Indíts petíciót, szervezz kampányt az ügyednek!

Míg magyar emberek szegényednek el, önkormányzatok, kórházak és kulturális intézmények a csőd szélén állnak és az ország gazdasági mutatói folyton romlanak, addig ezek az oligarchák hihetetlenül meggazdagodtak az állam pénzén. Legyen átlátható azon személyeknek a vagyonosodása, akik közpénz milliárdokból hizlalták fel a pénztárcáikat, ezzel biztosítva, hogy minden közvagyon megfelelően került felhasználásra. 

Így összegezném: a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlat a klímaválságot fokozza, és ezért mindannyiunk életét veszélyezteti. Ezért az erdőgazdálkodási szabályozás haladéktalan módosítását követeljük, az alábbiak szerint: Röviden erre van szükség:  1.  A végvágásos erdőpusztítást azonnal le kell állítani Magyarországon! 2.  A Kormány vonja be a természetvédőket, ökológusokat a magyar erdők helyreállítási tervének elkészítésébe! 3. A 10 éves erdőgazdálkodási terveket le kell állítani és újra kell alkotni! 4. 2030-ig Magyarországon 70 millió fát kell elültetni, a természetes újulaton felül! 5. Meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy az állami erdészetek a természet rombolásában érdekeltek!  És akkor lássuk pontosabban:    1. Követeljük a végvágásos erdőgazdálkodás azonnali teljes tilalmát Magyarországon. Az őshonos erdőkben csak folyamatos erdőborítást fenntartó módszerekkel lehessen gazdálkodni, például szálaló vagy örökerdő típusú üzemmódokkal, legfeljebb 300 m²-es lékekkel, és legfeljebb 10%-os kitermelési rátával 10 évente. A fakitermelésnek az ökoszisztémát a lehető legkisebb mértékben kell érintenie, és a fenntartható erdőborítást, illetve az erdők őserdő felé haladó állapotát kell támogatnia. Az őshonos, 100 évnél idősebb fákat tilos kivágni, kivéve, ha veszélyt jelentenek.  2. Kérjük a Kormányt, hogy alkossa meg és fogadja el a Nemzeti Helyreállítási Tervet (NHT), amely összhangban áll az EU Természethelyreállítási rendeletével [3]. Az NHT-nak meg kell mutatnia, hogyan valósul meg a magyar erdők legalább 30%-ának helyreállítása 2030-ra, és 90%-ának 2050-re. A tervet független szakértők – biológusok, természetvédők, ökológusok, erdészek – bevonásával kell elkészíteni. A cél, hogy a szigetszerű védett erdőket összekapcsoljuk, és organikus erdőkké alakítsuk, ahol a fakitermelés tilos, és csak természetvédelmi erdőkezelés engedélyezett. Az NHT elfogadásának határideje 2025. június 21.  3. Az összes állami és magán erdészet valamennyi, 10 éves erdőgazdálkodási tervét haladéktalanul felül kell vizsgálni, és a fentiekkel összhangban ezeket módosítani kell, függetlenül attól, mikor kezdődik a következő 10 éves tervezési ciklus. Kérjük, hogy az agrárminisztérium, illetve az erdészeti hatóság ezt követelje meg az erdészetektől.  4. Az EU-s Természethelyreállítási rendelet célja, hogy 2030-ig uniós szinten legalább 3 milliárd fát ültessenek. Követeljük, hogy Magyarország területarányosan 70 millió fa ültetését tegye lehetővé és finanszírozza. Ez a szám nem tartalmazza a véghasználat során előírt erdészeti magoncokat, és a természetes újulat sem számítható bele. Az ültetést az állami erdészeti Zrt.-k és civil szervezetek bevonásával kell elvégezni, és ugyanígy a civil szervezetekkel kell ellenőrizni, biztosítva az ellenőrzés anyagi hátterét. A Kormánynak gondoskodnia kell a fák gondozásáról és öntözéséről. Az ültetés nem történhet védett vagy ökológiai szempontból jelentős gyepeken, és előnyben kell részesíteni a vizes élőhelyeket, ártereket. Mindennek összhangban kell lennie a kiegyenesített, kimélyített, ligeterdeitől megfosztott vízfolyások revitalizációs programjával, mely az EU-s Víz Keretirányelv szerint a jó ökológiai állapot eléréséhez elengedhetetlen.  5. Jelenleg az állami erdészeti zrt-k jelentéktelen bérleti díjat fizetnek csak a rájuk bízott erdők után. Ugyanakkor, amikor a bevételről van szó, úgy viselkednek, mint egy önálló, államtól független cég – a fakitermelés bevétele náluk jelenik meg. Követeljük, hogy ezt az egészségtelen, skizofrén gazdasági helyzetet haladéktalanul szüntesse meg az Agrárminisztérium, a következő módon: az állampolgárokat képviselő államapparátus ne hagyja a kitermelt állami fa ellenértékét az állami erdészeti zrt-knél (ezzel bevétel-érdekeltté téve azokat), hanem teljesített és átlátható ökológiai szolgáltatás alapján fizessen a munkájukért, aminek része kell, hogy legyen az erdők védelme, azok ökológiai sokféleségének fenntartása, természetességi állapotának növelése (együttműködve a nemzeti parkok igazgatóságaival), a folyamatos erdőborítás biztosításával elvégzett fakitermelés, valamint a rekreációs szolgáltatások fenntartása, korszerűsítése és bővítése.  6. Az új erdőtörvény vegye figyelembe a klímaváltozás [1] kihívásait! A klímaváltozás hatásai a hazai erdők fennmaradását veszélyeztetik. A klímavészhelyzetre való tekintettel új erdőtörvény megalkotására van szükség. Követeljük, hogy a kormány maximálisan vegye figyelembe a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége által, a magyar erdők természetességének javítása érdekében kiadott konferencia-nyilatkozatát [2]. A kormány haladéktalanul bízzon meg a fakitermelésben nem érdekelt, független erdőökológiai szakértőket azzal, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogyan tudnánk segíteni az erdőket átalakulni úgy, hogy minél könnyebben adaptálódhassanak az új klimatikus viszonyokra. A nem őshonos, klímatűrő fajokkal való kísérletezésnek fontos szerepe lehet pl. a települések emisszióját egyensúlyba hozó, jövőbeli agglomerációk szempontjából [4], ugyanakkor a nem őshonos, klímatűrő fajok telepítése egyelőre a természetes és természetközeli erdőkön kívül történjen, majd az erdészeti és erdőökológiai kutatások eredményeivel összhangban haladjon.  Hivatkozások:   [1] Klímatudomány 10 üzenete c. kiadványban (2024. szeptember) 11 magyar tudós és akadémikus deklarálta, mit kell figyelembe vennie a törvényalkotásnak a jövő generációk élhető létfeltételeinek biztosítása érdekében.    [2] A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (Civil EU Presidency), 2024. októberi erdészeti konferenciájának nyilatkozata az erdők revitalizációjáról itt érhető el.    [3] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1991 RENDELETE (2024. június 24.) a természet helyreállításáról és az (EU) 2022/869 rendelet módosításáról, magyarul lásd itt. [4] A települések természetközeli, agglomerációs és revitalizáció modellje két fontos pillére Dr. Dittrich Ernő (Pécsi Tudományegyetem) által kidolgozott 6 lépcsős programnak, lásd: Dittrich Ernő: A jövő neve élet? – Megoldás a klímaváltozásra, avagy a változás 6 programja 

Küldd el Te is a leveledet az illetékes minisztereknek, hogy végre meghallják a hangunkat!  Tárgy: Oktatást segítő dolgozók béremelése  dr. Pintér Sándor Belügyminiszter részére [email protected]  Belügyminisztérium   Hankó Balázs Kultúráért és innovációért felelős miniszter részére [email protected]  Kulturális és Innovációs Minisztérium    Dr. Nagy István Agrárminiszter részére [email protected] Agrárminisztérium   Tisztelt Belügyminiszter Úr!  Tisztelt Kultúráért és innovációért felelős Miniszter Úr  Tisztelt Agrárminiszter Úr!  Megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy továbbra sem jelenik meg jogszabályban a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak kötelező béremelése. Elfogadhatatlannak tartom, hogy az emelés kimerül abban, hogy évente emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ezáltal ezekben a munkakörökben mindenki, így a felsőfokú végzettségűek illetménye is folyamatosan a legkisebb munkabérre van felzárkóztatva, és a köznevelési intézményekben a NOKS-dolgozók erre kapják a legalább 7%-ot, amelyre 10%-mértékig biztosítanak a központi költségvetésből fedezetet, a szakképző intézményekben a nem oktató munkakörben dolgozók esetében jogszabály még e százalékokat se garantálja, a helyi béremelésük messze elmarad az oktatókétól. Illetmény-előmeneteli rendszerre volna szükség a tisztes megélhetés és kiszámítható életpálya biztosítására e munkakörökben is. Ezzel lehetne a felsőfokú végzettséget igénylő NOKS-munkakörökben dolgozók pályaelhagyását csökkenteni, és az évtizedek óta a köznevelési intézményekben dolgozók munkáját megbecsülni.  A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével egyetértek, ezért elvárom, hogy  •  a NOKS-dolgozók kapjanak a garantált bérminimum felett olyan mértékű béremelést, hogy a felsőfokú végzettségűek minimális illetménye érje el Pedagógus I. fokozathoz tartozó illetmény alsó határát; • a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum +10% felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok; • a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok! A szakképzésben is a fentiekkel azonos elvek alapján történjen a nem oktató munkakörben foglalkoztatottak béremelése! A helyzet tarthatatlan számukra. Felhívom a figyelmüket, hogy a szakképzésből való eltávozásuk olyan helyzetet teremthet, ami még kevésbé teszi vonzóvá, hogy a versenyszférából érkező szakemberek vállaljanak munkát a szakképzésben. A garantált bérminimum feletti béremelés a szakképzésben is valósuljon meg akként, hogy a felsőfokú végzettségűek bére érje el legalább az oktatói illetmények alsó határát, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum+10% felett legalább ugyanolyan százalékos béremelést, mint a közoktatásban dolgozó gyakornokok, és a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos béremelést, mint a közoktatásban dolgozó gyakornokok. Tisztelettel: