati és állami beruházások hátterének, az ott kimutatható közpénzlenyúló hálózatok rendszerének a feltárása. ***ENGLISH VERSION*** Dear President of the European Commission, Recently, the Hungarian government has created a support system which negatively discriminates against those local governments (cities), in which Fidesz has a minority in the local municipality and/or the mayor is not from Fidesz. The government has provided much more financial support both from the national budget and from EU funds to those local governments where the majority in the local municipality and/or the mayor is from Fidesz than to the local governments led by representatives of opposition parties. At the same time, the government introduced heavy financial restrictions on all local goverments. This situation has lead, among others, to the inefficient use of EU money, because this money is allocated not according to real needs but on a party political basis. The European Commission is the Guardian of the Treaty and responsible for protecting the financial interests of the European Union. Therefore, we request the Commission to take immediate measures to stop the Hungarian government’s policy which politically discriminates local governments, adversely affecting their financial situation. The Hungarian Anti-Corruption Association has already sent you a detailed description of the topic. EU legislation prohibits all political discrimination and it also requires efficient and honest use of public money. Therefore, we ask that the European Commission sign the Hungarian Partnership Agreement on European Structural and Investment Funds and approve the Hungarian Recovery and Resilience Plan only if the Hungarian government fully eliminates all political discrimination against local governments, and ensures that their financing is in full compliance with EU legislation. We also ask the Commission to consider the possibility of continuing the disbursement of the remaining funds of the 2014-2020 budget cycle to the Hungarian government only if it has taken these measures. In view of the seriousness of the situation, we are looking forward to your reply as soon as possible. Kép: Lovas Mária, Vác, városháza

Az utóbbi napokban felvetődött, hogy ne lehessen online részt venni az előválasztáson. Mi, magyar állampolgárok, akik bízunk abban, hogy 2022-ben leválthatjuk Orbán rendszerét, és felépíthetünk egy demokráciát, hiszünk abban, hogy az előválasztás folyamatába a lehető legtöbb állampolgárt be kell vonni. Ehhez pedig szükség van az internetes szavazás lehetőségére. Hiszünk abban, hogy akkor lesz valódi erős legitimációja az ellenzéki jelölteknek, ha az előválasztáson mind a 106 egyéni körzetben a lehető legtöbb ember elmegy szavazni. Minél több biztonságos lehetőséget adunk a szavazásra, annál több elkötelezett állampolgár fog élni a szavazás lehetőségével. Több szavazat erősebb jelölteket jelent. Orbán meg akarja mondani, hogy ki a magyar, és ki nem elég jó magyar. Ő kizárná azt a nemzetből, aki nem ért vele egyet. Mi hiszünk a demokráciában. A határon túli magyarok, a vidéki kistelepülések lakosai és az elmúlt években külföldre költözött magyarok mind részei a nemzetnek, így jogukban áll eldönteni, hogy kik legyen a jelöltek az egyéni körzetekben, és ki legyen Orbán kihívója 2022-ben. A demokráciát ki kell nyitni, nem pedig beszűkíteni. Az ellenzéki pártoknak és az előválasztást szervező szervezeteknek pedig kötelességük, hogy lehetőséget biztosítsanak arra, hogy minél többen élhessenek a jogukkal. A városokban ugyan megszervezhető a személyes választás lehetősége, de a személyes szavazás lehetősége nem elég azoknak, akik falvakban vagy a városok központjaitól távol élnek. Családosok, dolgozó emberek, vagy éppen nehezen közlekedő emberek számára a személyes szavazás, amely csak napi néhány órában elérhető, szintén egy külön akadály. És bár nem mindenkinek elérhető az internet, de így is sokkal több ember tud majd részt venni az előválasztáson, mintha csak azok szavaznának, akik néhány nap alatt képesek személyesen is szavazni. Orbán százezreket üldözött el Magyarországról külföldre. Sokak reménye, hogy egyszer hazánk egy demokratikusan működő ország lesz, ahova érdemes lesz hazatérni. Ez a sok százezer magyar is szeretne beleszólni a hazája jövőjébe, ezért nekik is szükségük van az online szavazásra. Bízunk benne, hogy AHang, az ellenzéki pártok és egyéb szervezetek képesek lesznek egy biztonságos rendszert felépíteni. Kihívások a személyes és online szavazáson is léteznek, ezekre választ kell találniuk a szakértőknek. Azonban mi, magyar választók elvárjuk a szervezőktől, hogy ne zárjon el tömegeket a részvétel lehetőségétől már az indulás előtt. Ezért követeljük, hogy legyen lehetőség online szavazásra az előválasztáson mind a 106 körzetben és a miniszterelnök-jelölti előválasztás mindkét fordulójában. A petíció szövegezője: Papp Roland, brüsszeli magyar lakos ([email protected])

Későbbi aláírók:

Évek óta tapasztaljuk, hogy országgyűlési képviselők pártpolitikai okokból, direkt módon szabotálják az országgyűlés vagy a bizottsági ülések munkáját azzal, hogy meg sem jelennek, nem vesznek részt a munkában. Az országgyűlési képviselőnek tiszteletdíja közpénzből kerül kifizetésre, így elvárható hogy annak kifizetéséért végezze el feladatait, tegyen eleget a képviselői esküjében foglaltaknak. Amennyiben nem vesz részt az üléseken, tiszteletdíja kerüljön részben megvonásra, ismételt esetben teljes mértékben kerüljön megvonásra.

Kósa Lajos hamisan tanúskodott 2019. március 6-án, mikor tanúként hallgatták ki Szabó Gáborné, a "csengeri örökösnő" ügyében. A jegyzőkönyv szerint, Kósa Lajos határozottan azt állította, hogy soha, semmilyen ajándékot nem fogadott el Szabó Gábornétól. Ekkor a nyomozók elétártak két 2019. január 19-én aláírt, ügyvéd által ellenjegyzett ajándékozási okiratot, amelyekben Szabó Gáborné, mint ajándékozó, Kósa Lajos, mint megajándékozott szerepelt. Ezután a nyomozók felszólították Kósa Lajost, hogy nyilatkozzon a dokumentumokkal kapcsolatban. Válaszában Kósa nem vitatta a dokumentumok eredetiségét és az ajándékozások tényét, csak arról beszélt, hogy az iratok semmisek, mivel az ajándékok nem voltak Szabó Gáborné tulajdonában. A tanú ezek után sem vonta vissza azt az állítását, hogy nem fogadott el ajándékot, tehát, hamisan tanúskodott. Mi nem tehetünk feljelentést Kósa ellen hamis tanúzásért addig, amíg az "alapügy", a Szabó Gáborné ellen folyó büntetőeljárás, be nem fejeződik. Feljelentésre most csak az eljáró hatóságoknak - az ügyészségnek, vagy a nyomozó hatóságnak -  van lehetősége. Petíciónkkal nyomást akarunk gyakorolni Polt Péter, Legfőbb Ügyészre, hogy tegye meg hivatalából fakadó kötelességét, és indítson nyomozást Kósa Lajos ellen. Itt találod meg az ügy hátterét: https://youtu.be/17MWXSZkyUI https://youtu.be/_dznDmaiiw8 Ha további ügyekre is kíváncsi vagy, itt tudod követni a csatornát: https://www.youtube.com/JuhaszPeterVideo?sub_confirmation=1

Közösségünk, a Freie Ungarische Botschaft, külföldön élő magyarok pártfüggetlen diaszpóraszervezeteként az “Itt Szavazok” projekten keresztül már a 2018-as országgyűlési és a 2019-es európai parlamenti választások során is információk megosztásával és közösségépítéssel támogatta a külföldön élő magyarok választási részvételének növekedését. Ezen kampányaink során találkoztunk a szavazást nehezítő sokféle körülménnyel. A nehézségek legnyilvánvalóbb fajtája a személyes szavazás miatt szükséges utazáshoz kapcsolódik. Számos, külföldön élő honfitársunknak ez jelentős problémát jelenthet - gondoljunk csak a magában földrésznyi méretű Ausztráliára vagy Kanadára, ahol a legutóbbi választáson csak 3, illetve 2 helyen volt lehetőség szavazni, így adott esetben akár több ezer kilométert is meg kellett tennie bizonyos választóknak, hogy személyesen szavazhassanak és ezt követően hazatérjenek. Vagy egy közelebbi példa: egyik aktivistánk marokkói kalandja, ahol a közel 700 kilométeres utat két átszállásos 14 órás utazással tudta maga mögött, mindezt azért, hogy szavazhasson. De a hazánkhoz képest kicsinek számító Dániában élő önkéntesünk számára is egész napos program volt eljutni a legközelebbi (és Dániában egyetlen) szavazókörbe, Koppenhágába és aztán hazatérni. Pedig ő Aarhusben, tehát még csak nem is a fővárostól legtávolabbi dán városban lakik! Vannak azonban profánabb problémák is az utazással - nevezetesen a költségek. Hollandiában például egyik aktivistánknak 23 euróba, azaz kb. 8000 forintjába kerül eljutni Hágába, ahol szavazni tud - ez oda-vissza már egy jelentős összegnek számít még az ottani bérszínvonal mellett is. Pusztán azért, hogy gyakorolhassa demokratikus alapjogát. Mindezek mellett ott vannak a más országokban élő idősek, akik például nehezen mozognak. Vagy miért kell(ene) több száz kilométert utaznia egy mozgásában korlátozott személynek? Mit csináljon az, aki nagycsaládos? Vagy külföldön egyedül neveli kisgyerekét? Számtalan példát sorolhatnánk még, amik nem megnehezítik, hanem gyakorlatilag ellehetetlenítik a szavazási jog gyakorlását a külföldön élő szavazópolgárok számára. Azonban van egy tényező, amit még meg kell említenünk, hiszen kivétel nélkül mindenkit érint: hogyan fogunk szavazni, ha a maihoz hasonló járvány miatt világszerte lezárások lesznek 2022 áprilisában? Külföldön élőként csak akkor van lehetőségünk levélben szavazni, ha “leadjuk” a magyarországi lakcímünket - azonban ez sokak számára nehezen vagy egyáltalán nem járható út. A németországi magyarok körében tavaly novemberben végzett felmérésünk eredményei arra mutatnak, hogy sokan nem tévedésből, lustaságból vagy talán honvágyból nem adják fel magyarországi lakcímüket. Saját bevallásuk szerint számosan kétlaki életet élnek - azaz megközelítőleg azonos időt töltenek külföldön, mint hazánkban. Ugyanakkor vannak sokan olyanok is, akik ha szeretnék, se tehetik meg, hogy megválnak magyarországi lakcímüktől - például lakáshitel, vagy egyéb hivatali ügyintézési eljárás miatt. Végtelenül igazságtalannak tartjuk, hogy a hazai nehézségeikre megoldásként külföldön szerencsét próbáló munkavállalók a hazai foglalkoztatotti statisztikát erősítik, a hazautalásaik segítik a magyar gazdaság fejlődését, ugyanakkor még levélszavazásra sincs lehetőségük! A demokratikus jogállamért küzdünk, melynek alapja a legalapvetőbb demokratikus jog: a szavazati jog. Hisszük, hogy pártszimpátiától függetlenül egyetérthetünk: nem szabad, hogy a demokratikus jogokat földrajzi, időbeli vagy anyagi korlátok akadályozzák, mert ettől a demokrácia minősége is romlik.

További csatlakozók:

2017 óta semmilyen kártérítést nem fizet a magyar állam, sőt újabb több száz milliós elvonásokat eszközölt, és egyoldalúan, határozott akaratunk ellenére vallási tevékenységet végző egyesületté silányított minket. 2010-ig egyházunknak nem voltak tartozásai, és nem volt számottevő nyeresége sem. Gondjaink kizárólag abból adódnak, hogy a magyar állam minden pártatlan szemlélő által látható módon, politikai megfontolásból vette el egyházi státuszunkat, a diszkrimináció eszközével élve, a maga módján a jogfosztással üldözte és üldözi ma is közösségünket. Amennyiben nem történik változás, s a magyar állam nem ül tárgyalóasztalhoz, és nem követi a magyar Alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság iránymutatását, akkor elveszítjük a jó lelkiismerettel vállalt és eddig tisztességesen végzett, egyébként pedig hitvalló feladatainkat, ahogyan ennek veszélyeire a Velencei Bizottság rá is mutatott. Hangsúlyozzuk, hogy a tőlünk elvett pénzből nem egyházunk hitéleti tevékenységét finanszírozzuk, hanem a legszegényebbeknek adunk reményt gyógyulásra a mindennapok méltó megéléséhez vagy jövőjük építéséhez. Amennyiben a NAV nem látja be úgy, mint a Nemzeti Közművek az ősz folyamán, hogy a gáz elzárással várnia kell és szükséges a tárgyalás útjára lépnünk, és nem ad haladékot, akkor márciusban nem tudunk bért fizetni. Mintegy ezer munkavállaló és nagyjából ennyi család veszítheti el a munkalehetőségét, megélhetését, az ellátottainkról, intézményeinkről nem is beszélve. Erre nem válasz az, hogy az állam átveszi feladatainkat. A szelektív államosítás ugyanolyan bűn, mint az általános. Ezzel a tájékoztatással szeretnénk hazai és nemzetközi támogatóinkat értesíteni, s bátorítani, hogy mindenki, ami tőle telik, azt tegye meg. Az aHang közleménye: több, mint 5 millió forintot gyűjtöttünk Iványi Gábor egyházának megsegítésére! https://ahang.hu/kampanyok/tobb-millio-forint-gyult-ossze-a-magyarorszagi-evangeliumi-testverkozossegnek/2021/03/16/

Az Orbán-rezsim Magyarország nevében megakadályozta az EU tagállamok közös diplomáciai lépését, hogy egységesen ítélhessék el az Oroszország szerte zajló tüntetéseken résztvevőkkel és arról tudósító újságírókkal szembeni rendvédelmi szervek erőszakos fellépését. Az Európai Unió egységesen ítélte volna el az orosz hatóságok tüntetésekre adott erőszakos fellépését. A tüntetéshullám azért indult, mert az orosz hatóságok letartóztatták a napokban hazájába visszatért Alekszander Navalnij ellenzéki politikust. Magyarország nem csatlakozott a közös kezdeményezéshez, és ezzel a megakadályozta az EU tagállamok egységes fellépését. Ennek hiányában így az EU nem tudta napirendre vetetni ezt a kérdést az EBESZ állandó tanácsának ülésén 2021. január 28-én. A nyilvánosság számára is elérhetővé vált azonban az a levél, amelynek tartalmát csak 26 EU tagország fogadta el. A nyilatkozat elítéli az Oroszország-szerte zajló békés tüntetésekre adott erőszakos választ. A 26 tagország szerint a tüntetések erőszakos feloszlatására tett kísérlet, a sok ezer ember – köztük újságírók – letartóztatása több nemzetközi egyezményt sért. Az aláírók felhívják a figyelmet, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, és hogy garantálni kell az újságírók szabad munkavégezését. Emlékeztetik Oroszországot a maga által is vállalt európai normák betartásának lábbal tiprására. Magyarországon kívül a 26 EU tagállam felszólítja az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon az önkényesen letartóztatott tüntetőket, valamint Alkeszander Navalnijt. Nem ez az első alkalom, hogy az Orbán kormány Magyarország nevében megakadályoz fontos közös EU-s állásfoglalásokat, ezzel szégyent hoz hazánkra. Magyarország kormánya a közös állasponttól történő távolmaradásával azt fejezte ki, hogy elfogadja és hallgatólagosan egyet is ért a napokban történt oroszországi jogsértésekkel kapcsolatban. Az Orbán-rezsim nem lát abban kivetni valót, hogy békés tüntetőket, köztük fiatalkorúakat, újságírókat és megfigyelőket erőszakkal korlátoznak jogaik gyakorlásában, önkényesen letartóztatják őket. A jelenlegi magyar külpolitikai szerepvállalás pontosan megmutatja a magyar kormány felfogását és gyakorlatát a jogállamisággal, a médiaszabadsággal és általában a demokratikus jogokkal kapcsolatban. A kormány nem kapott felhatalmazást, hogy jogainkat korlátozza, hogy a magyar választópolgárok demokratikus elveivel és a közösen vallott európai értékeinkkel, kötelezettségeinkkel szembe menjen. Fejezzük ki közös akaratunkat, hogy mi, magyar demokraták el tudjuk és el is akarjuk fogadni a 26 EU tagállam közös nyilatkozatát az Oroszországi Föderációban zajló jogtiprással és önkénnyel szemben. Mi, a nyilatkozat aláírói szabad akaratunkból egyenként csatlakozunk a közös levélhez és mindannyian követeljük az oroszországi rendőri brutalitás és önkény leállítását, Navalnij és társai azonnali szabadon engedését! Mi az orosz demokratákkal vagyunk! Fejezzük ki szolidaritásunkat a tüntetőkkel és a munkájukat végző újságírókkal! Helyezzünk el egy szál virágot az Oroszországi Föderáció Nagykövetségének kerítése elé! A 26 tagállam közös nyilatkozatának nem hivatalos magyar fordítását itt tesszük közzé: „Elítéljük az Oroszországi Föderáció városaiban a békés tüntetések erőszakos elfojtását január 23-án, szombaton. A Párizsi Chartában, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányában megerősítettük, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Az orosz bűnüldöző hatóságok azonban letörték a túlnyomórészt békés tüntetéseket. Független megfigyelők beszámolója szerint a rendőrség számos esetben aránytalan mértékben alkalmazta az erőszakot, és több mint 3800 embert vett őrizetbe, köztük újságírókat és más médiaszereplőket. Támogatjuk a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának az Oroszországi Föderációval szembeni felhívását, hogy garantálják a békés gyülekezés szabadságának jogát, és tartsák fenn az emberi jogok tiszteletben tartását. Az újságíróknak és a média szereplőinek képesnek kell lenniük arra, hogy gyakorolhassák a tudósítói feladatukat. Az Újságírók és Médiamunkások Szakszervezete több mint 50 esetet rögzített az újságírók szakmai tevékenységének akadályozásával kapcsolatban, ideértve az erőszakot, az önkényes fogva tartást és a megfélemlítést. Támogatjuk az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének a felhívását az Oroszországi Föderációval kapcsolatban, hogy haladéktalanul vizsgálják ki ezeket az eseteket. Sürgetjük az Oroszországi Föderációt, hogy tartsa tiszteletben az EBESZ részt vevő államok kötelezettségvállalását az újságírók biztonsága tekintetében, ideértve az EBESZ Miniszteri Tanácsának az újságírók biztonságáról szóló 3/18. döntését. Felszólítjuk az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon az önkényesen őrizetbe vett személyeket, és megismételjük felszólításunkat, hogy engedjék szabadon Navalnij urat.” Kezdeményezők: Horgas Péter, Kendernay János, Lattmann Tamás, Szentesi György

Legyen béke, szabadság és együttműködés!

Alkotmány- és törvényellenes a Kossuth Rádió - és a többi közsolgálati rádió és televíziócsatorna - gyakorlata, amely a kormánypártoknak gyakorlatilag korlátlan, az ellenzéknek viszont igen korlátozott megszólalási lehetőséget biztosít.