50 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Országgyűlés
Óvodakezdési életkor kitolása
Petíció a kötelező óvodáztatás korhatárának módosítására!
Tisztelt Országgyűlés!
Alulírott polgárok ezúton kérem, hogy a köznevelési törvény módosításával a kötelező óvodáztatás életkora a jelenlegi három évről négy évre emelkedjen.
Javaslatom lényege, hogy a szülők számára továbbra is biztosított legyen a lehetőség, hogy gyermeküket hároméves korban óvodába írassák, azonban a kötelező jelleg csak a négyéves kortól kezdődjön.
Indoklás:
1. A gyermekek érettsége között jelentős eltérések vannak; hároméves korban sokan még nem rendelkeznek a szükséges érzelmi, szociális és önállósági készségekkel. Ezért azoknak a gyerekeknek, akik még nem állnak erre készen, később, idősebb korukban könnyebben kialakul a szorongás, pánikbetegség, depresszió.
2. A nemzetközi gyakorlatban is elterjedt, hogy a kötelező óvodáztatás későbbi életkorban kezdődik.
3. A családi környezetben eltöltött további egy év elősegíti a kiegyensúlyozott érzelmi fejlődést, erősíti a kötődést, és hozzájárul a gyermek önbizalmának kialakulásához.
4. A kiscsoportra való felkészülés otthon is biztosítható, így a gyermekek középső csoportban, négyéves korban már érettebben kezdhetik meg intézményi nevelésüket.
A javasolt módosítás tiszteletben tartaná a szülők döntési szabadságát, ugyanakkor igazodna a gyermekek fejlődési sajátosságaihoz, és összességében a gyermekek legfőbb érdekét szolgálná.
Ezért kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy fontolja meg a kötelező óvodáztatás életkorának módosítását, a kötelezettség négyéves kortól történő előírásával.
Tisztelt Országgyűlés!
Alulírott polgárok ezúton kérem, hogy a köznevelési törvény módosításával a kötelező óvodáztatás életkora a jelenlegi három évről négy évre emelkedjen.
Javaslatom lényege, hogy a szülők számára továbbra is biztosított legyen a lehetőség, hogy gyermeküket hároméves korban óvodába írassák, azonban a kötelező jelleg csak a négyéves kortól kezdődjön.
Indoklás:
1. A gyermekek érettsége között jelentős eltérések vannak; hároméves korban sokan még nem rendelkeznek a szükséges érzelmi, szociális és önállósági készségekkel. Ezért azoknak a gyerekeknek, akik még nem állnak erre készen, később, idősebb korukban könnyebben kialakul a szorongás, pánikbetegség, depresszió.
2. A nemzetközi gyakorlatban is elterjedt, hogy a kötelező óvodáztatás későbbi életkorban kezdődik.
3. A családi környezetben eltöltött további egy év elősegíti a kiegyensúlyozott érzelmi fejlődést, erősíti a kötődést, és hozzájárul a gyermek önbizalmának kialakulásához.
4. A kiscsoportra való felkészülés otthon is biztosítható, így a gyermekek középső csoportban, négyéves korban már érettebben kezdhetik meg intézményi nevelésüket.
A javasolt módosítás tiszteletben tartaná a szülők döntési szabadságát, ugyanakkor igazodna a gyermekek fejlődési sajátosságaihoz, és összességében a gyermekek legfőbb érdekét szolgálná.
Ezért kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy fontolja meg a kötelező óvodáztatás életkorának módosítását, a kötelezettség négyéves kortól történő előírásával.
Miért fontos?
1. A gyermekek érettsége eltérő
Nem minden 3 éves áll készen az óvodai közösségre. Sokan még nagyon ragaszkodnak szüleikhez, és nehezen viselik az elválást. Ez számukra nemcsak pillanatnyi szorongást jelent, hanem hosszú távon is negatív hatással lehet lelki egészségükre.
2. A mentális egészség megőrzése
Az óvodakezdéskor átélt erős szorongás és kényszerű kiszakítás a biztonságos családi környezetből olyan lelki terheket okozhat, amelyek akár évek múlva is éreztetik hatásukat. Sok szakember szerint a fiatalok körében tapasztalható pánikbetegségek és szorongásos zavarok gyökerei gyakran egészen kisgyermekkorba nyúlnak vissza. Ebben a folyamatban az indokolatlanul korai intézményi elválasztás is szerepet játszhat.
3. Jobb alkalmazkodás később
Négyéves korban a gyerekek érzelmileg stabilabbak, önállóbbak, jobban kommunikálnak, és érettebben kezelik a közösségi helyzeteket. Így az óvodakezdés nem traumát, hanem valódi lehetőséget jelent számukra a fejlődésre.
Nem minden 3 éves áll készen az óvodai közösségre. Sokan még nagyon ragaszkodnak szüleikhez, és nehezen viselik az elválást. Ez számukra nemcsak pillanatnyi szorongást jelent, hanem hosszú távon is negatív hatással lehet lelki egészségükre.
2. A mentális egészség megőrzése
Az óvodakezdéskor átélt erős szorongás és kényszerű kiszakítás a biztonságos családi környezetből olyan lelki terheket okozhat, amelyek akár évek múlva is éreztetik hatásukat. Sok szakember szerint a fiatalok körében tapasztalható pánikbetegségek és szorongásos zavarok gyökerei gyakran egészen kisgyermekkorba nyúlnak vissza. Ebben a folyamatban az indokolatlanul korai intézményi elválasztás is szerepet játszhat.
3. Jobb alkalmazkodás később
Négyéves korban a gyerekek érzelmileg stabilabbak, önállóbbak, jobban kommunikálnak, és érettebben kezelik a közösségi helyzeteket. Így az óvodakezdés nem traumát, hanem valódi lehetőséget jelent számukra a fejlődésre.