aPont Budapest

A jogszabályok szerint a kérődző állatokat 30 fok felett kizárólag klímával lehet szállítani. A 3-as metrón ennél jóval nagyobb hőségben utaznak az emberek. Idősek, betegek és kisgyerekek is, akiknek szervezete sokkal kevésbé ellenálló és fokozott veszélynek vannak kitéve. 

Pont 200 éve, a pozsonyi országgyűlésen, Széchenyi István gróf birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (a mai Magyar Tudományos Akadémia) megalapítására. Nem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy a legnagyobb magyar által alapított MTA-t ma milyen kilátástalan helyzetbe hozta a kormány, de a petíciómnak ez most nem tárgya, inkább csak szimbolikus szemléltető eszköze. Azért fontos a petícióm mert megmutatja, hogy a magyarságukat és a nemzethez tartozásukat oly sűrűn és büszkén hangoztató Nemzeti Együttműködés Rendszere - amelyik egyébiránt rendszeresen Széchenyi letéteményeseként hivatkozik magára - mennyire elhivatott valójában a haza fejlődése ügyében. Nem vagyok naiv. Természetesen nem számítok arra, hogy a felhívásomra Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Szíjj László, Jászai Gellért vagy éppen Garancsi István igazolják, hogy méltóak Széchenyi István gróf emlékéhez és felajánlják egy évi jövedelmüket. De ha sokan aláírjátok, talán kiderül, hogy a NER milyen mértékben is képzel hozzájárulni a nemzet fejlődéséhez. Vajon hajlandóak-e legalább olyan mértékben hozzájárulni, mint a multik?

Miért fontos aláírni a petíciót? • Művészi integritás megőrzése: A Szabadság-szobor az eredeti alkotó szellemiségét tükrözi, és a tervezett kereszt elhelyezése súlyosan torzítaná az alkotás jelentését. • Kulturális örökség védelme: Budapest egyik legfontosabb műemlékéről van szó, amelyet nem szabad önkényesen átalakítani. • Társadalmi egyeztetés szükségessége: A közvélemény bevonása nélkül hozott döntések aláássák a demokratikus folyamatokat és a közbizalmat.

Azért került elbocsátásra a Madách Imre Gimnázium igazgatója, mert kiállt az intézmény pedagógiai elvei mellett, és mert a tantestület véleményét képviselve nem vezette be az új szabályozást. Úgy véljük, hogy ez a döntés a minisztérium részéről aránytalan, és súlyosan sérti az oktatási intézmények autonómiáját. Egy igazgatót ilyen eljárás alapján eltávolítani nemcsak hogy igazságtalan, hanem veszélyes precedenst is teremt.

A nyarak tovább tartanak és melegebbek. Minden városlakónak egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a kánikula, melyek nem csak a kisgyerekek és az idősek, hanem minden korosztály szervezetét megterheli. Kifejezetten a sűrűn beépített, belvárosi kerületekben lakókat veszélyezteti a hőség, ahol egyébként is kevés a zöldfelület. Szeretnénk nyaranta biztonságos körülmények között hűsölni és felfrissülni a Dunában. Szeretnénk, ha a közeljövőben újra a budapesti hétköznapok része lenne, hogy késő tavasztól kora őszig több helyen is ingyenesen úszhassunk és fürödhessünk a Duna belvárosi szakaszán is.  Budapest főpolgármestere a választási kampány során csatlakozott a Duna Minimum programhoz, melynek 10. pontját is vállalta, hogy  indítványozza a fürdésre és úszásra alkalmas helyszínek kijelölését és üzemeltetését. Ezért kérjük a városvezetést, hogy tegyen aktív lépéseket azért, hogy újra Duna-vizes folyami uszoda nyíljon Budapesten.  A Város és Folyó Egyesület mérései szerint 2024-ben a Duna vize  az Európai Uniós és magyar jogszabályok alapján egész szezonban, eltekintve az árvizes időszaktól, a belváros több pontján is fürdésre alkalmas.  Kortárs külföldi példák tucatjai bizonyítják, hogy városi környezetben és nagy sodrású folyóban is lehetséges a biztonságos úszás és fürdőzés. Budapesten a XX. század elején egyszerre kilenc fából épített, elkerített folyami uszoda működött, amelyekben a Duna vizében úszhattak a városlakók. Az utolsó Székesfőváros által fenntartott ingyenes folyami uszodát 1944-ben bontották el, mert megsérült az ostrom alatt. Szeretnénk, ha Budapesten újra épülnének ilyen vízi építmények, hogy közelebb hozzák az embereket a folyóhoz, egyben katalizálva azt is, hogy tiszta, természeti értékként tekintsünk a Dunára.   A folyami uszoda megvalósítása megfelelő előkészítéssel és egyeztetések lefolytatásával lehetséges. A jogszabályi rendelkezések, melyek a természetes fürdőhelyek kijelölését és üzemeltetését szabályozzák lehetővé teszik egy ilyen építmény kialakítását. Az új Dunai Építési Szabályzat kitér a jelenségre, 2025. január 1-jétől jogi alapja is van a lebegő uszoda elhelyezésének.  A folyami uszodák kialakítása hozzájárul a városlakók fizikai és mentális egészségének megőrzéséhez. A Duna-part és a Duna köztérként való használatával évszázados fővárosi hagyomány kelhet újra életre, mely az itt lakók és az idelátogatók számára is különleges élményként szolgál.  Támogató szervezetek, csoportok: Cooperative City Építész Szakkollégium Járókelő Közhasznú Egyesület  Miutcánk Város és Folyó Egyesület Város és Mobilitás Intézet

A Katona József utca közterületi újrafunkcionálása úgy nyerne méltó kiteljesedést, ha az átépítés műveleteit ezen a helyszínen az értékőrzés gesztusa egészítené ki. Előzmények és az első, azóta elutasított kérelmünk facebook posztja, képi dokumentációval: https://www.facebook.com/groups/424649830906706/posts/8093013714070241/ részlet a posztból: • a keramit egy magyar találmány, s ez a ma még megmaradt kevés burkolatok egyikét ipartörténeti jelentőségűvé és megőrzésre érdemessé teszi -- a századfordulón szabadalmaztatott keramit kitűnő tulajdonságai miatt gyorsan elterjedt és széles körben alkalmazott építőanyaggá vált -- rendkívüli kopásállósága, tömörsége és keménysége tették azzá, de mindemellett nem is törékeny vagy sérülékeny, továbbá fagyálló, sav- és lúgálló -- egyetlen gyengéje, hogy nedves időben csúszóssá válik -- csúszásbiztossá a felület bordázásával lehet tenni, erre már 1937-ben nyújtottak be szabadalmat, s az eljárást azóta is alkalmazzák • ez volt az első(!) keramit borítású utcák egyike -- a Katona József utca érintett szakasza 1911 óta keramit borítású, megnyitva az utat a városnegyed utcáinak későbbi egységes anyagú leburkolása felé -- az eredeti burkolat még ma is, 113 év után is működik és használható, egyként dicsérve a korabeli útépítő mérnökök és mesteremberek munkáját, ill. a kitűnő burkolati anyagnak bizonyuló keramitot -- megjegyzendő, hogy szemben az aszfalttal, akkoriban nagyobb teherbírásúnak és tartósabbnak tartották a keramitot, ezért is részesítették előnyben -- a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntése alapján elsőnek az Újpesti rakpart, a Pozsonyi út, a Rudolf tér (mai Jászai Mari tér), a Katona József utca és a Sziget utca (mai Radnóti Miklós utca) Duna felőli vége kapott egységes keramit burkolatot, ehhez később még több újlipótvárosi utca is csatlakozott, így pl. a Budai Nagy Antal, vagy a Pannónia -- de magáról Budapestről is elmondható, hogy sárga keramitköves utcái sajátos, egyedi hangulata révén kiemelkedett a korabeli nagyvárosok sorából -- így hely- és várostörténeti érték, s mint olyan, megőrzésre javasolt • ez most az utolsó(!) keramit borítású utca -- a keramit burkolatok felszámolása és aszfalt burkolatra történő átváltása zömmel az 1970-es, 1980-as években zajlott, s bár sporadikusan maradtak még sárga keramitos utcák a kerületben azután is, de ma már egy másik végponthoz érkeztünk, a Katona ugyanis a kerület utolsó keramit burkolatú utcája -- s nemcsak kerületi szinten az utolsó ilyen utca, de fővárosi szinten is a még megmaradt nagyon kevesek egyike -- közterületi, közforgalmi utcaként, a fővárosban ma már csak a Katona József utca, az óbudai Tanuló utca, az újbudai Eszék és Szabolcska Mihály utcák vannak keramittal burkolva, ill. egy-két kisebb utcaszakasz, mint pl. a pestújhelyi Gergő utcában • a szakmai vélemények a megőrzést támogatják -- a pestújhelyi Gergő utcával kapcsolatban Perczel Anna építész, az Óvás Egyesület alapítója és egyetemi tanár szakvéleményében kiemeli a burkolat helytörténeti értékét és kerületi helyi védelemre javasolja azt, mint ahogy az örökségvédelemmel kapcsolatos szakmák konszenzusos álláspontja szerint is a településkarakter megőrzése céljából a keramit és bazalt kockakő burkolatok megvédése javasolt a történelmi városmagban -- ahogy a szomszédos Jászai Mari tér és az azt környező épületek világörökségi helyszín, a Duna-part a házsoraival és sétányaival városképi jelentőségű terület, úgy a Palatinus házak és az általuk közrefogott kis utcarész is méltó a kulturális örökségvédelemre (az épületek védettek, de az utcakép vagy a burkolat nem) • jó példák a megóvásra -- a keramit borítású vagy kockaköves utcák védelmére, ill. a rekonstrukciót követő visszaállításra több példát is találunk -- csak egy párat említve: Visegrádon hat utca macskaköves burkolata is védett, de a budai Gül Baba utcában is visszarakták a köveket az átépítés után, mint ahogy a Vár alatt a Vám utcában is visszakerült a keramit burkolat a Bem rakpart és a Fő utca között, s ez történt a kecskeméti Kálvin téren is a tér rekonstrukciója után -- mivel itt egy utolsó, még meglevő emlékről van szó, ami a valamikori Budapestre egyedi módon jellemző sárga utakra és sajátos városképre is emlékeztet, mindez a kulturális örökségvédelem szempontjából is jelentős és megőrzendő • a lakosság is a megőrzést támogatja -- itt, az Újlipótváros Zöldterületeiért Csoportban és személyesen végzett mini-felmérés összegzéseként elmondható, h a kérdéses területet az itt lakók túlnyomó többsége kifejezetten kedveli mint egyedi arculatú útszakaszt, s megóvásra érdemes helytörténeti értékként tekint rá, megszűntét egyértelműen veszteségként élné meg (többen fájlalták, h az önkormányzat a lakosság előzetes megkérdezése nélkül, ill. értesítés nélkül döntött egy helytörténeti szempontból ilyen jelentős kérdésben) -- számtalan itt lakónak fűződik valamilyen emléke a sárga keramitos utcákhoz, azt az arculatot a településkarakter integráns részének tekintik, s épp ezért nem támogatják, h az utolsó ilyen burkolatú útszakasz is eltűnjön és feledésbe merüljön -- a Palatinus-házak és a köztük futó sárga keramit borítású utca (mindkettő 1911-re datálható) a kerületrész történetét és a mai városnegyed kialakulását idézik fel a kezdetektől egészen máig • javaslat a döntéshozók felé: a fentiek alapján javasoljuk, hogy az egyedi és karakterisztikus utcaképet adó keramit burkolatot hely- és várostörténeti, ipar- és közlekedéstörténeti emlékként őrizzék meg és döntésük során vegyék figyelembe az itt lakók pozitív értékelését és a megőrzésre való határozott igényét is