25 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Kövér László házelnök, Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész
Szerezzünk érvényt az alapvető emberi jogoknak hazánkban is! - Polt Péter legfőbb ügyész takarodjon!
Az alapvető jogoknak kívánunk érvényt szerezni a hazai igazságszolgáltatásban, különös tekintettel a tisztességes bírósági eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogra. Az alkalmatlan Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes elmozdítását és Polt Péter legfőbb ügyész lemondását is ki kívánjuk kényszeríteni.
Miért fontos?
A tisztességes bírósági eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jog az alapvető jogok közt is a meglephetőbbek közé tartoznak, mert amíg bírói önkénnyel bárkit eltiporhatnak, nincsenek biztonságban egyéb jogaink sem.
Magyarországon nem érvényesül a hatékony jogorvoslathoz való jog, mert a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 615. szakasza a másodfellebbezést, 619. szakaszának (1) illetve 650. szakaszának (2) bekezdése pedig a tényállás támadhatóságát alaptörvény-ellenesen korlátozza harmadfokú felbírálat illetve felülvizsgálat esetén. Ezért a harmadfokú felülbírálatok jelentős része, s a felülvizsgálatok túlnyomó többsége fabatkát sem ér. Pedig az Alaptörvény XXVIII. cikkének 7. bekezdése értelmében, mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A perújítási okok törvényben meghatározott köre pedig túlságosan szűk ahhoz, hogy a perújítás elvi jelentőségét megillető szerephez jusson igazságszolgáltatásunkban. Az Országgyűlés módosítsa a büntetőeljárásról szóló törvényt úgy, hogy az csorbítatlanul biztosítsa a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülését!
Sok a megalapozatlan ítélet, mert a Kúriát mulasztás terheli a tisztességes bírósági eljárás szabályainak egységesítése terén. Ezért bírói önkény érvényesül, amit gyakran a médiában hangot nyert közvélemény befolyásol. Jogegységi határozatban rögzíteni kell az érvényes bizonyítással szemben támasztott mindazon követelményeket, amelyeket az eljárásjog nem szabályoz megfelelően, különös tekintettel a bizonyítás logikai érvényességére.
A büntetőjogi bíráskodás sok évtizedes tradiciójának szellemében a vádlott bűnösségét zárt logikai láncot alkotó érveléssel kell bizonyítani, azaz deduktív bizonyítást kell adni a terhelt terhére értékelhető tényekre, mert csak így lehet eleget tenni az in dubio pro reo elvben megfogalmazott követelménynek, miszerint kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. Az in dubio pro reo elv érvényesülését biztosító tradiciót Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes hevesen támadta még fővárosi főügyészeként a Fővárosi Ítélőtábla Biszku ügyben hozott hatályon kívül helyező ítéletére reflektáló, a Magyar Jog 2015. évi 9. számában megjelent Egy önkényuralmi bizonyítékértékelési elmélet továbbéléséről című cikkében, újszerű koncepciós pereknek vetve meg alapjait, lehetővé téve a vádlott megalapozatlan elítélését, bűnössége logikailag érvénytelen bizonyítása alapján. A legfőbb ügyész helyettes ostobaságból, gazemberségből, történelmi revansvágyból a vád sikerét hajhászva ásta alá igazságszolgáltatásunk törvényességét. Minden esetre alkalmatlan, ezért az Ügyészségen nincs helye. Polt Péter legfőbb ügyésznek nem csupán az róható fel terhére, hogy az alkalmatlan Ibolya Tibor főügyészt még magasabb pozícióba emelte, közérdekű bejelentéseimre fittyet hányva pozíciójában megtartotta, s az általa létrehozott törvénytelen helyzetet sem orvosolta. Takarodjon ő is!
Magyarországon nem érvényesül a hatékony jogorvoslathoz való jog, mert a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 615. szakasza a másodfellebbezést, 619. szakaszának (1) illetve 650. szakaszának (2) bekezdése pedig a tényállás támadhatóságát alaptörvény-ellenesen korlátozza harmadfokú felbírálat illetve felülvizsgálat esetén. Ezért a harmadfokú felülbírálatok jelentős része, s a felülvizsgálatok túlnyomó többsége fabatkát sem ér. Pedig az Alaptörvény XXVIII. cikkének 7. bekezdése értelmében, mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A perújítási okok törvényben meghatározott köre pedig túlságosan szűk ahhoz, hogy a perújítás elvi jelentőségét megillető szerephez jusson igazságszolgáltatásunkban. Az Országgyűlés módosítsa a büntetőeljárásról szóló törvényt úgy, hogy az csorbítatlanul biztosítsa a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülését!
Sok a megalapozatlan ítélet, mert a Kúriát mulasztás terheli a tisztességes bírósági eljárás szabályainak egységesítése terén. Ezért bírói önkény érvényesül, amit gyakran a médiában hangot nyert közvélemény befolyásol. Jogegységi határozatban rögzíteni kell az érvényes bizonyítással szemben támasztott mindazon követelményeket, amelyeket az eljárásjog nem szabályoz megfelelően, különös tekintettel a bizonyítás logikai érvényességére.
A büntetőjogi bíráskodás sok évtizedes tradiciójának szellemében a vádlott bűnösségét zárt logikai láncot alkotó érveléssel kell bizonyítani, azaz deduktív bizonyítást kell adni a terhelt terhére értékelhető tényekre, mert csak így lehet eleget tenni az in dubio pro reo elvben megfogalmazott követelménynek, miszerint kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. Az in dubio pro reo elv érvényesülését biztosító tradiciót Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes hevesen támadta még fővárosi főügyészeként a Fővárosi Ítélőtábla Biszku ügyben hozott hatályon kívül helyező ítéletére reflektáló, a Magyar Jog 2015. évi 9. számában megjelent Egy önkényuralmi bizonyítékértékelési elmélet továbbéléséről című cikkében, újszerű koncepciós pereknek vetve meg alapjait, lehetővé téve a vádlott megalapozatlan elítélését, bűnössége logikailag érvénytelen bizonyítása alapján. A legfőbb ügyész helyettes ostobaságból, gazemberségből, történelmi revansvágyból a vád sikerét hajhászva ásta alá igazságszolgáltatásunk törvényességét. Minden esetre alkalmatlan, ezért az Ügyészségen nincs helye. Polt Péter legfőbb ügyésznek nem csupán az róható fel terhére, hogy az alkalmatlan Ibolya Tibor főügyészt még magasabb pozícióba emelte, közérdekű bejelentéseimre fittyet hányva pozíciójában megtartotta, s az általa létrehozott törvénytelen helyzetet sem orvosolta. Takarodjon ő is!