500 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Budakeszi Önkormányzat Képviselő-testülete
Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Budakeszin!
Álljon el a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől annak súlyosan környezet- és egészségkárosító hatása miatt. Amennyiben elengedhetetlen a szúnyogok száma miatt, úgy kizárólag biológiai gyérítést alkalmazzon, továbbá kezdje meg a lakossági szemléletformálást a keltőhelyek felszámolása érdekében.
Miért fontos?
Budakeszi egy festői zöld környezetben elhelyezkedő város, amelynek a természeti értékeire kötelességünk vigyázni. Ennek egyik alapvető eleme, hogy nem avatkozunk a természeti folyamatokba olyan durva idegméreggel, mint a deltametrin.
Az Ökokeszi 2019-ben egyszer már elküldött képviselő-testületi beadványa ismét aktuálissá vált. Álljon itt a szövege:
"Tisztelt Képviselőtestület!
A kémiai szúnyoggyérítés ügyében fordulok Önökhöz azzal, hogy kérjük annak elhagyását, szükség esetén környezetbarátabb megoldás alkalmazását.
A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között:
• a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is.
• A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető.
• A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz.
Ezzel a szemben „a szúnyogszelektív biológiai mikrobiológiai védekezés a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumokat alkalmazza (Bacillus thuringiensis israelensis [Bti], Bacillus sphaericus [Bs]), melyek hatásmechanizmusára a természetes módon elpusztult szúnyoglárvák vizsgálata hívta fel a figyelmet. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájára jellemző – más fajoktól eltérő – pH-érték mellett az emésztés, a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye a nagyfokú szelektivitás, az, hogy az alkalmazási dózisok szigorú betartása mellet a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással.
A biológiai védekezés azért drágább, mint a kémiai, mert alkalmazása előtt fel kell mérni a kezelendő terület pangó vizű szúnyogbölcsőit, az ezekben fejlődő szúnyogfajokat és a lárvák fejlettségi állapotát, majd ezen adatok birtokában lehet elrendelni a baktériumos irtást. Ehhez pedig országosan kiépített, egységes elveket és szakmai gyakorlatot követő hatósági hálózatra van szükség.” [1]
Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [2] és állásfoglalását [3] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér.
Egyúttal azt is javasoljuk, hogy az Önkormányzat legyen partner a lakossági közreműködés ösztönzésében, nyújtson tájékoztatást a megelőzésről, így a lakóhelyi pangó vizek megszüntetéséről, madárbarát kertek létesítéséről, a fizikai védekezés bevált praktikáiról.
A biológiai gyérítést szükség esetén támogatjuk, jóllehet annak Budakeszin történő megvalósíthatóságára a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága tud pontos választ adni. Tekintettel arra, hogy itt nincsenek összefüggő vízfelületek, a szúnyogok szaporodásának kedvező helyszínek koncentráltan, így kérdéses számunkra ennek járhatósága.
Bízunk abban, hogy Önök is egyetértenek azzal, hogy a kémiai gyérítés súlyos járulékos kockázatokat jelent mind a közvetlen közelünkben lévő természetre, mind a saját egészségünkre, így az Önkormányzat lemond annak alkalmazásáról.
Üdvözlettel,
Ökokeszi
[1] Forrás: Magyar Madártani Egyesület
[2] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006.
[3] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"
Az Ökokeszi 2019-ben egyszer már elküldött képviselő-testületi beadványa ismét aktuálissá vált. Álljon itt a szövege:
"Tisztelt Képviselőtestület!
A kémiai szúnyoggyérítés ügyében fordulok Önökhöz azzal, hogy kérjük annak elhagyását, szükség esetén környezetbarátabb megoldás alkalmazását.
A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között:
• a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is.
• A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető.
• A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz.
Ezzel a szemben „a szúnyogszelektív biológiai mikrobiológiai védekezés a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumokat alkalmazza (Bacillus thuringiensis israelensis [Bti], Bacillus sphaericus [Bs]), melyek hatásmechanizmusára a természetes módon elpusztult szúnyoglárvák vizsgálata hívta fel a figyelmet. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájára jellemző – más fajoktól eltérő – pH-érték mellett az emésztés, a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye a nagyfokú szelektivitás, az, hogy az alkalmazási dózisok szigorú betartása mellet a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással.
A biológiai védekezés azért drágább, mint a kémiai, mert alkalmazása előtt fel kell mérni a kezelendő terület pangó vizű szúnyogbölcsőit, az ezekben fejlődő szúnyogfajokat és a lárvák fejlettségi állapotát, majd ezen adatok birtokában lehet elrendelni a baktériumos irtást. Ehhez pedig országosan kiépített, egységes elveket és szakmai gyakorlatot követő hatósági hálózatra van szükség.” [1]
Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [2] és állásfoglalását [3] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér.
Egyúttal azt is javasoljuk, hogy az Önkormányzat legyen partner a lakossági közreműködés ösztönzésében, nyújtson tájékoztatást a megelőzésről, így a lakóhelyi pangó vizek megszüntetéséről, madárbarát kertek létesítéséről, a fizikai védekezés bevált praktikáiról.
A biológiai gyérítést szükség esetén támogatjuk, jóllehet annak Budakeszin történő megvalósíthatóságára a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága tud pontos választ adni. Tekintettel arra, hogy itt nincsenek összefüggő vízfelületek, a szúnyogok szaporodásának kedvező helyszínek koncentráltan, így kérdéses számunkra ennek járhatósága.
Bízunk abban, hogy Önök is egyetértenek azzal, hogy a kémiai gyérítés súlyos járulékos kockázatokat jelent mind a közvetlen közelünkben lévő természetre, mind a saját egészségünkre, így az Önkormányzat lemond annak alkalmazásáról.
Üdvözlettel,
Ökokeszi
[1] Forrás: Magyar Madártani Egyesület
[2] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006.
[3] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"