Petíció egy jogegyenlőségen alapuló, szekuláris Alaptörvényért

Közös célunk egy olyan demokratikus és egyenlő emberi jogokra épülő ország felépítése, ahol az állam és az egyház szétválasztása maradéktalanul érvényesül. A világnézeti semlegesség biztosítása a vallásos és a nem vallásos polgárok közös érdeke, hiszen csak egy valóban szekuláris állam képes minden állampolgára számára egyenlő esélyeket biztosítani, világnézeti meggyőződéstől függetlenül.

Az új alkotmányozói folyamat történelmi lehetőség arra, hogy szakítsunk a múlt kirekesztő örökségével. Kiemelten fontos, hogy ne folytassuk azt a komoly társadalmi feszültséget generáló  gyakorlatot, hogy a magyar jogrendszer egy vallás nézeteit próbálja minden állampolgár mindennapi ügyeiben érvényesíteni. A közelmúlt azt is ismét megtanította, hogy az állam és az egyházak túl szoros összefonódása hozzájárult egy autoriter vonásokat mutató politikai rendszer kialakulásához és fennmaradásához. 

A Publicus Intézet felmérése mindeközben egyértelműen megerősíti, hogy a magyarok 66 százalékának kifejezetten fontos a szekularitás, azaz az állam és az egyházak egymástól elkülönült működése. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint pedig csak a lakosság 43 százaléka vallja magát kereszténynek.

Egy pozitív, mindenkit befogadó jövő érdekében határozottan kérjük a következő három, jogegyenlőtlenséget szülő elem törlését az Alaptörvényből:

1. Az állami szervek kötelezése egy vallási ideológia védelmére 

Az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése jelenleg így fogalmaz: Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.

Elfogadhatatlan, hogy az állam előírja egy specifikus vallási ideológia védelmét az állampolgárok jogaival szemben. A közelmúlt gyakorlata világosan megmutatta, hogy ez az előírás ideológiai fegyverként működött, amelynek nevében hatóságok és bíróságok nyíltan kiszolgálták a fundamentalista narratívát, csorbítva ezzel a világi polgárok és az áldozatok egyéni szabadságjogait, legyen szó a szólás, sajtó, vagy gyülekezés szabadságáról. Az államnak kötelessége világnézetileg elfogulatlannak maradnia. A jelenlegi rendelkezés gyakorlatilag megtiltja és ellehetetleníti a kereszténység nevében hozott döntések kritikáját, melyre számos példa is akad, legyen szó Pető Attila vagy Pápai Gábor esetéről.

2. A vallás nemzetmegtartó szerepének kizárólagos elismerése 

Az Alaptörvény felvezető részéből, a Nemzeti hitvallásból törölni kell a következő tételt: Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. 

Magyarország megmaradásában és fejlődésében számtalan tényezőnek, társadalmi csoportnak és eszmének volt és van történelmi, nemzetmegtartó szerepe, nem csupán egyetlen vallásnak, így ez velük szemben méltánytalan. Ráadásul mivel a társadalom többsége nem azonosul már kizárólag a keresztény vallással, ezért ennek kizárólagos kiemelése kirekesztő és ellentétes a jogegyenlőségre törekvő állameszménnyel.

3. A specifikus értékrend szerinti nevelés előírása 

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése a következő előírást tartalmazza a gyermekvédelem és oktatás kapcsán: az állam biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. 

Ez a rendelkezés a gyakorlatban a vallási indoktrinációt legitimálja, és teszi kötelezővé az oktatásban (ahogy ez már szerepel is az óvodai alapprogramban), súlyosan sértve a gyermekek világnézeti szabadságát és a szülők neveléshez való jogát is. Egy ilyen állami előírás szintén nyíltan ellentmond az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének is, amely leszögezi, hogy a gyermekeknek jár a világnézeti szabadság. Az állam feladata az objektív, sokszínű és kritikus gondolkodásra ösztönző nevelés biztosítása az óvodáktól az iskolákig, nem pedig egyetlen világnézet állami szintű rákényszerítése a legfiatalabb generációkra. Mivel kultúránk nem kizárólag a kereszténységen alapul, így ennek kiemelése szintén kirekesztő és méltánytalan a sokszínű Magyarország más hagyományaival és értékközösségeivel szemben. Nem utolsó sorban, a kirekesztésre alapuló politika elkerülhetetlenül gerjeszti a társadalmi csoportok közötti intoleranciát, ahogy ezt az elmúlt tizenhat év is bizonyította. A szekularizmus tehát a vallásos és a nem vallásos embereknek egyaránt érdeke.

Kérjük az Országgyűlést, hogy az Alaptörvény módosításával a fenti szempontokat érvényesítve egy valóban mindenki számára otthont adó, semleges és egyenlőségen alapuló jogszabályt alkosson!

Tisztelettel,

Magyar Humanista Társaság

Magyar Ateista Társaság