20,000 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Szijjártó Péter külügyminiszter
Tiltakozás a mini-Dubaj ellen!
2025. 02. 06. FRISS HÍREK: GYŐZTÜNK!
A kormány kihátrált a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj projektből, és engedélyezte a fővárosnak az elővásárlás lehetőségét. Megakadályoztuk, hogy kizárólag egy idegen állam kormánya dönthessen arról, mi történjen Budapest legfontosabb fejlesztési területével.
Figyelünk! Bár most úgy tűnik, hogy nem lesznek 500 méteres felhőkarcolók és luxusplázák Rákosrendezőn, mi készen állunk, hogy ha kell, folytassuk a kampányunkat, és még hangosabban felhívjuk a figyelmet a korrupcióra és abszurd pénzkidobásra.
-------
Köszönjük, de nem kérünk luxuslakásokat, irodaházakat és bevásárlóközpontokat. Nem kérünk a mini-Dubaj projektből! Megfizethető lakhatást szeretnénk és élhető városrészeket.
Nem a városfejlesztéssel van a gond, hanem azzal, hogy ez ilyen módon zajlik. Miért felhőkarcolókkal, dubaji építészekkel és kilakoltatással kell kezdeni?
2025. 01. 28. FRISS HÍREK:
A legújabb hírek szerint arab befektetők vennék meg a területet, de a szerződés feltételei ismeretlenek, és a vételár csak 2039-re érkezne meg. Budapestnek elővásárlási joga van, ám ez feltételekhez kötött, például a vételár mellé olyan fejlesztések megvalósítását kell vállalnia, mint amilyeneket a dubajiak vállalnak. Korábban Lázár János irreális, 5000 milliárd forintos árat szabott, ezzel riogatva a fővárost és a lakókat. Nagy Márton korábbi kijelentése szerint a területet csak az veheti meg, akit az Emírségek kijelölnek, ami súlyosan sérti a magyar szuverenitást - amit a kormány állítólag olyannyira védeni szeretne. Egy szó, mint száz: a kormány összezavaró, egymásnak ellentmondó nyilatkozatai jól tükrözik mennyire átláthatatlan ez az egész ügylet.
A projekt kapcsán olyan luxusberuházások is szóba kerültek, mint egy 460 méter magas "Trump Tower" vagy más, a környék arculatához nem illeszkedő, monumentális épületek, például egy hatalmas mecset. Ezek nemcsak a városképhez nem illenek, hanem jelentős környezeti terheléssel is járnának. A területet ráadásul hosszú távon jelentős hitellel terhelnék meg, amit az Emírségek pénzügyi struktúrái irányítanának. Ez Budapest gazdasági függetlenségét is veszélyezteti.
A kormány kihátrált a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj projektből, és engedélyezte a fővárosnak az elővásárlás lehetőségét. Megakadályoztuk, hogy kizárólag egy idegen állam kormánya dönthessen arról, mi történjen Budapest legfontosabb fejlesztési területével.
Figyelünk! Bár most úgy tűnik, hogy nem lesznek 500 méteres felhőkarcolók és luxusplázák Rákosrendezőn, mi készen állunk, hogy ha kell, folytassuk a kampányunkat, és még hangosabban felhívjuk a figyelmet a korrupcióra és abszurd pénzkidobásra.
-------
Köszönjük, de nem kérünk luxuslakásokat, irodaházakat és bevásárlóközpontokat. Nem kérünk a mini-Dubaj projektből! Megfizethető lakhatást szeretnénk és élhető városrészeket.
Nem a városfejlesztéssel van a gond, hanem azzal, hogy ez ilyen módon zajlik. Miért felhőkarcolókkal, dubaji építészekkel és kilakoltatással kell kezdeni?
2025. 01. 28. FRISS HÍREK:
A legújabb hírek szerint arab befektetők vennék meg a területet, de a szerződés feltételei ismeretlenek, és a vételár csak 2039-re érkezne meg. Budapestnek elővásárlási joga van, ám ez feltételekhez kötött, például a vételár mellé olyan fejlesztések megvalósítását kell vállalnia, mint amilyeneket a dubajiak vállalnak. Korábban Lázár János irreális, 5000 milliárd forintos árat szabott, ezzel riogatva a fővárost és a lakókat. Nagy Márton korábbi kijelentése szerint a területet csak az veheti meg, akit az Emírségek kijelölnek, ami súlyosan sérti a magyar szuverenitást - amit a kormány állítólag olyannyira védeni szeretne. Egy szó, mint száz: a kormány összezavaró, egymásnak ellentmondó nyilatkozatai jól tükrözik mennyire átláthatatlan ez az egész ügylet.
A projekt kapcsán olyan luxusberuházások is szóba kerültek, mint egy 460 méter magas "Trump Tower" vagy más, a környék arculatához nem illeszkedő, monumentális épületek, például egy hatalmas mecset. Ezek nemcsak a városképhez nem illenek, hanem jelentős környezeti terheléssel is járnának. A területet ráadásul hosszú távon jelentős hitellel terhelnék meg, amit az Emírségek pénzügyi struktúrái irányítanának. Ez Budapest gazdasági függetlenségét is veszélyezteti.
A Rákosrendező erőltetett fejlesztése helyett a budapestiek javára kellene a területet hasznosítani! Ez a terület hatalmas lehetőség lehetne közösségi célokra, zöldövezeti fejlesztésekre vagy fenntartható várostervezésre, nem pedig külföldi érdekek kiszolgálására.
Olyan városban szeretnénk élni, ahol első körben megkérdezik a lakosságot, hogy mit szeretnének, majd terveznek ezek alapján és végül a tervekre keresnek befektetőt, nem pedig külpolitikai megfontolásokban tesznek le pár felhőkarcolót Budapest közepére csak úgy.
Követeljük, hogy vonják vissza az engedélyeket és kezdjék elölről a tervezést a lakosság bevonásával. Ne döntsenek már megint a fejünk fölött!
Követeljük, hogy vonják vissza az engedélyeket és kezdjék elölről a tervezést a lakosság bevonásával. Ne döntsenek már megint a fejünk fölött!
Miért fontos?
Nem kérünk Kula tornyokat és Trump felhőkarcolókat a Hősök tere mellé! Nem engedhetjük meg, hogy Budapest egyik legértékesebb területe egy megalomán, külföldi érdekeket szolgáló ingatlanfejlesztés áldozatává váljon! Felszólítjuk a döntéshozókat, hogy álljanak el a terület eladásától, és biztosítsák, hogy a Rákosrendező a budapestieket szolgálja, ne külföldi befektetőket!
Csatlakozz, ha te sem arra vágysz ami Belgrádban történt:
Mohamed Alabbar, aki Zuglóba tervez felhőkarcolókkal teli új városrészt építeni, Belgrádban már csaknem tíz éve építi az ottani mini-Dubajt. A 3 milliárd dollárról indult, ellentmondásos megítélésű belgrádi beruházásnak is van egy központi eleme, 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt torony. A projekt elkészítésébe nem vonta be a szerb kormány a főváros lakosságát, akik utólag értesültek arról, hogy milyen gigaépítkezés kezdődik városukban. Sőt, a szerb építészszakmát is kihagyták mindenből, a Kula Belgrade tornyot az az amerikai építésziroda tervezte, amelyik a dubaji rekorder felhőkarcolót is. A Belgrade Waterfront tervei több ponton is ütköztek Belgrád általános városrendezési tervével, amit utólag módosítottak is: feloldották a magassági korlátozásokat, az építési engedélyek kiadását egyszerűsítették és az 50 százalékos kötelező közterületarányt is eltörölték.
Csatlakozz, ha te sem arra vágysz ami Belgrádban történt:
Mohamed Alabbar, aki Zuglóba tervez felhőkarcolókkal teli új városrészt építeni, Belgrádban már csaknem tíz éve építi az ottani mini-Dubajt. A 3 milliárd dollárról indult, ellentmondásos megítélésű belgrádi beruházásnak is van egy központi eleme, 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt torony. A projekt elkészítésébe nem vonta be a szerb kormány a főváros lakosságát, akik utólag értesültek arról, hogy milyen gigaépítkezés kezdődik városukban. Sőt, a szerb építészszakmát is kihagyták mindenből, a Kula Belgrade tornyot az az amerikai építésziroda tervezte, amelyik a dubaji rekorder felhőkarcolót is. A Belgrade Waterfront tervei több ponton is ütköztek Belgrád általános városrendezési tervével, amit utólag módosítottak is: feloldották a magassági korlátozásokat, az építési engedélyek kiadását egyszerűsítették és az 50 százalékos kötelező közterületarányt is eltörölték.