Magyar katonák külföldre rendelésének megakadályozása

 

Csatlakozzon petíciónkhoz, amelyben felszólítjuk képviselőinket a Parlamentben, hogy utasítsák el a Kormány törvénymódosítási javaslatát, és a magyar katonák külföldre küldése feletti döntést változatlanul tartsa meg magának az Országgyűlés ahelyett, hogy átruházná ezt törvénymódosítással a kormányra. Az Országgyűlés akkor járna el az Alaptörvénynek és a Honvédségről szóló törvénynek megfelelően, azaz alkotmányosan és törvényesen, ha elutasítaná. 

 

A kormány 2024. szeptember 24-én törvényjavaslatot (T/9267)[1] nyújtott be az Országgyűlésnek, amely szerint, ha megszavazzák, az Országgyűlés helyett a továbbiakban „…a Kormány dönt a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, katonai műveleteiről és más … csapatmozgásáról.”. 

 

Erre jelenleg nincs jogszabályi lehetőség, mivel az Alaptörvény 1. cikke hadiállapot kinyilvánítására és a békekötésre kizárólag az Országgyűlést hatalmazza fel, a honvédség irányításának szabályozását pedig sarkalatos törvényre utalja. Ezért van szüksége a kormánynak a törvénymódosításra. 

 

A parlamenti döntést tovább súlyosbítaná, hogy eme rendelkezéseit a kormány bármikor, és titokban tehetné meg, mivel adott esetben a módosítás (6/C.§ (1)bek) megengedné, hogy a magyar hadsereg külföldi bevetésével kapcsolatos döntéseit  a Kormány ne tegye közzé a Magyar Közlönyben - mint a kormányhatározatoknál szokás -, ha a határozat minősített adatot tartalmaz. Ezzel a lehetőséggel az egyetlen, utólagos információtól is megfosztható a lakosság, hiszen  mely katonai művelet és más csapatmozgás ne tartalmazna titkosítandó adatot? További súlyosbítás, hogy a honvédség a jelenlegi törvények szerint csak nemzetközi szerződésekből fakadó, így az ENSZ Alapokmányából és NATO-tagságunkból adódó kötelezettségek teljesítésére használható fel. A törvényjavaslat szerint azonban a kormány a magyar hadsereg külföldi bevetését ez utóbbiaktól függetlenül is megtehetné. 

 

De mit véd a magyar honvéd Afrikában? Milyen szerződéses kötelezettségünk alapján akar a magyar Kormány magyar vért áldozni külföldön, és milyen érdek mentén? Ha az Országgyűlés átadja a kormánynak a döntést, sohasem fogjuk megtudni. 

 

 

A Honvédségről szóló törvény Preambuluma jelenleg a törvény célját kifejezetten Magyarország függetlensége, területi épsége, és lakosainak védelme tárgykörében határozza meg. Ez a szakasz is veszélybe került a miniszterelnök politikai tanácsadójának kijelentése alapján. Kérdésessé vált: milyen érdekek mentén nem vetnék be a honvédséget egy a hazánkat érő külföldi agresszió esetén?  (ld. a Miniszterelnök politikai tanácsadójának kijelentését az ukrán honvédő háború és 1956-os szovjet bevonulás kapcsán (https://www.youtube.com/watch?v=y2Okk78M8LI 14:18). 

 

 

Ha az Országgyűlés átadja a döntés lehetőségét a kormánynak, súlyos felelősséget visel a magyar társadalom, mindenekelőtt katonáink előtt. 

 

 

Vörös Imre, Csanádi Mária, Pétervári Kinga - Ács Pál, Angyalosi Gergely, Bakró-Nagy Marianne, Bárd Petra, Bazsa György, Békés Csaba, Borsa Judit, Csirik János, Eörsi Anna, Erdélyi Ágnes, Fábián István, Falus András, Fleck Zoltán, Fokasz Nikosz, Gábor György, Geréby György, Gervai Judit, Görög Sándor, Győrffy Dóra, Bozóki András, Gyürky György, Hetényi Zsuzsa, Inzelt Annamária, Jánossy András, Juhász István, Kalmár Melinda, Kardos Julianna, Katona Gyula, Katona Tamás, Kenesei István, Kertesi Gábor, Kertész János, Klaniczay Gábor, Kornai András, Kovács Ilona, Köllő János, Körösi Gábor, Laki Mihály, Lannert Judit, Lőrincz András, Lővei Pál, Majtényi László, Máté András, Mellár Tamás, Nagy Dénes Lajos, Nagy Péter Tibor, Páles Zsolt, Pálné Kovács Ilona, Radnóti Sándor, Rajk Judit, Recski András, Rényi Ágnes, Rényi András, Sali Attila, Sarkadi Balázs, Sáska Géza, Simonovits András, Simonyi Gábor, Solti László, Somlai Péter, Sz. Bíró Zoltán, Szalai Erzsébet, Széchenyi Ágnes, Telcs András, Török János, Váradi András, Varga Júlia, Vásárhelyi Mária, Voszka Éva, Wessely Anna. 

[1] A T/9267 sz. törvényjavaslat "A honvédelmi tárgyú törvények módosításáról" többek között módosítaná: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénynek a honvédelem irányításáról szóló fejezetet. A módosítás a kormány jogosítványait szabályozó mostani 6. paragrafus után 6/B paragrafust javasol beiktatni,

A miniszteri indoklás szerint " A Hvt. új 6/A. – 6/E. §-ai tartalmazzák az Alaptörvény 2024. november 1-ével hatálybalépő új 47. cikkének megfelelően a csapatmozgás közjogi engedélyezésének alapvető szabályait, A Javaslat szerint a jelenleg hatályos 47. cikk szerint az Országgyűléshez rendelt engedélyezési jogkörök egy része átkerülne a Kormányhoz. Az Országgyűlés jogkörében maradna a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról való döntés, ha ezen tevékenységek nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a NATO vagy az EU döntésén alapulnak. A Kormány döntene a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról, ha ezen tevékenységek az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a NATO vagy az EU döntésén alapulnak. A Kormány döntene továbbá minden más katonai műveletről, mind a Magyar Honvédség külföldi, mind a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő tevékenysége tekintetében, ideértve a Magyar Honvédség külföldi alkalmazását vagy állomásozását is, függetlenül attól, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a NATO vagy az EU döntésén alapulnak-e vagy sem."